Időállapot: közlönyállapot (2010.XI.19.)

2010. évi CXXIII. törvény

az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy

d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg

azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.”

(2) Az Szja tv. 3. § 26. és 27. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„26. Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

27. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).”

(3) Az Szja tv. 3. § 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„75. A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély összevont adóalapja [29. § (1) bekezdés] és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelme, a következőket is figyelembe véve:

a) be kell számítani

aa) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalapot is,

ab) a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani,

ac) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt,

ad) azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani;

b) nem kell beszámítani

ba) az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,

bb) a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget,

bc) az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.”

2. § (1) Az Szja tv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és - az e törvényben meghatározott kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.”

(2) Az Szja tv. 4. § (3)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek - ha törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ - akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.

(4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően, a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dologgal (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.), szolgáltatással (világítás, fűtés stb.) összefüggő kiadás akkor is elismert költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg. Ugyancsak az említett rendelkezéstől eltérően, elismert költség a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet az ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak a támogatásból fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).

(5) Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást e törvény rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni.

(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén - a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. Házassági vagyonközösség fennállása alatt - az előzőekben említetteket kivéve - ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.”

3. § (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]

k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint

ka) tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;

kb) a magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nem nyugdíjszolgáltatásként fizet ki;”

(2) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]

m) a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani;”

(3) Az Szja tv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy, vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.”

4. § Az Szja tv. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adó mértéke

8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.

(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.”

5. § Az Szja tv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a munkabér), az adókötelezettséget - ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is - úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.”

6. § Az Szja tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés szerint önadózással vagy a 14. § rendelkezései szerint munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.

(2) A magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

a) adónyilatkozatot,

vagy

b) az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelméről (bevételéről), adókötelezettségéről, valamint - a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről

ba) az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást,

vagy

bb) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást

nyújt be az adóhatósághoz.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt,

a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben [3. § 75. pont];

b) amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

c) amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;

d) amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

e) amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;

f) amely pénzbeli nyereménynek [76. § (2) bekezdés] minősül;

g) amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható;

h) amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.”

7. § Az Szja tv. a 11. §-át követően a következő alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki:

„Adónyilatkozat

11/A. § (1) A magánszemély (2)-(4) bekezdés szerint adónyilatkozatot tehet, ha egyébként nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie.

(2) A magánszemély adónyilatkozattal teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az összes jövedelme - ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallania [11. § (3) bekezdés] - az adóévben kizárólag ugyanazon - adóelőleget megállapító - munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizetőtől] származik, és a levont adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

a) tételes költségelszámolással költséget nem számolt, számol el, és

b) a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt - megosztás nélkül -, az adóból adójóváírást, adókedvezményt annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőlegnyilatkozata szerint a munkáltató azt figyelembe vette, és

c) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.

(3) A magánszemély bevallási kötelezettségét adónyilatkozattal teljesítheti, ha az adóévben kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt - ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallania [11. § (3) bekezdés] - szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg,

feltéve, hogy

a) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt, számol el, és

b) a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást, adókedvezményt nem vett/vesz igénybe, és

c) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és

d) az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta.

(4) A bevallási kötelezettség adónyilatkozattal teljesíthető akkor is, ha a magánszemély az adóévben

a) adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, és emellett

b) más kifizető(k)től is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt,

feltéve, hogy

1. tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt/számol el, és

2. a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt - megosztás nélkül -, az adóból adójóváírást, adókedvezményt csak egy - adóelőleget megállapító - munkáltatónál érvényesített, és csak annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint ez a munkáltató azt figyelembe vette, és

3. az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és

4. az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, és

5. az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.

(5) Ha a (2)-(3) bekezdésben foglalt, a kifizető ismeretében megállapítható feltételek fennállnak,

a) az adóelőleget megállapító munkáltató az adóévben általa kifizetett (juttatott) bevételről - ha annak ténylegesen megfizetendő adója és az abból levont adóelőleg megegyezik vagy a különbözete nem több ezer forintnál -,

b) 100 ezer forintot meg nem haladó kifizetés(ek) esetén bármely kifizető az általa kifizetett (juttatott) bevételről (bevételekről) - amennyiben a levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó összege megegyezik -

az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt - a (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételek ismertetésével - hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia).

(6) A (2) bekezdés szerinti és a (4) bekezdés a) pontja szerinti legfeljebb ezer forint különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza (nem utalja ki).”

8. § Az Szja tv. 17. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható

a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint

aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,

ab) az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított épület értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület, épületrész beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),

ac) az aa)-ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,

ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség,

vagy

b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).”

9. § Az Szja tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A 17. § (3) bekezdése aa) és ab) alpontjának rendelkezésében említett magánszemély a rendelkezés szerinti tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy épület, épületrész esetében - a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig - értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.

(2) A magánszemélynek a 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia.

(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában vagy azokban a naptári években, amelyekben a magánszemély a személyi jövedelemadó-kötelezettségének átalányadózás, tételes átalányadózás szerint tett eleget, vagy ha adókötelezettségét külön törvény szerint bevétele alapján teljesítette, a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az említett időszakban minden évben a megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20-20 százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni.”

10. § Az Szja tv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg

a) a 2012. évben a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított adóalap-kiegészítés 50 százaléka;

b) a 2012. évet követően nulla.”

11. § Az Szja tv. a 29. §-át követően a következő alcímmel és 29/A-29/B. §-okkal egészül ki:

„Családi kedvezmény

29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. § (1) bekezdés] a családi kedvezménnyel csökkenti.

(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,

b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,

ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,

ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

(4) Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

(5) Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

29/B. § (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a 29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,

b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,

amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

(4) Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is) kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.”

12. § Az Szja tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az összevont adóalap adóját az adó mértékével megállapított számított adóból (a továbbiakban: számított adó) a 32-33. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.”

13. § Az Szja tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, - ha nemzetközi szerződésből más nem következik - a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett.”

14. § Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely

a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy

b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 210 ezer forinttal növelt összegét.

(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

(3) A jogosultsági határ az adóévre 2 millió 750 ezer forint.”

15. § Az Szja tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

(2) Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:

1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,

2. személyi kedvezmény,

3. őstermelői kedvezmény,

4. egyéb.”

16. § Az Szja tv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.”

17. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, adóalap-kiegészítést, valamint az érvényesített adójóváírást és az érvényesített adókedvezményt, továbbá az adóévi összesített igazoláson a 11/A. § (5) bekezdésében említett esetben a rendelkezésben előírt tájékoztatást is megadja.”

18. § (1) Az Szja tv. 47. § (1) bekezdése a bekezdés jelenlegi szövegét követően a következő mondattal egészül ki:

„Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve - meghatározott vállalkozói adóalap.”

(2) Az Szja tv. 47. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az adóelőleg alapja]

b) nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve

ba) a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy - ha a kifizető a tagdíj levonásában nem működik közre - a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal,

bb) az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal;”

(3) Az Szja tv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a 17. § (3) bekezdés a) és b) pont szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti.”

19. § Az Szja tv. 48. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik

a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,

b) bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,

c) a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,

d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.

(3) A magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. Megosztás esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.

(4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát;

b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pontban említett esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát

különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.”

20. § Az Szja tv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével számított összeg, kivéve, ha a (2)-(4) bekezdés rendelkezését kell/lehet alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget legfeljebb annak mértékéig csökkenti - az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján -

a) az adójóváírás

aa) az arra irányadó rendelkezések szerint, ha a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatában kiegészítő nyilatkozatot ad arról is, hogy az adóévben nem várható mástól olyan jövedelme, amelyet az adóévi összes jövedelmébe [3. § 75. pont] be kell számítani, és az adóelőleget megállapító munkáltató a (3) bekezdésben említett módszert alkalmazza;

ab) az aa) alpont szerinti kiegészítő nyilatkozat hiányában legfeljebb azokra a hónapokra, amelyekben az adóelőleget megállapító munkáltató által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is beszámítva - a 2 millió 750 ezer forintot nem haladja meg;

b) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezmény.

(3) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett.

(4) Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg

a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított összeg;

b) a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

ba) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

bb) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg.”

21. § Az Szja tv. 49/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy

a) a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia;

b) adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül

ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,

bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben - vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül - az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket

kell figyelembe venni;

c) az a)-b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

d) a b) pont szerinti kötelezettségek esetében - ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja - a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,

da) az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,

db) a további két részletet a következő két adóévi

kötelezettségként vallja be, a megszüntetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.”

22. § Az Szja tv. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mentesül az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítése alól.”

23. § Az Szja tv. 62. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A megszerzésre fordított összeg

a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b) a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c) a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;

d) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;

e) a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;

f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

fa) a szerzési érték az a)-d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,

fb) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt

azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,

vagy

2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül.

(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.”

24. § Az Szja tv. 64/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,19-szerese után.”

25. § Az Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:]

ak) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az aa)-aj) alpont szerinti esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben

1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,

növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,”

26. § Az Szja tv. XIII. fejezetének címe, 69-71. §-ai és a §-okat megelőző alcímek helyébe a következő cím, alcímek és rendelkezések lépnek:

„XIII. fejezet

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

A kifizetőt terhelő adó

69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.

(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás

a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

(5) Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként,

b) a 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint adókötelezettség alá eső érték után

ba) a bb) pontban nem említett esetben az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként,

bb) az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett juttatónak az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként,

a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

(6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;

c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) - ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) - az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát meghaladja;

b) - ha a kifizető az a) pontban nem említett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó juttató -

ba) a reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot meghaladja,

bb) az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) együttes létszámával számolva az 5000 forint/fő értéket meghaladja,

azzal, hogy az a) és b) pont rendelkezése szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat, továbbá az említett rendelkezésben meghatározott értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék értékéből jövedelmet nem kell megállapítani.

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt

aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,

ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,

ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,

ad) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak

juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;

b) az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség, ha a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet;

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.

(5) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának,

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része.

Béren kívüli juttatások

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve -

vagy

ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 300 ezer forint támogatás;

d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben

da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása

vagy

db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is;

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve -

vagy

ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának

ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve -

vagy

cb) üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

(6) E § alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók;

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;

h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.”

27. § (1) Az Szja tv. 76. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese.”

(2) Az Szja tv. 76. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek.”

28. § Az Szja tv. 80. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza]

d) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait;”

29. § Az Szja tv. a következő 84/D-84/K. §-okkal egészül ki:

„84/D. § A 44/A. § (1) bekezdése c) pontjának az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adóról való rendelkezésnél is figyelembe lehet venni.

84/E. § A 49/A. § (6) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezése a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.

84/F. § Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

84/G. § (1) A 8. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A 2006. szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében

a) határozott időtartamú kamatperiódus esetén

aa) a 2006. szeptember 1-je előtt indult teljes kamatperiódusra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

ab) a 2006. augusztus 31-ét követően indult (induló) teljes kamatperiódus(ok)ra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8. § szerint kell megállapítani;

b) határozott időtartamú kamatperiódus hiányában

ba) a 2011. január 1-je előtt megszolgált, ezen időpontot követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

bb) a 2010. december 31-ét követően megszolgált, jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8. § szerint kell megállapítani.

(3) Az adó mértéke nulla százalék

a) a 65. § (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben, ha az értékpapír megszerzése,

b) a 65. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése

2006. szeptember 1-jét megelőzően történt, figyelembe véve, hogy ezt a rendelkezést biztosítási szerződés esetében nem lehet alkalmazni a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett, azzal, hogy az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben nem említett esetekben - feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték - az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az e törvény 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A 67/A. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján az árfolyamnyereségre irányadó szabályok alkalmazása során a magánszemély a 2006. augusztus 31-én tulajdonában lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására választhatja a 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát.

84/H. § A lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége 1. számú melléklet 2.7. pontja szerinti értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni.

84/I. § Az e törvényt módosító törvények átmeneti rendelkezései alapján igénybe vehető adókedvezményeket a magánszemély az említett átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti.

84/J. § Ha a magánszemély az ingatlan-bérbeadási vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére a 3. §-nak a az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel és az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 17. pontja alapján az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, a 17. § (3) bekezdésének és a 18. § (1) bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adókötelezettsége megállapításánál is alkalmazhatja.

84/K. § Az 50. § (9) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegrésze harmadik bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évre vonatkozóan is alkalmazni lehet.”

30. § Az Szja tv. 1. és 11. számú mellékletei e törvény 1. és 2. számú mellékletei szerint módosulnak.

31. § Az Szja tv.

1. 3. § 5. pontjában a „12 százalék” szövegrész helyébe a „10 százalék” szöveg, 10. pontjában az „utazást; továbbá” szövegrész helyébe az „utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá”, szöveg, 14. pontjában az „a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra” szövegrész helyébe az „a béren kívüli juttatásra [71. §]” szöveg, 28. pontjában az „Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből” szövegrész helyébe az „Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA)” szöveg, 32. pontjának nyitó szövegrészében „a szokásos piaci értéket” szövegrész helyébe az „az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét” szöveg, a „kiadás, amely” szövegrész helyébe a „kiadás is, amely” szöveg, 35. pontjában a „természetbeni formában,” szövegrész helyébe a „nem pénzben” szöveg, 43. pontjának b) alpontjában a „munkanélküli ellátásban” szövegrész helyébe az „álláskeresők támogatásában” szöveg, a „munkanélküliek jövedelempótló támogatásában” szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátásában” szöveg, 83. pontjában a „költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához” szövegrész helyébe a „költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához” szöveg;

2. 4. § (2) bekezdésében a „ruházat” szövegrész helyébe a „munkaruházat” szöveg,

3. 7. § (1) bekezdés s) pontjában a „10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az” szöveg;

4. 12. § záró szövegrészében a „magánszemély adókedvezményt” szövegrész helyébe a „magánszemély családi kedvezményt, adókedvezményt” szöveg;

5. 13. § (1) bekezdés f) pontjában az „adóelőleg-különbözet alapján meghatározott (12 százalék) adó” szövegrész helyébe a „különbözeti-bírság” szöveg, n) pontjában az „előlegfizetési, vagy tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezett” szövegrész helyébe a „előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett” szöveg;

6. 14. § (3) bekezdés c) pontjában az „ellátás, belföldről származó nyugdíj címén” szövegrész helyébe az „ellátás címén” szöveg; az (5) bekezdés a) pontjában az „adóhatósági közreműködés nélkül” szövegrész helyébe az „önadózóként” szöveg, g) pontjában a „felvett összeg miatt” szövegrész helyébe a „felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt” szöveg;

7. 29. § (1) bekezdésében az „a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni” szövegrész helyébe az „a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni” szöveg;

8. 39. § (1) bekezdésében a „származó jövedelem az összevont” szövegrész helyébe a „származó, adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem az összevont” szöveg;

9. 40. §-át megelőző alcímben az „és családi kedvezmények” szövegrész helyébe a „kedvezmény” szöveg;

10. 44/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban a „30 százaléka” szövegrész helyébe a „20 százaléka” szöveg, c) pontjában az „egészségpénztár tagjaként” szövegrész helyébe az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként” szöveg, cb) alpontjában a „külön kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „külön törvényben” szöveg;

11. 44/B. § (1) bekezdésében az „összeg 30 százalékának” szövegrész helyébe az „összeg 20 százalékának” szöveg;

12. 47. § (1) bekezdésében az „a (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5)-(6) bekezdés” szöveg, a (2) bekezdés aa), ab), ca) és cb) alpontjaiban az „elszámolható költség” szövegrész helyébe az „elszámolható költség, költséghányad” szöveg;

13. 49/B. § (16) bekezdés a) pontjában a „jövedelemadót, valamint” szövegrész helyébe a „jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint” szöveg, b) pontjában az „után 25 százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá” szövegrész helyébe az „után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbá” szöveg;

14. 49/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „kivéve, ha azt az egyéni vállalkozó természetbeni juttatásként nyújtja” szövegrész helyébe a „kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást” szöveg, (7) bekezdésében a „- kivéve abból a kivét-kiegészítést - az adó 25 százalék: Az” szövegrész helyébe az „az” szöveg;

15. 50. § (4) bekezdésében, 53. § (1) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdés k) pontjában az „az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet” szöveg;

16. 57/A. § (1) bekezdésében a „vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek” szövegrész helyébe a „vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében - nyújt szálláshelyet” szöveg;

17. 58. § (7) bekezdésében az „az 50 ezer forintot” szövegrész helyébe az „a 32 ezer forintot” szöveg;

18. 60. § (1) bekezdésében az „ingatlan, továbbá” szövegrész helyébe az „ingatlan (ingatlanrész), továbbá” szöveg, (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az „épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített) épített-ingatlan” szövegrész helyébe az „épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épített-ingatlan” szöveg, a) pontjában az „újjáépítés” szövegrész helyébe a „létesítés” szöveg, b) pontjában a „szerzési időponttal és az épített-ingatlan, illetőleg az alapterület-bővítés bevétel-része” szövegrész helyébe a „szerzési időponttal és - esetenként külön-külön - a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés bevétel-része” szöveg, (4) bekezdésében a „nem állapítható meg, az átruházás” szövegrész helyébe a „nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás” szöveg;

19. 62. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „bevételből le kell vonni” szövegrész helyébe a „bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni” szöveg, c) pontjában az „az átruházással” szövegrész helyébe az „a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással” szöveg;

20. 64/A. § (1) bekezdésében a „jövedelem - ha az nem adómentes - után az adó mértéke 25 százalék, egyebekben pedig” szövegrész helyébe az „adóköteles jövedelem megállapítására” szöveg;

21. 65. § (1) bekezdés c) pontjában az „az az összeg, amelyből a (2) bekezdés szerinti adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg” szövegrész helyébe az „adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese” szöveg, d) pontjának db) alpontjában a „díjtartaléknak a kivonás előtti” szövegrész helyébe a „díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti” szöveg, d) pontjának záró szövegében a „nem vehető figyelembe az arányosított díjrésznek az a része, amely a korábban már arányosított díjrészekkel együtt a befizetett díj(ak) együttes összegét meghaladja (figyelembe vehető rész hiányában a viszonyítási alap nulla)” szövegrész helyébe az „az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni” szöveg, a (3) bekezdés a) pontjának záró szövegében a „felhalmozott, továbbá” szövegrész helyébe a „fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére, továbbá” szöveg, a „régebben felhalmozott díjtartalék terhére” szövegrész helyébe a „régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére” szöveg;”

22. 67/A. § (3) bekezdésének nyitó szövegében „szolgáltatóval” szövegrész helyébe a „szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével” szöveg és a „ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik” szöveg, b) pontjában a „szolgáltatóval” szövegrész helyébe a „szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével” szöveg;

23. 67/B. § (1) bekezdésében az „ideértve” szövegrész helyébe az „ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve” szöveg, (4) bekezdésének a) pontjában a „megszűnésekor” szövegrész helyébe a „megszűnés esetén” szöveg, a „napján” szövegrészek helyébe a „napjára” szövegek, b) pontjában a „megszakításakor” szövegrész helyébe a „megszakítás esetén” szöveg, záró szövegrészében a „kell megállapítani” szövegrész helyébe az „az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani” szöveg, (5) bekezdésének a) pontjában, ba), bb), bc) alpontjában, c) pontjában a „napján” szövegrész helyébe a „napjára” szöveg, c) pontjában a „20 százalék” szövegrész helyébe a „16 százalék” szöveg;

24. 72. § (2) bekezdésében az „utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 54 százaléka” szövegrész helyébe az „adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese” szöveg;

25. 74/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „szerinti adót” szövegrész helyébe a „szerinti, a 2010. december 31-ét követő kifizetés esetén az adó mértéke szerinti adót” szöveg; (5) bekezdés a) pontjában a „33 százalék” szövegrész helyébe a „16 százalék” szöveg, záró szövegében a „bérleti díja után” szövegrész helyébe a „bérleti díja 1,19-szerese után” szöveg;

26. 75. § (1) bekezdésében az „a társasüdülő (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonostársainak közössége által” szövegrész helyébe az „a társasüdülő tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban együtt: társasház) által” szöveg, (3) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) és (6) bekezdés” szöveg, (5) bekezdésében a „kell tekinteni, amely után az adó mértéke 25 százalék” szövegrész helyébe a „kell tekinteni” szöveg, (6) bekezdésében a „49. §-a (17) bekezdésének” szövegrész helyébe a „46. §-a (10) bekezdésének” szöveg;

27. 76. § (2) bekezdésében az „adó összege 25 százalék, amelyet” szövegrész helyébe az „adót” szöveg;

28. 77. § (1) bekezdésében a „jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék” szövegrész helyébe a „jövedelem” szöveg;

29. 81/A. §-ában az „adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig” szövegrész helyébe az „adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta” szöveg;

30. 1. számú melléklete 3.3. alpontjában a „magánszemély által természetben megszerzett bevétel” szövegrész helyébe a „magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek - nem pénzben történő juttatás esetén - a juttató által az adóévben nyújtott ilyen támogatás értékéből a minimálbér összegét meg nem haladó rész, vagy orvosi javaslat alapján a fogyatékosságával, gyógyításával összefüggésben adott termék, szolgáltatás értéke, - pénzben történő juttatás esetén - legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás” szöveg, 4.6. alpontjában az „és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által adományozott” szövegrész helyébe az „a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egyházak központi szerve által adományozott” szöveg, 7.1. alpontjában a „vagyoni érték, a magánszemély által” szövegrész helyébe a „vagyoni érték - ide nem értve az örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelmet azzal, hogy az ilyen módon megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része -, a magánszemély által” szöveg, 7.11. alpontjában a „számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását)” szövegrész helyébe a „számítógép-használat”, 8. pontjában a „természetbeni” szövegrész helyébe a „nem pénzben kapott” szöveg; 8.21. alpontjában a „meghatározott közlekedési kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói árkiegészítésben nem részesül” szövegrész helyébe a „meghatározott, adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezmény” szöveg;”

31. 2. számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezetének 7. pontjában a „kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja” szövegrész helyébe a „kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást” szöveg;

32. 3. számú melléklete nyitó szövegének harmadik bekezdésében az „átalányban értékcsökkenést, valamint a mezőgazdasági őstermelő:

a) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;

b) e tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti” szövegrész helyébe az „átalányban az értékcsökkenést” szöveg, I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 11. pontjában az „az üzlet, a műhely, a gazdasági épület” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti telephely” szöveg, az „alapulvételével” szövegrész helyébe az „alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is)” szöveg, IV. A járművek költsége fejezetének 1. pontjában a „saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - jármű” szövegrész helyébe a „saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű (ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát képező, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is)” szöveg;

33. 5. számú mellékletének első mondatában a „9/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10. § (1) bekezdésében” szöveg;

34. 10. számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezete 6. pontjának a) alpontjában a „természetbeni juttatásként” szövegrész helyébe az „adófizetési kötelezettség mellett, magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül” szöveg, 7. pontjában a „kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja” szövegrész helyébe a „kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást” szöveg;

35. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 6. pontjában a „baleseti járulék” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék” szöveg, 12. pontjában az „50 százaléka)” szövegrész helyébe az „50 százaléka) azzal, hogy kizárólag a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla is elfogadható” szöveg, 17. pontjában az „adott természetbeni juttatásra” szövegrész helyébe a „nem pénzben juttatott vagyoni értékre” szöveg, 22. pontjában a „megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is” szövegrész helyébe a „megsemmisülést is” szöveg, a III. Járművek költsége fejezetének 1. pontjában a „„saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - kizárólag üzemi célú jármű” szövegrész helyébe a „saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát képező, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is)” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti az Szja tv.

1. 2. § (7) bekezdése;

2. 3. § 4. pontjának m) alpontja, 17. pontjában a „az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy” szövegrész, 21. pontjának d) alpontjában a „vállalkozói járadék,” szövegrész, 32. pontjának b) alpontjában az „a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy” szövegrész, 46., 52., 60., 62., 72., 82. és 86. pontjai;

3. 3/A. §-a;

4. 7. § (1) bekezdés s) alpontjában a „69. § (10) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott” szövegrész, z) alpontja;

5. 13. § (1) bekezdés k) pontja;

6. 14. § (1) bekezdésében a „vagy mellékszolgáltatás teljesítésére” szövegrész, (5) bekezdés b) és d) pontjai;

7. 16. § (5)-(9) bekezdései;

8. 24. § (2) bekezdésében a „- figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is -” szövegrész;

9. 25. § (2) bekezdés bb) alpontjában a „hétvégi” szövegrész, (5)-(8) bekezdései;

10. 26. § (2)-(4) bekezdései;

11. 28. § (1) bekezdés a) pontja és (9) bekezdése;

12. 29. § (1) bekezdésében az „Az adóterhet nem viselő járandóságot a kifizetése (juttatása) időpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni.” szövegrész, (2) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdésében a „- kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság -” szövegrész;

13. 30. §-a és az azt megelőző alcím;

14. 34. §-a és az azt megelőző alcím;

15. 40. § (3)-(12) bekezdései;

16. 41. §-a;

17. 42. §-a és az azt megelőző alcím;

18. 43. §-a;

19. 44. §-a és az azt megelőző alcím;

20. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja;

21. 47. § (5) bekezdés a) pontjában a „- kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság -” szövegrész;

22. 49/B. § (14) bekezdés d) pontjában az „a természetbeni juttatás formájában történő átadást,” szövegrész;

23. 58. § (6) bekezdésében és 63. § (1) bekezdésében az „adó mértéke 25 százalék. Az” szövegrész;

24. 60. § (3) bekezdés a) pontjában a „62. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában említett költségekkel csökkentett” szövegrész;

25. 64/A. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben említett” szövegrész, (6) bekezdésének c) pontja;

26. 65. § (2) bekezdésében az „adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a vagyoni érték szokásos piaci értékének (nyereménybetét esetében a nyereményalap) egynegyede. Az” szöveg, (9) bekezdése;

27. 65/A. § (2) bekezdése;

28. 65/B. § (2) bekezdése;

29. 66. § (1) bekezdésében a „- pl. osztalékból megállapított személyes közreműködői díjkiegészítésként -” szöveg, (2) és (5) bekezdései;

30. 67. § (2) és (10) bekezdései;

31. 67/A. § (2) bekezdése;

32. 68. § (6) bekezdése;

33. 72/A. §-a és az azt megelőző alcím;

34. 73. §-a és az azt megelőző alcím;

35. 74. §-a és azt megelőző alcím;

36. 75. § (2) bekezdésében a „(kivéve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt)” szövegrész, (8) bekezdése;

37. 77/A. § (1) bekezdésében az „Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.” szöveg;

38. 77/B. § (6) bekezdésében az „A nem pénzben megszerzett bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.” szöveg, (10) bekezdésének a) pontja;

39. 82. § (3) bekezdése;

40. 1. számú melléklete 2. pontjának 2.4. alpontja.

33. § (1) Hatályukat vesztik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. §-ának (12)-(14) bekezdései.

(2) Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (6) bekezdése.

2. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény módosítása

34. § Nem lép hatályba a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 12. § (2) bekezdése.

35. § Hatályát veszti a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (2) bekezdése.

3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

36. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül]

k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC).”

37. § A Tao tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés:

[Az adózás előtti eredményt csökkenti]

z) a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

1. 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet és a Magyar Kármentő Alap támogatása esetén,

2. 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

38. § A Tao tv. 18. § (2) bekezdése új d)-e) pontokkal egészül ki, továbbá a jelenlegi d) pont számozása f) pontra változik és egyidejűleg a következőképpen módosul:

[A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:]

d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a - megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e) nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.”

39. § A Tao tv. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A társasági adó a pozitív adóalap 10 százaléka.”

40. § A Tao tv.

a) 4. § 11. pontjának nyitó szövegrészében és c) alpontjában a „19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát” szövegrész helyébe a „10 százalékot” szöveg;

b) 4. § 39. pontjában az „SZJ 92.31.21.0 Előadóművészet, az SZJ 92.34.13.0 számból a Bábszínházi előadás” szövegrész helyébe a „a TESZOR 90.01. Előadóművészet, a TESZOR 93.2. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás” szöveg;

c) 6. § (3) bekezdésében az „adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az” szövegrész helyébe az „adó alapja az” szöveg;

d) 7. § (1) bekezdés dz) pontjában az „adóévi árfolyamnyeresége, feltéve” szövegrész helyébe az „adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve” szöveg;

e) 7. §-ának (7) bekezdésében a „ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által” szövegrész helyébe a „ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelten közhasznú szervezet vagy a Magyar Kármentő Alap által” szöveg;

f) 7. § (12) bekezdés a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. § szerinti” szöveg;

g) 7. § (17) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. § szerinti” szöveg;

h) 7. § (20) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. § szerinti” szöveg;

i) 8. § (1) bekezdés ud) alpontjában a „természetbeni juttatásként” szövegrész helyébe a „juttatásként” szöveg;

j) 15/A. § (6) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. § szerinti” szöveg;

k) 26. §-ának (10) bekezdésében a „az 50 millió” szövegrész helyébe a „a 100 millió” szöveg;

l) 28. §-ának (2) bekezdésében a „ne tartalmazza

a) a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, és

b) a külföldről származó kamatjövedelmet.” szövegrész helyébe a „ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.”

szöveg;

m) 28. §-ának (4) bekezdésében a „a bevétel - kamatjövedelem esetén a kamat 75 százaléka - és az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségek, ráfordítások különbözete, módosítva az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételekkel” szövegrész helyébe a „megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket” szöveg;

n) 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontjában a „természetbeni juttatás;” szövegrész helyébe a „juttatás;” szöveg;

o) 3. számú melléklet B) fejezet 2. pontjában a „bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;” szövegrész helyébe a „magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta;” szöveg;

p) 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontjában a „természetbeni juttatás” szövegrész helyébe a „juttatás” szöveg

lép.

41. § A Tao tv. 29/F. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az a közhasznú társaság, amelynek kényszer-végelszámolását a cégbíróság 2009. június 30-át követően indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében rendelte el, nem alkalmazza a 16. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit, valamint adózás előtti eredményét csökkenti a kényszer-végelszámolásra tekintettel elszámolt bevétel összegével.”

42. § A Tao tv. a következő 29/N. §-sal egészül ki:

  Vissza az oldal tetejére