Időállapot: közlönyállapot (2010.XI.18.)

2010. évi CXVI. törvény

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról * 

1. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

1. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit a területrendezési terv tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott digitális formában kell elkészíteni.”

(2) A Tftv. 23/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül megküldi a területrendezésért felelős miniszternek az (1a) bekezdésben foglaltak szerint készült tervi mellékletekkel együtt.”

2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

2. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.”

(2) Az Étv. 2. §-a a következő 37-41. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„37. Közmű: elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, vízelvezetési, gáz-, hő-, és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.

38. Közműpótló műtárgy: a közművet telken elhelyezett egyedi berendezéssel, építménnyel helyettesítő műtárgy (kút, szennyvíztároló, szennyvízkezelő, -átemelő, -tisztító, aggregátor stb.).

39. Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag pálya, a közút (a közutakhoz tartozó járdát és kerékpárutat is ideértve), a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a kőolaj-, kőolajtermék, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék szállító és elosztóvezeték, a villamosenergia átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia termelői-, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény.

40. Egységes közmű és nyomvonal jellegű építmény nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: e-közmű): elektronikus, osztott relációs adatbázisokon megvalósuló lekérdezési rendszer, amely a közmű- és nyomvonal jellegű építmények szolgáltatói, kezelői vagy tulajdonosi nyilvántartásaira építve, internetes felületen a közmű- és nyomvonal jellegű építmények adatainak hozzáférését biztosítja - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogosultságok szerint - a felhasználók számára.

41. Építésügyi monitoringrendszer: a területfelhasználási egységek és az építmények tervezett és tényleges adatait és azok változásait megfigyelő, követő, elemző és nyilvántartó térinformatikai rendszer, amely elektronikus ingatlan-nyilvántartási, elektronikus távérzékelési, digitális terület- és településrendezési tervi, valamint építmény nyilvántartási adatokból áll.”

3. § Az Étv. 4. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatának ellátása körében gondoskodik:]

e) az építésügyi monitoringrendszer és az e-közmű nyilvántartása létrehozásáról és működtetéséről.”

4. § (1) Az Étv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.”

(2) Az Étv. 30. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

5. § Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha]

b) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.”

6. § (1) Az Étv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni.”

(2) Az Étv. 54. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közterület rendeltetése

a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,

b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),

c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,

d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,

e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,

f) a közművek elhelyezésének,

g) zöldfelületek kialakításának

biztosítása.

(5) A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg.

(6) Önkormányzati rendelet a település belterületi közterületének a (4) bekezdésben vagy jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérő engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilváníthatja.

(7) Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

7. § Az Étv. 58. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az e-közmű rendszere közérdekből nyilvános adatként szolgáltatja a településeken élő lakosság és egyéb felhasználók alapvető szükségleteit kiszolgáló közmű- és nyomvonal jellegű építmények összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek nevét és székhelyét. Közérdekből nyilvános adat a nyomvonal jellegű építmények közterületi vagy közcélú szolgáltatáshoz kapcsolódó, térbeli meghatározó adatai, valamint alapvető műszaki jellemzőit leíró adatok.

(10) Az e-közmű rendszer részére - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - adatot szolgáltat

a) a közműszolgáltató,

b) a nyomvonal jellegű építmények kezelője,

c) a települési önkormányzat, valamint

d) a Kormány által kijelölt államigazgatási szerv.”

8. § Az Étv. 62. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

g) a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét, a tervezési program tartalmi követelményeit, továbbá az építmények kialakítására vonatkozó élet- és vagyonvédelmi, valamint katasztrófavédelmi követelmények részletes szakmai szabályait,”

[rendelettel állapítsa meg.]

9. § Az Étv. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) az építésügyi monitoringrendszer létrehozásáról, az adatforgalom rendjéről, a monitoringrendszer működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló szabályokat,

b) a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásáról, az adatok előállításáról és karbantartásáról, az adatforgalom rendjéről, az adatszolgáltatásra és a rendszer használatára kötelezettek köréről, az adatokhoz való hozzáférési jogosultságokról, az adatok védelméről, a nyilvántartási rendszer működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló szabályokat

rendelettel állapítsa meg.”

10. § Az Étv.

a) 31. § (2) bekezdés i) pontjában az „életvédelem és” szövegrész helyébe az „élet- és vagyonvédelem, valamint” szöveg,

b) 32. § (11) bekezdésében az „építészeti-műszaki tervdokumentáció” szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki dokumentáció” szöveg, a „szükséges terveket” szövegrész helyébe a „szükséges tervezési programot, terveket” szöveg,

c) 38/B. § (1) bekezdésében a „43. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „43. § (1) bekezdés a), e)-f) pontjában” szöveg, a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg,

d) 39/A. § (2) bekezdésében az „építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint -” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás” szöveg,

e) 48. § (1) bekezdésében a „szabálytalanul építették meg” szövegrész helyébe a „szabálytalan építési tevékenységgel valósították meg” szöveg,

f) 48. § (9) bekezdésében a „tudomásra jutásától számított egy éven” szövegrész helyébe a „tudomásra jutásától számított két éven” szöveg, és „az egyéves” szövegrész helyébe „a kétéves” szöveg,

g) 48. § (10) bekezdésében az „egyéves” szövegrész helyébe a „kétéves” szöveg,

h) 51. § (1), (3) és (4) bekezdésében az „építésügyi hatóság” szövegrészek helyébe az „építésügyi és építésfelügyeleti hatóság” szöveg

lép.

11. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti.

(2) A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

12. § Az Étv. - e törvény 4. §-ával megállapított - 30. § (4) és (10) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére