Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.16.)

2010. évi CXLVIII. törvény

a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény módosítása

1. § A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

2. A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény módosítása

2. § A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

3. A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény módosítása

3. § A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény 4. §-ában a „minisztérium” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg lép.

4. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

4. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény a következő 112. §-sal egészül ki:

„112. § (1) Ha a gyermek 2010. január 1-je és 2010. december 31. között született, és az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.”

5. § Hatályát veszti a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. § (4) és (5) bekezdése.

5. A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet módosítása

6. § A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

6. Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet módosítása

7. § Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

7. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

8. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 15. §-ában az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg lép.

(2) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 36. §-ában az „a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.

(3) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. § (6) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg lép.

8. A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet módosítása

9. § A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

9. A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet módosítása

10. § A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

10. A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

11. § A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

11. Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A. -igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

12. § Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

12. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tengeri úton, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságon át szállított, átmenő (tranzit) növényi küldemények növényegészségügyi ellenőrzésének végrehajtásáról Budapesten, 1965. évi június hó 25. napján aláírt kiegészítő egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 18. törvényerejű rendelet módosítása

13. § A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tengeri úton, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságon át szállított, átmenő (tranzit) növényi küldemények növényegészségügyi ellenőrzésének végrehajtásáról Budapesten, 1965. évi június hó 25. napján aláírt kiegészítő egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 18. törvényerejű rendelet 3. §-ában az „a földművelésügyi” szöveg helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szöveg lép.

13. A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása

14. § A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

14. A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

15. § A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

15. Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. törvényerejű rendelet módosítása

16. § Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.

16. A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

17. § A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

17. Az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása

18. § Az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet 4. § (3) és (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.

18. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet módosítása

19. § A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

19. A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

20. § A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

20. A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása

21. § A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

21. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

22. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 22. § (1) bekezdés c) pontjában, 106. § (2) bekezdés b) pontjában az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter” szöveg, 127. § (1) bekezdésében a „valamint a” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, valamint a” szöveg lép.

22. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

23. § A Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.

23. A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

24. § A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 1. törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg, a „Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában” szöveg lép.

24. A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 27. törvényerejű rendelet módosítása

25. § A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 27. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.

25. Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

26. § Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.

26. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

27. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 15/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli megkötése, létesítése, továbbá a munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(7) A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő egésze vagy egy része helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg.

(8) Nem köthető házasság, illetve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napon.”

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hazai anyakönyvezést a lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetve az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. Az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás kezdeményezésekor a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet az állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemmel együtt kell előterjeszteni. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolatáról vagy halálesetéről az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi.”

(3) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy

a) rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait,

b) rendeletben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.”

27. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1983. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

28. § Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1983. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökével” szöveg lép.

28. Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása

29. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet 4. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.

29. A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet módosítása

30. § A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg lép.

30. Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet módosítása

31. § Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

31. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

32. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés k) pontjában az „energetikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős miniszterrel” szöveg lép.

32. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

33. § A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

33. Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

34. § Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.

34. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása

35. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg lép.

35. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

36. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkaerőpiaci Alappal a miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal megosztva,

b) a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze tekintetében - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint - az oktatásért felelős miniszterrel megosztva

gyakorolja.”

37. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (6) bekezdés b) pontjában a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19. § (2) bekezdésében a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B. § (4) bekezdésében a „miniszter, hogy rendeletben” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (9) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

(6) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (5) bekezdésében az „a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszterrel” szöveg lép.

(7) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 49. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek” szöveg lép.

(8) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 49. § (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrészek helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(9) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 51/A. § (7) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, a „helyi önkormányzatokért felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szöveg lép.

(10) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 55. § (1) bekezdés a) pontjában a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

(11) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

36. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosítása

38. § (1) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (2) bekezdésében az „és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(2) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 3. számú melléklet 7. pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg lép.

37. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

39. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 22. §-ában, IV. fejezetének címében, 26. §-át megelőző alcímében, 26. §-ában, 27. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (4) és (5) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. §-ában, 36. § (5) bekezdésében, 37. §-át megelőző alcímében, 37. § (4) bekezdés a) pontjában, 37. § (5) bekezdésében és 37. § (8)-(10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(2) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(3) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (13) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(4) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 42. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(5) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.

(6) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.

(7) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (9) bekezdésben a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.

38. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

40. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 3. §-ában, IV. Fejezete címében, 16. §-át megelőző alcímében, 16. §-ában, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (4)-(6) bekezdésében, 22. § (1) és (4) bekezdésében, 23. §-át megelőző alcímében, 23. § (4) bekezdés a) pontjában, 23. § (5) és (8) bekezdésében, valamint 23. § (9) és (10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(2) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (13) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(3) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 25. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(4) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 13. §-ában és 20. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.

(5) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 17. § (3) és (6) bekezdésében és 23. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.

(6) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.

39. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

41. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (5) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.

40. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

42. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (3) bekezdésében az „egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter” szöveg lép.

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „nemzetpolitikáért és a kisebbségpolitikáért” szövegrész helyébe a „nemzetpolitikáért, a kisebbségpolitikáért” szöveg lép.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért” szöveg lép.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős” szöveg lép.

(5) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés b), q) és r) pontjában a „, valamint a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés j) pontjában a „valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős” szöveg lép.

(7) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés m) pontjában a „valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős” szöveg lép.

(8) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés o) pontjában az „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(9) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés u) pontjában az „egészségügyi miniszterrel” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszterrel” szöveg lép.

41. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

43. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal e törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv.”

44. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében az „alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert” szövegrész helyébe az „alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert (a továbbiakban: alappal rendelkező miniszter)” szöveg lép.

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdésében az „alappal való rendelkezésre jogosult és a felhasználásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „alappal rendelkező miniszter” szöveg lép.

(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-ában és 55. § (2) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az alappal rendelkező miniszter” szöveg lép.

(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/E. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyi önkormányzatokért” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért” szöveg, 64/E. § (4) bekezdésében a „Kormány a helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter” szöveg lép.

(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (2) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter)” szövegrész helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép.

(6) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (3) bekezdésében a „külgazdaságért felelő” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős” szöveg lép.

(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (3) bekezdésében az „illetékes miniszter” szövegrészek helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép.

(8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (4) bekezdésében az „illetékes miniszter” szövegrészek helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép.

(9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (9) bekezdésében az „illetékes miniszter” szövegrész helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép.

(10) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 123/B. §-ában az „illetékes miniszter” szövegrész helyébe az „alappal rendelkező miniszter” szöveg lép.

42. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

45. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó honosított és visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgárok magyar állampolgárságának és nőtlen vagy hajadon családi állapotának, valamint a magyar állampolgárság megszűnése tényének és időpontjának nyilvántartásba vételében.”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző)

a) gondoskodik a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;”

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő m) és n) pontokkal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik.)

m) az anyakönyvvezető vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről, valamint a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról;

n) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról.”

(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”

46. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7. § (2) bekezdés e) pontjában az „az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén” szövegrész helyébe az „a 14 éven aluli érintett és az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén” szöveg lép.

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdés f) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter” szöveg lép.

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (4) bekezdésében a „lehet átvezetni” szövegrész helyébe a „, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni” szöveg lép.

(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 12. § (1) bekezdésében a „külföldre távozás nyilvántartásba vételét követően” szövegrész helyébe a „külföldre távozását követően” szöveg lép.

47. § (1) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § i) pontja.

(3) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (1) bekezdésében az „elsősorban” szövegrész.

(4) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 36. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel együttesen rendeletében meghatározott összegű” szövegrész.

(5) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen,” szövegrész.

43. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

48. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. § (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szöveg lép.

(2) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (2) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdésében, (7) bekezdésében, (10) bekezdés a) pontjában a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szöveg, 21/F. § (3) bekezdésében a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterhez” szöveg, 21/F. § (10) bekezdés h) pontjában a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszternek” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek” szöveg lép.

(3) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (5) bekezdésében a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg lép.

44. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

49. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében az „igazságügyért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép.

45. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása

50. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/G. § (3) bekezdésében az „a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg lép.

51. § Hatályát veszti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/M. § b) pontjában az „a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével,” szövegrész.

46. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

52. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „87. §-ban említett miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg lép.

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. §-ában a „miniszter” szövegrész helyébe a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90. § (3) bekezdésében a „lakásügyért felelős” szövegrész helyébe a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős” szöveg lép.

53. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (3) bekezdésében az „, illetőleg jogutódja” szövegrész.

47. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

54. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjában a „szociális ellátásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.

48. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény módosítása

55. § (1) Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 26. § (1) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.

(2) Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 27. § (1) bekezdésében az „Az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.

49. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

56. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg lép.

50. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

57. § Hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdésében a „2010. évi XLIII.” szövegrész.

51. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

58. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § e) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.

52. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

59. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetére a munkakör-átadási jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

60. § Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. § (5) bekezdésében az „, a jegyzőkönyv tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter rendeletben határozza meg” szövegrész.

53. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

61. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontjában, 4. § (2) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében és 35. § (1)-(3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(2) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 38. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.

(3) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (1)-(3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

54. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

62. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.”

63. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. A kivonat hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.”

64. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.”

65. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti.”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg)

c) a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.”

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad.”

66. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) a szabadalmi bejelentést,

b) az igénypont-közzétételi kérelmet és az igénypontok magyar nyelvű fordítását,

c) az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, illetve az európai szabadalom szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását,

d) a b) és a c) pontban meghatározott fordítás kijavítására irányuló kérelmet,

e) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a szabadalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

f) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

g) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-g) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.

(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(10) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.”

67. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény VIII. fejezet címének helyébe a következő cím lép:

„Szabadalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 54. §-át megelőző alcíme és az 54. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Szabadalmi lajstrom

54. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és a szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe - az 55. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.

(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a szabadalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a szabadalom címét,

d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

e) a képviselő nevét és székhelyét,

f) a feltaláló nevét és lakcímét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,

k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását,

l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket.

(3) A szabadalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték.

(5) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A szabadalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.”

68. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése, más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.

(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, illetve ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.”

69. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 56. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket.)

b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;”

70. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 69. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a szabadalmi bejelentés - az összes igénypont vagy egyes igénypontok tekintetében - alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek indokolását tartalmazza. Ha a szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas igénypontokat is, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges újdonságkutatási jelentést készít.

(1b) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az 59. § alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi bejelentés megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során hívja fel a bejelentőt (76. §).”

71. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.”

72. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.”

73. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott, és a szabadalmi oltalomról - legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában - a 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

74. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.”

75. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/G. § (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.

(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett bitorló kérésére, illetve - szükség szerint felhívásra - a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban.”

76. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint - ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt - az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását.

(2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is benyújtotta.

(3) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.

(4) Az (1) bekezdésben előírt fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.

(5) A fordítás meghirdetéséért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást nem nyújtották be.

(8) Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.

(9) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha a fordítást szabályszerűen benyújtották.

(10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában (56-56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi.”

77. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyekben az ügyfél - a (10) és (11) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/G. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a növényfajta-oltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

b) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

c) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(11) Ha az ügyfél a (10) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(12) A (10) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására az 53/D. § (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

78. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/H. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről és a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az abba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.”

79. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114/N. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, a bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét tartalmazza.”

80. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény hatodik részének címe helyébe a következő cím lép:

„A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény XIV/C. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA”

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása”

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül: Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.”

81. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/F. §-át megelőző alcíme és 115/F. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa

115/F. § (1) A 115/J-115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét - szakmai tanácsadó, véleményező szervként - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét. A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.

(2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú - iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület.

(3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait ezt követően a Hivatal elnöke nevezi ki.

(4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól, helyettesítésnek nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható.

(5) A tagság megszűnik:

a) a határozott idő elteltével,

b) lemondással,

c) a kinevezés visszavonásával,

d) a tag halálával.

(6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.”

82. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:

a) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén és nyilvántartást vezet erről,

b) nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről,

c) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett,

d) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

e) önkéntes műnyilvántartást vezet,

f) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.”

83. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:)

e) külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:)

h) elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.”

84. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/R. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.”

85. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a következő 116. §-sal egészül ki:

„116. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 84/G. §-át és 84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.”

86. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezetének és működésének szabályait.”

87. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (9) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 69/A. § (7) bekezdésében a „harmadik” szövegrész helyébe a „negyedik” szöveg lép.

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szöveg helyébe a „döntését” szöveg lép.

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép.

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg, a „Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszterrel” szöveg lép.

(6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (6) és (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.

(7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban” szöveg lép.

88. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 3. § b) pontjában, 16. § (2) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében, 33/A. § (1) és (3) bekezdésében, 44. §-át megelőző alcímében, 44. § (2)-(5) bekezdésében, 45. § (1) és (2) bekezdésében, 46. §-át megelőző alcímében, 46. § (2)-(5) bekezdésében, 47. § (1)-(3) bekezdésében, 48. § (5) és (8) bekezdésében, 49. § (5) bekezdésében, 50. § (1)-(3), (6) bekezdésében, 51. § (1)-(3), (5) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (5), (6) és (11) bekezdésében, 53/A. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 53/C. § (3) bekezdésében, 53/D. § (1) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 55. § (1) és (2) bekezdésében, 56. §-ában, 61. § (9) bekezdésében, 57/A. § (1)-(5) bekezdésében, 65. §-ában, 66. § (12) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 69. § (1) és (4) bekezdésében, 69/A. § (1), (5) és (7) bekezdésében, 69/A. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében, 69/A. § (8) bekezdés b) és d) pontjában, 70. § (3) bekezdésében, 73. § (3) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 75. § (4) bekezdésében, 77. § (1) és (3) bekezdésében, 78. § (1) és (2) bekezdésében, 79. § (1) és (2) bekezdésében, 80/A. §-ában, 81. § (3), (6) és (8) bekezdésében, 81/A. § (5) bekezdésében, 81/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 83. § (1) bekezdésében, 83/A. § (2) bekezdésében, 83/B. § (4) bekezdésében, 83/C. § (1) és (3) bekezdésében, 83/D. § (1)-(3) bekezdésében, 83/E. § (5) bekezdésében, 83/F. § (4)-(7) bekezdésében, 83/G. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 83/H. § (5) bekezdésében, 84. §-ában, 84/C. § (2) bekezdésében, 84/D. § (2) és (3) bekezdésében, 84/E. § (1), (2) és (5)-(8) bekezdésében, 84/F. § (1) bekezdésében, 84/K. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 84/R. §-át megelőző alcímében, 84/R. § (1) bekezdésében, 84/R. § (4) bekezdésében, 84/S. §-át megelőző alcímében, 84/S. § (1)-(3), (8) és (9) bekezdésében, 84/T. § (2) bekezdésében, 84/U. § (1) bekezdésében, 84/Z. § (1)-(3) bekezdésében, XI. Fejezete címében, 85. § (4) bekezdés a) pontjában, 85. § (5) és (8)-(10) bekezdésében, 86. § (1) bekezdésében, 88. §-ában, 90. § (1) bekezdés a) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 97/A. §-ában, 98. § (4) bekezdésében, 100. § (1) és (4) bekezdésében, 100. § (2) bekezdés b) pontjában, 104. § (2) bekezdésében, 108. § (4) bekezdésében, XIV. Fejezete címében, 114/G. § (1), (3), (7)-(9) bekezdésében, 114/H. § (1) és (3) bekezdésében, 114/I. § (6) bekezdésében, 114/L. § (3) bekezdésében, 114/M. § (1)-(3) bekezdésében, 114/O. §-ában, 114/R. § (1), (3), (6) és (7) bekezdésében, 114/S. § (1) és (2) bekezdésében, 114/T. § (1) és (3) bekezdésében, 115/B. § (4) bekezdésében, 115/C. §-ában, XIV/D. Fejezete címében, 115/P. § (1) és (3) bekezdésében, 115/T. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 80. § (3) bekezdésében, 83/B. § (1) bekezdésében, 83/E. § (1) bekezdésében, 84/C. § (2) bekezdésében, 84/D. § (1) bekezdésében, 84/F. § (2) és (5) bekezdésében, 84/S. § (6) és (7) bekezdésében, 100. § (3) bekezdésében, 114/I. § (1) bekezdésében, 114/J. § (1) bekezdésében, 114/P. § (2) bekezdésében, 114/R. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK” szöveg lép.

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (13) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/A. § (2) bekezdésében, 53/B. § (1) és (2) bekezdésében, 83/H. § (2) bekezdésében, 85. § (1) és (3) bekezdésében, 101. § (2) bekezdésben, 115/P. § (10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.

(6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (1) bekezdésében, 114/G. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával” szöveg lép.

(7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(8) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 81. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(9) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 83/E. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(10) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 83/H. § (4) bekezdésében, 100. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát” szöveg lép.

(11) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/C. § (1)-(3) bekezdésében, 84/R. § (2) bekezdésében, 85. § (9) bekezdésében, 115/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.

(12) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/F. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.

(13) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/R. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(14) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 100. § (3) és (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(15) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/T. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(16) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

(17) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/B. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép.

89. § (1) Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész, 79. § (2) bekezdésében az „a bejelentési nyilvántartásba, illetve” szövegrész, 85. § (1) bekezdés b) pontjában az „a bejelentési nyilvántartásba vagy” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 56. § a) pontja, 67. §-a és a 67. §-át megelőző alcíme.

90. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 57/A. §-át megelőző alcíme és 57/A. §-a.

55. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

91. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 45. § (7) bekezdésében a „környezet védelméért felelős” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett” szöveg lép.

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 53. § (2) bekezdésében a „tudományos kutatásokért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel” szöveg lép.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (3) bekezdésében az „a művelődésért és közoktatásért” szövegrész helyébe az „az oktatásért” szöveg lép.

(4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 55. § (2) bekezdésében az „a művelődésért és a közoktatásért” szövegrész helyébe az „az oktatásért” szöveg lép.

(5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (4) bekezdésében a „minisztériumok” szövegrész helyébe a „miniszterek” szöveg lép.

56. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

92. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdésében a „vízügyi igazgatásért” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért” szöveg lép.

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontjában és 17. § (5) bekezdésében a „kormánybiztos” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

93. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (2) bekezdése.

57. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

94. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (5) bekezdésében és 35. § (6) bekezdésében az „az önkormányzatokért felelős” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzatokért felelős” szöveg lép.

(2) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdésében a „19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek (a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak, a központi hivataloknak és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak)” szövegrész helyébe a „miniszterelnöknek, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek” szöveg lép.

(3) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter” szöveg lép.

(4) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, valamint a kultúráért felelős miniszter, hogy együttesen” szövegrész helyébe a „hogy az e-közigazgatásért felelős miniszter, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, valamint a kultúráért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.

58. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosítása

95. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A címert tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kérelem elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.”

96. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A Magyar Köztársaság zászlaját (a továbbiakban: zászló), lobogóját tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély tekintetében a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni.”

97. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.) a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést és a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a külpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezi.

(2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény esetén az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az engedély megadásáról - a külpolitikáért felelős miniszter, továbbá társadalmi rendezvény esetén a rendezvény jellege szerint hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelmet a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterhez kell benyújtani.”

98. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdését, 6. §-át és 10. § (1)-(2) bekezdését a 2011. január 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.”

99. § A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „az (1) és (2) bekezdésben említett miniszter” szövegrész helyébe az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg, 21. § (1) bekezdés e) pontjában a „sportügyeket felügyelő” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős” szöveg lép.

59. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

100. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (11) bekezdésében az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg lép.

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés q) pontjában a „szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.

60. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

101. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az „a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,” szöveg lép.

102. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az „a Miniszterelnöki Hivatal vezetője,” szövegrész.

61. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

103. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. § b) pontjában, 2. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében az „a Alkotmányvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg, 5. § nyitó szövegrészében az „A Alkotmányvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg lép.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. § c) pontjában az „illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter” szövegrész helyébe az „az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg, az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban együtt: miniszter)” szöveg lép.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11. § (6) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében” szöveg lép.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől” szöveg lép.

(7) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 19. § (5) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(8) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 19. § (6) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

(9) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 68. § (5) bekezdésében a „szóló törvény 13. §-ának (3)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) és (5) bekezdésében” szöveg lép.

(10) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (3) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.

(11) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú melléklet 19. pontjában a „szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.

62. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

104. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a regionális fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.”

105. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 17. § kiegészül a következő (7a)-(7c) bekezdésekkel:

„(7) A miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti.

(7a) A Kormány által meghatározott képviselők helyettesítésének rendjét a Kormány állapítja meg.

(7b) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét.

(7c) A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező, napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat.”

106. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-ában a „területfejlesztési stratégiai tervezésért” szövegrész helyébe a „területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szöveg lép.

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (14) bekezdés c) pontjában az „őt delegáló” szövegrész helyébe az „általa képviselt” szöveg lép.

107. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (6) bekezdés b) pontjában a „miniszteri” szövegrész.

63. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

108. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés b) pontjában a „közlekedéspolitikáért” szövegrész helyébe a „közlekedésért” szöveg lép.

64. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

109. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. § (2) bekezdés b) pontjában és 103. § (3) bekezdés b) pontjában a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 127/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „fegyveres szervet irányító miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 300. § (3) bekezdésében a „szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „szolgálatok esetében a” szöveg lép.

(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésében az „a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletéért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében” szöveg lép.

65. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

110. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát követő napon,

b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,

c) a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal,

d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal,

e) a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal,

f) a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett.”

111. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, kivéve, ha az utóbbit a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt kérték. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt.”

112. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.”

113. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46/D. § (1) Védjegyügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) a védjegybejelentést,

b) a megújítási kérelmet,

c) a 47. § (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a védjegylajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

d) a gyorsított eljárás [64/A. § (1)-(6) bek.] és a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7)-(8) bek.] kezdeményezésére irányuló kérelmet,

e) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, és

f) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-f) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.

(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(10) Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.”

114. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény VIII. Fejezete címének helyébe a következő cím lép:

„A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS”

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 47. §-át megelőző alcíme és 47. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Védjegylajstrom

47. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe - a 48. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.

(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a védjegy lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a védjegyet,

d) az árujegyzéket,

e) a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

f) a képviselő nevét és székhelyét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a lajstromozásról szóló határozat keltét,

j) a védjegy megújítását,

k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, és

l) a használati engedélyeket.

(3) A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.

(5) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.”

115. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.

(2) A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.”

116. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.”

117. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-ban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja.

(3) Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta.”

118. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni.”

119. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket.”

120. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés lajstromozása ellen benyújtott felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett részét választaná szét.”

121. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

  Vissza az oldal tetejére