Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.9.)

2011. évi CLXIX. törvény

a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról * 

1. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény I. fejezetét és II. fejezetének 1., 2. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy kisebbségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.”

2. § (1) Az Mktv. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;”

(2) Az Mktv. 2. § 6-8. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;

6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;

b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;

c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;

d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;

8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,

b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;”

(3) Az Mktv. 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató jogszabályban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe;”

(4) Az Mktv. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen

a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,

b) moziüzemeltetéssel,

c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;”

(5) Az Mktv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;”

(6) Az Mktv. 2. §-a a következő 20a-20b. pontokkal egészül ki:

„20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;

20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;”

(7) Az Mktv. 2. § 23-25. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;

24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;

25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;”

(8) Az Mktv. 2. § 28-29. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);

29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.”

3. § Az Mktv. II. fejezet 2. címe helyébe a következő rendelkezés lép:

2. cím

Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

8. § (1) A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.

(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapító okiratát az MNV Zrt. fogadja el. Az MNF alapító okiratát és annak módosításait a Hivatalos Értesítőben az alapító közzéteszi.

9. § (1) Az MNF vezetője a vezérigazgató.

(2) Az MNF támogatási feladatait az MNF szervezetében működő, öttagú Filmszakmai Döntőbizottság az MNF Támogatási Szabályzatában meghatározott módon látja el.

(3) A Filmszakmai Döntőbizottság tagjai a vezérigazgató és további négy, a mozgóképszakma valamely területén legalább öt éves szakmai tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár. A Filmszakmai Döntőbizottság tagjait a vezérigazgató bízza meg, a tagok a vezérigazgató által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek. A Filmszakmai Döntőbizottság tagját a vezérigazgató felmenti, ha a tag a megbízatásával összefüggésben a kötelezettségét súlyosan megsérti.

(4) A Filmszakmai Döntőbizottság döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza meg.

9/A. § (1) Az MNF bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás és az MNF egyéb bevételei alkotják.

(2) A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80 százalékát az MNF e törvény szerinti feladatai ellátására kell fordítani, és ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni.

(3) Az MNF működése során keletkezett egyéb bevételeit is az e törvény szerinti mozgóképszakmai célokra fordítja.

(4) Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

9/B. § (1) Az MNF feladatai különösen:

a) a bevételi források elosztása révén a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése,

b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a következőkre:

ba) a pályázók esélyegyenlősége, a pályázatok egyértelműsége, átláthatósága és összehasonlíthatósága,

bb) a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,

bc) a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,

bd) a pályáztatás folyamatosságának biztosítása,

c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és a támogatások felhasználásának ellenőrzése, a filmalkotások nemzetközi terjesztésének és filmfesztiválokon való jelenlétének elősegítése,

d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,

e) a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,

f) az állami támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,

g) az MNF tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása,

h) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,

i) a magyar kultúra terjesztése, illetve Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, filmforgatásra alkalmas állami és önkormányzati tulajdonban álló helyszínek nyilvántartása, valamint közreműködés filmgyártási célra történő hasznosításukban az azok felett rendelkezésre jogosultakkal kötött megállapodás alapján.

(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a Hivatalos Értesítőben, valamint honlapján közzéteszi.”

4. § (1) Az Mktv. 12. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatása szelektív támogatás útján történik.

(2) A szelektív támogatáson belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.”

(2) Az Mktv. 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:)

d) filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing tevékenység,”

(3) Az Mktv. 12. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:)

g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen, filmfesztiválon való részvétel,”

(4) Az Mktv. 12. § (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával - megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.

(6) Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló állami források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet más támogató szervezetekkel a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.”

(5) Az Mktv. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti VI. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhetnek emellett támogatásban az olyan egyéb televíziós műsorszámok, amelyek nem minősülnek kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotásnak.”

5. § Az Mktv. 13. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 13. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa.

(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazásában a magyar részvételű filmalkotás és a nemzetközi koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(9) E törvény szerinti közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető.”

6. § (1) Az Mktv. 14/A. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a pályázat vagy a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázatban (támogatási kérelemben) érintett filmalkotásnak ő, vagy a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője, vagy ha a pályázóval (kérelmezővel) ő vagy a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese.

(3) A támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.”

(2) Az Mktv. 14/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.”

7. § Az Mktv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.”

8. § Az Mktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § Az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.”

9. § Az Mktv. II. fejezete a következő 5. címmel egészül ki:

„5. cím

A Nemzet Filmművésze

17/A. § (1) A Kormány a miniszter javaslata alapján a „Nemzet Filmművésze” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar mozgóképszakma, mozgóképkultúra, filmművészet legfeljebb 15, a 65. életévét betöltött, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező kiemelkedő alkotójának, annak egész életművét figyelembe véve megbecsülése és teljesítménye elismerése érdekében.

(2) A „Nemzet Filmművésze” cím adományozásának részletes eljárási szabályait és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A „Nemzet Filmművésze” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok vagy az (4) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. Nem adományozható a cím továbbá annak a személynek, aki olyan filmelőállító tagja (részvényese), amely korábban kapott állami támogatással nem számolt el, vagy amely a visszatérítendő állami támogatást nem térítette vissza a támogató szervezetnek. A miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az (1) bekezdés szerinti javaslat Kormány elé terjesztése céljából az érintett írásbeli hozzájárulása esetén jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a miniszter által javasolni kívánt személlyel szemben a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok vagy a (4) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll-e. Ha a miniszter által javasolni kívánt személy az adatigényléshez nem járul hozzá, vagy vele szemben a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok vagy a (4) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn, a javaslat nem terjeszthető elő és miniszter más személyre tesz javaslatot. A miniszter és a minisztérium a Kormány döntéséig tarthatja nyilván és kezelheti az adatokat.

(4) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Filmművésze” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított 8 napon belül bejelenti a minisztériumnak, ha ellene büntetőeljárás indult.

(5) A „Nemzet Filmművésze” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított 8 napon belül bejelenti a minisztériumnak, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a Kormány a „Nemzet Filmművésze” címet és az azzal járó életjáradékot a miniszter javaslatára visszavonja. Érdemtelenség esetén a minisztérium az életjáradék folyósítását megszünteti. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet az erről való tudomásszerzést vagy a minisztérium felhívását követő 60 napon belül a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie. A minisztérium a járadék visszafizetésére vonatkozó igényét a járadék jogosulatlan felvételétől számított 5 éven belül érvényesítheti. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.

(6) Ha a „Nemzet Filmművésze” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a minisztérium az igazolástól számított 30 napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (4) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.

(7) A minisztérium a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

(8) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki:

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt,

ba) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított 5 évig;

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől számított 3 évig;

bc) megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig;

bd) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított 3 évig.

(9) A minisztérium a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A minisztérium e célból a jogosult írásbeli hozzájárulása esetén adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. Ha a jogosult nem járul hozzá az adatigényléshez, akkor az életjáradék folyósítását fel kell függeszteni a hozzájárulás megadásának időpontjáig.

(10) A minisztérium a (9) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben - annak írásbeli hozzájárulása esetén - kötelezően lefolytatja, ha

a) a jogosult a (4) vagy (8) bekezdés szerinti ok vagy körülmény bekövetkezését bejelenti, és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,

b) megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(11) A minisztérium annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt - a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig - kezeli a járadékra jogosult azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szervtől e § alapján igényelt.

(12) Ha a jogosult a (10) bekezdés szerinti írásbeli hozzájárulást nem adja meg, akkor az életjáradék folyósítását fel kell függeszteni a hozzájárulás időpontjáig.”

10. § Az Mktv. III. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„III. Fejezet

MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG

1. Cím

A mozgóképszakmai hatóság

18. § (1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő közigazgatási feladatokat.

(2) A mozgóképszakmai hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

(3) Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az NMHH főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) javaslatára határozatlan időre kinevezett főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés, felmentés, illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja.

(4) A mozgóképszakmai hatóság a működésével összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból és saját bevételeiből fedezi.

2. Cím

A mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatásköre

19. § (1) A Hivatal hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:

a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,

b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat és mozitermeket e törvény szerint besorolja,

c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon közhitelű, hatósági nyilvántartást vezet,

d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,

e) e törvény szerint ellenőrzi és igazolja a kulturális követelményeknek való megfelelés tényét;

f) e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja a közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti támogatási igazolást,

g) mozgóképszakmai statisztikai tevékenységet végez,

h) feladat- és hatáskörében hivatalból vagy kérelemre eljár az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglalt rendelkezések és a hatáskörében hozott hatósági döntések betartásának általános hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásokban,

i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.

(2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben az alábbi feladatokat látja el:

a) nyilvántartása alapján mozgóképszakmai adatszolgáltatási tevékenységet végez,

b) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,

c) ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat,

d) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.

(3) A Hivatal által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért az Elnök rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

11. § Az Mktv. a következő III/A. fejezettel egészül ki:

„III/A. Fejezet

A MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI

1. Cím

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

19/A. § (1) A Hivatal és az Elnök (a továbbiakban együtt: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el.

(2) A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az Elnök.

(3) A Hivatal határozata és önálló fellebbezéssel támadható végzései ellen az egyedi hatósági ügy tárgya szerint érintett támogató szervezet is jogorvoslati jogosultsággal rendelkezik.

(4) A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.

(5) Amennyiben a Hivatal eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(6) Hatáskör hiányában - a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hivatal jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni.

(7) Amennyiben a Hatóság - jelen törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - jogerős hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.

(8) Az (7) bekezdésben foglalt változásbejelentés, vagy egyéb hivatalos tudomása alapján a Hivatal jogosult hivatalból hatósági eljárást indítani annak vizsgálata céljából, hogy a hatósági döntést, illetve e hatósági döntés meghozatalának alapjául szolgáló feltételeket az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti-e. Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti a hatósági döntést, azt hivatalból indított hatósági eljárásban - a változás tartalma szerint - módosítja vagy visszavonja.

(9) Az (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.

2. Cím

Titoktartás

19/B. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

19/C. § (1) A Hatóság e törvényben foglalt hatásköreiben az Elnök rendeletben meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.

(2) A kizárólag jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, vagy egyéb szervezetet érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.

(3) Természetes személyeket érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem írható elő.

Ügyintézési határidő

19/D. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyven nap.

(2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

A tényállás tisztázása

19/E. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, állami támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.

(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 19/F. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.

(6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.

(7) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit, kivételesen indokolt esetben más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

Eljárási bírság

19/F. § (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.

(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege ötszázezer forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb százezer forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.

Adatszolgáltatás

19/G. § (1) A Hivatal az Európai Audiovizuális Obszervatórium (European Audiovisual Observatory) és más európai és nemzetközi szervezetek által igényelt, a nyilvántartásában szereplő, mozgóképszakmai területre vonatkozó magyarországi adatokról hivatalos igazolást állít ki, és azokat továbbítja.

(2) A Hivatal felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hivatal e törvényben meghatározott és hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül, ide nem értve a minősített adatokat. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (3) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(3) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hivatal hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(4) A Hivatal az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(5) A Hivatal e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(6) A Hivatal (3)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötszázezer forint.

Jogkövetkezmények

19/H. § (1) A Hivatal e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglaltak megsértőjével szemben e törvényben meghatározottak szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hivatal az egyenlő bánásmód elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.

(3) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harmincnapos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a (7) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.

(5) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hivatal - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, illetve a (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(6) Ismételt jogsértés esetén a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(7) A Hivatal a jogkövetkezményt, a jogsértés jellegétől függően a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(8) A Hivatal a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

a) ha a filmterjesztő a Hivatal korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, vagy a mozielőzetest, illetve, ha a Hivatal döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés nem vagy nem megfelelően kerül feltüntetésre, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás jogellenes terjesztése esetén a Hivatal a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet, ideértve a filmalkotást kereskedelmi forgalomba hozó személyt vagy szervezetet is, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti;

b) a jogsértőt kötelezheti közleménynek a jogsértő internetes honlapja nyitóoldalán, sajtótermékben vagy más megjelölt módon történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;

c) amennyiben a jelen törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;

d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének jelen törvényben és az a) pontban külön nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;

e) e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(9) A (6) és (8) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(11) A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt bírságot e törvényben meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.

(12) A Hivatal - a kötelezett költségére - a 21/A. § (6) bekezdés szerinti azonnali végrehajthatóságra tekintettel maga gondoskodik a hatósági döntésbe foglalt korhatárjelzés feltüntetéséről, amennyiben annak az ügyfél, határidőt tartalmazó felhívás ellenére nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.

Megkeresések, büntetőeljárás kezdeményezése

19/I. § (1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül a jelen törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely az állami költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásjogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt.

(4) A Hatóság az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásokat nem ő kezdeményezte, de a rendelkezésére álló adatok szerint a folyamatban lévő eljárás hiányában az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek, illetve bejelentésnek vagy feljelentésnek lenne helye.

Általános hatósági felügyelet

19/J. § (1) A Hivatal kérelemre vagy hivatalból, feladat- és hatáskörének keretében jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály rendelkezéseinek érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben, a támogatási szerződésekben foglaltak teljesítését.

(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hivatal a 19/H. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

3. Cím

Besorolási eljárások

Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében

20. § (1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerülnek bemutatásra.

21. § A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:

a) Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.

b) Azt a filmalkotást, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.

c) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára ajánlott. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális - kizárólag felnőttek számára elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb nyilvános vetítőhelyen (filmklubban) nyilvánosan bemutatni.

21/A. § (1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően a Hivatalnak köteles bejelenteni az általa terjeszteni kívánt filmalkotás magyar és eredeti nyelvű címét, annak rövid tartalmát, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét és a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.

(3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált vagy feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.

(4) A Hivatal az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 15 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.

(5) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, így különösen korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(6) A Hivatal besorolási eljárásban hozott elsőfokú döntése fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(7) A Hivatal a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró elsőfokú döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket - hivatalból indított eljárásban - a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.

(8) A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás nem terjeszthető.

21/B. § (1) Amennyiben a filmterjesztő a hirdetési tevékenységet a terjesztés (bemutató) megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőző időpontban kívánja megkezdeni, és a filmalkotás 21/A. § szerinti benyújtásra alkalmas példánya még nem áll rendelkezésére, kérheti a Hivataltól a mozielőzetes önálló besorolását a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján (mozielőzetes önálló besorolása). Korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A kérelemben a 21/A. § szerinti hiányzó adatok, mellékletek tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.

(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdéseiben foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntés a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntésig érvényes.

(4) Amennyiben a filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolását kéri, a 21/A. § (2) bekezdés szerinti filmalkotást a rendelkezésére állás, illetve birtokába kerülés után haladéktalanul - de legkésőbb a 21/A. § (1) bekezdés szerinti határidőig - köteles besorolásra benyújtani a Hivatalhoz a 21/A. §-ban foglaltak szerint.

A Korhatár Bizottság

22. § A Hivatal létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a Hivatalnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.

23. § (1) A Korhatár Bizottság legalább tizennégy, legfeljebb huszonnyolc tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hivatal együttműködési megállapodásokat köt az általa kiválasztott alábbi társadalmi szervezetekkel:

a) a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó társadalmi szervezettel vagy szervezetekkel,

b) a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szervezetekkel,

c) gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel vagy szervezetekkel,

d) a filmterjesztők szakmai szervezetével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal a Hatóság köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.

(3) Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hivatal kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább hét tagból áll. Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább

a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,

b) kettő, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,

c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,

d) a filmterjesztők egy képviselője.

(4) A Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított tiszteletdíjban, az eljáró Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított költségtérítésben részesülnek.

(5) A miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a Médiatanács egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.

A filmalkotások besorolásának közzététele

24. § A filmterjesztő köteles a Hivatal által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotáson, illetve a mozielőzetesen, azok minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, az Elnök rendeletében meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.

Filmek és mozik besorolása a filmterjesztés támogatása érdekében

25. § (1) A Hivatal a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat. Az eljárásban a miniszter szakhatóságként jár el.

(2) A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.

(3) Az „art” mozivá való minősítés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

25/A. § (1) Az „art” mozibesorolás iránti kérelemben a mozi üzemeltetőjének meg kell jelölnie a besorolásra kerülő mozi nevét, címét, az üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető a tárgyévre vonatkozóan vállalja az „art” mozi, illetve az „art” moziterem minősítésre vonatkozó feltételek betartását.

(2) Ha a besorolásra vonatkozó kérelem beadását követően az (1) bekezdésben meghatározott adatokban változás történik, azt az üzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a Hivatalnak.

25/B. § (1) A Hivatal folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek.

(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, a 3. §-a szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.

(3) A Hivatal a 19/H. § (3) bekezdése szerinti határozatával adatszolgáltatásra kötelezi a moziüzemeltetőt, ha a moziüzemeltető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

25/C. § (1) A Hivatal az „art” besorolást az adott mozi (moziterem) vonatkozásában visszavonja, ha

a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelmények, vagy

b) a moziüzemeltető a 25/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a 25/B. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatásra kötelezés ellenére sem tesz eleget.

(2) A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogató szervezeteket haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.

(3) Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást követő negyedévben terjeszthető elő.

25/D. § A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-ban foglalt adatokat, továbbá az Elnök rendeletében megállapított további adatokat. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait az Elnök rendelete határozza meg.

26. § (1) A filmalkotások „art” minősítésére irányuló eljárásban a szakhatóságként eljáró miniszter részére az általa működtetett öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot az „art” minősítés tárgyában. A Filmszakmai Bizottság tagjait a miniszter nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, filmtudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.

(2) A szakhatóságként eljáró miniszter „art” minősítésűnek jelöl minden olyan terjesztésre kerülő filmalkotást,

a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy

b) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.

(3) A Hivatal a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére - szakhatóság közreműködésének mellőzésével - „art” minősítést ad annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak, amely nemzetközileg elismert, a Hivatal által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült.

26/A. § (1) A filmelőállító vagy filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kérheti a Hivataltól a terjeszteni kívánt filmalkotás „art” filmalkotássá minősítését. A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás címét, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét.

(2) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén a filmterjesztő a kérelemmel együtt köteles benyújtani a filmalkotás magyar nyelvű szöveggel vagy magyar felirattal, szinkronnal, ennek hiányában magyar vagy angol nyelvű dialóglistával ellátott példányát megtekintésre alkalmas hordozón.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás ismertetését és a filmalkotás „art” minősítésére vonatkozó javaslatot. Azon filmalkotások esetében, amelyek nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyertek, a kérelmezőnek meg kell jelölnie a filmfesztivált és a kategóriát, amelyben a filmalkotás díjat nyert.

(4) A Hivatal a kérelem beérkezését követően haladéktalanul megkeresi a minisztert a szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében. A miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje harminc nap.

(5) A miniszter a szakhatósági állásfoglalás megadása iránti megkeresést követően haladéktalanul felhívja a Filmszakmai Bizottságot a 26. § (1) bekezdés szerinti javaslata megtételére. A Filmszakmai Bizottság szakhatósági eljárásra nyitva álló határidőn belül megadott javaslatát a miniszter köteles figyelembe venni.

(6) A filmalkotások „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást az „art” besorolású filmalkotások nyilvántartásába.

Filmalkotások besorolása a magyar részvételi arányok alapján

26/B. § (1) A Hivatal - a filmelőállító kérelmére - a közvetlen állami támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján:

a) magyar filmalkotás,

b) magyar részvételű filmalkotás,

c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,

d) egyéb filmalkotás.

(2) Az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen állami támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat jogerőre emelkedését követően a Hivatal haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.

(3) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító által a Hivatalhoz benyújtott, a (4)-(5) bekezdésben felsorolt okiratok alapján végzi el.

(4) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot nem haladja meg, a besorolási kérelmet az állami támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

a) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotók, művészeti és technikai munkatársak jegyzékét,

b) a filmalkotás költségvetését,

c) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,

d) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.

(5) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot meghaladja, a besorolási kérelmet legkésőbb az állami támogatás igénylését 40 nappal megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

a) a filmalkotás alapjául szolgáló mű szerzőinek a filmalkotás előállításához való hozzájárulását tartalmazó felhasználási szerződéseket vagy egyéb okiratokat,

b) a filmalkotás forgatókönyvét,

c) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotókra, valamint művészeti és technikai munkatársakra, továbbá a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket a 3. § szerinti táblázat alapján, megjelölve az elkészítésben részt vevő külföldi országok technikai és művészi hozzájárulását,

d) a filmalkotás költségvetését és részletes pénzügyi tervét,

e) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,

f) koprodukciós filmalkotás esetén a filmelőállítók koprodukciós szerződését, ennek hiányában a felek megállapodását a hasznosításból származó bevételek felosztásáról és a terjesztés területi megosztásáról,

g) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.

26/C. § (1) A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, amennyiben feltételezhető, hogy a változás a határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.

27. § (1) A Hivatal a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a filmelőállító kérelmére állapítja meg a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot.

(2) A Hivatal 12/A. § (2) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a filmterjesztő kérelmére állapítja meg a filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot.

(3) A kulturális követelményeknek való megfelelés igazolása az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele.

(4) A Hivatal a kulturális követelményeknek való megfelelés szerinti támogatásra való jogosultság igazolása körében meghozott jogerős határozatának adatait hivatalból nyilvántartásba veszi.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelmek a 26/A. § szerinti, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásba vételére, továbbá a támogatásra jogosultság igazolására irányuló eljárásokban előterjesztett kérelmekkel együtt is benyújthatóak. Ebben az esetben a Hivatal a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el.

(6) A kérelemhez mellékelni kell

a) a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas hordozón lévő példányát,

b) a filmelőállító vagy filmterjesztő nyilatkozatát a 12/B. §-ában meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján és

c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(7) A filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultság megállapítására nem kell kérelmet előterjeszteni, ha a filmalkotás korábban már teljesítette a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó kulturális követelményeket. Ebben az esetben az előterjesztett kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(8) A 12/B. §-ban rögzített kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán

a) 1 pont adható, ha

aa) a magyarországi forgatás legalább 1 nap, de - napokban számolt mértéke - nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; vagy

ab) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei részben Magyarországon merülnek fel, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;

b) 2 pont adható, ha

ba) a magyarországi forgatás - napokban számolt mértéke - eléri a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át, de nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; vagy

bb) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka Magyarországon felmerült költségei elérik a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;

c) 3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket.

4. Cím

A Hivatal nyilvántartásai

Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása

28. § (1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyarország területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.

(2) Ha a nyilvántartásba vételt mozgóképszakmai szervezet kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartási számát, adószámát, képviselője nevét és lakóhelyét.

(3) Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, adószámát vagy azonosító jelét.

(4) A nyilvántartásba vételét kérő természetes személynek vagy mozgóképszakmai szervezetnek közölnie kell, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében), műhelyként vagy egyéb szervezetként kéri. A kérelemben meg kell jelölni a 31. §-ban felsorolt, a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló adatokat.

(5) A Hivatal a törvényben meghatározott adatok közlése esetén, a (9) bekezdésben foglalt megtagadási ok hiányában a kérelmezőt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak

(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül az e bekezdésében meghatározott célból megkeresi az MNF-et és a minisztériumot, valamint szükség szerint egyéb támogató szervezetet. A megkeresett szervezetek a megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkoznak arról, hogy a nyilvántartásba vett szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben van-e a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége. Ilyen kötelezettség fennállása esetén a jelentős támogató szervezet nyilatkozik annak mértékéről, megjelölve a kérelmező által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást.

(7) Amennyiben a megkeresett szervezetek vagy azok valamelyike akként nyilatkozik, hogy a nyilvántartásba vételét kérő szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége van, a Hivatal a nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt törli a nyilvántartásból, erről a Hivatal értesíti a megkeresett szervezeteket is.

(8) A Hivatal a (6) bekezdésben foglalt megkeresést mellőzi olyan jogelőd nélkül alapított új szervezet nyilvántartásba vétele esetén, amelynek alapítói (tulajdonosai) és vezető tisztségviselői között kizárólag a nyilvántartásban már szereplő szervezet vagy természetes személy található.

(9) Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató szervezet által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.

(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett állami támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a nyomozó hatóságnál a 19/I. § (1) szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a kezdeményezett eljárást megszüntető jogerős határozat benyújtásáig.

(11) A Hivatal a nyilvántartásban szereplő mozgóképszakmai szervezetet és természetes személyt a nyilvántartásból e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli. A Hivatal hivatalból törli a nyilvántartásból a mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt a (7) bekezdésben, valamint a 19/I. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt esetekben, illetve, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lett volna helye, azonban a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően jutott a Hivatal tudomására, valamint, ha a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően merült fel.

(12) A Hivatal a nyilvántartásból való törlésről értesíti MNF-et és a minisztériumot, valamint a törvény céljának teljesüléséhez szükséges egyéb támogató szervezetet.

(13) A jelentős támogató szervezeteket a Hivatal negyedévente megkeresi az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás céljából.

(14) A jelen törvény hatálya alá tartozó állami támogatást nyújtó egyéb szervezetek az általuk nyújtott mozgóképszakmai támogatásokról, illetve az általuk támogatottak lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettségeiről a támogatás nyújtásakor, illetve a fizetési kötelezettség keletkezésekor tájékoztatják a Hivatalt.

29. § (1) A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:

a) a 28. §-ban meghatározott adatoknak,

b) az igénylő által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,

c) annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének,

d) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott, a jelen törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat a támogatott és az állami támogatást nyújtó szervezet az adat tudomására jutását, illetve a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

A támogatásra jogosult filmalkotások nyilvántartása

30. § (1) A Hivatal nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak.

A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartása

31. § (1) A Hivatal, a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban megállapított egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat a filmterjesztő köteles bejelenteni a Hivatalnak.

A nyilvántartásba vétel közös szabályai

31/A. § (1) A Hivatal nyilvántartásainak adatai közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A Hivatal a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi a nyilvántartásait. A Hivatal nyilvántartása kialakítása során előnyben részesíti és támogatja az audiovizuális adatgyűjtés területén létező nemzetközi szabványok meghonosítását és alkalmazását (nemzetközi audiovizuális azonosító szám, ISAN).

(2) A Hivatal által vezetett mozgóképszakmai-nyilvántartások tartalmazzák az e törvényben és a külön jogszabályokban, valamint a Hivatal jogerős határozatában foglaltakat, különösen a filmalkotásokhoz, valamint a közvetlen és közvetett támogatásokhoz kapcsolódó jelen törvény szerinti jogokat és jelentős tényeket. A természetes személyek Hivatali nyilvántartásaiban szereplő adatai közérdekből nyilvánosnak minősülnek. A Hivatal az e törvényben foglalt személyes adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.

(3) A mozgóképszakmai-nyilvántartások, ha e törvény kivételt nem tesz, a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását közhitelesen tanúsítják.

(4) A Hivatal e törvény alapján vezetett nyilvántartásainak részletes szabályait, a nyilvántartásba vételi eljárások részletes szabályait, valamint a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás módját az Elnök rendelete szabályozza.

5. Cím

Támogatási eljárás

A támogatásra jogosultság igazolása

31/B. § (1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja alapján a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére ellenőrzi, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági határozatában megállapítja és igazolja a filmalkotások után járó közvetlen és közvetett állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság). Támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása esetén a Hivatal az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele.

(2) A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapításakor megvizsgálja a filmalkotás költségvetését, és ennek alapján ellenőrzi, megállapítja és igazolja az állami támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét.

(3) A támogatásra jogosultság igazolására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy azt megelőzően a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak be kell jelentenie a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás - ideértve az előforgatást is - megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 8 nappal. A forgatás megkezdésétől számított 60 napon belül - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdésének napjáig - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani

a) a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,

b) megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,

c) nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,

d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító, támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,

e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy melyik ütemezésben kéri a támogatási igazolások kiadását.

(4) Nem ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amely keletkezésének körülményeit tekintve azért merült fel, mert a Hivatal az ügyfél mulasztásából eredően nem gyakorolhatta ellenőrzési jogosultságát, különös tekintettel a (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztására, vagy nem megfelelő teljesítésére.

(5) A Hivatal vizsgálja a közvetlen vagy közvetett támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra. Ebben az esetben a Hivatal szakértőt is kirendelhet, a szakértő kirendelésének költségeit a támogatott köteles megelőlegezni. A Hivatal kétség esetén a szakértői vélemény alapján dönt a költség indokoltságáról.

(6) A támogatásra jogosultság megállapításakor a Hivatal ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását.

(7) A Hivatal hatósági döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül közli a filmalkotás részére közvetlen állami támogatást nyújtó szervezetekkel, szükséges esetén az állami adóhatósággal is.

(8) A (2) bekezdésben foglalt egyes - különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre vonatkozó - követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet.

A támogatási igazolás

31/C. § (1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 36. pontja alapján a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére adja ki a közvetett állami támogatások igénybevételére jogosító támogatási igazolásokat.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) az adott filmalkotás könyvelési tételeit tartalmazó főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, valamint

b) a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges költségeit tartalmazó költségkimutatást.

(3) A kérelemben vagy legkésőbb a kérelem benyújtását követő 20 napon belül meg kell jelölni a támogató nevét, székhelyét, adószámát és csatolni kell az igazolás igénybevételének jogosultságát bizonyító szerződést.

(4) A támogatási igazolás - a Tao. tv. 4. § 36. pontjában meghatározottakon túl - tartalmazza a filmalkotás címét és nyilvántartási számát, a kérelemben feltüntetett időszakot és a közvetlen filmgyártás költségeinek erre az időszakra eső összegét.

(5) Megrendelésre készülő filmalkotás esetén a filmgyártó vállalkozás kérelme alapján a támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető.

(6) A Hivatal a kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben birtokába került okiratokat az igazolás kiadásának évét követő tíz évig köteles megőrizni.

31/D. § (1) A Hivatal a támogatási igazolást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki.

(2) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az egy-egy igazolásban szereplő összeg - ugyanazon filmhez több támogató részére történő igazolás kiadása esetén az együttes összeg - legfeljebb az igazolás kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 20%-áig terjedhet.

(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget.

(5) A Hivatal a támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.

31/E. § (1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően - a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön - keletkezett, és megfelel a (2)-(9) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.

(2) A Hivatal a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és zárónapja közötti teljesítéshez kapcsolódnak, és amelyekre nézve a számlát a kérelmező a feltüntetett időszakban befogadta.

(3) Csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelynek teljesítését igazoló okirat a végleges gyártási tervnek megfelelő gyártási időszakban, illetve a gyártási tervben szereplő befejezési időpontot követő három hónapon belül keletkezik.

(4) A közvetlen filmgyártási költségek között a filmalkotás alapjául szolgáló mű megfilmesítéshez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogi jogdíj azon összege számolható el, amely nem haladhatja meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át.

(5) A produceri díjak elszámolt összege nem haladhatja meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át.

(6) A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, különösen az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.

(7) A filmgyártáshoz kapcsolódó utazási költségek akkor számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként, ha legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van.

(8) Valamely rendezvényről készített filmalkotás esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül kapcsolódó olyan költségek számolhatók el, amelyek nem a rendezvény létrehozásához kapcsolódnak. Ha a rendezvény létrehozásához és a filmgyártáshoz kapcsolódó költségek nem különíthetőek el egyértelműen, akkor azok nem számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként.

(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amelyre vonatkozóan a pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával, vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg.

31/F. § (1) A közvetlen magyar filmgyártási költségek között az a közvetlen filmgyártási költségnek minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás ismerhető el,

a) amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 160. § (3) bekezdés a)-b) pontjában megnevezett számlákon számolnak el, és

b) amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény, a Tao. tv. vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti adókötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével keletkezett, vagy

ba) amely a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi jellegű kifizetések után fizetendő járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

bb) amely az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is (különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó, vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó), és

c) megfelel a 31/E. § (2)-(9) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is, akkor is, ha az nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel, feltéve, hogy az így keletkezett jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján Magyarországon adókötelezettség terheli és az adót a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az adóhatóság felé befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.

(3) Tárgyi eszköz beszerzése esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül beszerzett eszköznek az Szt. 52. §-a szerinti értékcsökkenése számolható el, legfeljebb a filmgyártás megkezdésétől a gyártás befejezéséig tartó időszakra. Ha az eszközt egyszerre több filmgyártáshoz is használják, úgy az elszámolható költségeket a gyártások között a filmgyártó vállalkozás számviteli politikájában rögzített megosztás szerint arányosan fel kell osztani.

(4) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott közvetített szolgáltatást tartalmazó költségekből a szállító által külföldről igénybe vett szolgáltatás értéke nem számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként. A külföldről igénybe vett közvetített szolgáltatás értékéről a filmgyártó vállalkozásnak nyilatkozni kell.

(5) A belföldi szállító által kiállított számla és egyéb belföldi költség magyar filmgyártási költségnek minősül, és csak a jelen § szerint számolható el.

(6) A Hivatal indokolt esetben a hatósági ellenőrzést kiterjesztheti a közbenső szerződő felekre, illetve alvállalkozókra, valamint érintett jogviszonyaikra annak érdekében, hogy a hatósági ellenőrzés hatálya alá a szolgáltatás tényleges teljesítője is bevonható legyen.

31/G. § (1) Az MNF által nyújtott támogatások esetén az MNF ellenőrzi a támogatások felhasználását, és a filmalkotás pénzügyi elszámolását, amelyről az MNF az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvet az MNF haladéktalanul megküldi a Hivatal részére. A Hivatalt a 31/C. § (1) bekezdésében foglalt támogatási igazolás tárgyában hozott hatósági döntésének MNF által vizsgált részében az MNF által benyújtott jegyzőkönyv tartalma köti, hatósági döntésében a jegyzőkönyvben foglaltaktól - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem térhet el.

(2) Amennyiben a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a jogszabályokban foglalt feltételeknek, a Hivatal határidő tűzésével a jegyzőkönyv jogszabályoknak való megfelelőségét biztosító módosítására hívja fel az MNF-et. Ha a jegyzőkönyv a felhívás ellenére sem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a Hivatal a jegyzőkönyvet és annak tartalmát hatósági eljárásában és hatósági döntésében figyelmen kívül hagyja.

(3) A Hivatal a film gyártásának megkezdésétől a film bemutatásának napjáig helyszíni ellenőrzést folytathat le figyelemmel a (1) bekezdésben foglaltakra.

(4) A (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a közvetett állami támogatási eljárásban az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen támogatást nyújtó támogató szervezet az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki.

31/H. § A támogatási jogosultság kiadása esetén a Hivatal az e tárgyban folytatott hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait.

6. Cím

A Hivatal egyéb feladatai

32. § (1) A Hivatal a minisztériummal kötött megállapodás alapján ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.

(2) A Hivatal az e törvény szerinti nyilvántartását az Elnök által rendeletben meghatározott módon elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezi.

(3) A Hivatal e törvény alapján igazolja a nyilvántartásában szereplő adatok alapján a természetes személyek és szervezetek, valamint filmalkotások támogathatóságát, annak mértékét, így különösen a közvetlen állami támogatásokkal való elszámolás tényét.

(4) A Hivatal, hivatalból indított eljárásban statisztikai célból hatósági nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást nem vesznek igénybe. Az ilyen filmalkotások nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendelete állapítja meg.

33. § (1) A Hivatal segíti a filmelőállítókat, filmterjesztőket és mozgóképszakmai szervezeteket a nemzetközi kapcsolatok létrehozásában. Támogatja a mozgóképipar fejlődését elősegítő, a törvényben foglalt rendelkezések nemzetközi piaci szereplőkkel való megismertetését, valamint részt vesz az európai és nemzetközi mozgóképszakmai szervezetek munkájában.

(2) A Hivatal ellátja a két- és többoldalú nemzetközi koprodukciós szerződésekben megállapított feladatokat, így különösen kiállítja a nemzetközi egyezmény által előírt koprodukciós igazolást, az egyezményben meghatározott eljárás szerint.

(3) A Hivatal szakmai javaslatokat tehet a miniszternek a mozgóképszakma hazai és nemzetközi stratégiai kérdéseivel, és az Európai Unió audiovizuális programjaiban való magyar részvétellel kapcsolatos kormányzati politika kialakításához, javaslatot tehet nemzetközi koprodukciós egyezmények megkötésére, illetve azok tartalmára.”

12. § Az Mktv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A MaNDA gondozza a sajtótermékek és egyéb kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról szóló kormányrendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videódokumentumokat.”

13. § Az Mktv. 35. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a MaNDA gyakorolja.

(2) A MaNDA a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg. A MaNDA a megőrzésre átvett, illetve a kötelespéldány-szolgáltatás keretében vagy egyéb módon a gyűjteményébe került filmeket kizárólag a szerzői jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel.

(3) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabályban meghatározottak, valamint a MaNDA-val kötött megállapodás alapján az MNF végzi.

(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Ez nem érinti a szerzői jogi törvény alapján a jogosultakat megillető jogok érvényesítését.

(5) Az MTVA az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a MaNDA által őrzött filmalkotásokat felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltatók részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyekre nem terjedhet ki. A felhasználás és a felhasználás átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásért járó költségtérítésről az MNF és az MTVA a (6) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Médiatanács előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.

(6) A MaNDA, illetve az MNF az MTVA filmalkotások felhasználására vonatkozó igényét köteles az MTVA által kért határidőben és módon teljesíteni, kivéve, ha a teljesítés lehetetlen, vagy jogszabály alapján kizárt. Az elutasítást indokolni kell, alaptalan elutasítás esetén az MTVA-t kártérítés illeti meg.

(7) Az (5) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amely a filmalkotás MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és igazoltan merül fel.”

14. § (1) Az Mktv. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Hivatal jelen törvény szerinti eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.”

(2) Az Mktv. 36. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Magyar Mozgókép Közalapítvány által odaítélt Mozgókép Mestere Díj jogosultjai a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 9. §-ával megállapított 17/A. § hatálybalépésétől a „Nemzet Filmművésze” címre és az azzal járó életjáradékra - külön miniszteri javaslat és kormánydöntés nélkül - jogosultak. Amennyiben az így jogosultságot szerző személyek száma a 15 főt eléri a Módtv. 9. §-ával megállapított 17/A. § hatálybalépésekor, az (1) bekezdése szerinti 15 főre vonatkozó javaslattételi lehetőség nem alkalmazható - vagy ha az 1 főt eléri de a 15 főt nem éri el, akkor arányosan csökkentett számmal alkalmazható -, és további cím valamint életjáradék biztosítása a Nemzet Filmművészei létszáma 15 fő alá csökkenése esetén lehetséges.

(5) 2012. január 1-jével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) költségvetésén belül a mozgóképszakmai hatóság működését biztosító költségvetési előirányzatai (pénzügyi kerete), valamint a Nemzeti Filmiroda KÖH által 2007. január 1-vel átvett vagyona, tételes elszámolás keretében átadásra kerül az NMHH részére.

(6) A mozgóképszakmai hatósági feladatok körében 2012. január 1. napjától az NMHH a KÖH jogutódja. 2012. január elsejét megelőzően a mozgóképszakmai feladatok ellátása során keletkezett minden iratot, elektronikusan tárolt adatot át kell adni az NMHH részére, amely azokat tárolja és kezeli.”

(3) Az Mktv. 36. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) 2012. január 1-je előtt a kiskorúak védelme érdekében

a) a II. kategóriába sorolt filmalkotást 2012. január 1-jétől III. kategóriába soroltnak,

b) a III. kategóriába sorolt filmalkotást a 2012. január 1-jétől IV. kategóriába soroltnak,

c) a IV. kategóriába sorolt filmalkotást 2012. január 1-jétől V. kategóriába soroltnak,

d) az V. kategóriába sorolt filmalkotást 2012. január 1-jétől VI. kategóriába soroltnak

kell tekinteni e törvény erejénél fogva.

(8) 2012. január 1-jétől az ezt megelőzően besorolt filmalkotásokra a (7) bekezdés szerinti új besorolásuknak megfelelő szabályokat kell alkalmazni.

(9) A 2012. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben a (7) bekezdés szerinti új kategóriákat kell alkalmazni.”

15. § Az Mktv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben állapítsa meg a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját,

b) rendeletben állapítsa meg a Nemzet Filmművésze címre vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével a nem filmgyártásra vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának egyes szabályait,

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” mozivá minősítéshez szükséges feltételeket és a moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit,

c) az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat.”

16. § Az Mktv. a következő 38. §-sal egészül ki:

„38. § Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Hivatal által e törvény alapján vezetett nyilvántartások részletes szabályait, valamint a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás módját,

b) a Hivatal által megállapított kategória szerinti jelzés filmalkotáson, mozielőzetesen, azok nyilvános vetítésén, a forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos közleményben és hirdetésben való feltüntetésének módját,

c) a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeit,

d) a közvetett támogatási eljárásban az MNF és más támogató szervezetek által nyújtott támogatás esetén a támogatások felhasználásának és a filmalkotás pénzügyi elszámolásának ellenőrzése tekintetében az MNF és más támogató szervezetek által kiállított jegyzőkönyv tartalmának részletes szabályait,

e) a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolások, valamint a magyar mozgóképszakma nemzetközi együttműködéséhez szükséges egyéb igazolások kiadásának rendjét,

f) a Hivatal által megállapított közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételének alapjául szolgáló filmgyártási költségeket,

g) azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás,

h) az e törvény szerint nyilvántartások elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezésének módját és feltételeit,

i) a Hivatal jelen törvény szerinti eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjépzés szabályait.”

17. § (1) Az Mktv. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben a „magyar részvételű koprodukciós filmalkotás” szövegrész helyébe a „magyar részvételű filmalkotás” szöveg lép.

(2) Az Mktv. 13. § (2)-(4) bekezdéseiben, (5) bekezdés b) pontjában és 15. § (3) bekezdésében a „magyar részvételű koprodukciós filmalkotás” szövegrészek helyébe a „nemzetközi koprodukciós filmalkotás” szöveg lép.

(3) Az Mktv. preambulumában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

18. § (1) Hatályát veszti az Mktv. 2. § 11. és 13. pontja, 3. § (5) bekezdés második mondata, 6. § d) pontja, 10. és 11. §-a, 12. § (7) bekezdése, 14/A. § (2) bekezdése, 16. §-a és 33/A. §-a.

(2) Hatályát veszti a mozgóképszakmai hatóság szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályairól szóló 12/2008. (III. 29.) OKM-PM együttes rendelet.

19. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése második g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

ga) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység felügyeletével, a média- és hírközlési igazgatással, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, tevékenységek, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával, ellenőrzésével, valamint a mozgóképszakmai igazgatással kapcsolatos eljárásban,”

(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.)

Záró rendelkezések

20. § E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére