Időállapot: közlönyállapot (2011.XI.14.)

2011. évi CXLVII. törvény

az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosításáról

1. § a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban Khrtv.) 1. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

1. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott adatok kezelésének célja

1. § A központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.”

2. § (1) A Khrtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában

a) nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli;

b) befektetési hitel: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti hitel;

c) pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)-c) és f)-g) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is;

d) értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 44. pontjában foglalt tevékenység;

e) referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet;

f) referenciaadat-szolgáltató:

1. a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár

2. a Diákhitel Központ Zrt.,

3. a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás,

4. az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint

5. a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott.

g) vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.”

(2) A Khrtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában az írásban történő adatátadás, tájékoztatás és egyéb kommunikáció alatt

a) a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás között kizárólag az elektronikus úton történő közlést;

b) a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás és a nyilvántartott természetes személy között a postai úton való közlést és - a nyilvántartott személy előzetes hozzájárulása esetén - az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt;

c) a nyilvántartott vállalkozás esetében a postai úton való közlést, a Bszt. 4. § (2) bekezdés 65. pontja szerinti tartós adathordozón való közlést és - a nyilvántartott vállalkozás előzetes hozzájárulása esetén - az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt és

d) a referenciaadat-szolgáltató és a nyilvántartott személy közötti közvetlen, személyes találkozásakor történő, írásos dokumentumátadást

kell érteni.”

3. § (1) A Khrtv. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha]

c) a pénzügyi vállalkozás nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak.”

(2) A Khrtv. 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a Hpt. 29. §-ában foglalt eseteken kívül akkor is visszavonhatja, ha]

b) a pénzügyi vállalkozás - az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon - súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait,”

4. § (1) A Khrtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére

a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)-d) alpontjai szerinti referenciaadatait,

b) a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)-d) alpontja szerinti referenciaadatait.”

(2) A Khrtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(3) A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a (7) bekezdés szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11-13. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pont a)-d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza.”

(3) A Khrtv. 5. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A természetes személy ügyfél (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére.”

(4) A Khrtv. 5. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók.

(7) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi:

a) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult - a (2) bekezdés szerinti, a melléklet II. fejezetének 1.1-1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat,

b) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti, továbbá a 11-13. §-ban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [melléklet II. fejezet 1.2 pont e)-g) alpont, 1.3-1.4 pont],

c) vállalkozások esetén a melléklet II. fejezetének 2.1-2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat.

(8) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező (a továbbiakban: más tagállambeli hitelező) számára, ha az Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez.”

5. § A Khrtv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 6. § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a referenciaadat-szolgáltató - az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével - két munkanapon belül köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni. A határidő számításának kezdete

a) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szerződések megkötésének időpontja,

b) a 11. § (1) bekezdésében és a 14. § és 14/B. §-ban meghatározott időtartam letelte,

c) a 12. § a) pontjában meghatározott esetben az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának időpontja,

d) a 12. § b) pontjában és a 13. §-ban meghatározott esetekben a jogerős bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzés időpontja,

e) a 14/A. §-ban meghatározott esetben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés felmondásának vagy felfüggesztésének időpontja.

(4) A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő két munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére.

(5) A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pontjának j) alpontja, illetve 2.2 pontjának k) alpontja szerinti adatot.

(6) Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő két munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pont i) alpontja, illetve 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot.

(7) Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank és a Felügyelet részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.”

6. § A Khrtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:

a) a 11. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,

b) a 14. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 14. § szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,

c) az adat átadásának időpontja a 12. §, a 13. § és a 14/A. § szerinti esetben,

d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 14/B. § szerinti esetben,

e) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja.”

7. § A Khrtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a természetes személlyel - a megalapozott döntés érdekében - megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira.”

8. § A Khrtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.”

9. § A Khrtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során

a) valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve

b) hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 274-277. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.”

10. § A Khrtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.”

11. § (1) A Khrtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1-2.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.”

(2) A Khrtv. a 14. §-t követően a következő 14/A. § és 14/B. §-sal egészül ki:

„14/A. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.

14/B. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.

(2) E § alkalmazásában referenciaadat-szolgáltató a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl a pénzforgalmi szolgáltatást [Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pont] nyújtó pénzforgalmi intézmény vagy hitelintézet.”

12. § (1) A Khrtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11-13. § szerint átadásra kerülhetnek.”

(2) A Khrtv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről.”

13. § A Khrtv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.”

14. § A Khrtv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani.”

15. § (1) A Khrtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az e törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személy ügyfeleit az általa vezetett szerződések tartalmáról [melléklet II. fejezet 1.2 pont a)-d) és i)-j) alpont], az adatátadási kötelezettségéről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.

(2) A referenciaadat-szolgáltató az e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a fennálló szerződéseinek természetes személy ügyfeleire vonatkozó, a melléklet II. fejezet 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatokat. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e bekezdés alapján kapott adatokat a 9. §-ban meghatározott időpontig kezeli.

(3) A (2) bekezdés nem érinti a referenciaadat szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a 11-14/B. § szerinti referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a törvény hatálybalépésétől átadja.

(4) A természetes személy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kérheti adatainak pontosítását.

(5) A referenciaadatok (2) bekezdés szerinti KHR-be történő átadásukat követően csak akkor adhatók át a KHR-ből más referenciaadat-szolgáltatónak, ha a KHR-ből adatot kérő referenciaadat-szolgáltató beszerzi az ügyfél 5. § (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatát. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a nyilatkozattal kapcsolatban a KHR a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza, mely adat a referenciaadat-szolgáltató részére kiadható.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor a Hpt. szerinti Központi Hitelinformációs Rendszerben kezelt, az e törvény alapján a KHR-ben nyilvántartandó adatokat a KHR-ben kell kezelni.”

16. § A Khrtv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jelzáloghitel nyújtására jogosult biztosító és a zálogkölcsönzéssel foglalkozó közraktár esetében a 22. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott határidő a KHR-hez történő csatlakozás napjától számítandó.”

17. § A Khrtv. 23. §-t követő címe az alábbiak szerint módosul, és a Khrtv. az alábbi 24. §-sal egészül ki:

Átmeneti rendelkezések

24. § A az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően a Khrtv. alapján átadott és nyilvántartott, de a Módtv.-vel megállapított rendelkezések alapján átadásra nem kerülő referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Módtv. hatálybalépését követő két munkanapon belül visszaállíthatatlanul törli.”

18. § A Khrtv.

a) 3. § (1) bekezdésében az „az üzleti titok és banktitok” szövegrész helyébe az „az üzleti titok, a banktitok és a fizetési titok” szöveg, az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg,

b) 5. § (5) bekezdésében a „15. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „15. § (8) bekezdésében” szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében az „A 11. §-ban foglalt” szövegrész helyébe az „A 11. és 14. §-ban foglalt” szöveg,

d) 7. § (2) bekezdésében a „feladat” szövegrész helyébe a „referenciaadat-szolgáltatás” szöveg,

e) 9. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „egy munkanapon belül” szöveg,

f) 9. § (2) bekezdésében az „5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyében az „az adatszolgáltatás tárgyát képező” szöveg, a „tájékoztatja” szövegrész helyébe az „írásban tájékoztatja” szöveg,

g) 15. § (2) bekezdésében a „a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató kiadvány” szövegrész helyébe az „a Felügyelet által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató” szöveg,

h) 15. § (5) bekezdésében a „14. §-ban” szövegrész helyébe a „14-14/B. §-ban” szöveg,

i) 15. § (8) bekezdésében az „a tájékoztatás iránti kérelmet” szövegrész helyébe az „a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet” szöveg,

j) 15. § (9) bekezdésében a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(6)-(7) bekezdés” szöveg,

k) 16. § (2) bekezdésében a „nyújthatja be” szövegrész helyébe az „írásban nyújthatja be” szöveg,

l) 16. § (3) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „annak kézhezvételét követő két munkanapon belül” szöveg,

m) 16. § (4) bekezdésében a „három munkanapon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg,

n) 18. § (2) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe a „két munkanapon belül” szöveg,

o) 23. § (4) bekezdésében a „14. §-ban meghatározott” szövegrész helyébe a „14-14/B. §-ban meghatározott” szöveg

lép.

19. § A Khrtv. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

20. § Hatályát veszti a Khrtv. 3. § (3) bekezdése.

2. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

21. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt a pénzügyi intézmény akkor köteles kiadni a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a devizakölcsönből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozását maradéktalanul megfizette.”

3. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítás

22. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 200/B. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés, illetve a fogyasztóval kötött deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló teljes finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: kölcsönszerződés) eredő pénzkölcsön nyújtásból vagy pénzügyi lízingből eredő követeléssel (a továbbiakban: kölcsön) rendelkező pénzügyi intézmény - amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek - a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.”

(2) A Hpt. 200/B. §-a a (3) bekezdést követően a következő (3a)-(3c) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli igénybejelentést követő 3 munkanapon belül a pénzügyi intézmény köteles az érintett ügyfelet postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is tájékoztatni - az (1) bekezdés szerinti végtörlesztés legvégső lehetséges időpontjának figyelembevételével - a végtörlesztés várható összegéről devizanem és jogcím szerinti bontásban.

(3b) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelme önmagában nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti igénybejelentésnek.

(3c) A pénzügyi intézmény a tartozásigazolás kiállításáért és kiadásáért semmiféle díjat, egyéb költséget nem számíthat fel.”

(3) A Hpt. 200/B. §-a a (4) bekezdést követően a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A hitelfelvevő - ha az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézménnyel szemben eleget tesz a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének - a lakóingatlanát terhelő (1) bekezdés szerinti zálogjogról való lemondást követelheti a zálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménytől. A zálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény a lemondást tartalmazó jognyilatkozatát az erre irányuló követelés érvényesítése esetén a végtörlesztés teljesítésének igazolását követő 8 napon belül kiadni köteles.”

(4) A Hpt. 200/B. §-a a (7) bekezdést követően a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált deviza alapú kölcsön végtörlesztése esetén a lakás-előtakarékossági szerződés alapján járó megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerződés alapján járó megtakarítást a végtörlesztésnél az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.”

(5) A Hpt. 200/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E § alkalmazásában

a) deviza alapú kölcsönszerződésnek minősül az a kölcsön is, ahol a törlesztés is devizában történik azzal, hogy ebben az esetben a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti;

b) lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület, lakóház vagy lakás, társas üdülő és üdülő megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, továbbá építési engedéllyel épült, de még használatba vételi engedéllyel nem rendelkező lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként, tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület.

c) a lízingbevevő is hitelfelvevőnek minősül.”

(6) A Hpt. 200/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „folyósításánál” szövegrész helyébe a „folyósításakor” szöveg lép.

23. § A Hpt. 210. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget és a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a nem a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.”

24. § A Hpt 234/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével, valamint az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. és 2. §-aival, valamint az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvény 22. §-ával megállapított 200/B. §-nak és az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított 210. § (5a) bekezdésének való megfelelés érdekében egyoldalúan is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú kölcsönszerződés, illetve deviza alapú pénzügyi lízingszerződés végtörlesztésre, valamint a költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek módosításával. Ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerződés részévé.”

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

25. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/C. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(32/C. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes:)

l) a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján

la) a Magyar Állam javára történő lakásvásárlással megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás,

lb) a visszavásárlási jog bejegyzésére irányuló eljárás,

lc) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló eljárás.”

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

26. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 84/S. §-sal egészül ki:

„84/S. § Az 1. számú mellékletnek az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvénnyel megállapított 7.20. pontjában foglalt rendelkezés az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napjától alkalmazható.”

27. § Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.20. lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsön (ideértve a deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség;”

6. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

28. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;

t) a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés feltéve, hogy

ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy

tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.”

7. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti a Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés aa)-ac) pontja.

Melléklet a 2011. évi CXLVII. törvényhez

I. Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

2. A referenciaadat-szolgáltatót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

II. A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok

1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:

1.1. Azonosító adatok:

a) név,

b) születési név,

c) születési idő, hely,

d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

f) lakcím,

g) levelezési cím,

h) elektronikus levelezési cím.

1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) ügyféli minőség (adós, adóstárs),

d) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,

h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme,

j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.

1.3. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,

b) okirati bizonyítékok,

c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

1.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:

a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),

b) a letiltás időpontja,

c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege,

d) a jogosulatlan felhasználások száma,

e) az okozott kár összege,

f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,

g) perre utaló megjegyzés.

1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:

a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),

b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,

c) az ügyfél azonosító adatai,

d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:

2.1. azonosító adatok:

a) cégnév, név,

b) székhely,

c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,

d) adószám.

2.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) a szerződés megszűnésének módja,

d) a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja,

e) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme,

k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.

2.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:

a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma),

b) a sorba állított követelések összege és devizaneme,

c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,

d) perre utaló megjegyzés.

2.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok:

a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,

b) perre utaló megjegyzés.


  Vissza az oldal tetejére