Időállapot: közlönyállapot (2010.X.20.)

2010. évi XCV. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról * 

1. § A Hjt. 2. §-a a következő (41)-(43) bekezdéssel egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„(41) Harctéri egészségügyi katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, és az ehhez szükséges, az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésen eredményesen részt vett.

(42) Harctéri életmentő katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett.

(43) Nagy értékű képzés: az olyan képzés, amely esetén a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított havi összege meghaladja a köztisztviselői illetményalap tízszeresét.”

2. § A Hjt. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti szöveg (1) bekezdésre változik:

„(2) A különleges műveleti kiképzések, illetve gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága, az érintettek előzetes írásbeli beleegyezésével a kiképzés céljainak elérése érdekében, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával a szükséges mértékben, és ideig, de legfeljebb 96 óráig korlátozható.”

3. § A Hjt. 21. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell függesztenie. Párt nevében vagy érdekében - szolgálati viszonyának szüneteltetése idején - csak az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő választáson jelöltként való részvétele során vállalhat közszereplést.”

4. § A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony - jogszabályban meghatározott feltételekkel - a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése, illetve fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, illetve pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.”

5. § (1) A Hjt. 46. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is teljesíthető]

j) a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetnél, illetve társadalmi szervezetnél,”

(2) A Hjt. 46. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet a harctéri egészségügyi katonán túl harctéri életmentő katona is végezhet

a) a műveleti területen, továbbá

b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken.”

6. § (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]

m) aki az 59/B. § szerinti esetben az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig, de legfeljebb a hivatásos szolgálat felső korhatáráig.”

(2) A Hjt. 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állomány tábornoki rendfokozatú, (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának a 117. § (1) bekezdése szerint távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 59/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”

7. § A Hjt. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szolgálati viszony (2) bekezdés a) pont szerinti módosítása a 2. § (22) bekezdés szerinti határozott időtartamú külszolgálatra történő vezénylés, illetve a Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetek állományában történő alkalmazás idejére is történhet.”

8. § (1) A Hjt. 54. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának szünetelése”

(2) A Hjt. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időtartam letelik.”

9. § A Hjt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésével,

c) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

d) az önkéntes tartalékos halálával,

e) hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,

f) a szerződésben megállapított határozott idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével,

g) az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával,

h) az önkéntes tartalékos katona a szolgálatra az 59. § (6) bekezdése alapján méltatlanná válásának megállapításával,

i) a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes tartalékos nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(2) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének napján az önkéntes tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén az önkéntes tartalékos katonák egyenruha viselésére és rendfokozat használatára a 230. § (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.”

10. § A Hjt. a következő 59/B. §-sal egészül ki:

„59/B. § (1) A miniszter az állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati viszonyának megszüntetésére a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.

(2) Tábornok esetén a Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására a miniszter jogosult a köztársasági elnök egyidejű értesítése mellett. A méltatlansági eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter a szolgálati jogviszony megszüntetésére a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 5 napon belül elkészíti az (1) bekezdés szerinti előterjesztést.

(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti előterjesztési javaslatát az állomány tábornoki rendfokozatú tagja részére kézbesíteni kell. Az előterjesztési javaslatnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. Az állomány tagja a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. Az állomány tábornoki rendfokozatú tagját a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig az állomány tábornoki rendfokozatú tagját rendelkezési állományba kell helyezni.”

11. § A Hjt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés c) pontja a hivatásos állomány tagjára nem alkalmazható.”

12. § (1) A Hjt. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az a szerződéses katona, akinek szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti előlegből a le nem szolgált időre eső összeget - az 56. § g) és i) pontjában, valamint az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel - köteles visszafizetni.”

(2) A Hjt. 68. § (11) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a meghosszabbítását kéri - az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére - szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege]

i) a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor 8,0 havi”

[távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell].

13. § A Hjt. a következő 76. §-sal egészül ki:

„76. § A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjénél kezdeményezheti.”

14. § A Hjt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség és felsőfokú szakmai végzettség, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.”

15. § A Hjt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a Honvédségnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha az állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt szolgálati időt önhibából nem tölti le. A kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő megegyezik a képzési idővel, de öt évnél hosszabb nem lehet. A nagy értékű képzések esetén a kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő a képzési időnél hosszabb is lehet, de ez esetben sem haladhatja meg az öt évet.”

16. § A Hjt. 83. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét annak leteltekor egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.”

17. § A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a 83. § (9) bekezdésben meghatározott kivétellel, a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor, illetve azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.”

18. § A Hjt. 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A különleges műveleti kiképzések alkalmával - a kiképzésen résztvevők vonatkozásában - a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során az állomány felkészítésben résztvevő tagja 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagja számára összevontan kell biztosítani a napi 8 óra pihenőidőt kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.”

19. § A Hjt. 100. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja az (5) bekezdés szerint a naptári évre járó 30 nap időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt - nem lehet több mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.”

20. § A Hjt. 103. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:]

a) a gyermek gondozása céljából

aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,

ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,

ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;”

21. § A Hjt. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30. napjáig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén van lehetőség, melynek során az e törvény hatálybalépésének évétől járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadságokat lehet figyelembe venni. A szerződéses jogviszony 56. § i) pontja alapján történő megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot megváltani nem lehet, annak kiadását a hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül meg kell kezdeni.”

22. § A Hjt. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény, illetménykiegészítés és szolgálati időpótlék, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett illetménypótlék, kiegészítő illetmény, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti különjuttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.”

23. § A Hjt. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után - az illetményalap 25-75%-ában kell megállapítani.”

24. § A Hjt. 125/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti szöveg (1) bekezdésre változik:

„(2) Amennyiben az állomány tagjának külföldi pénzbeli ellátását a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára a békefenntartó műveletet irányító nemzetközi szervezet közvetlenül biztosítja, részükre külön jogszabály devizaellátmány helyett külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.”

25. § A Hjt. a következő 126/C. §-sal egészül ki:

„126/C. § (1) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - a 18. § (3) bekezdésben meghatározott helyben lakási kötelezettség fenntartását szolgáló - lakhatási támogatás forrása

a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel,

b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint

c) az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.

(2) A minisztérium rendelkezése alatt lévő bérlakás állomány fejlesztésére az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti források használhatók fel.

(3) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakhatási támogatással kapcsolatos pénzforgalmat a Honvédség kijelölt szervezete hitelintézetnél nyitott és vezetett lakásépítés vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlán bonyolítja.”

26. § (1) A Hjt. 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket - a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést a 159. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően írásba kell foglalni.”

(2) A Hjt. 131. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a fegyelemsértés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.”

(3) A Hjt. 131. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik e Fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra is alkalmazni kell. E Fejezet alkalmazásában a szolgálati viszony alatt az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt is érteni kell.”

27. § A Hjt. 137. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a fegyelmi eljárásban az állományilletékes parancsnokot tanúként kell meghallgatni, az állományilletékes parancsnok az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fenyítés kiszabására az elöljáró parancsnok jogosult.”

28. § A Hjt. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok fegyelmi eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján fegyelemsértés, illetve fegyelmi eljárás keretében is elbírálható szabálysértés alapos gyanúja állapítható meg, vagy a 131. § (4) bekezdésében foglalt esetben az elkövetőt figyelmeztetésben részesíti.”

29. § A Hjt. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, kisebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha az elkövető a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi eljárást ebben az esetben is határozattal kell elrendelni, azonban a fegyelemsértés az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).”

30. § A Hjt. 148. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban - annak lefolytatása szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak.”

31. § A Hjt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját felhívja, hogy az iratismertetésen - a megjelölt időpontban - jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van képviselője, a vizsgáló a képviselőt hívja fel az iratismertetésen való megjelenésre, az állomány eljárás alá vont tagját pedig értesíti az iratismertetésről. Az értesítést, a felhívást a címzetteknek az iratismertetés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.”

32. § A Hjt. a következő 162/A. §-sal egészül ki:

„162/A. § A miniszter a 140. § (3) bekezdése szerinti előterjesztési javaslata esetén az 59/B. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

33. § A Hjt. 178. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha az eljárás alá vonttal szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor kezdődik. Az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén azok időtartamára a káreljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe.”

34. § A Hjt. 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja a fegyelmi, a kártérítési, a nyugdíj-, valamint a balesetnek, vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érintő ügyben hozott első fokú határozat ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be.”

35. § A Hjt. 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja - az 59/B. § és a 162/A. § szerinti esetek kivételével - a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

a) a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálták el, illetőleg az első fokú határozat elleni fellebbezését elutasították;

b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;

c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.”

36. § A Hjt. 262. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 259. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:]

c) 1,2-szeresen a rendszeresen csapatkiképzést folytató szervezeti egységek kiképzéssel közvetlenül foglalkozó állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatteljesítőknek, a katonai büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó állomány tagjainak, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek, valamint a nemzetbiztonsági műveleti területen speciális feladatokat ellátóknak.”

37. § A Hjt. 267. §-át megelőző alcím és a 267. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Az Európai Unió jogának való megfelelés

267. § E törvény

a) 43. §-a, valamint az 52. § (4) és (5) bekezdése a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,

b) 98. §-a, 102/A. §-a és a 103. § (1) bekezdés a) pontja az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek,

c) 59. § (9) bekezdése a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,

d) 6. §-a és a 93. § (1) bekezdése a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keret-megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek és

f) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

38. § (1) A Hjt. 287. § (2) bekezdés f) pontja a következő ff) alponttal egészül ki:

[a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, ideértve különösen]

ff) az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét;”

(2) A Hjt. 287. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza

a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, így különösen a szolgálati célból külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a Magyar Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos feladatait, az oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét,

b) a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, illetve kijelölje az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.”

39. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A 4. §, a 9. §, a 26. § (3) bekezdés, a 30. §, a 42. § (2) bekezdés, a 44. § (1) bekezdés és a 46. § (2) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.

40. § A nagy értékű képzésre vonatkozó rendelkezéseket e törvény hatálybalépését követően megkötött tanulmányi szerződésekre kell alkalmazni.

41. § E törvény 20. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

42. § (1) A Hjt.

a) 27. §-ában „Az állomány tagja” szövegrész helyébe „A szerződéses állomány tagja” szöveg,

b) 49. § (7) bekezdésben „az Állami Egészségügyi Központban” szövegrész helyébe „a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központban (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)” szöveg,

c) 54. § (1) bekezdésében „az állomány azon tagjának” szövegrész helyébe „a szerződéses állomány azon tagjának” szöveg,

d) 54. § (2) bekezdésében „az állomány tagja” szövegrész helyébe „a szerződéses állomány tagja” szöveg,

e) 54. § (3) bekezdésében „az állomány” szövegrész helyébe „a szerződéses állomány” szöveg

f) 110. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügynökségeiben,” szövegrész helyébe az „ügynökségeiben, igazgatóságaiban,” szöveg

g) 117. § (1) bekezdésében a „visszatarthatja” szövegrész helyébe a „visszatartja” szöveg

h) 137. § (1) bekezdésben a „(4) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „(4) és (6) bekezdésében,” szöveg

i) 214. §-ban a „megszerzi” szövegrész helyébe a „betölti” szöveg

j) 3. számú melléklet 4.1. pontjában a „Szolgálati beosztásból felfüggesztés” szövegrész helyébe a „Szolgálati beosztásból felfüggesztés, illetményvisszatartás” szöveg

lép.

(2) A Hjt.

a) 152. § (2) bekezdésben a „Honvédséghez nem tartozó személyt” szövegrész helyébe a „Honvédséghez nem tartozó személyt, valamint az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában” szöveg,

b) 165. § (1) bekezdésben „az illetményéből” szövegrész helyébe „az illetményéből, illetve - önkéntes tartalékos katona esetén - rendelkezésre állási díjából” szöveg

lép.

43. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény

a) 2. § e) pontjában az „(a továbbiakban: főtitkár),” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: főtitkár), a katonai főigazgató,”,

b) 12. § (1) bekezdésben az „a főtitkárt” szövegrész helyébe az „a főtitkárt, a katonai főigazgatót”,

c) 45/A. §-ában az „illeti meg.” szövegrész helyébe az „illeti meg, amelynek fedezetét a szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani.”

szöveg lép.

44. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. § (1) bekezdésében a „hivatásos (szerződéses) állományú” szövegrész helyébe a „hivatásos (szerződéses, önkéntes tartalékos) állományú” szöveg lép.

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. § (4) bekezdésében az „Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)” szövegrész helyébe a „Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)” szöveg lép.

45. § E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.

46. § (1) Hatályát veszti a Hjt. 21. § (1) bekezdése, 41. § (3) bekezdésében az „,állománycsoporttól függetlenül legalább kettő, de” szövegrész, a 69. § (2) bekezdése, a 81. § (1) bekezdésében a „, 1 évet meghaladó” szövegrész és a 277-280. §.

(2) Hatályát veszti a Hjt. 41/A. § nyitó szövegrészében a „(továbbiakban: kizáró ok)” szöveg.

47. § Nem lép hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLII. törvény 5. § (1) bekezdése és 11. §-a.


  Vissza az oldal tetejére