Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.30.)

2010. évi CLXX. törvény

egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.”

2. § A Tny. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/A. § (1) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a 83/A-83/B. § szerint szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

(2) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását az (1) bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.

(3) A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani. Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.”

3. § A Tny. 62. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.”

4. § (1) A Tny. 66. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője)

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a rokkant vagy az árva részére kivételes nyugellátást, a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek - az előírt szolgálati idő kivételével - megfelelő személy részére kivételes rehabilitációs járadékot (a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,”

(2) A Tny. 66. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.

(3) A kivételes nyugellátás, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély iránti kérelemről egyszerűsített döntést kell hozni. A döntés a meghozatalával jogerőssé és végrehajthatóvá válik, és nem kell hivatalos iratként kézbesíteni.”

5. § A Tny. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosított (volt biztosított) - legfeljebb naptári évenként egyszer - a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének megállapítását.”

6. § A Tny. a következő 71. §-sal egészül ki:

„71. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a belföldi jogsegély iránti megkereséseket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - tizenöt munkanapon belül teljesíti.

(2) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez érkezett belföldi jogsegély iránti megkeresés olyan adat szolgáltatására irányul, amely a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem áll rendelkezésére, de amelynek kezelésére törvény feljogosítja, és az adat más módon nem szerezhető be, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megkeresés megérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül a 100. § (2) bekezdése szerint hatósági ellenőrzést folytat le, és annak eredményéről három munkanapon belül értesíti a megkereső hatóságot.”

7. § A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § Az egészségkárosodáson alapuló nyugellátás iránti igény elbírálásához és az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatához a rehabilitációs szakértői szerv komplex minősítést végez, és annak eredményéről szakhatósági állásfoglalást ad ki.”

8. § A Tny. 80. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértést a rehabilitációs szakértői szerv megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása vagy más jogszabálysértése miatt állapítja meg, a késedelmi kamatot a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kimutatása alapján téríti meg. A megtérítés módjáról és az elszámolás rendjéről - ideértve azt is, hogy a kimutatásban foglaltakat a rehabilitációs szakértői szerv milyen módon ellenőrizheti - a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a rehabilitációs szakértői szerv megállapodást köt.”

9. § A Tny. 83/B. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,)

h) a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíjban”

(részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.)

10. § A Tny. 87. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíj vagy a baleseti hozzátartozói nyugellátás több foglalkoztatónál elszenvedett balesetek (foglalkozási megbetegedések, szilikózis) együttes következménye alapján került megállapításra, az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni a nyugellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.”

11. § A Tny. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendszeres pénzellátásban részesülő személy a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a pénzellátásból történő letiltással a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. Egyéb esetben a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”

12. § A Tny. 96. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított (volt biztosított) kérelmére igazolást állít ki a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és a keresetekre, jövedelmekre vonatkozóan a nyilvántartásba bejelentett adatokról.

(9) A biztosított (volt biztosított) kérheti a bejelentésre kötelezett szerv vagy személy rá vonatkozó adatszolgáltatásának hatósági ellenőrzését, és a rendelkezésére álló bizonyítékok figyelembevételével a nyilvántartás adatainak kiegészítését, javítását.”

13. § A Tny. 100. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a szolgálati idő elismerésére irányuló eljárásban, a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy a 96. § (9) bekezdése szerinti eljárásban a tényállás tisztázása érdekében indokolt, az adatszolgáltatásra kötelezett, illetve az egykorú iratokat őrző más személy vagy szervezet birtokában lévő olyan adatok megismerése céljából, amelynek kezelésére törvény a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet feljogosítja, hatósági ellenőrzést kell lefolytatni.”

14. § A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

o) a 18. § (2b)-(2c) bekezdés szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokat”

(rendeletben határozza meg.)

15. § A Tny. a következő 102/A-102/C. §-sal egészül ki:

„102/A. § (1) E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel megállapított 22/A. § (1) bekezdését a 2010. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatásra, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységre (a továbbiakban együtt: foglalkoztatás) kell alkalmazni.

(2) A 2011. január 1-jét megelőzően szerzett, a 22/A. § - 2011. január 1-jét megelőzően hatályos - rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, korábbi nyugdíjnövelésnél figyelembe nem vett kereset, jövedelem után - időbeli korlátozás nélkül előterjeszthető kérelemre - a 2010. december 31-ei állapotnak megfelelően a nyugdíjat meg kell növelni. A növelés naptári éve előtt elért keresetet, jövedelmet a 13. § (3) bekezdése szerint kell a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani, egyebekben a növelés összegének kiszámítására a 22/A. § (2) bekezdésének

a) 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez szükséges foglalkoztatást 2007. január 1-je és 2009. június 30-a között kezdték meg,

b) 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez szükséges foglalkoztatást 2009. június 30-át követően kezdték meg.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a figyelembe vehető foglalkoztatás 365 napnál rövidebb, a növelés arányosan csökkentett összegben jár.

102/B. § E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel megállapított 93. § (3) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

102/C. § Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnek 2011. február 28-áig elektronikus úton átadja azoknak az egyéni vállalkozóknak - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti - adatait, akik az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését, szünetelését, megszűnését, illetve az adatokban bekövetkező egyéb változást 2010. évben jelentették be. Az adatátadás rendjéről az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt.”

16. § (1) A Tny.

a) 8/B. § (1) bekezdésében a „2010.” szövegrészek helyébe a „2012.” szöveg,

b) 8/C. §-ában az „A 2011.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg

lép.

(2) A Tny.

a) 28. § (1) bekezdésében a „szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is” szövegrész helyébe a „figyelembe vehető szolgálati idő” szöveg,

b) 80. § (2) bekezdésében az „eljárása vagy mulasztása” szövegrész helyébe az „eljárása, mulasztása vagy a rehabilitációs szakértői szerv megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása” szöveg,

c) 80. § (4) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe az „- a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatban kötelezi” szöveg,

d) 83/A. § (3) bekezdésében az „emeléssel” szövegrész helyébe a „növeléssel” szöveg, az „az egyes emelések esedékességi időpontjának” szövegrész helyébe az „a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének” szöveg,

e) 83/B. § (1) bekezdésében az „a)-g) pont” szövegrészek helyébe az „a)-h) pont” szöveg,

f) 87. § (1) bekezdésében a „munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak” szövegrész helyébe az „- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11-12. §-a szerinti - munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének” szöveg,

g) 87. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(1a) bekezdés” szöveg,

h) 88/A. §-ában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,

i) 93. § (2) bekezdésében a „követelését” szövegrész helyébe a „követelését - ha e törvény másként nem rendelkezik -” szöveg,

j) 95. § (8) bekezdésében a „szolgálati idő tartamát” szövegrész helyébe a „szolgálati idő, valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idő tartamát” szöveg,

k) 97. § (1) bekezdésében, 97. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg,

l) 101. § (1) bekezdés a) pontjában az „öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset, valamint a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatás után járó nyugdíjnövelés alapjául szolgáló kereset, jövedelem meghatározásánál” szöveg

lép.

2. A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosítása

17. § A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs járadék összegét ötven százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő három egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

a) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és

b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.”

18. § Az Rjtv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha)

e) kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ea) a rehabilitációs járadék - 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentést megelőzően folyósított - összegének kétszeresét és

eb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,”

19. § Az Rjtv. a következő 31-32. §-sal egészül ki:

„31. § Ha a rehabilitációs járadék ellátásnak a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint megállapított, illetve meghosszabbított időtartama 2011. évben telik le, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében - a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján - az időtartam egy alkalommal meghosszabbítható, de az ellátás teljes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 4 évet.

32. § E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel

a) megállapított 4. § (2) bekezdését és 13. § (1) bekezdés e) pontját a 2010. december 31-ét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni,

b) módosított 30. § (3) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

20. § Az Rjtv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az egészségkárosodás minősítésére, illetve a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat.”

21. § Az Rjtv.

a) 5. § (1) bekezdésében a „jogorvoslatra” szövegrész helyébe a „jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére” szöveg,

b) 5. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,

c) 7. § (3) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg,

d) 7. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,

e) 7. § (6) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,

f) 7. § (7) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg,

g) 13. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg,

h) 30. § (3) bekezdésében az „5 éven belül” szövegrész helyébe a „tíz éven belül” szöveg

lép.

3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

22. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 191. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„191. § (1) Az e törvény alapján járó nyugellátásokat és baleseti ellátásokat - az Információs Hivatal kivételével - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.

(2) Az e törvény alapján járó nyugellátásokról és baleseti ellátásokról az Információs Hivatal tekintetében első fokon a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter határozata ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.”

23. § (1) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

k) - az Információs Hivatalra vonatkozó szabályok kivételével - a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának eljárási rendjét.”

(2) A Hszt. 342. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, hogy az Információs Hivatal tekintetében rendeletben állapítsa meg a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának részletes eljárási szabályait, továbbá kijelölje a nyugellátásokat, baleseti ellátásokat megállapító szervet vagy szerveket.”

24. § Hatályát veszti a Hszt.

a) 202. § f) pontjában a „miniszter által kijelölt” szövegrész,

b) 342. § (2) bekezdés 16. pontja.

4. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

25. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

a) 7. § (5) bekezdésében az „állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében, 19. § (5) bekezdésében az „adóhatóságot” szövegrész helyébe az „adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet” szöveg

lép.

5. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-én lép hatályba.

(2) E törvény 1-15. §-a, 16. § (2) bekezdése, 17-21. §-a és 25. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 22-24. §-a 2011. március 1-jén lép hatályba.

(4) Ez a törvény 2011. március 2-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére