Időállapot: közlönyállapot (2011.VII.14.)

2011. évi XCVI. törvény

egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról * 

1. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

1. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § A Mellékletnek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított II. részét a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

2. § A Rega tv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

3. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra

a) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti adómérték,

b) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 40 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,

c) az a) és b) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti adómérték,

d) benzin, illetve gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,

e) az a)-d) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti előállításnak, beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.”

4. § A Jöt. 98/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Vis maior helyzetben a vámhatóság kérelemre engedélyezheti a referencia-időszakban a (2) bekezdésben meghatározottnál több - kizárólag a vis maior által érintett mennyiségű, fajtájú és kiskereskedelmi eladási árú - adójegy megrendelését és kiadását.”

5. § A Jöt. 110. § (10) bekezdése hatályát veszti.

3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

6. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdésének nyitó szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:”

7. § Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnés a következő eseteket foglalja magában:]

„d) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság - egyéni cég alapítására tekintettel történő - megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evtv. szerinti átalakulását;”

8. § Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnés a következő eseteket foglalja magában:]

„g) a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető természetes személy adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére történő gazdaságátadását, feltéve, hogy a gazdaságátadás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással történik.”

9. § Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli

a) az apportálót,

b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg,

c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek (amelynek) egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel megszűnt,

d) az egyéni cég tagját az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása esetén, valamint

e) azt a 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személyt, aki (amely) gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére átadja

azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.”

10. § Az Áfa tv. a következő 273-274. §-okkal egészül ki:

„273. § (1) A törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított 17. § (3) bekezdés d) pontjának és 18. § (2) bekezdésének rendelkezései azokban az esetekben is alkalmazhatók, amelyekben az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatti megszűnése 2010. január 1-je vagy azt követő időpont.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása egyúttal önellenőrzést is igényel, az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.

274. § (1) A törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított 17. § (3) bekezdés g) pontjának és 18. § (2) bekezdésének rendelkezései azokban az esetekben is alkalmazhatók, amelyekben a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személy adóalany a gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére 2010. január 1-jén vagy azt követő időpontban adja át.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása egyúttal önellenőrzést is igényel, az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.”

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

11. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:)

„h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.”

12. § Az Itv. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés átvezetésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.”

13. § Az Itv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. A 16. § (1) bekezdésének i) pontja vagy a 17. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel.”

14. § Az Itv. a következő 99/C. §-sal egészül ki:

„99/C. § (1) A 78. § (1) bekezdésének az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazható, melyben a hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.

(2) A 8. § (1) bekezdésének, a 12. § (5) bekezdésének, a 13. § (7) bekezdésének, valamint 17/A. §-ának az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépéskor az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben kell alkalmazni.

(3) A 18. § (2) bekezdése h) pontjának és 24. § (6) bekezdésének az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.”

15. § Hatályát veszti az Itv. 8. §-ának (1) bekezdésében a „, valamint az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását” szövegrész, 12. §-ának (5) bekezdésében a „folytatása és” szövegrész, 13. §-ának (7) bekezdésében a „folytatása és” szövegrész és 17/A. §-ában az „öröklési és” szövegrész.

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

16. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának alpontok utáni rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

[9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy

d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg]

azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.”

(2) Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak]

„a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;”

(3) Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Béren kívüli juttatásnak minősül]

„a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;”

(4) Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Béren kívüli juttatásnak minősül]

„c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;”

(5) Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés kiegészül a következő h) ponttal:

[Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély:]

„h) az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét (névérték hiányában az értékpapír kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó rész összegét) eléri; e rendelkezés nem érinti e törvény adómentességet megállapító egyéb rendelkezéseinek alkalmazhatóságát.”

17. § Az Szja tv. 84/G. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) Az EGT-államban székhellyel rendelkező biztosítóval 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosító által a magánszemély biztosított vagy kedvezményezett részére bármely jogcímen kifizetett, juttatott nem adómentes bevétel (jövedelem) után az adó mértéke - más törvényi rendelkezéstől, így különösen az e törvény 65. §-ában és e §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól függetlenül - nulla százalék, feltéve, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor. Az e feltételnek való megfelelést a magánszemély a biztosító által kiállított olyan igazolással is bizonyíthatja, amely tartalmazza a magánszemély családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint a bevétel összegét és pénznemét, továbbá a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor.”

18. § Az Szja tv. a következő 84/Q. §-sal egészül ki:

„84/Q. § A 2011. október 1-jét megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére e törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

19. § Az Szja tv. a következő 84/R. §-sal egészül ki:

„84/R. § A 28. § (20)-(22) bekezdéseinek rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a jövedelemre, amelyre az adózó legkésőbb 2012. december 31-ig a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 82. §-a szerinti szabályokat alkalmazza.”

6. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

20. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(2) Az Szt. 151. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,]

„a) aki a 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni,”

(3) Az Szt. 151. § (8) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők]

i) szakmai továbbképzési kötelezettségének teljesítését.”

(4) Az Szt. 151. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy neve, születési neve, anyja születési neve, regisztrálási száma, igazolványszáma, regisztrálási szakterülete, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.”

21. § Az Szt. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„152. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket - a miniszter által akkreditált szervezet, a miniszter által kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési program alapján végezheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott egyéb módon is teljesíthető.

(4) A továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet nyilvántartást vezet, amely alapján a 151. § (4) bekezdésben hivatkozott kormányrendeletben meghatározott módon és az alábbi adattartalommal megküldi a továbbképzési kötelezettség igazolásához szükséges adatokat a miniszternek:

a) az akkreditált szervezet sorszáma, neve, címe,

b) a résztvevők adatai:

ba) regisztrálási szám,

bb) családi és utónév,

bc) születési családi és utónév,

bd) születési hely, idő,

be) anyja születési családi és utóneve,

bf) nyilvántartásban szereplő címe (irányítószám, helység, utca, házszám),

c) a képzés azonosítója és kreditpontértéke.”

22. § Az Szt. 152/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„152/A. § A 151. § (5) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásért, a 152. § (2) bekezdése szerinti akkreditációs eljárásért, valamint kreditpont-minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

23. § (1) Az Szt. 177. §-a a következő (18)-(19) bekezdésekkel egészül ki:

„(18) A könyvviteli szolgáltatást végzők a 2011. évi továbbképzési kötelezettségüknek a 2011. április 1-jén akkreditációval rendelkező szervezeteknél, a 2011. április 1-jén hatályos szabályok szerint lebonyolított továbbképzések teljesítésével kötelesek eleget tenni.

(19) A 152. § alapján a 2011. évben kreditrendszerű továbbképzések teljesítésével megszerzett kreditpontok a 2012. évi továbbképzési kötelezettség vonatkozásában vehetők figyelembe.”

(2) Az Szt. 177. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 25. §-ának i) pontjával módosított 155. §-a (3) bekezdése a) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

(3) Az Szt. 177. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 25. §-ának j) pontjával módosított 155. §-a (3) bekezdése a) pontját először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

24. § (1) Az Szt. 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]

„d) a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölését, a kötelező szakmai továbbképzés és a szakmai továbbképzés ellenőrzésének részletes szabályait, továbbá a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a részletes szabályait;”

(2) Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért és a kreditpont-minősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.”

25. § Az Szt.

a) 150. § (4) bekezdésében, a 151. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdésében, (5) bekezdésének felvezető szövegében és (5) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „képesítéssel” szövegrészek helyébe a „szakképesítéssel” szöveg,

b) 151. § (1) bekezdés a) pontjában, 151. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 151. § (8) bekezdés e) pontjában és (12) bekezdésében a „képesítés” szövegrész helyébe a „szakképesítés” szöveg,

c) 151. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 151. § (8) bekezdés c) pontjában a „lakcímét vagy levelezési címét,” szövegrész helyébe a „lakcímét és levelezési címét,” szöveg,

d) 151. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „képesítésnél” szövegrész helyébe a „szakképesítésnél” szöveg,

e) 151. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában és 151. § (8) bekezdés e) pontjában a „képesítésnek” szövegrész helyébe a „szakképesítésnek” szöveg,

f) 151. § (5) bekezdés a) pont ae) alpontjában és 151. § (8) bekezdés g) pontjában a „pénzügyi, ellenőrzési” szövegrész helyébe „pénzügyi vagy ellenőrzési” szöveg,

g) 151. § (9) bekezdés c) pontjában a „képesítéseket” szövegrész helyébe a „szakképesítéseket” szöveg,

h) a 151. § (11) bekezdésében „a Hivatalos Értesítőben” szövegrész helyébe „az egységes Kormányzati Portálon” szöveg,

i) 155. § (3) bekezdés a) pontjában a „100 millió forintot” szövegrész helyébe „200 millió forintot” szöveg,

j) 155. § (3) bekezdés a) pontjában a „200 millió forintot” szövegrész helyébe „300 millió forintot” szöveg

lép.

7. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

26. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért - a (2)-(4) bekezdés kivételével - az ügyfélnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele.

(2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni

a) a kamarai tagsági viszony, valamint a könyvvizsgáló cég engedélye megszűnésének megállapításáért,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítésének visszavonásáért,

c) a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékéből történő törlésért,

d) a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlésért

indított kamarai hatósági eljárásért.

(3) Az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki egyéni vállalkozóként kéri a 35. § szerinti eljárás lefolytatását, mentesül ezen eljárás tekintetében az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól.

(4) A könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó az 50. § (3) bekezdés szerinti eljárás tekintetében mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól.

(5) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege természetes személy ügyfelek esetén 25 000 forint, gazdálkodó szervezetek (szervezetek) esetén 50 000 forint.

(6) Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés díjköteles, melynek díja az (5) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a.

(7) A díjfizetés tárgyára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, a díj visszafizetésére az Itv. 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített állami adóhatóság helyett a kamarát, az illeték helyett díjat kell érteni.”

27. § A Kkt. a következő 208/B. §-sal egészül ki:

„208/B. § (1) Az az egyéni vállalkozó, aki 2008. január 1-jén - a Kkt. előírásai alapján - a kamara tagja volt, 2008. január 1-jétől az e törvény 35. §-a szerint engedélyezett könyvvizsgáló cégnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett könyvvizsgáló cég 2008. január 1-jétől az e törvény 50. § (3) bekezdése szerint megszerzett minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló cégnek minősül azon minősítések vonatkozásában, amelyekkel a könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó 2008. január 1-jén rendelkezett.

(3) A kamara az (1)-(2) bekezdésben foglaltak végrehajtásához szükséges hatósági eljárásokat hivatalból folytatja le.”

8. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

28. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 69/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A mérlegfőösszege tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.”

(2) A Hpt. 69/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a hitelintézet igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.”

(3) A Hpt.

a) 14. § (1) bekezdés r) pontjában az „alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje” szövegrész helyébe az „alapvető kölcsöntőkéje, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéje és járulékos kölcsöntőkéje” szöveg,

b) 74/A. § (1) bekezdésében az „alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke” szövegrész helyébe az „alapvető kölcsöntőke, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, alárendelt kölcsöntőke” szöveg,

c) 76. § (5) bekezdésében az „5. számú melléklet 19. pontjában” szövegrész helyébe az „5. számú melléklet 31. pontjában” szöveg,

d) 234/B. § c) pontjában a „2011. május 31-től” szövegrész helyébe a „2011. augusztus 31-től” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a Hpt. 219/D. § (1) bekezdés a) pontjának a „[68. § (3) bekezdés]” szövegrésze.

9. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

30. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 100. § (1) bekezdés e) pont, 105-107. §, 121. §, 124-139. § és 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

„79. multilaterális kereskedési rendszer: olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve,”

(3) A Bszt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, beleértve a hiányosságok kezelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével -

a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,

b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,

c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,

d) átlátható legyen,

e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,

f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,

g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.”

(4) A Bszt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.”

(5) A Bszt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),

b) a megbízás költségét,

c) a megbízás végrehajtásának időigényét,

d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és

e) a megbízás nagyságrendjét.”

(6) A Bszt. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,

b) a megbízás természetét,

c) az ügyfél 47-49. § szerinti minősítését, és

d) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.”

(7) A Bszt. 63. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít, amely tartalmazza]

„b) azon feltételeket, amelyek - a 62. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakkal összhangban -befolyásolják a megbízás végrehajtási helyszínének megválasztását és az eljárást, amelyben a befektetési vállalkozás a feltételek mentén a döntését meghozza,”

(8) A Bszt. 68. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a befektetési vállalkozáshoz.”

(9) A Bszt. 182. § (1) bekezdésében a „2011. május 31-től” szövegrész helyébe a „2011. augusztus 31-től” szöveg lép.

(10) A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

10. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

31. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett.”

(2) Az Art. 132/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartás (egyszerűsített nyilvántartás) készítésére nem kötelezett adózók -kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással - a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő.”

(3) Az Art. 132/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartással megegyező tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével, három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.”

(4) Az Art. a következő új 187. §-sal egészül ki:

„187. § E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított 36/A. § (9) bekezdését a hatálybalépést követően teljesítendő kifizetésekre kell alkalmazni.”

11. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény módosítása

32. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: MódTv.) 82. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben a kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó nyilatkozatában feltüntetett, de legfeljebb a (7) bekezdésben foglaltak szerint igazolt összeg után az adót a nyilatkozat közlését követő 8 napon belül, de legkorábban a fedezetére szolgáló összegnek a nála vezetett számlán történő jóváírásának napján megállapítja és levonja, továbbá a következő hónap 12. napjáig - a magánszemély adózó bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül -megfizeti és magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként havi adóbevallásában bevallja. A kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó adókötelezettségének a (4) bekezdés szerinti teljesítéséről az adó levonását követően igazolást állít ki a magánszemély adózó részére.

(6) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó esetben a kijelölt hitelintézet a nála vezetett számlán jóváírt összeg, de legfeljebb a magánszemély adózó nyilatkozatában feltüntetett, a (7) bekezdésben foglaltak szerint igazolt összeg után az adót a nyilatkozat közlését követő 8 napon belül, de legkorábban az alapjául szolgáló összegnek a nála vezetett számlán történő jóváírásának napján megállapítja és levonja, továbbá a következő hónap 12. napjáig - a magánszemély adózó bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül - megfizeti és magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként havi adóbevallásában bevallja. A kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó adókötelezettségének a (4) bekezdés szerinti teljesítéséről az adó levonását követően igazolást állít ki a magánszemély adózó részére.”

(2) A MódTv. 82. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kijelölt hitelintézet - kivéve az (1) bekezdés második mondatának hatálya alá tartozó esetet -köteles megvizsgálni, hogy a külföldi számlán (bankszámlán, értékpapírszámlán, befektetési számlán, biztosítási számlán), az onnan átutalt (nyilatkozatban szereplő) pénzeszköz vagy annak megfelelő pénzügyi eszköz legkésőbb 2011. április 30-áig rendelkezésre állt.”

(3) A MódTv. 82. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A magánszemély adózó (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát az 1. számú mellékletben meghatározott tartalommal teszi meg a kijelölt hitelintézet részére. A kijelölt hitelintézet az (5)-(6) bekezdés szerinti igazolást a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal állítja ki a magánszemély adózó részére.”

33. § A MódTv. kiegészül a következő 83/A. §-sal:

„83/A. § (1) A kijelölt hitelintézet az adózó által a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal legkésőbb 2012. december 31-én megtett nyilatkozat alapján az adózó részére a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú igazolást állít ki, ha megállapítja, hogy az igazolás kiállításának a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nincs akadálya.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatához olyan szerződést mellékel, amelyre vonatkozóan a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a szerződést a felek legkésőbb 2012. június 30-án írásban megkötötték;

b) a szerződés tárgya kedvezményezett eszköz visszterhes átruházása (adásvétele) a felek között;

c) a szerződésben félként nem vesz részt sem olyan természetes személy, aki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együtt nem működő állam állampolgára, sem olyan jogi személy, egyéb szervezet, amelynek székhelye ilyen államban található;

d) a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint átruházó fél a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző belföldi illetőségű magánszemély, közeli hozzátartozója, élettársa által, vagy a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző gazdasági társaság tagja, részvényese, annak közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság;

e) a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző fél belföldi illetőségű magánszemély, vagy belföldi székhelyű, a cégjegyzékbe már bejegyzett olyan gazdasági társaság, amelynek valamennyi tagja, részvényese mind a szerződés megkötésének, mind teljesítésének időpontjában belföldi illetőségű magánszemély, valamint amely sem a szerződés megkötésének, sem teljesítésének időpontjában nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt;

f) a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítése kizárólag a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámla megterhelésével történhet;

g) a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítése (a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámla megterhelése), valamint a kedvezményezett eszköz átruházása (birtokba vétele) 2012. december 31-éig megtörténik;

h) a szerződés megfelel az 5. számú melléklet szerint meghatározott valamennyi feltételnek.

(3) A kijelölt hitelintézet az (1) bekezdés szerinti igazolást a nyilatkozathoz mellékelt szerződés szerint a kedvezményezett eszközt megszerző fél nyilatkozata alapján, a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítését követő 8 napon belül állítja ki. A hitelintézet az igazolást a nyilatkozattévő nevére állítja ki, ha azonban a nyilatkozatot gazdasági társaság tette, akkor - a nyilatkozattévő kérelmére - igazolást állít ki minden olyan természetes személy nevére is, amely a nyilatkozattétel napján e gazdasági társaság tagja, részvényese volt.

(4) A kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás alapján:

a) a szerződést úgy kell tekinteni, hogy nem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, valamint annak tartalmát a felek által meghatározott tartalmától eltérően nem lehet minősíteni (így különösen nem minősíthető színlelt szerződésnek);

b) a szerződés szerinti ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a szokásos piaci árnak, szokásos piaci értéknek;

c) a szerződés teljesítése - a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - közteherrel összefüggő adómegállapítási, -fizetési, -bevallási, adatszolgáltatási, bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettséget nem eredményez (így különösen a szerződés szerinti ellenérték és a kedvezményezett eszköznek a szerződés keretében történő megszerzése mentes a (8)-(9) bekezdés hatálya alá nem tartozó közteher alól);

d) közteher-fizetési, vagy közteherrel összefüggő más adókötelezettség, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmény - a (8)-(10) bekezdésben megállapított kivétellel - nem állapítható meg

1. bevételnek, jövedelemnek, nyereségnek, vagyoni értéknek, eszköznek, forrásnak a kedvezményezett eszközt átruházó fél részére a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) történő juttatására tekintettel vagy azzal összefüggésben,

2. a kedvezményezett eszközt átruházó fél által a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) megszerzett, birtokolt vagy egyébként rendelkezésére álló bevételre, jövedelemre, nyereségre, vagyoni értékre, eszközre, forrásra tekintettel vagy azzal összefüggésben,

3. a kedvezményezett eszközt átruházó féllel a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) fennálló jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben,

így különösen az átruházó jogi személy, egyéb szervezet saját tőkéje, valamint az annak terhére kifizetett, juttatott (fizetendő, juttatandó) összeg nem képezi adózó bevételét, jövedelmét, nyereségét (adózás előtti eredményét) terhelő közteher (így különösen a társasági adó és a személyi jövedelemadó) alapját sem a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben), sem bármely korábbi adóévben (üzleti évben);

e) büntetőeljárás nem indítható, valamint büntetőjogi felelősség nem állapítható meg olyan okirat kiállítása vagy felhasználása, valamint olyan pénzügyi művelet, számviteli kötelezettség és közteherrel összefüggő adókötelezettség alapján, amely a d) pont hatálya alá tartozó bevétellel, jövedelemmel, nyereséggel, vagyoni értékkel, eszközzel vagy forrással összefüggő cselekményhez, jogügylethez, jogviszonyhoz kapcsolódik.

(5) Ha a nyilatkozattévő adózó által a (2) bekezdés szerinti szerződés keretében fizetett ellenérték nem haladja meg a nyilatkozat megtételének napját követően, de még az ellenérték teljesítését megelőzően a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszeget, akkor a hitelintézet által kiállított igazolás bizonyítja, hogy az abban feltüntetett kedvezményezett eszköz megszerzésének forrásául nem eltitkolt (be nem vallott) jövedelem szolgált. Erre vonatkozóan az adóhatóság az ellenőrzés során kizárólag a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás, valamint - a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző fél (adózó) esetében - a kedvezményezett eszköz legkésőbb 2012. december 31-én történő megszerzését (birtokba vételét) igazoló hatósági határozat, más közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, cégbírósági bejegyzés, részvénykönyvi bejegyzés, forgalmi engedély közjegyző által hitelesített másolata, részvény adásvételi szerződés bemutatását kérheti az adózótól. A (4) bekezdés d) pontjában foglaltak a nyilatkozattévő adózót nem mentik fel az alól, hogy ellenőrzése során az adózott jövedelme összegét igazoló okirattal (így különösen már benyújtott adóbevallással, kifizető által kiállított igazolással) bizonyítsa, hogy a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszegre adózott (el nem titkolt) jövedelme fedezetet nyújtott.

(6) A kedvezményezett eszközt megszerző természetes személy jövedelmének kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni az általa a szerződés mindkét fél általi teljesítését követően, de legkésőbb 2013. január 31-én a másik féltől bármely jogcímen - a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán történő jóváírással - megszerzett pénzösszegből a szerződés alapján őt terhelő ellenérték összegét meg nem haladó, a kijelölt hitelintézet által a 6. számú mellékletben meghatározott tartalommal a pénzösszeg jóváírását követő 8 napon belül kiállított igazolásban feltüntetett részt.

(7) A kedvezményezett eszközt megszerző gazdasági társaság társaságiadó-alapjának megállapításánál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általa a szerződés keretében a másik fél részére fizetett, a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolásban szereplő összeget meg nem haladó ellenérték alapján elszámolt költség, ráfordítás.

(8) A (4) bekezdés c) pontja nem mentesít a következő közterheknek az irányadó jogszabályban előírt megfizetése, valamint azokkal összefüggő adókötelezettségeknek az erre irányadó jogszabályban meghatározott teljesítése alól:

a) vám;

b) általános forgalmi adó;

c) regisztrációs adó;

d) eljárási illeték;

e) igazgatási és bírósági szolgáltatási díj.

(9) A (4) bekezdés c) pontjában foglaltak - ha a kedvezményezett eszköz nem részesedés - a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alóli mentességet csak akkor eredményeznek, ha az illeték kiszabása érdekében tett bejelentéséhez az adózó mellékeli a kijelölt hitelintézet által a nevére kiállított, az (1) bekezdés szerinti igazolást.

(10) A (4) bekezdés d) pontjában foglaltak olyan adómegállapítási időszak tekintetében, amelyre vonatkozóan az adóbevallás benyújtása, az adóhatósági adómegállapítás alapjául szolgáló bejelentés, nyilatkozat megtétele 2011. július 1-jét megelőzően megtörtént, nem teszik lehetővé a közteher alapjának vagy fizetendő összegének utólagos (így különösen önellenőrzés keretében történő) módosítását. Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogcímen a kedvezményezett eszközt átruházó fél részére 2011. április 30-át követően teljesített ellenérték alapján - a (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően - közteher alapja vagy fizetendő összege kizárólag a közterhet megállapító jogszabály rendelkezései szerint csökkenthető.

(11) E § alkalmazásában:

a) kedvezményezett eszköz:

1. a belföldön fekvő ingatlan,

2. a belföldön fekvő ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga és bérleti jog,

3. az olyan jármű, légi jármű, vízi jármű és szállítás céljára szolgáló felszerelés, amelynek tulajdonosát közhiteles nyilvántartás bizonyítja,

4. a részesedés, kivéve, a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdére bevezetett értékpapírnak minősülő részesedést (így különösen az ilyen részvényt);

b) kijelölt hitelintézet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatával a 82. § (4) bekezdése szerint kijelölt olyan hitelintézet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére írásban bejelenti, hogy az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásában részt vesz; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján folyamatosan közzéteszi azoknak a hitelintézeteknek az elnevezését, amelyek e bejelentést megtették;

c) közteher: az adó, a járulék, az illeték, a hozzájárulás, valamint minden más hasonló, jogszabályon alapuló, az államháztartás valamely alrendszerének bevételét képező fizetési kötelezettség;

d) részesedés: a belföldi székhelyű jogi személlyel, egyéb szervezettel fennálló, átruházható (átengedhető) tagi, részvényesi jogviszony (ilyennek minősül különösen a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a társasági részesedés, korlátolt felelősségű társaság esetében az üzletrész, valamint részvénytársaság esetében a részvény);

e) saját tőke: a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint ilyenként meghatározott vagy annak megfelelő forrás (ideértve különösen az adózott eredményt és az eredménytartalékot), növelve a jóváhagyott osztalék alapján a taggal, részvényessel szemben fennálló kötelezettség összegével.”

34. § A MódTv. kiegészül a következő 83/B. §-sal:

„83/B. § (1) A 82-83/A. § alkalmazásában valamely személy által ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott olyan ellenőrzött külföldi társaság, amelyben e személy - közvetlenül vagy közvetve - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával, vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározó befolyással rendelkezik, továbbá a külföldi székhelyű olyan jogi személy, egyéb szervezet, amely felett az említett személy olyan módon gyakorol ellenőrzést, irányítást, amelyet a 82. § (4)-(6) bekezdésében, a 83. § (5) bekezdésében, illetőleg a 83/A. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak teljesítése igazol, és ezért azt az adózó más módon nem köteles bizonyítani.

(2) A 82-83/A. § alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint belföldi illetőségű magánszemélynek minősülő természetes személy. Az adóigazolvánnyal vagy ideiglenes adóigazolvánnyal igazolt adóazonosító jellel rendelkező magyar állampolgárt belföldi illetőségű magánszemélynek kell tekinteni, kivéve, ha ennek ellenkezőjét az illetősége szerinti külföldi állam adóhatósága által kiállított okirat magyar nyelvű szakfordításáról készült másolattal bizonyítja.

(3) A 82. § (9) bekezdésének a) pontjában és a 83. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak 2010-ben és 2011-ben különösen irányadók az Szja tv. 28. §-ának (20)-(22) bekezdésének 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti jövedelemre, amelyre vonatkozóan utólagos adómegállapítás nem tehető, mivel e jövedelemmel összefüggő valamennyi adókötelezettségét a magánszemély adózó a 82. § (4) bekezdésében, illetőleg a 83. § (1) bekezdésében foglaltak szerint már teljesítette.

(4) A kijelölt hitelintézet az e törvényben meghatározott feladata ellátásával összefüggésben minden olyan ellenőrzést, vizsgálatot köteles elvégezni, amelyre törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály kötelezi. Ha közigazgatási hatóság vagy közhatalmat gyakorló más szerv a kijelölt hitelintézetet az e törvényben meghatározott feladata ellátásához kapcsolódó számlával összefüggő tény, adat, körülmény tekintetében adatszolgáltatásra kötelezi, a kijelölt hitelintézet e kötelezettségét kizárólag azzal teljesíti, hogy nyilatkozatot tesz arról, hogy a számlával kapcsolatban e törvény rendelkezései szerinti igazolást állított ki.

(5) A 82. § és a 83/A. § hatálya alá tartozó esetben, ha a kijelölt hitelintézet az igazolást kiállította, a 83. § hatálya alá tartozó esetben, ha az adózó az állami adóhatósághoz a bejelentést az előírt határidőben megtette, úgy kell tekinteni, hogy az érintett jövedelem megszerzése 2007. január 1-jét megelőzően történt; az ellenőrzés tekintetében e rendelkezés irányadó a kijelölt hitelintézet által e törvény rendelkezései szerint kiállított vagy e törvény szerinti eljárása során megvizsgált iratok tekintetében is.

(6) Ha e törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított hatályos rendelkezése az adózó számára kedvezőbb feltételt vagy jogkövetkezményt állapít meg, mint az igazolás kiállításának időpontjában hatályos rendelkezés szerinti feltétel, illetőleg jogkövetkezmény, akkor a feltételnek való megfelelést, illetőleg a jogkövetkezményt az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

(7) Ha az adózó az ellenőrzés során arra hivatkozik, hogy a 82-83/A. §-ban meghatározottak szerint jár el, akkor az adóhatóság az ellenőrzést felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg felhívja az adózót arra, hogy a kijelölt hitelintézet által a 82. § (5)-(6) bekezdésében vagy a 83/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti kiállított igazolást 60 napon belül mutassa be, vagy a 83. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti bejelentését 60 napon belül tegye meg. Az igazolás bemutatásának, illetőleg a bejelentés megtételének a napjával, de legkésőbb az említett határidő leteltét követő nappal az adóhatóság az eljárás felfüggesztését megszünteti, továbbá az igazolás bemutatása, illetőleg a bejelentés megtétele esetén az ellenőrzést a 82. § (9)-(10) bekezdésében, a 83/A. § (4), (7)-(10) bekezdésében, illetőleg a 83. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével folytatja le.”

35. § (1) A MódTv. 82. § (1) bekezdésében a „2010. október 31.” szövegrész helyébe a „2011. április 30.” szöveg lép.

(2) A MódTv. 82. § (2) bekezdés b) pontjában a „2010. október 31-ig” szövegrész helyébe a „2011. április 30-ig” szöveg lép.

(3) A MódTv. 82. § (4) bekezdésében a „2011. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2012. december 31-ig” szöveg lép.

(4) A MódTv. 83. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „2010. vagy 2011. adóévben belföldön bejegyzett gazdasági társaságban szerez” szövegrész helyébe a „belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 2010-ben, 2011-ben vagy 2012-ben szerez” szöveg, 83. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 83. § (3) és (5) bekezdésében a „2011. december 31.” szövegrész helyébe „2012. december 31.” szöveg lép.

(5) A MódTv. 82. § (9) bekezdésében a „sem e magánszeméllyel, sem e vonatkozásban érintett közeli hozzátartozójával, élettársával szemben,” szövegrész, valamint a MódTv. 83. § (6) bekezdése hatályát veszti.

36. § A MódTv. kiegészül e törvény 3-8. mellékletében meghatározott mellékletekkel.

12. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságáról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

37. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságáról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében -az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások, valamint törvénnyel létrehozott - elkülönített állami pénzalapnak nem minősülő - vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában;”

38. § Az MFB tv. 4. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Zrt. csak

a) a (2) bekezdésben meghatározott hitelhez, illetőleg kölcsönhöz,

b) támogatáshoz,

c) ajánlattételhez,

d) szolgáltatás nyújtásához,

e) vállalkozási szerződéshez

kapcsolódóan vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.”

39. § Az MFB tv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 9. melléklete lép.

13. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosítása

40. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A 2011. év során a MÁV Start Zrt. 5000,0 millió forint összeghatár alatt az államháztartásért felelős miniszter és a közlekedésért felelős miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint és 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult

a) hitel, kölcsön felvételére,

b) garancia és kezesség vállalására,

c) értékpapír vásárlására,

d) váltó kibocsátására és elfogadására,

e) kötvény kibocsátására,

f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés kötésére.

(2) A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya - ide nem értve az 57. § szerint kapott hitelt - csak a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra, amíg - közvetlen vagy közvetett - többségi állami tulajdonban vannak.”

14. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

41. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésnek a felügyelő bizottság létszámkorlátjára vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni olyan közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében, amely az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény alapján megszüntetett alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával jött létre.”

15. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

42. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú melléklete „Nem állami főiskolák” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. számú melléklet a 2005. évi CXXXIX. törvényhez

A Magyar Köztársaság államilag elismert felsőoktatási intézményei]

Nem állami főiskolák

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest

Adventista Teológiai Főiskola, Pécel

Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest

Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác

Baptista Teológiai Akadémia, Budapest

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest

Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest

Egri Hittudományi Főiskola, Eger

Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom

Gábor Dénes Főiskola, Budapest

Gál Ferenc Hittudományi Főiskola, Szeged

Golgota Teológiai Főiskola, Vajta

Győri Hittudományi Főiskola, Győr

Harsányi János Főiskola, Budapest

IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest

Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest

Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs

Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak

Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza

Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc

Szent Pál Akadémia, Budapest

Tomori Pál Főiskola, Kalocsa

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest

Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

Zsigmond Király Főiskola, Budapest”

16. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

43. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Állam az e törvényben foglalt intézkedéseiről - ide nem értve az államháztartásért felelős miniszternek a különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében az eladási joga gyakorlására vonatkozó döntését - 2011. december 31-ig dönthet.

(2) A 2011. december 31-ig meghozott döntés alapján a Magyar Államnak és a hitelintézetnek az 5-19. §-okban foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha e törvény hatályát veszti.”

17. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § és a 2. §, valamint az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) A 3. § és a 4. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(4) A 42. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 16. § (2)-(4) bekezdése, a 18. §, a 21. § és a 22. §, valamint a 23. § (1) bekezdése 2011. október 1-jén lép hatályba.

(6) A 23. § (2) bekezdése, valamint a 25. § i) pontja 2012. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 23. § (3) bekezdése, valamint a 25. § j) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

45. § (1) E törvény 28. §-a és 30. §-a a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklet 1. pontjának való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 30. §-a a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdés 15. pontjának, 19. cikk (1) bekezdésének és 21. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 30. §-a a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006/73/EK bizottsági irányelv 5. cikk (5) bekezdésének, 41. és 44. cikkének való megfelelést szolgálja.

46. § A Rega tv. szerint egyébként fizetendő regisztrációs adó 50%-át nem kell megfizetni azon, külföldi forgalmi rendszámmal ellátott gépjármű után, amely 2011. június 15-én az adózó tulajdonában állt, feltéve, hogy a regisztrációs adómegállapítási eljárást az adózó e törvény kihirdetése napjától 2011. december 31-ig terjedő időszakban kezdeményezi.

1. melléklet a 2011. évi XCVI. törvényhez

A Rega tv. Melléklete II. része táblázatának helyébe a következő táblázat lép:

I.
„A gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma
II.
A Melléklet I. része szerinti adótétel csökkenés mértéke
2-ig 0,06
3-4 0,10
5-6 0,14
7-12 0,20
13-24 0,31
25-36 0,41
37-48 0,49
49-60 0,56
61-72 0,62
73-84 0,68
85-96 0,72
97-108 0,76
109-120 0,79
121-132 0,82
133-144 0,85
145-156 0,87
157-168 0,89
169- 0,90”

2. melléklet a 2011. évi XCVI. törvényhez

A Bszt. 4. melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.”

3. melléklet a 2011. évi XCVI. törvényhez

„1. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez

A) A magánszemély adózó a 82. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatát - a 82. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a B)-D) pontban meghatározott tartalommal teszi meg a kijelölt hitelintézet részére.

B) A 82. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó esetben - kivéve, ha az olyan osztalékra vonatkozik, amelynek alapjául szolgáló összeget a külföldi társaság legkésőbb 2011. április 30. napjáig bevételként elszámolta, de az legkésőbb 2011. április 30. napjáig nem szerepelt a külföldi társaság bankszámláján - a magánszemély adózó nyilatkozatát a következő tartalommal teszi meg:

NYILATKOZAT

az adókötelezettségeknek

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 82. §-ának (4) bekezdése szerinti teljesítéséhez a 82. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó esetben

1. A nyilatkozattevő

- családi és utóneve:

- születési családi és utóneve:

- születési helye:

- születési ideje:

- anyja születési családi és utóneve:

- lakcíme/az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címe: * 

- adóazonosító jele:

2. Jelen nyilatkozatommal megbízom a 3. pontban meghatározott hitelintézetet, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a 4. pontban hivatkozott határozatával a Tv. 82. §-ának (4) bekezdése szerint kijelölt hitelintézetet, hogy az 5. pont szerinti, a melléklet szerinti bizonylattal igazolt összegű jövedelmet 10 százalékos mértékkel terhelő, de legfeljebb a kijelölt hitelintézet által vezetett, e célra számomra kijelölt bankszámlán jóváírt összegű adót levonja, valamint a levont adót magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként megfizesse és bevallja.

3. A hitelintézet

- elnevezése:

- székhelye:

- adószáma:

4. A hitelintézet kijelöléséről rendelkező határozat száma:

5. A jövedelem (az adó alapjának)

- összege:

- pénzneme * :

6. Kijelentem, hogy

a) az 5. pont szerinti jövedelem megfelel a Tv. 82. §-a (1) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az 5. pont szerinti jövedelmet nem olyan társaság (egyéb szervezet) fizette (juttatta), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (az OECD-vel) együtt nem működő államban van;

c) az 5. pont szerinti jövedelem nem ered bűncselekményből.

7. Tudomásul veszem, hogy a kijelölt hitelintézet az 5. pont szerinti jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által az adó levonásának napjára vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamnak megfelelően számítja át forintra, és ennek megfelelően állapítja meg és vonja le az adó összegét.

Melléklet:

- a Tv. 82. §-ának (7) bekezdése szerinti számlakivonat/banki igazolás eredeti példánya * 

Dátum:

(a nyilatkozatot tévő aláírása)

***

A 3. pontban meghatározott hitelintézet nevében a jelen nyilatkozatot és mellékleteit a mai napon átvettem. A nyilatkozattévő természetes személyazonosító adatait a ... számú személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély *  alapján, lakcímét a ... számú lakcímkártya/személyazonosító igazolvány * , * , adóazonosító jelét az adóigazolvány/ideiglenes adóigazolvány *  alapján ellenőriztem.

Dátum:

(cégszerű aláírás)

C) A 82. § (1) bekezdése második mondatának hatálya alá tartozó esetben a magánszemély adózó nyilatkozatát, ha az olyan osztalékra vonatkozik, amelynek alapjául szolgáló összeget a külföldi társaság legkésőbb 2011. április 30. napjáig bevételként elszámolta, de az legkésőbb 2011. április 30. napjáig nem szerepelt a külföldi társaság bankszámláján, a következő tartalommal teszi meg:

NYILATKOZAT

az adókötelezettségeknek

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 82. §-ának (4) bekezdése szerinti teljesítéséhez a 82. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó esetben

1. A nyilatkozattevő

- családi és utóneve:

- születési családi és utóneve:

- születési helye:

- születési ideje:

- anyja születési családi és utóneve:

- lakcíme/az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címe: * 

- adóazonosító jele:

2. Jelen nyilatkozatommal megbízom a 3. pontban meghatározott hitelintézetet, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a 4. pontban hivatkozott határozatával a Tv. 82. §-ának (4) bekezdése szerint kijelölt hitelintézetet, hogy az 5. pont szerinti jövedelmet 10 százalékos mértékkel terhelő, de legfeljebb a kijelölt hitelintézet által vezetett, e célra számomra kijelölt bankszámlán jóváírt összegű adót levonja, valamint a levont adót magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként megfizesse és bevallja.

3. A hitelintézet

- elnevezése:

- székhelye:

- adószáma:

4. A hitelintézet kijelöléséről rendelkező határozat száma:

5. A jövedelem (az adó alapjának)

- összege:

- pénzneme * :

6. Kijelentem, hogy

a) az 5. pont szerinti jövedelem Tv. 82. § (1) bekezdése második mondatának hatálya alá tartozó olyan osztalékfizetés, amelynek alapjául szolgáló összeget a külföldi társaság legkésőbb 2011. április 30. napjáig bevételként elszámolta, de amelynek fedezete legkésőbb 2011. április 30. napjáig nem szerepelt a külföldi társaság bankszámláján;

b) az 5. pont szerinti jövedelem megfelel a Tv. 82. §-a (1) bekezdésében foglalt feltételeknek;

c) az 5. pont szerinti jövedelmet nem olyan társaság (egyéb szervezet) fizette (juttatta), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (az OECD-vel) együtt nem működő államban van;

d) az 5. pont szerinti jövedelem nem ered bűncselekményből.

7. Tudomásul veszem, hogy a kijelölt hitelintézet az 5. pont szerinti jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által az adó levonásának napjára vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamnak megfelelően számítja át forintra, és ennek megfelelően állapítja meg és vonja le az adó összegét.

Dátum:

(a nyilatkozatot tévő aláírása)

***

A 3. pontban meghatározott hitelintézet nevében a jelen nyilatkozatot a mai napon átvettem. A nyilatkozattévő természetes személyazonosító adatait a ... számú személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély *  alapján, lakcímét a ... számú lakcímkártya/személyazonosító igazolvány * , * , adóazonosító jelét az adóigazolvány/ideiglenes adóigazolvány *  alapján ellenőriztem.

Dátum:

(cégszerű aláírás)

D) A 82. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó esetben a magánszemély adózó nyilatkozatát a következő tartalommal teszi meg:

NYILATKOZAT

az adókötelezettségeknek

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 82. §-ának (4) bekezdése szerinti teljesítéséhez a 82. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó esetben

1. A nyilatkozattevő

- családi és utóneve:

- születési családi és utóneve:

- születési helye:

- születési ideje:

- anyja születési családi és utóneve:

- lakcíme/az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címe: * 

- adóazonosító jele:

2. Jelen nyilatkozatommal megbízom a 3. pontban meghatározott hitelintézetet, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a 4. pontban hivatkozott határozatával a Tv. 82. §-ának (4) bekezdése szerint kijelölt hitelintézetet, hogy az 5. pont szerinti, a melléklet szerinti bizonylattal igazolt, de legfeljebb a kijelölt hitelintézet által vezetett, e célra számomra kijelölt bankszámlán jóváírt összegű jövedelmet 10 százalékos mértékkel terhelő adót levonja, valamint a levont adót magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként megfizesse és bevallja.

3. A hitelintézet

- elnevezése:

- székhelye:

- adószáma:

4. A hitelintézet kijelöléséről rendelkező határozat száma:

5. A jövedelem (az adó alapjának)

- összege:

- pénzneme * :

6. Kijelentem, hogy

a) az 5. pont szerinti jövedelem megfelel a Tv. 82. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az 5. pont szerinti jövedelmet nem olyan társaság (egyéb szervezet) fizette (juttatta), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (az OECD-vel) együtt nem működő államban van;

c) az 5. pont szerinti jövedelem nem ered bűncselekményből.

7. Tudomásul veszem, hogy a kijelölt hitelintézet az 5. pont szerinti jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által az adó levonásának napjára vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamnak megfelelően számítja át forintra, és ennek megfelelően állapítja meg és vonja le az adó összegét.

Melléklet:

- a Tv. 82. §-ának (7) bekezdése szerinti számlakivonat/banki igazolás eredeti példánya * 

Dátum:

(a nyilatkozatot tévő aláírása)

***

A 3. pontban meghatározott hitelintézet nevében a jelen nyilatkozatot és mellékleteit a mai napon átvettem. A nyilatkozattévő természetes személyazonosító adatait a ... számú személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély *  alapján, lakcímét a ... számú lakcímkártya/személyazonosító igazolvány * , * , adóazonosító jelét az adóigazolvány/ideiglenes adóigazolvány *  alapján ellenőriztem.

Dátum:

(cégszerű aláírás)”

4. melléklet a 2011. évi XCVI. törvényhez

„2. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez

A kijelölt hitelintézet a 82. § (5)-(6) bekezdése szerinti igazolást - a 82. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a következő tartalommal állítja ki a magánszemély adózó részére:

IGAZOLÁS

az adókötelezettségeknek

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 82. §-ának (4) bekezdése szerinti teljesítéséről

Az adókötelezettségét a Tv. 82. §-ának (4) bekezdése szerint teljesítő magánszemély adózó

- családi és utóneve:

- születési családi és utóneve:

- születési helye:

- születési ideje:

- anyja születési családi és utóneve:

- lakcíme/az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címe: * 

- adóazonosító jele:

1. Jelen okirattal a 2. pontban meghatározott hitelintézet, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a 3. pontban hivatkozott határozatával a Tv. 82. §-ának (4) bekezdése szerint kijelölt hitelintézet igazolja, hogy a 4. pontban meghatározott összegű jövedelmet 10 százalékos mértékkel terhelő adót a magánszemély nyilatkozata alapján Tv. 82. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint .............................. napján levonta.

2. A hitelintézet

- elnevezése:

  Vissza az oldal tetejére