Időállapot: közlönyállapot (2011.VII.12.)

2011. évi XCI. törvény

az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról * 

1. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

1. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 1. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén]

c) folytatott kedvtelési célú hajózásra, a kedvtelési célú hajózásban részt vevő személyekre”

[terjed ki]

(2) A Vkt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ország határain kívül magyar lobogó alatt vagy az ország területén nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, valamint az ezekkel folytatott hajózási tevékenységre és kedvtelési célú hajózásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.”

2. § (1) A Vkt. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Motoros vízi sporteszköz esetén - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a tulajdonjogot és az üzembentartói jogot kell bejegyeztetni a kishajólajstromba.”

(2) A Vkt. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben az úszólétesítményt - a motoros vízi sporteszköz kivételével - jelzálog terhelheti, a jelzálogjogot a lajstromba be kell jegyeztetni.”

(3) A Vkt. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A lajstromba vételről a hajózási hatóság az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló jogszabályban meghatározott okmányt állít ki. A lajstromozási okmányt vagy más - a hajózási hatóság által kiállított - olyan okmányt, amely a lajstromozás tényét tanúsítja, az úszólétesítményen kell tartani.”

3. § A Vkt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott kedvtelési célú vízijárművet kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet.”

4. § A Vkt. 51. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell hajózási engedély]

c) vízijármű kedvtelési célú használatához, ide nem értve az oktatási céllal folytatott hajózási tevékenységet,”

5. § A Vkt. 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, amelynek vezetője vagy hajózási üzemeltetési vezetője (a továbbiakban együtt: vezető) a hajózási hatóság részére igazolja személyes megbízhatóságát és szakmai alkalmasságát.”

6. § A Vkt. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedélyes köteles szolgáltatását nyilvános internetes felületen, továbbá közforgalmú személyszállítási szolgáltatás esetén az általa igénybe vett kikötőkben - a közforgalmú hajózási tevékenységről rendelkező jogszabályban meghatározott tartalommal és módon - meghirdetni.”

7. § (1) A Vkt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A víziközlekedési baleset és a víziközlekedési esemény szakmai vizsgálata a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározottak szerint történik.”

(2) A Vkt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsgálat célja az (1) bekezdésben hivatkozott törvényben meghatározott víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény okának és körülményeinek megállapítása, és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele.”

8. § (1) A Vkt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálatot - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közlekedésbiztonsági szerv vagy a 61. § (1) bekezdésében szereplő törvényben meghatározott üzembentartói vizsgálat lefolytatására felhívott vezető végzi.”

(2) A Vkt. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett víziközlekedési balesetekkel és víziközlekedési eseményekkel kapcsolatos szakmai vizsgálat az illetékes üzemben tartó által kijelölt szakmai bizottság feladata.”

9. § A Vkt. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) Az üzembentartói vizsgálatot a víziközlekedési balesettel és a víziközlekedési eseménnyel érintett hajózási vállalkozás - e törvény 52. § (6) bekezdésében meghatározott -vezetője végzi.

(2) A hajózási hatóság - a 61. § (1) bekezdésében meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet az általa kibocsátott hajózási engedélyek jogosultjairól és az 52. § (6) bekezdésében meghatározott vezető személyéről.

(3) Az 52. § (6) bekezdésében meghatározott vezetőnek a víziközlekedési balesetek és víziközlekedési események vizsgálatával kapcsolatos feladatait a víziközlekedési balesetek és víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályairól szóló rendelet állapítja meg.”

10. § (1) A Vkt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„3. csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő

a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,

b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 4 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;”

(2) A Vkt. 87. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„7. gyorsjáratú hajó: az a hajó - a kishajók kivételével - amely a 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel való közlekedésre alkalmas, és ezt a hajóbizonyítványába bejegyezték;”

(3) A Vkt. 87. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„13. hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;”

(4) A Vkt. 87. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„18. kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;”

(5) A Vkt. 87. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„20. kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;”

(6) A Vkt. 87. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„20a. kikötői tevékenység: olyan víziközlekedéssel kapcsolatos tevékenység, amely során személyek ki- és beszállása, áru ki-, be- és átrakása, tárolása és kezelése történik;”

(7) A Vkt. 87. §-a a következő 40a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„40a. versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó;”

(8) A Vkt. 87. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„44. vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű;”

11. § (1) A Vkt. 88. § (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter]

a) a hajózási tevékenység folytatása feltételeinek és engedélyezése rendjének,”

[rendeletben történő megállapítására.]

(2) A Vkt. 88. § (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter]

f) a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályainak,”

[rendeletben történő megállapítására.]

12. § A Vkt. 90. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

h) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével.”

13. § A Vkt. 2. § (1) bekezdés f) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a folyami információs szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben” szöveg, a 4. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási” szöveg, 5. §-ában a „külön” szövegrész helyébe az „a vízirendészettel és a víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatokról szóló” szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „külön” szövegrész helyébe „az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló” szöveg, 19. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló miniszteri rendeletekben” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben” szöveg, 44/B. §-ában a „külön jogszabályban megkövetelt” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 44/D. §-ában a „Külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „A” szó, 52/A. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a hajózási tevékenység engedélyezésére vonatkozó” szöveg, 52/A. § (4) bekezdésében a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „hajózási hatóság” szöveg, 53. § (1) bekezdésében a „külön” szövegrész helyébe a „közforgalmú hajózási tevékenységről rendelkező” szöveg, 58. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló Kormány rendeletben” szöveg, 58. § (2) bekezdésében a „területileg illetékes” szövegrész helyébe az „illetékes települési” szöveg, 58. § (3) bekezdés e) pontjában a „- a külön jogszabályban foglaltak alapján -” szövegrész, helyébe az „a Kormány rendeletében” szöveg, 60. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter rendeletében” szöveg, a 62. § (2) bekezdésében a „rendkívüli hajózási” szövegrész helyébe a „víziközlekedési” szöveg, 87. § 45. pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter rendeletében” szöveg lép.

14. § Hatályát veszti a Vkt. 4. § (4) bekezdésében, 6. §-ában a „külön jogszabályban foglaltak alapján” szövegrész, 10. § (1) bekezdés d) pontjában, 17. § (3) és (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 4. § (1) bekezdésében a „valamint a vízügyi igazgatási szervezet” szövegrész, a 11. § (9) bekezdése, 21. § (1) bekezdésében az „- a külön jogszabályban megállapított -” szöveg, 50. § (3) bekezdés a) pontjában a „- külön jogszabályban - meghatározott” szöveg, 59. § (8) bekezdése, a 60. § (1) bekezdésének záró szövegrészében az „azzal, hogy a bírság kiszabása csak az 58. § (8) bekezdésében foglaltak mérlegelésével mellőzhető” szövegrész, 61. § (2) bekezdése, a 62. § (3) bekezdésében a „súlyos” szövegrész, a 87. § 32. pontjában a „vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló” szövegrész, a 87. § 39. pontjában az „általában” szövegrész.

2. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

15. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. § (1) Az e törvény 3. § (4) bekezdésében, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 14. §-ában, valamint 16. § (7) bekezdésében foglaltakat a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben nem kell alkalmazni.

(2) A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU-rendelet) 1. cikkét, 2. cikkének 1-9. és 11-17. pontját, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11-14. cikkét, 15. cikkének (1) bekezdését, 16. cikkének (1)-(5) bekezdését, 17. cikkét, 18. cikkének (1)-(4) bekezdését és a Mellékletét a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) részére teljesítendő értesítési és tájékoztatási kötelezettséget nem kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatot indít, repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatára az EU rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

16. § (1) A Kbvt. 2. § a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

a) közlekedési baleset: a légiközlekedési baleset, a súlyos vasúti baleset és a nagyon súlyos víziközlekedési baleset;

b) egyéb közlekedési esemény: a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a súlyos víziközlekedési baleset és a víziközlekedési esemény;”

(2) A Kbvt. 2. § e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:

e) súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amely]

ea) vasúti közlekedés esetén - az öngyilkossági kísérletet elkövető személy kivételével - a sérüléstől számított hét napon belül 24 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy”

(3) A Kbvt. 2. § e) pontja a következő eg) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:

e) súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amely]

eg) víziközlekedés esetén a sérüléstől számított hét napon belül 72 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy tengeri baleset esetén ennek megfelelő időtartamú munkaképtelenséget okoz;”

(4) A Kbvt. 2. § f)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

f) légiközlekedési baleset: az EU-rendelet 2. cikkének 1. pontjában megfogalmazott baleset;

g) súlyos repülőesemény: az EU-rendelet 2. cikkének 16. pontjában megfogalmazott súlyos repülőesemény;

h) repülőesemény: az EU-rendelet 2. cikkének 7. pontjában megfogalmazott repülőesemény;”

(5) A Kbvt. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

k) vasúti baleset: a vasutat érintő, a vasúti közlekedés során bekövetkező, káros következményekkel járó nem szándékos esemény vagy események láncolata, amelynek kategóriái:

ka) ütközés,

kb) kisiklás,

kc) baleset vasúti átjáróban,

kd) mozgó jármű okozta személyi sérülés,

ke) tűzeset,

kf) egyéb vasúti baleset;”

(6) A Kbvt. 2. § m)-o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

m) víziközlekedési baleset: a víziközlekedési tevékenység folytatása során bekövetkezett olyan esemény, amely során

ma) halál vagy súlyos személyi sérülés történik, és ez kapcsolatban vagy okozati összefüggésben áll az úszólétesítmény működésével,

mb) személy úszólétesítményről eltűnik, és ez kapcsolatban vagy okozati összefüggésben áll az úszólétesítmény működésével,

mc) az úszólétesítmény ténylegesen vagy feltételezhetően eltűnik, vagy az úszólétesítményen tartózkodók az úszólétesítmény elhagyására kényszerülnek,

md) az úszólétesítményben anyagi kár keletkezik,

me) az úszólétesítmény megfeneklik, üzemképtelenné vagy ütközés részesévé válik,

mf) olyan anyagi kár keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható, vagy

mg) olyan környezetszennyezés keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható;

n) víziközlekedési esemény: víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható, az úszólétesítményt vagy bármely személy életét veszélyeztető, továbbá az úszólétesítményt, a víziút műtárgyát, vagy a környezetet súlyos kár bekövetkezésével fenyegető esemény;

o) vizsgálóbizottság: a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény vizsgálatára kijelölt bizottság vagy szakmai kivizsgáló;”

(7) A Kbvt. 2. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

q) biztonsági ajánlás: a közlekedésbiztonsági szerv által a szakmai vizsgálat során szerzett adatok alapján, a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a nagyon súlyos víziközlekedési baleset, a súlyos víziközlekedési baleset, a víziközlekedési esemény (a továbbiakban együtt: vasúti és víziközlekedési balesetek és események) megelőzése céljából tett javaslat, biztonsági ajánlás, továbbá az Európai Bizottság által kiadott biztonsági ajánlás és az EU-rendelet szerinti biztonsági ajánlás is;”

(8) A Kbvt. 2. §-a a következő s)-u) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

s) adatrögzítő: az úszólétesítményeken vagy vasúti járműveken lévő vagy az infrastruktúrához kapcsolódó minden olyan berendezés, amely kiolvasás után információt szolgáltathat a bekövetkezett közlekedési balesetről vagy egyéb közlekedési eseményről;

t) súlyos víziközlekedési baleset: nagyon súlyos víziközlekedési balesetnek nem minősülő víziközlekedési baleset, így különösen a tűz, robbanás, ütközés, zátonyra futás, műtárggyal ütközés, időjárás okozta súlyos károsodás, jég okozta kár, az úszólétesítmény testének repedése, az úszólétesítmény testének feltételezett károsodása, amelynek eredményeként

ta) főgép működésképtelenné válik, a lakótér jelentősen megrongálódik, vagy az úszólétesítmény szerkezete súlyosan károsodik (különösen az úszólétesítmény testének víz alatti része beszakad), és ez az úszólétesítményt üzemképtelenné teszi,

tb) környezetszennyezés történik,

tc) olyan meghibásodás keletkezik, amely parti segítséget vagy vontatást tesz szükségessé;

u) nagyon súlyos víziközlekedési baleset: olyan víziközlekedési baleset, amelynek során

ua) legalább egy személy életét veszti,

ub) az úszólétesítmény eltűnik vagy megsemmisül,

uc) jelentős környezetszennyezés következik be,

ud) a hajóút teljesen vagy a víziközlekedést akadályozó módon részlegesen elzáródik,

ue) az úszólétesítmény a víziút műtárgyait vagy a víziutat keresztező műtárgyakat megrongálja, vagy azok üzemképességüket részlegesen vagy teljesen elvesztik.”

17. § A Kbvt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedésbiztonsági szerv:

a) kivizsgálja

aa) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK-rendelet) II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési balesteket és súlyos repülőeseményeket,

ab) a lajstromozásra kötelezett úszólétesítményekkel bekövetkezett nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket és a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítményekkel bekövetkezett halált okozó nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket,

ac) a súlyos vasúti baleseteket,

ad) az 1. § (2) bekezdésben meghatározott, az EK-rendelet II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;

b) kivizsgálhatja azokat az EK-rendelet II. melléklete hatálya alá tartozó légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett - a (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem szereplő - nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, és az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint

ba) más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna,

bb) a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentőséggel bíró eseménysorozat részét képezik,

bc) a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,

bd) a biztonsággal kapcsolatos tanulságokkal szolgálhatnak;

c) kivizsgálhatja azokat az a) pontban meg nem határozott eseteket is, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok, továbbá nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik;

d) figyelembe véve a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyosságát, az érintett úszólétesítmény vagy rakomány típusát, valamint azt a mértéket, amellyel a szakmai vizsgálat megállapításai hozzájárulhatnak a jövőbeli balesetek és események megelőzéséhez a súlyos víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény esetén a közlekedésbiztonsági szerv előzetes vizsgálatot végez és értékelést készít annak meghatározása érdekében, hogy folytasson-e szakmai vizsgálatot; ha a közlekedésbiztonsági szerv a súlyos víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokait rögzíti;

e) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének;

f) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz

fa) a közlekedési társaságnak,

fb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek, a járművet üzemeltetőnek, állami légijármű esetében az üzemeltetésért felelős állományilletékes parancsnoknak (a továbbiakban együtt: üzemeltető),

fc) állami légijármű esetén a légi jármű üzemben tartójának, továbbá a katonai állami légijármű esetén a honvédelemért felelős miniszternek,

fd) a közlekedési hatóságnak, és az eljárásban érintett más hatóságnak;

g) a légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;

h) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel - a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő - közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal értesíti az Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről;

i) a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat a Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) elnevezésű európai elektronikus adatbázisban tárolja.”

18. § (1) A Kbvt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseményben részt vevő jármű személyzete, a járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar úszólétesítményt külföldön ért balesetre is.”

(2) A Kbvt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben

a) a légi jármű üzemeltetője vagy üzemben tartója,

b) a repülőtér üzemben tartója,

c) a kivizsgálást végző más hatóság,

d) a légiforgalmi szolgálatot, vagy a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,

e) a légi jármű személyzete,

f) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,

g) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése, vagy alkatrésze karbantartási célú átvizsgálásáról vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást aláíró személy,

h) a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy

a feladata ellátása során repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szerez tudomást, köteles azt repülőesemény esetében haladéktalanul, légiközlekedési rendellenesség esetében 24 órán belül bejelenteni.

(4a) A (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar légijárművel külföldön bekövetkezett repülőeseményre és légiközlekedési rendellenességre is.

(4b) A (2) és a (4) bekezdés szerinti, a légiközlekedési balesetről, súlyos repülőeseményről, repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szóló bejelentést személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján kell megtenni, a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontja, és (2) bekezdése alapján kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal.

(4c) A (4) és a (4a) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési rendellenességre.”

(3) A Kbvt. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A légiközlekedésben előforduló jelentési kötelezettség alá eső események tájékoztató jellegű felsorolását a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontjában és a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály állapítja meg.”

(4) A Kbvt. 10. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A bejelentőt - bejelentése miatt - munkáltatója részéről nem érheti hátrány.”

(5) A Kbvt. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A bizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a 22. § (1) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető. A vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője. A súlyos repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.”

19. § A Kbvt. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakmai vizsgálat tárgyává tett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény helyszínének megbontásához - a személyek életének, testi épségének védelme vagy katasztrófahelyzet felszámolása érdekében tett intézkedésektől, valamint halaszthatatlan eljárási cselekménytől eltekintve - a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása szükséges.”

20. § A Kbvt. 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A meghatalmazott képviselők helyszínre történő érkezése nem késleltetheti a helyszíni szemle megkezdését és lefolytatását.”

21. § (1) A Kbvt. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti meghatalmazott képviselők a vizsgálóbizottság vezetőjének felügyelete alatt a szakmai vizsgálat során jogosultak:

a) megtekinteni a baleset helyszínét és megvizsgálni a roncsokat,

b) javaslatot tenni a tanúmeghallgatás témaköreire és hozzáférni a tanúk által szolgáltatott információkhoz,

c) másolatot kapni minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférni a releváns tényadatokhoz,

d) jelen lenni az adatrögzítő kiolvasásánál,

e) részt venni a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek vizsgálatában, műszaki megbeszéléseken, a tesztekben és szimulációkban,

f) részt venni a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, a megállapításokat, az okokat és a biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten,

g) előterjesztést tenni a kivizsgálás különböző elemeire.”

(2) A Kbvt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A meghatalmazott képviselő segítésére

a) az üzemeltető,

b) az üzemben tartó,

c) a tervező,

d) a gyártó,

e) légijármű és úszólétesítmény esetén a lajstromozó, vasúti jármű esetén a nyilvántartó

állam kivizsgáló szerve a vizsgálathoz az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező, és a gyártó által ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki. Amennyiben a 15. § (2) bekezdése alapján érintett állam nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező és a gyártó képviselőjét a vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálatba tanácsadónak hívhatja meg.”

(3) A Kbvt. 15. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel érintett járművet, infrastruktúrát tervező, gyártó, üzemben tartó, üzemeltető, lajstromozó állam katonai szakmai kivizsgáló szerve a közlekedésbiztonsági szerv felhívására a vizsgálóbizottság mellé, vagy amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv meghatalmazott képviselő küldésére jogosult, az ő munkájának segítésére, tanácsadót delegálhat.

(9) A (8) bekezdésben megjelölt tanácsadó az EU-rendelet 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogokat gyakorolhatja, továbbá biztosítja a vizsgálóbizottság által kért információkat, adatokat és felszereléseket, valamint köteles betartani az EU rendelet 14. cikkének érzékeny biztonsági információk védelmére vonatkozó rendelkezéseit.”

22. § A Kbvt. 15/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi

a) a közlekedési hatóságoknak, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett szakszemélyzetnek, az érintett szervezet vezetőjének,

b) a biztonsági ajánlások címzettjeinek és

c) a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek

amelyre azok - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - észrevételt tehetnek.

(2a) A (2) bekezdésben meghatározott határidőt kell alkalmazni a légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség kapcsán megküldött zárójelentés-tervezet esetében is.”

23. § A Kbvt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A szakmai vizsgálat eredményéről a közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentés-tervezeten alapuló zárójelentést készít, amelyet a közlekedésbiztonsági szerv vezetője ad ki.

(2) A közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény kapcsán készült zárójelentés tartalmazza a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, a személyi sérülések és az anyagi károk tekintetében, valamint a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okát. A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés ismerteti a lefolytatott vizsgálat célkitűzéseit és biztonsági ajánlást is tartalmazhat. A zárójelentés kötelező erővel nem bír.

(3) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás nem tartalmazhat a közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatos, a vétkességre vagy felelősségre, illetve jogra vagy kötelezettségre vonatkozó megállapítást vagy feltételezést.

(4) A zárójelentésben minden esetben gondoskodni kell a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyek adatainak védelméről. A zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás - a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyekre vonatkozó - személyes adatot nem tartalmazhat.

(5) A zárójelentésben meg kell jelölni az eljárt vizsgálóbizottság vezetőjének, tagjainak, valamint a vizsgálóbizottság munkáját segítő meghatalmazott képviselőknek, tanácsadóknak és az EU rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti szakértőknek a nevét. A zárójelentést a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Az esetleges véleményeltérésre a zárójelentés aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt a zárójelentéshez csatolni kell.

(6) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események, valamint a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények vagy repülőesemények kapcsán készült zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint minden olyan szervezetnek, amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le. A zárójelentést meg kell küldeni az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.

(7) A közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést - a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatával kapcsolatban készített zárójelentés kivételével - honlapján közzéteszi.

(8) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott biztonsági ajánlások címzettjei a biztonsági ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül írásban tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlások elfogadásáról bevezetésük határidejének megjelölésével vagy egyet nem értésükről indokolással ellátva.

(9) A biztonsági ajánlások címzettjei jelentést nyújtanak be a közlekedésbiztonsági szervhez az ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről a tárgyévet követő év április 30-áig.

(10) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott zárójelentés közzétételének határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított egy év, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le, ebben az esetben a vizsgálat állásáról a vizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül, ezt követően 12 havonta időközi jelentést kell közzétenni a közlekedésbiztonsági szerv honlapján.

(11) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény kapcsán elkészített zárójelentés kibocsátásának határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított 12 hónap, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.

(12) A zárójelentés kijavítására és kiegészítésére a hatósági döntés kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(13) Amennyiben a szakmai vizsgálat lezárását követően olyan új tények vagy bizonyítékok jutnak a közlekedésbiztonsági szerv tudomására, amelyek a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése körülményeinek vagy okának alapvetően új megítélését teszik szükségessé, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője új szakmai vizsgálatot rendel el.

(14) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást - érintettségük esetén - a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.

(15) Amennyiben a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában indított szakmai vizsgálat lefolytatása a vizsgálat során felmerült objektív akadály miatt ellehetetlenül, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a zárójelentést zárójelentés-tervezet készítése nélkül adja ki.”

24. § A Kbvt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zárójelentés kibocsátása után egy - halálos sérülés esetén három - évvel, de - ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése után három évvel a közlekedésbiztonsági szerv köteles - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével - minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan módon törölni.”

25. § (1) A Kbvt. 19. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény az Európai Gazdasági Térség két vagy több államát érinti, az érintett tagállamok kijelölt vizsgálóbizottságai megállapodnak, hogy melyikük végzi el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el, és haladéktalanul megállapodnak abban, hogy melyikük legyen a vizsgálatot vezető tagállam.

(1b) Ugyanazon tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény párhuzamos vizsgálatára csak kivételes esetekben kerülhet sor. Tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény párhuzamos vizsgálata esetén a közlekedésbiztonsági szerv a miniszter útján értesíti az Európai Bizottságot a párhuzamos vizsgálat indokairól. Párhuzamos vizsgálat során az abban részt vevő más tagállam vizsgálóbizottságával együtt kell működni, és a vizsgálat során gondoskodni kell a kölcsönös tájékoztatásról.”

(2) Kbvt. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény kapcsán vizsgálóbizottság kezdeményezésére a közlekedésbiztonsági szerv vezetője más államok vizsgáló testületeit vagy nemzetközi szervezetet felkérhet arra, hogy a szakmai vizsgálat vezetését vállalja, a szakmai vizsgálatot folytassa le vagy a szakmai vizsgálathoz kapcsolódó meghatározott feladatot végezzen el.”

26. § (1) A Kbvt. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események esetén a részvételi szándékról, a meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a bejelentés vételét követően a külföldi kivizsgáló szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. A tanácsadó küldése vonatkozásában e szabályokat a légiközlekedés területére is alkalmazni kell.”

(2) A Kbvt. 19/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Magyar lajstromba vagy nyilvántartásba vett járművel, illetve a Magyar Köztársaság területén letelepedett üzemeltető, üzemben tartó járművével külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események külföldi szakmai vizsgálatához a közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt meghatalmazott képviselő segítségére a közlekedésbiztonsági szerv, valamint az üzemben tartó, a gyártó és a tervező egy vagy több tanácsadót jelölhet ki. Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, a külföldi vizsgálóbizottság felkérésére az üzemben tartó, a gyártó és a tervező részt vehet a szakmai vizsgálatban.”

27. § A Kbvt. V. fejezete a 19/A. §-t követően a következő alcímmel és 19/B. §-sal egészül ki:

„Költségek

19/B. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes két vagy több államot érintő közös szakmai vizsgálat esetén a közlekedésbiztonsági szerv saját vizsgálati tevékenységét díjmentesen végzi.

(2) Amennyiben a Magyar Köztársaság a szakmai vizsgálatban nem érintett, a vizsgálattal érintett állam által kért segítségnyújtás költségeiről a közlekedésbiztonsági szerv megállapodhat.”

28. § A Kbvt. V. fejezetét követően a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

„V/A. Fejezet

TENGERI BALESETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

19/C. § E fejezet alkalmazásban:

a) vizsgálatot vezető állam: az az állam, amely az érdekelt államok kivizsgáló szerveinek közös megállapodása alapján, a vizsgálat lefolytatásáért a felelősséget vállalja;

b) érdekelt állam: az az állam,

ba) amelyiknek a vizsgálat által érintett úszólétesítmény a lobogóját viseli,

bb) amelynek beltengerén vagy parti tengerén a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény történt,

bc) ahol vagy amelynek a nemzetközi jog által elismert joghatósága alá tartozó területén a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyos környezeti károkkal fenyegetett vagy károkat okozott,

bd) amelynek a víziközlekedési baleset következményei súlyos károkat okoztak a belterületén, vagy a felségterületén levő mesterséges szigeteken, épületekben, vagy műtárgyakban,

be) amelynek állampolgára a baleset során életét vesztette, vagy súlyos sérülést szenvedett,

bf) melynek olyan információ áll rendelkezésére, ami hasznos lehet a vizsgálat lefolytatásához,

bg) amelyik valamilyen más, a kivizsgálást vezető állam által lényegesnek ítélt okból kifolyólag érdekeltségét jelzi.

19/D. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri víziközlekedési eseményekre is, amelyek - tekintet nélkül a bekövetkezés helyére vagy az érintett hajó(k) lobogójára - a Magyar Köztársaság alapvető érdekeit érintik.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri víziközlekedési eseményekre, amelyek csak a következő típusú úszólétesítményeket érintik:

a) gazdasági célú hajózási tevékenységre nem használt, nem gépi meghajtású vízijármű és egyéb úszólétesítmény, kedvtelési célú hajó, kivéve, ha legénységgel közlekedik vagy fog közlekedni, és kereskedelmi céllal 12 utasnál többet szállít;

b) 15 méternél rövidebb halászhajó;

c) rögzített nyílt tengeri fúróberendezés.

(3) Ha a közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tengeri súlyos víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokairól az EMCIP adatbázison keresztül értesíti az Európai Bizottságot.

(4) A szakmai vizsgálatot a tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény bekövetkezése után a kivitelezhetőség függvényében haladéktalanul - de legkésőbb a bekövetkezését követő két hónapon belül - meg kell kezdeni.

(5) Az érdekelt harmadik államokkal együtt kell működni, és biztosítani kell számukra jelen törvény meghatalmazott képviselőkre és tanácsadókra vonatkozó szabályait.

19/E. § (1) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv egy érdekelt harmadik állam által folytatott vizsgálatban közreműködik, e közreműködése nem sértheti a jelen törvény szerinti vizsgálat lefolytatásával és a jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos követelményeket. Ha az érdekelt harmadik állam vizsgálatot folytat, a közlekedésbiztonsági szerv határozhat úgy, hogy nem végez párhuzamos vizsgálatot, amennyiben a harmadik állam a vizsgálatot a tengeri víziközlekedési balesetek és tengeri víziközlekedési események kivizsgálásáról szóló, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által kiadott szabályzatnak megfelelően végzi.

(2) A tengeri víziközlekedési balesetek és tengeri víziközlekedési események kapcsán az adatok összefoglaló elemzése, valamint az elvégzett kivizsgálások eredményei alapján biztonsági ajánlás kiadására az Európai Bizottság is jogosult.

(3) Amennyiben a szakmai vizsgálat során időközi jelentést kell kiadni, azt meg kell küldeni az Európai Bizottságnak.

(4) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálat bármely szakaszában arra az álláspontra jut, hogy sürgős uniós szintű fellépésre van szükség az új balesetek kockázatának megelőzése érdekében, haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot a korai vészjelzés szükségességéről.”

29. § A Kbvt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a közlekedés biztonsága érdekében a közlekedési esemény kivizsgálására a légiközlekedésről szóló vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján létrehozott biztonsági szervezetet irányító személyt vagy a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott vezetőt hívja fel (üzemben tartói vizsgálat).

(1a) Az üzemben tartói vizsgálat lefolytatásához az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy számára biztosítani kell az üzemben tartói vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési eseménnyel érintett jármű személyzete tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személyre vonatkozó, a 17. § a) pont aa)-af) alpontjában, valamint b) pontjában meghatározott adatokat azzal, hogy ezek az adatok, valamint az adattovábbítás módja a személy azonosítására nem lehetnek alkalmasak.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy jogosult az érintett személy nevét és lakcímét a vele az üzemben tartói vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás céljából, az egyéb személyes és különleges adatoktól elkülönítve kezelni.

(1c) Az üzemben tartói vizsgálat eredményéről az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy üzemben tartói jelentésben tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet. Az üzemben tartói jelentés személyes adatot nem tartalmazhat.

(1d) A kezelt adatokat - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével - legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő 30. napon helyreállíthatatlan módon törölni kell. A katonai célú állami légiközlekedés esetén a személy azonosítására szolgáló adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő 30. napon helyreállíthatatlan módon törölni kell.”

30. § A Kbvt. VI. fejezetét követően a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

„VI/A. Fejezet

BÍRSÁG

20/A. § (1) Aki az EU-rendelet, valamint e törvény rendelkezéseit megszegve - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével -

a) az EU-rendelet 14. cikke szerinti védelem alatt álló információt közzétesz,

b) a vizsgálatot végzők munkáját akadályozza,

c) bizonyítékok, lényeges információk vagy dokumentumok átadását megtagadja, azokat elrejti, megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy

d) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja

természetes személy esetén 1 000 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.

(2) A bírság összegének megállapításánál a közlekedésbiztonsági szerv figyelembe veszi:

a) a szakmai vizsgálat akadályozásának mértékét,

b) a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének mértékét,

c) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait,

d) a közlekedési tevékenység jellegét és nagyságrendjét, továbbá

e) a bírságnak ugyanabban a szakmai vizsgálatban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

(3) A szakmai vizsgálat során a bírság ismételten is kiszabható.

(4) A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat közlésétől számított 30 napon belül a közlekedésbiztonsági szerv által rendelkezésre bocsátott postai feladóvevényen vagy átutalással kell közlekedésbiztonsági szerv Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára igazoltan befizetni.

(5) A bírságból befolyt összeget a közlekedésbiztonsági szerv elkülönítetten kezeli és a beszedett bírságokról nyilvántartást vezet.

(6) A bírság kiszabására és végrehajtására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

31. § A Kbvt. 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

c) a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg]

32. § (1) A Kbvt. 23. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

d) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével.”

(2) A Kbvt. 23. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]

c) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

33. § A Kbvt. 2. § e) pontjának nyitó szövegrészében a „valaki baleset” szövegrész helyébe a „valaki légiközlekedési baleset kivételével baleset” szöveg, 3. § (1) bekezdésében az „a balesetek megelőzése érdekében” szövegrész helyébe az „a balesetek megelőzése érdekében hatósági jogkörben eljárva” szöveg, 3. § (5) és (8) bekezdésében a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg, 3. § (8) bekezdésében a „köztisztviselője” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg, 3. § (9) bekezdésében a „köztisztviselőjének” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőjének” szöveg, 7. § (2) bekezdésében az „a repülőeseményre” szövegrész helyébe az „a súlyos repülőeseményre, a repülőeseményre” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „tényállás megállapítása” szövegrész helyébe a „vasúti és víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „közlekedési baleset” szövegrész helyébe a „közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény” szöveg, 9. § (1) bekezdés e) pontjában a „belőlük” szövegrész helyébe a „tőlük” szöveg, 9. § (2) bekezdésében az „A Szervezet” szövegrész helyébe az „A közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 10. § (6) bekezdésében a „Légiközlekedési balesetek és repülőesemények” szövegrész helyébe a „Légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények” szöveg, 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „repülőesemény esetében” szövegrész helyébe a „súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében” szöveg, 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „súlyos víziközlekedési baleset” szövegrész helyébe a „víziközlekedési baleset” szöveg, 11. § (1) bekezdés c) pontjában a „súlyos vasúti baleset” szövegrész helyébe a „súlyos vasúti baleset és vasúti baleset” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „közlekedési balesettel, repülőeseménnyel vagy váratlan eseménnyel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban” szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „Súlyos víziközlekedési baleset” szövegrész helyébe a „Víziközlekedési baleset” szöveg, a „súlyos víziközlekedési balesettel” szövegrész helyébe az „a víziközlekedési balesettel” szöveg, 11/B. § (1) bekezdésében az „A járműveken lévő vagy az infrastruktúrához kapcsolódó adatrögzítő berendezések” szövegrész helyébe az „Az adatrögzítő berendezések” szöveg, 11/B. § (3) bekezdésében az „információkat” szövegrész helyébe az „információkat - figyelemmel a 18. § (6) bekezdésére -” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg, 14. §-ában az „A közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési esemény során” szövegrész helyébe az „A vasúti és víziközlekedési balesetekben vagy esemény során” szöveg, 15. § (4) bekezdésében az „A közlekedési balesetben” szövegrész helyébe az „A légiközlekedési baleset kivételével a közlekedési balesetben” szöveg, 17. §-ában a „7. § (1) bekezdésében foglalt feladatának ellátása céljából - a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény és” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdésében és az EU-rendeletben foglalt feladatának ellátása céljából a közlekedési baleset és” szöveg, 17. § a) és b) pontjában a „forgalmi irányítását” szövegrész helyébe a „forgalmi irányítását, tájékoztatását” szöveg, a 17. § c) pontjában a „, súlyos repülőesemény, illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg, 18. § (5) bekezdésében a „köztisztviselői jogviszonyban” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői jogviszonyban” szöveg, a „köztisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői jogviszony” szöveg, 18. § (6) bekezdésében a „köztisztviselője” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg, 18/A. §-ában a „légiközlekedési baleset vagy repülőesemény” szövegrész helyébe a „légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség” szöveg, 18/B. §-ában a „légiközlekedési balesettel és repülő eseménnyel” szövegrész helyébe a „légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel” szöveg, 19. § (1) bekezdésében a „vasúti esemény melyik tagállamban történt, illetve” szövegrész helyébe a „vasúti esemény az Európai Unió melyik tagállamában történt, vagy” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „közlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, az egyéb közlekedési eseményben külföldi légi jármű, úszólétesítmény” szövegrész helyébe a „közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben külföldi úszólétesítmény” szöveg lép.

34. § Hatályát veszti a Kbvt. 3. § (3) bekezdésében a „- a bírságból származó bevételek kivételével -” szövegrész, 19. § (4) bekezdésében és 19. § (5) bekezdésében a „harmadik államnak vagy” szövegrész, 20. § (2)-(3) bekezdése, 20. § (4) bekezdése, valamint 23. § (1) bekezdés a) pontja.

3. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

35. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A légiközlekedési hatóság az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam légiközlekedési hatóságától kapott információkat, a külföldi légijárművel kapcsolatban összegyűjtött, az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat és a jelentést - a (2), (4), (5) és (6) bekezdésben szereplő kivétellel - csak az Európai Bizottságnak, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok légiközlekedési hatóságának továbbíthatja.”

36. § Az Lt. 41. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A repülőtér üzemben tartója és a repülőtér használója szerződésben (szolgáltatói megállapodás) állapodik meg a repülőtér használójának egyedi igénye szerinti szolgáltatás nyújtásáról, valamint a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok egy részének a (3) bekezdés szerinti szabályzatban foglaltaktól eltérő minőségének és használati körének - az egyes terminálok vagy azok egy részének különleges használatra való fenntartása érdekében történő - meghatározásáról.”

37. § (1) Az Lt. 71. § 12. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[12. légiközlekedéssel összefüggő tevékenység:]

a) a légijármű, légijármű komponens, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása valamint karbantartása,”

(2) Az Lt. 71. §-a a következő 30-31. ponttal egészül ki:

[71. § A törvény alkalmazásában]

30. légijármű komponens: a légijármű hajtóműve (beleértve a segédhajtóművet is), légcsavarja, alkatrésze vagy berendezése,

31. karbantartás: légijármű, légijármű komponens vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz nagyjavítása, kisjavítása, ellenőrző vizsgálata, alkatrészpótlása, átalakítása, hibaelhárítása, vagy ezek kombinációja, kivéve a légijármű repülés előtti ellenőrzését.”

38. § Az Lt. 65/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65/A. § (1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a polgári légijármű üzemben tartójának, az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, a repülőtér üzemben tartójának, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemeltetőjének, a légiforgalmi szolgálatnak vezetőjük közvetlen alárendeltségében repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, vagy a feladat ellátására más szervezettel szerződést kell kötnie.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott szervezet engedélyét - az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, az állami légiforgalmi szolgálat kivételével - a légiközlekedési hatóság adja ki. Az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat repülésbiztonsági szervezetének engedélyét a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott, felfüggesztett és visszavont engedélyekről.

(3) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a repülésbiztonsági szervezeten belül baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartani, vagy csatlakozni kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság, az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat esetén a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.

(4) A repülésbiztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló, és a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.”

39. § (1) Az Lt. 73. § (1) bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]

m) a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segélynyújtásról szóló nemzeti vészhelyzeti tervre és a légitársasági segélynyújtási tervre vonatkozó szabályokat,”

(2) Az Lt. 73. § (1) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]

y) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetét, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének a rendjét, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint”

40. § (1) Az Lt. 74. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap]

d) a miniszter, hogy a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, légijármű komponens és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg]

(2) Az Lt. 74. § (2) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap]

w) a honvédelemért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami szerv által igazolt állami célú nemzetközi repülésekhez és a magyar állami légijárművek nemzetközi repüléseihez szükséges engedélyezési eljárásrend részletes szabályait.”

[rendeletben állapítsa meg].

41. § Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]

n) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

42. § Az Lt. 3/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „légijármű és légijármű berendezés” szövegrész helyébe a „légijármű és légijármű komponens” szöveg, a 41. § (3) bekezdésében a „legalább 60 nappal” szövegrész helyébe a „legalább 120 nappal” szöveg, az 52. § (1) bekezdésében az „e légijárművek és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához,” szövegrész helyébe az „e légijárművek üzemképességének tanúsításához,” szöveg lép.

43. § Hatályát veszti az Lt. 66/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légügyi hatóság,” szövegrész.

4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

44. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a 32. §-t követően a következő alcímmel és 32/A. §-sal egészül ki:

„BIZTONSÁGI SZERVEZET

32/A. § (1) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a vasúti társaság vezetője közvetlen irányításában biztonsági szervezetet tart fenn. A vasúti társaság a biztonsági szervezet működtetésére más vasúti társasággal szerződést köthet. A biztonsági szervezettel rendelkező vasúti társaságok a biztonsági szervezetük feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködési szerződést köthetnek.

(2) Az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság a biztonsági szervezetet maga működteti.

(3) A vasúti társaság a biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben látja el. Vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság esetében a biztonsági szervezet feladatait a vasútüzem-vezető is elláthatja.

(4) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer részét képezi,

a) azt pályahálózat működtető vasúti társaság és integrált vasút társaság esetében a vasútbiztonsági engedélyben,

b) egyéb esetben a vasútbiztonsági tanúsítványban

hagyja jóvá a közlekedési hatóság.

(5) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer létrehozására nem kötelezett vasúti társaságban működik, a vasúti társaság e tevékenységére vonatkozó belső szabályzatát a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

(6) A közlekedési hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott és visszavont vasútbiztonsági engedélyekről és vasútbiztonsági tanúsítványokról, valamint a jóváhagyott szabályzatokról.

(7) A biztonsági szervezet gondoskodik a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események haladéktalan bejelentéséről, valamint a szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá - a biztonságirányítási rendszerben foglalt kötelezettségekkel összhangban - az üzembentartói vizsgálat lefolytatására eseményvizsgáló szolgálatot tart fenn.

(8) A biztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események vizsgálatának részletes szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.”

45. § A Vtv. 40. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A helyi vasúti pálya - ide nem értve a sífelvonó által használt vasúti pályát - az önkormányzat vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az önkormányzat közvetve vagy közvetlenül legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.”

46. § A Vtv. 87. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Amennyiben a 32/A. § szerinti biztonsági szervezet feladatait a vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerben látja el, a vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány módosítása iránti kérelmét 2012. január 31-éig nyújtja be a közlekedési hatóságnak. A vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány kizárólag erre irányuló módosítása kapcsán fizetendő igazgatási szolgáltatási díj a vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány kiadása hatósági díjának 40%-a.”

47. § A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„31. az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó részletes szabályokat”

[rendeletben állapítsa meg].

48. § Hatályát veszti a Vtv. 69. § (1) bekezdése.

5. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

49. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/B. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi befolyásával (Ptk. 685/B. §) e célra gazdálkodó szervezetet működtethet, a feladatot a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságra ruházhatja, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.”

50. § A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

51. § A Kkt. a következő alcímmel és 25/B. §-sal egészül ki:

„A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályok

25/B. § (1) A közúti forgalomban a 25/A. §-ban meghatározott jármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:

a) az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy

b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha

a) az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett székhelye vagy telephelye szerinti országban végzi,

b) a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető

a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,

b) a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,

c) a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja.

(5) A (2) és (4) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.

(6) Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.”

52. § A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 31. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a Kormány, hogy)

„31. a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklám célú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

53. § (1) A Kkt. 20. § (4) bekezdésében szereplő az „a)-j) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-j) és l) pontjában” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Kkt. 21/B. § (2) bekezdésében a „, vagy a 20. § (4a) bekezdése alapján bírságot szabtak ki” szövegrész.

6. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

54. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A fővárosi önkormányzat feladat és hatásköre különösen)

g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését. Az e pontban meghatározott feladatok - a fővárosi közutak útosztályba sorolása kivételével - az önkormányzat által kijelölt, 100%-ban köztulajdonban álló, közlekedés-szervezési feladatot ellátó gazdasági társaság útján is elláthatók;”

7. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

55. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 92. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében)

c) Budapest Főváros Önkormányzata esetében a b) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést kell érteni. A fővárosi közgyűlés ezen bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja.”

8. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

56. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy)

a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben (Ptk. 685. § c) pont) közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy”

(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § (1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző, a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet értékesítik magántulajdonos részére - amelynek következtében már nem felel meg a közvetlen vagy közvetett többségi állami vagy önkormányzati tulajdonra, illetve szavazati jogra vonatkozó előírásoknak - legkésőbb a privatizációs eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra, az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

9. Záró rendelkezések

57. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A törvény 45. §-a, 49. §-a, és 54-55. §-ai 2011. augusztus 1-jén lépnek hatályba.

(3) A törvény 50-51. §-a, 53. §-a 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A törvény 2. § (1) és (2) bekezdése, 9. §-a és 44. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.

(5) A törvény 29. §-át a vasúti és a víziközlekedés vonatkozásában 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

58. § (1) Ez a törvény a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvének - az I. és II. melléklet kivételével - való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvének való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


  Vissza az oldal tetejére