Időállapot: közlönyállapot (2010.VI.28.)

2010. évi LVII. törvény

a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.

(3) Az önkormányzat a helyi adóval kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.”

2. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.”

3. § Az Art. 32. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozók kommunális adójáról és a helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.”

4. § Az Art. 72. § (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:

[72. § (1) Az állami adóhatóság jár el minden]

e) az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása”

[ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.]

5. § Az Art. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban

a) a központi költségvetést megillető követelések tekintetében hitelezőként,

b) a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként

az állami adóhatóság jár el.”

6. § Az Art. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon

a) a helyi adók,

b) a belföldi rendszámú gépjárművek adója,

c) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása,

d) törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások

ügyében.”

7. § Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.”

8. § Az Art. 146. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre módosul:

„(3) Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.”

9. § Az Art. 161. §-át követően a következő új címmel és 161/A. §-sal egészül ki:

Végrehajtás az önkormányzati adóhatóság megkeresésére

161/A. § (1) Az állami adóhatóság - az e §-ban rögzített eltérésekkel - az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.

(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. A megkeresésben nem kell megjelölni azt a jogszabályt, amely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozás végrehajtását lehetővé teszi.

(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak.

(4) Az állami adóhatóság a tartozás biztosítása érdekében jelzálogjogot is bejegyeztethet az adós tulajdonában lévő ingatlanra.

(5) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adóhatóságnál.

(6) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.

(7) E törvény 147. §-a szerinti feladatokat az önkormányzati adóhatóság végzi.”

10. § Az Art. 167. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.”

11. § Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja. Az engedményezésre a Ptk. 328-330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető olyan követelés, amely mögött jogszabályon vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, az önkormányzattal, illetve azok intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.”

12. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a székhely és telephely szerinti önkormányzati adóhatóságot (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóságot).”

13. § Ez a törvény 2010. június 29. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Art. 17. § (15) bekezdése, 43. §-ának (10)-(12) bekezdései, 43/A-B. §-ai, 52. §-ának (18)-(22) bekezdései, a 106. § (1) bekezdés utolsó mondata, 119. §-ának (6) bekezdése, 133/B. §-a, 134/A. §-a, a 167. § (2) bekezdése, a 168. § (2) bekezdés utolsó mondata, a 170. § (1) bekezdés utolsó mondata, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvénynek - a 2009. évi CXVI. törvénnyel a hatálybalépést megelőzően részben módosított - 212. §-a, és 214-219. §-ai, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 50. §-a.

14. § (1) Hatályát veszti az Art. 1. sz. melléklet I/A) 1. pontjának első mondatában az „a helyi iparűzési adójáról” szövegrész, az 1. sz. melléklet I/A) 1. pontjának utolsó mondata, az 1. sz. melléklet I/B) 2/A. pontja, valamint a 2. sz. melléklet I. (Határidők) 4. pontja.

(2) Az Art. 2. sz. melléklet I. (Általános rendelkezések) 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket a cégautó-adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót kivéve -, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét a cégautó-adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

(3) Az Art. 2. sz. melléklet II./A) 2. pontjának alcíme helyébe a „Kommunális adó, iparűzési adó” alcím lép.

(4) Az Art. 2. sz. melléklet II./A) 2. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére

az adóév december 20. napjáig

kell kiegészítenie.”

(5) Az Art. 2. sz. melléklet II/A) 2. pontja kiegészül a következő d) alponttal:

d) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.”

(6) Az Art. 6. sz. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

15. § (1) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat az illetékes önkormányzati adóhatóságnak:

a) 2010. január 1-jétől az állami adóhatósághoz bejelentkezett állandó, illetve ideiglenes iparűzési adóalanyok nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, adószámáról;

b) az előző pontban megjelölt adózók vonatkozásában az iparűzési adóalanyiság vagy az adózó megszűnéséről (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével), arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték, illetve az adózóval szemben csődeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdő időpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás időpontjában szünetel;

c) az önkormányzati adóhatóságnál 2010. január 1-jét megelőzően nyilvántartott és az állami adóhatósághoz teljesített adatszolgáltatásban közölt azon állandó iparűzési adóalanyok nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, adószámáról, amelyek iparűzési adóalanyisága vagy az adózó időközben megszűnt (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével); továbbá arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték vagy az adózóval szemben csődeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdő időpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás időpontjában szünetel;

d) az adózó által bejelentett várható adó (adóelőleg) összegéről;

e) az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról tett - nyilatkozatáról.

(2) A helyi iparűzési adót érintően az állami adóhatóságnál folyamatban lévő eljárásnak azon eljárások minősülnek, amelyek e törvény hatálybalépésének napjáig nem fejeződtek be. A folyamatban lévő eljárási szakaszt az állami adóhatóság fejezi be. Az állami adóhatóság a folyamatban lévő eljárások adatait, az eljárások befejezésétől számított 30 napon belül elektronikus úton átadja az önkormányzati adóhatóságnak.

(3) A folyamatban lévő ellenőrzési eljárásokról az állami adóhatóság - az adózó és a vizsgált bevallási időszakok megjelölésével - tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot. Az állami adóhatóság az ellenőrzés befejezése után az adóügyet átadja az önkormányzati adóhatóságnak, amely az ellenőrzéshez kapcsolódó hatósági és az azt követő eljárást lefolytatja. Ebben az esetben a hatósági eljárás kezdő időpontja az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv önkormányzati adóhatósághoz érkezésének napja. Ha a jegyzőkönyvben feltüntetett megállapítások a helyi iparűzési adó ellenőrzésével összefüggő megállapításokon túl más megállapításokat is tartalmaznak, a helyi iparűzési adó ellenőrzésével összefüggő megállapításokról külön jegyzőkönyvet kell készíteni és az önkormányzati adóhatóságnak megküldeni. E törvény hatálybalépése után elrendelt új eljárás lefolytatása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. Amennyiben az állami adóhatóság az adóügyet határozathozatallal lezárta, az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat az állami adóhatóság folytatja le.

(4) E törvény hatálybalépésének napjáig az állami adóhatósághoz teljesített bejelentések, bevallások - ideértve az önellenőrzéseket is - feldolgozását az állami adóhatóság végzi. A bejelentés, bevallás feldolgozását követően az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak elektronikus úton átadja az adatokat.

(5) Az állami adóhatósághoz e törvény hatálybalépését követően benyújtott helyi iparűzési adó bevallásokat - ideértve az önellenőrzéseket -, bejelentéseket az állami adóhatóság elutasítja, amelyről az adózót haladéktalanul értesíti. Az elutasított bevallásokat, önellenőrzéseket, bejelentéseket az állami adóhatóság haladéktalanul továbbítja az önkormányzati adóhatóságnak. Az állami adóhatóság a hozzá 2010. június 29-éig bevallott és megfizetett helyi iparűzési adót ezen időponttól számított 15 napon belül felosztja és a bevételre jogosult önkormányzatoknak átutalja. Ezen kiutalási határidőbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének időpontjáig benyújtott bevallások, önellenőrzések kijavításához szükséges időtartam.

(6) A határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési eljárásokat az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak.

(7) Az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat. E törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően az esedékességig meg nem fizetett tartozások vonatkozásában a meg nem indított végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le. Amennyiben az állami adóhatóság által megindított végrehajtás során ingóra, vagy ingatlanra végrehajtás indult, a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság döntésétől függően az állami adóhatóság befejezi, amelyet követően az állami adóhatóság elszámol az önkormányzati adóhatósággal.

(8) A helyi iparűzési adónemben fennálló túlfizetéseket az állami adóhatóság az adózónak 2010. június 29-étől számított 15 napon belül kiutalja. Ezen kiutalási határidőbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének időpontjáig benyújtott bevallások, önellenőrzések kijavításához szükséges időtartam. A túlfizetés összege az állami adóhatóságnál más adónemben fennálló tartozásra hivatalból nem számolható el.

(9) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az e törvény hatálybalépésének napján hatályos szabályok szerint teljesítik helyi iparűzési adóval kapcsolatos adókötelezettségeiket, ha az üzleti év 2010. január 1-jét követően kezdődött.

(10) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig - adózónkénti kimutatással - elektronikus úton átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak az e törvény hatálybalépésének napján nyilvántartott helyi iparűzési adó kötelezettséggel összefüggő adatokat, ideértve az esedékesség megjelölését, és az adózó által teljesített vagy végrehajtás útján beszedett az önkormányzatra felosztott befizetések adatait.

(11) Azon folyamatban lévő csődeljárási, felszámolási, végelszámolási, vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásokban, amelyekben az állami adóhatóság a helyi iparűzési adót érintően hitelezőként jár el, e törvény hatálybalépését követően a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként az illetékes önkormányzati adóhatóság jár el.

(12) Ez a törvény - a 15. § (1)-(11) bekezdésekben foglaltak kivételével - a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés 2010. december 31-én hatályát veszti.

1. melléklet a 2010. évi LVII. törvényhez

6. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségei

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó törvényben vagy más jogszabályban előírt adókötelezettségeit a következő eltérésekkel teljesíti:

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

1. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek

Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti.

2. Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek

a) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.

c) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóév utolsó napját követő 150. naptól igényelheti vissza.

3. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek:

a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.

b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.

4. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetési kötelezettségek

a) A vállalkozó a helyi iparűzési és kommunális adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.

b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési és kommunális adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.

c) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

5. Az e törvény 1. számú mellékletének B) 1. pontja alkalmazásában a tárgyévi bevallás gyakoriságát meghatározó értékhatárok számításakor a megelőző második naptári év adatait kell figyelembe venni.

6. Ha az e melléklet hatálya alá tartozó adókra vonatkozó kötelezettséget jogszabály havonként, negyedévenként, félévenként rendeli teljesíteni, az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként, félévként három, illetve hat adóévi hónapot kell figyelembe venni.”


  Vissza az oldal tetejére