Időállapot: közlönyállapot (2010.VI.1.)

2010. évi XLIV. törvény

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról * 

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.”

2. § (1) Az Ápt. 4. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:]

d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;”

(2) Az Ápt. 4. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.”

(3) Az Ápt. 4. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.”

(4) Az Ápt. 4. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.”

(5) Az Ápt. 4. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.”

3. § Az Ápt. 5. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„5. § Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.”

4. § Az Ápt. 7. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.”

5. § Az Ápt. 13. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)

a) a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez,

b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,

c) a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve

d) a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez

lehet benyújtani.”

6. § Az Ápt. 16. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A honosítási okiratot a miniszter a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.”

7. § (1) Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést a kérelemnek, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter három hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.”

(2) Az Ápt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és az (5)-(8) bekezdések számozása (6)-(9) bekezdésre változik:

„(5) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be

a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;

b) az eljárás felfüggesztésének időtartama;

c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;

d) az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.”

8. § (1) Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.”

(2) Az Ápt. 19. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az állampolgársági eljárás során a miniszter]

d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.”

9. § Az Áptv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

a) hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;

b) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

c) utónevének magyar megfelelőjét.”

10. § Az Ápt. 24. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:]

a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. §-ában, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 16. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előterjesztést kivéve és a (9) bekezdésében, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet (állampolgársági ügyekben eljáró szerv);”

11. § (1) Ez a törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére