Időállapot: közlönyállapot (2011.VI.17.)

2011. évi LXIV. törvény

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról * 

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 84/O. §-sal egészül ki:

„84/O. § Az 1. számú melléklet 3.2. pontjának a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXIV. törvénnyel megállapított 3.2.6. alpontját a 2011. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.”

(2) Az Szja tv. következő 84/P. §-sal egészül ki:

„84/P. § Az 1. számú mellékletnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXIV. törvénnyel megállapított 4.5. pontját a hatálybalépését megelőzően, de 2011. január 1-jét követően megszerzett, pénzjutalomra is alkalmazni kell.”

(3) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.2. pontja a következő 3.2.6. alponttal egészül ki:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

(az az összeg, amelyet]

„3.2.6. oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén, illetve - alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben - a diák- és szabadidősport résztvevőjének

3.2.6.1. a Wekerle Sándor Alapkezelő intézmény közvetlenül vagy intézményen keresztül, vagy

3.2.6.2. a Kormány döntése alapján az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben foglalt eljárás szerint megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság az átvett feladatkörében

nyújt.”

(4) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.5. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás, továbbá a Nobel-díjhoz, a „The Brain Prize”-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom;”

2. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány (közalapítvány) vagyonát az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet támogatására fordítja.”

(2) Az Áhtm. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).”

(3) Az Áhtm. a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § (1) Az állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított alapítvány vagy közalapítvány tekintetében az állami alapító, az állami alapító által létrehozott szervezet vagy az alapító jogainak gyakorlására kijelölt személy halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, az alapítót megillető jogokat a Kormány által nyilvános határozatban kijelölt miniszter, az erről szóló döntés meghozataláig a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter) gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alapítvány vagy közalapítvány alapító okiratát az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter a társalapítók egyetértése nélkül is módosíthatja, az alapítvány vagy közalapítvány kezelő szervének vagy szervezetének kijelölését a Ptk.-ban meghatározott ok fennállása hiányában is visszavonhatja, továbbá az alapítvány vagy közalapítvány kezelő szerve helyett, kezelő szervként más szervet vagy szervezetet jelölhet ki vagy hozhat létre, ha e kérdések tekintetében az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter és a társalapító nem tudnak megegyezni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alapítványra, közalapítványra a 2-4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy az állami alapító jogait az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter gyakorolja.”

(4) Hatályát veszti az Áhtm. 4. § (4) bekezdése.

(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 126. §-ában a „13/A. § (2) és (4) bekezdéseit” szövegrész helyébe a „13/A. § (2) és (5)-(7) bekezdéseit” szöveg lép.

3. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal

a) a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra -,

b) az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésével kapcsolatos dologi és felhalmozási kiadásokra, valamint

c) a hatósági feladatai hatékonyabb ellátásához szükséges dologi és felhalmozási kiadásai fedezésére

jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb huszonöt százalékát.

(2) A tárgyévben az (1) bekezdés szerinti célokra rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és ugyanezen célokra felhasználható. Az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának öt százalékát minden évben az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésével kapcsolatos dologi és felhalmozási kiadásokra kell felhasználni. A Gazdasági Versenyhivatal működésével kapcsolatos kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj teljes összegét.”

4. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.”

(2) A Kvtv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2011. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.”

(3) A Kvtv. 49. § (9) bekezdése hatályát veszti.

5. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére