Időállapot: közlönyállapot (2011.VII.5.)

2011. évi LXXXVIII. törvény

a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról * 

1. § A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) E törvény alkalmazásában

1. humán infrastruktúra kapacitása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a népesség alapellátását szolgáló nevelési, oktatási, egészségügyi és igazgatási intézményi ellátás biztosítása,

2. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom számolható,

3. különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint - a különleges beépítésre nem szánt területek köréből - az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak,

4. magas zöldfelületi arányú települési térség: olyan térség, amelybe összességében 15%-nál alacsonyabb beépítettségű területek tartoznak,

5. műszaki infrastruktúra kapacitása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás biztosítása,

6. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő olyan összefüggő települési zöldfelületek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei,

7. történelmi sportterület: 1914. előtt sportolási célra használt terület.

(2) Az e törvényben szereplő - az (1) bekezdésben nem említett - fogalmakra az OTrT 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.”

2. § A BATrT 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szerkezeti Terv a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-hálózatnak a térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban.”

3. § A BATrT 4-10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„4. § A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők:

a) legalább 5 hektár területű térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,

ac) magas zöldfelületi arányú települési térség,

b) legalább 10 hektár területű térségek:

ba) mezőgazdasági térség,

bb) különleges rendeltetésű térség,

c) területi korlát nélküli térség:

ca) városias települési térség,

cb) hagyományosan vidéki települési térség,

cc) építmények által igénybe vett térség,

cd) vízgazdálkodási térség.

5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség.

(2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,

b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.

(3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.

(5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t.

(6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.

(7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki.

(8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek

a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve - a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - oktatási, egészségügyi és sport célú terület,

b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület

alakítható ki.

(9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva.

6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.

(2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet.

7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

(2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait.

(3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol - a mezőgazdasági térség javára - csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki.

(2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1-10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.”

4. § A BATrT 12-16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„12. § A térségi övezetek a következők:

a) magterület övezete,

b) ökológiai folyosó övezete,

c) puffer terület övezete,

d) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,

e) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,

f) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete,

g) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,

h) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,

i) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

j) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

k) világörökség és világörökség-várományos terület övezete,

l) történeti települési terület övezete,

m) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete,

n) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete,

o) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete,

p) rendszeresen belvízjárta terület övezete,

q) nagyvízi meder övezete,

r) földtani veszélyforrás területének övezete,

s) vízeróziónak kitett terület övezete,

t) széleróziónak kitett terület övezete,

u) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete,

v) honvédelmi terület övezete.

13. § (1) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

14. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet területén az érintett települések településszerkezeti tervének készítése és módosítása során a térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tájrendezési tervet kell készíteni.

15. § Az érintett települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket.

16. § (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy

b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és

c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.”

5. § A BATrT a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § (1) E törvénynek a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: BATrTMód.) megállapított 1/A. §-ában, 3. § (1) bekezdésében, 4-10. §-ában, 12-15. §-ában, 1/2. számú mellékletében, 1/3. számú mellékletében, 2. számú mellékletében, valamint 3. számú mellékletében foglalt rendelkezéseit a BATrTMód. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A BATrTMód. hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket

a) a főváros esetében a BATrTMód. hatálybalépését követő egy éven belül, a fővárosi kerületek esetében további két éven belül,

b) az e törvény hatálya alá tartozó, az a) pontba nem tartozó települések esetében a BATrTMód. hatálybalépését követő három éven belül

összhangba kell hozni e törvénnyel.”

6. § (1) A BATrT 1/2. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

(2) A BATrT e törvény 2. melléklete szerinti 1/3. számú melléklettel egészül ki.

(3) A BATrT 2. számú (térképi) melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.

(4) A BATrT 3. számú (térképi) melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.

7. § Hatályát veszti a BATrT

a) 2. §-át megelőző alcím,

b) 4. §-át megelőző alcím,

c) 12. §-át megelőző alcím,

d) 17. §-át megelőző alcím és 17-20. §-a,

e) 21. § (3)-(5) és (11) bekezdése.

8. § (1) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 5. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat.”

(2) Az OTrT 6. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:)

e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható,”

(3) Az OTrT 1/1. számú melléklet „1. Gyorsforgalmi utak” táblázata első sorának helyébe a következő sor lép:

„M0: Budaörs - Budakeszi - Remeteszőlős térsége - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budakalász - Szigetmonostor - Budapest, IV. ker. - Dunakeszi - Budapest, XV. ker. - Fót - Csömör - Budapest, XVI. ker. - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest, XVII. ker. - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest, XXIII. ker. - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest, XXII. ker. - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs (az M2 és M1 közötti déli és keleti szakasz a TEN-T hálózat része)”

9. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 5. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

t) területcsere: olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.”

10. § (1) A Tftv. 23/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a területcsere az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.”

(2) A Tftv. 27. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;”

11. § A BATrT 11. § (2) bekezdésében a „3/1-10. jelű” szövegrész helyébe a „3/1-22. jelű” szöveg lép.

12. § Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

1. melléklet a 2011. évi LXXXVIII. törvényhez

1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények

1. Közlekedési hálózatok és egyedi építmények

1.1. Gyorsforgalmi utak

A B
1. M0 OTrT szerint
2. M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
3. M1 OTrT szerint
4. M10 Solymár - Pilisvörösvár - Pilisszántó - OTrT szerint
5. M11 Százhalombatta térsége - Zsámbék - Tinnye - OTrT szerint
6. M2 OTrT szerint
7. M3 OTrT szerint
8. M31 OTrT szerint
9. M4 Vecsés és Ecser - Maglód és Üllő - OTrT szerint
10. M5 OTrT szerint
11. M6 OTrT szerint
12. M7 OTrT szerint

1.2. Főutak

1.2.1. A főúthálózat elemei

A B
1. 1. sz. főút OTrT szerint
2. 2. sz. főút OTrT szerint
3. 3. sz. főút OTrT szerint
4. 4. sz. főút OTrT szerint
5. 5. sz. főút OTrT szerint
6. 6. sz. főút OTrT szerint
7. 7. sz. főút OTrT szerint
8. 10. sz. főút OTrT szerint
9. 11. sz. főút OTrT szerint
10. 31. sz. főút OTrT szerint
11. 51. sz. főút OTrT szerint
12. M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai
13. Budapest egyéb főútjai

1.2.2. Új főúti kapcsolatok

1.2.2.1. Budapest M0 - Ecser - Gyömrő - Maglód - OTrT szerint
1.2.2.2. Gödöllő 3. sz. főút - Szada - Mogyoród - Veresegyház - Csornád - Őrbottyán - Vácrátót - Sződ - Sződliget - Vác - Duna-híd - Tahitótfalu - Kis-Duna-híd - 11. sz. főút
1.2.2.3. (Szabadegyháza 62. sz. főút - Adony - Ráckeve) - Délegyháza - (Dabas - Újhartyán)

1.2.3. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai

A B
1. 3. sz. főút Gödöllő
2. 5. sz. főút Alsónémedi

1.3. Térségi mellékutak

1.3.1 Tárnok 7. sz. főút - Herceghalom 1. sz. főút
1.3.2 Csepel szigeti gerincút: Szigetszentmiklós - Szigethalom - Tököl
1.3.3 Dunakeszi - Csornád új főút
1.3.4 Pilisvörösvár nyugati elkerülő (M10 és 10. sz. főút között)
1.3.5 Kistarcsa 3. sz. főút - Pécel - Vecsés - Alsónémedi - Dunaharaszti 51. sz. főút
1.3.6 Százhalombatta M11 - Duna-híd - Majosháza 51. sz. főút - Délegyháza új főút
1.3.7 Üröm M0 - Budakalász - Pomáz - Pilisszentkereszt - (Esztergom)
1.3.8 Pomáz - Szentendre - Pilisszentlászló - (Esztergom)

1.4. Hidak

1.4.1. Főúton tervezett Duna-hidak

A B C
1. Közúti hidak Vác új főút
2. Budapest Albertfalvai híd
3. Aquincumi híd
4. Galvani úti híd

1.4.2. Térségi mellékúton lévő Duna-hidak

1.4.2.1. Százhalombatta
1.4.2.2. Szentendre - Szigetmonostor

1.5. Vasútvonalak

1.5.1. Az országos vasúti törzshálózat elemei

A B
1. Tervezett nagysebességű vasútvonalak (OTrT szerint) - Biatorbágy - Törökbálint - Budaörs - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Vecsés - Üllő - Gyömrő - (OTrT szerint)
2. (OTrT szerint) - Tárnok - Érd - Diósd - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Vecsés - Üllő - Gyömrő - (OTrT szerint)
3. A transzeurópai vasúti áruszállítási Budapest - (Hegyeshalom - Ausztria)
4. hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak Budapest - (Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - Horvátország)
5. Budapest - (Pécs)
6. Budapest - (Szob - Szlovákia)
7. Budapest - (Hatvan - Miskolc - Mezőzombor)
8. Budapest - (Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony - Ukrajna)
9. Budapest - (Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza - Románia)
10. Budapest - (Kelebia - Szerbia)
11. Egyéb országos törzshálózati Budapest - (Esztergom)
12. vasútvonalak Budapest - Vácrátót - Vác
13. (Galgamácsa) - Vácrátót
14. Budapest - (Lajosmizse - Kecskemét)
15. Budapesti körvasutak

1.5.1.1. Az országos vasúti törzshálózat tervezett elemei

1. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan A Budapestet délről elkerülő vasútvonal: (OTrT szerint) - Délegyháza - (Bugyi - OTrT szerint)

1.5.2. Vasúti mellékvonal

A B
1. vasúti mellékvonal Vác - Balassagyarmat

1.6. A repülőterek besorolása

A B
1. Országos jelentőségű polgári repülőtér Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]
2. Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér Budaörs
3. Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér Tököl, Budakeszi-Farkashegy

1.7. Kerékpárút hálózat

1.7.1. Országos kerékpárút törzshálózat elemei

A B
1. 1. Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) 1.A: (Szlovákia és Ausztria - Rajka - OTrT szerint) - Visegrád - Dunabogdány - Tahitótfalu - Leányfalu - Szentendre - Budapest
2. 1.C: (Pilismarót - Szob - Nagymaros - Verőce) - Vác - Göd - Dunakeszi - Budapest
3. 3. Kelet-magyarországi kerékpárút 3.A: Budapest - Fót - Mogyoród - Szada - Gödöllő - (Zagyvaszántó - OTrT szerint)
4. 6. Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) 6.A. Budapest - Dunaharaszti - Taksony - Dunavarsány - Majosháza - (OTrT szerint)
5. 6.B. Budapest - Érd - Százhalombatta - Tököl - Szigethalom - Dunavarsány
6. 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút 7.A: Budapest - Biatorbágy - (Etyek - OTrT szerint)

1.7.2. Térségi kerékpárút-hálózat elemei

1.7.2.1. Budapest - Solymár - Pilisszentiván - Pilisjászfalu - (Dorog)
1.7.2.2. Tahitótfalu - Sződliget - Szada
1.7.2.3. Gödöllő - Pécel - Maglód
1.7.2.4. Budapest - Maglód - Gyömrő - (Sülysáp)
1.7.2.5. Maglód - Vecsés - Gyál - Alsónémedi - Dunaharaszti
1.7.2.6. Budapest - Gyál - (Újlengyel)
1.7.2.7. Érd - Törökbálint - Budaörs
1.7.2.8. Biatorbágy - Telki - Perbál - Piliscsaba

1.8. Kikötők

1.8.1. Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötők

1.8.1.1. Dunán Budapest [Csepel]

1.8.2. Határkikötő

1.8.2.1. Dunán Budapest [Nemzetközi Hajóállomás]

1.8.3. Térségi közforgalmú kikötő

1.8.3.1. Dunán Budapest [Újpest Északi Öböl]
1.8.3.2. Budapest
1.8.3.3. Budapest [Nagytétény]

1.8.4. Személyforgalmi kikötő

1.8.4.1. Dunán Budapest [Lágymányosi-híd és Északi Összekötő vasúti híd között]

1.9. Kompátkelőhely

1.9.1. Tököl

1.10. Térségi jelentőségű P+R parkolók

1.10.1. Budaörs
1.10.2. Budapest [III. kerület]
1.10.3. Budapest [XI. kerület]
1.10.4. Budapest [XII. kerület]
1.10.5. Budapest [XIV. kerület]
1.10.6. Budapest [XV. kerület]
1.10.7. Budapest [XIX. kerület]
1.10.8. Budapest [XXI. kerület]
1.10.9. Budapest [XXII. kerület]
1.10.10. Budapest [XXIII. kerület]
1.10.11. Erdőkertes
1.10.12. Érd
1.10.13. Gödöllő
1.10.14. Herceghalom
1.10.15. Pilisvörösvár
1.10.16. Solymár
1.10.17. Szentendre
1.10.18. Tárnok
1.10.19. Veresegyház
1.10.20. Vác

1.11. Logisztikai központok

1.11.1. Budapest [Budapesti Intermodális Logisztikai Központ]
1.11.2. Budapest [Csepel]
1.11.3. Budapest [Nagytétény]
1.11.4. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] térsége

2. Energiaellátást biztosító hálózatok

2.1. Egyéb erőművek és kiserőművek

2.1.1. Egyéb erőművek

2.1.1.1. Budapest [IV. ker.]
2.1.1.2. Budapest [XI. ker.]
2.1.1.3. Budapest [XVIII. ker.]
2.1.1.4. Budapest [XXI. ker.]
2.1.1.5. Százhalombatta térsége

2.1.2. Kiserőművek

2.1.2.1. Budapest [III. ker.]
2.1.2.2. Budapest [XI. ker.]
2.1.2.3. Budapest [XIV. ker.]
2.1.2.4. Budapest [XV. ker.]
2.1.2.5. Budapest [XVII. ker.]
2.1.2.6. Budapest [XV. ker.]
2.1.2.7. Gödöllő

2.2. A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat távvezeték elemei

2.2.1. 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei

2.2.1.1. (Albertirsa) - Göd
2.2.1.2. (Albertirsa) - Martonvásár
2.2.1.3. (Bicske) - Pomáz - Göd
2.2.1.4. Göd - (országhatár - Szlovákia)
2.2.1.5. Göd - (Sajószöged)
2.2.1.6. Gödöllő - (Albertirsa) - Göd távvezeték felhasítási pontja
2.2.1.7. (Martonvásár) - (Győr)

2.2.2. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei

2.2.2.1. Budapest - (Detk)
2.2.2.2. Göd - Budapest
2.2.2.3. Ócsa - Budapest
2.2.2.4. (Oroszlány) - Százhalombatta
2.2.2.5. Százhalombatta - Budapest
2.2.2.6. Százhalombatta - (Dunaújváros)
2.2.2.7. Százhalombatta - (Martonvásár)
2.2.2.8. Százhalombatta - Ócsa

2.2.3. Az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat

2.2.3.1. Budapest [Kelenföldi Erőmű] - Százhalombatta
2.2.3.2. Budapest [Kispesti Erőmű] - Budapest [Kőbánya] - Budapest [Pestlőrinc]
2.2.3.3. Budapest [Kőbánya] - Budapest [Zugló]
2.2.3.4. Budapest [Népliget] - Budapest [Albertfalva]
2.2.3.5. Budapest [Népliget] - Budapest [Kőbánya]
2.2.3.6. Budapest [Soroksár] - Dunaújváros
2.2.3.7. Budapest [Soroksár] - Százhalombatta
2.2.3.8. Budapest [Népliget] - Budapest [Kispesti Erőmű]
2.2.3.9. Ócsa - Budapest [Csepeli Erőmű] - Budapest [Csepel Gyártelep]

2.2.4. Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat

2.2.4.1. (Albertirsa) - Budapest [Soroksár]
2.2.4.2. Budaörs - Budapest [É-Budai Erőmű] - (Bicske) felhasítási pontja
2.2.4.3. Budapest [Angyalföld] - Budapest [Zugló]
2.2.4.4. Budapest [É-Budai Erőmű] - (Bicske)
2.2.4.5. Budapest [Pesthidegkút] - Budapest [É-Budai Erőmű] - (Bicske) felhasítási pontja
2.2.4.6. Budapest [Pestlőrinc] - Budapest [Soroksár]
2.2.4.7. Budapest [Virányos] - Budapest [É-Budai Erőmű] - (Bicske) felhasítási pontja
2.2.4.8. Budapest [É-Budai Erőmű] - Budapest [Újpesti Erőmű]
2.2.4.9. Budapest [É-Budai Erőmű] - Göd
2.2.4.10. Budapest [Kőbánya] - Gödöllő
2.2.4.11. Budapest [Soroksár] - Budapest [Kőbánya]
2.2.4.12. Budapest [Újpesti Erőmű] - Budapest [Angyalföldi alállomás]
2.2.4.13. Budapest [Újpesti Erőmű] - Göd
2.2.4.14. Budapest [Békásmegyer] - Budapest [É-Budai Erőmű] - Göd felhasítási pontja
2.2.4.15. Budapest [Kelenföld] - Budapest [Lágymányos]
2.2.4.16. Budapest [Kelenföld erőmű] - Budapest [Albertfalva]
2.2.4.17. Budapest [Csepel] - Budapest [Népliget] - Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja
2.2.4.18. Budapest [Zugló] - Budapest [Újpalota]
2.2.4.19. Szigetszentmiklós - Budapest [Soroksár] - Százhalombatta felhasítási pontja
2.2.4.20. Fót - Göd
2.2.4.21. Göd - Vác
2.2.4.22. Göd - (Rétság)
2.2.4.23. Vác - Göd - (Rétság) felhasítási pontja
2.2.4.24. Gödöllő - (Lőrinci)
2.2.4.25. Budapest [XXII. ker.] - Százhalombatta - Budapest felhasítási pontja
2.2.4.26. Érd - Százhalombatta - Budapest felhasítási pontja
2.2.4.27. Üllő - (Albertirsa) - Budapest [Soroksár] felhasítási pontja

2.3. Szénhidrogén szállítóvezetékek

2.3.1. Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek

2.3.1.1. (Ausztria - országhatár - Győr) - Pilisvörösvár - Dunakeszi - (Zsámbok)
2.3.1.2. (Battonya - Algyő - Városföld) - Százhalombatta
2.3.1.3. (Kápolnásnyék) - Vecsés
2.3.1.4. Százhalombatta - Budapest
2.3.1.5. Százhalombatta - (Hetes - Berzence - országhatár - Horvátország)
2.3.1.6. Százhalombatta - (Kápolnásnyék)
2.3.1.7. Százhalombatta - Rajka - országhatár - (Szlovákia)
2.3.1.8. (Szlovákia - országhatár) - Vecsés - Százhalombatta
2.3.1.9. (Tiszaújváros) - Százhalombatta
2.3.1.10. (Ukrajna - országhatár - Fényeslitke - Tiszaújváros) - Százhalombatta
2.3.1.11. (Ukrajna - országhatár - Vásárosnamény - Tiszaújváros - Füzesabony - Szolnok) - Százhalombatta
2.3.1.12. (Ukrajna - országhatár - Vásárosnamény - Tiszaújváros - Zsámbok) - Vecsés - Százhalombatta
2.3.1.13. (Városföld) - Százhalombatta - Pilisvörösvár - (Győr)
2.3.1.14. (Városföld - Adony) - Százhalombatta

2.3.2. Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek

2.3.2.1. (Algyő) - Vecsés
2.3.2.2. Budapest [Albertfalva] - Budapest [Gazdagrét]
2.3.2.3. Érd - Százhalombatta - Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja
2.3.2.4. Gödöllő - Vecsés - Vác felhasítási pontja
2.3.2.5. Kisoroszi - (Ausztria - országhatár - Győr) - Pilisvörösvár - Dunakeszi - (Zsámbok) felhasítási pontja
2.3.2.6. Pilisvörösvár - Budapest [II. ker.]
2.3.2.7. Pilisvörösvár - Pilisszentkereszt
2.3.2.8. (Rétság) - Vácrátót - Vecsés - Vác felhasítási pontja
2.3.2.9. Százhalombatta - (Kápolnásnyék)
2.3.2.10. Százhalombatta - Vecsés
2.3.2.11. Százhalombatta - Vecsés - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]
2.3.2.12. Tököl - Vecsés - Gyál - Budapest [Csepel] felhasítási pontja
2.3.2.13. (Városföld) - Százhalombatta
2.3.2.14. Vecsés - (Balassagyarmat)
2.3.2.15. Vecsés - Gyál - Budapest [Csepel]
2.3.2.16. Vecsés - Gyömrő - (Monor)
2.3.2.17. Vecsés - (Hajdúszoboszló)
2.3.2.18. Vecsés - Üllő - (Újhartyán)
2.3.2.19. Vecsés - Vác
2.3.2.20. Veresegyház - Vecsés - Vác felhasítási pontja
2.3.2.21. Zsámbék - Százhalombatta - Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja
2.3.2.22. Zsámbék - Tinnye

2. melléklet a 2011. évi LXXXVIII. törvényhez

1/3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

Területi mérleg

Település Térségi területfelhasználási kategóriák Térségi területfelhasználási kategória területe
(hektár)
Település közigazgatási területéhez viszonyított arány
(%)
1. Budapest városias települési térség 35841,42 68,25
2. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség 1446,30 2,75
3. erdőgazdálkodási térség 10238,93 19,50
4. mezőgazdasági térség 2054,92 3,91
5. építmények által igénybe vett térség 1311,70 2,50
6. vízgazdálkodási térség 1620,28 3,09
7. Alsónémedi városias települési térség 1220,75 24,88
8. erdőgazdálkodási térség 281,13 5,73
9. mezőgazdasági térség 3383,93 68,96
10. építmények által igénybe vett térség 20,97 0,43
11. Biatorbágy városias települési térség 1328,05 30,11
12. erdőgazdálkodási térség 1131,35 25,65
13. mezőgazdasági térség 1707,25 38,71
14. építmények által igénybe vett térség 17,65 0,40
15. vízgazdálkodási térség 226,19 5,13
16. Budajenő hagyományosan vidéki települési térség 232,50 18,72
17. magas zöldfelületi arányú települési térség 6,04 0,49
18. erdőgazdálkodási térség 605,03 48,72
19. mezőgazdasági térség 397,19 31,98
20. építmények által igénybe vett térség 1,04 0,08
21. Budakalász városias települési térség 679,87 44,83
22. erdőgazdálkodási térség 423,18 27,90
23. mezőgazdasági térség 316,41 20,86
24. építmények által igénybe vett térség 4,07 0,27
25. vízgazdálkodási térség 93,15 6,14
26. Budakeszi városias települési térség 915,42 24,67
27. erdőgazdálkodási térség 2183,53 58,84
28. mezőgazdasági térség 572,42 15,42
29. építmények által igénybe vett térség 39,90 1,08
30. Budaörs városias települési térség 1493,72 63,34
31. erdőgazdálkodási térség 718,25 30,46
32. mezőgazdasági térség 146,25 6,20
33. Csobánka városias települési térség 229,43 10,08
34. magas zöldfelületi arányú települési térség 2,84 0,12
35. erdőgazdálkodási térség 1325,70 58,25
36. mezőgazdasági térség 384,65 16,90
37. építmények által igénybe vett térség 314,83 13,83
38. vízgazdálkodási térség 18,36 0,81
39. Csornád városias települési térség 133,40 10,78
40. erdőgazdálkodási térség 736,49 59,53
41. mezőgazdasági térség 343,34 27,75
42. építmények által igénybe vett térség 23,98 1,94
43. Csömör városias települési térség 690,18 30,41
44. erdőgazdálkodási térség 1015,44 44,74
45. mezőgazdasági térség 485,95 21,41
46. építmények által igénybe vett térség 12,30 0,54
47. vízgazdálkodási térség 66,03 2,91
48. Csörög városias települési térség 148,98 29,56
49. magas zöldfelületi arányú települési térség 18,69 3,71
50. erdőgazdálkodási térség 104,82 20,80
51. mezőgazdasági térség 231,54 45,94
52. Délegyháza városias települési térség 449,43 17,71
53. magas zöldfelületi arányú települési térség 22,85 0,90
54. erdőgazdálkodási térség 186,61 7,35
55. mezőgazdasági térség 1604,97 63,24
56. vízgazdálkodási térség 273,95 10,79
57. Diósd városias települési térség 531,58 92,50
58. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség 16,52 2,87
59. magas zöldfelületi arányú települési térség 5,16 0,90
60. erdőgazdálkodási térség 12,36 2,15
61. mezőgazdasági térség 8,84 1,54
62. építmények által igénybe vett térség 0,24 0,04
63. Dunabogdány városias települési térség 286,24 11,23
64. magas zöldfelületi arányú települési térség 0,71 0,03
65. erdőgazdálkodási térség 1280,10 50,20
66. mezőgazdasági térség 834,39 32,72
67. vízgazdálkodási térség 148,36 5,82
68. Dunaharaszti városias települési térség 1243,60 42,64
69. magas zöldfelületi arányú települési térség 243,63 8,35
70. erdőgazdálkodási térség 306,39 10,50
71. mezőgazdasági térség 966,67 33,14
72. különleges rendeltetésű térség 110,54 3,79
73. építmények által igénybe vett térség 13,38 0,46
74. vízgazdálkodási térség 32,45 1,11
75. Dunakeszi városias települési térség 1444,92 46,50
76. magas zöldfelületi arányú települési térség 76,16 2,45
77. erdőgazdálkodási térség 563,36 18,13
78. mezőgazdasági térség 576,97 18,57
79. különleges rendeltetésű térség 184,03 5,92
80. építmények által igénybe vett térség 41,38 1,33
81. vízgazdálkodási térség 220,51 7,10
82. Dunavarsány városias települési térség 881,72 39,18
83. magas zöldfelületi arányú települési térség 120,68 5,36
84. erdőgazdálkodási térség 420,87 18,70
85. mezőgazdasági térség 390,11 17,33
86. különleges rendeltetésű térség 59,94 2,66
87. építmények által igénybe vett térség 42,11 1,87
88. vízgazdálkodási térség 335,30 14,90
89. Ecser városias települési térség 907,86 69,25
90. erdőgazdálkodási térség 113,88 8,69
91. mezőgazdasági térség 216,14 16,49
92. építmények által igénybe vett térség 73,07 5,57
93. Erdőkertes városias települési térség 516,52 89,80
94. erdőgazdálkodási térség 19,62 3,41
95. mezőgazdasági térség 39,05 6,79
96. Érd városias települési térség 3683,42 60,84
97. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség 22,48 0,37
98. magas zöldfelületi arányú települési térség 31,38 0,52
99. erdőgazdálkodási térség 383,43 6,33
100. mezőgazdasági térség 1808,98 29,88
101. építmények által igénybe vett térség 6,52 0,11
102. vízgazdálkodási térség 117,83 1,95
103. Felsőpakony városias települési térség 299,47 19,55
104. erdőgazdálkodási térség 694,76 45,35
105. mezőgazdasági térség 537,68 35,10
106. Fót városias települési térség 1281,37 34,26
107. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség 6,76 0,18
108. magas zöldfelületi arányú települési térség 45,15 1,21
109. erdőgazdálkodási térség 1183,04 31,63
110. mezőgazdasági térség 1222,42 32,68
111. vízgazdálkodási térség 1,84 0,05
112. Göd városias települési térség 998,00 44,90
113. magas zöldfelületi arányú települési térség 7,86 0,35
114. erdőgazdálkodási térség 633,24 28,49
115. mezőgazdasági térség 395,87 17,81
116. különleges rendeltetésű térség 70,03 3,15
117. vízgazdálkodási térség 117,95 5,31
118. Gödöllő városias települési térség 1915,27 30,94
  Vissza az oldal tetejére