Időállapot: közlönyállapot (2010.VIII.12.)

2010. évi LXXXIX. törvény

egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról * 

1. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

1. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 12. § (3) és (5) bekezdésében az „az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szervnek” szöveg lép.

2. § A Gyftv. 13/A. § (1) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés első mondatában, 20. § (3) bekezdés második mondatában és (5) bekezdésében, 20. § (8) bekezdés negyedik mondatában az „az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.

3. § A Gyftv. 13/A. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés második mondatában, 20. § (3) bekezdés első mondatában, 20. § (7) bekezdésében, 20. § (8) bekezdés második mondatában és 37. § (7) bekezdésében az „Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.

4. § A Gyftv. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19/A. § A 19. § szerinti eljárás során hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

5. § A Gyftv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egészségbiztosítási szervnek a 23. § (3)-(4) és (6)-(8) bekezdése szerinti eljárásban hozott döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

6. § A Gyftv. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egészségbiztosítási szervnek a 32. § (4)-(5) bekezdése és a 32/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti eljárásban hozott döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

7. § A Gyftv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Olyan településeken működő vagy létesítendő közforgalmú gyógyszertárat (gyógyszertárakat) működtető vállalkozás számára, ahol a település gyógyszerellátását kizárólag egy közforgalmú gyógyszertár biztosítja vagy biztosítaná, és már működő közforgalmú gyógyszertár esetén annak meghatározott időszakra vonatkozó gyógyszerforgalmazásból származó támogatott árréstömege - az ellátandó lakosságszám vagy a gyógyszertár földrajzi elhelyezkedése okán - hatékony és gazdaságos üzletmenet folytatása mellett sem éri el a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott mértéket, az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben szereplő, a 40. § b) pontja szerinti minisztérium fejezetében meghatározott előirányzat erejéig a működőképesség fenntartásához naptári negyedévente működési célú támogatást nyújt. A támogatásban részesített vállalkozások nevét és a támogatás összegét a minisztérium a honlapján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti működési célú támogatás igényléséhez a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás beszerzi az egészségügyi államigazgatási szervtől a kormányrendeletben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló hatósági bizonyítványt.

(3) A hatósági bizonyítvány iránti kérelmet a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás a tárgynegyedévet követő harmadik hónap 20. napjáig nyújthatja be az egészségügyi államigazgatási szervhez, mely határidő jogvesztő. A kérelem önellenőrzéssel a későbbiekben sem korrigálható.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt tíz napon belül kiállítja.

(5) A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás az (1) bekezdés szerinti működési célú támogatást a tárgynegyedévet követő negyedik hónap első napjától igényelheti az illetékes elsőfokú állami adóhatóságtól.

(6) Az (1) bekezdés szerinti támogatás az Art. szerinti költségvetési támogatásnak minősül. A támogatás igénylésére és folyósítására az Art. rendelkezései irányadóak. A jogosultság megállapításának feltételeit jogszabály állapítja meg.”

8. § A Gyftv. 43. § (3) és (4) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv” szöveg lép.

9. § A Gyftv. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenőrzése az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.”

10. § (1) A Gyftv. 74. § (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szervnek” szöveg lép.

(2) A Gyftv. 74. § (4) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrészek helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.

11. § A Gyftv. a következő 85. §-sal egészül ki:

„85. § (1) E törvény 49. §-a - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jéig nem alkalmazható, annak alapján közforgalmú gyógyszertár létesítése nem engedélyezhető.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 49. § (1) bekezdése alapján engedélyezi új közforgalmú gyógyszertár létesítését olyan településen, ahol közforgalmú gyógyszertár működési engedélye az (1) bekezdésben foglalt időtartamban szűnt meg, és a településen más közforgalmú gyógyszertár nem működik, valamint olyan településen, ahol nem működik közforgalmú vagy fiókgyógyszertár.

(3) A gyógyszertárat működtető vállalkozások összefonódásához 2011. január 1-jéig sem a 75. §, sem pedig a Tptv. alapján engedély nem adható.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni, a hatálybalépést megelőzően benyújtott kérelmek elbírálására a 49. § és a 75. § alkalmazandó.”

12. § A Gyftv. 86. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIX. törvény 7. §-ával megállapított 41. § (3) bekezdés azzal alkalmazandó, hogy a 2010. első naptári negyedévére járó működési célú támogatás igényléséhez szükséges hatósági bizonyítvány iránti kérelmek 2010. szeptember 1-jéig benyújthatóak.”

2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

13. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 114. § (2) bekezdésében a „személyazonosításra alkalmatlan módon” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben meghatározott módon” szöveg lép.

(2) Az Eütv. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti szervnek

a) személyazonosításra alkalmas módon továbbítja

aa) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az alapnyilvántartást vezető szerv,

ab) a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv,

ac) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács,

ad) a (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, vagy - a 110/A. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében - az egészségügyi államigazgatási szerv,

ae) a (2) bekezdés i) pontja szerinti adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv;

b) személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja

ba) a (2) bekezdés f) pontja szerinti adatokat a 116. § (3) bekezdés szerinti intézmények,

bb) a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat az állami foglalkoztatási szerv és a kormányzati személyügyi szolgáltató,

bc) a (2) bekezdés j) pontja szerinti adatokat a hivatalos statisztikai szolgálat.”

3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

14. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 19/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban, valamint a már befogadott technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra való alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

15. § Az Ebtv. 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „egészségbiztosító” szöveg lép.

4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

16. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közcélú munkavégzés keretében

a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik,

b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik,

c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá

d) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén a helyreállítással kapcsolatos feladat

látható el.”

17. § (1) Az Szt. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.”

(2) Az Szt. 63. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(7) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.”

18. § Az Szt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.

(2) Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását.

(3) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.

(4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.”

19. § Az Szt. 127/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben megtéríteni, ha

a) a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is, és

b) az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény által nyújtott, 86. § szerinti szociális szolgáltatásokra az azok biztosítására köteles valamely helyi önkormányzattal vagy az ilyen önkormányzat részvételével működő társulással ellátási szerződést kötött.”

20. § Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

v) a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén közcélú munkavégzés keretében ellátható helyreállítási feladatok körét, az e feladatokra fordítható költségvetési forrás összegét, valamint e forrás igénybevételének eljárásrendjét.”

21. § Az Szt. VIII. Fejezete Az Európai Unió jogának való megfelelés alcímet megelőzően a következő 140. §-sal egészül ki:

„140. § Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 127/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet 2010. augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal, hogy az eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő támogatás nem követelhető vissza.”

22. § Az Szt. 119/C. § (2) bekezdésében a „kezdeményezésével” szövegrész helyébe az „elvégzésével” szöveg lép.

5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

23. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást megtéríteni, ha

a) a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is, és

b) az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény, hálózat által végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységekre az azok biztosítására köteles valamely helyi önkormányzattal vagy az ilyen önkormányzat részvételével működő társulással ellátási szerződést kötött.”

24. § A Gyvt. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 161/A. §-sal egészül ki:

„161/A. § Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 145/A. § (5) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény, hálózat engedélyezése iránti kérelmet 2010. augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal, hogy az eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő támogatás nem követelhető vissza.”

6. Hatályukat vesztő rendelkezések

25. § (1) Hatályát veszti:

a) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi LXXI. törvény 36. § (10) bekezdése,

b) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.)

ba) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabály szerinti egészségbiztosítási felügyeleti hatóságra (a továbbiakban: Felügyelet),” szövegrész,

bb) 2/E. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Felügyelet,” szövegrész,

bc) 2/F. § (2) bekezdésében a „, továbbá a Felügyeletet” szövegrész,

bd) 8/A. § (1) bekezdésében az „a Felügyeletet,” szövegrész,

be) 12. § (3) bekezdése,

c) az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 1. §-a, 3-3/A. §-a, 6-21. §-a,

d) az Ebftv.,

e) a Gyftv.

ea) 24. § (5) bekezdésében a „b) pontja” és az „és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak” szövegrész,

eb) 25. § (4) bekezdése,

ec) 25. § (5) bekezdés b) pontjában a „vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított” szövegrész,

ed) 32. § (10) bekezdés b) pontjában a „vagy önálló fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított” szövegrész,

ee) 32. § (13) bekezdése,

ef) 64. § (2) bekezdésében az „és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságot” szövegrész,

eg) 77. § (4) bekezdés d) pontja,

f) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés f) pontja,

g) az Eütv. 31. § (3) bekezdése,

h) az Ebtv.

ha) 5/B. § n) pontjában az „és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész,

hb) 20/A. § (1) bekezdés negyedik mondata,

i) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

ia) 3. § i) pontjában az „az Egészségbiztosítási Felügyelet;” szövegrész,

ib) 23. § (1) bekezdés e) pontja,

j) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

ja) 1. § (4) bekezdésében a „, valamint az Egészségbiztosítási Felügyelet külön jogszabály szerinti jogköre” szövegrész,

jb) 8. § második mondata,

jc) 9/A. § (2) bekezdés második mondata,

k) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/B. § (1) bekezdés c) pontja,

l) az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálatáról szóló 2008. évi XXIV. törvény,

m) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XLIX. törvény 16. §-a,

n) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény 125. § (9) bekezdése,

o) az Szt.

oa) 63. § (5) és (8) bekezdése,

ob) 68/B. §-a.

(2) Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény 101. §-a.

7. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. §, a 8-10. §, a 13. §, a 15. §, a 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja, e) pont ea), ef) és eg) alpontja, g)-m) pontja és a 27. § e törvény kihirdetését követő 35. napon lép hatályba.

(3) A 25. § (1) bekezdés d) és f) pontja és a 28. § (1)-(3) és (8) bekezdése e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

27. § (1) Az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a 26. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig

a) a folyamatban lévő eljárásában keletkezett iratokat átteszi a 26. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz,

b) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiányában a folyamatban lévő eljárását megszünteti.

(2) A Felügyelet a 26. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig átadja az Ebtv. 31. § (2) bekezdése és 32. § (2) bekezdése alapján lefolytatott eljárások, valamint a Gyftv. 73. § (4) bekezdése és 74. § (4) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzések iratanyagát a 26. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

28. § (1) A Felügyelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - jogutódlással megszűnik. A jogutódlással való megszűnéssel összefüggő vagyoni jogokra és kötelezettségekre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Felügyeletet megszüntető okirat tartalmazza.

(2) A Felügyelet feladat- és hatáskörét e törvény alapján átvevő szervet - ideértve a 29. § (2) bekezdése szerinti szervet is - az átadásra kerülő feladatokat ellátó foglalkoztatottak vonatkozásában a Felügyelet munkajogi jogutódjának kell tekinteni.

(3) A Felügyelet átadásra nem kerülő feladatait ellátó foglalkoztatottai vonatkozásában a munkáltató jogutód nélkül megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az Ebftv. 20. § (2) és (4) bekezdése szerinti felügyeleti díj a Felügyeletet a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontig illeti meg.

(5) A Felügyeletet a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontig megillető és e törvény hatálybalépéséig a Felügyelet részére be nem fizetett felügyeleti díjat - az Ebftv. 20. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően - e törvény hatálybalépését követő 10. napig kell a Felügyeletnek átutalni.

(6) A Felügyelet a megszűnésének napjáig gondoskodik a (4) bekezdésen felüli, a megszűnésre tekintettel a Felügyeletet meg nem illető felügyeleti díjnak

a) az Ebftv. 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségbiztosítási szerv részére,

b) az Ebftv. 20. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése szerinti esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére

történő visszautalásáról.

(7) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 9/A. § (2) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezését az egészségpénztárak 2010. évi felügyeleti díj fizetési kötelezettsége vonatkozásában a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontot követő időszakra - időarányosan - kell alkalmazni.

(8) A Felügyelet határozatával kiszabott és a Felügyelet megszűnésének napját követően befolyt felügyeleti bírság a feladat tekintetében jogutód szervet illeti meg.

29. § (1) Az Ebftv. 11. és 13. §-a alapján e törvény hatálybalépésének napját követő naptól nem nyújtható be kérelem a Felügyeletnek.

(2) Az Ebftv. 11. §-a alapján indult, és a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontban érdemi döntés meghozatalával vagy eljárást megszüntető végzéssel le nem zárt ügyeket a Felügyelet a 26. § (3) bekezdése szerinti időpontig átteszi az egészségügyi államigazgatási szervhez.

(3) E törvény hatálybalépésének napját követő naptól a Felügyelet az Ebftv. alapján hatósági ellenőrzést hivatalból nem indíthat, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban levő eljárásokat - figyelemmel az irányadó eljárási határidőkre - a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontig folytatja, ezen időpontban folyamatban lévő ügyeket a 26. § (3) bekezdése szerinti időpontig az azok folytatására hatáskörrel rendelkező hatósághoz átteszi, vagy - ilyen hatóság hiányában - az eljárását megszünteti.

(4) E törvény hatálybalépésének napját követő naptól a Gyftv. 23. § (3)-(4), (6)-(8) bekezdése, 32. § (4)-(5) bekezdése és 32/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti eljárásban a Felügyelethez nem nyújtható be fellebbezés, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő másodfokú eljárásokat a Felügyelet a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontig folytatja, az ezen időpontban folyamatban lévő másodfokú eljárásokat

a) a Felügyelet a 26. § (3) bekezdése szerinti időpontig teszi át az egészségügyért felelős miniszterhez, és

b) az egészségügyért felelős miniszter folytatja le.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban benyújtott fellebbezések esetében is alkalmazni kell.

30. § A Felügyelet a 26. § (3) bekezdése szerinti időpontig

a) az egészségügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja

aa) az Ebftv. 8. és 10. §-a,

ab) az Eftv. 12. § (3) bekezdése

alapján rendelkezésére álló adatokat,

b) az egészségbiztosítási szerv rendelkezésére bocsátja az Ebtv. alapján az intézményi várólistával és a betegfogadási listával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat,

c) az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja a Gyftv. 13/A. §-a szerinti nyilvántartást.

31. § E törvény hatálybalépésének napján a Felügyelet Felügyeleti Tanácsa és a Felügyelet Felügyeleti Tanácsa tagjainak megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik.

32. § Ez a törvény 2011. december 31-én hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére