Időállapot: közlönyállapot (2010.III.16.)

2010. évi XL. törvény

egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról * 

I. FEJEZET

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 18. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rendőrségi fogdába történő befogadáskor, amennyiben a rendelkezésre álló adatokra, illetve a befogadás körülményeire vagy a fogvatartott viselkedésére tekintettel alapos okkal feltételezhető, hogy a fogvatartott saját vagy más életének, testi épségének veszélyeztetésére alkalmas tárgyat tart magánál, az élet, testi épség védelme, továbbá a bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott testét, erre vonatkozó előzetes figyelmeztetést követően - a testüregekre is kiterjedően - át kell vizsgálni.

(5) A fogvatartott testének átvizsgálása nem történhet szeméremsértő módon, és az átvizsgálás alatt más fogvatartott, illetve a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem lehet jelen.

(6) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, amelynek során a vizsgálatot végző orvoson kívül a vizsgálat elvégzésében közreműködő egészségügyi dolgozó, valamint a vizsgált személlyel azonos nemű rendőr lehet jelen.”

2. § Az Rtv. a 29. §-t követően a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg, - a 29. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat - a 29. § (7) bekezdésétől eltérően - kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.”

3. § Az Rtv. 33. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,]

g) akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének van helye.”

4. § Az Rtv. a 35/A. §-t követően a következő 35/B. §-sal egészül ki:

„35/B. § (1) A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelet - az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenőrzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított - 7. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszáma ellenőrzésével végez keresést a Vízuminformációs Rendszerben.

(2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszámának és a vízumbirtokos ujjnyomatának együttes ellenőrzésével is végezhet keresést a Vízuminformációs Rendszerben.”

5. § Az Rtv. a 46/A. §-t követően a következő alcímekkel és 46/B-46/C. §-sal egészül ki:

„Leplezett figyelés elrendelése

46/B. § A Rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból leplezett figyelést rendelhet el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása

46/C. § (1) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A rendőr - a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A rendőr a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:

a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,

b) az intézkedés helye, ideje, indoka,

c) az utazás útvonala és az úti cél,

d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,

e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok és

f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.”

6. § (1) Az Rtv. 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az állampolgársága szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.”

(2) Az Rtv. 62/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja a Magyar Köztársaság területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, illetve szolgálati fegyverét.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a Magyar Köztársaság területén a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdésében, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdésében meghatározott keretek között hozzáférhet

a) a Schengeni Információs Rendszerhez, valamint

b) a Vízuminformációs Rendszerhez.”

7. § (1) Az Rtv. 84. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból:]

h) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,”

(2) Az Rtv. 84. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból:]

u) a központi szabálysértési nyilvántartásból.”

8. § Az Rtv. 91/B. §-t követő 91/C. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Rendőrség a Vízuminformációs Rendszerhez a Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (7) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható és

b) a betekintés céljából történő hozzáférésre a (7) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.

(9) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,

b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,

c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá

d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (8) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.

(10) A kezdeményezésben a (9) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:

a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,

b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,

c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,

d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,

e) az utazás célja,

f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,

g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,

h) lakóhely,

i) ujjnyomatok,

j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,

k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

(11) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (8)-(10) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a Rendőrség részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:

a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,

b) a fénykép és

c) bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.

(12) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az országos rendőr-főkapitány erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (9) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.”

9. § Az Rtv. 91/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a 91/K. § jelenlegi szövegének megjelölése 91/K. § (1) bekezdésre változik:

„(2) A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár által bemutatott okmányok adatait és e személy ujjnyomatát összeveti a Vízuminformációs Rendszerrel.”

10. § Az Rtv. 91/Q. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A Rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján kezelhető adatokon kívül - kezeli:]

f) a hozzátartozók közötti erőszak alapján hozott ideiglenes megelőző távoltartó határozattal érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcím adatait, a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósító cselekmény jellemzőit, a hozzátartozók közötti erőszak megállapítását igazoló adatokat, az erre utaló bizonyítékokat, eszközöket az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatályának megszűnésétől számított egy évig.”

11. § Az Rtv. 100. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

l) állapítsa meg a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat.”

12. § Az Rtv. 104. §-a a következő k)-o) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

k) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [46/B-46/C. §],

l) a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [46/B-46/C. §],

m) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [91/C. §],

n) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 18. és 20. cikke [29/A. §, 62/A. §, 84. §, 91/K. §],

o) az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenőrzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontja [35/B. §].”

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

13. § Az Nbtv. a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Biztonsági Hivatal tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a betekintés céljából történő hozzáférés pontos célját, beleértve a konkrét ügyben érintett - 45. § (2) bekezdés szerinti bűncselekmény - megnevezését is,

b) a betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló kezdeményezés szerinti ügy ügyiratszámát,

c) a hozzáférés dátumát és pontos időpontját,

d) a sürgős eljárásra történő utalást,

e) a betekintés céljából történő hozzáféréshez szükséges, a kezdeményezésben szereplő adatokat,

f) a megtekintett adatok típusát,

g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot, valamint

h) a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter - a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából - a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.”

14. § Az Nbtv. a 41. §-t követően a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a Rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - kizárólag a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény 99. cikk (3) bekezdése szerinti konzultációt követően kezdeményezhetik a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.”

15. § Az Nbtv. 45. §-a a következő (2)-(9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése 45. § (1) bekezdésre változik:

„(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Biztonsági Hivatal a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény megelőzése, felderítése - ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkört is -, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell megtenni.

(3) A (2) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (2) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzés érdemben nem biztosítható;

b) a betekintés céljából történő hozzáférésre a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzésre irányuló egyedi eljárásban van szükség.

(4) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,

b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,

c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá

d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.

(5) A kezdeményezésben a lekérdezésre szolgáló alábbi adatok alapján a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:

a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,

b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,

c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,

d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,

e) az utazás célja,

f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,

g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,

h) lakóhely,

i) ujjnyomatok,

j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,

k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.

(7) Kivételesen sürgős esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kezdeményezését is teljesítheti. Ebben az esetben a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálni.

(8) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a kérelmező nemzetbiztonsági szolgálat részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:

a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,

b) a fénykép, és

c) bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.

(9) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.”

16. § Az Nbtv. a következő alcímmel és 80. §-sal egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

80. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [41/A. §];

b) a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [41/A. §];

c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [11/A. §, 45. §].”

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

17. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

f) három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély.”

18. § Az Szmtv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:

„(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.”

19. § Az Szmtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.

(2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot többszöri beutazásra és az első beutazás napjától számított bármely hat hónapos időszakban három hónapos tartózkodásra jogosítja.”

20. § Az Szmtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során a kérelmező törvényes képviselőjének, illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.

(3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.”

21. § Az Szmtv. a 35. §-t követően a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:

„A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben

35/A. § (1) Az eljáró hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ujjnyomatát rögzítheti.

(2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”

22. § Az Szmtv. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az EGT-állampolgár vagy családtagja megszerezte a magyar állampolgárságot, a rá vonatkozó adatokat haladéktalanul törölni kell az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól vezetett résznyilvántartásokból.”

23. § Az Szmtv. a 77. §-t követően a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) A Vízumkódex VI. fejezete alapján a Magyar Köztársaság közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt - a VIS rendelet 9. cikke alapján - a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.

(2) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(3) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.”

24. § Az Szmtv. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.”

25. § (1) Az Szmtv. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében -

a) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és

b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.”

(2) Az Szmtv. 86. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.”

26. § Az Szmtv. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. és 13. cikkének [3. §; 36. §];

b) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkének [35/A. §, 77/A. §];

c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 4. §; 20. §; 86. §]

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

27. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

m) három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély.”

28. § A Harmtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.”

29. § A Harmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

(2) A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.

(3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, a vízum megsemmisítése, visszavonása, valamint a vízum meghosszabbítása tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

30. § A Harmtv. a 67. §-t követően a következő alcímmel és 67/A. §-sal egészül ki:

„A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben

67/A. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatát rögzítheti.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”

31. § (1) A Harmtv. 95. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Vízumkódex VI. fejezete alapján a Magyar Köztársaság közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja, abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt - a VIS rendelet 9. cikke alapján - a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.

(4) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(5) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.”

(2) A Harmtv. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A vízumkérelem (1) bekezdés szerinti adatai nem tárolhatóak az idegenrendészeti nyilvántartásban, ha azokat a VIS rendelet 5. cikke alapján a Vízuminformációs Rendszerben kell tárolni.”

32. § A Harmtv. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár megszerezte a magyar állampolgárságot, a rá vonatkozó adatokat haladéktalanul törölni kell az idegenrendészeti résznyilvántartásokból.”

33. § A Harmtv. 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.”

34. § (1) A Harmtv. 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében -

a) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és

b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.”

(2) A Harmtv. 111. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük.

(8) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.”

35. § A Harmtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [6. §; 40. §];

b) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkei [67/A. §, 95. §];

c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 8. §; 12. §; 111. §]

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyes rendelkezéseinek módosítása

36. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor intézkedik az elismerését kérő arcképmásának, valamint ujjnyomatának rögzítése iránt.”

37. § A Met. 83. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő (3)-(6) bekezdés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:

„(3) Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja

a) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet 4. cikkében foglaltak végrehajtása;

b) a tizenkettedik életévét betöltött elismerését kérő esetében a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 21. és 22. cikke szerinti hozzáférés biztosítása.

(4) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.

(6) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 21. és 22. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”

38. § A Met. 95. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg]

c) az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK (2008. július 9.) rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) [35. §, 83. §].”

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény egyes rendelkezéseinek módosítása

39. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott útlevél érvényességi ideje egy év.”

40. § Az Utv. 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.

(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.”

II. FEJEZET

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

41. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos szolgálatra méltatlan az:]

d) akivel szemben a bíróság - katonai bűntett kivételével - szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követően elkövetett bűntett miatt jogerősen büntetést szabott ki, és a szolgálati viszonya az a)-c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szűnt meg.”

(2) A Hszt. 258. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintettre nem szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával elkövetett, hivatalból üldözendő bűntett elkövetése miatt a bíróság jogerősen büntetést szabott ki, ha a bűncselekményt 2009. december 31-ét követően követték el.”

Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszerei és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

42. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszerei és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A NEBEK a Rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: magyar együttműködő szerv) tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.”

43. § A NEBEK tv. 6. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

„(2) A magyar együttműködő szervnek a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerhez (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a NEBEK útján történő adatszolgáltatást kezdeményező indokolt írásos vagy elektronikus úton továbbított kezdeményezésében az (1) bekezdésben foglaltak mellett fel kell tüntetnie

a) a konkrét ügy ügyiratszámát, amelyben szükséges a Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében az adatszolgáltatás;

b) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a Vízuminformációs Rendszerből történő adatszolgáltatás jelentősen hozzájárulhat az adott bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához;

c) azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák a Vízuminformációs Rendszerből történő adatszolgáltatás szükségességét;

d) az a) pont szerinti bűncselekmény minősítését;

e) a betekintéshez szükséges, törvényben meghatározott egyéb adatokat, valamint

f) a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére a magyar együttműködő szerv vezetője által feljogosított személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.

(3) A NEBEK a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kérelem teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.

(4) Kivételesen sürgős esetben a NEBEK a magyar együttműködő szerv adatszolgáltatás kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kérelmét is teljesítheti. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a kérelem teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálnia.”

44. § A NEBEK tv. 10. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A NEBEK a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a Vízuminformációs Rendszerben végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell.

(6) Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a betekintés pontos célja, beleértve a konkrét ügyben érintett - a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti - bűncselekmény megnevezését is;

b) a kérelem szerinti ügy ügyiratszámát;

c) a hozzáférés dátumát és pontos időpontját;

d) a 6. § (4) bekezdés szerinti sürgős eljárásra történő utalást;

e) a betekintéshez szükséges, a kérelemben szereplő adatokat;

f) a megtekintett adatok típusát;

g) a NEBEK által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot; valamint

h) a magyar együttműködő szerv vezetője által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy számára a VIS nemzeti központi hatóság részéről biztosított azonosító kódot.

(7) A NEBEK - a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából - a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.”

45. § A NEBEK tv. a 17. §-t követően a következő alcímmel és 18. §-sal egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

18. § E törvény a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-4. és 16. cikkei végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg [3. §, 6. §, 10. §].”

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

46. § A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) a 22. §-t követően a következő alcímekkel és 22/A-22/B. §-sal egészül ki:

„Leplezett figyelés elrendelése

22/A. § A felhatalmazott szervek a 2. § (3) bekezdésében meghatározott célból leplezett figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása

22/B. § (1) Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során az 5. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A pénzügyőr - a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A pénzügyőr a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:

a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,

b) az intézkedés helye, ideje, indoka,

c) az utazás útvonala és az úti cél,

d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,

e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,

f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.”

47. § A VPtv. a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül az (1) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható, és

b) a betekintés céljából történő hozzáférésre az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.

(3) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,

b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,

c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá

d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.

(4) A kezdeményezésben a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:

a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,

b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,

c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,

d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,

e) az utazás célja,

f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,

g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,

h) lakóhely,

i) ujjnyomatok,

j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,

k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

(5) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a Vám- és Pénzügyőrség részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:

a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,

b) a fénykép és

c) bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.

(6) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az országos parancsnok erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.”

48. § A VPtv. a következő alcímmel és 45. §-sal egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

45. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [22/A-22/B. §],

b) a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [22/A-22/B. §],

c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. cikke [36/A. §].”

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek módosítása

49. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A SIRENE Iroda a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feladatokkal érintett személyes adatok tekintetében adatkezelő.”

50. § A SIS tv. 5. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A SIS-be figyelmeztető jelzést kell elhelyezni:]

e) arról a nem EGT-állampolgár külföldiről, aki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, kivéve, ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése vagy a kiszabott, de meg nem fizetett helyszíni bírság vagy szabálysértési bírság végrehajtásának eredménytelensége miatt került sor,

f) arról a személyről vagy gépjárműről, akivel vagy amellyel kapcsolatban a Rendőrség vagy a Vám- és Pénzügyőrség leplezett figyelést rendelt el,”

51. § A SIS tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Rendőrség figyelmeztető jelzést helyez el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság vagy más, SIS-t alkalmazó külföldi állam nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység elhárítása érdekében az indokolt.”

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

52. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 17-20., 25., 27-29., valamint a 34. § 2010. április 5-én lép hatályba.

(3) A 2., 4., 6., 9., 21., 23., 24. és a 30. §, a 31. § (1) bekezdése, valamint a 33. és a 36-37. §-ok az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lépnek hatályba.

(4) A 8., 13. és a 15. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

(5) A 42-44. és a 47. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

(6) A 31. § (2) bekezdése a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utolsó időponttal megegyező napon lép hatályba.

(7) A Hszt. e törvénnyel megállapított 56. § (6) bekezdés d) pontját, 258. § (4) és (7) bekezdését a 2009. december 31-ét követően indult, e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, a méltatlanság vagy az alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.

53. § (1) Az Rtv. 27. § (1) bekezdésében a „84. § j) pontjában” szövegrész helyébe a „91/A. § (1) bekezdés e) pontjában” szöveg, a 67. §-t megelőző alcímben a „nyomozás megtagadásának vagy” szövegrész helyébe a „feljelentés elutasításának vagy a nyomozás” szöveg, a 67. § (1) bekezdésében a „nyomozás megtagadásának vagy” szövegrész helyébe a „feljelentés elutasításának vagy a nyomozás” szöveg, a 75. §-ban az „A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv (e törvény alkalmazása szempontjából a továbbiakban: Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata)” szövegrész helyébe az „A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szöveg, a 78. § (2) bekezdés a) pontjában a „budapesti” szövegrész helyébe a „fővárosi” szöveg, a 91/C. § (1) bekezdésében a „bűnügyi” szövegrész helyébe a „84. § (2) bekezdés h) pontja szerinti” szöveg, a 91/K. § c) pontjában az „alatt” szövegrész helyébe a „hatálya alatt” szöveg lép.

(2) Az Szmtv. 3. § (2) és (3) bekezdésében az „érvényes vízummal” szövegrészek helyébe az „érvényes három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal” szöveg, a 73. § (1) bekezdésében az „A vízum kiadására irányuló eljárásban” szövegrész helyébe az „A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárásban” szöveg, 80. § (1) bekezdés b) pontjában a „bejelentett úti okmány típusát és számát” szövegrész helyébe az „eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány, illetve személyazonosító igazolvány típusát és azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét” szöveg lép.

(3) A Harmtv. 100. § (1) bekezdés b) pontjában az „okmány típusa és azonosító adatai” szövegrész helyébe az „okmány, illetve tartózkodási engedély típusa és azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye” szöveg lép.

(4) A Met. 32. § (7) bekezdésében, 49. § (8) bekezdésében, 53. § (4) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, valamint 75. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg lép.

(5) A NEBEK tv. 1. § (2) bekezdésében az „a Schengeni Információs Rendszer (SIS), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint” szövegrész helyébe az „a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint” szöveg, 3. § (1) bekezdésében az „és nemzeti egységeivel, valamint” szövegrész helyébe az „és nemzeti egységeivel, az Európai Unió jogi aktusával létrehozott információs rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférés során, valamint” szöveg lép.

(6) A Hszt. 37/B. § (2) bekezdésében a „vele szemben a” szövegrész helyébe a „vele szemben - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hivatalosan ismert adatokon túl - a” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja” szövegrész helyébe az „a szolgálatra méltatlanná vagy a 258. § (4) bekezdés alapján alkalmatlanná vált tagja” szöveg, 258. § (4) bekezdésében a „meg kell szüntetni” szövegrész helyébe a „meg kell szüntetni, kivéve, ha a miniszter az 56. § (7) bekezdése alapján a méltatlanság megállapításától eltekintett” szöveg lép.

54. § (1) Hatályát veszti

a) az Rtv. 84. § (2) bekezdés l) pontja, 91/C. § (2) bekezdés g) pontja, valamint 100. § (1) bekezdés d) pontjában az „és pirotechnikai termékek” szövegrész,

b) az Nbtv. 42. § (1) bekezdése,

c) az Szmtv. 28. § (2) bekezdése,

d) a Harmtv. 75. § (3) bekezdése,

e) az Utv. 7. § (4) bekezdés d) pontja.

(2) A Harmtv. 10-11. §-a 2010. április 5-én hatályát veszti.

(3) A Met. 39. § b) pontjában az „- a tizennegyedik életévét betöltött külföldi esetében -” szövegrész az 52. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban hatályát veszti.

(4) Az Rtv. 35/B. §-a a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (2) bekezdés első mondatában meghatározott időtartam elteltének napján hatályát veszti.

(5) Hatályát veszti a Hszt. 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „évente” szövegrész, valamint a Hszt. 37/B. § (1) bekezdésében az „évente,” szövegrész.

(6) E törvény az 52. § (6) bekezdésében meghatározott időpontot követő napon hatályát veszti.

55. § E törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 92. cikk (2) bekezdése és 99. cikke;

b) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat;

c) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet;

d) az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenőrzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

e) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.


  Vissza az oldal tetejére