Időállapot: közlönyállapot (2010.VIII.10.)

2010. évi LXXXII. törvény

a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása érdekében, biztosítva a közszolgálati műsorszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség működőképességét és függetlenségük védelmét, összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével az alábbi törvényt alkotja:

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

1. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 5. § (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § (1) Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:]

s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;”

(2) Az Eht. III. Fejezetének címe és első alcíme helyébe a következő cím és alcím lép:

„III. FEJEZET

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság”

(3) Az Eht. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóságnak az Országgyűlés által választott tagokból álló, önálló jogi személyiségű autonóm szerve a Médiatanács.

(2) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

(3) A Médiatanács összetételét, feladatát és hatáskörét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) szabályozza.

(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(5) A Hatóság feladata - különösen a 2-3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(6) A Hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.

(7) A Hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi. A Médiatanács gazdálkodási autonómiáját az Rttv. szabályozza.

(8) A Hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi. A Médiatanács bevételeire vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

(9) A Hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.

(10) A felügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a Hatóság részére befizetni.

(11) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.

(12) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.

(13) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.”

2. § (1) Az Eht. 10. §-a kiegészül az alábbi v) ponttal:

[10. § A hatóság]

v) eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben.”

(2) Az Eht. 11. § (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a hatóság és a KFGH (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:”

(3) Az Eht. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságok rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tartanak fenn.”

(4) Az Eht. III. Fejezet második alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Az Elnök”

(5) Az Eht. 14-16. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„14. § (1) Az Elnök

a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáért,

b) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,

c) ellátja a 10. § b)-i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,

d) elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,

e) előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,

f) javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.

(2) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.

(3) Az Elnök olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(4) Az Elnök a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnak a lejárta után korlátlan alkalommal kinevezhető.

(5) Az Elnök nem lehet

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, a Hivatalt vezető főigazgató, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.

(6) Az Elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(7) Az Elnököt nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.

(8) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes kinevezésére.

(9) Elnökhelyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(10) Az (5) és (6) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen az elnökhelyettes vonatkozásában is alkalmazni kell.

(11) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult az elnökhelyettesre delegálni. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(12) Az elnökhelyettest nem lehet utasítani a másodfokú hatósági döntéshozatal során.

(13) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(14) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(15) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek

a) a miniszter jogállására vonatkozó rendelkezéseit az Elnök jogállására, és

b) az államtitkár jogállására vonatkozó rendelkezéseit az elnökhelyettes jogállására

alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott kérdésekben.

14/A. § (1) Az Elnök - a kinevezését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Ha az Elnök az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(3) A miniszterelnök az Elnöknek az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(4) Az elnökhelyettes tekintetében az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.

15. § (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

a) a kinevezés időtartama lejár,

b) tisztségéről lemond,

c) meghal,

d) a miniszterelnök a (3) bekezdés szerint felmenti.

(2) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az elnök a (4) bekezdés szerint felmenti,

d) az (5) bekezdés szerinti visszahívással.

(3) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha

a) a 14. § (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,

d) ha neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(4) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha

a) a 14. § (10) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(5) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.

(6) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.

(7) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(8) A megbízatás (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

16. § (1) Az Elnök további feladatai:

a) összehívja, és vezeti a Médiatanács üléseit

aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,

ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,

b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,

c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,

d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,

e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,

f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Hírközlési és Média Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,

i) minden év február 28-áig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a Hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,

j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

k) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

l) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,

n) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében,

o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.

(2) Az Elnöknek a Médiatanács elnökévé jelölésére és megválasztására vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.”

3. § Az Eht. 17-18. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, kiegészülve a 18/A. § szerinti rendelkezésekkel:

„17. § (1) A Hivatal élén az Elnök által kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal eljár a 10. § a), k) és m)-u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény, az Rttv. és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.

(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeit a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

(5) A 10. § v) pontjában meghatározott ügyekben a KFGH jár el.

17/A. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.

(2) A főigazgató olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgató nem lehet

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, az e törvény szerinti Elnök, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.

(5) A főigazgató pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(6) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.

(7) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az Elnök a (8) bekezdés szerint felmenti,

d) a (9) bekezdés szerinti visszahívással.

(8) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha

a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(9) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.

(10) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.

(11) A megbízatás (7) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (10) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(12) A főigazgató tekintetében a 14/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.

18. § A főigazgató feladatai:

a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,

b) eljár a 10. § j) és l) pontjaiban meghatározott ügyekben,

c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,

d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,

e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,

f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által - a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként - meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként - e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.

18/A. § (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörüket az Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni.

(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgató-helyettes nem lehet

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, helyi önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

d) az a)-c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.

(5) A főigazgató-helyettes pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(6) A főigazgató-helyettes megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az Elnök a (7) bekezdés szerint felmenti,

d) az (8) bekezdés szerinti visszahívással.

(7) Az Elnök felmenti a főigazgató-helyettest, ha

a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha a főigazgató-helyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató-helyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató-helyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(8) A főigazgató javaslatára visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató-helyettes megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.

(9) A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgató-helyettesként hozott döntése érintette.

(10) A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgató-helyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató-helyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(11) A főigazgató-helyettes tekintetében a 14/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.”

4. § Az Eht. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság esetében

a) a Ktv. 30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg, és

b) - a Ktv. 44. § (1) bekezdésétől eltérően - a középiskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletményének 35%-a.”

5. § Az Eht. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító vagy az ügyfél, illetve a bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy évben belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;

b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(2) A Hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hatóság eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a Hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

(5) Ha az ügyfél nyilván valóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben bírsággal lehet sújtani.

(6) A kizárásról az Elnök dönt, és szükség esetén kijelöli a Hatóság eljáró alkalmazottját.

(7) Ha a Hatóság eljáró alkalmazottja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntés meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.

(8) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésében élhet kifogással.

(9) A Hatóság eljáró alkalmazottja - a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve - a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.”

6. § Az Eht. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A Hivatal által a Hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen az Elnökhöz lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti döntést.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnök által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.

(4) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 46-47. §-okban és a 48. § (3), (4) és (7) bekezdéseiben foglaltak megfelelően irányadók.”

7. § Az Eht. V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„AZ ELNÖK ÉS AZ ELJÁRÓ TANÁCS ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK”

8. § Az Eht. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) Az Elnök az eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.

(2) Az Elnök az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben

a) a miniszter,

b) a versenyhatóság elnöke,

c) a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,

d) az adatvédelmi biztos,

e) a Médiatanács,

f) az Európai Bizottság

hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.

(3) Ha az Elnök a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.

(4) Az Elnök az eljárás megindításának hatáskörét - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szabályok szerint - az elnökhelyettesre, vagy a Hatóság alkalmazottjára delegálhatja.”

9. § (1) Az Eht. 49. §-a és az azt megelőző alcím elnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Eljárás jogvitában

49. § (1) Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint

a) bírósághoz,

b) a Hatósághoz, vagy

c) a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó Választottbírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság, illetve a Hírközlési Állandó Választottbíróság haladéktalanul értesíti a Hatóságot az (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítása iránti kérelemről (keresetlevélről).

(3) A Hatóság eljáró tanácsa (a továbbiakban: eljáró tanács) kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírósági vagy a b) pontja szerinti hatósági eljárás folyamatban van, vagy érdemi határozattal lezárult, a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más alapeljárás - a (6) bekezdésben meghatározott eljárás kivételével - nem indítható.

(5) Amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt egyidejűleg mind a bíróságnál, mind pedig a Hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a Hatóság az eljárást hatáskör hiányában megszünteti.

(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha az eljáró tanács eljárását kezdeményező kérelem Hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a Hatóság eljárását - a felek kérelmére vagy hivatalból - megszünteti.”

(2) Az Eht. a következő, 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § (1) Az eljáró tanácsnak elnöke és két tagja van.

(2) Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy - a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon - az elnökhelyettes.

(3) Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető besorolású alkalmazottai közül.

(4) Az eljáró tanács eljárására vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.”

(3) Az Eht. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) Rádiófrekvenciák használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a Hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a KFGH adja ki. A KFGH eljárásaira - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

10. § Az Eht. 72. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Hírközlési Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.”

11. § (1) Az Eht. 73/A-73/B. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„73/A. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési feladatai ellátásában közreműködő, öt tagból álló testület.

(2) Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) Az NHIT tagjai - köztük az NHIT elnöke és alelnöke - a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.

(4) A tagok közül

a) két tagot a Médiatanács,

b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia

delegál.

(6) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.

(7) Az NHIT tagjainak megbízása négy évre szól.

(8) Az NHIT-re és tagjaira az Rttv. 35. §-ában és a 37. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:

a) az NHIT elnöke, alelnöke és tagja nem lehet többségi magántulajdonban álló hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese),

b) az NHIT elnöke és alelnöke lehet köztisztviselő vagy kormánytisztviselő,

c) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni,

d) az összeférhetetlenségről, felmentésről, vagy kizárásról szóló döntéshez az NHIT tagjai kétharmadának szavazata szükséges.

(9) A (8) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat - a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével - a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.

73/B. § (1) Az NHIT a Kormány véleményező, tanácsadó szerve.

(2) Az NHIT véleményezheti a Kormánynak az infokommunikáció (informatika-hírközlés-média) területén:

a) az információs társadalom kialakításának programjával, az információs kultúra elterjesztésével, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntésekkel;

b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásával; valamint

c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban; továbbá

d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére;

e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására;

f) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontot;

g) valamint az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.

(3) Az NHIT véleményezi:

a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit;

b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint az érintett miniszterek között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket;

c) a Kormány, vagy a miniszterelnök felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet;

d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.

(4) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.

(5) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(6) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.

(7) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.

(8) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.”

12. § Az Eht. a következő, 73/C. §-sal egészül ki:

„73/C. § (1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezetébe tagozódó részjogkörű költségvetési egység, melynek vezetője irodaigazgató cím használatára jogosult.

(2) Az Iroda ellátja az NHIT működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.

(3) Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát - az NHIT elnökének egyetértésével - az Elnök hagyja jóvá.

(4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét - az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke utasításainak megfelelően - az Iroda vezetője irányítja.

(5) Az Iroda e törvény 73/B. § (2)-(3) bekezdése alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagokat készít.

(6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának e törvény 73/B. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét.

(7) Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja.”

13. § (1) Az Eht. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a Hatóság kezeli.”

(2) Az Eht. 122. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Kassza bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi.”

14. § Az Eht. 126. §-a és az azt megelőző alcím elnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Hírközlési és Média Biztos

126. § (1) A Hírközlési és Média Biztos (a továbbiakban: Biztos) a Hatóság köztisztviselője.

(2) A Biztoshoz bejelentéssel élhet bármely előfizető, felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében az előfizetőt, illetve a felhasználót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.

(3) A Biztos az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.

(4) A Biztos a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján

a) tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról,

b) felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére,

c) kezdeményezheti a Hatóság hivatalból történő eljárását,

d) más hatóságnál - a bejelentő egyidejű értesítése mellett - megfelelő eljárás megindítását kezdeményezheti.

(5) A Biztos a hozzá érkező bejelentéseket rendszerezi és az előfizetők nagy számát érintő vagy egyéb, megítélése szerint jelentős esetben a Hatóság számára a hivatalból történő eljárásához szükséges megállapításokat tartalmazó intézkedési javaslatot tesz.

(6) A Biztos eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.

(7) Ha a Biztos adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a megkeresésnek a szolgáltató a képviselő által megállapított határidőn, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni.

(8) A Biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.”

15. § (1) Az Eht. 167. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„167. § (1) A Hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Hírközlési Felügyelet jogutódja.”

(2) Az Eht. 182. § (3) bekezdése kiegészül az alábbi j) és k) pontokkal:

[(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:]

j) a nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó, a 80. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott jogszabályokban foglalt megfelelőségigazolás és az alapvető követelmények alkalmazásának módját, illetve az attól való eltéréseket;

k) a frekvenciakijelölési, rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és zavarelhárítási tevékenység és az adatszolgáltatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén.”

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

16. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„III. FEJEZET

A MÉDIATANÁCS”

(2) Az Rttv. III. Fejezet 1. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Cím

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa jogállása és szervezete

31. § (1) A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) - Országgyűlés által választott tagokból álló - autonóm szerve. A Hatóságra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) tartalmazza.

(2) A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.

(3) A Médiatanács

a) a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védi és biztosítja a szólásszabadságot, ennek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacok szereplőit, és meghozza a törvényben szabályozott monopóliumellenes hatósági döntéseket;

b) figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.

(4) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

32. § (1) A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a kincstár vezeti. A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (4) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § szerinti keretek között hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig - a Médiatanács augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői véleménye alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Médiatanács az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(3) Az Országgyűlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (11) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.

(4) A Médiatanács székhelye Budapest.

(5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Médiatanács hivatali szerve.

(6) A Hivatalra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az Eht. tartalmazza.

(7) A Médiatanács, illetve a Médiatanács tagja[i] a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.”

(3) Az Rttv. III. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Cím

A Médiatanács választása

33. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - 9 évre választja egyidejű, listás szavazással.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorterjesztéssel, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A Médiatanács tagjaira

a) legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal a 33. § (1) bekezdése szerinti megbízatási időtartam letelte előtt,

b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül,

c) a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő választást megelőző jelölés során a jelölőbizottság tagjainak megválasztását követő 5 napon belül

az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló mandátumarányos eseti jelölőbizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.

(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési frakciók rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha egy vagy több képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.

(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az a), illetve c) pontban meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetekben a második jelölési körben sem tud 5 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a második jelölési körben sem tud 15 napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

34. § (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Hatóság Elnökére vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve - ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor - hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.

(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.

(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülés összehívási és ülésvezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától él, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig.

(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, vagy felmentéssel, illetve kizárással szűnt meg.

(6) Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Médiatanács megbízatásából hátra van.

(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság Elnöki megbízatásának időtartamához kötött.

34/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően haladéktalanul a Médiatanács elnöke részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.”

(4) Az Rttv. III. Fejezetének 3. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Cím

Összeférhetetlenség

35. § (1) A Médiatanács elnöke és tagja nem lehet

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a Hatóság Hivatalának főigazgatója, főigazgató-helyettese, illetve munkavállalója, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

d) az a)-c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.”

(5) Az Rttv. III. Fejezetének 5. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Cím

A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése

37. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenségi okból,

d) felmentéssel,

e) kizárással,

f) a tag halálával.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 34/A. § (1) bekezdésében foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette.

(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot 1 havi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.”

17. § (1) Az Rttv. III. Fejezete 6. Címe helyébe a következő cím lép:

„6. Cím

A Médiatanács tagjainak díjazása”

(2) Az Rttv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.

(2) A Médiatanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.”

(3) Az Rttv. 41. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A Médiatanács feladatai”

(4) Az Rttv. 41. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Médiatanács feladatai:]

d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Közszolgálati Közalapítványnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közszolgálati Közalapítvány javaslatot tehet,”

(5) Az Rttv. 41. § (1) bekezdése o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi o) pont jelölése p) pontra változik:

o) kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját,”

18. § Az Rttv. III. Fejezete 10. Címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„10. Cím

A határozathozatal szabályai

44. § (1) A Médiatanács tagjainak - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyenlő a szavazata, azaz minden tagnak egy szavazata van.

(2) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyszerű többsége szükséges.

(3) A Médiatanács a döntéseit - a 45. §-ban foglaltak kivételével - a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.

45. § Az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:

a) a szavazás első fordulójában a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának - ideértve a Médiatanács elnökét is - kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Médiatanács legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart, amely esetben a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyszerű többsége szükséges;

c) ha a pályázati felhívások tárgyában, továbbá ha az országos körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.”

19. § Az Rttv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Médiatanács, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány tagja, illetve elnöke, valamint az sem, aki a Médiatanácsnak sem lehetne tagja, illetve elnöke. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályait a Médiatanács alkotja meg.”

20. § Az Rttv. III. Fejezetének 12. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Cím

A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése

52. § (1) A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Médiatanács a műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a főigazgató útján - a Hivatalt.

(2) Ha a Hivatal a megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Médiatanács határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza:

a) a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében;

b) a műsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;

c) a műsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.

(4) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:

a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni műsorsugárzás esetén -, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit;

b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;

c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.

(5) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(6) A Médiatanács a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Médiatanács felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hatóságnál bárki megtekintheti.”

21. § Az Rttv. IV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„IV. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK

1. Cím

A Közszolgálati Közalapítvány

53. § (1) A közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés - e törvény 149/B. §-a szerint - a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány).

(2) A Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány egyidejű megszüntetése mellett.

(3) A megszűnő közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány - feladatait és vagyonának meghatározott körét a Közalapítvány veszi át e törvény 149/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(4) Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(5) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az e törvény 149/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban állapítja meg.

(2) E törvény 149/C. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának azt a részét, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak átadott, illetve a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek a - Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által történő - gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá.

(4) A (2) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell rendelkezni az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a Médiatanács részére előírt szabályozási irányelveiről. Az irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából - milyen feltételekkel veheti igénybe a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.

(5) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény hatálya alá.

A Kuratórium

55. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.

(2) A Kuratórium az Országgyűlés által választott 6 tagból és az e törvényben meghatározott szervezet által delegált elnökből és a szintén általa delegált egy további tagból áll.

(3) A Kuratórium feladatait - e törvény keretei között - a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.

(4) A Kuratórium - e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között - megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

(5) A Kuratórium elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak.

(6) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai - az irodán keresztül - jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.

56. § (1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással - nem listás módon - 6 tagot választ a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával.

(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.

(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő 3 napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított 5 napon belül meg kell tartani.

(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.

(5) A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást 10 napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább 10%-át.

(6) A Kuratórium akkor alakul meg, amikor a Kuratórium tagjait megválasztják.

(7) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet. Ebben az esetben legalább 3 tag megválasztása szükséges.

(8) A Kuratórium - ha nem a teljes létszámmal alakult meg - a teljes létszámig kiegészíthető a (11) bekezdés szerinti szabályok értelemszerű alkalmazásával.

(9) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés 9 évi időtartamra választja.

(10) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja 9 évre.

(11) Ha a (9) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a következők szerint történik:

a) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásával azonos országgyűlési ciklusban történik, vagy ha a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a (2)-(4) bekezdések rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni úgy, hogy annak az oldalnak - kormány, illetve ellenzéki - van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott - megszűnt megbízatású - tag pótlására történik a jelölés;

b) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásának az országgyűlési ciklusa utáni időszakban történik, akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be - az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre, a jelölőbizottság felállítását követő 15 napon belül;

c) ha a jelölőbizottság a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek;

d) a b) és c) pontok szerinti jelöltállítás során az időközben esetlegesen bekövetkezett kormány-, illetve ellenzéki oldali változásokat figyelembe kell venni;

e) ha a jelölőbizottság a c) pont szerinti esetben - a második jelölési körben - sem tud 15 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a jelölőbizottság mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani;

f) az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a megválasztott Kuratórium (7) bekezdésben meghatározott időtartamának végéig.

57. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a 35. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen irányadók. Az elnöknek, illetve a tagnak a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója nem lehet közszolgálati műsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: MTI Zrt.) vezető állású dolgozója.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha az elnök vagy a tag az 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a Kuratórium elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(6) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés, vagy kizárás miatti megszűnését a kuratórium teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(7) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Kuratórium elnöke esetében a (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatóktól és az általuk felügyelt MTI Zrt.-től.

(10) A Kuratórium elnöke és a tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati műsorszolgáltatóval és az MTI Zrt.-vel.

(11) A Kuratórium elnöke és tagjai pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak, párt nevében nyilatkozatot nem tehetnek.

57/A. § (1) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben az 57. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(3) A Kuratórium elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

58. § (1) A Kuratórium jogköre:

a) a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió zártkörűen működő nonprofit közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaságok, valamint a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közgyűlés jogainak gyakorlása,

b) a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,

c) amit a Közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal.

(2) A Kuratórium a Közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával.

59. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:

a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,

b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,

c) a közalapítvány vagyonának hozadéka,

d) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,

e) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).

(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:

a) a közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI Zrt. működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,

b) a Közalapítvány saját költségei (kiadásai).

(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

(4) A Közalapítvány a működési költségeit az üzemben tartási díjnak e törvényben szabályozott mértékű részéből fedezi.

(5) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A Kuratórium működése

60. § (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta kétszer ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve az MTI Zrt. vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A Kuratórium tagjainak - ideértve a Kuratórium elnökét is - a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Kuratórium határozatképességéhez a tagok - ideértve a Kuratórium elnökét is - egyszerű többsége szükséges.

(4) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

  Vissza az oldal tetejére