Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.11.)

2010. évi CXLVII. törvény

egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról * 

1. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása

1. § A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyészség a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint nyomozást végeztet és nyomoz; ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, az ügyészség felügyel arra, hogy azt a törvény rendelkezéseit megtartva végezzék, törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyelet gyakorol a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálat, valamint a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.”

2. § Az Ütv. 3. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]

g) elősegíti, hogy a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák, e körben ellátja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó tevékenységének felügyeletét (ügyészi törvényességi felügyelet);”

3. § Az Ütv. a 17/A. §-t követően a következő alcímmel és 17/B. §-sal egészül ki:

A megbízhatósági vizsgálat feletti felügyelet

17/B. § (1) Az ügyész a (2) bekezdésben meghatározottak szerint felügyel az Rtv.-ben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat törvényességére.

(2) A felügyelet során az ügyész

a) jogosult a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről szóló határozatról, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes tervről az elrendelést követő - a határozat és a részletes terv megküldésével történő - haladéktalan tájékoztatásra,

b) az elrendelésről szóló, az a) pontban meghatározott iratok kézhezvételét követő 2 munkanapon belül dönt a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának jóváhagyásáról,

c) jogosult a megbízhatósági vizsgálat teljes dokumentációjába korlátozás nélkül betekinteni,

d) jogosult a megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló indokolt határozatról - a határozat megküldésével történő - haladéktalan tájékoztatásra, valamint

e) a d) pont szerinti határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül óvást emelhet.

(3) Az ügyész a megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló indokolt határozatot a kézhezvételét követő 8 munkanapon belül visszaküldi az Rtv.-ben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek.”

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

4. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.”

3. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

5. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a közigazgatási szerv köztisztviselői tekintetében, a közszolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.”

6. § A Ktv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § A közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban állók tekintetében - ha a rendőrségről szóló törvény előírja - a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy a közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének.”

4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

7. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottai tekintetében, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.

(2b) A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha a rendőrségről szóló törvény előírja - a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének.”

5. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

8. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: rendőrség) feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés.

(2) A rendőrség az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:

1. általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését,

2. szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében,

3. ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat,

4. közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el,

5. ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat,

6. gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából - külön jogszabályban meghatározott - különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket,

7. engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet,

8. büntetés-végrehajtási feladatokat lát el,

9. ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott esetben közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,

10. őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat,

11. ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenőrzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét,

12. irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését,

13. megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket,

14. elvégzi az e törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést,

15. felderíti a Magyar Köztársaság területén tevékenykedő terrorszervezeteket, megakadályozza, hogy e szervezetek bűncselekményeket kövessenek el, megakadályozza, hogy a Magyar Köztársaság területéről bármilyen szervezet, vagy magánszemély terrorszervezet működését anyagi források biztosításával, vagy bármely más módon elősegítse,

16. elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat, valamint

17. részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keretében szervezett, vagy nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban.”

9. § Az Rtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

(2) A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja.

(3) A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.”

10. § Az Rtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervre (a továbbiakban: központi szerv), megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv szervezeti egységeként kormányrendelet kirendeltséget hozhat létre.

(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendőrökből, kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból állhat.

(5) A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendőrökből és vezényelt hivatásos állományúakból, kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból állhat.”

11. § Az Rtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A miniszter

a) szabályozza a rendőrség tevékenységét és működését,

b) irányítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet,

c) törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a rendőrség tevékenységét,

d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője javaslatára jóváhagyja az általuk vezetett szervek szervezeti és működési szabályzatát,

e) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjére vonatkozóan az előterjesztéshez csatolja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását,

f) gyakorolja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat,

g) kinevezi és felmenti

ga) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének helyetteseit, a rendőr-főkapitányságok vezetőit, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőit,

gb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjét és helyetteseit, valamint

gc) a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének helyetteseit,

h) kinevezi és felmenti - a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit,

i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,

j) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjét, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerv vezetőjét, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,

l) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket,

m) gondoskodik az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzésről, valamint

n) dönt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által irányított szervek, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv közötti hatásköri összeütközésben.”

12. § Az Rtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány vezeti. Az országos rendőrfőkapitány

a) közvetlenül vezeti a központi szervet,

b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv számára utasítást adhat ki,

c) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a rendőr-főkapitányságok vezetőinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére,

d) a miniszter jóváhagyását követően kiadja a központi szerv szervezeti és működési szabályzatát,

e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat a központi szerv állományába tartozó személyek felett,

f) irányítja a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek tevékenységét,

g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendőr-főkapitányságok vezetői és az általa irányított más rendőri szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat,

h) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit, valamint

i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri szervek szervezeti és működési szabályzatát.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet főigazgató vezeti. A főigazgató

a) az általa vezetett szerv számára kötelező utasítást adhat ki,

b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,

c) a miniszter jóváhagyását követően kiadja az általa vezetett szerv szervezeti és működési szabályzatát,

d) gyakorolja az általa vezetett szerv állományába tartozó személyek felett a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,

e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, valamint

f) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetői felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az országos rendőrfőkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az országos rendőrfőkapitány-jelöltet a kinevezést megelőzően az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja, és alkalmasságáról állást foglal.

(4) Az országos rendőrfőkapitány és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója együttesen - az államhatár rendjének fenntartása érdekében - jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a főigazgató, a terrorizmust elhárító szervet a főigazgató képviseli.

(6) A rendőrséget a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményeken, valamint a viszonosságon alapuló nemzetközi kapcsolatokban a 7/G. § (1)-(3) bekezdése alapján az országos rendőrfőkapitány képviseli. A miniszter két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményen alapuló nemzetközi kapcsolatban a rendőrség képviseletére a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatóját vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját kijelölheti.”

13. § Az Rtv. a következő II. Fejezettel egészül ki:

II. Fejezet

A BELSŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS BŰNFELDERÍTÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV ÉS A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV, VALAMINT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS

A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

7. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a hivatásos állományba jelentkezőnél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,

b) elvégzi

ba) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a katasztrófavédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai,

bb) a ba) pontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ kormánytisztviselői, köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint

bc) a ba) és bb) pontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a ba) és bb) pontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá a ba) és bb) pontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai (a továbbiakban: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,

c) felderíti a b) pontban megjelölt szerveknél a jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol.

(3) Ha a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai ellátása során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv az általa tett feljelentés miatt indított büntetőeljárás során felkérésre - a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel - közreműködik a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján a bíró által engedélyezett, a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság vagy az ügyész által végzett titkos adatszerzésben.

Megbízhatósági vizsgálat

7/A. § (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének. Ennek megállapítása érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.

(2) A megbízhatósági vizsgálatot a szükségességének indokolásával a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését 2 munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.

(3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről három munkanapon belül kell tájékoztatni.

(4) A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet, a megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként nem haladhatja meg a 15 napot. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.

7/B. § (1) A megbízhatósági vizsgálat során a VII. Fejezetben írt módon - a bírói engedélyhez kötött információgyűjtés kivételével, az elrendelő határozat indokolásában írt cél megtartásával - titokban információ gyűjthető. Az alkalmazni kívánt titkos információgyűjtő eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell. Ha a titkos információgyűjtés alkalmazni kívánt eszközéhez ügyészi engedély szükséges, a megbízhatósági vizsgálat csak az erre vonatkozó ügyészi engedély birtokában végezhető.

(2) A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:

a) polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértést [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 140. §], valótlan bejelentés szabálysértést (Sztv. 153. §), vámszabálysértést (Sztv. 158. §), vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést (Sztv. 160. §), vámorgazdaság szabálysértést (Sztv. 161. §), tűzvédelmi szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság szabálysértést, érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,

b) nem követhet el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés (Btk. 176. §) kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés (Btk. 225. §), a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §) és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, a XVIII. fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §) kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében felsorolt bűncselekményeket.

7/C. § (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat során bűncselekmény gyanújára utaló adat merül fel, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a megbízhatósági vizsgálat befejezését követően haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező szervnél.

(2) Ha a megbízhatósági vizsgálat során nem merül fel az (1) bekezdésben meghatározott adat, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett iratokat - a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő 30 napon belül - meg kell semmisíteni.

(3) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozatot annak meghozatalát követő 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentőséggel bíró adatot.

(4) Az ügyész a megbízhatósági vizsgálat egész folyamata fölött a rá vonatkozó szabályok szerint felügyeletet gyakorol.

(5) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjával szemben

7/D. § Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7/B. § szerint eljáró tagja által elkövetett bűncselekmény bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdeket szolgál.

A terrorizmust elhárító szerv

7/E. § (1) A terrorizmust elhárító szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. A terrorizmust elhárító szerv

a) ellátja a 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében

aa) jogszabályban meghatározottak szerint végzi a terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §] vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását,

ab) végzi az aa) alpontban meghatározott bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési és felszámolási feladatokat,

b) végzi a kormányrendeletben meghatározott egyes veszélyes személyek elfogását, valamint

c) a Magyar Köztársaság - jogszabályban meghatározott - kiemelten védett vezetői tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el.

(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében a VII. fejezetben szabályozott módon titokban információt gyűjthet, de bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést kizárólag bűnfelderítési célból végezhet.

(3) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében a terrorcselekménnyel veszélyeztetett körben, helyszínen vagy objektumban terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy vagy csoport felderítésére és azonosítására titkos információgyűjtést alkalmazhat, amelynek ellátása során a 69. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.

(4) A terrorizmust elhárító szerv, ha felderítési, elhárítási és bűnüldözési tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

Az együttműködés

7/F. § (1) Az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiból a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó és a terrorizmust elhárító szerv - feladatainak teljesítéséhez - a VIII. Fejezet szerint kérhet adatot. Az adattovábbítás jogszerűségéért és pontosságáért az a szerv felel, amelyik az adatot továbbította.

(2) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek.

7/G. § (1) A központi szerv képviseli a rendőrséget a nemzetközi rendvédelmi szervezetekben, különösen a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetében (Interpol), az Európai Rendőrségi Hivatalban (Europol), valamint - ha a miniszter másként nem rendelkezik - a két- és többoldalú nemzetközi szerződéseken alapuló rendészeti tárgyú nemzetközi kapcsolatokban.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az Interpollal és az Europollal, bármely Europol tagállam, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján bármely más állam rendvédelmi szervével közvetlenül kapcsolatot tartson a központi szerv egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv - külön törvényben meghatározottak szerint - önállóan jogosultak a tevékenységükkel összefüggő feladatokat ellátó társszervekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra, valamint e szervek nemzetközi szervezetei tevékenységében való közvetlen részvételre.”

14. § Az Rtv. a 45. §-t követően a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) A 44. § (1) bekezdés b) pontjában és a 45. §-ban meghatározott közlekedésrendészeti intézkedés céljából a rendőr - az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján - a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) útján a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzembentartója adataira vonatkozóan az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban a felhasználási cél megjelölésével automatizált keresést végeztethet. A nemzeti kapcsolattartó pont a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrt.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés alapján átadott személyes adatokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az átadással érintett adatállományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges.

(3) E § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.”

15. § Az Rtv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedést az elrendelő rendőri szerv vezetője - függetlenül az előzetesen meghatározott időtartamtól - ötnaponként felülvizsgálja, és annak eredményéről a (3) bekezdésben meghatározott vezetőt tájékoztatja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a tizenöt napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója felülvizsgálja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója legalább harminc naponként felülvizsgálja. Az intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerűségéről az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója három munkanapon belül határozattal dönt. A határozatot a központi szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv honlapján közzé kell tenni.”

16. § (1) Az Rtv. a 46/C. §-t követően a következő alcímmel és 46/D. §-sal egészül ki:

Közös műveletek

46/D. § (1) A rendőrség a közrend és a közbiztonság fenntartása, valamint bűncselekmények megelőzése érdekében az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával írásbeli megállapodás alapján közös műveleteket folytathat az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján.

(2) A közös műveletek során - ha erről az írásbeli megállapodás kifejezetten rendelkezik - a magyar rendőr az Európai Unió más tagállamának területén, az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának tagja a Magyar Köztársaság területén intézkedési jogosultsággal rendelkezhet.

(3) Közös művelet különösen közös járőrözés révén folytatható.

(4) A Magyar Köztársaság területén folytatott közös műveletet a magyar rendőrség irányítja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja a magyar rendőr utasításait köteles betartani. A közös műveletet irányító magyar rendőr az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja részére ugyanazt a védelmet és segítségnyújtást biztosítja, mint a közös műveletben részt vevő magyar rendőrnek.

(5) Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja intézkedési jogosultságára a magyar jog az irányadó, valamint intézkedési jogosultságát kizárólag a rendőrség felügyelete mellett és - szándékos bűncselekmény elkövetése esetén tetten ért személy elfogását kivéve - a magyar rendőr jelenlétében gyakorolhatja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja az elfogott személyt az elfogást követően haladéktalanul köteles a rendőrség részére átadni.”

(2) Az Rtv. a 46/D. §-t követően a következő alcímmel és 46/E. §-sal egészül ki:

Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segítségnyújtás

46/E. § (1) A rendőrség az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával kötött írásbeli megállapodás alapján segítséget nyújthat, illetve segítséget kérhet a nagy tömegeket vonzó események, jelentős rendezvények biztosítása érdekében, valamint a katasztrófahelyzetek vagy súlyos balesetek következményeinek rendészeti kezelésével összefüggésben azáltal, hogy törekszik megelőzni a bűncselekményeket, és fenntartani a közrendet és a közbiztonságot

a) a tagállam lehető leghamarabb történő értesítésével a határokon átnyúló hatásokkal járó eseményekről, valamint a vonatkozó információk cseréjével,

b) saját területén a szükséges rendőri intézkedések meghozatalával és összehangolásával a határokon átnyúló hatásokkal járó események esetén,

c) lehetséges mértékben szakértők küldésével, valamint felszerelés biztosításával azon tagállam kérelmére, amelynek területén az esemény bekövetkezett.

(2) A 46/D. § és e § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.”

17. § Az Rtv. 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.”

18. § Az Rtv. a 62/A. §-t követően a következő alcímmel és 62/B. §-sal egészül ki:

Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának közös műveletben részt vevő tagjára vonatkozó rendelkezések

62/B. § (1) A 46/D. § alapján folytatott közös művelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja

a) egyenruháját viselheti, a számára rendszeresített lőfegyvert és az ahhoz tartozó lőszert, valamint egyéb felszerelési tárgyait magánál tarthatja,

b) kényszerítő eszközt - a (2) bekezdésben, valamint a 46/D. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt korlátozásokat figyelembe véve - alkalmazhat,

c) lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben, valamint végszükségben használhat.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a feladatot ellátó a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.

(3) Az intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a közös művelet megkezdését megelőzően a közös művelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a Magyar Köztársaság területén eljáró tagját ki kell oktatni.”

19. § Az Rtv. a következő alcímmel, valamint 62/C. §-sal egészül ki:

Az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagjára vonatkozó rendelkezések

62/C. § (1) A Magyar Köztársaság területén az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy)

a) a 47. § rendelkezése szerint testi kényszert, a 48. § rendelkezése szerint bilincset, valamint a 49. § (1) bekezdése szerint rendőrbotot alkalmazhat,

b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükségben használhatja, és

c) terrorcselekmény, vagy azzal összefüggő bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt foghat el.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a beavatkozó személy a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a beavatkozó személyt ki kell oktatni.

(4) A beavatkozó személy a Magyar Köztársaság területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, valamint szolgálati lőfegyverét.”

20. § Az Rtv. a következő alcímmel és 62/D. §-sal egészül ki:

Felelősségi és kártérítési szabályok

62/D. § (1) A 46/E. §, a 62/B. § és a 62/C. § alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során a Magyar Köztársaság területén okozott kárért a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendőrség felel. Ha a kárt a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredő kötelesség vétkes megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.

(2) A Magyar Köztársaság területén eljáró feladatot végrehajtó személy szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan a tagállam jogát kell alkalmazni.”

21. § Az Rtv. a következő alcímmel és 62/E. §-sal egészül ki:

Tájékoztatási kötelezettség

62/E. § Az állampolgárok tájékoztatása érdekében a központi szerv honlapján közzé kell tenni azokat a jogszabályokat vagy nemzetközi együttműködési megállapodásokat, amelyek alapján az Európai Unió tagállama rendészeti feladatot ellátó hatóságának tagja a magyar rendőrséggel együttműködve a Magyar Köztársaság területén rendészeti feladatokat hajthat végre, továbbá az intézkedési jogosultságot.”

22. § Az Rtv. a következő alcímmel és 62/F. §-sal egészül ki:

Értelmező rendelkezések

62/F. § A 62/C. § alkalmazása szempontjából:

a) különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése,

b) válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntető törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt.”

23. § Az Rtv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme, valamint az e törvényben meghatározott költségvetési szervek bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzése érdekében - törvény keretei között - titokban információt gyűjthet.”

24. § Az Rtv. 64. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A Rendőrség a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében]

h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthet.”

25. § (1) Az Rtv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség bírói engedéllyel a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben felsorolt esetekben a nyomozás elrendeléséig

a) magánlakást titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközökkel rögzítheti,

b) a magánlakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelheti és rögzítheti,

c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizheti, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti,

d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, valamint

e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.”

(2) Az Rtv. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá

a) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. §), a kitartottság (Btk. 206. §), a hivatali visszaélés (Btk. 225. §),

b) az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), a tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 204. §), a kerítés (Btk. 207. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a visszaélés bizalmas minősítésű adattal (Btk. 222. §), a visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (Btk. 222/A. §), a vesztegetés (Btk. 250. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (Btk. 255/B. §), a környezetkárosítás (Btk. 280. §), a természetkárosítás (Btk. 281. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 281/A. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

d) az (1) bekezdésben vagy az a)-c) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete

felderítése során.”

(3) Az Rtv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rombolás (Btk. 142. §) és a terrorcselekmény (Btk. 261. §) felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

26. § Az Rtv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a rendőrség hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felderítő szervének vagy nyomozó hatóságának vezetője (a továbbiakban: nyomozó hatóság) terjeszti elő.”

27. § Az Rtv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) Az e törvényben meghatározott központi rendőrségi adatállományokat

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél az országos rendőrfőkapitány,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél a főigazgató, valamint

c) a terrorizmust elhárító szervnél a főigazgató

által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.

(2) A kirendeltség adatait a kirendeltség vezetője, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság adatait a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitányság, határrendészeti kirendeltség adatait a rendőrkapitány, valamint a határrendészeti kirendeltség vezetője által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.

(3) A rendőrség szervei a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó bűnfelderítési, bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási ügyekben adatkezelést végeznek.”

28. § Az Rtv. 91/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/K. § (1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:

a) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,

b) körözési információs rendszer,

c) kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása,

d) útiokmány-nyilvántartás,

e) személyiadat- és lakcímnyilvántartás,

f) személyazonosító igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,

g) közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,

h) Schengeni Információs Rendszer,

i) a szabálysértésekről vezetett nyilvántartás.

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek államhatáron történő átlépésekor az (1) bekezdésben felsorolt nyilvántartásokban történő ellenőrzést szúrópróbaszerűen alkalmazzák.”

29. § Az Rtv. 91/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése céljából a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépő, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok

a) családi és utónevét,

b) születési idejét (év, hó, nap),

c) nemét,

d) állampolgárságát,

e) úti okmányának számát, típusát és

f) vízumának számát, típusát.”

30. § (1) Az Rtv. a 91/R. §-t követően a következő alcímmel és 91/S. §-sal egészül ki:

Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú adatkezelés

91/S. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7. § és 7/C. § szerint meghatározott feladatai ellátásához - bűnmegelőzési és bűnfelderítési célból - szükségesek.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során - a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából - betekinthet a védett állomány tagját foglalkoztató szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenőrzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.

(3) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet - a 91/D. §-ban meghatározottakon túl - a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végző szerv vezetője a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából.”

(2) Az Rtv. a 91/S. §-t követően a következő alcímmel és 91/T. §-sal egészül ki:

A terrorizmust elhárító szerv adatkezelése

91/T. § A terrorizmust elhárító szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/E. § szerint meghatározott feladatai ellátásához - megelőzési, felderítési, felszámolási, személyvédelmi célból - szükségesek.”

31. § Az Rtv. 97. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

f) automatizált keresés: másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen hozzáférés, amely során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik.”

32. § (1) Az Rtv. 100. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

a) kijelölje az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervét,

b) rendőr-főkapitányságokat, rendőrkapitányságokat, kirendeltségeket, valamint szükség szerint más rendőri szerveket hozzon létre vagy szüntessen meg,”

(2) Az Rtv. 100. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

h) kijelölje a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, a terrorizmust elhárító szervet, valamint meghatározza a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv hatáskörének, továbbá feladataik ellátásának a részletes szabályait,”

(3) Az Rtv. 100. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

m) állapítsa meg a belső bűnmegelőzési célú ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályait”

33. § (1) Az Rtv. 104. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlament és tanácsi rendelet 7. és 16. cikke,”

(2) Az Rtv. 104. § a következő p)-r) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

p) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2-4. cikke,

q) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. és 17-23. cikkei, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat 17. cikke,

r) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról.”

6. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

34. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Információs Hivatal]

g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait, valamint objektumai műveleti védelmét.”

(2) Az Nbtv. 4. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[Az Információs Hivatal]

i) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.”

35. § Az Nbtv. 6. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[A Katonai Felderítő Hivatal]

i) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.”

36. § Az Nbtv. 7. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[A Katonai Biztonsági Hivatal]

n) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.”

37. § Az Nbtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenységéhez,

b) törvény által titkos információgyűjtésre, valamint titkos adatszerzésre feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,

c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére,

d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet,

e) szakértői, illetve - külön jogszabály rendelkezései szerint - igazságügyi szakértői tevékenységet végez,

f) elvégzi a hatáskörébe tartozó, valamint a 68. § (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését, illetve ellátja az objektumai műveleti védelmét.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.

(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott eszközöket és módszereket - az e) pont kivételével - saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint - a 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével - az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.

(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások - az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértői tevékenységet kivéve - térítésmentesek.

(6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.

(7) A nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresések teljesítésekor - a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett határon átnyúló megfigyelés kivételével - kizárólag a Magyar Köztársaság területén tevékenykedhet.”

38. § Az Nbtv. 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.”

39. § Az Nbtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat

a) bűncselekményi törvényi tényállás megvalósítására utal, és átadását törvény lehetővé teszi, vagy

b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.”

40. § Az Nbtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján

a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,

b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,

c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,

d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,

e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.”

41. § Az Nbtv. 61. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

A titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre vonatkozó egyéb szabályok

61. § (1) Ha a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez, illetve a titkos adatszerzéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eredményeként megszerzett valamennyi adatot kizárólag a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.

(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a megrendelő szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,

b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes adatokat,

c) az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek leírását, valamint

d) a megrendelő szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.

(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést megrendelő szerv a felelős.

(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata ellátásához kapcsolódóan a (3) bekezdésben meghatározottakon túl személyes adatokat nem tárolhat.”

42. § (1) Az Nbtv. 71. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javaslatára a kezdeményező az érintett személlyel - 30 napon belül - a kockázati tényezőt feltáró eredménytől függően „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltet ki. Ebben az esetben az ellenőrzés határidejét az új kérdőív nemzetbiztonsági szolgálathoz történő megérkezésétől kell számítani.

(6) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki.”

(2) Az Nbtv. 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy értesíti az ellenőrzést lefolytató nemzetbiztonsági szolgálatot, ha az érintett már nem tölt be fontos és bizalmas munkakört.”

43. § Az Nbtv. a következő 71/A-71/D. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) Az ellenőrzést „A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, „B” típusú kérdőív esetén 45, „C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ha az ellenőrzés során külföldi hatóság vagy szolgálat megkeresése szükséges, a megkeresés teljesítésének határideje az ellenőrzés határidejébe nem számít be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(3) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, arról a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az elrendelőt és az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.

(4) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbítására az Nbtv. 71. §-ának (4) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás esetén csak akkor van mód, ha az alacsonyabb fokú ellenőrzésnél erre nem került sor.

71/B. § (1) Ha külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb - az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló - külső tényező az ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, az ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni lehet.

(2) Az ellenőrzés (1) bekezdés szerinti szüneteltetéséről, valamint az ellenőrzés folytatásáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, és arról az elrendelőt, a kezdeményezőt és az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.

(3) Az ellenőrzés szüneteltetésének időtartama a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

(4) Ha a szüneteltetés oka a (2) bekezdés szerinti döntést követő hat hónapon belül nem szűnik meg, az ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslatára az elrendelő megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint az eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot 8 napon belül írásban tájékoztatja.

(5) Az ellenőrzés szüneteltetése (4) bekezdés szerinti határidejének lejárta előtt az arra okot adó körülmény megszűnése esetén az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője - a kezdeményező és az érintett egyidejű írásbeli értesítése mellett - az ellenőrzés folytatásáról rendelkezik.

71/C. § (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének törvényben foglalt oka az ellenőrzés időtartama alatt megszűnik, továbbá az ellenőrzött halála esetén, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja az elrendelőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elrendelő az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslata alapján az ellenőrzést megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.

71/D. § (1) Az ellenőrzés alá vont személy a 71. § (4) bekezdésében foglalt intézkedés, az ellenőrzés szüneteltetése, annak megszüntetése, valamint az ellenőrzésnek a 71/C. § szerinti megszüntetése ellen a miniszternél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal élhet. A panasznak a jogorvoslattal érintett intézkedésre halasztó hatálya nincs.

(2) A miniszter a panaszt 15 napon belül kivizsgálja, annak eredményéről a panaszost és a kezdeményezőt, valamint az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjét írásban tájékoztatja. A miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”

7. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

44. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszter arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a Miniszterelnökségnél, az általa vezetett minisztériumban vagy törvényben meghatározott - a miniszter irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alá tartozó - szervnél meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;”

(2) A Hszt. 2. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

u) közszolgálati jogviszony: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény szabályai szerinti közszolgálati jogviszony;”

45. § A Hszt. 33. § (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának nemzetbiztonsági szempontból felróható alkalmatlansága, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.”

46. § A Hszt. 34/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/B. § (1) A Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma (a továbbiakban: RÉF) az e törvény által szabályozott jogviszonyban állókat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér-, jövedelempolitikai és a rendvédelmet érintő egészségügyi kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2) A RÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.

(3) A RÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4) A RÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.”

47. § (1) A Hszt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,

c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,

d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat),

e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges.”

(2) A Hszt. 37. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.”

48. § A Hszt. 37/A. §-a és 37/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/A. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,

g) korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban, és az 53. § f) vagy g) pontja, vagy az 56. § (6) bekezdése alapján szűnt meg.

(2) A cc)-cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl a munkáltató eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor.

37/B. § (1) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező

a) életvitele kifogástalan, és

b) írásban hozzájárul

ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

bb) életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak ellenőrzéséhez.

(2) Az életvitel kifogástalan, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező

a) esetében nem állnak fenn - a hivatásos állomány tagja esetében a folyamatban lévő büntetőeljárás kivételével - a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak, és

b) megfelel - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.

(3) A (2) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.

(4) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során

a) a hivatásos állományba jelentkezőről, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendészeti szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,

b) a hivatásos állományba jelentkezőről, vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével - környezettanulmányt készíthet.

(5) A hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezőnek a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez csatolni kell a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának nyilatkozatát, amelynek szövegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.”

49. § A Hszt. a 37/B. §-t követően a következő 37/C. §-sal egészül ki:

„37/C. § (1) A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.

(2) A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenőrzését a miniszter által meghatározott gyakorisággal - legfeljebb azonban évente - kell végrehajtani. Soron kívüli ellenőrzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet következtetni.”

50. § A Hszt. 42. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető;]

m) rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél”

[(a továbbiakban együtt: más szerv).]

51. § A Hszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, határozott vagy határozatlan időre - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - a fegyveres szerven kívül a Miniszterelnökségnél, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló szervnél berendeléssel, egyéb más szervnél az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján vezényléssel teljesíthet szolgálatot. A határozott idejű berendelés, vezénylés az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.”

52. § A Hszt. a következő 43/B. §-sal egészül ki:

„43/B. § (1) A miniszter az irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - az állományilletékes parancsnok előzetes tájékoztatásával

a) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kezdeményezésére a Miniszterelnökséghez,

b) az általa vezetett minisztériumba,

c) az irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló

ca) önálló költségvetési szervhez,

cb) rendvédelmi oktatási intézménybe,

cc) tudományos, kutató intézménybe,

cd) a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására szolgálattételre berendelheti.

(2) A berendelés tartama alatt a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket a foglalkoztató szerv vezetője gyakorolja.

(3) A berendelés megszüntetését a foglalkoztató szerv és a berendelt indokolás nélkül kezdeményezheti. Ha a berendelés megszüntetését a berendelt kezdeményezi, az általa ellátott munkakör, illetve feladat mással való ellátásáig, de legfeljebb egy hónapig a berendelt visszatartható.

(4) A berendelés megszüntetésére a 43. § (5) és (6) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell, ha a berendelés megszüntetését követően e rendelkezések alkalmazása alapján a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, az ezzel összefüggő juttatások a berendelést megelőzően foglalkoztatást végző szervet terhelik.”

53. § A Hszt. 44. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:]

b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 2 évig;”

54. § A Hszt. a 49. §-t követően a következő 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § (1) A hivatásos állomány tagja, akit a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint legfeljebb két évre rendelkezési állományba helyeztek, a rendelkezési állomány ideje alatt beleegyezése nélkül a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez végzettségének és képzettségének megfelelő meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát - ha a rendelkezési állományba helyezést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot - nem haladhatja meg.

(2) A 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére az átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztásának megfelelő távolléti díjat kell folyósítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján rendelkezési állományból történő vezénylés esetén a hivatásos állomány tagját a vezénylés szerinti szolgálati feladat ellátására rendszeresített beosztásnak megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezénylésre a 49. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók.

(5) A hivatásos önkormányzati tűzoltóra az (1)-(4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik.”

55. § (1) A Hszt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szünetel a szolgálati viszonya a polgári védelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.

A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.”

(2) A Hszt. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.”

56. § (1) A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha]

b) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált;”

(2) A Hszt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnik meg a szolgálati viszonya annak, aki nem felel meg a kifogástalan életvitel 37/B. § (2) bekezdésben meghatározott követelményeinek, kivéve, ha a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és mentesítés folytán mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.”

57. § A Hszt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.”

58. § A Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]

„c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, történt megválasztás;”

[miatt.]

59. § A Hszt. 63. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha]

c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált.”

60. § A Hszt. 96. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:]

a) a gyermek gondozása céljából

aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,

ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,

ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig.”

61. § A Hszt. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.”

62. § (1) A Hszt. 103. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke]

a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 50%-a,”

(2) A Hszt. 103. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:]

„a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 15%-a,”

63. § A Hszt. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként egyenruházati utánpótlási ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül - évente, kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.”

64. § A Hszt. 254. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

a) egy hónapra számítva:
1. különleges bevetési pótlék 100-150%
2. lovasjárőri pótlék 25%
3. kutyavezetői pótlék 20%
4. gépjárművezetői pótlék 13%
5. különleges gépjárművezetői pótlék 25%
6. díszelgési pótlék 25%
7. hajóvezetői pótlék 20%
8. nyomozói pótlék 65%
9. zenekari pótlék 10%
10. nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka 45%
11. veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka 45%
12. veszélyes tűzoltói beosztás pótléka 45-50%
13. a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv állománya belső ellenőrzési pótléka 100-250%
14. a terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka 150-450%
15. közterületi /határrendészeti/ pótlék 45%
b) teljesített óránként:
1. helikopter-vezetői pótlék 10%
2. éjszakai pótlék 0,5%
3. délutáni pótlék 0,25%
4. készenléti pótlék 0,25%
5. tűzszerészpótlék 15%
6. búvárpótlék 5%
7. akció szolgálati pótlék 0,5%
c) szolgálatonként:
  Vissza az oldal tetejére