Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.30.)

2010. évi CLXXX. törvény

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról * 

1. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti. Kiképzett tartalékos esetében a hadkötelezettség a hivatásos katonai szolgálat felső korhatáráig áll fenn.”

2. § (1) A Hvt. 7. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése érdekében a potenciális hadkötelesekről és a kiképzett tartalékosokról, továbbá a hadkötelezettséggel összefüggő szociális ellátás és kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már béke idején, valamint a hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesekről is a következő adatok kezelhetők:”

(2) A Hvt. 7. § (1) bekezdése a következő S) ponttal egészül ki:

[A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése érdekében a potenciális hadkötelesekről, továbbá a hadkötelezettséggel összefüggő szociális ellátás és kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már béke idején, illetőleg a hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesről is a következő adatok kezelhetők:]

S) a meghagyásba tervezés és helyezés céljából a hadkötelesnek a munkakörére vonatkozó adatok, a Kormány 207. § (1) bekezdés i) pontja alapján kiadott rendeletében mentesített szervezetek kivételével.”

(3) A Hvt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A potenciális hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattárazásra kijelölt szerve kezeli. A kiképzett tartalékosokra vonatkozó adatokat a hivatásos katonai szolgálat felső korhatára eléréséig a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattárazásra kijelölt szerve kezeli. Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattárazásra kijelölt szerve kezeli.”

3. § A Hvt. 8. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hadkötelezettség bevezetését követően a meghagyásba bevont szerv vezetője a meghagyásba tervezés és helyezés céljából a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére a 7. § (1) bekezdés S) pontjában meghatározott adatokat szolgáltatja.”

4. § A Hvt. 9. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Honvédség központi adatfeldolgozó szerve megkeresése alapján az egészségügyi szolgáltató adatot szolgáltat a kiképzett tartalékos 7. § (1) bekezdés A) pontjában, valamint E) pont a) alpontjában meghatározott adataira vonatkozóan.”

5. § A Hvt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltatást elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítható.”

6. § (1) A Hvt. 50. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:

[A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából]

j) gondoskodik a NATO Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá létrehozza és irányítja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerét,

k) gondoskodik a honvédelmi felkészítés, a válságkezelés, a békeidejű működéstől eltérő időszakok kormányzati irányítási-vezetési rendszerének, valamint az i) pontban meghatározott feladat info-kommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal összefüggő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról,

l) kihirdetésre alkalmas állapotba előkészíti a rendkívüli állapot, a szükségállapot, az Alkotmány 19/E. § szerinti eset, valamint a megelőző védelmi helyzet idején bevezethető rendkívüli intézkedéseket.”

(2) A Hvt. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány meghatározza különösen]

a) a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokat,”

(3) A Hvt. 50. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány az éves költségvetési tervben]

b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel - ezen belül a nemzetgazdaság felkészítésével, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek, az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott info-kommunikációs rendszer fenntartásával és fejlesztésével, továbbá a lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.”

7. § A Hvt. 51. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.”

8. § (1) A Hvt. 52. § (1) bekezdés d) pontja a következő dd)-de) alponttal egészül ki:

[A honvédelemért felelős miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében

d) együttműködik az illetékes miniszterekkel]

dd) a polgári válságkezelés katonai eszközökkel és képességekkel történő támogatásában,

de) a szövetségi kötelezettségből eredő polgári veszélyhelyzeti tervezés katonai feladatainak végrehajtásában,”

(2) A Hvt. 52. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A honvédelemért felelős miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében]

h) ellátja a katonai felsőoktatási intézmény fenntartói irányítását,”

(3) A Hvt. 52. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fenntartói irányításból eredő feladatok gyakorlása során - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a honvédelemért felelős miniszter normatív utasítást ad ki.”

9. § (1) A Hvt. 60. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén - jogszabályban meghatározott keretek között - ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat:]

e) az önkéntes tartalékos állomány behívása.”

(2) A Hvt. 60. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hadkiegészítő parancsnokság a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a technikai eszközökről azonosító és műszaki adatokat, illetve a szolgáltatásra kötelezett megnevezésére, székhelyének címére vonatkozó adatokat igényelhet a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv által vezetett járműnyilvántartásból. Az igényelt adat más célra nem használható fel. A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv az adatszolgáltatást térítésmentesen biztosítja.”

10. § (1) A Hvt. 70. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Honvédség feladatai:]

j) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében, valamint a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye (a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények) teljes körű, illetve egyes kijelölt létesítmények protokolláris jellegű őrzése.”

(2) A Hvt. 70. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés g)-j) pontjában meghatározott feladatokat - a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése kivételével - a Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el.”

11. § A Hvt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény a Honvédség és a rendvédelmi szervek igényeire figyelemmel a felsőoktatásról szóló törvény szerinti autonóm intézményként látja el a képzési tevékenységét. A katonai felsőoktatási intézmény a képzés gyakorlati részéhez szükséges körben és mértékben haditechnikai eszközöket és anyagokat tarthat fenn.

(2) A honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó zászlóalj állományába tartozik, emellett a katonai felsőoktatási intézménnyel előkészítő vagy hallgatói jogviszonyban áll.

(3) A (2) bekezdés szerinti zászlóalj a katonai felsőoktatási intézményben folyó képzés céljainak megvalósítását biztosítva látja el katonai feladatait. A zászlóalj e feladatkörében a honvéd tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét haditechnikai eszközeinek és anyagainak felhasználásával biztosítja.”

12. § A Hvt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A honvédségi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A szervezeteket alapító okirattal kell létrehozni.”

13. § A Hvt. a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egysége egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása szempontjából - a honvédségi szervezet alapító okiratában - jogi személyiséggel ruházható fel.”

14. § A Hvt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A középszintű vezető szerv megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a szaktevékenységet és a katonai szervezet jellegét.”

15. § A Hvt. 79. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, kormánytisztviselőkből, köztisztviselőkből, közalkalmazottakból és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból, hadkiegészítési állománya önkéntes tartalékosokból, kiképzett és kiképzetlen potenciális hadkötelesekből, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesekből áll.

(2) A 73. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó központi hivatal vezetője minisztériumi főosztályvezetői besorolású vezető, helyettese minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető.”

16. § A Hvt. 80. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény alkalmazásában a tényleges katonai állományba tartoznak]

d) a honvéd tisztjelöltek

e) a honvéd tiszthelyettes-jelöltek,”

17. § A Hvt. 83. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) A Honvédség tartalékos rendszere önkéntesség, vagy jogszabályi kötelezettség alapján szervezett tartalék elemekből áll.

(2) A tartalékos állományba az önkéntes védelmi tartalékos, az önkéntes műveleti tartalékos, a kiképzett tartalékos, valamint a potenciális hadköteles tartozik.

(3) A kiképzett tartalékosként, valamint a potenciális hadkötelesként nyilvántartott személy csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.

(4) Az önkéntes műveleti tartalékos önként vállalja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében rendelkezésre áll és behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.

(5) Az önkéntes védelmi tartalékos önkéntes jelentkezés alapján vállalja, hogy katonai esküt tesz és határozatlan idejű szerződésben meghatározott egyedi feltételrendszer szerint közreműködik a Honvédség feladatai ellátásában. Ha az önkéntes védelmi tartalékost békében nem a szerződésében meghatározott alapfeladat ellátására veszi igénybe a Honvédség, a tevékenységéért az önkéntes műveleti tartalékosra vonatkozó külön jogszabályban rögzített díjazás jár. E szolgálat a társadalombiztosítási szabályok szerinti mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig teljesíthető.

(6) A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült és az állami szervek adatszolgáltatása alapján nyilvántartott, korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített férfi tartozik.

(7) Az a tartalékos katona, aki 1989. október 23. után nem tett katonai esküt, tartalékos katonai szolgálat megkezdésekor az 1. melléklet szerinti katonai esküt teszi le.

(8) Az önkéntes tartalékos rendszer békeidőszaki működését munkáltatói ösztönző kompenzációs rendszer támogatja.”

18. § A Hvt. a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § Az önkéntes védelmi tartalékos Honvédséggel kötött szerződésében rögzíteni kell a rendelkezésre állás tartalmát, az alapfeladatokat, a díjazásra és az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat, az esetleges teljes körű önkéntesség tényét, az alkalmazása, igénybevétele feltételeit, a kiértesítésének és behívásának módját, az adatszolgáltatási kötelezettségeinek körét és rendjét, a kártérítésre, az utasítási jogra és a szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a feladat ellátásra vonatkozó egyéb kérdéseket.”

19. § A Hvt. 84. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Honvédségnek]

b) a meghatározott készenléti idő elérésekor rendelkeznie kell az állománytáblában, a hadinormában, és a készletképzési és lépcsőzési intézkedésben az adott készenléti helyzetre meghatározott hadfelszereléssel.”

20. § A Hvt. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A haditechnikai eszközöket és anyagokat a katonai szervezeteknek hadrafogható, illetve hadihasználható állapotban kell tartaniuk.”

21. § A Hvt. 95. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A Honvédség irányítása és felső szintű vezetése”

22. § A Hvt. 96. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség irányítását a 97. §-ban meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 100. § és a 101. §-ban meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke útján, vezetését a 101. §-ban meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.”

23. § (1) A Hvt. 97. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A honvédelemért felelős miniszter:]

h) megállapítja a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési hálózat, a híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosítása érdekében folytatott együttműködési feladatokat és végrehajtásuk rendjét,”

(2) A Hvt. 97. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A honvédelemért felelős miniszter:]

o) szabályozza a személyi állomány élet-, szolgálati, és munkakörülményeivel összefüggő juttatásainak, költségtérítéseinek, kedvezményeinek, támogatásainak rendszerét, ideértve az egyes szociális juttatások, a laktanyai elhelyezés, és a lakhatást célzó ellátás jogosultjainak körét, feltételeit és rendjét,”

(3) A Hvt. 97. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önkéntes tartalékosok kiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő behívásának elrendeléséről a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a honvédelemért felelős miniszter dönt.”

24. § A Hvt. 99. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének tervezéséért, szervezéséért, valamint - az e törvényben, illetőleg a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint - a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős központi államigazgatási szerv.”

25. § A Hvt. 100. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási államtitkár a 101. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányítja a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtásuk tervezését, szervezését.

(3) A közigazgatási államtitkár az e törvényben, a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésének rendjéről szóló kormányhatározatban, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával, a 101. § (4) bekezdésében meghatározottak kivételével felelős a honvédelem központi közigazgatási és a Honvédség szakirányítási feladatainak ellátásáért.”

26. § (1) A Hvt. 101. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Szolgálati elöljárója a Honvédség tényleges és - behívásuk esetén - tartalékos állományú katonáinak. Felelős azok hadrafoghatóságáért, kiképzéséért és felkészítéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.”

(2) A Hvt. 101. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Honvéd Vezérkar főnöke:]

c) tervezi és vezeti a Honvédség béke időszaki kiegészítését, valamint a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet és a rendkívüli állapot időszakában a Honvédség hadkiegészítését, a hadkiegészítéshez szükséges szolgáltatások, ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét,”

(3) A Hvt. 101. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Honvéd Vezérkar főnöke:]

f) közreműködik a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési hálózat, a híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában,”

(4) A Hvt. 101. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Honvéd Vezérkar főnöke:]

k) a parancsnokságok, csapatok béke- és békétől eltérő időszaki vezetési rendszere működésének biztosítása érdekében tervezi, szervezi és ellenőrzi a híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatásokkal, és a vezetés egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat,”

(5) A Hvt. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Honvéd Vezérkar főnöke e törvény, a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésének rendjéről szóló kormányhatározat, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között felelős a Honvédség általános katonai szakterülete szakirányítási feladatainak ellátásáért.”

(6) A Hvt. 101. § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári illetményre és juttatásokra, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult vezető.

(7) A (2) bekezdés szerinti szolgálati elöljárói jogkör tartalmi elemeit a Honvéd Vezérkar főnöke e törvényben, más jogszabályban, kormányhatározatban a Honvédség irányítására, szakirányítására, vezetésére és személyügyi hatásköreire vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolja.”

27. § A Hvt. a következő 101/A. §-sal egészül ki:

„101/A. § (1) A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségekre és irodára tagozódik. A csoportfőnökségek osztályokra tagozódnak.

(2) A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeit a csoportfőnök vezeti, akinek munkáját a Honvéd Vezérkar főnöke irányítja.

(3) A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeinek osztályait közvetlenül a csoportfőnök, illetve olyan csoportfőnök-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a csoportfőnök irányítja.

(4) A Honvéd Vezérkar csoportfőnöki, csoportfőnök-helyettesi és osztályvezetői szolgálati beosztásba való kinevezésre javasolt személyről a közigazgatási államtitkár tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki csoportfőnöki, csoportfőnök-helyettesi, illetve osztályvezetői beosztásba.

(5) A csoportfőnökségek a minisztériumi főosztályokkal azonos jogállású szervek.”

28. § (1) A Hvt. 102. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A katonai szervezetek középszintű vezetése”

(2) A Hvt. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti hadműveleti irányítás alá helyezett katonai szervezet állományának az állományilletékes parancsnoki jogkört az egy évnél rövidebb külföldi szolgálati idő esetén a hazai középszintű vezető szerv parancsnoka, míg az ezen időtartam felett a vezénylés helye szerinti parancsnok gyakorolja.”

29. § A Hvt. 110. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépnek:

„(1) Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai ellátásának szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatos szakmai-technikai szabályokat. Egy-egy szakterület alapvető szabályait meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, illetve - az általános katonai szakterület vonatkozásában - a Honvéd Vezérkar főnöke, a részletes és a technikai szabályokat meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szakmai elöljárója, szakmai felettese jogosult.

(2) Intézkedésben állapíthatók meg a szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is, ha azokat jogszabály nem rendezi. Intézkedés kiadására hatáskörének megfelelően a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult. Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - nevében helyettese adhat ki intézkedést.”

30. § A Hvt. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Honvédség vezetésének technikai feltételeit a híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások biztosítása képezi. A híradást a Honvédség zárt célú hálózatán, a különcélú, továbbá a közcélú távközlő hálózatok, az informatikai szolgáltatásokat a Honvédség adatviteli gerinchálózat és vezetési információs rendszer szolgáltatásai felhasználásával kell biztosítani.”

31. § A Hvt. 132. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetség más tagállama légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.

(4) A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.”

32. § A Hvt. 138. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A nemzetközi együttműködés a következőkre terjed ki:]

o) híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, és azokkal kapcsolatos feladatok.”

33. § (1) A Hvt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához, az öltözködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselnek. Ha az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában a Honvédség érdekében végez tevékenységet, részére az egyenruha viselése engedélyezhető. A nyugállományúak egyenruha-viselését külön rendelkezés állapítja meg.”

(2) A Hvt. 145. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkéntes védelmi tartalékos és az önkéntes műveleti tartalékos katona a szerződésben meghatározott beosztásának megfelelő rendfokozatot visel.”

34. § A Hvt. 148. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések önállóan, illetve a bevezetett rendkívüli intézkedésekkel összhangban alkalmazhatók.”

35. § A Hvt. 204. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában]

n) honvédelmi érdek: az ország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen az alkotmányos rend védelméhez, a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához fűződő érdekeket.”

36. § (1) A Hvt. 207. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg]

l) a Honvédség által védendő létesítmények, valamint a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyék körét, illetve azok őrzésére vonatkozó szabályokat.”

(2) A Hvt. 207. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

e) a Szolgálati Szabályzat részeként a szolgálati tevékenység, az önkéntes tartalékos őrzésvédelmi és a katonai rendészeti tevékenység teljesítését,

f) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe, irányítása, fenntartói irányítása és felügyelete alá tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek jogi képviseletének és jogi képviselete felügyeletének rendjét,”

(3) A Hvt. 207. § (2) bekezdése a következő g)-k) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

g) a Honvédség személyi állományának élet-, szolgálati, és munkakörülményeivel összefüggő juttatásainak, ideértve az egyes szociális juttatások, a laktanyai elhelyezés, és a lakhatást célzó ellátás jogosultjainak körét, feltételeit és rendjét,

h) a NATO-NYEU központi nyilvántartó, a NATO-NYEU központi rejtjel elosztó hatóság működési rendjét, valamint a nyilvántartó rendszer működéséhez szükséges általános követelményeket és eljárásokat,

i) a meg nem térülő károk leírással és törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait,

j) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a Honvédség munkakörei, beosztásai betöltésével összefüggésben az alkalmassági vizsgálatra, annak elrendelésére, véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,

k) honvédelmi ágazatban dolgozók igazolványának fajtáit, az igazolványok kezelését és kiadását.”

37. § A Hvt. a jelen törvény 1. melléklete szerinti 1. melléklettel egészül ki.

38. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, hozzájárul személyes adatainak a szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.”

(2) A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony - jogszabályban meghatározott feltételekkel - azzal a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése, illetve fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, illetve pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.”

(3) A Hjt. 41. § a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot vállaló személy szerződése megkötésekor - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - írásbeli nyilatkozatával kizárhatja a külföldi szolgálatteljesítést. Az önkéntes tartalékos állomány tagja e nyilatkozatát indokolás nélkül írásban visszavonhatja. A nyilatkozatot, illetve visszavonását az önkéntes tartalékos személyi anyaggyűjtőjéhez kell csatolni.

(14) Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony - szerződésben meghatározott alkalmassági feltételekkel - a 18. életévét betöltött személlyel és határozatlan időre létesíthető.

(15) Ha az önkéntes védelmi tartalékos hivatásos-, szerződéses vagy önkéntes műveleti tartalékos jogviszonyt létesít, védelmi tartalékos szerződése megszűnik.”

39. § A Hjt. 47/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„47/A. § (1) Önkéntes tartalékos szolgálat a 2. § (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, vagy ezen szervezeti egységek állományából összeállított ideiglenes kötelékben belföldön, illetve annak kizárása hiányában külföldön teljesíthető.

(2) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot teljesítő személy - beleegyezésével - hazai és külföldi egyéni beosztásba is kinevezhető.

(3) Az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítésre - katonai előképzettsége szerint differenciáltan - első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(4) Az önkéntes tartalékos - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl - 3 évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható - amely az önkéntes védelmi tartalékos esetén a szerződésében meghatározott feladatra történhet -, amely időtartam az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.

(5) A tényleges szolgálat időtartama külföldi szolgálatteljesítés esetében a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon felül a közvetlen felkészítés és váltás végrehajtásához szükséges idővel, de legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(6) Ha az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítése szervezetszerű hazai vagy külföldi tanfolyamon történik, és annak időtartama meghaladja a (3) bekezdésben foglalt tartamot, az az érintett beleegyezésével - a tanfolyam elvégzéséhez szükséges időtartammal - meghosszabbítható.”

40. § A Hjt. a következő 47/B. §-sal egészül ki:

„47/B. § (1) Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására behívóparanccsal kerül sor. A behívóparancsot az önkéntes tartalékos lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság állítja ki, és telefonon vagy postai kézbesítés útján közli az önkéntes tartalékossal. A behívóparancsot - felkészítés érdekében, illetve a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő behívás esetén - a felkészítés kezdete előtt legalább 30 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az önkéntes tartalékos a telefonon vagy kézbesítés útján közölt behívóparancsban megjelölt behívási időponttól a Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.

(3) A szervezeti egységek tervezett önkéntes tartalékos felkészítései várható időpontját - a negyedév megjelölésével - a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4) Az önkéntes tartalékost a felkészítés érdekében tervezett behívás időpontjáról, időtartamáról és helyszínéről a behívás időpontját legalább 90 nappal megelőzően a hadkiegészítő parancsnokság értesíti.”

41. § A Hjt. a következő 52/B. §-sal egészül ki:

„52/B. § A tényleges szolgálatát töltő önkéntes tartalékos katona vezénylésére - a külföldi szolgálatteljesítést kizáró nyilatkozatra figyelemmel - az állomány tagjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

42. § A Hjt. 55. § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a hivatásos szolgálat felső korhatárával.

(4) Az önkéntes védelmi tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíj korhatárával.”

43. § A Hjt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésével,

c) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

d) az önkéntes tartalékos halálával,

e) hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,

f) a szerződésben megállapított idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével,

g) az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával,

h) az önkéntes tartalékos katona a szolgálatra az 59. § (6) bekezdése alapján méltatlanná válásának megállapításával,

i) a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes tartalékos nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(2) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének napján az önkéntes tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén az önkéntes tartalékos katonák egyenruha viselésére és rendfokozat használatára a 230. § (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.”

44. § A Hjt. 59. § a következő (6/a) bekezdéssel egészül ki:

„(6/a) Méltatlanság megállapítása esetén a hivatásos állomány volt tagja egyenruhát nem viselhet.”

45. § A Hjt. a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:

„Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetése

61/C. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt a katonai szolgálatra rendelkezésre állás időszakában - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - az állományilletékes parancsnok és az önkéntes tartalékos indokolás nélkül, egyoldalúan megszüntetheti.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában az egyoldalú megszüntetés esetében a szerződés a megszüntetésről szóló nyilatkozat kézhezvételét követő három hónap elteltével szűnik meg, mely időszak a felek ettől eltérő megállapodása esetén sem haladhatja meg a nyolc hónapot.”

46. § A Hjt. 114. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]

w) önkéntes műveleti tartalékos legénységi állomány külön pótléka a beosztásra való felkészítés idejére havonta 36%.”

47. § A Hjt. 114/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„114/A. § (1) Az önkéntes műveleti tartalékos katona a 47/A. § (3) bekezdése alapján a felkészítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint - iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően - illetménykiegészítésre, továbbá kizárólag a legénységi állományú önkéntes műveleti tartalékos katona a 114. § (1) bekezdés w) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. Az előzőeken felül az önkéntes műveleti tartalékos katona ezen időszakra laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére is jogosult. A 47/A. § (4) és (5) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes műveleti tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményt, a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az önkéntes műveleti tartalékos katona éves elektronikus kapcsolattartási hozzájárulásra jogosult.

(2) Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra, tényleges szolgálatteljesítésének idejére laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. Az önkéntes védelmi tartalékos katona rendelkezésre állási díjra nem jogosult. Ha az önkéntes védelmi tartalékos katona a szerződésében vállalt alapfeladatától eltérő feladatra kerül igénybevétele, juttatásait az önkéntes műveleti tartalékosokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, vagy az ezt meg nem haladó, szerződésében meghatározott egyéni illetményre jogosult, ha a szerződésében a teljes önkéntesség tényét nem rögzítette.

(3) Az önkéntes műveleti tartalékos katonák illetményét - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani.

(4) Az önkéntes műveleti tartalékos katona - az illetményen túlmenően - rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a szerződés

a) 1-2 évében évente 1 havi alapilletmény,

b) 3-5 évében évente 2 havi alapilletmény,

c) 5 év felett évente 3 havi alapilletmény

összegével egyenlő.

(5) Ha az önkéntes műveleti tartalékos katonai szolgálat vállalásáról szóló szerződés megszüntetése a katona kezdeményezésére történik, részére a szerződés felmondásának napja előtti időre eső járandóságokat, továbbá a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.

(6) Ha a szerződés közös megegyezéssel vagy a Honvédség kezdeményezésére szűnik meg, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat az önkéntes műveleti tartalékos katona részére teljes összegben ki kell fizetni.

(7) Az önkéntes tartalékos katona részéről, ha szerződéses szolgálati viszonyt létesít, visszafizetési kötelezettség sem az (5) bekezdésben, sem a (6) bekezdésben említett esetekben nem áll fenn.”

48. § A Hjt. 131. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, e Fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra is alkalmazni kell. E Fejezet alkalmazásában a szolgálati viszony alatt az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt is érteni kell.”

49. § A Hjt. 148. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban - annak lefolytatása szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak.”

50. § A Hjt. 228. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]

k) az önkéntes tartalékosok adatai tekintetében, azok behívásának előkészítése és végrehajtása érdekében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei.”

51. § A Hjt. a következő 230/A. §-sal egészül ki:

„230/A. § A miniszter nyugállományú tábornok esetén az egyenruha-viselési jog megvonására, illetve a rendfokozat használatától történő eltiltásra a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést. A miniszter előterjesztési javaslatát a nyugállományú tábornok részére kézbesíteni kell. A nyugállományú tábornok a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának írásban bejelenteni köteles. A nyugállományú tábornokot a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.”

52. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fböt.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A formaruhának egyértelműen különböznie kell a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek egyenruhájától. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség objektumait őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira.”

(2) Az Fböt. 9. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben - a rendőrségnél -, illetve a Magyar Honvédség objektumait őrző fegyveres biztonsági őrség esetén a Magyar Honvédségnél - rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A szolgálati tevékenységhez csak a rendőrség központi szerv Kutyavezető-képző Iskolája által minősített (vizsgáztatott) kutya alkalmazható.”

53. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével -]

a) a Hadtörténelmi Levéltár esetében a honvédelemért felelős miniszter és a Honvéd Vezérkar, valamint az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok,”

[levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.]

54. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a Magyar Honvédségre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség objektumai őrzésével kapcsolatos, önkéntes tartalékos által ellátott személy- és vagyonvédelmi tevékenységre.”

55. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában

a) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), valamint a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóság) és a nemzetbiztonsági szolgálatok,

b) honvéd tisztjelölt: a Honvédség tényleges állományának azon tagja, aki a katonai felsőoktatási intézménybe honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert, ennek időtartama alatt ösztöndíjszerződés alapján a Honvédség erre kijelölt, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezetnél, az MH Ludovika Zászlóaljnál (a továbbiakban: Zászlóalj) tisztjelölti szolgálati viszonyban, és ezzel egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézménnyel hallgatói vagy ezt előkészítő jogviszonyban áll,

c) kettős jogállású hallgató: a katonai vagy a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvett, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos vagy szerződéses állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat,

d) miniszter: a katonai felsőoktatási intézmény vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi felsőoktatási intézmény - Rendőrtiszti Főiskola - vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter,

e) országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos parancsnoka, főigazgatója vagy országos főkapitánya, a honvédség esetében a Honvéd Vezérkar főnöke,

f) ösztöndíjas hallgató: a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert nappali tagozatos személy, aki valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,

g) polgári hallgató: az a hallgató, aki nem tartozik a b), c), vagy f) pont hatálya alá,

h) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,

i) vezető: a rektor (a továbbiakban: az intézmény vezetője), a dékán és helyetteseik, a gazdasági (fő)igazgató, az igazgatási feladatot ellátó szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: főtitkár), az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység vezetője, a kollégiumi igazgató.”

(2) A Hft. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény vezetője köteles a honvédtiszti alapképzés tananyagának összeállítása során, a katonai-szakmai területek vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnökének egyetértését beszerezni.

(2) A rendvédelmi felsőoktatási intézmény vezetője köteles a tananyag összeállítása során az érintett fegyveres szerv véleményét beszerezni.”

(3) A Hft. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A hallgatói jogviszony - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az intézménybe történő beiratkozással jön létre.

(2) Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.”

(4) A Hft. 24-26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Az ösztöndíjas hallgató juttatásait e törvény és az ösztöndíjszerződés tartalmazza. Az ösztöndíjszerződést a fegyveres szerv és a hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minősül módosításnak a hallgató juttatásainak jogszabály szerinti emelése.

(2) Az ösztöndíjas hallgató az ösztöndíjszerződésben azt vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az ösztöndíjszerződést kötő fegyveres szervnél hivatásos szolgálatot, kormánytisztviselői, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyt teljesít, a fegyveres szerv pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelő beosztásban munkát biztosít számára.

25. § (1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott módon - az ösztöndíjszerződésben érintett fegyveres szervek engedélyével - a képzési időben egyszer szakot változtathat.

(2) Az ösztöndíjas hallgató nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes.

(3) Az ösztöndíjas hallgató - az alapképzés, az ügyeleti szolgálatok, a szakmai gyakorlat időtartama, katasztrófa megelőzése és következményeinek elhárítása, valamint a szükségállapot és rendkívüli állapot kivételével - szolgálati feladat ellátására nem vehető igénybe. A szakmai gyakorlat teljesítése során az ösztöndíjas hallgató önálló hatósági jogkör gyakorlása nélkül, felügyelet mellett, a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani. A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő ösztöndíjas hallgató részére a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon biztosítani kell a vizsgakötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.

26. § (1) Az ösztöndíjas hallgató külön jogszabály szerint egyenruha vagy formaruha (a továbbiakban együtt: egyenruha) és évfolyamjelzés viselésére köteles.

(2) Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. A Rendőrtiszti Főiskolán kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az intézmény vezetőjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.

(3) Az ösztöndíjas hallgató a Rendőrtiszti Főiskolát csak az intézmény Szabályzatában foglaltak szerint, engedéllyel hagyhatja el.”

(5) A Hft. III. Fejezete a következő alcímmel és 34/A-34/R. §-sal egészül ki:

„Honvéd tisztjelölt

34/A. § (1) A honvédtiszti alapképzésre az a 18. életévét betöltött, de 23 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező, büntetlen előéletű személy vehető fel, aki a külön jogszabályban előírt alkalmassági, illetve fizikai követelményeknek megfelel, a katonai felsőoktatási intézmény által megállapított felvételi ponthatárt eléri, továbbá vállalja, hogy a honvédtiszti alapképzés idejére a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyt létesít és tart fenn.

(2) Azt a tényt, hogy a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn

a) a katonai felsőoktatási intézménybe történő jelentkezéskor a felvételét kérő személy

b) a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatt a Zászlóalj parancsnok írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a honvéd tisztjelöltön kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a honvéd tisztjelölt

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A Zászlóalj parancsnoka a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a honvéd tisztjelöltet annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a honvéd tisztjelölt igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a Honvédség az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából -

a) a felvételről meghozott döntés időpontjáig a katonai felsőoktatási intézmény,

b) a tisztjelölti szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén annak megszűnéséig a Honvédség

kezeli.

34/B. § (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személlyel a Honvéd Vezérkar főnöke köt ösztöndíjszerződést. Az ösztöndíjszerződés megkötésének napjával a honvéd tisztjelölt a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyt létesít, és a Zászlóalj állományába kerül. A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyára a Hjt.-t akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten elrendeli.

(2) A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy a honvédtiszti alapképzés alatt a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyban, a katonai felsőoktatási intézménnyel pedig ezzel egyidejűleg hallgatói vagy ezt előkészítő jogviszonyban áll, továbbá a tanulmányai befejezése után legalább a képzés időtartamának megfelelő időre a Honvédségnél végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban teljesít szolgálatot. A Honvédség az ösztöndíjszerződés megkötésével arra vállal kötelezettséget, hogy a végzett honvéd tisztjelöltet a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján hivatásos vagy szerződéses tiszti állományba veszi, és beosztását végzettségének és képzettségének megfelelően állapítja meg.

(3) Az ösztöndíjszerződés megkötésével egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézmény a honvéd tisztjelöltet - hallgatói jogviszony létesítése nélkül - nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony). A hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony a nyilvántartásba vételt követően egy félév időtartamú, amely alatt a honvéd tisztjelölt a katonai alapfelkészítésen veszt részt. A honvéd tisztjelölt a hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony alatt is jogosult diákigazolvány igénylésére.

(4) A katonai alapfelkészítés idejére az ösztöndíjszerződésben próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnal hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben a 34/J. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A katonai alapfelkészítés sikeres teljesítésével az előkészítő jogviszony megszűnik, és a honvéd tisztjelöltnek hallgatói jogviszonya keletkezik. Amennyiben a honvéd tisztjelölt nem kíván hallgatói jogviszonyt létesíteni, a 34/F. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6) A honvéd tisztjelölt a katonai alapfelkészítés során az alábbiak szerint esküt tesz:

„Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, hűséges katonája leszek. A Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával életem árán is megvédem.”

(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)

„Isten engem úgy segéljen!”

34/C. § A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonya megszűnik

a) a sikeres záróvizsgát tett és az előírt nyelvvizsga-követelményt is teljesítő honvéd tisztjelölt esetén a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,

b) az intézmény vezetőjének határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján,

c) a tisztjelölti szolgálati viszonya megszűnésével.

34/D. § (1) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonya elbocsátással akkor szüntethető meg, ha

a) a katonai felsőoktatási intézményben az általa látogatott szak oktatása megszűnt, a tisztjelölti szolgálati viszony fenntartásával az intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy az átirányítást a honvéd tisztjelölt nem vállalta, vagy

b) a honvéd tisztjelölt a tanulmányi kötelezettségét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette, vagy az általa teljesített tanulmányi kötelezettség nem éri el a Honvédség által meghatározott követelményszintet.

(2) Elbocsátás esetén a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a tisztjelölti szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. A honvéd tisztjelölt kérelmére a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, illetve a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezheti a szerződéses legénységi állományba vételt vagy azt, hogy az érintett tanulmányait tiszthelyettes-jelöltként folytathassa.

(3) Az intézmény vezetője az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű.

34/E. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnik

a) közös megegyezéssel,

b) törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben,

c) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

d) a honvéd tisztjelölt halálával,

e) a honvéd tisztjelölt általi lemondással, az erre vonatkozó írásban beadott nyilatkozat benyújtását követő 8. napon,

f) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,

g) a Honvédség által a honvéd tisztjelölt részére megküldött, az ösztöndíjszerződés egyoldalú felbontásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 8. napon,

h) tiszti állományba vétellel.

(2) A tisztjelölti szolgálati viszony megszüntetésére a Zászlóalj parancsnok javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke jogosult.

34/F. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntethető. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a megszüntetett ösztöndíjszerződésből eredő, egymás iránti jogait és kötelezettségeit.

(2) A 34/D. § és a 34/H. § (2) bekezdés d) pontja kivétel közös megegyezéssel szűnik meg a tisztjelölti szolgálati viszony akkor is, ha a honvéd tisztjelölt kérelmére a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, illetve a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezi a szerződéses legénységi állományba vételt, vagy azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait tiszthelyettes-jelöltként folytathassa. A Honvéd Vezérkar főnöke egyetértésének hiánya - amennyiben a honvéd tisztjelölt a kérelmét fenntartja - a tisztjelölti szolgálati viszonyról való lemondásnak minősül.

34/G. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a tisztjelölti szolgálati viszony

a) az eskü letételének megtagadása esetén,

b) a magyar állampolgárság elvesztése esetén,

c) a 34/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha a honvéd tisztjelölt nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, illetve

d) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg,

e) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása esetén.

(2) A szolgálati viszony az (1) bekezdés a)-c) és az e) pontja szerinti esetekben azon a napon szűnik meg, amikor a Honvéd Vezérkar főnöke a törvényi feltétel beálltát megállapította.

34/H. § (1) A honvéd tisztjelölt nem mondhat le tisztjelölti szolgálati viszonyáról

a) a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején,

b) az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakban,

c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben foglalt - a honvédelmi ágazat hatáskörébe utalt - feladatok végrehajtásának időszaka alatt.

(2) A Honvédség a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalúan akkor bonthatja fel, ha

a) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédséget érintő létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt a honvéd tisztjelöltet a képzettségének és végzettségének megfelelő kezdő beosztásba nem lehet helyezni, és más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra történő átirányítására nincs lehetőség, vagy az átirányítást a tisztjelölt nem vállalta,

b) a honvéd tisztjelölt határidőben nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben szakirányának megfelelően előírt gépjármű-vezetői engedély megszerzésének, illetve nyelvi követelményrendszernek,

c) a honvéd tisztjelölt körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,

d) a honvéd tisztjelölt által teljesített, a katonai szocializáció szempontjából lényeges követelmények nem érik el a Honvédség által meghatározott követelményszintet,

e) a honvéd tisztjelölt méltatlansága esetén.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontja esetén a honvéd tisztjelölt kérelmére a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, illetve a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezheti a szerződéses legénységi állományba vételt, vagy azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait tiszthelyettes-jelöltként folytathassa.

(4) A honvéd tisztjelölt (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanság megállapítására a Hjt. és a végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

34/I. § A honvéd tisztjelölt tiszti állományba vétele hivatásos, vagy szerződéses jogviszony létesítésével történhet. Erről a Honvéd Vezérkar főnöke a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a szolgálat érdekére tekintettel dönt.

34/J. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnése esetén a honvéd tisztjelölt azon a szakon, amelyre felvételt nyert polgári hallgatóként akkor folytathatja a tanulmányait, ha

a) az adott szakon folyik civil képzés,

b) rendelkezésre áll államilag támogatott létszám vagy vállalja a költségtérítéses képzésen való részvételt, és

c) a tisztjelölti szolgálati viszony nem a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg. Az egészségügyi ok a Honvédség érdekkörében felmerült oknak minősül.

(2) Ha a hallgatói jogviszony vagy tisztjelölti szolgálati viszony a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvéd tisztjelölt a képzés költségeit a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően köteles visszatéríteni.

34/K. § (1) A honvéd tisztjelölt a Zászlóaljnál rendfokozat nélkül tölt be szolgálati beosztást. A honvéd tisztjelölt a szolgálati feladatait a jogszabályoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan köteles végrehajtani. Az általa ellátott beosztás alapján a honvéd tisztjelölt fenyítési és elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre és egyéb járandóságokra pedig e törvény szabályai alapján jogosult.

(2) A honvéd tisztjelölt külön jogszabály szerint egyenruha és évfolyamjelzés viselésére köteles. Az intézményen kívüli rendezvényen a honvéd tisztjelölt egyenruhát a Zászlóalj parancsnokának engedélyével viselhet.

(3) A katonai érintkezés során a honvéd tisztjelöltet az első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, a negyedik évfolyamon zászlósi rendfokozathoz kapcsolódó kötelességek terhelik, illetve - ide nem értve a juttatásokat - jogok illetik meg.

(4) A honvéd tisztjelölt a 20. § rendelkezésein túl köteles az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni, a katonai rend és a fegyelem szabályait, így különösen a Szolgálati Szabályzat előírásait megtartani. A honvéd tisztjelölt szolgálaton kívül is köteles a Honvédség tényleges állományú tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(5) A honvéd tisztjelöltre a Hjt. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bejelentéssel, illetve engedélyezéssel kapcsolatos állományilletékes parancsnoki jogköröket a Zászlóalj parancsnoka gyakorolja.

34/L. § (1) A honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatt köteles

a) részt venni a Hvt. 70. § (1) bekezdésének a), b), d)-f) és h)-j) pontjai szerinti feladatok végrehajtásában,

b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben,

c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,

d) a katonai szolgálatra való felkészülés, illetve a vezetési ismeretek megalapozása és fejlesztése érdekében, gyakorlási célból parancsnoki feladatokat ellátni,

e) megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején szolgálati feladat ellátására.

(2) A Hvt. 70. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott igénybevételt a Honvéd Vezérkar főnöke a honvédelemért felelős miniszter arra vonatkozó egyedi döntése alapján a Zászlóalj parancsnoka útján határozatban rendeli el az intézmény vezetőjének egyidejű értesítése mellett. A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő honvéd tisztjelölt részére a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon biztosítani kell a vizsgakötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.

(3) A honvéd tisztjelölt az (1) bekezdés szerinti kiképzést, szolgálati igénybevételt a Zászlóalj parancsnok javaslatára a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével a szövetséges, valamint az európai uniós együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is teljesítheti.

34/M. § (1) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelésére a 18. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a (2) bekezdés kivételével a hallgatói jogviszony szünetelése a tisztjelölti szolgálati jogviszony fennállását nem érinti.

(2) A tisztjelölti szolgálati jogviszony a hallgatói jogviszonnyal egyidejűleg a honvéd tisztjelölt kérelmére akkor szünetelhet, ha a honvéd tisztjelölt a Honvédség egészségügyi szolgálata véleményének alapján szülés miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni a hallgatói és a tisztjelölti szolgálati viszonyból eredő kötelezettségének. A szülés miatti egybefüggő szünetelés ideje nem lehet hosszabb, mint négy félév.

(3) A honvéd tisztjelölt pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat, pártrendezvényen nem vehet részt.

(4) A honvéd tisztjelölt nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja vagy tevékenysége a Honvédség törvényben meghatározott feladataival ellentétes.

(5) A honvéd tisztjelölt köteles a társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen a Zászlóalj parancsnokának írásban bejelenteni. A Zászlóalj parancsnoka a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését a szolgálat érdekeire tekintettel írásban megtilthatja. Ezt megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.

34/N. § (1) A honvéd tisztjelölt az intézmény Szabályzatában meghatározott módon - a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével, a tisztjelölti szolgálati viszonyának fenntartása mellett - a képzési idő tartama alatt legfeljebb egyszer szakot válthat. A honvéd tisztjelölt külföldön tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat.

(2) A honvéd tisztjelölt vendéghallgatói jogviszonyt, illetve további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélyével létesíthet. A Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélye szükséges a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához is.

(3) A honvéd tisztjelölt az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelmét a Zászlóalj parancsnok útján, annak véleményével terjeszti fel.

34/O. § (1) A Zászlóalj beosztásában történő szolgálatteljesítés kiképzési időnek minősül, melyet úgy kell megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse. A kiképzési időn belül a honvéd tisztjelölt napirendjét a Zászlóalj parancsnoka határozza meg.

(2) A honvéd tisztjelöltet a Zászlóalj elhelyezési körletében kell elhelyezni. Ettől eltekinteni szakmai gyakorlat vagy szolgálati feladat végrehajtása érdekében lehet. Az elhelyezési körletben biztosítani kell a képzéssel és a kiképzéssel kapcsolatos követelmények teljesítését elősegítő körülmények kialakítását, a tisztálkodásnak, az étkeztetésnek, az egészségügyi ellátásnak, valamint a pihenőidő eltöltésének és az alvásnak az általános feltételeit. A honvéd tisztjelölt az elhelyezési körletet csak a Zászlóalj parancsnoka által meghatározottak szerint és engedélyével hagyhatja el.

34/P. § (1) A honvéd tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelősségét - e törvényben szabályozott kivételekkel - az Ftv., a Hjt., valamint az intézmény fegyelmi és kártérítési szabályzata állapítja meg.

(2) Fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi büntetésben részesíthető a honvéd tisztjelölt, ha a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegi. A fegyelmi felelősséget első fokon a Zászlóalj parancsnoka bírálja el a Hjt.-ben rögzített eljárási szabályok szerint.

(3) A kiszabható fegyelmi büntetéseket az Ftv. határozza meg azzal, hogy a honvéd tisztjelölt esetén az Ftv. 70. § (2) bekezdésének d) pontja nem alkalmazható, az Ftv. 70. § (2) bekezdés c) pontja esetén pedig fegyelmi büntetésként az alapösztöndíj csökkenthető legfeljebb öt hónapra 10-50%-kal.

(4) A honvéd tisztjelöltet megillető kártérítési igény elbírálására a Hjt., valamint e tárgykörben végrehajtására kiadott jogszabályok anyagi és eljárásjogi rendelkezései az irányadók azzal, hogy esetükben állományilletékes parancsnok a Zászlóalj parancsnoka.

(5) A honvéd tisztjelölt büntetőjogi és szabálysértési felelősségének elbírálására a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok az irányadóak.

34/R. § A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonya tekintetében a 15/A. § és a 16. § rendelkezései nem alkalmazhatók.”

(6) A Hft. 41/A. §-át megelőző alcím és a 41/A. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A honvéd tisztjelölt ösztöndíja

41/A. § (1) A honvéd tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult.

(2) Az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíjkiegészítés, tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A honvéd tisztjelölt ösztöndíjára a bírósági végrehajtásról szóló törvény ösztöndíjra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az ösztöndíj és egyéb juttatások mértékeire vonatkozó rendelkezéseket az ösztöndíjszerződés nem tartalmazhat.

(5) Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíj elemekre meghatározott szorzószámok és a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzataként kell kiszámolni.

(6) A honvéd tisztjelölt alapösztöndíjra jogosult, amelynek szorzószáma havonta:

a) szakaszparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében: 0,60
b) rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében: 0,55
c) az a) és b) pontokba nem tartozók esetében: 0,50

(7) A honvéd tisztjelölt alapösztöndíj-kiegészítésre jogosult, amelynek szorzószáma havonta az egyes kiképzési vagy tanulmányi szemeszterek időszakai alapján:

a) Katonai alapfelkészítés: 0,25
b) II. szemeszter: 0,26
c) III. szemeszter: 0,27
d) IV. szemeszter: 0,28
e) V. szemeszter: 0,29
f) VI. szemeszter: 0,30
g) VII. szemeszter: 0,31
h) VIII. szemeszter: 0,32

(8) Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő időszak első napját megelőző napig, a VIII. szemeszter esetén pedig a honvéd tisztjelölt jogviszony megszűnése napjáig jár.

(9) A honvéd tisztjelölt az előző szemeszter tanulmányi eredménye alapján tanulmányi pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta a korrigált kreditindex alapján:

a) 3,50 és alatta: nem jár
b) 3,51-4,00 között: 0,10
c) 4,01-4,50 között: 0,15
d) 4,51-5,00 között: 0,20
e) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében: 0,40

(10) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:

a) a repülési pótlék - az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100%-os teljesítése esetén - évente 25-100%;

b) ejtőernyős-ugrási pótlék az ugrások számától függően ugrásonként 2-5%;

c) katasztrófavédelmi pótlék naponta 5,8%.

(11) Az ösztöndíjat a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a honvéd tisztjelölt megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(12) A honvéd tisztjelölt részére a kifizetett, átutalt ösztöndíjról részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

(13) Az ösztöndíjból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a honvéd tisztjelölt hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.

(14) A jogalap nélkül kifizetett, átutalt ösztöndíj 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a honvéd tisztjelölttől visszakövetelhető. A Hjt. 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül kifizetett, átutalt ösztöndíj, ha annak jogtalanságáról a honvéd tisztjelölt tudott vagy tudnia kellett volna.

(15) A Honvédség a honvéd tisztjelölt jogviszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az ösztöndíjon túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett, átutalt pénzbeli juttatásnak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a Hjt. 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül érvényesítheti.

(16) A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjára vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes ösztöndíjrészét nem ruházhatja át.

(17) Az ösztöndíjból való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

(18) A jogviszony szünetelésének ideje alatt a honvéd tisztjelölt (2) bekezdés szerinti ösztöndíjra nem jogosult.”

(7) A Hft. IV/A. Fejezete a következő alcímmel és 41/S. §-sal egészül ki:

„A honvéd tisztjelölt természetbeni juttatásai

41/S. § (1) A honvéd tisztjelölt a külön jogszabályokban meghatározottak szerint térítésmentes természetbeni ellátásként élelmezési és ruházati ellátásra, valamint elhelyezésre és tanszertámogatásra jogosult.

(2) Szolgálati kiküldetés esetén a honvéd tisztjelöltet a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-a illeti meg.

(3) Ha a honvéd tisztjelölt a 34/L. § (3) bekezdése alapján külföldön teljesít feladatot, illetve tanulmányokat folytat, hazai ösztöndíján felül devizaellátmányra, külföldi napidíjra és költségtérítésekre külön jogszabályban meghatározottak szerint jogosult. A pályázati forrásból finanszírozott külföldi tanulmányok esetén a honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult, továbbá részére a pályázati forrás terhére a kiküldő további juttatásokat állapíthat meg.”

(8) A Hft. IV/A. Fejezete a következő alcímmel és 41/T. §-sal egészül ki:

„A honvéd tisztjelölt érdemeinek elismerése

41/T. § A honvéd tisztjelölt az adott feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:

a) pénzjutalom,

b) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,

c) kitüntetés.”

(9) A Hft. 49. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A honvéd tisztjelölt jogállással összefüggésben 2011. február 1-jéig a megkötött ösztöndíjszerződéseket módosítani kell.”

(10) A Hft. a következő 49/B. §-al egészül ki:

„49/B. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol törvény, kormányrendelet, illetve HM rendelet ösztöndíjas hallgatót említ, azon a honvéd tisztjelöltet is érteni kell.”

(11) A Hft. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével kapcsolatos eljárást,

b) a külföldi tanulmányokkal, kiképzéssel, szolgálati igénybevétellel kapcsolatos részletes szabályokat,

c) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozásának részletes szabályait és az adományozás rendjét,

d) a tisztjelölti szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályait,

e) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket, az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, valamint az egészségi követelmények felmérésének költségeit,

f) az ösztöndíj és a pénzjutalom megállapításával, illetve folyósításával, az egyéb pótlékokra való jogosultsággal kapcsolatos részletes szabályokat,

g) a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,

h) kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat,

i) a képzési költség visszatérítésének részletes szabályait,

j) a katonai szocializáció szempontjából lényeges követelményeket, az elvárt követelményszintet és a honvéd tisztjelöltek értékelésének szabályait.”

56. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni]

c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és”

57. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:]

e) a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben.”

58. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„d) a honvédelmi igazgatás szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § a), b), f), i), k) pontjaiban megjelölt adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait, valamint a hadkiegészítő parancsnokság, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelése céljából a 9. § (1) bekezdésében, valamint 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat;”

59. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 56. §-a 2011. január 2-án lép hatályba.

60. § (1) A Hvt.

a) 8. § (4) bekezdésében az „a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, valamint a hivatásos önkormányzati” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtási szervezet, a katasztrófavédelem, valamint az állami és a hivatásos önkormányzati” szöveg,

b) a 33. § (5) bekezdésében a „köztisztviselőire” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőire, köztisztviselőire” szöveg,

c) 101. § (3) bekezdés j) pontjában az „irányítja” szövegrész helyébe a „vezeti” szöveg,

d) 102. § (1) bekezdésében a „középszintű irányító szervek” szövegrész helyébe a „középszintű vezető szerv” szöveg,

e) 204. § (1) bekezdés b) pontjában a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)” szövegrész helyébe a „Hjt.” szöveg

lép.

(2) A Hjt.

a) 2. § (38) bekezdésben az „önként vállalja” szövegrész helyébe az „önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként vállalja” szöveg,

b) 43. § (2) bekezdésében a „tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén a 20 évet, tisztesi beosztás esetén a 15 évet” szövegrész helyébe a „a 20 évet” szöveg

c) 68. § (5) bekezdésében az „összegű előleget” szövegrész helyébe az „összeget” szöveg,

d) 152. § (2) bekezdésben a „Honvédséghez nem tartozó személyt” szövegrész helyébe a „Honvédséghez nem tartozó személyt, valamint az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában” szöveg,

e) 165. § (1) bekezdésben „az illetményéből” szövegrész helyébe „az illetményéből, illetve - önkéntes tartalékos katona esetén - rendelkezésre állási díjából” szöveg,

f) 287. § (2) bekezdés e) pontjában a „leszerelési segély” szövegrész helyébe a „leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj, szerződéskötési díj” szöveg, a „toborzópénz visszafizetésével” szövegrész helyébe a „toborzópénz és a szerződéskötési díj visszafizetésével” szöveg,

g) 287. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontjában az „elengedésének” szövegrész helyébe az „elengedésének, továbbá a túlélő hozzátartozó lakhatási támogatásának” szöveg

lép.

(3) A Hft.

a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató)” szövegrész helyébe a „hallgatóira és honvéd tisztjelöltjeire (ha e törvény eltérően nem rendelkezik a továbbiakban együtt: hallgató)”

b) 3. § (1) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)” szöveg helyébe az „a Hszt. és a Hjt.”

c) 15/A. § (2) bekezdésének mindkét előfordulásánál és (3) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés f) pontjában a „15. § (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „15. § (2) bekezdésben”

d) 34. § (2) bekezdésében a „25. § (4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „25. § (3) bekezdésének”

e) 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés mindkét előfordulásánál, 41/E. §-ban, 41/G. § (4) bekezdésében, 41/H. § (1) és (2) bekezdésében, 41/I. § (5) bekezdésében, 41/J. § (1) bekezdésében, 41/M. § b) pontjában, 41/R. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdésében az „az ösztöndíjas hallgató” szövegrész helyébe az „a honvéd tisztjelölt”

f) IV/A. Fejezet címében az „ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓI” szöveg helyébe a „HONVÉD TISZTJELÖLTJEI”

g) 41/B. § (1) bekezdésében, 41/D. § (5) bekezdésében, 41/F. §-ban, 41/P. § (2) bekezdésében az „ösztöndíjas hallgató” szövegrész helyébe a „honvéd tisztjelölt”

h) 41/D. § (1) és (3) bekezdésében az „az ösztöndíjas hallgatóval” szövegrész helyébe az „a honvéd tisztjelölttel”

i) 41/D. § (6) bekezdésében, a 41/F. §-ban, 41/N. § (1) bekezdésében az „Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony” szövegrész helyébe az „A tisztjelölti szolgálati viszony”

j) 41/E. §-ban az „Az ösztöndíjas hallgatók” szövegrész helyébe az „A honvéd tisztjelöltek”

k) 41/G. § (1) bekezdésében, 41/I. § (1) bekezdésében, 41/M. § felvezető szövegrészében az „Az ösztöndíjas hallgató” szövegrész helyébe az „A honvéd tisztjelölt”

l) 41/G. § (2) bekezdésében az „az ösztöndíjas hallgatói jogviszony” szövegrész helyébe az „a tisztjelölti szolgálati viszony”, az „ösztöndíjas hallgatót” szövegrész helyébe a „honvéd tisztjelöltet”

m) 41/I. § (4) és (5) bekezdésében és 41/R. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ösztöndíjas hallgatót” szövegrész helyébe az „a honvéd tisztjelöltet”

n) 41/I. § (5) bekezdésében az „az ösztöndíjas hallgatónak” szövegrész helyébe az „a honvéd tisztjelöltnek”

o) 41/K. §-ban az „az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya” szövegrész helyébe az „a tisztjelölti szolgálati viszonya”

p) 41/P. § (1) bekezdésében az „az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyát” szövegrész helyébe az „a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonyát”

szöveg lép.

61. § (1) Hatályát veszti a Hvt.

a) 52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a „hadfelszerelési” szöveg,

b) 72. § (2) bekezdésében „az állami szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához” szöveg,

c) 76. § (2) bekezdésében a „béke- és háborús” szöveg,

d) 85. §-a,

e) 86. § (1) bekezdésében az „és anyagok” szöveg,

f) 97. § (1) bekezdés n) pontjában az „anyagi-technikai, közlekedési,” szöveg,

g) 207. § (1) bekezdés b) pontjában a „váratlan” szöveg.

(2) Hatályát veszti a Hjt.

a) 38/B. §-a,

b) 41/A. § nyitó szövegrészében a „(továbbiakban: kizáró ok)” szöveg,

c) 46. § (5) és (7) bekezdése,

d) 109/A. §-ban a „Honvéd Vezérkar főnöke és a” szöveg,

e) 287. § (2) bekezdés j) pontjában a „, valamint a meg nem térülő károk rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait” szöveg.

(3) Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XCIII. törvény.

(4) Hatályát veszti a Hft. 27-30. §-a és Melléklete.

(5) Ez a törvény 2012. január 2-án veszti hatályát.

62. § (1) Nem lép hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLII. törvény 5. § (2) bekezdése, 7-9. §, 10. § (2) bekezdése, 12. §, 22. § (1) bekezdése, 23. §, 27. § és 30. §-a.

(2) Nem lép hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XCV. törvény 4. §-a, 9. §-a, 26. § (3) bekezdése, 30. §, 42. § (2) bekezdése és 46. § (2) bekezdése.

1. melléklet a 2010. évi CLXXX. törvényhez

„1. melléklet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényhez

A tartalékos katona esküje

„Én, ...... esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, a Magyar Honvédségnek hűséges katonája leszek. A Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával, életem árán is megvédem.”

(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)

„Isten engem úgy segéljen!””


  Vissza az oldal tetejére