Időállapot: közlönyállapot (2010.VIII.12.)

2010. évi LXXXVIII. törvény

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának számozása 3. § (1) bekezdésre változik és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha rendelet vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, szerződés kötelező tartalmi elemeire vagy szerződés teljesítésére vonatkozóan, melyek nem egyeztethetők össze e törvénnyel, akkor az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben kizárólag e törvényt kell alkalmazni.”

2. § (1) A Kbt. 4. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 4. § az 1. pontot követően a következő 1/A. ponttal egészül ki:

„1. ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely

a) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá

b) az 59. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában az is, aki (amely) az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta, továbbá

c) az ajánlattételi határidő lejártáig az a), b) pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett, illetőleg azt átvette, vagy kiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez;

1/A. általános javítási munkálat: az 1. számú melléklet szerinti építési beruházás, ha annak célja építmény felújítása, korszerűsítése, karbantartása vagy javítása;”

(2) A Kbt. 4. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket,

b) azon személyt vagy szervezetet, aki vagy amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

c) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyagszállítót,

d) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót;”

(3) A Kbt. 4. §-a a 2/C. pontot követően a következő 2/D. ponttal egészül ki:

„2/D. egyéb foglalkoztatási jogviszony: közszolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, gazdálkodó szervezet tagjának személyes közreműködése;”

(4) A Kbt. 4. §-ának 3/D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely vagy aki nem minősül alvállalkozónak, nem tartozik a 2. pont a)-d) alpontjának hatálya alá sem, hanem a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vesz részt, ezzel összefüggő erőforrásainak bemutatásával;”

(5) A Kbt. 4. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat;”

(6) A Kbt. 4. §-ának 11/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. írásbeli, írásban: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható, és ilyen módon terjeszthető, így különösen a levélben, táviratban, a távgépírón vagy telefax útján közölt nyilatkozat; ilyennek minősül továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, illetőleg - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén - a külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat az elektronikus formájában;”

(7) A Kbt. 4. §-a 23/A. pontjának számozása 23/B. pontra változik és a Kbt. 4. §-a a 23. pontot követően a következő 23/A. ponttal egészül ki:

„23/A. műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás: az olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatósági jogkörébe tartozik;”

(8) A Kbt. 4. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. részvételre jelentkező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki (amely)

a) a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be, továbbá

b) a 102. § (5) bekezdés alkalmazásában az is, aki (amely) a részvételi dokumentációt átvette, továbbá

c) a részvételi határidő lejártáig az a), b) pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett vagy kiegészítő tájékoztatást kér vagy előzetes vitarendezést kezdeményez;”

3. § (1) A Kbt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, illetőleg - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint - elektronikusan köteles dokumentálni.”

(2) A Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, illetőleg - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén - részükre hozzáférést biztosítani.”

4. § A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak a 83-87. §-ok alkalmazását követő vagy - ha ezen rendelkezések egyikét sem kellett a közbeszerzési eljárásban alkalmazni, az eljárást lezáró döntést megelőző - 81. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.”

5. § A Kbt. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a felhívás és dokumentáció előkészítésébe, illetőleg - választása szerint - a közbeszerzési eljárás további lefolytatásába az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) jogosult bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket.

(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelelő, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel.

(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység akkor terjedhet ki az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére is, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.”

6. § (1) A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be (a 80. § (4) bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.”

(2) A Kbt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az általa az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az ajánlatkérő által az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.”

(3) A Kbt. 10. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként (távolmaradási nyilatkozat).”

(4) A Kbt. 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.”

7. § (1) A Kbt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közbeszerzések Tanácsa igazolást állít ki a jegyzékben való szereplésről. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást.”

(2) A Kbt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanács által vezetett jegyzék a Tanács honlapján elektronikusan is elérhető, ez a formája is közhiteles. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, továbbá - a (4) bekezdés figyelembevételével - az alkalmassági minimum követelmény(ek)nek való megfelelés igazolására köteles elfogadni a jegyzékben szereplés tényét.”

8. § A Kbt. 17/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/C. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni, továbbá a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti:

a) a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket;

b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 96/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat;

c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

ca) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont],

cb) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés];

d) az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés].

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak a honlapon - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.”

9. § A Kbt. 20. §-a a (6) bekezdése után a következő (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, az alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is.

(8) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés, illetőleg - két szakaszból álló eljárásban - a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményhirdetése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés tényét és eredményét a nyilvántartás vonatkozó részét kinyomtatva vagy - az (1) bekezdés alkalmazása esetén - e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti elektronikus formában a 7. § (2) bekezdése szerinti határidőig megőrzi.

(9) A (7) bekezdés szerinti elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki.”

10. § A Kbt. 20/A. §-ának számozása 20/A. § (1) bekezdésre változik és a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Tpvt. 11. §-a megsértését az ajánlatkérő alapos okkal különösen akkor feltételezheti, ha

a) a közbeszerzési eljárásban benyújtott legalább két ajánlat tartalma az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeit meghaladó mértékben azonos vagy hasonló; vagy

b) a közbeszerzési eljárásban legalább két ajánlattevő egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy legalább két ajánlattevőben azonos személy vagy szervezet rendelkezik tulajdoni részesedéssel; vagy

c) az ajánlatkérő által egy költségvetési éven belül megindított több közbeszerzési eljárásban azonos ajánlattevők nyújtanak be ajánlatot, azonban az eljárások nyertese minden esetben különbözik a korábbi ilyen eljárások nyertesétől.”

11. § (1) A Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és

b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.”

(2) A Kbt. 40. §-a a (4) bekezdést követően kiegészül a következő új (5) és (6) bekezdéssel:

„(5) A (2) bekezdéstől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos 25. § szerinti szerződés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét - ha a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak - egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak.

(6) A (2) bekezdéstől eltérően a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő ezen közbeszerzés és a vele a (2) bekezdés szerint egybeszámítandó közbeszerzések együttes becsült értékeként.”

12. § A Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő új (4)-(6) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti (5)-(7) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

„(4) Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az általa megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ha az ajánlatkérő kéri a hirdetmény ellenőrzését, azért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A hirdetmény ellenőrzése és a díj megfizetése kötelező, ha a közbeszerzést részben vagy egészben európai uniós támogatásból valósítják meg és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából.

(5) A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.

(6) A díjból ötven százalék kedvezmény illeti meg a külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található, tízezer főnél kevesebb lakosú, a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérőket.”

13. § A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a (3) bekezdést követően a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan

a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és

b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire.

(4) A közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem teheti kötelezővé.”

14. § A Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó - e törvényen és az adójogszabályokon kívüli - jogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni.”

15. § A Kbt. az 53. §-át követően kiegészül a következő 53/A. §-sal:

„53/A. § (1) Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az ajánlati felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt-öt százalékát érheti el.

(2) A teljesítési biztosíték az ajánlatkérőt illeti, ha az ajánlattevő a szerződés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be nem minősül teljesítési biztosítéknak a késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér. A jólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja. Az egyéb biztosítékkal kapcsolatban az 54. § (1) bekezdése szerinti szerződéstervezetben kell meghatározni a biztosítékkal biztosítani kívánt szerződéses kötelezettséget, továbbá a biztosíték ajánlatkérő általi igénybevételének feltételeit.

(3) A teljesítési biztosítékot a szerződéskötéskor, a jólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, ezt az időpontot az 54. § (1) bekezdése szerinti szerződéstervezetben kell meghatározni, az nem lehet korábbi, mint a szerződéskötés időpontja.

(4) Meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattétel lehetősége esetén a beszerzés ugyanazon részére vonatkozóan - nem írható elő.

(5) A teljesítési, jólteljesítési, illetőleg egyéb biztosíték (3) bekezdés szerinti határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a (3) bekezdés szerinti időpontokig nem kérhető.

(6) Teljesítési, jólteljesítési vagy egyéb biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban

a) előírja, hogy e biztosítékok a (3) bekezdés szerinti határidőkig az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy

b) megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában.”

16. § A Kbt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.)

(2) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt - a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli - egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.

(4) Ha az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy e törvénytől, illetőleg a dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban a (3) bekezdésben foglaltakon túl többletelőírást tartalmaz, köteles az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen - az ajánlatkérő által pontosan megjelölt - eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.

(5) A (4) bekezdés szerinti elem(ek), előírás(ok) semmisnek nyilvánítása érdekében az ajánlatkérőnek az 56. § (2) bekezdése szerint akkor is kiegészítő tájékoztatást kell adnia, ha kiegészítő tájékoztatást nem kértek.

(6) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattétel érdekében a dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.

(7) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon.

(8) Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették.

(9) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(10) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;

b) az eljárás a 92. § c, d) vagy g) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.”

17. § A Kbt. 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását a következő esetek kivételével:

a) az 54. § (4) bekezdése szerinti eset;

b) ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, hogy közülük melyik a megfelelő és melyiket kell semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni.”

18. § (1) A Kbt. 57. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:]

e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni;

f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke.”

(2) A Kbt. 57. §-a a (6) bekezdést követően a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad.

(8) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet (minimális elvárás).”

19. § (1) A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki]

a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;”

(2) A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése a h) pont után a következő új i) ponttal egészül ki:

[Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki]

i) korábbi közbeszerzési eljárásban 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban a 71. § (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti alvállalkozó felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot - annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett -, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította, kivéve, ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést megelőző két évnél.”

20. § A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet

a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el;

b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §] teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének 123. § (4) bekezdése, 130. § (6) bekezdése, 136/A. § (2) bekezdése, 157. § (3) bekezdése vagy 204. § (5) bekezdése szerinti rangsorolása.”

21. § A Kbt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) Az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban a (2)-(9) bekezdés szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

a) a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f), h) és i) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;

b) a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását;

c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;

d) a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX A. mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot;

e) a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;

f) a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást;

g) azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja - figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is -, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60. és 61. § valamely esetének hatálya alá, a minősített ajánlattevők 13. § (2) bekezdése szerinti jegyzékén való szereplés tényét, illetőleg - a minősített ajánlattevők nem elektronikus, hivatalos jegyzékén szereplő ajánlattevő tekintetében - a jegyzék szerinti igazolást.

(3) A közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, illetőleg - két szakaszból álló eljárás esetén - a részvételi jelentkezésben, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak minősül az a körülmény, ha az ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(5) A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan.

(6) Az ajánlatkérő a (2) bekezdés g) pontja, továbbá a (4) és (5) bekezdés szerinti elektronikus nyilvántartásban szereplő adatokat a 20. § (8) bekezdése szerint ellenőrzi és őrzi meg. A 60-61. § szerinti egyéb kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzésére is a 20. § (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni, ha azokkal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult.

(7) A 60. § (1) bekezdés e) pontja és 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolásának azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, vagy az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott. E hatósági igazolást a hatóság négy munkanapon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg.

(8) A (7) bekezdés szerinti hatósági igazolást - ha az igazolás egyébként bizonyítja azt, hogy az eredményhirdetés (két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában annak eredményhirdetése) felhívásban megjelölt időpontjában nincs az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, vagy az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek egy évnél régebben lejárt köztartozása - az ajánlatkérő köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, vagy az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, illetőleg ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt.

(9) Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.

(10) Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő körülményről.”

22. § (1) A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ajánlattevő egy vagy több - a 69. § (2) bekezdése szerinti - alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat, úgy is, ha az alkalmassági minimum követelménynek való saját részbeni megfelelését az erőforrást nyújtó szervezettel csak kiegészíteni kívánja.”

(2) A Kbt. 65. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlati felhívásban az ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.”

23. § A Kbt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó - erről szóló - nyilatkozattal;

b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);

c) az előző legfeljebb háromévi teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetőleg ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak;

d) az ajánlati felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással;

e) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2) Ha az ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti - a működésének időszakáról szóló - irat beadása mellett az (1) bekezdés c) pontja szerinti - a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló - nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó pénzügyi gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti irat alapján nem alkalmatlan és működésének ideje alatt a beszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele eléri vagy meghaladja:

a) ajánlattevő esetén az adott közbeszerzés tárgyának - részajánlat tétele esetén az ajánlatával érintett rész(ek) - becsült értékét;

b) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó esetén az adott közbeszerzés tárgya - részajánlat tétele esetén az ajánlattal érintett rész(ek) - becsült értékének tíz százalékát.”

24. § A Kbt. 67. §-a a (3) bekezdést követően a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén

a) a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során az ajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése körében műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolás benyújtását köteles előírni;

b) a (2) bekezdés e) pontjával összefüggésben az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására:

ba) felelős műszaki vezető,

bb) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul

bc) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges.”

25. § (1) A Kbt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:]

b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, vagy az erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozatával.”

(2) A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást díjmentesen kell kiállítania.”

26. § A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4)-(8) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

„(4) Az ajánlattevő jogosult arra, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítésébe általa bevonni kívánt - a 4. § 2. pontjának b)-d) alpontjai szerinti személyt (szervezetet) - a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti alvállalkozónak minősítsen és így jelöljön meg az ajánlatban. Ebben az esetben a 4. § 2. pontjának b)-d) alpontjai szerinti személyre (szervezetre) az alvállalkozóra vonatkozó összes szabályt alkalmazni kell mind a közbeszerzési eljárás, mind a közbeszerzési szerződés teljesítése során.

(5) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint igazolható alkalmassági minimum követelményeknek önállóan kötelesek megfelelni, ha az ajánlatkérő ezek (valamelyikét) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében is - akár az ajánlattevővel azonos mértékben, akár enyhébb követelményt meghatározva - alkalmassági minimum követelményként előírta az ajánlati felhívásban.

(6) Az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő a megfelelést a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében is kötelezővé tette-e vagy sem.

(7) Az ajánlatkérő nem jogosult a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében olyan alkalmassági minimum követelményt előírni, amilyet az ajánlattevő tekintetében nem ír elő.

(8) Az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen - a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához szükséges - a 66. § (1) bekezdés c)-e) pontjai, illetőleg a 67. § (1)-(3) bekezdése szerinti - igazolásokat, nyilatkozatokat is.”

27. § A Kbt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.

(4) Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -

a) nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel,

b) más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlattevő számára erőforrást nem biztosíthat.

(5) Egy személy (szervezet) nem lehet egy ajánlatban, - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - egyszerre erőforrást nyújtó szervezet és alvállalkozó.

(6) Ha egy - a 4. § 2. pontjának a)-d) alpontjai hatálya alá nem tartozó - személy (szervezet) a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen.

(7) Egy személynek (szervezetnek) a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának ÁFA nélkül számított ellenértékéből.

(8) Az ajánlatban felolvasólapot kell elhelyezni, ami tartalmazza a 80. § (3) bekezdése szerinti összes adatot.”

28. § A Kbt. a 70. §-át követően kiegészül a következő új 70/A. §-sal:

„70/A. § (1) A nem elektronikusan beadott ajánlat formai követelményei a következők:

a) Az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen;

b) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is köteles elfogadni, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére a 83-87. § alkalmazása esetén egyértelműen lehet hivatkozni. Az ajánlatkérő a kismértékben hiányos számozást kiegészítheti, ha ez az ajánlatban való tájékozódása, illetve az ajánlatra való hivatkozása érdekében szükséges;

c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;

d) Az ajánlatot egy vagy több - az ajánlati felhívásban meghatározott számú - példányban kell beadni, az eredeti ajánlaton meg kell jelölni, hogy az az eredeti;

e) Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó, vagy 69. § (8) bekezdés szerinti szervezet által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. A 67. § (1) bekezdés c), a 67. § (2) bekezdés c) és e), a 67. § (3) bekezdés b) és d) pontjai szerinti személyek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot;

f) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

(2) Az elektronikusan beadott ajánlat formai követelményei - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén - a következők:

a) ha az abban szereplő egyes - az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet által készített elektronikus dokumentumok több oldalasak, akkor azok tekintetében az (1) bekezdés b) pontját alkalmazni kell azzal, hogy minden elektronikus dokumentumon belül önálló oldalszámozás lehetséges;

b) a tartalomjegyzékének az abban szereplő elektronikus dokumentumok elnevezését vagy azonosítóját és - a dokumentumok tartalmára utaló - címét kell tartalmaznia, továbbá ha egy elektronikus dokumentumon belül több nyilatkozat vagy igazolás van, akkor ezek címét és az adott elektronikus dokumentumon belüli oldalszámát is;

c) arra is alkalmazni kell az (1) bekezdés e) pontját;

d) e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály további - informatikai biztonsági célú - informatikai követelményeket írhat elő.

(3) Az elektronikusan beadott ajánlatban a 70. § (8) bekezdése szerinti felolvasólap adatait az ajánlattevőnek az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapba kell beírni, vagy - ha ilyen nem áll rendelkezésre - a felolvasólapot önálló elektronikus dokumentumba kell foglalni.”

29. § (1) A Kbt. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ajánlatban meg kell jelölni]

b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit) és százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni,”

(2) A Kbt. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a c) pont után a következő új d) ponttal egészül ki:

[Az ajánlatban meg kell jelölni]

c) az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet, és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik, továbbá

d) a 69. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett - a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó nevét, címét.”

30. § A Kbt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket.

(2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(3) Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.”

31. § A Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő (1)-(2) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. Az ajánlati felhívás módosított elemeiről, illetőleg a dokumentáció módosításának tényéről, módosított pontjainak felsorolásáról és a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről, beszerzési helyéről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő legkorábban a módosító hirdetmény feladásának napjától számított huszadik napot követő első munkanapon járhat le, kivéve ha ez az időpont korábbi, mint az eredeti ajánlattételi határidő, ekkor az ajánlattételi határidőt nem kell módosítani. A módosított ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

(2) A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt az 54. § (6)-(8) bekezdéseinek értelemszerű alkalmazásával kell az ajánlattevőknek átadni, azért további ellenértéket nem lehet kérni. Ha a dokumentáció részét képező terv nem változik, azt nem kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációban újra átadni.”

32. § A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő új (5)-(7) bekezdéssel:

„(4) Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelen lévő, (2) bekezdés szerinti - személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 70. § (8) bekezdése szerinti iratba.

(5) Ha az ajánlat eredeti példánya nincs összefűzve, illetőleg nem a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti módon vagy az ajánlati felhívásban a 70. § (1) bekezdése alapján előírt módon van összefűzve, akkor - ha az érintett ajánlattevő a bontáson jelen van - az ajánlatkérő felhívására, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott anyagokkal elvégzi vagy kiegészíti az ajánlat összetűzését, ha nincs jelen, akkor az ajánlatkérő két képviselője az ajánlat eredeti példányát a bontáson a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja vagy az ajánlati felhívás szerint összefűzi vagy az összetűzést kiegészíti, azzal az eltéréssel, hogy a matricát az ajánlatkérő jogosult lepecsételni, illetőleg aláírni. Ha az ajánlatok közül az eredeti példány nincs megjelölve, egy tetszőleges példányt kell az „eredeti” megjelöléssel ellátni és - adott esetben - megfelelően összefűzni.

(6) A nem elektronikusan beadott ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

(7) Ha a 20. § (1) bekezdésére tekintettel a közbeszerzési eljárásban az ajánlatokat elektronikusan adták be, akkor azok bontását elektronikusan végzi az ajánlatkérő. Ebben az esetben a (2) bekezdés nem alkalmazandó, a (3) bekezdés szerinti adatokat pedig a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan kell - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé tenni, továbbá a (2) bekezdés szerinti egyéb személyek részére elérhetővé tenni akkor, ha ők legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt az adatokhoz hozzáférést kértek az ajánlatkérőtől.”

33. § (1) A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani:

a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek;

b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni;

c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát;

d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal.”

(2) A Kbt. 83. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § kiegészül a következő új (8) bekezdéssel:

„(6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat.

(7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg.

(8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő - számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia.”

34. § A Kbt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.”

35. § A Kbt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását.

(2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján

a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá

b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye.”

36. § (1) A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében:

a) az ajánlat egésze, vagy

b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy

c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont.”

(2) A Kbt. 86. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér

a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől;

b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő;

c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő.”

(3) A Kbt. 86. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették.”

(4) A Kbt. 86. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat általa kialakított egységes formában a honlapján teszi közzé legfeljebb a megállapításuk napját követő egy évig.”

37. § (1) A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlat érvénytelen, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő a biztosítékot az ajánlati felhívásban előírt határidőre nem, vagy az ajánlati felhívásban megjelölt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;

c) az ajánlattevő, alvállalkozója vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. §);

d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták;

e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést;

g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése];

h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése].”

(2) A Kbt. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt vagy alvállalkozót, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet, aki

a) a kizáró okok (60-61. §) hatálya alá tartozik;

b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.”

38. § A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során [81. § (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben megjelölte.”

39. § A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét szóban vagy - a 20. § (1) bekezdése szerinti esetben - elektronikusan kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban kell kihirdetni.”

40. § A Kbt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„95. § (1) Az eredményhirdetésen jelen lehetnek az ajánlattevők, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek.

(2) Elektronikus eredményhirdetés esetén az (1) bekezdést és 96. § (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni, a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezést és a 96. § (1) bekezdése szerinti - fedezettel kapcsolatos - tájékoztatást az elektronikus eredményhirdetés ajánlati felhívásban megadott időpontjától kezdve azonnal elektronikus úton kell az ajánlattevők és - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői számára (ha utóbbiak legkésőbb az eredményhirdetés előtt az adatokhoz hozzáférést kértek az ajánlatkérőtől) elérhetővé tenni.”

41. § (1) A Kbt. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2)-(3) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett, erre tekintettel az ajánlattevő kérheti hogy más ajánlattevő ajánlatának ezen részeibe betekinthessen. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon.”

(2) A Kbt. 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.”

(3) A Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.”

42. § A Kbt. 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96/A. § (1) Jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes vitarendezés)

a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés], illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;

b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása. (E bekezdésben foglalt szervezetek a továbbiakban együtt: vitarendezést kérelmező).

(2) A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.

(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja.

(4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be valamely - az ajánlatok bontását követően - történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal, kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést, illetőleg - ha részajánlat tétele lehetséges volt - a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést, ha ez az időpont a 99. § (3) bekezdése szerinti szerződéskötési időpontnál későbbre esik.

(5) A 96. § (4)-(5) bekezdése szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés javítás vagy módosítás előtti tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.”

43. § A Kbt. 98. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a (4) bekezdést követően a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közbeszerzési eljárás az (1) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével zárul le.

(5) Az (1) bekezdés szerinti, továbbá a 200. § (1) bekezdése szerinti hirdetményben fel kell tüntetni a következő adatokat is:

a) a nyertes ajánlattevő 70. § (2) bekezdése szerinti minősítését (részajánlattétel lehetősége esetén részenkénti bontásban);

b) ha az eljárás eredménytelen, illetve szerződéskötésre nem került sor, ennek indokát;

c) az ajánlattevők nevét, címét (részajánlattétel lehetősége esetén részenkénti bontásban);

d) keretmegállapodásos eljárás második része esetén erre a körülményre való utalást, valamint a keretmegállapodásos eljárás első részével kapcsolatos (1) bekezdés szerinti hirdetmény számát és megjelenésének időpontját.”

44. § A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést - a (2) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].”

45. § A Kbt. 99/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti részei kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. E szabályt, továbbá a (3) bekezdést a nyertes ajánlatra is alkalmazni kell, ha az a szerződés mellékletét képezi.”

46. § (1) A Kbt. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében - a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt készíthet, a versenypárbeszédben pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció, illetőleg az ismertető (a továbbiakban együtt: részvételi dokumentáció) rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.”

(2) A Kbt. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés érdekében a részvételi dokumentációt részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.”

(3) A Kbt. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A részvételi dokumentációra az 54. § (2)-(5), (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.”

47. § A Kbt. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltak módosítását a következő esetek kivételével:

a) az 54. § (4) bekezdés szerinti eset;

b) ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, melyik a megfelelő és hogy melyiket kell semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni.”

48. § (1) A Kbt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvételre jelentkezésre a 70. § (1) bekezdését, valamint a 70. § (4)-(8) bekezdését, továbbá a 70/A. §-t kell megfelelően alkalmazni, a 70. § (8) bekezdését és a 70/A. § (3) bekezdését a 110. § (3) bekezdése szerinti adatokra vonatkozóan kell alkalmazni.”

(2) A Kbt. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell megfelelően eljárnia, az igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell beadni.”

(3) A Kbt. 104. §-a a (3) bekezdését követően kiegészül a következő új (4) bekezdéssel:

„(4) A 71. §-t a részvételi jelentkezés és a részvételre jelentkező tekintetében megfelelően alkalmazni kell.”

49. § A Kbt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. § (1) A jelentkező a részvételi jelentkezésében elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2) bekezdés szerinti elemeket.

(2) A részvételre jelentkező azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), továbbá az olyan iratnak a nyilvánosságra hozatalát, melyben a részvételi jelentkezés elbírálása során az ajánlatkérő döntése meghozatalával összefüggésben figyelembe veendő adatok szerepelnek. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.”

50. § A Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvételi felhívás, illetőleg részvételi dokumentáció módosítására a 76. § (1)-(2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, az ajánlattételi határidő helyett a részvételi határidőt kell érteni.”

51. § A Kbt. 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A részvételi jelentkezések felbontására a 80. § (5)-(7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

52. § (1) A Kbt. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hiánypótlás során a részvételi jelentkezés úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen a részvételi felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani:

a) a hiánypótlás során a részvételre jelentkező új, közösen részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki a részvételi jelentkezését;

b) a hiánypótlás során nem lehet a részvételi jelentkezés olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 114. § (1) bekezdés a), b) pontja szerint érvénytelen.”

(2) A Kbt. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően a részvételi jelentkezés nem módosult-e a (2) bekezdés a)-b) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-b) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d), pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a 83. § (6) bekezdése szerint előírt - követelménynek nem felel meg.”

(3) A Kbt. 112. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos hiánypótlásra egyebekben a 83. § (3)-(6) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.”

53. § A Kbt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi jelentkező egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását.

(2) Ha a részvételi jelentkezés különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel, ebben az esetben a részvételre jelentkező

a) a felvilágosításban közölheti, hogy melyik adat a helyes és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá

b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt részvételi jelentkezése nem felel meg a részvételi felhívásnak vagy a részvételi dokumentációnak, vagy e törvénynek, jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 112. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye.”

54. § (1) A Kbt. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz [100. § (2) bekezdése];

c) a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója vagy a részvételi jelentkezésben szereplő erőforrást nyújtó szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. §);

d) a részvételre jelentkezőt, alvállalkozóját, illetőleg a részvételi jelentkezésben szereplő erőforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták;

e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve a részvételi jelentkezés csomagolásával kapcsolatban a 109. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg a részvételi felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést.”

(2) A Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozót, vagy a részvételi jelentkezésben szereplő erőforrást nyújtó szervezetet, aki

a) a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;

b) részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.”

55. § (1) A Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét szóban vagy - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén - elektronikusan kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban kell kihirdetni.”

(2) A Kbt. 117. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg bekezdés kiegészül a következő új (6) bekezdéssel:

„(5) Az eredményhirdetésen jelen lehetnek a részvételre jelentkezők, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek.

(6) Elektronikus eredményhirdetés esetén (a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén) az (5) bekezdést és a 118. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni, a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezést az elektronikus eredményhirdetés részvételi felhívásban megadott időpontjától kezdve azonnal elektronikus úton kell a részvételre jelentkezők és - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői számára (ha utóbbiak legkésőbb az eredményhirdetés előtt az adatokhoz hozzáférést kértek az ajánlatkérőtől) elérhetővé tenni.”

56. § (1) A Kbt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdés szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.”

(2) A Kbt. 121. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő - meghívásos eljárás esetében - legkorábban a módosítás megküldésének napjától számított tizenötödik napot követő első munkanapon járhat le, kivéve ha ez korábban van, mint az eredeti ajánlattételi határidő, ekkor az ajánlattételi határidőt nem kell módosítani. A módosított ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.”

(3) A Kbt. 121. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról az ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. Az eljárás eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 98. § alkalmazandó.”

(4) A Kbt. 121. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is. A 63. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzést az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés között ismét el kell végezni.”

57. § A Kbt. 133. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyílt eljárásnak (3. cím) az 50. § (3)-(5) bekezdésében, az 51. § (3) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 56. § (1), (4) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésében, az 58. § (1) bekezdésében, az 59. §-ban, a 60. § (5) bekezdésében, a 61. § (1)-(2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 65. § (2) bekezdésében, a 69-70/A. §-ban, a 71. § (1), (4) bekezdésében, a 79. § (3) bekezdésében, a 81. §-ban, a 83. §-ban, a 85. §-ban, a 88-91. §-ban, a 94. §-ban és a 99. §-ban említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.”

58. § A Kbt. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a 63. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, illetőleg az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá

b) legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia az ajánlattevőnek az a) pont szerinti személyek (szervezetek) vonatkozásában a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával, valamint - adott esetben - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, továbbá - ha valamelyikük nem szerepel az adózás rendjéről törvény szerinti köztartozás mentes adózói adatbázisban, vonatkozásában - a 63. § (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokat.”

59. § A Kbt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Ebben az esetben a 63. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a részvételre jelentkezőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, illetőleg az erőforrást nyújtó szervezetnek a részvételi jelentkezésben nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá

b) legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig kell csatolnia az ajánlattevőnek az a) pont szerinti személyek (szervezetek) vonatkozásában a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával, valamint - adott esetben - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, továbbá - ha valamelyikük nem szerepel az adózás rendjéről törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vonatkozásában - a 63. § (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokat.”

60. § A Kbt. 136/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. Az első rész szerinti eljárásban a 3-5. és 6-7. címek rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az építési beruházás dokumentációjának nem kell árazatlan költségvetést és az e törvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti terveket tartalmaznia. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Ha az első rész szerinti eljárásban a dokumentáció nem tartalmazta az árazatlan költségvetést és e törvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti terveket, akkor azokat a második részben beszerzett közbeszerzési tárgyra vonatkozóan a konzultációra szóló felhívással vagy az ajánlattételi felhívással egyidejűleg kell megküldeni.”

61. § A Kbt. 184. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az általa megküldött hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ha az ajánlatkérő kéri a hirdetmény ellenőrzését, azért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.”

62. § A Kbt. 228. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„228. § A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásra a 135. §-t kell alkalmazni.”

63. § (1) A Kbt. 243. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]

c) a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;”

(2) A Kbt. 243. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]

e) a 4. sz. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;”

(3) A Kbt. 243. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]

g) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;”

(4) A Kbt. 243. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]

h) a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő beszerzésekre;”

64. § A Kbt. 245. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„245. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-39. §, 39/A. § és a 40. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

65. § (1) A Kbt. 246. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E fejezet és a VII. fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni és arra a (2)-(5) bekezdést kell alkalmazni.”

(2) A Kbt. 246. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt öt nappal - eleget tett.”

(3) A Kbt. 246. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az általa megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ha az ajánlatkérő kéri a hirdetmény ellenőrzését, azért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A hirdetmény ellenőrzése és a díj megfizetése kötelező, ha az ajánlatkérő a 241. § b) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából. A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.”

66. § (1) A Kbt. 249. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:]

b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, továbbá ha dokumentációt nem készít a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;”

(2) A Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. § (1) bekezdése, 61. § (1) bekezdése és a 62. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni. Ha az ajánlatkérő valamely kizáró oknak a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.”

(3) A Kbt. 249. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

„(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó.

(5) Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetén szerződéstervezet helyett elegendő szerződéses feltételeket közölni a dokumentációban.”

67. § (1) A Kbt. 250. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni:

a) az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (3) bekezdése;

b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. § azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérés határideje az ajánlatok bontását megelőző ötödik munkanap, megadásának határideje az ajánlatok bontását megelőző harmadik munkanap;

c) a bírálati szempontokra az 57. §;

d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §;

e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet;

f) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;

g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek;

h) az előzetes vitarendezésre a 96/A. §, az ajánlatok nyilvánosságára a 96. § (3) bekezdése és a 97. §, a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §, valamint tárgyalás esetén a 128. § is azzal, hogy eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt.”

(2) A Kbt. 250. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldésére és közzétételére a 98. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben [98. § (3) bekezdés] az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre és a 246. § (5) bekezdése szerinti díjat nem kell utána befizetni. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben.

(5) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie, mely hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre legkésőbb az eljárás eredményéről szóló összegezés ajánlattevőknek történt megküldésétől számított öt munkanapon belül kell feladni.”

68. § A Kbt. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„251. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. § (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli - a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap.

(3) Az ajánlatkérő azonban a (2) bekezdés szerinti esetben is jogosult a 249. § (1) bekezdés alkalmazására.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a 250. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel;

b) ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg;

c) az 53/A. § és az 59. § nem alkalmazható;

d) az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni.

(5) Az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.”

69. § A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben - árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint - ÁFA nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára, akik ajánlatában szereplő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó(k) is megfelel(nek) ennek az előírásnak.”

70. § A Kbt. 259. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„259. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-39. §, 39/A. § és a 40. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

71. § A Kbt. 261. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő új (1)-(3) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(1) A különös egyszerű közbeszerzési eljárásra a 249-250. §-t, a 251. § (1)-(4) bekezdését és a 252-253. §-t a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 197. és 199. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

(3) Az egyszerű eljárásban a törvény 12-18. és 20. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és a 251. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.”

72. § A Kbt. 303. §-ának számozása 303. § (1) bekezdésre változik és a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő az is, ha a szerződés teljesítése során olyan objektum kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy az kulturális örökségi értéknek minősül.”

73. § A Kbt. 304. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„304. § (1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése] szerződő félnek, illetőleg közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (52. §) - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.

(2) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében csak az ajánlatban megjelölt - a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó működhet közre, továbbá köteles közreműködni a 69. § (8) bekezdése szerinti esetben a megnevezett alvállalkozó. Ezen alvállalkozók sem vehetnek igénybe saját teljesítésük tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót vagy teljesítési segédet.

(3) Ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó, illetőleg szakember bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel azoknak a 69. § (2) bekezdése szerinti műszaki-szakmai alkalmassági minimum követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

(4) Ha az ajánlattevő nem él a (3) bekezdés szerinti lehetőséggel, köteles az alvállalkozó tekintetében a 305. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot megtenni és a részére járó ellenszolgáltatást megfizetni.

(5) Az (1), (2) bekezdések szerinti teljesítési kötelezettséget (a szakember kivételével) teljesítheti az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike jogutódlással megszűnik.”

74. § A Kbt. 304/A. §-a a (6) bekezdést követően kiegészül a következő új (7) bekezdéssel:

„(7) A projekttársaság teljesítését referenciaként, illetve a 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek - a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.”

75. § A Kbt. 305. §-ának (2)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg - európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet e § alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg;

d) a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. § (3) bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek [utóbbit annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget az alvállalkozónak];

g) az ajánlattevőként szerződő felek benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) Részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő negyvenöt nap.

(4) A (3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha törvény eltérően rendelkezik. Továbbá a felek a (3) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak. Az Art. 36/A. §-ának (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak a (3) bekezdés g) pontja szerinti ajánlattevői számlára lehet alkalmazni.

(5) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell a (3), (4) bekezdést.

(6) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés d) vagy g) pontja szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél - a 99. § (1) bekezdésében meghatározott - az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő számlaszám szerint meghatározott fizetési számlája terhére, az ellenszolgáltatás vonatkozó része tekintetében, kivéve ha az ajánlattevő a (3) bekezdés e), illetőleg f) pontja szerinti kötelezettségét nem teljesítette.”

76. § A Kbt. 323. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„323. § (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező.

(2) A kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(3) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni.

(4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni

a) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot;

b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál;

c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;

d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot.

(5) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni

a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;

b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;

c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.

(6) Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (2) bekezdés szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be.

(7) A (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(8) A kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a kérelem beérkezése után haladéktalanul közzéteszi.

(9) A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt értesíteni.”

77. § (1) A Kbt. 324. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemben meg kell jelölni]

h) hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell.”

(2) A Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke - az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a kérelem az eljárás eredményéről vagy részvételi szakasz eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos - kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt.”

78. § (1) A Kbt. 327. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:]

j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv.”

(2) A Kbt. 327. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását

a) az (1) bekezdés a), b) és d)-i) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetőleg - a közbeszerzési eljárás mellőzése estén - három éven belül,

  Vissza az oldal tetejére