Időállapot: közlönyállapot (2011.VI.27.)

2011. évi LXXII. törvény

egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról * 

1. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

1. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 21. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)

g) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: felső korhatár) betöltésével;”

(2) Az Üsztv. 25. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)

g) a felső korhatár betöltésével;”

(3) Az Üsztv. 26. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)

k) a felső korhatár betöltésével;”

(4) Az Üsztv. 28. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel:)

a) a felső korhatár betöltését megelőző öt éven belül;”

2. § Az Üsztv. 81/N. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyára a törvénynek a következő rendelkezései: a 8-13. §, a 14. § (4)-(6) bekezdése, a 14/C-14/D. §, a 24/A-24/E. §, a 26. § k) pontja, a 28. § (4) bekezdés a) pontja, a 46/A. §, a 46/H-46/I. §, továbbá - az ügyészségi fogalmazó és nyomozó esetében - a 14/B. §.

(3) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonya a hetvenedik életévének betöltésével is megszűnik. A legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó nyugdíjasnak minősül.

(4) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt éven belül.

(5) A 28. § (8) bekezdésében foglaltak az öregségi nyugdíjra jogosult ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó esetében is alkalmazandók.”

3. § Az Üsztv. 87. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére a törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy)

a) a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott

aa) ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel akkor is megszüntethető, ha nyugdíjasnak minősül,

ab) ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt éven belül,

ac) esetében a 28. § (8) bekezdésében foglaltak akkor is alkalmazandók, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosult;”

4. § Az Üsztv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ahol jelen törvény a „nyugdíjas”, „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi nyugdíjra való jogosultság”, „rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a Munka Törvénykönyve 87/A. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a legfőbb ügyész helyettes és az ügyész esetében e fogalmakat a felső korhatárt be nem töltött személyre kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minősül az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó, továbbá a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott, valamint a felső korhatárt be nem töltött legfőbb ügyész helyettes és ügyész abban az esetben is, ha felmentését a Tny. 18. § (2a) bekezdésére hivatkozással maga kéri.”

5. § Az Üsztv. a következő 109. §-sal egészül ki:

„109. § (1) E törvénynek az egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a felső korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltött legfőbb ügyész helyettes és ügyész (a továbbiakban: e §-ban együtt: ügyész) esetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Ha az ügyész a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül - kell megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. június 30. napjával szűnik meg.

(3) Ha az ügyész a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül - kell megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31. napjával szűnik meg.

(4) A 32/A. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésben szabályozott esetben azzal kell alkalmazni, hogy az ügyészt háromhavi átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg.”

6. § Az Üsztv. 28. § (8) bekezdésében az „Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy a felmentését” szövegrész helyébe az „A felmentését” szövegrész lép.

7. § Hatályát veszti az Üsztv.

a) 14. § (4) bekezdésében az „, illetőleg nyugdíjkorhatárt betöltött” szövegrész,

b) 14/B. § (2) bekezdésében, 14/C. § (1) bekezdésében és a 14/D. § (6) bekezdésében az „, illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött” szövegrész és

c) 28. § (1) bekezdés d) pontjának db) és dc) alpontja.

2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosítása

8. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény a következő 106. §-sal egészül ki:

„106. § (1) A 2012. január 1-jéig terjedő időszakban bírósági vezetői tisztségre pályázat nem írható ki, a már kiírt pályázat nem bírálható el, továbbá bírósági vezető nem nevezhető ki és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bírósági vezetői tisztség egyéb módon sem tölthető be.

(2) Ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg, a tanácselnöki tisztség legfeljebb 1 évre megbízás útján betölthető.”

3. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása

9. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a nyertes pályázó bírói kinevezéssel már rendelkezik, a (3)-(5) bekezdésben foglalt eljárás során a pályázat elbírálója a köztársasági elnökhöz való felterjesztés helyett az áthelyezésre jogosultnál kezdeményezi a bíró áthelyezését, vagy ha a pályázat elbírálója jogosult az áthelyezésre, határoz a bíró áthelyezéséről.”

(2) A Bjt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A bírót első kinevezésekor a pályázat elbírálója, ezt követően a Legfelsőbb Bíróságra a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság elnöke osztja be.”

(3) A Bjt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A bíró más bírósághoz történő kirendelésére az OIT elnöke, áthelyezésére a pályázat elbírálója, ha a kirendelés vagy az áthelyezés a megyei bíróság és az illetékességi területén működő helyi bíróság között vagy a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történik, a megyei bíróság elnöke jogosult.”

(4) A Bjt. 57. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírót fel kell menteni,)

h) ha a bíró

ha) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését vagy

hb) a felső korhatárt - Magyarország Alaptörvényében meghatározott eset kivételével - elérte,”

(5) A Bjt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon le.”

10. § (1) A Bjt. a következő 138. §-sal egészül ki:

„138. § (1) E törvénynek az egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a felső korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltött bírák esetében a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Ha a bíró a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és a bírói tisztség 2012. június 30. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozat legkésőbb 2012. június 30-án meghozatalra kerülhessen.

(3) Ha a bíró a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és a bírói tisztség 2012. december 31. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozat legkésőbb 2012. december 31-én meghozatalra kerülhessen.”

(2) A Bjt. a következő 138/A. §-sal egészül ki:

„138/A. § E törvénynek a Módtv.

a) 9. § (1) bekezdésével megállapított 9. § (7) bekezdését,

b) 9. § (2) bekezdésével megállapított 14. § (1) bekezdését, valamint

c) 9. § (3) bekezdésével megállapított 20. §-át

az annak hatályba lépésekor folyamatban lévő bírói beosztásokra és áthelyezésekre is alkalmazni kell, amennyiben a bírói beosztásról, vagy áthelyezésről szóló döntés még nem került meghozatalra.”

4. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

11. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § A Kormánytisztviselők Napja július 1-je, amely az e törvény hatálya alá tartozó szerveknél - a munkaviszonyban állókra is kiterjedően - munkaszüneti nap. Az ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört betöltők esetében a Kormánytisztviselők Napja nem minősül munkaszüneti napnak.”

5. Záró rendelkezések

12. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1-7. §-a, valamint 9. § (4) és (5) bekezdése, továbbá 10. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére