Időállapot: közlönyállapot (2011.VI.27.)

2011. évi LXXIII. törvény

a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról * 

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)

c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;”

2. § Az Rtv. 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során)

c) a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezheti;”

2. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása

3. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 128/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A rendőri szerv az előkészítő eljárás anyagának bírósághoz történő áttételét megelőzően - az érték-egybefoglalás megállapíthatósága érdekében - ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatti előkészítő eljárás más rendőri szervnél folyik-e.”

4. § Az Sztv. a következő 165/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

Átmeneti rendelkezés

165/A. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1-jén hatályba lépő, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti módosítása miatt azon szabálysértéseket, amelyek 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá esnek, de 2011. július 1. előtt követték el, a 4. § első mondatában foglaltak szerint kell elbírálni.”

3. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

5. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén

a) magyar hatóság által kiállított vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve

b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló

személy által - a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett - a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény, továbbá a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.”

6. § A Kpt. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pontrendszer alapján - a jogszabályban meghatározott - olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt a járművezetőt mint elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a közigazgatási hatóság, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság jogerős határozatával elmarasztalta - ide nem értve a fegyelmi hatóság által alkalmazott megrovást, feddést -, vagy az elkövető a helyszíni bírság, illetve a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.

(2) A szabályszegés miatt eljáró hatóság által hozott határozatban, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság esetén az elismervényben (tájékoztatóban) tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez - jogszabály által - rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról.”

7. § (1) A Kpt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:

a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9,

b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11,

c) szabálysértés elkövetése esetén 1-8,

d) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1-8 pont.”

(2) A Kpt. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált)

a) bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 5 ponttal kell növelni,”

(3) A Kpt. 4. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált)

c) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén a b) pontban foglaltak szerint kell eljárni.”

(4) A Kpt. 4. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve]

b) kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó

ba) egyes szabálysértéseket és az azokhoz rendelt pontok számát,

bb) egyes közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, és az azokhoz rendelt pontok számát.”

8. § A Kpt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.”

9. § A Kpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ponthatárok között - a szabálysértés és a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve - a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, az azokhoz rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait.”

10. § A Kpt. 1. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.

4. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

11. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy a megbízás teljesítése során, távfelügyeleti rendszer alkalmazásával, ellenérték fejében távfelügyeleti tevékenységet végez, riasztás esetén köteles

a) meggyőződni arról, hogy a riasztás nem a rendszer nem megfelelő üzemeltetéséből ered, valamint

b) a riasztás valódiságát és kiváltó okát ellenőrizni.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését követően - ha ez szükséges - kezdeményezheti a rendőrség intézkedését. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy köteles a naplóba bejegyezni az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését, a kötelezettséget teljesítő személy nevét, a teljesítés idejét és módját.

(3) Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítése nélkül rendőrségi intézkedést kezdeményez, a rendőrség jogosult az azzal összefüggésben felmerülő - az önköltségszámítás szabályai alapján kiszámított - költségeit a tevékenységet végzővel szemben érvényesíteni.”

12. § (1) Ez a törvény 2011. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában „a menekültügyi hatóság és” szövegrész helyébe „a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró, Kormány által kijelölt szerv” szöveg lép.

(3) A Kpt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „helyszíni bírság” szövegrész helyébe a „helyszíni bírság és a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság” szöveg, a (2) bekezdésében a „fegyelmi hatóság” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság, fegyelmi hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság” szöveg, a 6. § (2) bekezdésében a „12-t elérte” szövegrész helyébe a „13-at elérte” szöveg lép.

Melléklet a 2011. évi LXXIII. törvényhez

1. melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez

A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények

Kódszám Tényállás Pontszám
01 Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. §] 11
02 Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §] 11
03 Közúti baleset okozása [Btk. 187. §] 9
04 Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §] 11
05 Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. §] 11
06 Cserbenhagyás [Btk. 190. §] 11

  Vissza az oldal tetejére