Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.22.)

2010. évi CLIX. törvény

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az ennek hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

1. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 270. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron, egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön és hitelkövetelésen az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog vagy más követelés, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

(2) Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is, hitelkövetelés esetén az azt tanúsító, illetve érvényesítéséhez szükséges okiratok rendelkezésre bocsátását. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a nyújtott biztosítékra a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha az óvadék tárgya nem hitelkövetelés, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.”

(2) A Ptk. 270. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti, ebben az esetben az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép. Ha az óvadék tárgya hitelkövetelés, és azt a jogosult kielégítési jogának megnyílta előtt a kötelezettnek teljesítik, a kötelezett a (7) bekezdés szerinti kiegészítő biztosíték nyújtására köteles.”

2. § A Ptk. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kielégítési joga megnyílásakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír, hitelkövetelés vagy pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták. Hitelkövetelésből való közvetlen kielégítéshez az is szükséges, hogy a hitelkövetelés óvadékba adásáról a követelés kötelezettjét az engedményezés szabályai szerint értesítsék.”

3. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és e §-t megelőzően kiegészül a következő alcímmel:

„Óvadék

[A Ptk. 270. §-ának (1) bekezdéséhez]

49. § (1) Óvadék tárgyául szolgáló hitelkövetelésen azt a követelést kell érteni, amely hitelintézettel - ideértve a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében felsorolt, valamint a 4. cikk 1. pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint hitelintézetnek minősülő pénzügyi intézményeket is - kötött kölcsönszerződésből származik.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óvadék tárgyát képező hitelköveteléssel szemben a beszámítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányuló szerződéses kikötés vagy joglemondó nyilatkozat érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.”

4. § (1) A Ptké. 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„[A Ptk. 261. §-ához]

83/A. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 81. §-ával megállapított Ptk. 261. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően kötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésre kell alkalmazni azzal, hogy a hatálybalépését megelőzően kötött jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés vonatkozásában sincsen akadálya

a) a követelés, illetve a tartozás tekintetében történő jogutódlásnak (engedményezés, tartozásátvállalás, a jogutódlás egyéb esetei),

b) a szerződés módosításának,

c) a követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjogról történő lemondással egyidejűleg más ingatlanon jelzálogjog alapításának (fedezetcsere), vagy

d) a szerződés megszüntetése és azonos vagy más hitelezővel a kötelezett által kötött új szerződés (kölcsönkiváltás) jelzálogjoggal való biztosításának,

ha - a b) és d) pontban foglalt esetben - a biztosítandó követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb.

(2) A követelés mértéke a korábbinál nem terhesebbnek akkor tekinthető, ha annak összege - az alkalmazott árfolyamok különbözőségéből és az eredeti kölcsöntartozás megszüntetésével, illetve az azt kiváltó kölcsön folyósításával összefüggésben igazoltan felmerülő díjakból, költségekből adódó többletköveteléstől eltekintve - nem haladja meg az eredeti követelés még fennálló összegét.”

(2) A Ptké. a következő 83/B. §-sal egészül ki:

„[A Ptk. 270-271. §-ához]

83/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 1-3. §-ával megállapított Ptk. 270. § (1)-(3) és (6) bekezdését, 271. § (1) bekezdését és e törvényerejű rendelet 49. §-át a hatálybalépésüket követően kötött, óvadék alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.”

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

5. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 22. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:

22. nettó árbevétel:]

c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,”

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

6. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;”

7. § A Cstv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti közszektorbeli intézmény, vagy

b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,

c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvének 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,

d) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás,

e) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás,

f) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító,

g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),

h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy

i) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.”

8. § A Cstv. 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog]

b) az óvadék tárgyának a Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján egyenértékű fedezettel való helyettesítése és a Ptk. 270. § (7) bekezdése alapján történt kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.”

9. § A Cstv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A járadékjellegű követelések tekintetében az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

10. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár az (1) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult

a) - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is, valamint

b) elektronikus pénz kibocsátására.”

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

11. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(2) A Hpt. 79. § (2) bekezdésétől eltérően hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően -

a) az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és pénzkölcsönnél,

b) az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a célország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” foglalt módszerek szerint legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a hitel és a pénzkölcsön visszafizetését,

c) az Eximbank által külföldi vevőnek nyújtott és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél,

d) a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.”

12. § Az Eximtv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a szavatoló tőke kiszámítása során az e törvény - 2009. december 31-én hatályos - 20. § (1) bekezdése szerinti, 2009. december 31-én fennálló hitelt és kötvényt azok lejáratáig járulékos tőkeelemként veheti figyelembe.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

13. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

d) az (5) bekezdés, 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)-(9) bekezdés, 87/K-L. §, 87/P. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;”

(2) A Hpt. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. § és 218. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli személyek és szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikus pénz kibocsátóját említenek, azon a kincstárt is érteni kell.”

14. § (1) A Hpt. 3. § (1) bekezdés e)-h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:]

e) elektronikus pénz kibocsátása;

f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;

g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;”

(2) A Hpt. 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.”

(3) A Hpt. 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére

a) a hitelintézet, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó engedély birtokában,

b) a nem a monetáris politikai eszközeinek alkalmazása során eljáró MNB és a kincstár törvény erejénél fogva

jogosult (a továbbiakban együttesen: elektronikus pénz kibocsátója).”

15. § (1) A Hpt. 4. § (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]

k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,

l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését”

[folytathat.]

(2) A Hpt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.”

16. § A Hpt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.”

17. § A Hpt. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Pénzügyi vállalkozás]

a) az a pénzügyi intézmény, amely - a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban, valamint az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, illetve fizetési rendszer működtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végzi, illetve”

18. § A Hpt. 6/B. §-át követő alcím, valamint 6/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

6/C. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység [3. § (1) bekezdés e) pontja] végzésére.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a 6/D. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, úgy ezen tevékenysége vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikus pénz kibocsátásához vagy a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére.

(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal, hogy az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.”

19. § A Hpt. a következő 6/D. §-sal egészül ki:

„6/D. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett - a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti - pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

a) a nyújtása kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,

b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,

c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és

d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201-211. § és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.”

20. § A Hpt. a 6/D. §-t követően a következő alcímmel és 6/E. §-sal egészül ki:

„Közvetítő

6/E. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy

ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy

ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként (a továbbiakban: pénzforgalmi közvetítő)

végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy

b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy

bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy

bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz)

végez (a továbbiakban együtt független közvetítő).

(2) Közvetítővel - ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót - pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.

(4) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(5) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.”

21. § (1) A Hpt. 8. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a főirodáját is a Magyar Köztársaság területén létesíti.”

(2) A Hpt. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.”

22. § A Hpt. 9. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.”

23. § A Hpt. 13/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátásának és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti, amennyiben a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése

a) nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését,

c) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint

d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési engedély megadását kötötték.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló, a Felügyelet, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását.

(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus pénz kibocsátása, vagy pénzforgalmi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzforgalmi szolgáltatásai, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.”

24. § (1) A Hpt. 13/D. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A hitelintézetnek és a pénzforgalmi intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles]

e) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 69/B-69/E. §-ban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot megvalósítani.”

(2) A Hpt. 13/D. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:]

f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő - akár egy napon belüli - időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,”

(3) A Hpt. 13/D. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:]

g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot - így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot - is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben.”

(4) A Hpt. 13/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a hitelintézet igazgatósága kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra;

b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a hitelintézet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, az igazgatóság által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a hitelintézetnek az Európai Unió azon tagállamaiban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez;

c) a hitelintézet a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is;

d) a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt, akinek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e,

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök Európai Unió tagállamai közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak;

e) a hitelintézetnek likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer - felülvizsgál;

f) a hitelintézet igazgatóságának a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is át kell tekintenie, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt;

g) a hitelintézetnek eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait;

h) a hitelintézet stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania;

i) a hitelintézetnek az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó vészhelyzeti tervekkel kell rendelkeznie, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján rendszeresen tesztelni és frissíteni kell.”

(5) A Hpt. 13/D. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézetnek, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel kell rendelkeznie a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.”

25. § A Hpt. a következő 15/B. §-sal egészül ki:

„15/B. § A Felügyelet engedélye szükséges elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

a) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,

b) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,

d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,

e) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez,

f) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez.”

26. § (1) A Hpt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.”

(2) A Hpt. 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]

b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében - cégjegyzékben feltüntetett - főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, vagy a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,”

(3) A Hpt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.”

27. § A Hpt. 18/A. §-át megelőző alcím, valamint 18/A. és 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése

18/A. § (1) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a) a kérelmező működési tervét, amely pénzforgalmi intézmény esetében tartalmazza a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatást is, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében pedig a végezni kívánt elektronikuspénz-kibocsátást és pénzforgalmi szolgáltatást is,

b) középtávú - az első három évre vonatkozó - előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

c) igazolást az induló tőke 9. § szerinti teljes összegének rendelkezésre állásáról,

d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban, illetve a 87/P. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is,

e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is,

f) a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,

g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,

h) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,

i) ha a kérelmező pénzforgalmi közvetítői tevékenységre közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,

j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének leírását,

k) a kérelmező vezető állású személyének a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait és a 44. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,

l) a kérelmező létesítő okiratát,

m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,

o) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

p) a 6/B. §-ban, illetve a 6/D. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,

q) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

r) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés d), e), h)-j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezőnek mellékelnie kell azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását igénybe vevők, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében az elektronikuspénz-birtokosok érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.

(3) Ha a kérelmezőnek minősített befolyással rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási, valamint elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a tulajdonos 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,

e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,

h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását,

j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátásra jogosító engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi, illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása a Magyar Köztársaság területén létesített főirodában történik.

(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, illetve a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

18/B. § (1) Ha pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, köteles azt a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenteni.

(2) Pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi közvetítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 190. § szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a pénzforgalmi közvetítő 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) annak igazolását, hogy a pénzforgalmi közvetítő rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

c) a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, a feladatkörében eljáró MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti a pénzforgalmi közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket,

d) a pénzforgalmi közvetítő - amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírások szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására nem jogosult - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,

e) a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

f) természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

g) nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,

h) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzforgalmi közvetítő hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) Az (1)-(3) bekezdésen kívül a 32/F. §-ban foglaltak is megfelelően alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió másik tagállamában kíván pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez vagy elektronikuspénz-kibocsátásához megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítőt igénybe venni.

(5) A Felügyelet megtagadja a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

(7) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles a Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés módosítását.

(8) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítőt törli a nyilvántartásból, ha

a) a pénzforgalmi közvetítő nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy

c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.

(9) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikus pénzt pénzforgalmi közvetítő útján.”

28. § A Hpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.”

29. § A Hpt. 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:]

h) részjegy névértékének, az egy tag által jegyezhető vagy jegyzendő részjegyek számának megváltoztatása.”

30. § A Hpt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.”

31. § A Hpt. 27/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/B. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) általa működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,

c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását,

d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”

32. § A Hpt. 30/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg az elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

c) olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,

d) vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,

e) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja,

f) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet folytat.

(2) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha

a) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

b) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem folytat tevékenységet.”

33. § A Hpt. 32. §-át megelőző alcím, valamint 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélyéhez kapcsolódó különös rendelkezések

32. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, úgy a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja.

(2) A Felügyelet a - 6/A. § (2)-(4) és 6/C. § (2) és (4) bekezdésén kívüli - egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységétől, illetve elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, amennyiben ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja

a) a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy

b) a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.”

34. § A Hpt. 32/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/C. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,

b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,

c) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás vagy az elektronikuspénz-kibocsátás üzletágat irányító személy megnevezését.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről, a fióktelep vezető állású személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a fióktelep által végezni kívánt szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel.”

35. § A Hpt. 32/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/F. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről.”

36. § A Hpt. 32/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/H. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni, határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikus pénz kibocsátásának szabályairól.

(2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor a Felügyelet köteles erről a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.”

37. § A Hpt. a 32/H. §-t követően a következő alcímmel és 32/I-32/J. §-okkal egészül ki:

„Rendszerszinten jelentős fióktelep

32/I. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján - kérelmezheti az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a fióktelep adott tagállambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,

b) a hitelintézet tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott tagállam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,

c) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott tagállam banki vagy pénzügyi rendszerében.

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a kérelemről - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül - többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor ha a fióktelepet Magyarországon létesítették, a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül - az eljárásban részt vevő más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel - egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint - ha a fióktelepet az Európai Unió másik tagállamában létesítették - a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

32/J. § Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy ha a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott, és együttműködik a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a 96/C. § (11) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében.”

38. § A Hpt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a 17. § (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott iratokat.”

39. § A Hpt. a 41. §-t követően a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) Köteles a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni, aki elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles előzetesen bejelenteni a Felügyeletnek, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen.

(3) Be kell jelenteni a Felügyeletnek, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a leányvállalatává vált, vagy megszűnt annak lenni.

(4) A minősített befolyást szerezni kívánó személy bejelentésének tartalmaznia kell:

a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,

b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,

c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, valamint

f) egyéb olyan információkat, melyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens működés biztosítva van.

(5) Amennyiben a minősített befolyást szerző tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, úgy a Felügyelet a bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tulajdonosok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tulajdonos meg nem szünteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a Felügyelet a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is.

(7) Amennyiben a minősített befolyásszerzés a Felügyelet tiltása ellenére következik be, úgy a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.”

40. § A Hpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.”

41. § A Hpt. 48. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha]

a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, valamint a devizajogszabályok előírásainak,”

42. § (1) A Hpt. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben, a pénzforgalmi intézményben és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.”

(2) A Hpt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.”

43. § (1) A Hpt. 54. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét]

p) az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás,”

(2) A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét]

r) Felügyelet által a 96/C. § (15) bekezdése szerinti válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek.”

44. § A Hpt. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1-3. alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget,

b) jogász szakképzettséget,

c) könyvvizsgálói képesítést vagy

d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést

szerzett.”

45. § A Hpt. a 69/A. §-t követően a következő alcímmel és 69/B-69/E. §-okkal egészül ki:

„Javadalmazási politika

69/B. § (1) A hitelintézet méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

(2) A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására.

(3) A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politikának a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.

(4) A javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazni kell, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed.

(5) A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése vizsgál felül.

(6) A mérlegfőösszege tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látják el szervezeti egység vezetését.

69/C. § (1) A hitelintézetnek meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A hitelintézet belső szabályzatban rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapbér hányadát, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon.

(2) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén - pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelésnek többéves időtávra kell kiterjednie, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

(3) A teljesítményjavadalmazás legalább ötven százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:

a) az érintett hitelintézet részvényei vagy tulajdoni részesedései az érintett hitelintézet jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett hitelintézet esetében részvényhez kötött eszközök vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközök, és

b) adott esetben az 5. számú melléklet 14. a) pontja szerinti más - a hitelintézet jogi formáját és abból eredő sajátosságait figyelembevevő - eszközök, amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

(4) Amennyiben a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

(5) A teljesítményjavadalmazás legalább negyven százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően három évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként három-öt éves időszak alatt kell kifizetni.

(6) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

69/D. § (1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

(2) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a hitelintézetnek a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 69/C. § (3) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.

69/E. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.”

46. § A Hpt. a 74. §-t követően a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) Az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a hitelintézetnek

a) meg kell határoznia a felmondás, visszaváltás vagy visszavásárlás okát,

b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást, visszaváltást vagy visszavásárlást követő öt év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,

c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező öt év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást, visszaváltást vagy visszavásárlást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.

(2) A Felügyelet a felmondáshoz, a visszaváltáshoz, visszavásárláshoz az engedélyt abban az esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a hitelintézet jövőbeni tőkekövetelményeknek való megfelelését.

(3) Ha a Felügyelet az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez adja meg, a hitelintézet által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott kibocsátási sorozat tíz százalékát és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának három százalékát.

(4) A hitelintézet tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, amennyiben szavatoló tőkéjének egy százalékát meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az öt százalékot.

(5) A Felügyelet megtiltja a hitelintézet számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben az veszélyezteti a 76. § (1)-(2) bekezdésében foglalt tőkekövetelmények betartását, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti kivezetését.”

47. § A Hpt. 76/D. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:]

d) az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettség esetén, ha ezen kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,

e) az Európai Unió tagállamának regionális kormányával, helyi önkormányzatával és közszektorbeli intézményével szembeni kitettség esetén, ha

ea) a központi kormány helytáll - garancia vagy viszontgarancia nyújtása, készfizető kezesség vállalása formájában - a regionális kormány, a helyi önkormányzat és a közszektorbeli intézmény kötelezettségéért, valamint

eb) az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,”

48. § A Hpt. 76/H. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha egy külső hitelminősítő szervezetet a 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vettek vagy hitelesítettek, úgy kell tekintetni, hogy minősítési módszertana eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének.”

49. § A Hpt. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78/A. § Értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy szponzortól eltérő hitelintézet kizárólag a külön jogszabályban meghatározottak szerinti nettó gazdasági érdekeltség megtartása esetén vállalhat értékpapírosítási pozícióval kapcsolatos hitelkockázatot.”

50. § A Hpt. 79-81. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe veendő kitettség, ha annak - a (4) bekezdés szerint korrigált - értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százalékát.

(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - az (1) bekezdés szerint számított - kitettség értéknek az összege a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve

a) nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát, vagy

b) ha az ügyfél hitelintézet, befektetési vállalkozás, vagy az ügyfélcsoport egy vagy több hitelintézetet, befektetési vállalkozást is tartalmaz, akkor a negyvenkettő milliárd forint és az a) pontban meghatározott összeg közül a magasabbat azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet, befektetési vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege - a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve - nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát.

(3) Ha a hitelintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a negyvenkettő milliárd forintot, akkor a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában - a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve - a kitettség értéke nem haladhatja meg a hitelintézet által a 13/D. § (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.

(4) A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint meghatározott kitettség érték azzal, hogy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyok nem kerülnek alkalmazásra,

b) származtatott ügylet esetén a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték,

c) nem kell a számításokba bevonni

ca) mindazon tételt, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a hitelintézet a szavatoló tőkéjéből levont,

cb) a fizetést követő két munkanapot meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve devizaügyletből származó követelést,

cc) az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést,

cd) az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési, értékpapír-elszámolási és klíring szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos elszámolási, klíring és letéti szolgáltatást is - származó követelést a következő munkanapig, vagy

ce) a pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési, klíring és értékpapír-elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában - származó pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fennálló napon belüli kitettséget.

(5) A nagykockázat meghatározásánál a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokat együttesen kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokkal a (2) és (3) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető abban az esetben, ha a hitelintézet ezen kockázatok fedezetére jogszabályban meghatározott mértékű tőkével rendelkezik.

(6) A hitelintézet az ügyfélcsoport meghatározásakor az

a) értékpapírosítási pozícióba,

b) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségbe vagy

c) egyéb tételbe

tartozó kitettségi osztály esetében az ügyletet, az annak alapjául szolgáló eszközöket, vagy mindkettőt az ügylet gazdasági tartalma és az ügylet szerkezetéből eredő kockázatok felmérésével értékeli.

(7) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (2) és (3) bekezdésben foglalt korlátozást, a Felügyelet - meghatározott feltételek előírásával - legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.

80. § (1) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

a) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,

b) a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettségre, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,

c) a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

d) a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

e) központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

f) olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

g) az olyan készpénz óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a hitelintézetnél vagy a hitelintézet anya- vagy leányvállalatánál helyeztek el,

h) az olyan letéti jegy óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a hitelt nyújtó hitelintézet vagy az a hitelintézet bocsátott ki, amely a hitelt nyújtó hitelintézet anya- vagy leányvállalata, és amely óvadékot ezek valamelyikénél helyezték el,

i) olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

j) a hitelezési kockázat kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott fedezett kötvény formájában fennálló kitettségre,

k) külön jogszabályban meghatározottak szerint húsz százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint - az l) pontban meghatározott eltéréssel - hitelkeret még igénybe nem vett részére, az ügyletkockázati súly nélkül számított ötvenszázalékos értéken,

l) külön jogszabályban meghatározottak szerint nulla százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó mérlegen kívüli hitelkeret még igénybe nem vett részére, ha olyan megállapodás van az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal, amely alapján a hitel csak akkor hívható le, ha az nem vezet a 79. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás túllépéséhez,

m) olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel a hitelnyújtó hitelintézet jogszabályi vagy szerződéses kapcsolatban áll, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 79. § (6) bekezdése szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a hitelintézet köteles elkülönítetten nyilvántartani, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.

(3) A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának időpontjára vonatkozóan.

(4) A nagykockázat-vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magában foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelezési kockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

(5) A nagykockázat-vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kizárólag elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe azzal, hogy a hitelezésikockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén a külön jogszabályban rögzített hitelezésikockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.

(6) Hitelkockázati fedezetként - a (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel - nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerinti

a) kereskedelmi szolgáltatáshoz vagy legfeljebb egy év eredeti lejáratú ügylethez kapcsolódó követelést terhelő dologi biztosíték,

b) ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték és

c) lízingbe adott vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték.

(7) A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség érték a tulajdonos által lakott vagy bérbe adott lakóingatlan hitelbiztosítéki értékének legfeljebb ötven százalékával csökkenthető, ha

a) a kitettség lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoggal van fedezve, vagy a kitettség olyan lízingügyletből ered, amelyben a lízingbeadó mindaddig fenntartja a lízingbe adott lakóingatlan tulajdonjogát, ameddig a lízingbe vevő nem él vételi jogával,

b) a lakóingatlan hitelbiztosítéki értékét legalább háromévente meghatározzák, és

c) a lakóingatlan a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerint elismert hitelkockázati fedezet.

81. § (1) A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet figyelembe veheti a 76/E-76/F. § szerinti hitelezésikockázat-mérséklés, a külön jogszabályban meghatározott volatilitási korrekciós tényező és a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.

(2) Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatását a nemteljesítéskori veszteségrátára ható egyéb kockázati tényezőktől elkülönítetten is képes becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a nagykockázat-vállaláskor figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe veheti. Ha a hitelintézetnek engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására vonatkozó saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott módszerrel egységes alapon kell végrehajtani.

(3) Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására, akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.

(4) Ha a hitelintézet a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressztesztet köteles végezni, amely magában foglalja az esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressztesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a hitelintézet tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressztesztek a fedezet értékének romlását jelzik, a (2)-(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.

(5) Ha a hitelintézet a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi biztosíték lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb likvidációs értéket eredményező stresszteszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.

(6) Ha az ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garanciája fedezi, vagy harmadik fél által kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a hitelintézet

a) a kitettség garanciával fedezett részét úgy kezelheti, mint ami a garantőrrel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a garantőrrel szembeni fedezetlen kitettséghez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez,

b) a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kitettségnek az elismert hitelkockázati fedezettel biztosított részét úgy kezelheti, mint ami a harmadik féllel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha

ba) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a kitettség hitelkockázati fedezettel biztosított részéhez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez, és

bb) nincs eltérés a kitettség lejárata, valamint a hitelkockázati fedezet lejárata között.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A hitelintézet a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a hitelezési kockázata tőkekövetelményének meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének együttes alkalmazását a Felügyelet engedélyezte.”

51. § A Hpt. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.”

52. § A Hpt. a 87/L. §-t követően a következő Fejezettel, címmel, alcímmel és 87/M-87/P. §-sal egészül ki:

„XII/B. FEJEZET

ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

Tőkekövetelmény

87/M. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek - az általa végzett tevékenységgel összhangban - a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) a pénzforgalmi tevékenysége tekintetében a 87/F-J. §-okban foglalt módon meghatározott szavatoló tőke, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében az e Fejezetben meghatározott átlagos kinnlevő elektronikus pénz módszer szerint számított szavatoló tőke együttes összege, vagy

b) a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a pénzforgalmi tevékenység vonatkozásában a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő, illetve legfeljebb húsz százalékkal alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.

87/N. § Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

a) egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal, biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy

b) az elektronikus pénz kibocsátásán kívül a 6/C. § (2)-(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez,

akkor a csoport tagjai között, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

87/O. § (1) Az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz módszer alkalmazásakor az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz két százalékát.

(2) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (3) bekezdésében foglalt, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6/C. § (2) és (4)-(5) bekezdéseiben megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem határozható meg, a Felügyelet engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki, mely számítása szerint elektronikus pénz kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és a Felügyelet számára reálisan megbecsülhető.

(3) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a (2) bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható, az üzleti terv által igazolt, tervezett kinnlevő elektronikus pénz alapján kell a kalkulációt elvégezni, figyelemmel a Felügyelet által a tervben kért esetleges kiigazításokra.

Ügyfélpénzek védelme

87/P. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikus pénz kibocsátása érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, a 6/C. § (2) bekezdésében meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és

b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett és vissza nem váltott pénzeszközt

a) az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy biztonságos, alacsony kockázatú eszközbe köteles elhelyezni, vagy

b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely

ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és

bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(4) Az átvett pénzeszközökre az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakat

a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési számlájára történő jóváírástól vagy más módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére bocsátásától,

b) pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pontban meghatározott jóváírására, rendelkezésre bocsátására az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanaptól

kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában azon - a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam-kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott - egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény - leszámítva a külön jogszabályban meghatározott minőségi kötvényt - legfeljebb 1,6% lehet.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az ÁÉKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott eszközbe fektet.

(7) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előzetesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott intézkedésekben bekövetkező minden jelentős változásról.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása érdekében átvett pénzeszközre a 87/L. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

53. § A Hpt. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.”

54. § (1) A Hpt. 96/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a (7)-(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

a) a rendes működés során, ideértve az irányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések [13/D. §] ellenőrzését, a hitelintézetek belső tőkemegfelelési folyamatának [76/K. §] értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot [145/A. §], a nyilvánosságra hozatali követelmények [137/A. §] alkalmazását, valamint a hitelintézettel szemben alkalmazott intézkedéseket,

b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a hitelintézetek működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.”

(2) A Hpt. 96/C. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben

a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”

55. § (1) A Hpt. 101. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként.”

(2) A Hpt. 101. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére