Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.30.)

2010. évi CLXXXIII. törvény

egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról * 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Bszi.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jog felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedés megtételére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

2. § A Bszi. 11. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható.

(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok és a 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.

(5) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.

(6) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint - ha a bíróság azzal rendelkezik - az érintett bíróság internetes honlapján közzé kell tenni.”

3. § A Bszi. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.”

4. § A Bszi. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az OIT javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja.”

5. § A Bszi. 19. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bíróság elnökén a munkaügyi bíróság elnökét is érteni kell.”

6. § A Bszi. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.”

7. § A Bszi. 25. § a következő új d) ponttal egészül ki és a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

[A Legfelsőbb Bíróság]

d) a bíróságok rendkívüli és aránytalan munkaterhének megszüntetése, valamint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának elősegítése érdekében kijelöli az eljáró bíróságot,”

8. § A Bszi. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó megyei bíróság kollégiumi ülésén.”

9. § A Bszi. III. fejezetének „Az ítélkezés egységességének biztosítása” címe helyébe „Az ítélkezés egységességének és az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása” cím lép.

10. § A Bszi. a 33. §-t követően a következő alcímmel és 33/A. §-sal egészül ki:

„Eljáró bíróság kijelölése az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében

33/A. § (1) A Legfelsőbb Bíróság az OIT elnökének indítványára az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.

(2) A kijelölés iránti indítvány megtételét az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnöke az ügy érkezésétől számított 15 napon belül kezdeményezheti az OIT elnökénél. Ha az OIT elnöke a kezdeményezéssel egyetért, 15 napon belül teszi meg az indítványt a Legfelsőbb Bíróság részére.

(3) A kijelölés iránti indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett ügy vagy a bíróságra a (2) bekezdésben meghatározott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportja ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják. Az OIT elnöke az indítvány megtétele előtt kikéri a kijelöléssel érintett bíróság - és büntető ügy esetében a legfőbb ügyész - véleményét, továbbá az OIT Hivatalától és bármely bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni.

(4) A kijelölésről a Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívül 8 napon belül határoz; a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A Legfelsőbb Bíróság a határozat meghozatala előtt az OIT elnökétől további adatokat, véleményt szerezhet be, és megteheti a (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Az indítvány és a beszerzett vélemény a határozat meghozatalában a Legfelsőbb Bíróságot nem köti és az indítványban meghatározott ügyek elbírálására az indítványban megjelölt bíróságtól eltérő másik bíróságot is kijelölhet; e másik bíróság véleményét a döntéshozatal előtt ki kell kérni.

(6) Ha a kijelölés büntető ügyet érint, a Legfelsőbb Bíróság a kijelölésről értesíti a legfőbb ügyészt.

(7) A kijelöléssel érintett ügyben e § szerint újabb kijelölésnek nincs helye.”

11. § A Bszi. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait.

(2) Az OIT jogi személy.

(3) Az OIT székhelye Budapest.”

12. § A Bszi. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OIT létszáma 16 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.”

13. § A Bszi. 35. § (4)-(6) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjait akként választja meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi és kollégiumvezetői, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnöki, elnökhelyettesi és kollégiumvezetői tisztségét betöltő személyek (a továbbiakban együtt: bírósági felsővezető) száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(5) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 9 bírót - a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával - póttaggá választ. A bírósági felsővezető póttagok száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(6) A (4) és (5) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén a bírósági felsővezetők közül - a törvényben meghatározott számban - azokat kell az OIT megválasztott tagjának (póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

(7) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent és az OIT zavartalan működése vagy a (4) bekezdésben meghatározott felső határ érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 9 főre kell kiegészíteni.”

14. § A Bszi. a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.

(2) Az OIT választott bíró tagjainak és póttagjainak választása során a tagok és a póttagok személyére a küldöttek közül az OIT elnöke - a bírósági szintek, a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(3) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.

(4) Megválasztott tagnak, póttagnak - a törvényben meghatározott számban - azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg - a 35. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerinti számban, póttagok esetében a 35. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint - a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja.

(5) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb - küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.”

15. § A Bszi. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.

(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a tíz főt nem haladhatja meg és két főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

(3) Az adott bíróságon megválasztott küldöttek fele lehet bírósági felsővezető.

(4) A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (továbbiakban: Hivatal), illetve az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság, ennek hiányában a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak.

(5) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(6) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OIT elnökének.

(7) A küldöttértekezletet az OIT elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(8) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni, aki azt haladéktalanul továbbítja a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökének.

(9) Az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az OIT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.”

16. § (1) A Bszi. 37. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem választható az OIT tagjává az,]

d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,”

(2) A Bszi. 37. § a következő f) ponttal egészül ki:

[Nem választható az OIT tagjává az,]

f) aki a választást közvetlenül megelőzően hat évig az OIT tagja volt.”

17. § A Bszi. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az OIT, illetve a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OIT megbízatása az újonnan megválasztott OIT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

(2) Akadályoztatása esetén az igazságügyért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(3) Az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.”

18. § A Bszi. 39-40. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„39. § Az OIT

a) elfogadja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, továbbá évente meghatározza a bírói munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását figyelembe véve a létszámgazdálkodás fő irányait, és azokat az elfogadásukat követően megküldi a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökeinek,

b) összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,

c) dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési előirányzatairól,

d) irányítja a bírósági fejezet belső ellenőrzését,

e) dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról,

f) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére és felmentésére,

g) megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ, a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma és az érintett települések választópolgárai száma arányának figyelembevételével akként, hogy legalább egy ülnököt minden kisebbségi önkormányzat választhasson,

h) dönt az ítélőtáblai, a megyei bírósági és a helyi bírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,

i) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

j) törvényben meghatározott személyügyi és munkáltatói jogkört gyakorol,

k) jóváhagyja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,

l) a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében a kollégiumok által készített elemzésekből tájékozódik a bíróságok gyakorlatáról,

m) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását,

n) a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti,

o) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz,

p) a törvény keretei között megállapítja a szervezeti és működési szabályzatát,

q) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

40. § Az OIT személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni.”

19. § A Bszi. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OIT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat.”

20. § A Bszi. 44. és 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) Az OIT részére előterjesztést, tájékoztatót és javaslatot (a továbbiakban együtt: ülésanyag) lehet benyújtani.

(2) Az előterjesztés az OIT normatív vagy egyedi határozatainak írásba foglalt előkészítése. A tájékoztató az OIT feladatkörét érintő kérdésre vonatkozó információ összefoglalása. A javaslat az OIT hatáskörébe tartozó - az előterjesztés és a tájékoztató fogalomkörén kívüli - bármely ügyben való döntéshozatalra vonatkozó indítvány.

(3) Előterjesztés benyújtására az OIT elnöke és tagja és a Hivatal vezetője, tájékoztató és javaslat benyújtására az OIT elnöke, tagja, a Hivatal vezetője, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke, valamint a bírói tanács (a továbbiakban együtt: előterjesztő) jogosult. A helyi bíróság elnöke a megyei bíróság elnökénél indítványozhatja tájékoztató és javaslat benyújtását; ha a megyei bíróság elnöke az indítványban foglaltaknak nem tesz eleget, arról a helyi bíróság elnökét tájékoztatja.

(4) Az ülésanyagot napirendre kell tűzni, ha

a) azt az OIT elnöke, tagja vagy a Hivatal vezetője nyújtotta be vagy

b) azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

45. § Az OIT ülése nem nyilvános, kivéve, ha az OIT nyilvános ülés tartását rendeli el. Az OIT ülésén az OIT elnökén, tagjain, a Hivatal vezetőjén, a Hivatal által delegált személyen és a jegyzőkönyvvezetőn kívül az egyes ülésanyagok megtárgyalásán tanácskozási joggal részt vehet a nem OIT tag előterjesztő, valamint bármely előterjesztő által meghívott eseti szakértő.”

21. § A Bszi. a 45. §-t követően a következő 45/A-45/C. §-okkal egészül ki:

„45/A. § (1) Az OIT ülésén elhangzottakról a Hivatal jegyzőkönyvet, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő döntésekről összefoglalót, a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről pedig a sajtó számára sajtóközleményt készít. Az összefoglalóba kerülő döntésekről és a sajtóközlemény tartalmáról az OIT az ülésen határoz.

(2) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, a napirendre nem tűzött ülésanyagok címét és az elutasítás indokát, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

(3) Az összefoglaló tartalmazza az ülésanyag tömör összegzését, a döntést és indokait, valamint a döntéssel összefüggő feladatokat.

(4) A sajtóközlemény a sajtó és a közvélemény tájékoztatására alkalmas módon tartalmazza az ülésanyag és a döntés lényegét és indokait. A közérdeklődésre számot tartó ülésanyaghoz az előterjesztő sajtóközlemény-tervezetet csatol.

45/B. § (1) Az OIT határozatát az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. A jegyzőkönyvet és az összefoglalót az OIT tagjai részére az ülést követő 8 napon belül kell megküldeni.

(2) Az OIT szabályzatát, ajánlását és - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni. A bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni továbbá az OIT ülését legalább 8 nappal megelőzően a soron következő ülés napirendi javaslatát, valamint az OIT ülést követő 8 napon belül a sajtó részére készített tájékoztató anyagokat.

(3) A központi honlapon közzé kell tenni az OIT féléves üléstervét, az OIT elnökének a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak és az OIT elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét.

(4) Az intraneten kell közzétenni az OIT saját működése során e körben hozott határozatát és eljárási döntéseit, az összefoglalót, valamint a napirendre nem tűzött ülésanyagot.

45/C. § Az OIT ülésének előkészítésére, az ülésre, az ülésanyagokra, az OIT döntéseire és azok végrehajtására, a nem OIT tag által benyújtott ülésanyag napirendre vételére vonatkozó eljárás részletes szabályaira, az elutasított ülésanyagok kezelésére, a sajtóközlemény elkészítésére, valamint a jegyzőkönyv, az összefoglaló és a sajtóközlemény őrzésére, kezelésére, megtekintésére vonatkozó részletes szabályokat az OIT szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.”

22. § A Bszi. 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) Az OIT elnöke

a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,

b) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,

c) képviseli az OIT-t,

d) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet irányítását ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

e) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

f) évente egyszer tájékoztatja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, valamint az OIT-t a tevékenységéről,

g) kinevezi és felmenti az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, elnökhelyetteseit, valamint a bíróságok kollégiumvezetőit,

h) irányítja és ellenőrzi - a helyi bírósági elnökök kivételével - a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el,

i) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja,

j) ellátja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,

k) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát,

l) az OIT tagjának javaslatára kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

m) indítványt tesz a Legfelsőbb Bíróság részére másik bíróság kijelölésére, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges,

n) kinevezi és felmenti a Hivatal vezetőjét és helyettesét,

o) irányítja a Hivatal tevékenységét,

p) jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

q) a bíróságok véleményét a Hivatalon keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,

r) kiírja a bírói álláspályázatokat,

s) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére,

t) dönt a megyei bíróság és helyi bíróság bírájának a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetve az ítélőtábla bírájának más szolgálati helyre történő kirendeléséről,

u) a két ülés között megtett intézkedéseiről tájékoztatja az OIT-t,

v) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, továbbá az OIT szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat.

(2) Az OIT elnöke döntéseinek közlésére a 45/B. § (1) bekezdésében, közzétételére a 45/B. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az OIT elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha e tisztség nincs betöltve - az OIT bíró tagjai közül három évre választott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes e tisztségre nem választható újra.

47. § Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT, valamint a bíróságok igazgatási tevékenységéről.”

23. § A Bszi. 51. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:]

f) ha bírósági felsővezetői kinevezést kap és ennek következtében a választott bíró tagok körében a bírósági felsővezetők száma a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja.”

24. § A Bszi. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OIT póttagja - a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.”

25. § A Bszi. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A Hivatal székhelye Budapest.”

26. § A Bszi. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét.

(3) A Hivatal meghatalmazás alapján képviseli az OIT-ot, az OIT elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban.

(4) A Hivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”

27. § A Bszi. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal vezetőjét az OIT elnöke pályázat útján nevezi ki. A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatra a 72. § (5)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

28. § A Bszi. 57. és 58. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„57. § A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az,

a) aki az OIT tagja,

b) akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,

c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel,

f) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bekezdés] áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT, illetve az OIT elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

58. § (1) A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) a bírói tisztség megszűnésével vagy

d) ha az 57. §-ban meghatározott kizáró feltételek utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.

(2) A hivatalvezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a hivatalvezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(3) A lemondás a hivatalvezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(4) A hivatalvezető e tisztségéből indokolás nélkül felmenthető.

(5) A hivatalvezetői tisztség megszűnése esetén a 76. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

29. § A Bszi. 59. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal vezetője felel a Hivatal jogszabálynak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.

(2) A Hivatal vezetője felett a munkáltatói jogkört az OIT elnöke gyakorolja.”

30. § A Bszi. az 59. §-t követően a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) A Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a hivatalvezető-helyettes helyettesíti.

(2) A hivatalvezető-helyettes kinevezésére és felmentésére - az 56. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a Hivatal vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

31. § A Bszi. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.”

32. § (1) A Bszi. 63. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság elnöke]

f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,”

(2) A Bszi. 63. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság elnöke]

k) évente egyszer tájékoztatja az OIT-ot, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit

ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,

kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,

kc) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,”

(3) A Bszi. 63. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő n) és o) pontokkal egészül ki:

[A bíróság elnöke]

m) felelős az OIT és az OIT elnöke döntéseinek határidőben történő végrehajtásáért,

n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és - amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik - a bíróság honlapján történő közzétételéről,

o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.”

(4) A Bszi. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ítélőtábla elnöke koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját.”

33. § A Bszi. 64. §-a a következő a következő c) ponttal egészül ki:

[A helyi és munkaügyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:]

c) évente beszámol a helyi bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak

ca) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

cb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.”

34. § A Bszi. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.”

35. § A Bszi. 66. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kollégiumvezető

a) szervezi a kollégium munkáját,

b) évente beszámol a kollégiumnak

ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.”

36. § A Bszi. 68. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csoportvezető

a) szervezi a csoport munkáját,

b) évente beszámol a csoportnak

ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.”

37. § A Bszi. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

(3) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese, továbbá a helyi bíróság elnöke és elnökhelyettese ugyanazon bírósági vezetői tisztségre - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vezető ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OIT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki.”

38. § (1) A Bszi. 70. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztársasági elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit.

(2) Az OIT elnöke nevezi ki a 46. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt bírósági vezetőket.”

(2) A Bszi. 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a kinevező nem az elnök - az elnöki pályázat kivételével - beszerzi az érintett bíróság elnökének javaslatát.”

39. § A Bszi. 71. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A benyújtott pályázatnak - tanácselnöki pályázat kivételével - tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól.”

40. § A Bszi. 72. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

„(1) A pályázókról véleményt nyilvánít

a) a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és kollégiumvezetője, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,

b) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság, kollégiumvezető-helyettese, tanácselnöke, valamint a megyei bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő szintű és szakirányú kollégium,

c) a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a helyi bíróságon működő bírói kar,

d) a helyi bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a helyi bíróságon az adott szakirányban működő bírói kar.

(2) A kinevező a pályázókat meghallgatja.

(3) A kinevező a pályázatot - a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján - valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja. A kinevezőt a véleményező szerv javaslata nem köti, a javaslattól eltérő döntését azonban írásban indokolni köteles.

(4) A kinevező - az OIT elnöke kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével - döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OIT elnökét.”

41. § A Bszi. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) A bírósági vezető köteles részt venni a kinevezője által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.

(2) A kinevező - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.

(3) A kinevező a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.

(4) A véleményező szerv - továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.

(5) Ha

a) az OIT azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban foglaltakat, továbbá az OIT elnökének határozatát a bírósági vezető nem hajtja végre, az OIT,

b) az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv - továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevező

elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.

(6) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(7) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT szabályzatban határozza meg.”

42. § A Bszi. a 74. §-t követően a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) Ha a bírósági vezetői vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítéstől számított 15 napon belül - a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.”

43. § (1) A Bszi. 79. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az összbírói értekezlet feladata:]

b) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálatuk elrendelésének kezdeményezéséről,”

(2) A Bszi. 79. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Az összbírói értekezlet feladata:]

e) dönt az OIT elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről.”

44. § A Bszi. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérő döntésének hiányában - a határozatait titkos szavazással hozza.

(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.”

45. § A Bszi. 83. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírói tanács]

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hozzájárulása nélkül történő kirendelése, továbbá - a bírák jogállásról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. § (2) bekezdés a), e)-h) pontjaiban foglaltak kivételével - felmentése tárgyában,

b) kezdeményezheti a helyi bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,”

46. § A Bszi. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a megyei bíróság bírói tanácsa két - az ítélőtábla elnöke által kijelölt - ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa két - a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt - legfelsőbb bírósági bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.”

47. § A Bszi. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.”

48. § (1) A Bszi. 90. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kollégium]

a) véleményt nyilvánít - a helyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról,”

(2) A Bszi. 90. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kollégium]

d) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,”

49. § (1) A Bszi. VIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a Bszi. a Fejezet címét követően a következő alcímmel egészül ki:

„A bírósági határozatok végrehajtása és a bírósági épületek rendjének fenntartása

A bírósági határozatok végrehajtása”

(2) A Bszi. a 97. §-t követően a következő alcímmel és 97/A-97/D. §-okkal egészül ki:

A bírósági épületek rendjének fenntartása

97/A. § (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából - e törvényben foglalt korlátozással - bárki beléphet.

(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

97/B. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - helyi bíróság esetében a megyei bíróság elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon - és ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is - közzéteszi az ezekről szóló, az OIT által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.

97/C. § (1) A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

(2) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy

a) azt a személyt, aki a 97/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,

b) az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,

c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e §-ban együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,

d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,

e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.

(3) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

97/D. § (1) Ha a bíróság elnöke a 97/B. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében - az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OIT, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon - észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedést megtenni.

(2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:

a) biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,

b) ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,

c) biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,

d) a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,

e) értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,

f) megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.

(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei - így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya - alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.”

50. § (1) Hatályát veszti a Bszi.

a) 18. §-a,

b) 19. § (3) bekezdése,

c) 21. §-a,

d) 22. § (1) bekezdése,

e) 23. § (2) bekezdése,

f) 24. § (3) bekezdésében a „ , székhelye Budapest” szövegrész,

g) 41. §-a,

h) 42. § (4) bekezdése,

i) 63. § (2) bekezdésében az „és a munkaügyi bíróság elnökének” szövegrész,

j) a 64. §-ában az „és a munkaügyi” szövegrész,

k) 70. § (5) bekezdésében az „és a munkaügyi” szövegrész,

l) 99-104. §-a,

m) 106. és 107. §-a és

n) melléklete.

(2) A Bszi.

a) 16. § e) pontjában a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróságok”,

b) 20. § (5) bekezdésében a „kijelölt” szövegrész helyébe a „külön törvényben meghatározott”,

c) 60. § (2) bekezdésében, 66. § (3) bekezdésében és 68. § (3) bekezdésében az „OIT” szövegrész helyébe az „OIT elnöke” és

d) 80. § (2) bekezdésében az „OIT” szövegrész helyébe az „OIT vagy az OIT elnöke”

szöveg lép.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása

51. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (továbbiakban: Bjt.) a 2. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„A bírói kinevezés feltételei”

52. § (1) A Bjt. 3. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

[A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki]

g) legalább egy évig

ga) bírósági titkárként, ügyészségi titkárként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,

gb) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,

gc) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,

gd) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,

h) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.”

(2) A Bjt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ch) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

g) akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.”

(3) A Bjt. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) javaslatára - az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban meghatározott feltételek alól felmentést adhat a Fővárosi Bíróságon szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.”

53. § A Bjt. 4. és 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A bírói kinevezésre pályázónak a pályázat benyújtásakor

a) igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,

c) igazolnia kell, hogy kezdeményezte a pályaalkalmassági vizsgálatot vagy rendelkezik érvényes vizsgálati eredménnyel.

5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló pszichikai és egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia- és karakterjellemzőit. Jogszabályban meghatározott szempontok szerint állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a jelölt személyiségjegyei alapján a bírói munka elvégzésére várhatóan alkalmas-e.

(2) A pályaalkalmassági vizsgálatot és pályaalkalmassági felülvizsgálatot az igazságügyért felelős miniszter által - az OIT egyetértésével - kijelölt igazságügyi szakértőkből álló szakértői bizottság végzi. A vizsgálandó kompetenciák felsorolását e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás - ha rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését szükségessé tevő körülmény nem merül fel - három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. A pályázat kiírója a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.

(5) A pályaalkalmassági vizsgálat és pályaalkalmassági felülvizsgálat szempontjainak, módjának és eljárásának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.”

54. § (1) A Bjt. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A bírói pályázati eljárás”

(2) A Bjt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírói álláshelyre nyilvános pályázatot kell kiírni, kivéve ha e törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően rendelkezik. A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói tisztséget nyilvános és valamennyi - a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő - pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, e törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el.”

55. § A Bjt. 7-9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A pályázat kiírására az OIT elnöke jogosult. A bíróság elnöke a bírói álláshely megüresedéséről haladéktalanul értesíti az OIT elnökét.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a bírói kinevezéshez szükséges valamennyi feltételt. Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel a munkakörhöz szükséges speciális szakismeret esetén, ahhoz kapcsolódóan írható elő; erről a pályázókat a pályázati felhívásban külön tájékoztatni kell.

(3) A pályázati felhívást a Bírósági Közlönyben, valamint a bíróságok központi internetes honlapján, bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.

(4) A pályázatot

a) helyi és munkaügyi bíróságra, továbbá megyei bíróságra kiírt pályázat esetén a megyei bíróság elnökéhez,

b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla elnökéhez,

c) a Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) kell benyújtani.

(5) Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke elutasítja; a hiányos pályázatot benyújtó pályázót [4. §, 32. § (1) bekezdés] pedig rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására, ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.

8. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt és az alkalmasságra vonatkozó megállapítást meg kell küldeni a pályázónak és a pályázattal érintett bíróság elnökének.

(2) A pályázati határidő leteltét követően, valamennyi pályázó pályaalkalmassági vizsgálati eredményének kézhezvételét követő 15 napon belül

a) helyi, munkaügyi és megyei bíróságra kiírt pályázat esetén a megyei bíróság,

b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,

c) a Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén a Legfelsőbb Bíróság

bírói tanácsa (a továbbiakban: bírói tanács) a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.

(3) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:

a) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye, nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,

b) a megyei bírósági, ítélőtáblai és a legfelsőbb bírósági álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleménye,

c) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,

d) a jogi szakvizsga eredménye,

e) a tudományos fokozat,

f) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,

g) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,

h) a nyelvismeret,

i) a jogi tárgyú publikáció,

j) a Magyar Bíróképző Akadémia által szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,

k) egyéb, a bírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai többlettevékenység,

l) a meghallgatás eredménye.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, illetőleg a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében a (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az a)-c) pontban foglalt szempontoknak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.

9. § (1) A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el. Ha a rangsor első helyén több pályázó szerepel, közülük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával választja ki azt a pályázót, akit kinevezésre javasol.

(2) A bírói tanács a pályázók rangsorát, az (1) bekezdésben foglalt esetben az írásbeli, indokolt határozatát és a pályázatokat haladéktalanul továbbítja a bíróság elnökéhez.

(3) Ha a bíróság elnöke az első helyen rangsorolt pályázó kinevezésével egyetért, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a köztársasági elnökhöz történő felterjesztés érdekében 15 napon belül az OIT elnökének megküldi. Ha az OIT elnöke a bíróság elnökének javaslatával egyetért, a köztársasági elnökhöz való felterjesztéssel a pályázatot elbírálja. Ha az OIT elnöke a javaslattól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat haladéktalanul az OIT elé kell terjesztenie. Ebben az esetben az OIT bírálja el a pályázatot és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.

(4) Ha a bíróság elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján kinevezésre javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat 15 napon belül az OIT elé terjesztés céljából az OIT elnökének megküldi. Ebben az esetben az OIT bírálja el a pályázatot, és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.

(5) A Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke az első helyen rangsorolt pályázó kinevezésével egyetért, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a köztársasági elnökhöz történő felterjesztés érdekében 15 napon belül az OIT-nak megküldi. Ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján kinevezésre javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat és az írásbeli indokolást 15 napon belül az OIT-nak megküldi. Mindkét esetben az OIT bírálja el a pályázatot és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.

(6) Az OIT-ot a javaslatok nem kötik. Az OIT a pályázókat meghallgathatja.

(7) Ha a nyertes pályázó bírói kinevezéssel már rendelkezik, a (3)-(5) bekezdésben foglalt eljárás során a pályázat elbírálója a köztársasági elnökhöz való felterjesztés helyett az áthelyezésre jogosultnál kezdeményezi a bíró áthelyezését, vagy ha az OIT a pályázat elbírálója és az áthelyezésre is az OIT jogosult, határoz a bíró áthelyezéséről.”

56. § A Bjt. 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a bíróság elnöke a 7. § (5) bekezdésében foglaltak szerint elutasította, továbbá ha a pályázat elbírálására végső soron jogosult OIT a kinevezésre vonatkozó javaslatot nem fogadja el és a pályázók egyikének sem támogatja a kinevezését.

(3) A pályázat eredményéről a pályázókat írásban kell tájékoztatni, egyidejűleg közölni kell a pályázó rangsorban elfoglalt helyét és pontszámát.”

57. § A Bjt. a 10/F. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése és kirendelése”

58. § (1) A Bjt. 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíró első kinevezése - az OIT javaslatára - határozatlan időre szól, ha]

b) kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött, vagy nemzetközi szervezetnél, az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, illetve az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, vagy”

(2) A Bjt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (2) bekezdésének g) pontja alapján szűnt meg, és az ott megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök - az OIT javaslatára - a megszűnést megelőző kinevezésének megfelelően határozott vagy határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásnál a 40. § (4) és (5) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni, az 57. § (2) bekezdés g) pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt pedig szolgálati időként kell figyelembe venni.”

59. § A Bjt. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíró ismét 3 éves határozott idejű kinevezést kap, ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt” értékelést kap. Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat az újabb határozott idejű kinevezés esetében is megfelelően alkalmazni kell.”

60. § A Bjt. a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § A bírói kinevezésre vonatkozó javaslatot az OIT vagy az OIT elnöke a kinevezés kezdő időpontját és időtartamát megjelölve terjeszti a köztársasági elnök elé.”

61. § A Bjt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíró tevékenységének megkezdése előtt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt az alábbi szöveggel:

„Én ....................... a Magyar Köztársaság bírája esküszöm, hogy hazámhoz mindig hű leszek. Az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzöm. Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el. Hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel (az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen).””

62. § A Bjt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A bírót szolgálati érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni.

(2) A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet szolgálati érdekből bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.

(3) A bíró hozzájárulásával a bírói álláshelyre kiírt pályázati feltételekben rögzített időbeli korlátozásnak megfelelően ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető, ha ez a bíróságok közötti aránytalan ügyteher kiegyenlítése céljából szükséges. A pályázat benyújtása a kirendeléshez való hozzájárulásnak tekintendő.

(4) A bíró a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett más szolgálati helyre csak hozzájárulásával rendelhető ki.

(5) A szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a megyei bíróság, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság elnökének kezdeményezésére, a megyei bíróságra, az ítélőtáblára, illetve a Legfelsőbb Bíróságra kirendelhető.

(6) Ha a bírót a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetőleg az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OIT elnöknek ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és az ítélőtábla elnökének véleményét.

(7) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.

(8) A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.”

63. § A Bjt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra osztják be, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.”

64. § A Bjt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A bíró más bírósághoz történő kirendelésére az OIT elnöke, áthelyezésére az OIT, ha a kirendelés vagy az áthelyezés a megyei bíróság és az illetékességi területén működő helyi bíróság között vagy a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történik, a megyei bíróság elnöke jogosult.”

65. § A Bjt. a 20/A. §-t követően a következő 20/B. §-sal egészül ki:

„20/B. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg.”

66. § (1) A Bjt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és helyettesének, csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet.”

(2) A Bjt. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OIT adhat. Az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés. A felmentésre akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges. A döntés mérlegelésénél a meghatározó szempont a szolgálati érdek.”

67. § A Bjt. 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(1) A bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres továbbképzésen részt venni, és ötévente az OIT szabályzatában előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) Ha a bíró a képzési kötelezettségének nem tesz eleget, soron kívül el kell rendelni a vizsgálatát, továbbá magasabb bírói álláshelyre nem nyújthat be pályázatot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait az OIT szabályzatban határozza meg.”

68. § A Bjt. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A készenlét és ügyelet részletes szabályait az OIT szabályzatban állapítja meg.”

69. § A Bjt. a 38/A. §-t követően a következő 38/B. §-sal egészül ki:

„38/B. § A bíró a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn vele szemben a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.”

70. § A Bjt. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.”

71. § A Bjt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Legfelsőbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Legfelsőbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.”

72. § A Bjt. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíró munkáját e törvény szerint értékelni kell.”

73. § A Bjt. 48. és 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - a jogerősen befejezett ügyek alapján - fel kell tárni a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási és tárgyalásvezetési gyakorlatát.

49. § (1) A vizsgálat lefolytatását - saját hatáskörben vagy ilyen irányú kezdeményezésre - a megyei bíróság, az ítélőtábla, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.

(2) A vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes, továbbá a szakterület szerint illetékes ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági kollégiumvezető kezdeményezheti. Helyi bírósági bíró esetében a helyi bíróság elnöke is kezdeményezheti a szakmai vizsgálatot.

(3) A vizsgálat lefolytatásának elrendelését a bíróval írásban kell közölni.

(4) A vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró folytatja le.”

74. § (1) A Bjt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni. Ha a kinevezés a 11. § (2) bekezdése alapján történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte előtt, azt követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni.”

(2) A Bjt. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét, ha]

„a) bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem képes,”

75. § (1) A Bjt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 napon belül be kell fejezni és az értékelést a befejezéstől számított 15 napon belül kell elvégezni.”

(2) A Bjt. 51. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket és az értékeléshez beszerzi a bíró

a) ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,

b) éves tevékenységi kimutatását,

c) szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének - a vizsgálati jelentés és az értékelés tervezetének megküldése mellett - a véleményét, a legfelsőbb bírósági bíró kivételével,

d) kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, és

e) tekintetében az OIT által megalkotott szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat, véleményeket, adatokat.

(4) A bíróság elnöke a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján összességében értékeli a bíró munkáját.

(5) Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztásának rendjét és a vizsgálat részletes szabályait az OIT szabályzatban határozza meg.”

76. § A Bjt. 53. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az értékelés eredményeként a bíró

a) kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,

b) kiválóan alkalmas,

c) alkalmas,

d) alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt,

e) alkalmatlan

értékelést kaphat.

(3) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban indokolni köteles, s azt a bírónak, valamint - a legfelsőbb bírósági bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetőjének meg kell küldenie.

(4) Ha a bíró az értékelés eredményeként „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt” értékelést kap, az értékelő az értékelésben megállapítja a tapasztalt hiányosságokat, rendellenességeket és megjelöli a kívánt változtatás fő szempontjait, amelyeket a következő vizsgálat alkalmával meg kell vizsgálni. A következő vizsgálatot 2 éven belül el kell végezni. A 12. § (6) bekezdése szerint ismét határozott időre kinevezett bíró vizsgálatát a határozott idő leteltét megelőzően kell elvégezni.

(5) A bíró a következő vizsgálatkor alkalmatlan minősítést kap abban az esetben is, ha az értékelése e vizsgálat alkalmával sem éri el legalább az alkalmas értékelést.”

77. § A Bjt. az 53. §-t követően a következő 53/A. és 53/B. §-okkal egészül ki:

„53/A. § (1) Ha a bíró vagy a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetője az értékelés eredményét vagy annak írásbeli indokolásában kifejtetteket vitatja, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat.

(2) Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke felszólítja a bírót, hogy 30 napon belül mondjon le bírói tisztségéről.

(3) Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság - az 53/B. §-ban foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le, melynek során soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról, és alkalmatlanná nyilvánítás esetén határozatot hoz a bírói szolgálati viszony megszűnéséről.

(4) Az alkalmatlanságról hozott határozat és az (1) bekezdés szerinti jogorvoslat tárgyában hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(5) Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a szolgálati bíróság jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.

53/B. § (1) A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa megindítja az alkalmatlansági eljárást és az előzetes vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.

(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(3) Ha a kijelölt tanács megítélése szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a kijelölt tanács az értékelő bírósági elnököt és az eljárás alá vont bírót meghallgatja.

(4) A kijelölt tanács indoklással ellátott határozatával

a) megállapítja a bíró alkalmatlanságát,

b) módosítja az értékelő vezető minősítését vagy

c) eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.

(5) A kijelölt tanács a (4) bekezdés a) pontja szerinti határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a határozatot az OIT-nak a bíró felmentése iránti intézkedések megtétele érdekében.

(6) Az e §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni az értékeléssel szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során is.”

78. § A Bjt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére