Időállapot: közlönyállapot (2011.VI.28.)

2011. évi LXXVII. törvény

a világörökségről * 

Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel (a továbbiakban: Egyezmény) összhangban, annak hatékony végrehajtásához; a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében - tekintetbe véve a fenntartható fejlődés elveit is - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,

b) a világörökségi és a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, valamint

c) a b) pont szerinti tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és személyekre.

(2) Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az ezek végrehajtására kiadott jogszabályok alapján védetté nyilvánított, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A világörökségi vagy a világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl további oltalmat nem keletkeztet.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott - érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú;

2. világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező - e törvény 1. mellékletében meghatározott - helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

3. világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete;

4. Világörökség Jegyzék: az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista;

5. világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete;

6. világörökségi várományos helyszín (a továbbiakban: várományos helyszín): a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

7. Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek a kultúráért felelős miniszter rendeletében kihirdetett, a helyszínek és azok védőövezetei EOV és WGS 84 koordináták szerinti lehatárolását is tartalmazó jegyzéke;

8. világörökségi várományos helyszín védőövezete (a továbbiakban: várományos helyszín védőövezete): a világörökségi várományos helyszín környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

9. világörökségi várományos terület (a továbbiakban: várományos terület): a világörökségi várományos helyszín és annak védőövezete.

2. Általános rendelkezések

3. § (1) A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet - a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban - mindenki köteles megóvni.

(2) A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, amely - összhangban a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségeikkel - az állami és önkormányzati szervek, valamint az egyházak, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(3) A világörökségi és a várományos területet az Egyezménnyel, továbbá a világörökségi területet a világörökségi kezelési tervben foglaltakkal összhangban, azok egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve kell használni, fenntartható módon fejleszteni, bemutatni, illetve szükség szerint helyreállítani.

4. § (1) A világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter - a külön jogszabályok alapján fennálló feladat- és hatáskörüket nem érintve - az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben, más érdekelt miniszterekkel együttműködve látja el.

(2) A kultúráért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:

a) meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;

b) érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban;

c) előkészíti a világörökségi területek, valamint a várományos területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), kezdeményezi annak felülvizsgálatát, illetve - szükség esetén - módosítását, valamint ellátja az ebből eredő egyéb feladatokat;

d) gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához, fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;

e) felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott tevékenységét, és külön jogszabályban meghatározott esetekben intézkedik a világörökségi gondnokság megbízásának visszavonásáról;

f) évente jelentést tesz a Kormánynak, és négyévente beszámol az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;

g) szükség esetén gondoskodik a világörökségi területtel kapcsolatos módosítás, így különösen a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, valamint kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása Központhoz történő bejelentéséről;

h) gondoskodik a világörökségi terület fennmaradását szolgáló használat, fejlesztés és bemutatás érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;

i) ellátja a világörökséggel kapcsolatos, az Egyezményből eredő nemzetközi feladatokat, így különösen a határon átnyúló világörökségi helyszínek esetén együttműködésre törekszik a határon átnyúló helyszínnel érintett Részes Állam felelős miniszterével;

j) gondoskodik a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó örökség széles körben történő megismertetését, bemutatását, valamint fejlesztését elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint

k) gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során az alapszabályuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetekkel való együttműködésről.

5. § A kultúráért felelős miniszter más érdekelt miniszterekkel együttműködve ellátja a várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen:

a) kiválasztja a várományos helyszíneket;

b) bejelenti a várományos helyszíneket a Központhoz;

c) ötévente felülvizsgálja a várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében történő nyilvántartásának indokoltságát;

d) intézkedik a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe felvett várományos helyszínek Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint

e) gondoskodik a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

6. § A kultúráért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésben és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el, amely

a) a hatáskörükben érintett miniszterek által delegált, kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező tagokból,

b) a kulturális örökségvédelmi, valamint a természetvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalok vezetőjéből,

c) a világörökségi gondnokságok 1-1 képviselőjéből,

d) az Országgyűlés illetékes bizottságainak elnökeiből,

e) az ICOMOS - Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (International Council on Monuments and Sites) Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből, valamint

f) az IUCN International Union for Conservation of Nature and Natural Resources - Világ Természetvédelmi Unió Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből áll.

3. Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság

7. § (1) A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében - kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozik különösen:

a) a helyszínek tudományos alapú értékvizsgálatában, állapotának dokumentálásában, valamint a fenntartható használat adott helyszínre érvényes és a világörökségi kezelési tervben érvényesítendő kritériumainak kidolgozásában való részvétel;

b) a világörökségi területek világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és társadalmi szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;

c) a világörökségi kezelési tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásának az érintettek és érdekeltek körében történő megismertetésében való részvétel;

d) a határon átnyúló világörökségi területek esetében együttműködés az érintett határon túli kezelő szervezetekkel;

e) a világörökségi terület állapotának folyamatos követő-figyelése, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezése, valamint a világörökségi kezelési terv végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésében, elemzésében és a világörökségi kezelési tervteljesítéséhez szükséges lépések meghatározásában való részvétel;

f) az érintett partnerekkel - köztük az alapszabályuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetekkel - folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint

g) a kultúráért felelős miniszter részére jelentés készítése a világörökségi terület állapotáról, különös tekintettel a világörökségi területet érintő minden olyan tevékenységre, amely kihat a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére.

8. § (1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték vagy a várományos helyszínek által hordozott kiemelkedő érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a világörökségi területek, valamint a várományos területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

(2) A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.

(3) Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a várományos helyszín kiemelkedő értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület vagy a várományos terület egésze védett természeti területen van, továbbá külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel rendelkezik, a természetvédelmi kezelési terv az (1) bekezdés szerinti világörökségi kezelési tervnek minősül.

(4) Amennyiben a világörökségi területen vagy a várományos területen országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület is van, az (1) bekezdésben meghatározott világörökségi kezelési tervet a védett természeti területre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel összhangban - a természetvédelmi kezelési tervben foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra utalva - kell elkészíteni. A természet védelméről szóló külön jogszabály alapján fennálló védettségből eredő korlátozásokat, tilalmakat a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza.

(5) A világörökségi kezelési terv tartalmazza:

a) a világörökségi helyszín vagy a várományos helyszín helyrajzi számok szerinti kijelölését, illetve határának EOV és WGS 84 koordináták szerinti megállapítását;

b) a világörökségi helyszín vagy a várományos helyszín kiterjedésének megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolását;

c) a világörökségi helyszín vagy a várományos helyszín védőövezete helyrajzi számok szerinti kijelölését, illetve határának EOV és WGS 84 koordináták szerinti megállapítását;

d) a világörökségi helyszín vagy a várományos helyszín védőövezete kiterjedésének megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolását;

e) a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének vagy a várományos helyszín kiemelkedő értékének összegzését;

f) a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a várományos helyszín kiemelkedő értéke megőrzésének, fenntartásának és bemutatásának célkitűzéseit, stratégiáját;

g) a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a várományos helyszín kiemelkedő értéke megőrzésével kapcsolatos teendőket, így különösen a világörökségi területet vagy várományos területet érintő kezelési módokat, továbbá a kulturális örökség védelméről jogszabályok alapján fennálló védettségből, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályból eredő korlátozásoknak és tilalmaknak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a várományos helyszín kiemelkedő értéke szempontjaiból megadott, a világörökségi terület vagy a várományos terület sajátosságaira figyelemmel megállapított részletes leírását;

h) amennyiben a világörökségi területen vagy a várományos területen lévő védett természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő értékvédelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra történő utalást; valamint

i) a világörökségi terület vagy a várományos terület finanszírozási igényét megalapozó sajátos körülményeket, előírt használati módokat, tevékenységeket.

(6) A világörökségi kezelési tervben foglaltak figyelembevételével kell különösen

a) a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési eszközöket felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, összhangba hozni;

b) a világörökségi terület vagy a várományos terület természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, csökkenteni; valamint

c) a világörökségi területet vagy a várományos területet érintő bármely változtatást (különösen fejlesztést, felújítást, helyreállítást) végezni.

(7) A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni.

9. § (1) A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő kulturális örökségvédelmi- és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték, valamint a várományos helyszín által hordozott kiemelkedő érték megőrzése érdekében a világörökségi területen és a várományos területen az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni.

(2) Amennyiben a világörökségi területet érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési tevékenységre irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság, szakhatóság - a saját költségei terhére - a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakértőt rendel ki.

(3) A szakértő a szakértői véleményében világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációt köteles bemutatni.

10. § (1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására - amennyiben azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe - helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik.

(2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet - így különösen költségvetési szerv, önkormányzat, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság -, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét.

(3) A kultúráért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható.

(4) Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő védett természeti területre vonatkozóan külön jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 7. §-ban megjelölt feladatait.

(5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi helyszín egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel együttműködni.

11. § Több település közigazgatási területét érintő világörökségi területen az érintett helyi önkormányzatok társulásos formában a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti helyi építészeti-műszaki tervtanácsot hoznak létre.

4. Finanszírozás

12. § (1) A világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt állami feladatok és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.

(2) Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:

a) a világörökségi kezelési terv kidolgozását;

b) a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői költségeket;

c) a területrendezési tervek és településrendezési eszközök világörökségi kezelési tervben foglaltak szerinti felülvizsgálatát és módosítását.

(3) Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:

a) a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése;

b) a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása;

c) a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások támogatása;

d) a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;

e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti tervtanácsoknak - ideértve a világörökségi területen létrehozott helyi tervtanácsokat is - a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.

(4) A védett értékek fenntartására, az állagvédelemre és a világörökségi kezelési tervnek megfelelő működtetéshez az állam adókedvezményt biztosíthat, amelyet külön törvényben állapít meg.

5. Átmeneti rendelkezések

13. § (1) A miniszter e törvény hatálybalépését követő egy éven belül felülvizsgálja az e törvény hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát. Amennyiben a miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül értesíti a Központot.

(2) Az illetékes országos szervezetek, valamint a megyei önkormányzatok a területrendezési terveik 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti összhangja megteremtéséről a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követően legkésőbb 5 éven belül, illetve más jogszabályból fakadó kötelező felülvizsgálat vagy más okból elvégzett módosítás alkalmával kötelesek gondoskodni.

(3) A települési (fővárosi, fővárosi kerületi) önkormányzatok a településrendezési eszközeik 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti módosításáról a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követő tizennyolc hónapon belül kötelesek gondoskodni.

(4) A világörökségi gondnokságot az e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell kijelölni.

(5) Az e törvény hatálybalépését követően a Világörökség Jegyzékbe felvett helyszín - e törvény 1. mellékletének módosítása általi - kihirdetését a Kormány kezdeményezi. Ezen helyszínek világörökségi gondnokságát a kihirdetéstől számított hat hónapon belül kell kijelölni.

(6) A miniszter - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter közreműködésével - e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül felülvizsgálja a világörökségi helyszínen található, állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb használati jogviszonyt alapító szerződéseket. Amennyiben a miniszter megállapítja, hogy valamely szerződés az Egyezményben vagy e törvényben rögzített célokkal ellentétes vagy azok megvalósítását jelentős mértékben korlátozza, illetve akadályozza, erről értesíti:

a) a vagyonelem hasznosításért felelős szervezetet, valamint

b) a vagyonelemet szerződés alapján hasznosító személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet.

(7) A miniszter a (6) bekezdés szerinti megállapítást tartalmazó döntését a minisztérium honlapján közzé teszi, illetve intézkedik a döntésnek az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat hirdetőtábláján történő közzétételéről. Az állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb használati jogviszonyt alapító szerződés a miniszteri döntés minisztériumi honlapon történő közzétételétől számított 60. napon e törvény erejénél fogva megszűnik.

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a) a világörökségi várományos helyszínek világörökségi Várományos Helyszínek jegyzékébe történő felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének, valamint a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének részletes szabályait;

b) a világörökségi testületbe tag delegálására jogosult minisztereket, a testület részletes feladatait és működését;

c) a világörökségi kezelési terv készítését, annak tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeket, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és felülvizsgálatának rendjét;

d) a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeit, valamint az annak elkészítésére vonatkozó különös szabályokat;

e) a világörökségi terület világörökségi kezelési tervét; valamint

f) a világörökségi várományos terület világörökségi kezelési tervét.

(2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:

a) a világörökségi gondnokság kiválasztásának részletes szabályait, a világörökségi gondnokság feladatait és működését; valamint

b) a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét.

15. § (1) A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 3. pontjában a „3911/92/EGK” szövegrész helyébe a „116/2009/EK” szövegrész lép.

(2) A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-ában az „az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, az építésügyért felelős miniszterrel, a természetvédelemért felelős miniszterrel a területrendezésért felelős miniszterrel, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszterrel” szövegrész lép.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésére vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni, és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti. A környezeti információ megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén az elutasítás tartalmazza annak indokait, valamint tájékoztatást arról, hogy a megtagadással szemben az igénylő mely szervhez fordulhat.”

16. § (1) Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5/A. §-a, 81. § p) pontjában a „világörökségi és” szövegrész, valamint a 93. § (2) bekezdés n) pontja.

(2) Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56. § (4) bekezdése, illetve a 62. § (2) bekezdés k) pontja.

17. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 14. § (1) bekezdés e) pontja, valamint (2) bekezdés b) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 15. § a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez

A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek

Világörökségi helyszín Egyetértő miniszter
Budapest - a Duna-partok a Gellért- és a Várheggyel, Állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
a Budai Várnegyed és az Andrássy út Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
Hollókő ófalu és környezete Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság Építésügyért felelős miniszter
és természeti környezete Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (röviden: Fertő-táj) Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter

  Vissza az oldal tetejére