Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.22.)

2010. évi CLVIII. törvény

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről * 

Az Országgyűlés a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése, a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a nemzetközi felügyeleti együttműködés erősítése, valamint a szabályozó hatóság megteremtése érdekében, az Európai Unió joganyagával összhangban a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása

1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó és szabályozó, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve.

(2) A Felügyelet székhelye Budapest.

(3) A Felügyelet tevékenységének célja

a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB) a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében,

e) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése.

(4) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

2. § (1) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(2) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít.

(4) Felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.

(5) A Felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi közvetítő rendszert, a 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.

A Felügyelet feladatai

3. § (1) A Felügyelet ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal és a 4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(3) A Felügyelet feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet.

(4) Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Felügyelet által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(5) A Felügyelet pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.

(6) A Felügyelet tagja az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek.

(7) A Felügyelet feladatai végrehajtása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.

4. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,

h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),

j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény,

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint

m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

n) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.),

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény,

p) a 7. § p) pontjában meghatározottak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.),

q) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

(2) A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

5. § (1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint

d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

6. § (1) A Felügyelet látja el a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(2) A Felügyelet látja el a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(3) A Felügyelet látja el a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(4) A Felügyelet látja el a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(5) Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

7. § A Felügyelet feladata

a) engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

b) a 4. § szerinti törvényekben meghatározott - a Felügyelet feladatkörébe utalt - nyilvántartások vezetése,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,

d) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,

e) ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,

f) a 4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete,

g) az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és végrehajtásának segítése,

h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,

i) külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti hatóságokkal való együttműködés,

j) feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségek teljesítése,

k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,

l) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási irányítás alá vonása,

m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,

n) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,

o) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári felügyelettel engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során,

p) a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységének ellenőrzése.

8. § (1) A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat a javadalmazási trendek értékelése céljából összegyűjti. A Felügyelet ezt az információt eljuttatja az Európai Bank Hatóságnak.

(2) A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriában helyezkednek el. A Felügyelet ezen információkat továbbítja az Európai Bank Hatóságnak.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában javadalmazáson a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott fogalmat értjük.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettség

9. § A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

10. § (1) A Felügyelet honlapján közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,

b) azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,

c) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,

d) a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet,

e) a pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok szövegét,

f) a 4. §-ban meghatározott szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,

g) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

h) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre vonatkozó ajánlásait,

i) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,

j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,

k) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,

l) a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását,

m) a pénzügyi intézmények ügyfeleinek tájékoztatását az egyes hitel- és lízingtermékek összehasonlításáról,

n) a 2. § (3) bekezdés szerinti kockázati jelentést,

o) azon - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi rendelkezések felsorolását, amelyek alapján a fogyasztó a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéstől elállhat,

p) a Pénzügyi Békéltető Testület címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét,

q) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárási szabályzatát,

r) a Pénzügyi Békéltető Testület határozatait, ajánlását,

s) hivatkozást a fogyasztó kérelmének előterjesztése céljából a FIN-Net honlapján közzétett formanyomtatvány elérhetőségére,

t) azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli,

u) hatósági eljárása során hozott döntését, és a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,

v) a Felügyelet elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább féléves gyakorisággal tesz eleget.

(3) A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

11. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

c) olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

h) a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,

i) összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében - alkalmazott eljárásokat,

j) a Hpt. 96/C. §-ának (5) bekezdése és a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,

l) a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

m) a Hpt. 168/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacok jegyzékét, illetve ennek változását,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását, valamint

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(5) Az (1) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.

(6) A Felügyelet az Fnytv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében együttműködik a 2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal.

(7) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.

Felügyeleti kollégium

12. § (1) A Felügyelet, mint a külön törvényben meghatározott konszolidáló felügyeleti hatóság, az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása - ideértve a válsághelyzetek kezelésében történő együttműködést is - valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti kollégiumot hoz létre.

(2) A felügyeleti kollégium az érintett hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságokkal közösen a következő feladatok elvégzését biztosítja:

a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcsere;

b) megállapodás a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról;

c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítása, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

d) a felügyeleti munka hatékonyságának növelése;

e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazása mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

f) a Hpt. 96/C. § (11) bekezdése szerinti együttműködés.

(3) A felügyeleti kollégium a Felügyelet és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. A Felügyelet a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett - külön törvényben meghatározott - rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait hívhatja fel.

(4) A kollégium ülésein a Felügyelet elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat. A Felügyelet dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén vagy adott tevékenységében többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek részt, tekintettel a másik tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság adott tevékenységben betöltött szerepére. A Felügyelet tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait az ülés várható témáiról és az azon hozott döntésekről.

(5) A Felügyelet akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

(6) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot a felügyeleti kollégium tevékenységéről és közli vele a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.

(7) A Felügyelet fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium tevékenységében.

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK SZERVEZETE ÉS GAZDÁLKODÁSA

A Felügyelet elnöke, alelnökei és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke

13. § (1) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke nevezi ki hat évre.

(3) A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedéseket - az e §-ban és a 15. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján - a helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg.

(4) A Felügyelet alelnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Felügyelet elnöke gyakorolja.

(5) A Felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti, illetve az új elnök kinevezéséig a Felügyelet elnöke által a helyettesítésére kijelölt alelnök gyakorolja az elnök hatáskörét, ha az elnöki tisztség nincs betöltve.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke felett a munkáltatói jogokat a Felügyelet elnöke gyakorolja.

14. § (1) A Felügyelet elnökének, alelnökének, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének kinevezésére a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e tisztségekre nem kell pályázatot kiírni.

(2) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. Közszolgálati jogviszonyban nem álló személy esetén a közszolgálati jogviszony a hivatalba lépéssel létesül.

(3) A Felügyelet elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.

(4) A Felügyelet alelnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.

(6) A Felügyelet elnökét a miniszterrel, a Felügyelet alelnökét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. A Felügyelet elnökét és alelnökét naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a helyettes államtitkárt megillető juttatás és harmincnyolc nap szabadság illeti meg.

15. § (1) A Felügyelet elnökének, alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) halálával,

c) lemondásával,

d) összeférhetetlenségének kimondásával,

e) felmentésével.

(2) A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

(3) A Felügyelet alelnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén Felügyelet elnökének előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.

16. § (1) A Felügyelet elnökének lemondását írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a Felügyelet elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(2) A Felügyelet alelnökének lemondását írásban, a Felügyelet elnöke útján kell közölni a miniszterelnökkel. Lemondás esetén a Felügyelet alelnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

17. § (1) A Felügyelet elnökének összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök mondja ki.

(2) A Felügyelet alelnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnökének előterjesztésére a miniszterelnök mondja ki.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.

(4) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

18. § (1) A Felügyelet elnökét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök, a Felügyelet alelnökét - a Felügyelet elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke

a) felmenti, ha a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve

b) felmentheti, ha

ba) olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta,

bb) száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(2) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet elnöke részére, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi.

(3) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésére vonatkozó kezdeményezés a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat az alelnökök esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a miniszterelnök helyett a Felügyelet elnökét, a köztársasági elnök helyett a miniszterelnököt kell érteni.

(5) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági döntést a Felügyelet elnökének kell megküldeni.

19. § A foglalkoztatást kizáró okok vizsgálatával kapcsolatos, az igazolásra való felhívással összefüggő jogkör gyakorlója a Felügyelet elnöke tekintetében a miniszterelnök, az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke esetében a Felügyelet elnöke.

20. § (1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve, ha a megbízatás a 15. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból, a 18. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint ba) alpontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.

(2) A felmentési idő hat hónap. A Felügyelet elnökét, alelnökét, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki erre az időtartamra hathavi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.

(3) A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hathavi jövedelmével megegyező végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell megfizetni számára.

(4) A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése után hat hónapon át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozással,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan vállalkozással,

c) nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.

21. § A Felügyelet elnöke:

a) kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,

b) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét, meghatározza a Felügyelet létszámkeretét, és a kiadmányozás rendjét,

c) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre nézve kötelező erővel nem rendelkező felügyeleti ajánlást ad ki,

d) kialakítja a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait, jóváhagyja szabályzatait, így különösen a működési rendre vonatkozó szabályzatot, elfogadja éves összefoglaló tájékoztatóját,

e) félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,

f) képviseli a Felügyeletet,

g) gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,

h) gyakorolja a Felügyelettel munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört,

i) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

j) részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában,

k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Felügyelet munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal,

n) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki.

22. § (1) A Felügyelet az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll.

(2) Ha törvény a Felügyelet részére címez hatáskört, azt az elnök gyakorolja.

(3) A Felügyelet szervezeti és működési szabályzata az elnök hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a Felügyelet alelnökére, illetve vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során az elnök nevében jár el.

(4) A Felügyelet elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

(5) A Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Felügyelet elnökét a Kormány ülésére meg kell hívni.

23. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja a Pénzügyi Békéltető Testület munkáját.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki - a Felügyelet elnökének jóváhagyásával - a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

A Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok

24. § (1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, valamint a Felügyelet a 3-8. §-ban meghatározott feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, alelnökére, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.

(2) A Felügyelet állományába tartozó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyek feladataikat munkaviszony keretében látják el.

25. § (1) A Felügyelet elnöke felügyeleti tanácsadói, illetve felügyeleti főtanácsadói címet adományozhat a Felügyelet kiemelkedő szakmai munkát végző köztisztviselőjének. A felügyeleti főtanácsadó - vezetői pótlék nélkül számított - főosztályvezetői, a felügyeleti tanácsadó - vezetői pótlék nélkül számított - főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult azzal, hogy a (3) bekezdés rendelkezéseit is alkalmazni kell. A felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmel és vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. A felügyeleti főtanácsadói, illetve a felügyeleti tanácsadói cím külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, arról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A cím visszavonása nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.

(2) A Felügyeletnél szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím nem adományozható.

(3) A Felügyelet elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Felügyelet köztisztviselőjének alapilletményéről, annak eltérítéséről, a tárgyév során bármikor módosíthatja azt a köztisztviselő munkájának értékelésétől függően. Az alapilletmény módosítása során a köztisztviselő alapilletményét legfeljebb ötven százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb harminchárom százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(4) A Felügyelet elnöke a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában megállapított létszám legfeljebb húsz százalékáig adható a személyi juttatás előirányzata terhére. A személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, amely nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.

(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 150%-a. Kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(6) A Felügyelet saját hatáskörben maga határozza meg béren kívüli juttatásait. A Felügyelet elnöke által adható jutalom mértékét a Felügyelet szabályzatában kell meghatározni. A jutalmazásra fordítható összeg és a jutalom mértéke csak e törvényben korlátozható.

26. § (1) A Felügyelet elnöke ügyvezető igazgatói megbízást adhat.

(2) Az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.

(3) Az ügyvezető igazgatói megbízás indokolás nélkül visszavonható.

Összeférhetetlenség

27. § (1) A Felügyelettel nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhetne.

(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott szervezettel, kivéve a Hpt. 110. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.

(3) Nem jelenti a (2) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, szövetkezeti hitelintézet, illetőleg biztosító egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagságával.

(4) A Felügyelet köztisztviselője öröklés kivételével:

a) értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet - vagy

b) az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt

nem szerezhet.

28. § (1) A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(2) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a 4. §-ban meghatározott szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(5) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(6) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

29. § (1) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(2) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

Titoktartási kötelezettség

30. § (1) A Felügyelet köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(2) A Felügyelet köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem tehetik jogosulatlanul azt közzé és nem hasznosíthatják.

A Felügyelet gazdálkodása

31. § (1) A Felügyelet bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) a Felügyelet által kiszabott bírságok,

c) az igazgatási-szolgáltatási díj és

d) az egyéb bevétel.

(2) A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel

a) a banki, biztosítási, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésére,

b) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére, továbbá működési költségeihez való hozzájárulásra,

d) a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,

e) civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására

fordítható.

(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére fordítható.

(4) A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - kizárólag saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (2) bekezdésében meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.

(5) A Felügyelet bevételeiből - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a működés fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.

(6) A Felügyeletnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 3. § 72. pont t) alpontja szerinti követeléseiről az Szja. törvény szerinti összeghatárig és feltételek esetén a Felügyelet elnöke lemondhat.

III. FEJEZET

A PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS

A Pénzügyi Stabilitási Tanács célja és feladatai

32. § (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) célja, hogy tevékenységével összhangot teremtsen egyrészt a pénzügyi közvetítő rendszerben működő intézmények egyedi kockázatait felügyelő, mikroprudenciális felügyelet, másrészt a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között.

(2) A Tanács a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta konzultációs testület, amely a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik és szükség esetén állást foglal. A pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalásuknak egyhangúan kell megszületnie.

(3) A Tanács szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a magyar pénzügyi rendszer szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit, és megvitatja az azokból származó esetleges tennivalókat.

(4) A Tanácsban képviselt szervezetek feladataikat és kötelmeiket a rájuk vonatkozó törvényben foglaltaknak megfelelően hajtják végre, a Tanácsban való képviseletük a törvényben rögzített eredeti jogaikat és kötelezettségeiket semmilyen módon nem csorbíthatja.

33. § A Tanács

a) a pénzügyi stabilitási célok érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,

b) számba veszi a rendszer egészét potenciálisan veszélyeztető, a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezőket,

c) elemzi azokat az intézményi, vagy egy-egy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a rendszer egészére nézve,

d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és fellépő olyan kockázatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer egészének szempontjából veszélyt hordozhatnak, és megvitatja az esetleges szükséges tennivalókat,

e) szükség esetén a Tanács javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács működése

34. § (1) A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Felügyelet elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be.

(2) A Tanácsban képviselt három szervezet a munkáját a teljes egyenjogúság alapján, a törvényben meghatározott feladataik és jogkörük teljes tiszteletben tartása mellett végzi.

35. § (1) A Tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta tart ülést. Az ülést a Tanács elnöke hívja össze. A Tanács ülését bármely tag kérésére öt munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.

(2) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el.

(3) A Tanács a saját maga által meghatározott ügyrendje alapján működik.

IV. FEJEZET

A FELÜGYELET ELJÁRÁSAI

A hatósági eljárások közös szabályai

36. § A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e fejezetben és

a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint

b) az a) pontban nem említett eljárásokban a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § A Felügyelet engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,

a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit a Felügyelet ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,

d) akire nézve a Felügyelet által vezetett nyilvántartás adatot tartalmaz.

38. § (1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban felsorolt törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett, melynek része az engedélyezési, az ellenőrzési, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési és a piacfelügyeleti eljárás is.

(2) A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.

(3) Az adatszolgáltatás jogszabályon vagy a - pénzügyi intézmény tevékenységének folyamatos felügyelete ellátása érdekében - Felügyelet határozatán alapul. A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni.

(5) A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

39. § (1) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül. A megbízólevél tartalmazza a szolgálati igazolvány számát.

(2) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző munkatársait felügyeleti szolgálati igazolvánnyal látja el, amely közokirat, és csak a megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására. A szolgálati igazolvány tartalmazza:

a) a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szolgálati igazolványa” elnevezést,

b) a szolgálati igazolvány sorszámát,

c) a köztisztviselő arcképét,

d) a köztisztviselő nevét,

e) a köztisztviselő beosztását,

f) „A szolgálati igazolvány csak megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására!” szöveget,

g) a szükséges biztonsági elemeket.

(3) A helyszíni ellenőrzés során a helyszíni ellenőrzést végző személyek felügyeleti szolgálati igazolványuk felmutatásával és a megbízólevéllel igazolják hivatalos minőségüket.

40. § (1) A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére a Felügyelet a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a Felügyelet viseli.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani.

41. § A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja, a 33/A. §-a és a 49. §-a nem alkalmazható.

42. § (1) A tényállás tisztázása során a Felügyelet a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet.

(3) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a Felügyeletnek megküldeni.

(4) A Felügyelet valamely eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.

(5) A Felügyelet jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(6) Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

43. § (1) A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(2) Az adatigénylés a 4. §-ban meghatározott személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

44. § (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint, amelynek a kiszabása során az arányosság követelményét szem előtt kell tartani.

(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

45. § (1) A Felügyelet a feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,

b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.

(3) Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor a Felügyelet azon intézkedések megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.

(4) Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.

(5) A Ket. 76. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a (3) bekezdésben foglaltaknak veti alá magát szerződésszegése esetére.

46. § (1) A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a Felügyelet részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj és a Felügyelet által kiszabott bírság megfizetésének kivételével - a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.

(2) A Felügyelet eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettségének a teljesítése tekintetében jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(3) A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó felügyeleti döntés kapcsán megindított közigazgatási perben hozott - a Felügyeletet marasztaló - ítélet jogerőre emelkedett.

47. § (1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 60. § (1) bekezdésében és a 70. § bekezdésében meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.

(2) A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Bíróság kötelezi a Felügyeletet az eljárás lefolytatására.

A felügyeleti biztos

48. § (1) A 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjaiban felsorolt törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 49. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Felügyeleti biztosként kizárólag a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, amely a tevékenységének végzése során a 4. §-ban felsorolt szervezetek és személyek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el.

(3) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság azt a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt (a továbbiakban: kijelölt felügyeleti biztos) jelöli ki a felügyeleti biztos feladatainak ellátására, aki

a) büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé,

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves,

ba) a 4. § a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bb) a 4. § c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál,

bc) a 4. § f) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bd) a 4. § h) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi értéktárnál,

be) a 4. § i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,

bf) a 4. § k) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

bg) a 4. § l) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési vállalkozásnál,

bh) a 4. § n) pontjában foglalt törvényben meghatározott viszontbiztosítónál

szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú, illetőleg posztgraduális képesítéssel rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjaiban felsorolt törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.

(5) Felügyeleti biztosnak nem lehet kijelölni azt, illetve e minőségében nem járhat el az,

a) aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjaiban felsorolt törvények által szabályozott, felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kijelölés időpontjában vagy a kijelölést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,

b) akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről a felügyeleti biztos a kijelöléskor - illetve az (5) bekezdésben meghatározott körülmény kijelölés után történő bekövetkezésekor - azonnal köteles tájékoztatni a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság vezetőjét. Ebben az esetben másik felügyeleti biztos kijelölésére kerül sor.

(7) A kijelölt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért a károsulttal szemben a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felelős. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.

(8) A kijelölt felügyeleti biztos a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét meghaladhatja.

(9) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelölt felügyeleti biztos nevét és székhelyét - bejegyzés és közzététel végett - bejelenti a cégbíróságnak.

(10) A felügyeleti biztosi feladatok ellátására kijelölendő személy a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé. Indokolt esetben - akár önállóan, akár a Felügyelet kezdeményezésére - a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kijelölt felügyeleti biztost, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé.

49. § (1) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelöléskor, illetve a felügyeleti biztosi tevékenységének folytatása során is - a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján - dönthet úgy, hogy több személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi tevékenység ellátására. A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak lehetősége van arra is, hogy a már kijelölt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.

(2) Hitelintézethez történő felügyeleti biztos kirendelése esetén a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi tevékenység ellátására.

Engedélyezési eljárás

50. § (1) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(2) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint - szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is - meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

51. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint az 52. § (6) bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.

(3) Ha a Felügyelet a kérelmezőt hiánypótlásra vagy a kérelem kiegészítésére hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

52. § (1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(5) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(6) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.

(7) A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

Ellenőrzési eljárás

53. § A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).

54. § (1) A Felügyelet ellenőrzési eljárása keretében a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzési eljárást folytat le, célvizsgálatot vagy több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végez.

(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti.

(3) A Felügyelet legalább háromévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál.

(4) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél.

(5) Az átfogó ellenőrzési eljárás részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart.

(6) A Felügyelet az átfogó ellenőrzést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.

(7) Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során a 117. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az MNB-t, és intézkedik a Pénzügyi Stabilitási Tanács összehívásáról.

(8) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

55. § (1) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(2) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult a 4. §-ban felsorolt szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetőleg a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.

56. § A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. A Felügyelet ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.

57. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(2) Az eljárás időtartama

a) átfogó ellenőrzési eljárás legfeljebb hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha olyan helyzet állhat elő, amely veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását vagy valamely 4. §-ban meghatározott szervezet prudens működését,

b) célvizsgálat esetén legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható,

c) témavizsgálat esetén egy év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő két hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel közli.

(4) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell

a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,

b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,

c) a tényállás értékelését.

(5) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek a (6) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

(6) A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül hozza meg határozatát. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(7) Az értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást - a Felügyeletnek a (6) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

58. § Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, vagy valamely 4. §-ban meghatározott szervezet prudens működését, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt rendelhet ki.

59. § A 4. §-ban meghatározott törvények alapján a Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi hatóság kérésére is lefolytathat.

60. § (1) A Felügyelet eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a Felügyelet az ügyféllel hirdetményi úton is közölheti. Ha a hirdetményi úton való közlés a Felügyelet honlapján történik, a végzést a Felügyelet időbélyegzővel látja el.

61. § (1) Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során - vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján - megállapítja

a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

b) a Felügyelet határozatában,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában

foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).

(2) A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság törvény alapján kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,

c) a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,

e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a kárenyhítési hajlandóságra,

f) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

g) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára, valamint

i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 4. §-ban meghatározott tevékenységet már nem végez.

62. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet

a) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,

b) a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése vagy késedelmes teljesítése

esetén.

(2) A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3) A 4. §-ban meghatározott jogszabály szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott bírság összegét a 4. §-ban meghatározott szervezetek nem vállalhatják át.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során - a 4. §-ban meghatározott törvényekben ekként meghatározott személyeken túl - vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-helyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.

63. § (1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.

Fogyasztóvédelmi ellenőrzés

64. § (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá

c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség

betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

(2) E törvény alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

(3) A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a 4. §-ban meghatározott személynél vagy szervezetnél, e szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül (személyesen, telefonon, postai úton, telefaxon, ügyfélkapun vagy e-mailben) azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban

a) a panaszára nem kapott választ,

b) a panasz kivizsgálása nem a 4. §-ban meghatározott jogszabályokban előírtak szerint történt,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezet válaszából egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

65. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében felsorolt irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

66. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(2) Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.

67. § Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy

b) a Felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

a Felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

68. § A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.

69. § (1) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat.

(2) A Felügyelet a próbaügyletkötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely 4. §-ban meghatározott szervezetnél vagy személynél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(3) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

(4) A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.

(5) Próbaügyletkötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügyletkötés befejezésekor igazolja.

(6) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy köteles minden, a próbaügyletkötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e rendelkezést e szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját a Felügyelet az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.

70. § A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel,

b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.

(4) A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha

a) a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy

b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.

72. § (1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól

a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötszázezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet vagy személy működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért nettó árbevételről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával, mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az alábbi a)-d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,

b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,

c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,

d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:

da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

db) bevételek értékpapírokból,

dc) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,

dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,

e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó

ea) nettó árbevétel, valamint

eb) pénzügyi műveletek bevételeinek

összege,

f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó

fa) nettó árbevétel, valamint

  Vissza az oldal tetejére