Időállapot: közlönyállapot (2011.VII.19.)

2011. évi CVII. törvény

egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról * 

I. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

1. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény céljai és alapelvei:]

„a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt, azokon a területeken ahol lehetséges, az infrastruktúra alapú versenyt segítő szabályozás megteremtése;”

(2) Az Eht. 2. § ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény céljai és alapelvei:]

b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók]

„ba) rendelkezésére álljanak azok az elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz és terjeszthessék azokat, illetőleg a szolgáltatók által továbbított médiatartalomhoz, továbbá használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat,”

(3) Az Eht. 2. § d)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A törvény céljai és alapelvei:]

„d) az azonos földrajzi térséghez tartozó fogyasztók és meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékos személyek az időskorú és szociális szempontból rászoruló felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele, különös tekintettel arra, hogy e személyek elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítő végberendezéseket biztosítsanak, valamint, hogy választék, az ár és a minőség tekintetében a lehető legnagyobb előnyökhöz jussanak;

e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon, ideértve a tartalom továbbítását is, a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok különösen a különböző földrajzi térségekben speciálisan jellemző, illetve jelentkező akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;”

(4) Az Eht. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény céljai és alapelvei:]

„g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, - valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása, valamint a hatékony beruházás és innováció előmozdítása;”

2. § Az Eht. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, vagy nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, -elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak, és biztosítsák az egyes hálózatok és szolgáltatások együttműködési képességét.”

3. § Az Eht. 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány]

„a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum-politikát és információs társadalompolitikát, amely politikák meghatározzák különösen az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat és megalkotja e politikák végrehajtásához szükséges rendeleteket, és gondoskodik az ehhez szükséges jogalkotási feladatok megvalósításáról;

b) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében úgy alakítja ki az a) pontban említett politikákat és programokat, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz;

c) irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén és gondoskodik az ehhez szükséges jogalkotási feladatok megvalósításáról;

d) gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;”

4. § Az Eht. 5. § (1) bekezdése a következő a)-c) pontokkal egészül ki:

[Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:]

„a) biztosítja, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a harmonizált közérdekű szolgáltatásokról és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül, valamint hogy a fogyatékos személyek a lehető legnagyobb mértékben hozzá tudjanak férni ezen szolgáltatásokhoz, továbbá ösztönzi a harmonizált közérdekű szolgáltatások nyújtását;

b) biztosítja, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a „112” egységes európai segélyhívó számról és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül, továbbá hogy a fogyatékos személyek segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen;

c) a feladat- és hatáskörét érintő szakági területen széles társadalmi, iparági érdeket megjelenítő, vagy tudományos tevékenységet végző szervezetekkel kialakítandó közvetlen együttműködésre irányuló partnerségi, együttműködési megállapodásokkal gondoskodik az infokommunikációs stratégiai célkitűzések érvényre jutásáról;”

5. § (1) Az Eht. 10. § (1) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

„f) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó, illetve számára és a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatóra megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, és megszegésével összefüggésben;

g) hivatalból vagy kérelemre eljár a hatáskörében hozott határozatban vagy hatáskörében kötött hatósági szerződésben meghatározottak megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;”

(2) Az Eht. 10. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

„j) a kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat;”

(3) Az Eht. 10. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

„m) - a 150/A. §-ban meghatározott kivétellel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi az f)-g) pontokban nem említett az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok elektronikus hírközlési szolgáltatók általi betartását, és eljár azok megsértése esetén,”

(4) Az Eht. 10. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

„q) a felhasználók azonos színvonalú ellátása, hozzáférése és választási szabadságának biztosítása érdekében - a hálózat egységes és zavartalan működésének és fenntarthatóságának figyelembevételével - az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára követelményeket határozhat meg,”

(5) Az Eht. 10. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

„r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában és végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, más tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;”

(6) Az Eht. 10. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

„t) a Kormány által 4. § szerint meghatározott politikák és programok alapján biztosítja, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz.”

(7) Az Eht. 10. § (1) bekezdés a következő u)-v) ponttal egészül ki:

[A Hatóság]

„u) a szabványosításban érdekeltekkel együttműködve közreműködik az elektronikus hírközlés szabványosítási feladatainak ellátásában;

x) gondoskodik a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése körében biztosítja az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelmét;

y) a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;

v) a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően a nemzeti frekvenciafelosztás keretei között rendeletben állapítja meg az egyes polgári, nem polgári és közös célra használható frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket, különösen a rádióinterfész követelményeket, és szükség esetén, de legalább háromévenként gondoskodik e szabályok felülvizsgálatáról.”

6. § Az Eht. 11. § (1) bekezdés nyitó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint polgári frekvenciagazdálkodó hatóság, a nem polgári célú frekvenciagazdálkodó, önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: KFGH), mint nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:”

7. § Az Eht. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Az Elnök a frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályok megalkotása során a következő szempontok vizsgálatát követően ír elő egyedi engedélyezési kötelezettséget.

a) a káros zavarás elkerülése,

b) a szolgáltatás műszaki színvonalának biztosítása,

c) a hatékony spektrumhasználat biztosítása, vagy

d) a közösségi jogszabályokkal összhangban meghatározott egyéb közérdekű célok elérése.

(2) Egyedi engedélyezési kötelezettség esetén az engedélyek számának korlátozása a spektrum hatékony kihasználásának biztosítása érdekében történik.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára felhasználható frekvenciasáv esetén, amennyiben a frekvencia használatához egyedi engedély szükséges és az engedély határozott ideig hatályos, az időtartam meghatározása során a miniszter figyelembe veszi

a) az elérni kívánt célt,

b) a befektetés amortizációs idejét, valamint

c) a nyújtani kívánt szolgáltatást.

(4) A tíz vagy tíz évnél hosszabb ideig hatályos engedélyek esetén, amennyiben a frekvenciahasználati jog nem ruházható át és nem adható haszonbérbe, az Elnök az engedély hatályának ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján indokolt-e az egyedi engedélyezési kötelezettség fenntartása vagy az átruházhatóság vagy haszonbérbe adhatóság kizárása. Amennyiben indokolt, a frekvenciahasználati jog szerzésekor fennálló szabályokat az Elnök módosítja.”

8. § Az Eht. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A Hatóság kapcsolatot tart az Európai Hírközlési Hivatal (a továbbiakban: ECO) Európai Bizottság által közös hozzáférési pontként kijelölt frekvenciainformációs rendszerével (a továbbiakban: EFIS) abból a célból, hogy az internet segítségével a rádióspektrum használatára vonatkozó összehasonlítható adatokat bocsásson a közvélemény rendelkezésére.

(2) A Hatóság a rádiófrekvenciás tartomány használatáról a következő adatokat köteles az EFIS-be feltölteni:

a) frekvenciasávonként:

aa) a Nemzetközi Rádiószabályzatban meghatározottaknak megfelelően a rádiószolgálati felosztást,

ab) az EFIS-ben érvényes kategóriáknak megfelelő rádióalkalmazásokat,

ac) a (3) bekezdésben meghatározott formátumnak megfelelő rádióinterfész-előírásokat,

ad) a (4) bekezdés szerint az egyedi frekvenciahasználati jogokkal kapcsolatos információkat azon elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára igénybe vett frekvenciasávok esetében, amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság, vagy jog átruházható, vagy amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság megszerzése árverési vagy pályázati eljárás keretében történik;

b) annak a nemzeti kapcsolattartó pontnak az EFIS által igényelt adatait, amely képes megválaszolni a közvélemény kérdéseit az európai spektruminformációs portálon nem elérhető hazai spektruminformációk körében, valamint tájékoztatást adni a frekvenciahasználati jogok kijelölési folyamatának eljárásrendjéről és feltételeiről;

c) amennyiben rendelkezésre áll a nemzeti rádióspektrum-politikát, és a nemzeti spektrumstratégiát tartalmazó jelentést.

(3) A Hatóság a rádióinterfész-előírások feltöltése során - a vonatkozó szabvány megjelölésével vagy szöveges ismertetéssel, az esetleg szükséges megjegyzések kíséretében - a következő paramétereket köteles megadni:

a) csatornaelrendezés;

b) moduláció, elfoglalt sávszélesség;

c) duplex irány, duplex távolság;

d) adási teljesítmény, teljesítménysűrűség;

e) a csatorna-hozzáférés és a csatornafoglalás szabályai;

f) engedélyezési mód;

g) a 80. § (3) bekezdése szerinti további alapvető követelmények;

h) a frekvenciatervezés kiinduló feltételei.

(4) A Hatóság a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott frekvenciasávokra vonatkozóan - az adatvédelméről szóló törvény rendelkezéseivel, valamint az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban - köteles megadni:

a) a frekvencia használatára jogosult személyét;

b) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog lejárati napját vagy ennek hiányában a jog fennállásának várható időtartamát;

c) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog területi hatályát legalább annak megjelölésével, hogy helyi (vagyis egy állomásra vonatkozó), regionális vagy országos jogról van-e szó;

d) azt, hogy a jogosultság, illetve a jog átruházható-e.

(5) A Hatóság a nemzeti frekvenciafelosztási és frekvenciafelhasználási információkat tartalmazó táblázatokat a szabályozás hatálybalépését követő három hónapon belül megküldi az ECO-nak az általa meghatározott elektronikus formátumban.

(6) A Hatóság a (2) bekezdésben meghatározott információkat évente legalább kétszer frissíti.

(7) Az Európai Unió rádióspektrum-politikájával összefüggő uniós jogi aktus által előírt ellenőrzési, figyelemmel kísérési, valamint az Európai Bizottság felé történő jelentési, értesítési feladatokat a Hatóság látja el. A Hatóság az Európai Bizottság felé küldendő jelentését a miniszterrel előzetesen egyezteti.”

9. § Az Eht. 13. §-át követően „Az Elnök” alcím helyébe a következő alcím lép, és az alábbi 14. §-sal egészül ki:

„Az Elnök és a Hivatal

14. § A Hatóság szervezetéről, az Elnökről, Elnökhelyettesről és a Hivatalról a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezik.”

10. § Az Eht. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A Hatóság esetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg.”

11. § Az Eht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.

(2) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak érvényesülését.

(3) A Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is.

(4) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság többek között meghatározza azt a tájékoztatási rendet, amely lehetővé teszi, hogy mindkét hatóság előtt megindított eljárásokban az e törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelően érvényesülésjenek és gyakorolhatók legyenek.”

12. § Az Eht. a 21. §-t követően a következő alcímmel és 22. §-sal egészül ki:

„Együttműködés az Adatvédelmi Biztos Hivatalával

22. § (1) A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, a személyes adatok megsértését érintő ügyekben együttműködik.

(2) A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala többek között meghatározzák azokat az együttműködési feltételeket, amelyek e törvényben foglaltak szerinti adatvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelő érvényesülését és gyakorolhatóságát biztosítják.”

13. § Az Eht. IV-VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„IV. Fejezet

A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

23. § A Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatósági eljárások kivételével, figyelemmel a 44. § (6) bekezdésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza.

Eljárási alapelvek

24. § (1) A Hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:

a) a törvényesség,

b) az egyenlő elbánás,

c) a tárgyilagosság,

d) az átláthatóság,

e) az arányosság,

f) a nyilvánosság,

g) a megalapozott és indokolt módon való eljárás,

h) a pártatlanság,

i) a hatékonyság

alapelveit.

(2) A Hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2002/21/EK irányelv) 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapcsolódó iránymutatásokat. Amennyiben a Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről - álláspontja indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot.

(3) A Hatóság a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és koherencia előmozdítására irányuló céljait támogatja, valamint eljárása során a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a BEREC által kiadott közös álláspontokat, véleményeket és a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatot.

Bejelentő

25. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő nevét és címét, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetve azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.

(3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt.

(4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.

(5) A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését.

(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt.

Jogutódlás

26. § (1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.

(2) A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe - amennyiben a kötelezettség célja és jogalapja a jogutóddal szemben is fennmarad - jogutódja lép. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával - a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.

(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.

(4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja.

(5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.

Titoktartás

27. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, vagy üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

28. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság Elnöke rendeletében meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.

(2) A kizárólag szolgáltatókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.

(3) Felhasználókat és fogyasztókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem írható elő.

Az eljárás megindítása

29. § (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.

(2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(3) Az Elnök rendeletben meghatározza a Hatóság azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

30. § Hatáskör vagy illetékesség hiányában, a 150/A. §-ban foglalt ügyek kivételével a Hatóság jogosult - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hatáskörének vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy az eljárást megszüntetni.

Ügyintézési határidő

31. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyvenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely határidőbe az egyeztetés időtartama nem számít be és amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

Kérelem

32. § (1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - kizárólagos elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani.

(2) Amennyiben a fogyasztó kérelmét nem űrlapon nyújtja be a Hatóság nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - felhívhatja a kérelem megfelelő űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság az eljárást megszüntetheti, kivéve, ha az űrlap kitölthető és letölthető változata a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül nem volt közzétéve.

Iratok megtekintése, törvény által védett titok

33. § (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére az ügy elintézéséhez szükséges mértékben, azzal, hogy minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban jogosultak.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik - a közérdekből nyilvános, vagy jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős hírközléspolitikai, vagy hírközlési piaci versennyel összefüggő szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3) Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül üzleti titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek a szerződéskötés során, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján általában rendelkezésre bocsátana.

(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során a benyújtott észrevételek nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.

(5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti, továbbá - a Hatóság mérlegelése szerint - más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(6) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, vagy a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.

(7) Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges - elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Kizárás

34. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetve akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,

b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetve annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást, vagy kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal vagy a Hatósággal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt.

(2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt és szükség esetén kijelöli a Hivatal eljáró alkalmazottját.

(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal, hogy döntését köteles megküldeni az Elnöknek vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a főigazgató-helyettesek valamelyikét.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást megtagadó végzésben e törvény szerinti eljárási bírsággal sújtható.

(5) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.

A tényállás tisztázása

35. § (1) A Hatóság jogosult az elektronikus hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatos - akár törvény által védett titkot vagy külön jogszabály felhatalmazása alapján minősített adatot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(2) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, vagy az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban a hatáskörébe utalt feladatok végzéséhez szükséges adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek meg kell felelnie az arányosság követelményének.

(3) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható, az e törvény 38. §-a szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.

(5) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében - megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett - hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.

(6) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, vagy egyéb bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

(7) A Hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult

a) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,

b) minta és ellenminta vételére,

c) próbavásárlás végzésére,

d) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, vagy a helyszínen más módon tájékozódni,

e) méréseket és műszaki vizsgálatokat végezni,

f) bizonyítási eszközöket lefoglalni, vagy zár alá venni.

(8) A tényállás tisztázása során a Hatóság egyebekben a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait is alkalmazhatja.

36. § A Hatóság a lefoglalásról vagy a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslattal fordulhat. E jogorvoslat benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ideiglenes intézkedés

37. § (1) A Hatóság hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, rádiófrekvenciák és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását megtilthatja a tevékenység folytatásához használt eszközt, vagy berendezést lepecsételheti.

(2) Az ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyéb esetben az ideiglenes intézkedés hatálya az alapeljárás jogerős befejezéséig tart, de legfeljebb kilencven napig maradhat hatályban. Abban az esetben, ha a végrehajtási eljárások nem zárultak le, ez további legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(3) Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(4) Az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében, valamint a rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használatának megállapítása kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

Eljárási bírság

38. § (1) A Hatóság bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőjét, valamint a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személyt az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha

a) téves vagy hamis adatot közöl,

b) az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,

c) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,

d) az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza, vagy

e) az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege a - (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - ötvenezer forint, legmagasabb összege a jogsértő - 49. § (11) bekezdése szerinti - nettó árbevételének 0,1%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb tízmillió forint.

(3) Természetes személy jogsértő esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.

(4) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségek, a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával, valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, a bírság maximuma a jogsértő 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételének 0,5%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

Nyilvános meghallgatás

39. § (1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt előírja vagy amennyiben feladatainak ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, vagy a jogalkalmazói gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából - e törvény hatálya alá tartozók, valamint szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett - nyilvános meghallgatást tart.

(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.

(3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő dokumentumokat - az üzleti titkok kivételével - legalább tíz nappal megelőzően közzéteszi.

(4) A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző nyolc nappal internetes honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat.

(5) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt vagy javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

40. § (1) A Hatóság

a) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és az azonosításra irányuló eljárásban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra e törvény szerint kiszabott kötelezettség tárgyában hozott hatósági döntés,

b) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek határozatban történő előírása,

c) referenciaajánlatokkal kapcsolatos döntés,

d) frekvenciagazdálkodás körében előírható korlátozásról szóló döntés

meghozatalát megelőzően, valamint ha megítélése szerint egyébként szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményez az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább harminc nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat.

(2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Hatóságot nem kötik, a Hatóság számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Hatóság ezeket nem köteles figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott hatósági ügyek, döntések kivételével a Hatóság hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét, vagy amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni.

(4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik - a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem - jogorvoslati jogosultsággal.

Hatósági szerződés

41. § (1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság, hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében - a Ket.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel - hatósági szerződést köthet.

(2) A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, vagy amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(4) Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél, az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidőbe nem számít be a hatósági szerződéskötés időtartama a szerződés megkötéséig, illetve a hatósági szerződéskötés sikertelenségének az ügyfél vagy a Hatóság általi megállapításáig.

42. § (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában - indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

Közlés

43. § (1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti. A Hatóság a közzététel időpontját köteles hitelesen tanúsítani.

(2) A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internetes honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel - közzéteszi.

(3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni.

A Hivatal döntése elleni jogorvoslat

44. § (1) A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntése ellen az ügyfél az Elnökhöz fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(2) A Hivatal elsőfokú határozata ellen kizárólag azon - az eljárásról szabályszerűen értesített - ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.

(3) Az Elnök által a Hivatal elsőfokú határozata elleni fellebbezés során másodfokon hozott határozat felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti kereset indításával - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.

(4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.

(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(6) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

Az Elnök döntése elleni jogorvoslat

45. § (1) Az Elnök elsőfokú hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól az Elnök elleni kereset indításával.

(2) Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó előírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.

(4) Az Elnök a keresetlevelet - az ügy irataival és nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.

(5) Az Elnök hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye.

46. § (1) A bíróság az e törvényben szabályozott hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásait soron kívül köteles lefolytatni.

(2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(3) A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja.

Adatszolgáltatás

47. § (1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az - a minősített adatok kivételével - törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(5) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62-66. §-ok szerinti eljárásában a más eljárásában szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóság kötelező döntése alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62-66. §-ok szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.

(6) A Hivatal (2)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Az Elnök (2)-(5) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(8) A (2)-(5) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.

(9) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szab ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

(10) A (9) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.

(11) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát.

(12) Az adatszolgáltatásra - az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is - megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.

(13) Az (1)-(5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Jogkövetkezmények

48. § (1) A Hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével (a továbbiakban: jogsértő) szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a jelen alcímben meghatározottak szerint.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

49. § (1) A Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel.

(4) A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa

a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében vagy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;

b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;

c) szabálytalan vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve azonosítóhasználat esetén a jogsértő árbevételének 1%-a;

d) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;

e) egyéb, az a)-d) pontban nem szereplő piacszabályozási ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a;

f) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott - kötelezettségek megsértése esetén a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;

g) árbevételi adatok vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb százmillió forint.

(5) Ismételt jogsértés esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(6) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult - a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A Hatóság

a) kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;

b) a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;

c) a kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértése esetén 10-90 napig terjedő időtartamra felfüggesztheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogosultságot, illetve a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket;

d) kiemelten súlyos és ismételt jogsértés esetén megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket;

e) elrendelheti a frekvenciahasználati jog kényszerértékesítését vagy haszonbérbe adását;

f) elrendelheti a piacelemzést követően kiszabott kötelezettségek tekintetében a versenyt jelentős mértékben hátráltató szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését;

g) a 2 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozásról a Hatóság értesítést küld, a 3 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozás esetén a jogosított engedélyeit (a frekvenciakijelölést, rádióengedélyt, illetve az azonosítókijelölést) a Hatóság visszavonja;

h) egyéb, jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazhat.

(8) A (4)-(7) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(9) A bírság ismételt jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(10) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(11) E § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó - a határozat meghozatalának időpontjához képest - előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

50. § Rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata esetében a Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést az Elnök rendeletében meghatározott eljárás szerint lepecsételni, valamint lefoglalni.

V. Fejezet

A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI

51. § A Hatóság egyes eljárásaiban a Ket. és e törvény szabályait az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza.

Nyilvántartások vezetése

52. § (1) A Hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.

(2) A Hatóság nyilvántartást vezet különösen:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról;

b) az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;

c) az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;

d) az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatáról;

e) az Elnök rendeletében meghatározott egyedi engedélyekről;

f) a Hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;

g) a nem azonosítható hívószámokról;

h) a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról.

(3) A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.

(4) A Hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és minősített adatvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Általános hatósági felügyelet

53. § (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból - feladat- és hatáskörének keretében - jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését.

(2) Amennyiben a Hatóság, hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a hatósági döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

53/A. § (1) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.

(2) E hatósági ellenőrzésre a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként nem állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására, kezdeményezésére okot adó tényt, körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve a Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(5) A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Piacfelügyelet

54. § (1) Az Elnök és a Hivatal - saját hatósági hatásköre keretében - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők, az előfizetők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági felügyeleti jogkörében piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó elektronikus hírközlési szabályokban, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak érvényesülését és arról - nem hatósági hatáskörben - elemzést, értékelést készít.

(3) A Hatóság az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével - az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti tervét egységesen tartalmazó - éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként az Elnök és a Hivatal saját eljárásában valamennyi ügyfélre vonatkozó, egységes, egybefoglalt hatósági döntésében

a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést, amelynek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint meghatározza a jogkövetkezményeket,

b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, hírközlés-politikai következtetéseit.

(6) Az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti döntésében szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja.

(7) A Hatóság évente - az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti tevékenységét egységesen tartalmazó - beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Hatóság annak - Elnök általi - elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(8) Az Elnök és Hivatal piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.

54/A. § (1) A piacfelügyeleti eljárást - ideértve a piacfelügyeleti terv alapján indítandó piacfelügyeleti eljárást is - megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.

(2) A piacfelügyeleti ellenőrzésre a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként nem állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására, kezdeményezésére okot adó tényt, körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.

(4) A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(5) A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Egyedi engedélyek

55. § (1) Rádiófrekvenciák használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. Jogszabályban meghatározott esetekben frekvenciakijelölés és rádióengedély, kizárólag versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján kérhető. Az árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságról hatósági szerződés is köthető.

(2) A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, és rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a Hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodó, önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, a KFGH útján adja ki.

(3) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárásban a Hatóság nyílt, tárgyilagos, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján határoz a frekvenciahasználati jog kiadásáról. A frekvenciahasználati joggal vagy jogosultsággal kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályait az Elnök rendeletben határozza meg.

(4) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárás határideje 42 nap. Pályázat vagy árverés útján megszerezhető jogosultságok esetén az ügyintézés határideje legfeljebb nyolc hónappal meghosszabbítható.

(5) Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig felfüggeszthető.

(6) A Hatóság a rádióspektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarások elkerülése érdekében vagy közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatja vagy megtagadhatja.

(7) A közszolgálati médiaszolgáltatóra rótt közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges frekvenciahasználati jogosultság kiadása során a közszolgálati médiaszolgáltató kérelme elsőbbséget élvez.

(8) A Hatóságnak a frekvenciahasználatra irányuló kérelmet el kell utasítania, ha

a) a kérelem teljesítése műszaki vagy frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;

b) a frekvencia használata a meglévő vagy tervezett frekvenciafelhasználásokban káros rádiófrekvenciás zavart okozna;

c) a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj-fizetési kötelezettsége van a Hatósággal szemben.

(9) A frekvenciahasználati jog jogosítottjának kérelmére a frekvenciahasználati jogot a hatóság visszavonja. A visszavonás egyéb feltételeit az Elnök rendeletben állapítja meg.

(10) Amennyiben a médiaszolgáltatási jogosultság műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapul, a műsor szórására vonatkozó rádióengedély a szerződésben foglalt határozott időtartam leteltének napjával vagy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében a megszüntetés napjával - külön anyagi jogi visszavonásra irányuló hatósági eljárás és hatósági döntés nélkül - megszűnik.

(11) Amennyiben a médiaszolgáltatási jogosultság műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapul, a műsor szórására vonatkozó rádióengedély a szerződés Médiatanács általi felmondása alapján történő megszűnése napjával - külön anyagi jogi visszavonásra irányuló hatósági eljárás és hatósági döntés nélkül - megszűnik.

(12) A (11) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében kért végrehajtás felfüggesztése tekintetében a bíróság által meghozott elsőfokú döntésig, továbbá nem alkalmazhatók - a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig - amennyiben a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette.

(13) A rádióengedély tartalmazza az engedély hatályát és a (10)-(12) bekezdések szerinti megszűnésének eseteit.

(14) A műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságával, kijelölésével és rádióengedélyével kapcsolatos részletes szabályokat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló Elnök által kiadott rendelet, valamint az Elnök a frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló rendeletben állapítja meg.

55/A. § (1) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.

(2) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a Hatóság engedélyezi. Az azonosító kijelölésének nem feltétele a lekötés, a kijelölési engedélyt a Hatóság lekötési engedély nélkül is kiadhatja.

(3) A Hatóság határozatát a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére figyelemmel hozza meg.

(4) Az azonosító használatot a Hatóság ellenőrzi. Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.

Zavarelhárítás

56. § (1) Elektronikus hírközlő berendezést, nagyfrekvenciás berendezést, valamint minden olyan berendezést amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, továbbá azokat a villamos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezéseket (a továbbiakban együtt: villamos vagy elektronikus berendezés), amelyek alkalmasak arra, hogy elektromágneses zavart okozzanak, vagy amelyek működésére ilyen zavar hatással lehet, úgy kell üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos vagy elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.

(2) A hírközlő berendezés működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, a keletkezett zavart megszüntetni.

(3) A Hatóság köteles a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a Hatóság határozattal elrendeli a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határozat meghozatalának akkor is helye van, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart villamos vagy elektronikus berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával - meg lehet szüntetni.

(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart villamos vagy elektronikus berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.

Eljárás jogvitában

57. § (1) Az a szolgáltató vagy egyéb vállalkozás, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, az ez alapján kötött szerződésben, vagy e törvény szerinti hálózati szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), a Hatósághoz fordulhat.

(2) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben tanácsban jár el.

(3) A Hatóság eljáró tanácsának (a továbbiakban: eljáró tanács) elnöke és két tagja van.

(4) Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy - a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon - az Elnökhelyettes.

(5) Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető beosztású alkalmazottai közül.

(6) Az eljáró tanács eljárására vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

58. § (1) A jogvitás eljárást kezdeményező kérelemnek a Ket. kérelemre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az 57. § (1) bekezdésben meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmező jogsérelmének alapját képező konkrét jogszabályi, és szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogának vagy jogos érdekének igazolását.

(2) Amennyiben a kérelmező a szerződés létrehozását, tartalmának megállapítását kéri az eljáró tanácstól, köteles szövegszerűen - egyértelműen és világosan - megjelölni a létrehozni, megállapítani kért szerződéses tartalmat.

(3) A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető, valamint abban nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.

(4) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, az eljáró tanács legfeljebb nyolc napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, az eljáró tanács a kérelmet tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben az eljáró tanács öt napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, az eljáró tanács a szerződés létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellőzi a döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

(6) A kérelmet az eljáró tanács - amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el - megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíznapos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére, valamint azok ellenérdekű ügyfél részére történő egyidejű megküldésére.

(7) Az eljárás során az eljáró tanács megkísérli egyezség létrehozását a felek között.

59. § (1) Az eljáró tanács bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános.

(2) A tárgyalásra szabályszerűen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalás megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Távolmaradását azonban az idézett, értesített alapos okkal előzetesen kimentheti, ez esetben az eljáró tanács a tárgyalást elhalaszthatja.

(3) A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az eljáró tanács azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel - új tárgyalási határnap kitűzésével - a tárgyalást elhalaszthatja.

(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény- és jogalapját a kérelmező köteles hitelt érdemlően bizonyítani.

(5) Az eljáró tanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre kötelezheti.

(6) Az eljáró tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(7) Ideiglenes intézkedésként az eljáró tanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását, meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat meg.

(8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést az eljáró tanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.

(9) Amennyiben az eljáró tanács ideiglenes intézkedést alkalmaz, az intézkedést elrendelő végzés ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel fordulhat. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában az eljáró tanács nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.

60. § (1) Az eljáró tanács jogvitás eljárásban jogosult az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában - 58. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem esetén - a szerződés létrehozására, módosítására, és a szerződés tartalmának megállapítására.

(2) Amennyiben az e törvény szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatás ellenértékére kiterjedően is indítható jogvitás eljárás, az eljáró tanács megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti az elektronikus hírközlési szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.

(3) A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban az eljáró tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.

61. § (1) Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a Hatóság mellett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a Hatóság eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok véleményét.

(2) A jogvita rendezése érdekében a Hatóság köteles együttműködni a Hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.

VI. Fejezet

PIACSZABÁLYOZÁSI ELJÁRÁSOK

Piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása

62. § (1) Az Elnök azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, valamint annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem hatékony,

a) azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, szolgáltatókat; valamint

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, szolgáltatókra a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, vagy azt követően a határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.

(2) Az Elnök a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben meghatározott alapelvek és az Európai Bizottság harmonizált jogalkalmazásra vonatkozó határozatai és ajánlásai alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el figyelembe véve a földrajzi piacon a versenyfeltételekben, és a fogyasztók jellemzőiben megjelenő eltéréseket.

(3) A piacelemzés alapján az Elnök jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(4) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során az Elnök figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy kapcsolódó vagy azzal szoros kapcsolatban lévő piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti. A kapcsolódó piacon, amennyiben indokolt, az arányosság elvét követve, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek írhatók elő, kivéve a 106. §-ban foglalt kötelezettséget.

(5) Amennyiben az Elnök a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

(6) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.

63. § (1) Az Elnök az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI-XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.

(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.

(3) Amennyiben valamely jelentős piaci erejű szolgáltató esetében jogutódlás következik be, a szolgáltató kérelmére az Elnök hatósági szerződés keretében rendezheti, hogy a jogutód szolgáltatót vagy szolgáltatókat a jogelőd szolgáltatókat terhelő kötelezettségek közül melyik milyen tartalommal terheli.

(4) Amennyiben az Elnök megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi kötelezettség alkalmazását megszünteti.

(5) Az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget a határozatban foglalt átmeneti ideig hatályban tarthatja. A kötelezettség módosítása esetén az Elnök rendelkezik a módosított kötelezettség hatályba lépése időpontjáról.

64. § Amennyiben az Elnök - kivételes és indokolt esetben - a XI-XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő, illetve funkcionális szétválasztásra vonatkozó kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 71. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig az Elnök eljárása felfüggesztésre kerül.

65. § (1) A piacelemzést az érintett piacokon az Elnök rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi. Ez az időszak azonban legfeljebb három további évvel meghosszabbítható, amennyiben a Hatóság a javasolt meghosszabbításról szóló, indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak, és ezzel kapcsolatban a Bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül nem emel kifogást.

(2) Az Elnök a Bizottságnak korábban be nem jelentett érintett piacok esetében a piacelemzést a Bizottság által az érintett termékpiacokról és szolgáltatási piacokról kiadott ajánlás felülvizsgálatának elfogadásától számított két éven belül folytatja le.

(3) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a Hatóság tudomására, az Elnök a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon vagy piacokon.

(4) Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján

a) új érintett piac vagy piacok meghatározása,

b) valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése,

c) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként való azonosítás megszüntetése, vagy

d) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy megszüntetése

válik szükségessé, az Elnök a 40. § és a 62. § szerinti eljárásokat lefolytatva soron kívül határozatot hoz.

66. § (1) Ha a Hatóság a 108/A. § szerinti feltételek fennállása esetén funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, határozattervezet formájában javaslatot nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza:

a) a Hatóságnak a 108/A. § (1) bekezdés szerinti megállapításait alátámasztó bizonyítékait;

b) az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy ésszerű időn belül nincs vagy nagyon kicsi az esély arra, hogy kialakuljon a hatékony és fenntartható infrastruktúraalapú verseny;

c) a Hatóságra, az érintett szolgáltatóra, különösen a szétválasztott szolgáltató által foglalkoztatott munkaerőre, az elektronikus hírközlési ágazat egészére, valamint - figyelembe véve különösen a társadalmi és területi kohézió biztosításának szükségességét - az ágazati befektetések ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás, így különösen az infrastruktúraalapú versenyre gyakorolt várható hatás, és a fogyasztókkal kapcsolatos esetleges hatások elemzését;

d) azon okoknak az elemzését, amelyek igazolják, hogy ez a kötelezettség lenne az azonosított versenyproblémák, piaci kudarcok kezelését célzó eszközök végrehajtásának leghatékonyabb eszköze.

(2) A Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott határozattervezetnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a szétválasztás pontos jellegét és mértékét, meghatározva különösen a létrejövő önálló gazdasági egység jogállását;

b) a létrejövő önálló gazdasági egység eszközei, valamint az általa szolgáltatandó termékek vagy szolgáltatások megjelölését;

c) a létrejövő önálló gazdasági egység által foglalkoztatott munkavállalók személyzeti függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönző rendszert;

d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;

e) a gazdasági tevékenység - különösen más érdekeltekkel szembeni - átláthatóságát biztosító szabályokat; és

f) a kötelezettségek teljesítését biztosító intézkedéseket, beleértve az éves jelentés közzétételét is.

(3) Az Európai Bizottság által a határozattervezetről meghozott döntést követően a Hatóság a 62-66. §-ban foglaltak szerint elvégzi az intézkedéssel érintett piacok összehangolt elemzését. Értékelése alapján a Hatóság a 62-66. § rendelkezéseivel összhangban dönt a kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a Hatóság határozata alapján valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség, és a 62-65. § alapján előírt bármely egyéb kötelezettség.

(4) Ha az egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató előzetesen - a tervezett jogügyletet megelőzően legalább 90 nappal - tájékoztatja a Hatóságot, hogy

a) a helyi hozzáférési hálózati eszközei teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánja átruházni, vagy

b) ha önálló gazdasági egységet kíván létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére - saját kiskereskedelmi részlegét is beleértve - teljes mértékben egyenértékű hozzáférési szolgáltatásokat biztosítson, a Hatóság felméri, hogy a tervezett jogügylet hogyan befolyásolja az e törvény alapján kirótt hatályos szabályozási kötelezettségeket.

(5) Ebből a célból a Hatóság a 62-65. §-ban megállapított eljárással összhangban elvégzi a szétválással érintett piacok összehangolt elemzését.

(6) Értékelése alapján a Hatóság a 62-65. § rendelkezéseivel összhangban dönt a XII. Fejezet szerinti kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

(7) Ha a jogilag vagy működését tekintve önálló gazdasági egység a Hatóság határozata alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség, és a 64. § alapján előírt bármely egyéb kötelezettség.

Referenciaajánlat elfogadása

67. § (1) Az Elnök határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (a 67-68. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben, az Elnök határozatában vagy a referenciaajánlatokra, a hálózati szerződésekre, valamint azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra az Elnökhöz benyújtani.

(2) Az Elnökhöz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:

a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, valamint minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek az Elnök számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,

b) az összekapcsolásról, hozzáférésről szóló mintaszerződést,

c) a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.

(4) A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét az Elnök állapítja meg.

(5) Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet - az Elnök eltérő rendelkezése hiányában - az Elnök által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.

67/A. § (1) Az Elnök a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.

(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, vagy ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaajánlattervezetben foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott határozatot és a referenciaajánlatot a Hatóság internetes oldalán közzéteszi. Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének időpontjáról. Az Elnök által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.

(5) Az Elnök indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.

67/B. § (1) A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) A referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlat módosítására irányuló kérelemben köteles meghatározni a referenciaajánlat

a) módosításának indokát,

b) módosuló részeit és a módosítás tartalmát.

(3) A referenciaajánlat módosításának jóváhagyására irányuló kérelemhez csatolni kell a referenciaajánlat módosuló részeivel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, valamint a referenciaajánlatnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(4) Nem kell alkalmazni a referenciaajánlat szolgáltató általi módosítására vonatkozó szabályokat a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eljárás során.

(5) Az eredeti referenciaajánlat alapján kötött szerződések módosítására vonatkozó eljárásokat csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépését követően lehet megkezdeni. A módosított referenciaajánlatban meghatározott árakat a felek a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétől kötelesek alkalmazni.

67/C. § (1) Ha az Elnök határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.

(2) A referenciaajánlat alapján kötött szerződéseket a kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti napon, amennyiben az határozatlan időre jött létre, legalább 90 napos felmondási idővel felmondhatja. Amennyiben a határozott idejű szerződésből 6 hónapnál hosszabb idő van hátra, úgy ebben az esetben ugyancsak 90 napos felmondási határidővel gyakorolhatja felmondási jogát a kötelezett szolgáltató.

Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása

68. § (1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló jogszabályban, valamint az Elnök határozatában foglalt szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül köteles az Elnöknek jóváhagyásra benyújtani.

(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott, számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban foglaltak késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök bírságot szabhat ki.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) Az Elnök jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.

Hírközlési ágazati vizsgálat

69. § (1) Az Elnök az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, és az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.

(2) Az Elnök ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét.

(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni.

(4) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy a vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny torzulhat vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal az Elnök (4) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellőzi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Hatóságot tájékoztatja.

(6) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Hatóság saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.

Piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

70. § (1) Az Elnök a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.

(2) Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy érintett piac helyett a kötelezettséggel érintett hálózati elemek és kapcsolódó eszközök, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató helyett kötelezett szolgáltató kerülnek meghatározásra.

(3) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a jogvitás eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az Elnök a jogvitás eljárásban résztvevő szolgáltatóval szemben jogosult hivatalból eljárást indítani annak érdekében, hogy a XI. fejezet szerinti kötelezettségek a kötelezett szolgáltatót valamennyi szolgáltatóval szemben terheljék.

Egyeztetés az Európai Bizottsággal, a BEREC-kel és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal

71. § (1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően az Elnök

a) az érintett piacok meghatározására,

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,

c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására vagy hatályon kívül helyezésére

vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet.

(2) Amennyiben az Európai Bizottság, a BEREC vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság a Hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tesz, a Hatóság a határozatot ezen észrevételek figyelembevételével adja ki, hozza meg. Az elfogadott észrevételekről a Hatóság tájékoztatja a Bizottságot, valamint a meghozott határozatokról tájékoztatja a Bizottságot és a BEREC-et.

(3) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel az Elnök által megküldött olyan határozattervezettel szemben, amely

a) az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, vagy érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy

b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik, és

c) ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,

mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, az Elnök az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.

(4) Amennyiben az Európai Bizottság - a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül - részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, vagy szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi az Elnököt, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint, az Európai Bizottság határozatának meghozatalától számított fél éven belül eljárni. Módosított határozattervezet esetén az Elnök a 40. § és a jelen § (1)-(2) bekezdése szerinti eljárást ismételten lefolytatja.

  Vissza az oldal tetejére