Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.30.)

2010. évi CLXXXI. törvény

az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról * 

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya alá tartozik:]

j) a bányászati hulladék kezelése;”

(2) A Bt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a), bb) és c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a), bb) és c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.

A (3) bekezdés ba) pont szerinti bányajáradék mértéke akkor emelkedik az előbbiek szerint, ha P: az 1996. novemberben kötött hosszú távú import szerződés alapján a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő, vagy jogutódja által vásárolt földgáz számlával igazolt, tárgyévet megelőző éves átlagára. A miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.”

(3) A Bt. 41. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki]

d) bányászati hulladékot engedély nélkül kezel, tárol.”

(4) A Bt. 43. § (9) bekezdés második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, valamint a bányászati hulladék kezelője felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a, engedélyes tevékenység esetében a tárgyévet megelőző évi árbevétel 0,4%-a, valamint amennyiben a bányászati hulladék kezelője a bányavállalkozótól eltér, akkor a bányászati hulladék kezelőjének tevékenysége tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,04%-a”

(5) A Bt. 43/B. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet]

e) a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos döntését környezet- vagy természetvédelmi okból vagy a személy- és vagyonbiztonság érdekében”

[fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.]

(6) A Bt. 44. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]

„n) a bányászati hulladék kezelése, és az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása.”

(7) A Bt. 49. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„43. „Bányászati hulladék”: a bányászati tevékenység során keletkező hulladék, valamint a bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap.”

(8) A Bt. 50/A. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter]

m) a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó részletes szabályok”

[rendeletben történő megállapítására.]

(9) A Bt. 51. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/21/EK irányelve az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (3. cikk 3. és 8. pontja, 7. cikk, 11-12. cikk, 14. és 19. cikk), a törvény 1. §, 2. §, 16. §, 19. §, valamint a 41. § (1) bekezdés d) pontja, 43/B. § (6) bekezdés e) pontja, 44. § (1) bekezdés n) pontja, 49. § 43. pontja, 50/A. § (2) bekezdés m) pontja.”

2. § A Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „P: az 1996. novemberben kötött hosszú távú import szerződés” szövegrész helyébe a „P: hatósági áron értékesített földgáz esetén az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló külön jogszabályban megállapított hatósági ár, szabadáras értékesítés esetén az 1996. novemberben kötött hosszú távú import szerződés” szöveg lép.

3. § A Bt. 50. § (11) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„(11) E törvénynek az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXXI. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított 43. § (9) bekezdésében meghatározott bányavállalkozónak nem minősülő bányászati hulladék kezelő felügyeleti díj fizetési kötelezettsége első alkalommal 2012. január 1. napján keletkezik.”

4. § Hatályát veszti a Bt. 20. § (3) bekezdés h) pontját követő záró szövegrész.

2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

5. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.”

3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

6. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 140. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra. Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.”

7. § A VET. 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„24. a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, a bizonyítvány kiadására, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra és a kapcsolt bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány-rendszer és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésének időpontját,”

[rendeletben állapítsa meg.]

8. § (1) A VET. 171. §-a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére jogosult villamosenergia-termelő kérelmére a Hivatal a kötelező átvétel időtartamát az e bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén 2012. december 31-ig meghosszabbítja és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségét meghatározza. A kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségét a Hivatal a kérelem benyújtását megelőző két naptári évre vonatkozó villamosenergia-termelési adatok súlyozott átlaga alapján határozza meg. A meghosszabbítás feltétele, hogy

a) a lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára szolgáló távhő célú hőenergia, illetve külön kezelt intézmény ellátásának céljára szolgáló hasznos hőenergia értékesítésének aránya a kérelem benyújtását megelőző két naptári évre vonatkozóan elérje a 35%-os arányt,

b) a termelő legfeljebb a 2010. december 1-jén alkalmazott hőenergia értékesítési átlagárát alkalmazza 2011. június 30-ig, és

c) legkésőbb 2011. december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi az 5. § (1) bekezdése szerinti erőművi teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. A lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára szolgáló távhő célú hőenergia, vagy külön kezelt intézmény ellátásának céljára szolgáló hasznos hőenergia-értékesítés arányának a kötelező átvétel meghosszabbított időtartama alatt minden naptári évben el kell érnie a 35%-ot. A feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi.

(5b) A villamosenergia-termelők a kötelező átvétel (5a) bekezdés szerinti meghosszabbítása iránti kérelmüket legkésőbb 2011. január 31-ig nyújthatják be a Hivatalhoz, a kérelmet a Hivatal 2011. április 15-ig elbírálja. A kérelem elbírálásáig a kérelmező 2010. december 31-én fennálló értékesítési jogosultsága alapján jogosult a kötelező átvétel keretében villamos energiát értékesíteni. Amennyiben a Hivatal a kérelmet elutasítja, azon termelők által termelt, 2011. január 1-jét követően a kötelező átvétel keretében értékesített villamos energia vonatkozásában, amely termelők kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultsága 2011. január 1-jén megszűnt, a Hivatal az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabályban meghatározott, a kötelező átvételi rendszerben a jogszabályi feltételeknek nem megfelelően értékesített villamos energiára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(5c) Az (5) bekezdés, valamint az (5a) és (5b) bekezdés szerinti meghosszabbított a kötelező átvétel keretében történő értékesítésre kerülő, hővel kapcsoltan termelt villamos energia 2011. január 1-jétől hatályos csúcsidőszaki átvételi árát és völgyidőszaki átvételi árát úgy kell megállapítani, hogy az 15%-kal alacsonyabb legyen, mint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály 2010. december 1-jén hatályos rendelkezései szerint 2011. január 1-jére számított átvételi árak.

(5d) Az (5a) bekezdés szerinti meghosszabbítás alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítésre kerülő, hővel kapcsoltan termelt villamos energia csúcsidőszaki átvételi árát és völgyidőszaki átvételi árát úgy kell megállapítani, hogy annak 2012. január 1-jétől hatályos értéke 30%-kal alacsonyabb legyen, mint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály 2010. december 1-jén hatályos rendelkezései szerint 2012. január 1-jére számított átvételi árak.

(5e) Az (5a) és (5b) bekezdés szerint a kötelező átvételi jogosultság meghosszabbítását kérelmező, a kötelező átvétel keretében értékesítő termelő a kérelem (5b) bekezdés szerinti elbírálásáig az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör tagja marad, azzal hogy vonatkozásában nem alkalmazhatók az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabályban meghatározott, havi termelési menetrenddel kapcsolatos szankciók a januári termelési menetrend vonatkozásában, amennyiben az (5b) bekezdés szerinti kérelem hiányában 2010. december 31-én megszűnt volna jogosultsága a kötelező átvétel keretében történő értékesítésre.”

(2) A VET. 171. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni

a) a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek teljesítőképességét annak érdekében, hogy az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére, és

b) a zöld bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait.”

(3) A VET. 171. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer mellett a Kormány a Hivatal javaslatára dönt a külön jogszabályban meghatározott kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetéséről. A kapcsolt bizonyítvány-rendszer szabályozására a Hivatal 2011. szeptember 1-jéig javaslatot tesz a Kormány számára. A Kormány e bekezdés szerinti, kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érintheti a döntés meghozatalát megelőzően a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát és az (5) bekezdés szerinti szerződések érvényességét.”

9. § A VET. 171. § (5) bekezdésében a „jelen bekezdés szerinti meghosszabbítás” szövegrész helyébe a „jelen, illetve az (5a) bekezdés szerinti meghosszabbítás” szöveg, 171. § (8) bekezdésében a „zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszer” szövegrész helyébe a „zöld bizonyítvány-rendszer” szöveg, az „az (5)-(6) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (6) bekezdés” szöveg lép.

4. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

10. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 103. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek, valamint a termelő a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra.

Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.”

11. § A GET. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendszerhasználati díjaknak, a csatlakozási díjnak és a külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások díjainak meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elvének. Nem sérti a megkülönböztetés-mentesség elvét az, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók az önálló érdekérvényesítő képesség terén fennálló, a többi felhasználóhoz képest hátrányosabb helyzetének ellensúlyozása érdekében a rendszerhasználati díjak az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére differenciáltan kerülnek meghatározásra.”

12. § A GET. 133. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„3. az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakat, áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, a nagycsaládosokat megillető kedvezményre vonatkozó szabályokat, az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás árát, a felajánlás keretében értékesített mennyiséget a földgáztárolóból és importból származó mennyiség szerinti bontásban; az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges hazai termelésű földgáz mennyiségét, az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát, az igénybevételre jogosultak vagy e törvény szerint kötelezettek körét, valamint a 141/A. §-ban és a 141/B. §-okban foglaltak megsértése esetén az e rendelkezésekben meghatározott engedélyesekkel szemben alkalmazandó jogkövetkezmények körét,”

13. § A GET. 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ezen § alapján kizárólag ellátás típusú szerződés köthető. A 141. § és a 141/A. § alkalmazásában az ellátás típusú szerződés olyan szerződés, amely a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló jogszabály szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget tartalmazza, és amely alapján a Get. szerinti közüzemi nagykereskedő forrásaival rendelkező kereskedő (a továbbiakban: volt közüzemi nagykereskedő) az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a vásárló mindenkori igénye alapján szolgáltatja a földgázt. Az ellátás típusú szerződés keretében egyetemes szolgáltatási célra földgázt vásárló szerződő fél mindenkori igénye szerint kell átadni a földgáz mennyiséget, akkor is, ha az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás mennyiségét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott mennyiség az igényelt földgáz mennyiségnél kevesebb.”

14. § A GET. 141/A. §-a a következő (13)-(17) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló rendeletben (a továbbiakban: Felajánlási rendelet) meghatározott mennyiséget a rendelet hatálybalépését követően át kell adni a szerződő félnek. Amennyiben a Felajánlási rendelet vagy annak módosítása olyan időpontban lép hatályba, amely időpontban a szabályozási időszak már elkezdődött (pl. negyedév közben), úgy a rendeletben meghatározott mennyiséget az ott meghatározott áron a rendelet hatálybalépését követően a rendelet szerinti szabályozási időszak végéig kell átadni a szerződő félnek; az így megadott mennyiség a szabályozási időszak fennmaradó részére vonatkozik. A Felajánlási rendeletben vagy annak módosításában meghatározott mennyiségbe a rendelet hatálybalépését megelőzően a szabályozási időszakban a szerződő félnek már átadott mennyiség nem számítható be.

(14) A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiség a rendelet szerinti felek közötti szerződésekben meghatározott teljes éves egyetemes szolgáltatási célra értékesített mennyiséget csökkenti. Ebben az esetben a szerződés szerint a szerződésben megállapított földgázmennyiségnél kevesebb földgáz átvételének esetére meghatározott szerződéses jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

(15) A hatósági ár vonatkozásában a szerződésben a szerződéses árak felülvizsgálatára vagy módosítására irányadó rendelkezések nem alkalmazhatók.

(16) A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiség az egyes szerződésekben meghatározott földgázmennyiségre vonatkozó rugalmassági szabályok figyelembevételével alkalmazandó és vehető át a hatósági ár alkalmazásával.”

15. § A GET. 141/B. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgázt termelő, valamint az egyetemes szolgáltató jogosult a Felajánlási rendeletben foglalt áron és mennyiséggel szerződését újratárgyalni és módosítani 2011. január 1-ig. A szerződésmódosítás hatálybalépésnek napja 2011. január 1. Ezen szerződés 2011. június 30-ig nem szüntethető meg. Az e bekezdés szerinti szerződés hatálya alá tartozó földgázmennyiséget először a szerződés hatálybalépésének napján kell nominálni.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti szerződésmódosításra a (9) bekezdésben előírt határidőben nem kerül sor, akkor a hazai termelésű földgázt termelő, valamint a vele szerződésben álló egyetemes szolgáltató által az egyes energetikai témájú törvények valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXXI. törvény kihirdetését megelőzően kötött szerződés a Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiséggel és árral módosul; a szerződésmódosítás 2011. január 1-én hatályba lép. Ezen szerződés 2011. június 30-ig nem szüntethető meg. Az e bekezdés szerinti szerződés hatálya alá tartozó földgázmennyiséget először a szerződés hatálybalépésének napján kell nominálni.

(11) A (9)-(10) bekezdésben meghatározott szerződésekre alkalmazni kell az ezen § (3)-(8) bekezdéseiben foglaltakat.

(12) A hazai termelésű földgázt termelő az ezen § alapján értékesített földgáz mennyiséget - műszaki-biztonsági vagy technológiai probléma esetét kivéve - az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből köteles átadni. A mezők működése során fellépő műszaki-biztonsági vagy technológiai probléma esetén a földgázt más forrásból kell átadni, ezen mennyiségre nem vonatkozik a 103. § (2) bekezdés szerinti hatósági ár. A műszaki-biztonsági vagy technológiai probléma fennállását a bányafelügyeletnek igazolnia kell, a bányafelügyelet az igazolást a Hivatal részére megküldi.”

16. § A GET. a következő 141/C. §-sal egészül ki:

„141/C. § (1) A Felajánlási rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján 2011. első és második negyedévére a volt közüzemi nagykereskedő ismét köteles felajánlani földgáz forrását az egyetemes szolgáltatók részére az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXXI. törvény kihirdetését követő három munkanapon belül, öt munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett. A szerződést 2011. január l-ig írásba kell foglalni. Ezen szerződés 2011. június 30-ig nem szüntethető meg.

(2) Az e § szerint vásárolt földgáz kizárólag az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók ellátására fordítható. A Hivatal ellenőrizheti, hogy az egyetemes szolgáltató kizárólag az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e az ezen § szerint vásárolt földgázt.

(3) Az újonnan kötött szerződéseket a Hivatalnak tájékoztatás céljából az aláírást követő egy munkanapon belül meg kell küldeni.

(4) E § alapján vásárolt mennyiség a felek közötti, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXXIV. törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekben meghatározott teljes éves egyetemes szolgáltatási célra értékesített mennyiséget csökkenti. Ebben az esetben a szerződés szerint a szerződésben megállapított földgázmennyiségnél kevesebb földgáz átvételének esetére meghatározott szerződéses jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.”

17. § (1) A GET. 103. § (2) bekezdésben „a 144. § (1) bekezdése szerinti földgáztermelési és földgázszállítási tevékenységet is ellátó, vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáztermelést végző csoporttagja (a továbbiakban: termelői csoporttag) által termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz)” szövegrész helyébe „az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz)” szöveg, a 107/B. § (1) bekezdésében a „termelői csoporttag” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgáz” szöveg, a 107/B. § (2) bekezdésben a „földgáz” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgáz” szöveg, a 107/B. § (4) bekezdésben a „földgáz-mennyiséget” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgáz-mennyiséget” szöveg, a 107/B. § (5) bekezdésében, a 127. § s) pontjában, valamint a 141/B. § (1) és (2) bekezdésében a „termelői csoporttag” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgázt termelő” szöveg, a 119. § (2a) bekezdésében a „termelői csoporttagra” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgázt termelőre” szöveg, a 127. § s) pontjában a „termelői csoporttagtól” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgázt termelőtől” szöveg lép.

(2) A GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontjában, valamint a 141/A. § (1)-(2) és (8) bekezdésében a „földgáztárolóból és importból származó” szövegrész helyébe a „földgáztárolóból és nem földgáztárolóból származó” szöveg lép.

5. Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény módosítása

18. § (1) Hatályát veszti az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 51. § (3), (4) és (6) bekezdése, valamint az 57. §-a.

(2) Hatályát veszti a Mtv. 51. § (7) bekezdésében az „e törvény 15. §-ával megállapított VET. 93. § (5) bekezdésében, az e törvény 43. §-ával megállapított GET. 123. § (4) bekezdésében, valamint az” szövegrész.

(3) Nem lép hatályba az Mtv. 7. § (1) bekezdése, 8-23. §-a, 26. § (2) bekezdése, 27-28. §-a, 29. § (1) és (3) bekezdése, 30-47. §-a, 49. § (2) bekezdése, 50. §-a és 53-54. §-a.

6. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 17. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére