Időállapot: közlönyállapot (2011.V.27.)

2011. évi LII. törvény

a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról * 

1. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) a következő új 6/A. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 6/A. § számozása 6/B. §-ra változik:

„6/A. § (1) A kormánytisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén - a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül módosíthatja.

(2) A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha

a) az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének,

b) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a másfél órát nem haladja meg,

c) a kormánytisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár,

d) az új munkakör az államigazgatási szervnél vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó szervnél van.

(3) A vezetőre a (2) bekezdés c) pontja azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy esetében a kinevezés-módosítás korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat.

(4) A kormánytisztviselőt az (1) bekezdésben meghatározott kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 8. § (2) bekezdés d) pontja alapján fel kell menteni. A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.”

2. § A Ktjv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;

c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;

d) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve ha a jogviszony a Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt).

(2) A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A. § (1) bekezdés];

b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés];

c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;

d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi;

e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. §);

f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (6) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi;

g) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő a (8) bekezdés szerint kérelmezi;

h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.

(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.

(5) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt jogcímen a kormánytisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.

(6) Ha a kormánytisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a kormánytisztviselői jogviszonyát - kérelmére - a (2) bekezdés f) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(7) Ha az államigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével, valamint a Ktv. 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.

(8) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

(9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételek megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”

3. § A Ktjv. a következő 8/A-8/C. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.

(2) A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(3) A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni.

(4) A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.

8/B. § (1) A 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha

a) a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a kormánytisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és

b) az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör, vagy a kormánytisztviselő a (2) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott munkakört nem fogadta el.

(2) A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az államigazgatási szervnél - feltéve, ha ilyennel rendelkezik - másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell felajánlani. A kormánytisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A kormánytisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

(3) Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges.

(4) Ha a kormánytisztviselő a felajánlott állást elutasítja, vagy ha az államigazgatási szervnél a (2) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, akkor a kormánytisztviselőt a 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján fel kell menteni.

(5) A kormánytisztviselő a munkaértékelés tartalmának, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással - hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt - a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.

8/C. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.”

4. § A Ktjv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 6. § (1) bekezdése, a 11. § (1)-(6) bekezdése, a 16. § (2) bekezdése, 16/A-17. §-a, 17/B-E. §-a, 18. §-a, a 19. § (8) bekezdésének c) pontja, 19/A. § (1) bekezdésének j) és k) pontja és (4) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 14. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy áthelyezésen

a) az e törvény hatálya alatti államigazgatási szervek, valamint

b) az e törvény és a Ktv. hatálya alatti szervek

közötti határozott idejű, illetőleg végleges áthelyezést kell érteni.

(3) A Ktv. 19. § (8) bekezdésében foglalt eseteken túl a kormánytisztviselő nem jogosult végkielégítésre, ha

a) méltatlanság címén mentették fel [8. § (2) bekezdés a) pont];

b) felmentésére a 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból került sor.

(4) A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a kormánytisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 8. § (2) bekezdés g) pontja alapján kerül sor.

(5) A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a kormánytisztviselő, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkezik, és felmentésére a 8. § (2) bekezdés h) pontja alapján kerül sor.

(6) Az államigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és átlagkeresetéről. A tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő államigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.

(7) A (6) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül

a) 20 főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő;

b) 20-nál többes 100-nál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő;

c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10%-a;

d) 300 vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.

Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a kormánytisztviselői jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

(8) A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 19/A. § (1) bekezdéséből a „17. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész nem alkalmazható.

(9) A Ktv. 20/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a kormánytisztviselőt a 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 8. § (2) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott okból mentik fel, vagy a Ktv. 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, akkor a felmentési idejére tartalékállományba kell helyezni.

(10) Az 5. § (2) bekezdés alapján létrejött tartós külszolgálat 60 napos hatállyal megszüntethető.

(11) A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 14. § (1) bekezdés második mondatában foglaltakon túl a 6/A. §-ban meghatározottak alapján is módosíthatja a munkáltató egyoldalúan a kormánytisztviselő kinevezését.

(12) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. § (2) bekezdés a) pontja a kormánytisztviselői jogviszony tekintetében nem alkalmazható. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. § (4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a védelem a tisztségviselőt a megbízatása megszűnését követően nem illeti meg.”

5. § A Ktjv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -, a Magyar Államkincstár Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi államigazgatási szervnél, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szervezeteinél, valamint a megyei, fővárosi kormányhivatalnál, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság központi igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

6. § A Ktjv. a következő 24/A. és 24/B. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A miniszter több minisztériumot érintő feladat összehangolt végrehajtása érdekében - az érintett miniszter egyetértésével - a Ktv. 78. §-ában foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg az irányítás alatt nem álló minisztériumban foglalkoztatott kormánytisztviselő részére.

(2) A céljuttatást a célfeladatot tűző miniszter állapítja meg.

(3) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ktv. 78. §-át - a 78. § (4) bekezdését kivéve - kell megfelelően alkalmazni.

24/B. § (1) A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője kutatási megállapodást köthet a kormánytisztviselővel.

(2) A kutatás eredményes végrehajtása esetén a kormánytisztviselőt kutatói céljuttatás illeti meg.

(3) A kutatás időtartamára a kormánytisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek. E § alkalmazásában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151. § (2) bekezdés g) pontja nem alkalmazható.

(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ktv. 78. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

7. § A Ktjv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajzát a minisztériumok és a Miniszterelnökség a 25. § (3) bekezdésében meghatározott rendszerben kezelik. Az önéletrajz kötelezően tartalmazza a szakmai vezetők és a kormánytisztviselők Ktv.-ben meghatározott közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatai közül a Kormány által rendeletben meghatározott adatokat, valamint a készségekre, képességekre és kompetenciákra, katonai szolgálatra vonatkozó adatokat, továbbá a járművezetéssel kapcsolatos adatokat, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve tartalmazhat egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat.”

8. § A Ktjv. a következő VI/B. fejezettel, az azt követő címmel és 58/B. és 58/C. §-sal egészül ki:

„VI/B. FEJEZET

KORMÁNYTISZTVISELŐI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGVITA

58/B. § (1) A kormánytisztviselő a kormánytisztviselői jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszával a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató bírósághoz fordulhat. Ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálja el a panaszt, akkor a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével.

(2) A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz benyújtani

a) a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével;

b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással;

c) a minősítés, a teljesítményértékelés és a szakmai munka értékelésének megállapításaival;

d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal;

e) a kinevezés egyoldalú módosításával;

f) a fizetési felszólítással;

g) a Ktv. 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék csökkentésével

kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a kormánytisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

(4) A panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz intézett panaszt, illetve keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

(5) A (2) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.

(6) A közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Kormánytisztviselői Döntőbizottság egy alkalommal 60 nappal meghosszabbíthatja.

(7) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság hatásköre az e törvény hatálya alá tartozó államigazgatási szervnél keletkezett jogvitára terjed ki.

(8) A közszolgálati panaszt 3 fős tanács bírálja el. Az ügy elbírálásában eljáró tanácsba egy közszolgálati biztost a kormánytisztviselő, egy biztost a munkáltató javaslata alapján a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöl ki. A tanács elnökét a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöli ki. A tanács elnöke az lehet, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik.

(9) A tanács a határozatát többségi szavazással hozza.

(10) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása illeték- és költségmentes.

58/C. § (1) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait (közszolgálati biztosok) a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.

(2) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja az lehet, aki

a) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és

b) felsőfokú iskolai végzettséggel és

c) közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik és

d) közszolgálati jog területén gyakorlatot szerzett.

(3) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb juttatásokra, az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre, valamint egyéb juttatásokra, a tagok minisztériumi főosztályvezetői illetményre jogosultak.

(4) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a kormánytisztviselő, illetve a szakmai vezető a Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja.

(5) A közszolgálati panasz elbírálásában eljáró tanács tagjának összeférhetetlenségére a Ktv. 53. § (3) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

9. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést, megbízást adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.

(3) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a szolgáltató központ által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő tíz napnál nem lehet rövidebb.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a közigazgatási szerv megnevezését,

b) a betöltendő munkakör, vezetői kinevezés, megbízás esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését,

c) az ellátandó feladatok ismertetését,

d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,

e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,

g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást,

h) az állás betöltésének időpontját,

i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

(5) A pályázatot kiíró szerv a pályázati eljárás lefolytatására a szolgáltató központot igénybe veheti, amely azt a rendelkezésére álló szabad kapacitásokhoz igazodóan, a pályázatot kiíró szervvel egyeztetett eljárási rend szerint teljesíti.

(6) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják. E rendelkezés alkalmazása során az állás betölthetőnek minősül akkor is, ha az állást betöltő köztisztviselő lemondási, felmentési idejét tölti és a munkavégzési kötelezettség alól a munkáltató felmentette.

(7) A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, illetve a szolgáltató központ igénybevétele esetén a szolgáltató központ által lefolytatott kiválasztást követő 10 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot.

(8) A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(9) A pályázatot kiíró szervnek a pályázót tájékoztatnia kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért eredményről.

(10) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző köztisztviselői jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.

(11) A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a 7. § (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7. számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.

(12) A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.”

10. § (1) A Ktv. 15. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[A közszolgálati jogviszony megszűnik:]

i) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

j) ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.”

(2) A Ktv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a közszolgálati jogviszony a 15. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a köztisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek felel meg, kivéve, ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre nem lenne jogosult.”

11. § A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;

c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;

d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt).

(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) a köztisztviselő hivatalára méltatlan [17/C. § (1) bekezdés];

b) a köztisztviselő munkavégzése nem megfelelő [17/D. § (1) bekezdés];

c) a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;

d) a köztisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (17/E. §);

e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (8) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi;

f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (9) bekezdés szerint kérelmezi;

g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő kérelmezi.

(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(4) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő, 17/B. § (2) bekezdése szerinti felmentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.

(5) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv hozza meg.

(6) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.

(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.

(8) Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a kormánytisztviselői jogviszonyát - kérelmére - a (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(9) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételek megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

(11) Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel az (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.”

12. § A Ktv. a következő 17/C-17/E. §-sal egészül ki:

„17/C. § (1) Hivatalára az a köztisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, s emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.

(2) A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a köztisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(3) A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált köztisztviselő jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni.

(4) A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati jogvita kezdeményezése nincs halasztó hatálya.

17/D. § (1) A 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha

a) a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a köztisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és

b) a közigazgatási szervnél - feltéve, ha megfelelő felajánlható munkakörrel rendelkezik - nincs másik felajánlható munkakör.

(2) A köztisztviselő számára a felmentését megelőzően a közigazgatási szervnél - feltéve, ha ilyennel rendelkezik - másik megfelelő köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

(3) Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges.

(4) Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elutasítja, vagy ha a közigazgatási szervnél a (2) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, akkor a köztisztviselőt a 17. § (2) bekezdés b) pontja alapján fel kell menteni.

(5) A köztisztviselő a munkaértékelés vonatkozásában kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.

17/E. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a köztisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a köztisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.”

13. § (1) A Ktv. 19. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha]

c) felmentésére a 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból került sor;”

(2) A Ktv. 19. § (8) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, a d) pont végén az írásjel pontosvesszőre változik:

[Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha]

e) méltatlanság címén mentették fel [17. § (2) bekezdés a) pont].”

14. § A Ktv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 17. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott okból mentik fel vagy a 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.”

15. § A Ktv. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdésében meghatározottakon túl a köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést.”

16. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”

17. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 16. §-ával megállapított Ksztv. 51. § (4) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 3. §-ával megállapított Ktjv. 8/A. § (4) bekezdése, 8/B. § (5) bekezdése, 8. §-ával megállapított Ktjv. 58/B. és 58/C. §-a és e törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja 2012. január 1-jén lépnek hatályba.

18. § (1) A Ktjv.

a) 2. § (2) bekezdésében a „3-14. §” szövegrész helyébe a „3-6. §, 7-14. §” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a „feladat ellátására” szövegrész helyébe a „feladat, illetve tartós külszolgálat ellátására” szöveg,

c) 20. § (1) bekezdés második mondatában az „A 19. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -” szövegrész helyébe a „Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a 19. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője” szöveg,

d) 23. § (6) bekezdésében a „8. § (2) vagy (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés g) vagy h) pontja” szöveg,

e) 24. § (1) bekezdésében a „továbbá a 49/E. §” szövegrész helyébe a „továbbá a 49/E. §-a, 59. §-a” szöveg,

f) 57. § (2) bekezdésben a „10. § (3) bekezdésben és a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „10. § (4)-(6) bekezdésben” szöveg

lép.

(2) A Ktv.

a) 17/A. § (1) bekezdésében a „17. § (2) bekezdésének a) pontjában” szövegrész helyébe a „15. § (1) bekezdésének g) pontjában” szöveg,

b) 17/A. § (4) bekezdésében a „jogviszonyát a 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kell megszüntetni.” szövegrész helyébe a „jogviszonya a 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg.” szöveg,

c) 19/A. § (1) és (4) bekezdésében a „17. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe a „15. § (1) bekezdés j) pontja és 17. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg

lép.

19. § (1) Hatályát veszti a Ktjv.

a) 19. § (3) bekezdésében a „, továbbá a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél” szöveg,

b) 19. § (3) bekezdésében az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság” szöveg,

c) 59. § b) pontja,

d) 63. §-ában a „89. § (2)-(3) és (5)-(6) bekezdése,” szöveg.

(2) Hatályát veszti a Ktv.

a) 15. § (2) bekezdés f) pontja,

b) 18. § (1) bekezdésében a „- az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - ” szöveg,

c) 20/A. § (7) bekezdésében a „hat hónapon belül” szöveg.

20. § (1) A Ktjv. 8. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjaiban meghatározott felmentés, valamint a Ktv. 17. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott felmentés csak e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett okon alapulhat.

(2) E törvény 5. §-ával megállapított Ktjv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű illetménykiegészítéseket a Földmérési és Távérzékelési Intézet tekintetében 2011. április 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E törvény 19. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat 2011. április 1-jétől alkalmazni kell.

(4) A Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pontja alapján csak e törvény hatálybalépését követően bekövetkező feltételek fennállása esetén szűnik meg a jogviszony.

(5) E törvény hatálybalépésének napján közalkalmazotti jogviszonyban álló magasabb vezető, illetve vezető megbízású közalkalmazottak 2011. évre járó szabadságát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2011. június 1-jén hatályos szabályai alapján meg kell állapítani, és erről őket 2011. június 20-ig írásban értesíteni kell. Ha a törvény hatálybalépésének napján közalkalmazotti jogviszonyban álló magasabb vezető vagy vezető megbízású közalkalmazottat a Kjt. 2011. május 31-én hatályos szabályai alapján 2011. évre több szabadság illette volna meg, mint a 2011. június 1-jén hatályos szabályok alapján, akkor 2011. évre járó szabadságának mértéke - mindaddig, amíg fennálló vezetői megbízásával vagy azzal azonos szintű vezetői megbízással rendelkezik, vagy fennálló közalkalmazotti jogviszonya meg nem szűnik - nem csökkenhet.

21. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Kht.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 28-szorosában - állapítja meg. A kormánymegbízott - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.”

(2) A Kht. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító államtitkár javaslatára a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.”

(3) A Kht. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakigazgatási szerv vezetője a szakigazgatási szervnek a törvény vagy kormányrendelet alapján létrehozott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja.”

22. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.”


  Vissza az oldal tetejére