Időállapot: közlönyállapot (2011.VII.4.)

2011. évi LXXXVI. törvény

az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról * 

1. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény célja, hogy

a) biztosítsa az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását,

b) fejlessze a színház, tánc- és zeneművészet művelését és ápolja a magyar anyanyelvi kultúrát,

c) hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének biztosításához,

d) meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait, elősegítve a kiegyensúlyozott, tervezhető szervezeti működést,

e) biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását,

f) támogassa az előadó-művészeti társulati értékteremtő munkát,

g) elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását,

h) támogassa az előadó-művészeti szervezetek művészeti és gazdasági együttműködését, hazai és külföldi vendégelőadások létrejöttét, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását,

i) elősegítse a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez, továbbá a minőségi előadó-művészeti szolgáltatások iránti társadalmi igény erősödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken élők kulturális igényeinek kielégítését,

j) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet,

k) megteremtse az állami támogatással érintett előadó-művészeti szervezetek működésével érintett épület- és eszközállomány integrált nyilvántartását,

l) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe, valamint

m) előmozdítsa az előadó-művészek foglalkoztatáshoz fűződő és a hivatásgyakorlással összefüggő érdekeinek védelmét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e törvény

a) meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait,

b) meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti tevékenység központi költségvetési támogatásának szabályait,

c) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatokat, valamint

d) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat.”

2. § Az Emtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az Alkotmányban biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás, illetve a kisebbségi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá pályázat útján támogatja és közszolgáltatási szerződés szerint elősegíti az egyéb, az előadó-művészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit.

(2) Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadó-művészeti szervezet fenntartásával vagy annak közszolgáltatási szerződés alapján történő támogatásával valósíthatják meg.

(3) Az állam az e törvény szerinti feladatait az érintett fenntartókkal és a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetekkel, illetve e szervezetek, továbbá a művészi, művészeti és az előadó-művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más munkakörökben foglalkoztatottak érdek-képviseleti szervezeteivel együttműködve, a megfelelő érdekegyeztetést biztosítva látja el. Az állam biztosítja a támogatási eljárások során hozott döntések nyilvánosságát.

(4) Az állam az előadó-művészeti területet érintő támogatási gyakorlata során biztosítja az átláthatóságot és az e törvényben meghatározott célok közérdeknek megfelelő megvalósulását.

(5) Az előadó-művészeti szervezet művészeti tevékenysége - törvényben meghatározott, illetve az általa vállalt mértéken túl - nem korlátozható. Az állami vagy önkormányzati fenntartó az előadó-művészeti szervezetet művészeti évadterv benyújtására nem kötelezheti, annak előzetes minősítésére, elfogadására, továbbá fenntartói feladatainak ellátása körében az előadó-művészeti szervezet működésével összefüggésben művészeti, esztétikai elvárások érvényesítésére nem jogosult.

(6) Az előadó-művészeti szervezet a fenntartó által biztosított, továbbá az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait.

(7) Az előadó-művészeti rendszer működtetése az állam, az előadó-művészeti szervezet működtetése a fenntartó feladata.

(8) A fenntartó felelőssége, hogy - a költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezet esetén az államháztartás működésének követelményeit érvényesítve - biztosítsa az előadó-művészeti szervezet működésének tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeit.”

3. § Az Emtv. 4. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg kiegészül a következő g) ponttal:

[A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:]

e) meghatározza a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek körét,

f) a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményéről a kiemelt előadó-művészeti szervezet alaptevékenységét érintő jelentős szakmai változással, átalakításával, más szervezettel történő összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint

g) működteti a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsot, a Színházművészeti Bizottságot, a Zeneművészeti Bizottságot és a Táncművészeti Bizottságot.”

4. § Az Emtv. II. FEJEZET 2. Címe helyébe a következő 2. Cím lép:

„2. Cím

A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács

5. § (1) A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEÉT) az e törvény által szabályozott jogviszonyokat érintő szakmai, szakmapolitikai és támogatási kérdések érdekegyeztetési fóruma.

(2) A NEÉT 24 tagú. A tagok megbízatásának időtartama 4 év, amely legfeljebb egyszer újabb 4 évre meghosszabbítható.

(3) A NEÉT tagjai:

a) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek által delegált 11 fő, amelyből 4 főt a színházművészet, 2 főt a báb- és cirkuszművészet, 1 főt a független színházművészet, 2 főt a táncművészet, 2 főt a zeneművészet területéről kell jelölni,

b) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek által delegált 3 fő,

c) a megyei önkormányzatok által delegált 1 fő, a megyei jogú városi önkormányzatok által delegált 2 fő, a fővárosi önkormányzat által delegált 1 fő, az országos kisebbségi önkormányzatok által delegált 1 fő,

d) az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények által delegált 3 fő, valamint

e) az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 2 fő.

(4) A NEÉT ülésein állandó meghívottként vesz részt a miniszter, továbbá tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek képviselői és az 5/A. § szerinti bizottságok 1-1 képviselője.

(5) Ha a (3) bekezdés szerint több szervezet együttesen jogosult delegálásra, azt a személyt kell delegáltnak tekinteni, akit az együttes delegálásra jogosult szervezetek többsége jelölt (többségi jelölés). Ha nincs ilyen jelölt, vagy egyenlő számú jelölés esetén a delegált személyét sorsolással kell meghatározni.

(6) A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. A NEÉT ülését a miniszter a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, ha legalább nyolc tag az ok és a napirend közlésével azt írásban kezdeményezi. A NEÉT működtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.

(7) A NEÉT üléseinek jegyzőkönyvei, továbbá a NEÉT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.

(8) A NEÉT tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

(9) A NEÉT a miniszter jóváhagyásával maga állapítja meg ügyrendjét. A miniszter a jóváhagyást indokolással, jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg.”

5. § Az Emtv. II. fejezete az 5. §-t követően a következő 2/A. Címmel és 5/A-5/B. §-sal egészül ki:

„2/A. Cím

Az előadó-művészeti bizottságok

5/A. § (1) Az előadó-művészeti bizottság (a továbbiakban: bizottság) a miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete.

(2) A miniszter 3 bizottságot hoz létre: a Színházművészeti Bizottságot, a Táncművészeti Bizottságot és a Zeneművészeti Bizottságot. A bizottság létszámát - amely nem lehet kevesebb a Színházművészeti Bizottság esetében 5, a Táncművészeti Bizottság és a Zeneművészeti Bizottság esetében pedig 3-3 főnél - a miniszter határozza meg.

(3) A bizottság tagjait az adott területen tevékenykedő elismert művészek és művészeti szakemberek közül a miniszter kéri fel. A bizottsági tagság a felkérés elfogadásával, az abban meghatározott feltételekkel jön létre, és felmentéssel vagy a tag lemondásával szüntethető meg. A bizottság tagjai a felkérésben meghatározott mértékű díjazásban részesíthetők.

(4) A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság ügyrendjét - a miniszter jóváhagyásával - és az éves munkatervét az 5/B. §-ban foglaltakra figyelemmel maga állapítja meg.

(5) A bizottság működéséhez - ideértve a tagok díjazásához - szükséges forrást az előadó-művészeti államigazgatási szerv költségvetésében kell biztosítani.

5/B. § (1) A bizottság

a) a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésre javaslatot tesz az előadó-művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,

b) figyelemmel kíséri az előadó-művészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös tekintettel az előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerére, és szükség esetén javaslatot tesz annak felülvizsgálatára,

c) javaslatot tesz a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek körére,

d) kidolgozza, és a NEÉT-nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a felosztási szabályzatot,

e) az előadó-művészeti szervezet vezetője munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során tagokat delegál a szakmai bizottságba,

f) a miniszter felkérésére előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pont szerinti közszolgáltatási szerződés megkötéséről,

g) szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § f) pontjában foglaltakra vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,

h) kezdeményezi a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,

i) közreműködik a területét érintő minőségbiztosítási szempontrendszer szakmai előkészítésében, valamint

j) tevékenységéről évente beszámolót készít.

(2) A felosztási szabályzat tartalmazza

a) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek tevékenységének értékelési rendjét, a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek művészeti támogatásainak a művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,

b) a 17. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit és a támogatások felosztásának számítási módját,

c) a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint felosztandó támogatások művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,

d) az évente az előző költségvetési év teljesítési adatai és a 17. § (5) bekezdése szerinti évadbeszámolók ismeretében elvégzett tevékenységértékelés alapján elkészített, következő költségvetési évre vonatkozó felosztási javaslatot,

e) az évente a 20. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következő költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.”

6. § (1) Az Emtv. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az előadó-művészeti államigazgatási szerv ellátja az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat]

a) az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről, valamint az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről, azok jogszabályban meghatározott adatairól hatósági nyilvántartást vezet,

b) ellenőrzi a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítését, amely ellenőrzés kiterjed a hatósági ellenőrzésre és a támogatások rendeltetésszerű felhasználására is,”

(2) Az Emtv. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az előadó-művészeti államigazgatási szerv ellátja az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:]

e) ellátja a NEÉT és a bizottságok működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásáról,”

(3) Az Emtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által végzett nyilvántartási, igazgatási és szolgáltatási tevékenységért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

7. § Az Emtv. III. Fejezete helyébe a következő III. Fejezet lép:

„III. FEJEZET

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA, MINŐSÍTÉSE, A KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

1. Cím

Az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartása

7. § (1) A költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről és az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről az előadó-művészeti államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott szervezet nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi nyilvántartási számát,

b) az előadó-művészeti szervezet

ba) művészeti tevékenységének jellege szerinti megjelölését: színház, zenekar, énekkar, balett-együttes, táncegyüttes,

bb) művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelölését: többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band,

bc) működése szerinti típusmegjelölését: független színház, produkciós színház, befogadó színház, szabadtéri színház, nemzeti etnikai és kisebbségi színház, valamint

bd) fenntartójának nevét, szervezeti formáját, székhelyét, fenntartó hiányában az alapító, illetve a képviselő nevét, lakcímét,

c) az előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek esetében a működési terület (színházművészet, zeneművészet, táncművészet) megjelölését.

(3) Jogszabály az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb - a személyes adat körébe nem tartozó - adat nyilvántartásba vételét is előírhatja.

(4) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak, és az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján hozzáférhetők.

8. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre indul. A kérelmet az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában, továbbá a szakmai érdek-képviseleti szervezetek esetében a szervezet képviselője nyújthatja be.

(2) Nyilvántartásba az az előadó-művészeti szervezet vehető, amely legalább három éve működik. E rendelkezés az állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetekre nem alkalmazható.

(3) Előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetként az a társadalmi szervezet vehető nyilvántartásba, amelynek létesítő okirata szerint a társadalmi szervezet

a) előadó-művészeti területet érintő szakmai érdek-képviseleti tevékenységet végez, és

b) a bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzés jogerőre emelkedésétől számított két év eltelt vagy tagszervezeteinek több mint fele állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet.

(4) Az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vételi eljárás hivatalból indul.

9. § (1) A nyilvántartásba vétel és a minősítés alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője - jogszabályban meghatározott módon - köteles bejelenteni az előadó-művészeti államigazgatási szervnek a változástól vagy annak ismertté válásától számított tizenöt napon belül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet fenntartójával, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselőjével szemben ötvenezer forint bírságot szab ki. Az így beszedett bírság a központi költségvetés bevétele, amelyet az előadó-művészeti szervezetek támogatására kell fordítani.

10. § A nyilvántartásból törölni kell az előadó-művészeti szervezetet, ha

a) az előadó-művészeti szervezet nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott szervezeti feltételeknek,

b) ezt az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviseletére jogosult személy kéri,

c) az előadó-művészeti szervezet jogutód nélkül megszűnt,

d) a nyilvántartásba vételétől számított öt éven át az előadó-művészeti szervezet - ide nem értve a magyar állam által fenntartott, valamint a közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetet - nem részesült az e törvényben meghatározott támogatásból.

2. Cím

Az előadó-művészeti szervezetek minősítése

11. § (1) A nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetet a miniszter - az érintett bizottság javaslata alapján, a NEÉT előzetes álláspontjának mérlegelésével - az általa kiadott rendeletben nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősítheti.

(2) Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet nemzeti előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek

a) fenntartója a magyar állam vagy az e törvény szerinti közszolgáltatási szerződése van a magyar állammal,

b) munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészei - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 70%-a szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 63. § (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik,

c) vezetőjét az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg, és

d) a magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, a művészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték- és mintaközvetítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

(3) Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek

a) fenntartója helyi önkormányzat vagy az e törvény szerinti közszolgáltatási szerződése van helyi önkormányzattal,

b) munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészeinek - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 60%-a szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy a Kjt. 63. § (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik,

c) vezetőjét az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg, és

d) a fővárosi, illetve a megyei előadó-művészeti életben betöltött művészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott művészeti szolgáltatások tartalma és művészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidejűleg és tartósan indokolja.

(4) A 7. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti előadó-művészeti szervezet esetében a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b) pontját a minősítés során nem kell alkalmazni.

(5) Nem minősíthető nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté az előadó-művészeti szervezet, illetve a már nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősített előadó-művészeti szervezet ilyen minősítését meg kell szüntetni, ha a minősítés alapjául szolgáló feltételek közül a (2) bekezdés d) pontja vagy a (3) bekezdés d) pontja szerinti feltétel tartósan, a (2) bekezdés a)-c) pontja vagy a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti feltételek valamelyike pedig egy teljes évadot alapul véve nem áll fenn.

12. § Szimfonikus zenekar, kamaraszimfonikus zenekar, kamarazenekar (a továbbiakban együtt: zenekar), énekkar nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősítésének a nemzeti előadó-művészeti szervezet esetében a 11. § (2) bekezdésében, a kiemelt előadó-művészeti szervezet esetében a 11. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 11. § (3) bekezdésének a) és c)-d) pontjában foglaltakon túl feltétele, hogy

a) a zenekar évente legalább 50 hangversenyt tartson,

b) az énekkar évente legalább 40 hangversenyt tartson,

c) rendelkezzen a tevékenység ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel és

d) a tárgyévet megelőző évben teljesítse a jogszabályban meghatározott fizetőnéző-számot.

3. Cím

A közszolgáltatási szerződés

13. § (1) Az állam, illetve az önkormányzat az előadó-művészeti szolgáltatások (a továbbiakban: szolgáltatások) tartós biztosítására nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezettel legalább három évre előadó-művészeti közszolgáltatási szerződést köthet.

(2) A közszolgáltatási szerződés tartalmazza

a) az előadó-művészeti szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, bírósági nyilvántartási vagy cégjegyzékszámát és adószámát,

b) a szolgáltatások részletes leírását, helyének meghatározását és mutatószámait, továbbá a kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,

c) a szolgáltatások ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,

d) a szolgáltatások folyamatos nyújtását biztosító feltételeket,

e) a szolgáltatások teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szervezet birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,

f) a szervezet vállalt szolgáltatásaival összefüggő jogait és kötelezettségeit,

g) a szervezet tevékenységére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,

h) a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézőtájékoztatási, továbbá a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,

i) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,

j) a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját és

k) az előadó-művészeti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés időbeli hatályát.

14. § (1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében - a 13. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - a közszolgáltatási szerződés tartalmazza a 17. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(2) A 13. § (2) bekezdés a)-d) és f)-j) pontjait megfelelően alkalmazni kell a 19. § (1) bekezdése, a 20. § (3) bekezdése és a 21. § (1) bekezdése szerinti támogatásokról szóló támogatási szerződések megkötése során.”

8. § Az Emtv. IV. Fejezet 1. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Cím

A támogatási rendszer alapjai

15. § (1) E törvény alapján kizárólag az Európai Bizottság N 357/2007. számú, a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének fejezeti kezelésű előirányzataiból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott határozatával összhangban nyújtható támogatás.

(2) E fejezet szerinti központi költségvetési támogatást a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezet támogatására a fenntartó, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet kaphat.

(3) A támogatás feltétele - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az előadó-művészeti államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel.

(4) A 21. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplő előadó-művészeti szervezet is részesülhet.

(5) Az államháztartás bármely alrendszeréből származó támogatások együttesen nem haladhatják meg az elszámolható költségeket. Az elszámolható költségek körébe a miniszter által rendeletben meghatározott, az e törvény szerinti támogatási célok megvalósítása során felmerült, igazolt közvetlen és közvetett költségek tartoznak.

(6) A központi költségvetési támogatásra vonatkozó adatok az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján bárki számára hozzáférhetőek.

16. § (1) A központi költségvetés a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek fenntartója, annak hiányában az előadó-művészeti szervezet részére

a) művészeti támogatást,

b) működési támogatást és

c) e törvény szerinti egyéb támogatást

nyújt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az a magyar állammal vagy az önkormányzattal a támogatás folyósításakor hatályos, legalább 3 éves fenntartói megállapodást kötött. Fenntartói megállapodás csak teljes naptári évre köthető.

(3) A fenntartói megállapodásban a művészeti tevékenységgel [17. § (3) bekezdés], az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában meghatározott egyéb tevékenységgel és a gazdálkodással (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetve megteremtése, kapacitások kihasználtsága, eszköz- és erőforrás-gazdálkodás hatékonysága) összefüggésben az előadó-művészeti szervezettől elvárt teljesítményt az adott területre jellemző mutatókkal, illetve megfelelő követelményleírással kell meghatározni.

(4) A fenntartói megállapodásban költségnemenként fel kell tüntetni a feladatteljesítéshez rendelt forrást [3. § (6) bekezdés], több forrás esetén azok egymáshoz viszonyított arányát.

(5) A fenntartó köteles az általa fenntartott és nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet tevékenységével összefüggő, (2) bekezdés szerinti adatokat jogszabályban meghatározott módon az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére nyomtatott és elektronikus formában megküldeni, az esetleges adatváltozást pedig 30 napon belül bejelenteni. A fenntartói megállapodást a tárgyévet megelőző év október 31-éig kell benyújtani az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére.

(6) Támogatásra jogosult több előadó-művészeti szervezet fenntartója a művészeti támogatásnak az érintett előadó-művészeti szervezetek közötti felosztásáról - a 17. § (1) bekezdésében, valamint az egyes előadó-művészeti szervezetekkel kötött fenntartói megállapodásban foglaltak figyelembevételével - maga határoz.”

9. § Az Emtv. IV. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Cím

A színház, balett- és táncegyüttesek központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei

17. § (1) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök - különösen színpadtechnikai eszközök -, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi, művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(2) A művészeti támogatást súlyozási értékek és arányszámok alkalmazásával, a felosztási szabályzatban rögzített számítási mód szerint úgy kell megállapítani, hogy figyelembevételre kerüljenek a nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek tevékenységével, szolgáltatásával kapcsolatos általános támogatási szempontok. Ezen szempontok érvényesülését a támogatással érintett művészeti évadot megelőző utolsó lezárt évad művészeti tevékenységének, szolgáltatásainak alapulvételével kell vizsgálni.

(3) A művészeti támogatás mértékének megállapításakor általános támogatási szempontként vizsgálni kell a nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek

a) által teljesített bemutatók számát, azon belül a kortárs és klasszikus magyar szerzők műveinek a számát,

b) által teljesített előadások számát, ennek keretében

ba) a saját előadások arányát,

bb) a balett- és táncelőadások számát,

bc) az opera-előadások számát,

bd) a klasszikus operett-előadások számát,

be) a zenés színpadimű-előadások, illetve ezen belül az élő zenekarral, énekkarral teljesített előadások számát,

bf) a stúdió-előadások számát,

c) fizetőnéző-számát, az össznézőszámát és jegyár-bevételének összegét,

d) fizető átlag-nézőszám arányát a nézőtéri befogadóképességhez,

e) a gyermek- és ifjúsági bemutatók és előadások számát,

f) az állandó játszóhelyen kívüli helyi, a megyei, az országos vendég-, illetve tájelőadások és nemzetközi vendégelőadások számát, ezen belül

fa) a belföldi előadások tekintetében a kulturális szolgáltatásokkal kevésbé ellátott régiókban,

fb) a külföldi előadások esetében a Kárpát-medencei magyarlakta területeken tartott előadások számát.

(4) A művészeti támogatás mértékének megállapításakor értékelni kell továbbá a nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek

a) társulati művészeti-szakmai közösségépítő tevékenységét,

b) hazai és nemzetközi szakmai és művészeti kapcsolatépítési és együttműködési gyakorlatát,

c) a repertoár-játszáshoz és a többtagozatos művészeti struktúrához kapcsolódó művészeti gyakorlatát,

d) közönségkapcsolati rendszerét, a nézőszám növelésének gyakorlatát, valamint médiakapcsolati tevékenységét, a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézőtájékoztatási, továbbá a jegyértékesítési rendszerét,

e) saját előadásaihoz kapcsolódó jegyár-bevételeken túli, egyéb bevételi források feltárásával összefüggő tevékenységét és annak eredményességét,

f) helyi művészeti, közoktatási, közművelődési és társadalmi, közösségi szervezetekkel való kapcsolatépítési, továbbá az óvodai és iskolarendszeren belüli és azon kívüli oktatási-nevelési, művészetpedagógiai programhoz, a tantervi oktatáshoz, helyi és országos turisztikai célokhoz való kapcsolódás, a gyermek-, illetve ifjúsági korosztály igényes színházra nevelésének gyakorlatát,

g) vezetőjének vezetői pályázatában rögzített, a művészeti tevékenységgel összefüggő vállalások teljesülését.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat és információkat tartalmazó művészeti évadbeszámolót az érintett előadó-művészeti évadra vonatkozóan június 10-éig köteles a művészeti támogatásra jogosult az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére nyomtatott és elektronikus formában megküldeni. Az évadbeszámoló a művészeti évad június és július hónapjára vonatkozóan az érintett adatkörben tervszámokat tartalmaz. Az előadó-művészeti szervezet augusztus 31-éig köteles a tervszámoktól eltérő tényadatokról az e bekezdés szerinti formában tájékoztatást adni.

18. § (1) Az állandó játszóhellyel rendelkező előadó-művészeti szervezet fenntartóját - az érintett területeken jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - létesítménygazdálkodási célú működési támogatás illeti meg, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(2) A fenntartó gondoskodik az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában meghatározott, állandó működési helyéül szolgáló épület rendeltetésszerű használatának biztosításáról. A fenntartó köteles az épület lényeges műszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökről nyilvántartást vezetni.

(3) Működési támogatás a 16. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó mutatószámmal meghatározott eredmény eléréséhez kötötten is nyújtható.

19. § (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő színházak, balett- és táncegyüttesek támogatása pályázati úton történik. A művészeti és működési támogatásra irányuló pályázatokat legkésőbb február 15-éig kell kiírni, és április 30-áig a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntéseket nyilvánosságra kell hozni.

(2) A pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter az érintett bizottság - az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek szakmai érdek-képviseleti szervezetei által véleményezett - javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésre a szakmai kuratórium - színháztípusonként, továbbá a balett- és táncegyüttesekre vonatkozóan jogszabályban meghatározott minőségbiztosítási szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló - előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntését a miniszter köteles megindokolni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek tárgyévi támogatási keretösszegének feléig az érintett bizottság javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.”

10. § Az Emtv. IV. FEJEZET 3. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Cím

A zenekarok és énekkarok központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei

20. § (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zenekar, énekkar fenntartóját külön a zenekarra és külön az énekkarra

a) a zenekar, énekkar létszáma,

b) a hangversenyek száma,

c) opera-előadásokon történő közreműködések száma,

d) az ifjúsági hangversenyek száma,

e) a bemutatott kortárs magyar zeneművek száma,

f) a fizető nézők száma és

g) a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek, képfelvételek száma

alapján e szempontokra figyelemmel megállapított központi költségvetési támogatás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti zenekar, énekkar létszámának megállapításához a tárgyévet megelőző évben az előadó-művészeti szervezetnél teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló vehető figyelembe. Művészi munkakörben, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a részmunkaidő arányában kell figyelembe venni.

(3) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő zenekar, énekkar támogatása pályázati úton történik. A pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter az érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésre a szakmai kuratórium a zenekarokra és énekkarokra jogszabályban meghatározott minőségbiztosítási szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntését a miniszter köteles megindokolni.

(4) A (3) bekezdés szerinti zenekar, énekkar tárgyévi támogatási keretösszegének feléig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.”

11. § (1) Az Emtv. 21. § (1) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A miniszter pályázatot ír ki elsősorban:]

d) a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó és az e törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében többletfeladatokat vállaló előadó-művészeti szervezetek támogatására,

e) a kimagasló színvonalú és az e törvényben meghatározott célok megvalósítását előmozdító előadások országos és határon túli megjelenésére,

f) a határon túli, Kárpát-medencei magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,”

(2) Az Emtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alapján kiírandó pályázatokról szóló döntései megalapozásához a miniszter az érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.”

12. § Az Emtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A költségvetési törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit. A költségvetési törvény

a) nemzeti előadó-művészeti szervezeteket megillető művészeti támogatás és működési támogatás összegét az előadó-művészeti szervezetekre,

b) a kiemelt előadó-művészeti szervezetek

ba) működési támogatásának összegét a kiemelt előadó-művészeti szervezetet fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötő valamennyi önkormányzatra,

bb) művészeti támogatásának összegét az egyes színházakra is

lebontva határozza meg.

(2) A működési támogatás mértéke a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző költségvetési évben létesítménygazdálkodási célokra az adott évre előirányzott és ténylegesen folyósított fenntartói támogatás felénél.

(3) A költségvetési törvénynek a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetében kell biztosítani

a) a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint

b) a nyilvántartott zenekarok, énekkarok önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.

(4) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetében kell biztosítani:

a) a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok központi költségvetésből származó támogatását,

b) a magyar állammal kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet támogatását,

c) az e törvény alapján pályázati úton nyújtható támogatások előirányzatát, valamint

d) az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot.”

13. § (1) Az Emtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejű jogviszonyát rendes felmondással, illetve felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott számára a munkaszerződésben vagy - ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg - a 31. § (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 40%-a mértékéig az elmúlt évadban nem tudott és a következő évadban sem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.”

(2) Az Emtv. 31. § (3) bekezdés b)-c) helyébe a következő rendelkezés lép:

[A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha az évadonként teljesítendő előadásszám - ideértve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -]

b) magántáncos esetében legalább 40 előadás,

c) magánénekes esetében legalább 40 előadás,”

(3) Az Emtv. 31. § (3) bekezdés e) helyébe a következő rendelkezés lép:

[A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha az évadonként teljesítendő előadásszám - ide értve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -]

e) segédszínész esetében legalább 120 előadás,”

(4) Az Emtv. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felek a munkaszerződésben a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknál 40%-kal, a d)-f) pontjában foglaltaknál 25%-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti előadásszámban is megállapodhatnak.”

14. § Az Emtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, amelyek meghirdetésére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Zenekari tag, énekkari tag és tánckari tag határozott időre létesített foglalkoztatására irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlő vagy nemleges nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata előtt négy hónappal írásban közli a foglalkoztatottal.

(3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

(4) A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb a szerződés lejártát megelőző három hónappal írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott egy hónapon belül írásban nyilatkozik.”

15. § (1) Az Emtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának időtartama három, az operaelőadások és a színpadi próba esetében négy óra, a nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.”

(2) Az Emtv. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha a munkaszerződés

a) zenekar esetében legalább 40 hangverseny,

b) énekkar esetében legalább 32 hangverseny,

c) balett- vagy táncegyüttes esetében legalább 40 balett-, tánc- vagy mozgásművészeti előadás, vagy

d) zenekar, énekkar, balett- vagy táncegyüttes évadra vonatkozó szolgálatszáma legalább 80%-ának

teljesítését írja elő.”

(3) Az Emtv. 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy próbát jelent. Ha a próba időtartama rövidebb, mint két óra, akkor - naponta legfeljebb egy alkalommal - fél szolgálatot kell elszámolni.”

(4) Az Emtv. 38. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A szolgálatokban meghatározott munkaelrendelés száma havonta nem haladhatja meg az (1)-(2) bekezdésben megállapított havi szolgálatszámot, egyebekben a munkáltató a 32. § szerinti munkaidőkeretet alkalmazhatja.”

16. § (1) Az Emtv. 39. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott, így különösen az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással kapcsolatos, továbbá a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében a 17. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összefüggő további tartalmi követelményeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai:

a) az érintett bizottság négy,

b) a miniszter egy,

c) az előadó-művészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának egy,

d) a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá

e) a munkáltatói jogkör gyakorlójának két

képviselője.”

(2) Az Emtv. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A munkakör betöltéséről - a szakmai bizottság véleményét is mérlegelve - a munkáltatói jogkör gyakorlója harminc napon belül, önkormányzati fenntartó esetén a következő képviselő-testületi ülésén dönt. A nemzeti és etnikai kisebbségi előadó-művészeti szervezet esetében a munkáltató - ha nem kisebbségi önkormányzat - az érintett kisebbségi önkormányzat egyetértésével dönt. A döntést a szakmai bizottság véleményével együtt nyilvánosságra kell hozni. A nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet a sikeres pályázat egy példányát a döntést követő 15 napon belül az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére megküldi.”

17. § Az Emtv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. E paragrafus tekintetében szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség.”

18. § Az Emtv. 41. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vezető vezetői tevékenységével összefüggésben jutalomban vagy más, munkáltatói döntésen alapuló egyéb többletjuttatásban abban az esetben részesíthető, ha az arra jogosító, mutatószámokon alapulóan meghatározott többletfeladatra, illetve többletteljesítményre vonatkozó feltételek a munkáltatóval kötött megállapodásban rögzítésre és teljesítésre kerültek.

(4) A vezető munkakörébe nem tartozó művészi, művészeti feladatok ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a vezető ilyen tevékenységeket az általa vezetett előadó-művészeti szervezetnél csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes, írásbeli engedélyével végezhet.

(5) Az állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet vezetőjének határozott idejű munkajogviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem lehet.”

19. § (1) Az Emtv. 44. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„1. bábszínház: előadó-művészeti tevékenységét jellemző módon bábművészek közreműködésével, a bábművészeti eszközök és megoldások felhasználásával végző, állandó játszóhellyel rendelkező színház,”

(2) Az Emtv. 44. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„3. befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház, ideértve az olyan cirkuszművészeti szervezetet is, amely az előadást állandó játszóhelyen, saját tulajdonú vagy rendelkezésű kőépületben valósítja meg,”

(3) Az Emtv. 44. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„8. énekkar: oratórikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet - ideértve a kamarakórust is -, ha létszáma legalább 12 fő,”

(4) Az Emtv. 44. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„12. fizetőnéző-szám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akiket az előadó-művészeti szervezet előadás vagy hangverseny megtekintésére az általánosan érvényesített jegyár - bérlet esetében egy előadásra, értékesített előadás vagy hangverseny esetében egy belépőjegyre vetítetten - legalább 50%-os mértékét elérő fogyasztói áron közvetlenül vagy közvetve feljogosított, feltéve, hogy az esetleges értékesítési jutalékkal csökkentett jegyár, illetve az értékesített előadás vagy hangverseny ellenértéke az előadó-művészeti szervezetnél tényleges saját bevételként jelentkezik, továbbá azt, hogy utóbbi esetben - amennyiben arra sor kerül - a tényleges jegyértékesítést végző az általa értékesített belépőjegyek számáról az előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat,”

(5) Az Emtv. 44. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„16. hangverseny: zeneművek - ideértve az operaelőadáson történő zenekari és énekkari közreműködést is - személyes előadó-művészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása, amelyben a közreműködő zenekar vagy énekkar az e törvényben az érintett szervezettípus tekintetében meghatározott létszámot eléri vagy meghaladja (amennyiben az előadott mű vagy művek jellege, illetve ifjúsági, iskolai hangverseny esetében a helyszín igazolt befogadóképessége indokolja, kivételes esetben a létszám legfeljebb 30 százalékkal kisebb lehet).”

(6) Az Emtv. 44. § 18-19. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában:]

„18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart is,

19. kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a big bandet is,”

(7) Az Emtv. 44. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„23. közszolgáltatási szerződés: művészeti közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló, e törvény szerinti tartalommal megkötött szerződés,”

(8) Az Emtv. 44. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„29. saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a színház rendelkezik, az előadás a színházzal szerződéses kapcsolatban álló alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,”

(9) Az Emtv. 44. §-a kiegészül a következő 40-52. ponttal:

[E törvény alkalmazásában:]

„40. értéknövelő beruházás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások bővítését, illetve minőségének javítását, továbbá az üzemeltetés hatékonyságát, költségeinek csökkentését szolgáló fejlesztés,

41. felújítás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan egészére (teljes felújítás), illetőleg egy vagy több főszerkezetére, illetve a színpadtechnikára kiterjedő (részleges felújítás), időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik,

42. gyermek- és ifjúsági színház: egy évadon belüli bemutatóinak legalább 80%-át kitevő mértékig a 0-18 éves korosztályok életkori értelmi-érzelmi sajátosságainak megfelelő és e korosztályok színházi igényeinek kielégítését célzó előadó-művészeti tevékenységet végző színház,

43. karbantartás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan és eszközök állagának, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző munkák (időszerű vagy tervszerű karbantartás), továbbá felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes berendezések cseréje (hibaelhárítás),

44. klasszikus szerző műve: klasszikus szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet, amely a bemutató időpontját megelőzően legalább 15 éve elhunyt szerzőtől származik. Szerzőtársak esetében a később elhunyt szerzőtárs halálának időpontja irányadó,

45. kortárs szerző műve: kortárs szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet, melynek tekintetében a 44. pont szerinti feltételek nem állnak fenn,

46. létesítménygazdálkodás: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával (ide nem értve: a részleges és teljes felújítást és az értéknövelő beruházást), a létesítő okirat szerinti tevékenységéhez kapcsolódó eszközgazdálkodással, szolgáltatás-ellátással, ingatlangazdálkodással, továbbá az egyéb, a művészeti tevékenységhez közvetetten szükséges tevékenység ellátása, az ahhoz szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

47. magyar szerző műve: e törvény alkalmazása szempontjából magyar szerző művének kell tekinteni a magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló színműíró vagy zeneszerző önálló szerzőként, illetve társszerzői vagy szerzőtársi közreműködésével alkotott színpadi művét,

48. szakirányú felsőfokú végzettség: a művészeti képzési területen, a munkakörnek megfelelő alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség vagy annak megfeleltethető korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség, továbbá zene- és táncművészeti tevékenység esetében a tanári végzettség.

Ha nincs a művészeti munkakörnek megfelelő hazai szakirányú felsőfokú képzés, akkor szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő, szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplő szakképesítésnek tartalmilag megfeleltethető végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály alapján szakmai vizsga teljesítésével szerzett művészi vagy művészeti munkakör betöltéséhez előírt szakmai végzettséget;

49. színpadtechnikai eszközök: épület alkotórészének nem minősülő, a színpadi előadó-művészeti tevékenységhez szükséges, illetve azt segítő műszaki (fény-, hang-, videotechnikai) eszközök, berendezések, továbbá az állandó játszóhelyen kívüli előadáshoz alkalmazott színpadi eszközök (mobilszínpad),

50. tájelőadás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában megjelölt székhelytelepülésen kívül játszott előadás,

51. üzemeltetés: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló, a művészeti alaptevékenységhez kapcsolódó ingatlan és eszközök rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

52. vendégelőadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre vagy előadásszámra a vendégszínház rendelkezik, az előadás a vendégszínház által szerződtetett alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a fogadó színház szervezésével, a fogadó színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé.”

20. § Az Emtv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) E törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított

a) 4. § e)-f) pontját 2012. március 31-ét követően,

b) 5/B. § (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését 2012. május 1-jét követően,

c) 8. § (2) bekezdését a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépésnek a napján és az azt követően indult, illetve megismételt nyilvántartásba vételi eljárásokra,

d) 16-20. §-át és 24. §-át a 2013. január 1-jétől igénybe vehető támogatások tekintetében,

e) 47. § (2) bekezdésének b) és f) pontját 2012. március 31-ét követően

kell alkalmazni. A 2012. december 31-éig igénybe vett támogatással az e törvénynek a támogatás igénybevétele napján hatályos szabályai szerint kell elszámolni.

(2) 2018. január 1-jéig olyan színház, balett- és táncegyüttes is nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés b) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(3) A 20. § (2) bekezdését a kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített szimfonikus zenekarok esetében 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a módosító törvénnyel megállapított 39. § (5) és (6) bekezdését a módosító törvény hatálybalépésének napján és az azt követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

(5) Az Előadó-művészeti Tanács tagjainak jogviszonya a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követő 15. napon megszűnik. Az Előadó-művészeti Tanács a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeiben az érintett bizottság jár el. A miniszter a bizottság tagjait a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követő 15 napon belül kéri fel.”

21. § Az Emtv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat,

b) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek a 11. § és a 12. § alapján megállapított körét,

c) a 6. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

d) a fizető nézőszám alsó határát,

e) a szakmai próbajátékra, illetve próbaéneklésre vonatkozó részletes szabályokat,

f) a pályázati eljáráshoz kapcsolódó minőségbiztosítási szempontrendszert,

g) a 24. § (3) bekezdése szerinti forrásból nyújtott támogatás - az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban - elszámolható költségeinek körét, a beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

h) a kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő előadó-művészeti szervezet számára a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti forrásból nyújtott támogatás elosztásának, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és felhasználására vonatkozó ellenőrzésének szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott

rendeletben határozza meg.”

22. § (1) Az Emtv. 3. § (1) bekezdésében az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg lép.

(2) Az Emtv. 23. § (5) bekezdésében „az EMT” szövegrész helyébe „az érintett bizottság” szövegrész lép.

(3) Az Emtv. 25. § (1) bekezdésében a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szövegrész helyébe a „Kjt.” szöveg lép.

23. § (1) A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Bgatv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenykedő:

a) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, magát magyarnak valló természetes személy,

b) társadalmi szervezet, alapítvány, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzat, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény,

c) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás) ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint

d) az egyház, valamint egyház által fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmény.”

(2) A Bgatv. 3. § b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a következő célok körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:]

b) közoktatási és felsőoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végző intézmény és háttérintézmény; kulturális, nyomtatott és elektronikus sajtó útján megvalósuló tömegtájékoztatási, egyházi, ifjúsági, szociális tevékenységet folytató, a társadalmi felzárkózást és a szociális integrációt elősegítő egészségügyi és egyéb szervezet (ideértve a Szátv. 18. §-ában meghatározott szervezetet is)

ba) az alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátására;

bb) az európai uniós tagsággal és az Európai Unió által biztosított támogatások felhasználásával kapcsolatos továbbképzési tevékenység ellátására;

c) önkormányzat, azok társulása, szövetsége

ca) az Európai Unió által is támogatott határmenti program céljára;

cb) magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen utak, hidak építése, kommunális és kommunikációs célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvértelepülési kapcsolatok - különösen a kulturális- és sportkapcsolatok - kialakítása, erősítése, közös környezetvédelmi programok létrehozása, az Európai Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése céljára;”

(3) A Bgatv. 4. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Költségvetési támogatásként:]

b) eseti támogatás”

[illeti meg az Alapot.]

(4) A Bgatv. 6. § (5) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem lehet a Kollégium tagja:]

b) a MÁÉRT munkájában részt vevő - nem magyar közigazgatási szerv által delegált - személy, illetve annak közeli hozzátartozója;

c) az Alap kezelő szervezetének vezetője, igazgatóságának tagja, felügyelő bizottságának tagja, továbbá az a személy, aki a kezelő szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más, a Polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti szerződéses jogviszonyban áll;”

(5) A Bgatv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A Kollégium ülései nyilvánosak, de a Kollégium zárt ülés tartását is elhatározhatja. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet is nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az Alap működésének nyilvánosságát az Alap internetes honlapja (a továbbiakban: honlap) is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a Bizottság Alappal kapcsolatos döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelő szervezetének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Bizottság és a Kollégium tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a Bizottság az Alap kezelő szerve útján gondoskodik.”

24. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-6. §, a 11. §, a 13-21. §, a 22. § (2) és (3) bekezdése és a 25. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(3) A 7. § és a 22. § (1) bekezdése 2012. március 31-én lép hatályba.

(4) A 8-10. § és a 12. § 2012. május 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 2012. május 2-án hatályát veszti.”

25. § Hatályát veszti az Emtv. 21. § (3) bekezdése, 30. § (6) bekezdése, 46. § (2)-(4) és (6) bekezdése, 47. § (3) bekezdése, 50. §-a.


  Vissza az oldal tetejére