Időállapot: közlönyállapot (2011.IX.29.)

2011. évi CXXV. törvény

az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról * 

1. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

1. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. § (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 110 350 Ft/ezer liter,

d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 110 350 Ft/ezer liter,”

2. § A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyagtárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként 19,50 Ft visszaigényelhető.”

3. § (1) A Jöt. 64. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. mellékletében felsorolt termékek, valamint az olyan szeszes italok esetében, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből származik, és ízesítésükre mézet, vagy az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott aroma anyagot használnak, - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 289 900 forint, egyéb szeszes italok esetében 414 150 Ft.

(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente

a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 forint,

b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 289 900 forint.”

(2) A Jöt. 64. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat - kivéve az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot - adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 289 900 forint.

(6) A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3) bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 289 900 forint.”

4. § A Jöt. 68. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adómentes felhasználás az alkoholterméknek a felhasználása]

a) a külön jogszabályban meghatározott hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, valamint a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények (a szájon át fogyasztható alkoholtartalmú termékek esetében 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben előállított készítmények), továbbá a gyógyszeranyagok, gyógyszeripari intermedierek külön jogszabály szerinti engedéllyel végzett ipari előállításához (beleértve e termékek gyártóberendezéseinek a technológiai előírásokban rögzített tisztítási eljárásához való felhasználást is), ide nem értve a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és a víz keverékének előállítását, kiszerelését,”

5. § A Jöt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adó hektoliterre vetítve

a) Balling-(Plató-) fokonként 665 forint,

b) alkoholfokonként 1470 forint.”

6. § A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 9870 forint.”

7. § A Jöt. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 14 960 forint.”

8. § A Jöt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 23 200 forint.”

9. § A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 10 550 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 19 530 forint/ezer darab,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 8790 forint/kilogramm,

d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 8790 forint/kilogramm.”

10. § A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 11 300 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 20 900 forint/ezer darab,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 9720 forint/kilogramm,

d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 9720 forint/kilogramm.”

11. § A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 11 750 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 21 740 forint/ezer darab,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 10 440 forint/kilogramm,

d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 10 440 forint/kilogramm.”

12. § A Jöt. 98. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyek vonatkozásában

a) havonta legfeljebb kétmilliárd forint összeghatárig a tárgyhónapot követő második hónap huszonötödik napjáig,

b) az a) pontban írt összeghatárt meghaladó összegre a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig

kell teljesíteni.

E bekezdés alkalmazása során az adóalany által a tárgyhóban különböző időpontokban átvett adójegyei után fizetendő adóösszeget együttesen kell figyelembe venni úgy, hogy ha az adóalany összesített halasztott fizetési kötelezettsége a tárgyhóban meghaladja a kétmilliárd forintot, akkor a kétmilliárd forintot meghaladó összegre az adóalany halasztott fizetési kötelezettsége már a b) pontban foglaltak szerint alakul.”

13. § A Jöt. 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98/A. § (1) A dohánygyártmány az adómérték változásának hatálybalépését követően csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.

(2) Adómérték-változás hatálybalépését követő

a) 30. napon túl a jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló

b) 60. napon túl a nem jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag a hatályos adómértéknek megfelelő adójeggyel ellátott dohánygyártmányt értékesíthet, birtokolhat.

(3) A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.”

14. § A Jöt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adójegy tartalmazza

a) a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, finomra vágott fogyasztási dohány, egyéb fogyasztási dohány),

b) a dohánygyártmány fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm) - darabonként csomagolt szivar kivételével -,

c) a fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát,

d) az adójegy sorszámát, valamint

e) annak - külön jogszabályban foglalt módon való - jelölését, hogy az adójegy által képviselt fizetési kötelezettség milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adómérték alapján került meghatározásra.”

15. § A Jöt. 120. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 98/A. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt előírások megsértésével szabadforgalomba bocsátott, importált, más tagállamból behozott, értékesített, birtokolt dohánygyártmányt el kell kobozni, ha a kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírság kerül kiszabásra.”

16. § A Jöt. a következő 128/D. §-sal egészül ki:

„128/D. § E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 57/C. § (1) bekezdésének rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság 2011. november 1. napján vagy azt követően keletkezik.”

17. § A Jöt. 129. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)

a) a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, de évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj jövedéki adója 82 százalékának a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő részére történő visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,”

2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

18. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a az alábbi új (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek szerencsejátékot,

a) az internetes oldalhoz való hozzáférésben közvetítő szolgáltatóként résztvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót erről tájékoztatja, és egyidejűleg felhívja a szolgáltatót arra, hogy hálózatában tegye hozzáférhetetlenné a szerencsejátékban való részvételre vonatkozó ajánlatot, valamint

b) erről és a szervező által tétfizetés érdekében megjelölt pénzforgalmi számláról tájékoztatja a pénzügyi intézményt, illetve egyidejűleg felhívja a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy az érintett pénzforgalmi számláról és pénzforgalmi számlára átutalás, beszedés, egyéb fizetési megbízás, művelet teljesítésében a - legfeljebb 90 napos - tilalom feloldásáig ne működjön közre.”

19. § (1) Az Szjtv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban valamint az 1. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (a továbbiakban együtt: távszerencsejáték).”

(2) Az Szjtv. 2. §-a az alábbi új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. A távszerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha

a) a távszerencsejátékot Magyarország területén szervezik, vagy

b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a távszerencsejátékban, vagy

c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.”

(3) Az Szjtv. 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(4) Nem adható meg az engedély, ha]

b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján büntetett előéletű, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,”

(4) Az Szjtv. 2. § (4) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(4) Nem adható meg az engedély, ha]

d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,”

(5) Az Szjtv. 2. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.”

(6) Az Szjtv. 2. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni.”

20. § Az Szjtv. 7/A. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.”

21. § Az Szjtv. 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.”

22. § (1) Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(3) A bírság]

b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,”

(2) Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(3) A bírság]

d) 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)-(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C. § (1)-(7), (9) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.”

23. § (1) Az Szjtv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező]

e) az állami adóhatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,”

(2) Az Szjtv. 13. § (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:

[(2) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha]

a) a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,”

(3) Az Szjtv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó, az elektronikus kaszinó és a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejátékok közül a kártyajátékok szervezőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.”

(4) Az Szjtv. 13. §-a az alábbi új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.”

24. § (1) Az Szjtv. 26. §-a a következő új (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a pénznyerő automata, amely az internet mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és melynek játékprogramja a központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszeren működik, a hozzá csatlakoztatott gépek (műszaki egységek) pedig a játékteremben, játékkaszinóban találhatók.”

(2) Az Szjtv. 26. §-a a következő új (22)-(24) bekezdésekkel egészül ki:

„(22) Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembe vételével - kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető.

(23) Az elektronikus kaszinóban szerver alapú pénznyerő automata is üzemeltethető. Az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata ellenőrző készülékét abban az esetben is online kapcsolati módon a szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerverhez kell csatlakoztatni, ha a pénznyerő automata nem minősül szerver alapú pénznyerő automatának.

(24) Szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerver működtetésére - az e törvényben és külön jogszabályban a pénznyerő automata üzemeltetésére előírt feltételek teljesítésén túl - engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amelynek tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott és egyébként megfelel az e törvényben előírt feltételeknek.”

25. § Az Szjtv. az alábbi új 29/C. §-sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki:

Távszerencsejátékok

29/C. § (1) Távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

(2) A szervezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott szerencsejáték szervezői gyakorlattal rendelkezik, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság által a külön jogszabályban foglaltak alapján megállapított, magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.

(3) Ha a szervező Magyarország területén nem rendelkezik székhellyel, a szervezőnek olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. Ha a szervező nem rendelkezik Magyarországon belföldi fiókteleppel, akkor az adóügyekkel kapcsolatban köteles az adózás rendjéről szóló törvény 9. §-a szerinti pénzügyi képviselőt megbízni. Az e bekezdés szerinti képviseletet - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén - ugyanazon személy is elláthatja.

(4) A szervező köteles akkreditált ellenőrző testület által bevizsgált játékrendszert és üzleti rendszert alkalmazni. Az állami adóhatóság az engedély érvényessége alatt bármikor elrendelheti, hogy a szervező a rendszer további tesztelését, ellenőrzését és tanúsítását végezze el.

(5) Távszerencsejáték szervezése esetén az adat feldolgozására és tárolására szolgáló eszközöket (szerver) EGT-államban kell elhelyezni. A szervezőnek a távszerencsejáték szolgáltatás igénybevételével összefüggő adatok tárolását Magyarország területén található adattárolásra szolgáló eszközön is biztosítania kell. A tárolt adatoknak ki kell terjednie különösen az ügyfél-regisztrációra, a játékosi számla finanszírozásának részleteire, a játékosi számla egyenlegének alakulására, a játékmenettel kapcsolatos adatokra és tranzakciókra.

(6) A szervezőnek akadálymentes hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére a szerveren és az (5) bekezdésben megjelölt tárolóeszközön tárolt adatokhoz és ennek érdekében biztosítania kell a megfelelő eszközöket és az adatok biztonságát garantáló szoftvert. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.

(7) A szervezőnek biztosítani kell a tárolt és hozzáférhetővé tett adatok biztonságát, az adatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őriznie.

(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozására és tárolására szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam valamely állami adóhatóság felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező ezen országban végzett szerencsejáték szervezői tevékenységének felügyeletére vonatkozóan.

(9) A szervező köteles a szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elszámolást, jelentést készíteni és azt elektronikus úton az állami adóhatóság részére benyújtani.

(10) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenységet legfeljebb 5 éves időtartamra engedélyezi, az engedély megújítható.”

26. § Az Szjtv. 32. §-a előtti cím az alábbiak szerint módosul és az Szjtv. 32. § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

Sorsolásos játékok, fogadások és a távjátékok játékadója”

„(5) A távszerencsejátékok játékadója a tiszta játékbevétel 20%-a.”

27. § Az Szjtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A pénznyerő automata tételes játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta 700 000 forint. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.

(2) A pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén a 900 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. A (2) bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.

(4) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)-(3) bekezdésben meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy

a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,

b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.

(5) A pénznyerő automaták tételes játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szerencsejáték-szervező a tételes játékadót havonta köteles bevallani;

b) a tételes játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;

c) a pénznyerő automata tételes játékadójára részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(6) A százalékos mértékű játékadóra az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) a százalékos mértékű játékadót negyedévente vallja be az állami adóhatósághoz az adó egyidejű megfizetése mellett. A százalékos mértékű játékadóra részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(7) Az adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(8) A szerencsejáték-szervező játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.

(9) A szerver alapú pénznyerő automata esetén a szerencsejáték szervező mentésül az (1)-(3) bekezdésben meghatározott játékadó megfizetésének kötelezettsége alól, helyette a tiszta játékbevétel 33%-nak megfizetésére köteles.”

28. § Az Szjtv. 37. §-a a következő 23-25. ponttal egészül ki:

„23. Távszerencsejáték: a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.

24. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

25. Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.”

29. § (1) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

f) szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésének és a szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerver működtetésének, valamint az állami adóhatóság által felügyelt központi adatbázis részletes személyi, pénzügyi, műszaki, informatikai feltételeit;”

(2) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

i) a távszerencsejátékok szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,”

30. § Az Szjtv. 38. §-át követően a következő új 39. és 40. §-sal egészül ki:

„39. § (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)-(5), (7)-(8) bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

40. § (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) és (8) bekezdését a 2012. január 1. napját követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.

(3) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított Szjtv. 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22), (23) és (24) bekezdését, 38. § (2) bekezdés f) pontját a 2011. október 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben, valamint elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az Szjtv. 2011. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint és az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig érvényesek és ezen engedélyek alapján a pénznyerő automaták az engedélyben foglaltak szerint üzemeltethetők.”

31. § Az Szjtv. 26. §-ának (18) bekezdése és a 29/B. § (2) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

32. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő új 188. §-sal egészül ki:

„188. § E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklete 6. pontját 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.”

33. § Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

4. Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosítása

34. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 23. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„23. § (1) Az Szt. 177. §-a a következő (18)-(19) bekezdésekkel egészül ki:

„(18) A könyvviteli szolgáltatást végzők a 2012. évi továbbképzési kötelezettségüknek a 2012. április 1-jén akkreditációval rendelkező szervezeteknél, a 2012. április 1-jén hatályos szabályok szerint lebonyolított továbbképzések teljesítésével kötelesek eleget tenni.

(19) A 152. § alapján a 2012. évben kreditrendszerű továbbképzések teljesítésével megszerzett kreditpontok a 2013. évi továbbképzési kötelezettség vonatkozásában vehetők figyelembe.””

35. § (1) A Gtv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 16. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 18. § 2011. október 1-jén lép hatályba.”

(2) A Gtv. 44. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 21. § és a 22. §, valamint a 23. § (1) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba.”

5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

36. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének s)-t) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik,

t) a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy

ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy

tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.”

6. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

37. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.

7. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

38. § A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésének i) pontja az alábbiak szerint módosul:

i) játékkaszinót, elektronikus kaszinót, kártyatermet működtet, vagy távszerencsejátéknak minősülő kártyajátékot szervez.”

8. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

39. § A gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„5. § (1) Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó a reklám megrendelésekor a reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétételének megrendelésekor a reklám közzétevője - részére megadja a cégnevét, illetve nevét, a székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, továbbá az adószámát és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén az állami adóhatóság által szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyt.”

40. § A Grtv. 21. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti.

(4) Tilos olyan reklámban szerepelni, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül Magyarország területén szervezett szerencsejátékot népszerűsít.”

41. § A Grtv. 23. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 21. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértéséért a reklámban szerepet vállaló személy felelős.”

9. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

42. § A médiaszolgáltatásokól és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Médiatv.) 27. § (1) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki:

[(1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot]

„c) az állami adóhatóság engedélye nélkül szerencsejáték-szervezői tevékenységet végző vállalkozás.”

43. § A Médiatv. 30. § (4) bekezdése az alábbi új d) ponttal egészül ki:

[(4) A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:]

d) az állami adóhatóság engedélye nélkül nyújtott szerencsejáték-szolgáltatás.”

10. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

44. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 20. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(7) Nem szabad médiatartalomban közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető kereskedelmi közleményt. E korlátozás nem terjed ki a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben, illetve más jogszabályban foglalt kivételekre.”

11. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása

45. § (1) A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Bgatv.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Alap fedezetet nyújt a Magyarország határain belül és kívül élő magyar közösségek kölcsönös megismerése, valamint a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáinak bemutatása, továbbá a magyarságismereti és nemzetpolitikai kutatások elősegítése érdekében létrehozott Magyarság Háza működéséhez.”

(2) A Bgatv. 1. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az Alap célja a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítása és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolása.”

46. § A Bgatv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat, nem érintik továbbá - az oktatási-nevelési támogatások kivitelével - a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapján nyújtott támogatásokat.”

47. § A Bgatv. 6. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet a Kollégium tagja)

c) az Alap kezelő szervének vezetője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá az a személy, aki a kezelő szervvel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más magánjogi jogviszonyban áll;”

48. § (1) A Bgatv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a szerinti feladatokat az Alap kezelő szerveként a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. látja el.

(2) Az Alap kezelő szerve felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja.

(3) Az Alap kezelő szerve feladatainak hatékony ellátása érdekében a pályáztatási feladatok vagy azok egy részének ellátása érdekében más szervezetet is létrehozhat vagy megbízhat.”

(2) A Bgatv. 9. §-a kiegészül a következő (4) és (5) bekezdéssel:

„(4) A határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítását és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolását az Alap kezelő szerve végzi.

(5) Az Alap kezelő szerve a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítása és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolása érdekében más szervezetet is létrehozhat vagy megbízhat.”

49. § A Bgatv. a következő 9/A. §-sal és 9/B. §-sal egészül ki:

„9/A. § Az Alap kezelő szervének vezetője, illetve az Alap kezelő szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet

a) politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;

b) a MÁÉRT tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;

c) a Kollégium elnöke, tagja, vagy azok közeli hozzátartozója;

d) a Bizottság tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;

e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, az Alapból támogatásban részesülő szervezet képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.

9/B. § (1) Az Alap kezelő szerve végzi az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek közötti határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok regisztrációját és nyilvántartását.

(2) Az Alap feladatának teljesítése és céljainak elérése érdekében az Alap kezelő szerve az Alapból támogatásban részesülő kedvezményezettekről - a hozzájárulásuk alapján - nyilvántartást vezet, és azt a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi szabályok szerint kezeli.”

50. § (1) A Bgatv. 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 9. § az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított (3) bekezdését a hatálybalépését megelőzően benyújtott nyilvános pályázatok és egyedi kérelmek alapján a hatálybalépését követően megkötésre kerülő támogatási szerződések vonatkozásában is alkalmazni kell.”

(2) A Bgatv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 9. § az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított (5) bekezdését a 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott nyilvános pályázatok és egyedi kérelmek alapján a 2011. december 31-ét követően megkötésre kerülő támogatási szerződések vonatkozásában is alkalmazni kell.”

12. Záró rendelkezések

51. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 36. §, 37. § és a 2. melléklet 2011. október 3-án lép hatályba

(3) A 1. §-9. §, 12. §-17. §, 24. §, 27. §, 29. §-30. §, 32. §-33. § és az 1. melléklet 2011. november 1-jén lép hatályba.

(4) A (8) bekezdés, 18. §-23. §, 25. §-26. §, 28. §, 31. §, 38. §-44. §, 45. § (2) bekezdés, 48. § (2) bekezdés és 50. § (2) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 10. § 2012. május 1-jén lép hatályba.

(6) A 11. § 2012. november 1-jén lép hatályba.

(7) Az Itv. e törvény 36. §-ával, továbbá az Szja tv. e törvény 37. §-ával megállapított rendelkezéseit az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(8) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény.

(9) A Bgatv.

a) 6. § (3) bekezdésében a „kezelő szervezete” szövegrész helyébe a „kezelő szerve” szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében és 18. § (1) bekezdés d) pontjában a „kezelő szervezetének” szövegrész helyébe a „kezelő szervének” szöveg

lép.

(10) Nem lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 83. § (30) bekezdése.

1. melléklet a 2011. évi CXXV. törvényhez

Az Art. 2. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az adózó - a játékautomata után fizetendő játékadó és a pénznyerő automata üzemeltetése után fizetendő százalékos mértékű játékadó kivételével - a játékadót a tárgyhót követő hó 20. napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg.

A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallással egyidejűleg fizeti meg. A pénznyerő automata üzemeltetése után fizetendő százalékos mértékű játékadót az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.”

2. melléklet a 2011. évi CXXV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.15. pontja a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(7.15. az elengedett követelés akkor, ha az)

a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik), feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.20. és 7.21. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„7.20. lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsön adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség;

7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy

a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy

b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.”


  Vissza az oldal tetejére