Időállapot: közlönyállapot (2011.VII.19.)

2011. évi CIII. törvény

a népegészségügyi termékadóról * 

Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében a népegészségügyi termékadó fizetésének a kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. belföld: a Magyar Köztársaság területe;

2. cukor: 1701, 1702 VTSZ szám alá tartozó termék;

3. só: 2501 VTSZ szám alá tartozó termék;

4. előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha

a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,

b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,

c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és

d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek

da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),

db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva;

5. értékesítés: az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja;

6. teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely;

7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletének módosításáról szóló, 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelet 2011. június 14-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám.

2. Az adókötelezettség

2. § Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,

a) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével, ha

aa) hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital) vagy

ab) az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital);

b) a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény);

c) a b) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: sós snack);

d) a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.

3. § (1) Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld.

(2) Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

3. Az adó alanya

4. § Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet.

4. Az adó alapja

5. § Az adó alapja az adóalany által a 3. § (1) bekezdése szerint értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

5. Az adó mértéke

6. § Az adó mértéke

a) üdítőital esetében 5 forint/liter,

b) energiaital esetében 250 forint/liter,

c) előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm,

d) sós snack esetében 200 forint/kilogramm,

e) ételízesítő esetében 200 forint/kilogramm.

6. Mentesség az adó alól

7. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít.

(2) Mentes az adó alól a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítés, ha az megfelel az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.

(3) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, amelyet vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével - számára hitelt érdemlően igazolja. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről - a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével - az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adóhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.

(4) Az adóalany a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/D. §-a szerint az adóévben figyelembe vehető iparűzési adóalap-mentesség összegének kétszeresével csökkentheti az adóévét követő adóév fizetendő adóját, legfeljebb azonban az adóévet követő adóév adójának 50%-áig terjedő mértékben. Ha a 8. § szerinti adómegállapítási időszak 12 hónapnál rövidebb, akkor az adókedvezmény az egyes adómegállapítási időszakokban időarányosan vehető igénybe.

7. Az adó megállapítása

8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított

a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a

b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja

a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik.

(2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját.

(3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították.

8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik

a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és

b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült

adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban.

(2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként.

(3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli.

9. Eljárási rendelkezések

10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során.

(2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz.

(3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.

(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.

(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

(6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.

10. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. § (4) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatala napját követő 15. napon lép hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatala napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

13. § E törvény a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 8-10. cikke szerinti bejelentése az Európai Bizottság részére az irányelv 10. cikk (4) bekezdése szerint történik.


  Vissza az oldal tetejére