Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.14.)

2011. évi CLXXII. törvény

a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról * 

1. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit.

Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék.

A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez.

A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.

A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.

Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.”

2. § Az Stv. 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A versenyző köteles:)

a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, aminek keretében tartózkodni különösen:

aa) a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel - doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tiltott szerek használatától, tiltott módszerek alkalmazásától vagy más, doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartás kifejtésétől,

ab) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,

ac) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől tartózkodni.”

3. § (1) Az Stv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A versenyzőnek - a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként - a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. A versenyengedély sportágtól függetlenül tartalmilag és formailag egységes. A versenyengedélyek egységes tartalmát és formáját a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) - az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - határozza meg. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja.”

(2) Az Stv. 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat - az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:

a) a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét,”

(3) Az Stv. 3. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A sportszövetség - a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése - az e törvény felhatalmazására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelező. A versenyengedély - ha a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz - csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen).

(5) A sportszövetség folyamatosan - a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - köteles adatot szolgáltatni a sportpolitikáért felelős miniszter által működtetett elektronikus nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nemzeti sportinformációs rendszer) részére az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel rendelkezők versenyeken vagy versenyrendszerben való tényleges részvételéről. Az adatszolgáltatás személyes adatra nem terjedhet ki.”

(4) Az Stv. 3. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A sportszövetség a versenyengedélyeket a nemzeti sportinformációs rendszerben, amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként, valamint - amennyiben az értelmezhető - szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(9) A sportszövetség köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről.”

4. § Az Stv. 4. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A versenyző tartózkodni köteles - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel, magyar és angol nyelven, valamint gyógyszernév szerinti alfabetikus rendben közzétett - tiltott teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást megalapozó magatartások vagy azok kísérletének elkövetésétől.

(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést a versenyző nevének és sportágának megjelölésével a doppingeljárás befejezésétől számított 3 munkanapon belül a jogerős döntést meghozó doppingbizottság nyilvánosságra hozza.”

5. § Az Stv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve - a (4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig - amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is - kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.

(2) A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb 1 évre köthető. A sportszerződés - a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint - egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára is köthető.

(4) Sportszerződés 14. életévét be nem töltött sportolóval nem köthető, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes beleegyezésével válik érvényessé.

(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, sportiskolától vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványtól, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,

a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,

b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.).

(6) A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben.

(7) A tagsági viszony, a sportszerződés vagy a tanulói jogviszony létrejöttével az amatőr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának időtartamára - figyelemmel a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra - sportszervezetének, sportiskolájának vagy az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványnak ingyenesen átengedi.”

6. § Az Stv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatőr sportoló

a) sportegyesület tagjaként vagy

b) a sportegyesülettel, a sportvállalkozással, a jogi személy nonprofit gazdasági társaságként működő sportiskolával, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal szerződéses jogviszonyban álló személyként vagy

c) a köznevelési típusú sportiskolával tanulói jogviszonyban álló személyként

kapja meg.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló

a) a sportszervezetén vagy

b) azon az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványon keresztül, amellyel szerződéses jogviszonyban áll vagy

c) az iskolaként működő sportiskola tanulójaként, azon az oktatási intézményen keresztül, amellyel tanulói jogviszonyban áll vagy

d) a jogi személy nonprofit gazdasági társaságként működő sportiskola sportolójaként azon a nonprofit gazdasági társaságon keresztül, amellyel szerződéses jogviszonyban áll

nyújthatja be a sportszövetséghez.”

7. § Az Stv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete, sportiskolája vagy utánpótlás-nevelést végző alapítványa (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átadó sportszervezet) előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezethez, sportiskolához vagy utánpótlás-nevelést végző alapítványhoz (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átvevő sportszervezet). Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(2) A költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó.

(3) Ha az amatőr sportoló tagsági viszony alapján sportol, e jogviszony fennállásának időtartama alatt a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül átigazolhat másik sportszervezethez, az átadó sportszervezet azonban - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a játékjog használati jogának átruházásáért az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre tarthat igényt.

(4) Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.”

8. § (1) Az Stv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos sportoló - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a sportvállalkozással kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi.”

(2) Az Stv. 8. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze és e)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:”

e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges,

f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet,

g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet.”

(3) Az Stv. 8. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít.

(5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat - figyelemmel a 3. § (4) bekezdésére - a sportszövetség határozza meg.

(6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató vagy a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással, a megbízási jogviszonyt pedig azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.”

9. § Az Stv. 9. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatásos versenyengedély csak hivatásos sportolói munkaszerződéssel vagy hivatásos sportolói megbízási szerződéssel rendelkező versenyző részére állítható ki.

(3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben a jogviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.

(4) A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés időtartamának lejártával, illetve a munkaszerződés vagy a megbízási szerződés jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.”

10. § Az Stv. 10. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését vagy megbízási szerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni.”

11. § Az Stv. kiegészül a következő 11/A. §-sal és felette a következő alcímmel:

A sportszakember jogállása

11/A. § (1) A sportszakember - a 77. § p) pontjára figyelemmel - az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban - közvetlenül vagy közvetett módon - munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

(2) A sportszakember - a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével - a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy - amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja - a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által - a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint - szervezett kötelező továbbképzésben.

(3) A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen:

a) a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől,

b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,

c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől.”

12. § Az Stv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A sportszövetség - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.

(2) A versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben az e törvényben a sportfegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott doppingbizottság doppingeljárást folytat le, ha a versenyző vagy a sportszakember a sportszövetség doppingellenes szabályzatában foglalt kötelezettségeit - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - vétkesen megszegi.

(3) A versenyző és a sportszakember által elkövethető egyes doppingvétségeket, valamint a doppingvétség elkövetése esetén kiszabható doppingbüntetések típusát és mértékét a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. Ha a versenyző szervezetéből származó mintában - a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelen van a tiltólistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje, akkor a versenyzőt, ezért a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. A versenyzővel szemben az eltiltás büntetés nem alkalmazható, ha a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe.

(4) A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi vagy doppingbüntetésként:

a) szóbeli figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése),

d) pénzbüntetés

szabható ki.

(5) A versenyzőre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) a sportszövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő - akár végleges időtartamú - eltiltás,

b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási, valamint a doppingellenes szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történő kizárás

fegyelmi vagy doppingbüntetés is kiszabható.

(6) A sportszakemberre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszakmai tevékenységtől - akár végleges időtartamú - eltiltás büntetés is kiszabható.

(7) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves nettó átlagjövedelmének tizenkét havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (4) bekezdés c) pontjában, illetve az (5)-(6) bekezdésben meghatározott fegyelmi vagy doppingbüntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi vagy doppingbüntetések együttesen nem alkalmazhatók.”

13. § (1) Az Stv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.”

(2) Az Stv. 13. § (3) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként:)

e) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb tizenkét havi időtartamra,

f) a pályaválasztási jog legfeljebb tizenkét hónapra történő megvonása,”

(szabható ki.)

(3) Az Stv. 13. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként:)

l) meghatározott számú versenyből vagy a - hivatásos, vegyes vagy amatőr - versenyrendszerből, bajnokság egészéből történő - akár végleges időtartamú - kizárás,”

(szabható ki.)

14. § (1) Az Stv. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:)

c) a sportiskolákra, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványokra.”

(2) Az Stv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A sportszervezetek, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatokat szolgáltatnak a nemzeti sportinformációs rendszerbe.”

15. § Az Stv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület - az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén - közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző - az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő - sportegyesülettel - a 15. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is - kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) a MOB olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló együttműködési megállapodást köthet.

(3) Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.”

16. § (1) Az Stv. 17. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:)

b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.”

(2) Az Stv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.”

(3) Az Stv. 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.”

17. § (1) Az Stv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - működő szövetségek.”

(2) Az Stv. 19. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A sportszövetségre megfelelően alkalmazni kell a Cstv. szabályait. Csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatása esetén a sportszövetség bírósági nyilvántartási adatai között be kell jegyezni a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámoló, felszámolóbiztos nevét, székhelyét és levelezési címét.

(6) A sportszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportszövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy azt, hogy a sportszövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült.

(7) A sportszövetségek a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatokat szolgáltatnak a nemzeti sportinformációs rendszerbe.

(8) Az országos sportági szakszövetségeket megillető, illetve terhelő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nyári és a téli olimpiai, ifjúsági olimpiai és paralimpiai (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban: olimpiai) játékok hivatalos időszaka alatt az olimpiai kerettag nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a MOB-ra.”

18. § (1) Az Stv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.”

(2) Az Stv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.”

19. § Az Stv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá Magyarország címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a Civil tv. szabályai alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.”

20. § (1) Az Stv. 22. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakszövetség alapvető feladata:)

f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,”

(2) Az Stv. 22. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A szakszövetség alapvető feladata:)

i) a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.”

(3) Az Stv. 22. § (2) bekezdése a következő g)-h) pontokkal egészül ki:

(A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:)

g) sportágában elláthatja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,

h) sportágában elláthat szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni.”

(4) Az Stv. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sportág céljainak elérése érdekében - összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal - a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve - e törvény 36-37. §-ában meghatározott módon - a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.”

21. § (1) Az Stv. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:)

b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai és etikai előírásokat is, kiemelt figyelemmel a kiskorú versenyzőkre,”

(2) Az Stv. 23. § (1) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:

(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:)

e) doppingszabályzat,

f) gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, amely tartalmazza az állami sportcélú támogatások e törvénynek, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelő felhasználására vonatkozó előírásokat is,

g) a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.”

22. § (1) Az Stv. 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:”

b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre,”

(2) Az Stv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közgyűlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenőrző testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki az alapszabály felhatalmazása, a szakszövetség közgyűlésének határozata vagy szerződés alapján a szakszövetség képviseletére jogosult személy. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos előírásokat.”

23. § Az Stv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, hivatásos tagozatot hozhat létre, és azt jogi személlyé nyilváníthatja. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban.”

24. § (1) Az Stv. 25. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a szakszövetség területi szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése:”

(2) Az Stv. 25. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége:)

b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a Fővárosi Törvényszék külön alszámon tartja nyilván.”

25. § Az Stv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve - a 8. § (5) bekezdésére is figyelemmel - a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működéséből származó bevételek is.”

26. § Az Stv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt az adott sportág utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani.”

27. § (1) Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sportági szövetség a Civil tv. alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.”

(2) Az Stv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az országos sportági szövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.”

(3) Az Stv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az országos sportági szövetség megszűnése esetén a 27. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

28. § Az Stv. 29. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadidősport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. Szabadidős sporttevékenységnek minősül a hagyományos magyar sportok ápolását célzó sporttevékenység is.”

„(3) A fogyatékosok országos sportszövetségeit megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.”

29. § Az Stv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és főiskolai-egyetemi sport versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksportverseny) szervezésére, illetve az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet.”

30. § Az Stv. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A sportszövetség hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszert (bajnokságot) korlátozás nélkül kiírhat ugyanarra a versenyidőszakra. Az egyes versenyrendszerekben való részvétel feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozza meg.”

31. § (1) Az Stv. 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenően:]

a) az a sportvállalkozás, sportegyesület, sportszövetség, amellyel szemben a bíróság elrendelte a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll,

b) az a sportegyesület, sportszövetség, amely elhatározta feloszlását.”

(2) Az Stv. 33. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:]

a) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át,”

32. § Az Stv. 34. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető munkabér vagy megbízási díj és egyéb juttatások együttes alsó és felső határát, továbbá a részére fizethető igazolási, valamint átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás alsó és felső határát.

(4) A sportszövetség a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést köthet.”

33. § (1) Az Stv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”

(2) Az Stv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával - ideértve a válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezésével - kapcsolatos vagyoni értékű jogok a sportszövetséget illetik meg.”

34. § (1) Az Stv. 37. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„(2) A vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása és az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szövetségi szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe:”

d) a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakat.”

(2) Az Stv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A sportszövetség a sportszövetség elnökségének választása szerint a sportszervezeteket illető vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenértékből csak az alábbiak szerinti egyik módszer alapján megállapított összeget vonhatja el maga számára:

a) azt az összeget, amely a sportszövetségnek a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi vagy

b) a vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenérték legfeljebb öt százalékáig terjedő költségátalányt.”

35. § Az Stv. 38. §-át megelőző VI. Fejezet és a 38-46/A. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

VI. Fejezet

A SPORT CIVIL IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

A Magyar Olimpiai Bizottság

38. § (1) A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban NOB) által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő - e törvényben meghatározott - országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A MOB működésének részletes szabályait a NOB szabályainak (különösen az Olimpiai Chartának), valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:

a) végrehajtja a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,

b) a szakszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők olimpiai játékokra való felkészülését, illetve részvételét,

c) fejleszti az olimpiai mozgalmat,

d) ápolja az olimpiai eszmét,

e) az olimpiai mozgalom érdekében védi az olimpiai jelképeket, szimbólumokat,

f) kizárólagos jogokat gyakorol - a NOB előírásaival összhangban - az alábbi területeken:

fa) a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása a nyári és téli olimpiai játékokra, a nyári és téli ifjúsági olimpiai játékokra, valamint az európai ifjúsági olimpiai fesztiválra, a NOB és az Európai Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre, játékokra, továbbá a nyári és a téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválokra,

fb) az olimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú felhasználása, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés.

(4) A MOB feladatai a fogyatékosok sportja területén - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elsősorban:

a) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, Magyar Paralimpiai Bizottság útján végrehajtja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok és tagszervezetei részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,

b) a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli paralimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,

c) fejleszti a paralimpiai mozgalmat,

d) a paralimpiai mozgalom érdekében védi a paralimpiai játékok jelképeit,

e) a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen,

f) közreműködik az olimpiai központok fogyatékosok sportjának speciális igényeit szolgáló fejlesztésében és szakmai tevékenységének kidolgozásában,

g) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, Magyar Paralimpiai Bizottság részére biztosítja kizárólagos jogok gyakorlását - a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban - az alábbi területeken:

ga) a sportágak és a sportolók nevezése a paralimpiai játékokra,

gb) a paralimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz kereskedelmi vagy egyéb célú használata, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezése,

h) a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága hazai tagszervezetével együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli siketlimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,

i) végrehajtja a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak Szövetsége, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti speciális világjáték szervezetek részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,

j) az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolók speciális világjátékokon való részvételét,

k) támogatja a nem paralimpiai versenyekhez illeszkedő, nemzetközi versenyrendszerrel rendelkező, fogyatékos sportszövetségek hazai sportrendezvényeit,

l) részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében,

m) közös és integrált sportrendezvényeket, verseny- és szabadidősport programokat szervez a különböző fogyatékosságú, valamint nem sérült emberek számára, fejleszti a fogyatékosok sportjának egyes területeit,

n) a fogyatékosok diák- és szabadidősportja területén népszerűsíti a fogyatékosok sportját, aminek keretén belül a fogyatékosok diák- és szabadidősportjával foglalkozó sportszervezetek programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát,

o) részt vesz a fogyatékosok szabadidősportjának nemzetközi együttműködésében.

(5) A (4) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott kizárólagos jogokat a MOB a 45. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, a paralimpiai mozgalmat képviselő, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, fogyatékosok országos sportszövetségének minősülő - 29. § (3) bekezdése szerinti - tagja útján gyakorolja.

(6) A MOB feladatai a nem olimpiai sportágak területén elsősorban:

a) szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (Sportaccord) Világjátékain való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,

b) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, amely feladatkört nem kizárólag a nem olimpiai sportágakkal összefüggésben gyakorolja.

(7) A MOB feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:

a) elkészíti a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepcióját,

b) megszervezi, integrálja és végrehajtja a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének tudományos vizsgálatát, közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széles körű elterjesztését,

c) irányítja, felügyeli és működteti a tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokat és a sportiskolai programot, együttműködik a programokban szereplő országos sportági szakszövetségekkel,

d) - a nemzeti sportinformációs rendszer részeként - kialakítja és működteti az utánpótlás-nevelés információs és továbbképzési rendszerét,

e) megszervezi és biztosítja a tehetséggondozó programokba bekerült sportolók magas színvonalú edzésmunkájának feltételeit, szakmai segítséget nyújt a sportszövetségek ez irányú munkájához,

f) szervezeti egységén keresztül sportkutatási-módszertani és tudományos tevékenységet folytat: megfogalmazza a szakmai-kutatási feladattervezeteket, ellátja és koordinálja a kutatási feladatokat, részt vesz a működő sportágfejlesztési programokban, ellátja azok szakmai-tudományos felügyeletét, sportszakmai fórumokat hív össze, valamint részt vesz a hazai és nemzetközi sportkutatási feladatok elvégzésében, kutatási programok szervezésében, végrehajtásában,

g) együttműködik, folyamatos szakmai kapcsolatot tart a sport területén felsőfokú képzést, szakképzést, továbbképzést folytató felsőoktatási intézményekkel, valamint a sportegészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi intézményekkel,

h) a köznevelési típusú sportiskolák szakmai és módszertani feladatainak ellátása érdekében közoktatási szakértői tevékenységet lát el,

i) az utánpótlás-nevelési források hatékony felhasználása érdekében szakmai fejlesztési és támogatási rendszert működtet.

(8) A MOB feladatai a diák-hallgatói sport területén elsősorban:

a) a sportszövetségi integrált működés keretében a diák- és főiskolai-egyetemi sport országos sportszövetségével együttműködve biztosítja a sportszövetségek és a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetségek, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátását,

b) támogatja a sportolói kettős karrier (életút) program bevezetését, működését;

c) a diák- és főiskolai-egyetemi sport országos sportszövetségével együttműködve szervezi a diák és főiskolai-egyetemi sport kiemelkedő nemzetközi sporteseményein való magyar részvételt és az arra való felkészülést.

(9) A MOB feladatai a szabadidősport területén elsősorban:

a) a szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez, aminek keretében a szabadidősporttal foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, főiskolai-egyetemi sportprogramok megvalósításán, valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott sportszervezetek támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát, a testmozgás, egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárul a sport kedvező hatásainak, értékeinek elterjesztéséhez,

b) részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben.

39. § A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

a) a sport civil szervezetei közötti koordinációs tevékenységet végez, előkészíti a sport átfogó fejlesztési koncepcióját,

b) a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,

c) figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciók megvalósítását,

d) részt vesz a versenysporttal, az utánpótlás-neveléssel, a diák- és főiskolai-egyetemi sporttal, a fogyatékosok sportjával, valamint a szabadidősporttal kapcsolatos döntés-előkészítésben,

e) együttműködik az állami szervekkel, valamint a civil szervezetekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában,

f) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, felvilágosító kampánnyal és más eszközökkel támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen,

g) meghatározza a versenyzők minősítési szintjeit - együttműködésben az országos sportági szakszövetségekkel és az országos sportági szövetségekkel -,

h) a 64. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - elláthatja az olimpiai központokról szóló kormányrendeletben meghatározott állami tulajdonban álló sportlétesítmények vagyonkezelését,

i) kidolgozza a sportolóvá válás gondozásának módszertanát a kiválasztástól a nemzetközi szintű teljesítményig,

j) segíti, koordinálja a sport különböző területeinek szakmai munkáját,

k) kialakítja a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerét és követelményeit,

l) négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai, paralimpiai és siketlimpiai játékokra, valamint a világjátékokra és a speciális világjátékokra történő felkészülés, támogatás rendszerét,

m) hozzájárul a nemzetközi szintű felkészülés és versenyzés feltételeinek biztosításához,

n) segíti a korszerű szakmai munkához szükséges ismeretek széles körben terjesztését, azok alkalmazását.

40. § A MOB sportigazgatási feladatai elsősorban:

a) kezdeményezi a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket,

b) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatait,

c) ellátja az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel összefüggő, e törvényben, továbbá az olimpiai járadékról és a Nemzet Sportolója Cím adományozásáról szóló kormányrendeletekben meghatározott közigazgatási hatósági feladatokat,

d) ellátja a versenyengedélyek kiadásával kapcsolatos - a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott - adminisztratív feladatokat, meghatározza a versenyengedély sportágaktól függetlenül egységes formáját, valamint együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a nemzeti sportinformációs rendszer működtetésében, továbbá adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszer részére,

e) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,

f) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

g) az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás bírósági bejegyzését megelőzően igazolja a 20. § (4)-(5) bekezdésében és a 28. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását,

h) biztosítja a Sport Állandó Választottbíróság működési feltételeit.

41. § A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a következők:

a) a központi költségvetés tervezésének időszakában - az 57. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, minden év június 30-ig - a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére a 39. § c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,

b) meghatározza az állami sportcélú támogatások felosztási elveit,

c) dönt a feladatkörébe tartozó, költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,

d) koordinálja és folyamatosan nyomon követi az állami sportcélú támogatás felhasználását,

e) ellenőrzi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,

f) részt vesz az állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében:

fa) elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,

fb) elszámol a 46/A. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,

g) működteti a sportösztöndíjrendszert,

h) a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével ellátja a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését, gondozza a sporttémájú művészeti pályázati programokat.

42. § (1) A MOB tagjai

a) azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon képviselői, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek képviselőiként taggá delegálnak, illetve akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká

b) - a MOB alapszabályának elfogadása esetén - alanyi jogon a szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, az országos szabadidősport-szövetségek, valamint az országos diák- és hallgatói sportszövetségek,

c) alanyi jogon a fogyatékosok országos sportszövetségei, azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Paralimpia, illetve a Siketlimpia programjában vagy tevékenységi köre kiterjed a fogyatékossággal élők versenysportjára, vagy amelyek integrált versenyrendszert működtetnek, vagy amelyeknél az épek versenyrendszerében fogyatékos sportolók is részt vesznek.

(2) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB-főtitkár) tartja nyilván.

(3) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) A

a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,

b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) A MOB-főtitkár

a) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,

c) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.

43. § (1) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak országos szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. A MOB közgyűlésének részletes összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,

d) az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,

e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) A MOB-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség). A MOB elnökségének tagjai: az elnök, alelnökökként a 45. § (2) bekezdés szerinti tagozatok vezetői, valamint a MOB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.

(5) Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

44. § (1) A MOB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság - a MOB közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és a MOB költségvetéséről nem dönthet. A MOB alapszabálya határozza meg a MOB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MOB irataiba betekinthet, a MOB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MOB valamely testületének döntését vagy egyébként a MOB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) A MOB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

45. § (1) A MOB e törvényben meghatározott közfeladatainak ellátását a versenysport, az utánpótlás-nevelés és a diák- és főiskolai-egyetemi sport, a fogyatékosok sportja, valamint a szabadidősport területén működő szervezeti egységek (a továbbiakban: szakmai tagozat) segítik. A szakmai tagozatok létrehozásáról, feladat- és hatáskörükről, működésükről és gazdálkodásukról - e törvény rendelkezéseinek megfelelően - a MOB alapszabálya rendelkezik.

(2) A MOB-ban

a) olimpiai sportágak versenysportjáért,

b) nem olimpiai sportágak versenysportjáért,

c) utánpótlás-nevelésért és diák- és főiskolai-egyetemi sportért,

d) fogyatékosok sportjáért, valamint

e) szabadidősportért

felelős szakmai tagozatok működnek.

(3) A szakmai tagozatokat, valamint más szervezeti egységeket a MOB az alapszabályában jogi személyiséggel ruházhatja fel.

(4) A MOB tagját a választása szerinti - tevékenysége alapján meghatározott - szakmai tagozatokba fel kell venni. A MOB tagja egyidejűleg több szakmai tagozat tagja is lehet, de szavazati joggal két közgyűlés közötti időszakban csak a választása szerinti egy szakmai tagozatban rendelkezik, egyéb szakmai tagozatban tagként tanácskozásra jogosult.

(5) A szakmai tagozat a MOB alapszabályában meghatározott módon:

a) megállapíthatja a szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat és megválaszthatja a tisztségviselőit azzal, hogy a szakmai tagozat elnöke a MOB alelnöke,

b) a működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezhet azzal, hogy a MOB 46/A. § szerinti bevételeiből az alapszabályban meghatározott módon részesedhet és - ha a működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik, akkor - a szakmai tagozat működéséhez szükséges vagyont önálló pénzforgalmi számlán kell nyilvántartania és kezelnie,

c) kidolgozza a tevékenységi körére vonatkozó szakmai programját,

d) koordinálja a szakmai tagozat tevékenységi körébe tartozó sportágfejlesztési tervek kidolgozását a szakmai tagozat tagsága tekintetében,

e) összehangolja a szakmai tagozat tagjainak a d) pont szerint kidolgozásra kerülő szövetségi szintű sportágfejlesztési terveit,

f) javaslatot tesz a MOB részére a tevékenységének támogatására szolgáló állami sportcélú támogatás felhasználására,

g) közreműködik az állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatok előkészítésében,

h) javaslatot tehet a szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására, módosítására,

i) meghatározhatja a szakmai tagozat MOB közgyűlésében való képviseletének szabályait,

j) használhatja a MOB „szakmai tagozata” elnevezést.

(6) A szakmai tagozatok véleményezési és - az alapszabályban foglaltak szerint a szakmai területüket érintő ügyekben - egyetértési joggal rendelkeznek.

(7) A szakmai tagozatra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a szakmai tagozatok vezetésének, - a (8) bekezdésre is figyelemmel - képviseletének, működésének és gazdálkodásának rendjét a MOB alapszabálya tartalmazza.

(8) A fogyatékosok sportjáért felelős szervezeti egységben a MOB alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani a Magyar Paralimpiai Bizottság tagszervezetei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a szervezeti egység MOB tagjai létszámának felét.

46. § (1) A MOB működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja el.

(2) Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a bírósághoz fordulhat. Az ügyész által indított perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartoznak. A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján szükség esetén:

a) megsemmisítheti a MOB bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a MOB közgyűlését, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést, és minderről értesíti a MOB-nál választott felügyelőbizottságot is,

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha a MOB-nak nincs szabályosan megválasztott ügyintéző és képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a MOB-nak vagy egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki.

(3) A Fővárosi Törvényszék meghatározhatja a felügyelő biztos feladatait, a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki. A felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a MOB illetékes szervét. Ha a MOB a működés törvényességét helyreállította, működésének felfüggesztését meg kell szüntetni.

(4) Nem rendelhet ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet a MOB elnökségének tagja. A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi Törvényszéket és a sportpolitikáért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és a MOB viseli.

(5) A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható.

46/A. § (1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja a MOB működési kiadásait.

(2) A MOB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik. A MOB a tagdíjakból, a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb forrásból származó bevételeinek, az alapszabályban meghatározott részét átadhatja a szakmai tagozatai részére azok működésének biztosítására.”

36. § (1) Az Stv. 47. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:)

d) a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban,”

(2) Az Stv. 47. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és legalább tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül.

(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökének előzetes jóváhagyása szükséges.”

37. § (1) Az Stv. 49. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)

d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában,”

(2) Az Stv. 49. §-ának h)-j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)

h) a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre a létesítményfejlesztés tervezése és végrehajtása során a sportvilágesemények (olimpia, Paralimpia, Siketlimpia, világbajnokságok, Európa-bajnokságok) és kiemelt sportdiplomáciai események (nemzetközi sportszövetségi, sporttudományi kongresszusok) megrendezésére is alkalmas sportinfrastruktúra kialakításának lehetőségére is figyelemmel,

i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától, fejlesztéséről és rendeltetésszerű hasznosításáról,

j) elősegíti a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését,”

(3) Az Stv. 49. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)

m) támogatja az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az olimpiákon, paralimpiákon, és siketlimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyein,”

(4) Az Stv. 49. §-ának p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)

p) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer működésének feltételeit,”

38. § Az Stv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány:

a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban - figyelemmel a környezet- és természetvédelem érdekeire, valamint az egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelményekre - meghatározza a sport állami támogatásának, valamint az állami támogatás felhasználásának és ellenőrzésének alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit,

b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt,

c) előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket,

d) a sportpolitikáért felelős miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek (jogtulajdonosok) által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (különösen olimpia, Paralimpia, Siketlimpia és speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) és sportdiplomáciai események magyarországi megrendezéséhez,

e) a sportkultúra fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása során támogatja a határon túli magyar sportkapcsolatok fejlesztését.”

39. § (1) Az Stv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sportpolitikáért felelős miniszter:

a) A MOB által a sport valamennyi területére nézve előkészített, a sport állami támogatásának is alapjául szolgáló sportfejlesztési stratégia, és a sportszövetségek által elkészített, a MOB egyes szakmai tagozatai által összehangolt, a MOB-on keresztül a sportpolitikáért felelős minisztériumhoz benyújtott sportágfejlesztési tervek alapján előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,

b) az 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök tervezésével, elosztásával kapcsolatos, e törvényben és az államháztartás működésére, valamint az állami sportcélú támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, - a MOB-bal történő, e törvényben meghatározott együttműködés alapján - meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes előírásait, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről,

c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,

d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához,

e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal,

f) együttműködik a MOB-bal, valamint kapcsolatot tart a sport területén működő civil, érdek-képviseleti szervekkel,

g) - a (2a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:

ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,

gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,

gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,

gd) valamennyi támogatott szervezet vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,

ge) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, amennyiben a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe,

gf) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a ge) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,

gg) intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak a magyar állam javára történő bejegyeztetéséről az ingatlan-nyilvántartásba;

gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat,

gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;

h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket,

i) a MOB-bal együttműködve programokat dolgoz ki

ia) a versenysportnak,

ib) az utánpótlás-nevelésnek,

ic) a diák- és főiskolai-egyetemi sportnak,

id) a fogyatékosok sportjának,

ie) a szabadidősportnak (ideértve különösen a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok sportja, a munkahelyi sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportja és a szenior sport),

if) a sportszakemberek képzésének és kötelező továbbképzésének,

ig) a sportkultúra fenntartásának és a határon túli magyar sportkapcsolatok ápolásának, fejlesztésének,

ih) a sport szakmúzeumi rendszere fenntartása biztosításának,

ii) a sportpiac fejlődésének,

ij) a sport egyéb területeinek

támogatására és e programokban elősegíti az esélyegyenlőséget, továbbá a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes miniszterekkel együttműködve végzi,

j) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását,

k) közreműködik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,

l) a MOB-bal együttműködésben meghatározza az állami sportcélú támogatásban részesülő kiemelkedő jelentőségű sportegészségügyi és sporttudományos feladatokat, javaslatot tesz a sportegészségügyi és a sporttudományos feladatok ellátásának szervezeti kereteire, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósítását”

(2) Az Stv. 51. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatot a sportpolitikáért felelős miniszter az irányítása alatt álló, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel meghatározott sportigazgatási szerv útján látja el.”

40. § (1) Az Stv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket.”

(2) Az Stv. 55. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megyei és a fővárosi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:”

c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását.”

(3) Az Stv. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyi önkormányzatok - figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is - a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek.”

41. § Az Stv. 56. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:

a) jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben jogosultság biztosítására, vagy a MOB útján - a versenysport támogatása esetén - pontértéktáblázat alapján - előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,

b) a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a MOB által összeállított, a szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását követően, szerződés alapján vagy

c) a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető igénybe. Az a)-c) pontok szerint biztosításra kerülő állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és az állami sportcélú támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport - a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a labdarúgás - támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni, és a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.

(3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”

42. § (1) Az Stv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kaphat állami sportcélú támogatást:

a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a bíróság elrendelte a csődeljárást vagy a sportvállalkozás felszámolását, továbbá amely sportvállalkozás végelszámolás vagy kényszervégelszámolás alatt áll,

b) az a sportszövetség vagy sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére a Civil tv. szerint eljárás van folyamatban,

c) az a sportszövetség vagy sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint a bíróság elrendelte a csődeljárást vagy a sportszövetség vagy sportegyesület felszámolását,

d) a sportegyesület, a sportvállalkozás, a sportiskola, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, a sportszövetség, a MOB, valamint a helyi önkormányzat, ha nem tesz eleget a nemzeti sportinformációs rendszer részére való adatszolgáltatási kötelezettségének,

e) a sportegyesület, a sportvállalkozás, a sportiskola, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, sportszövetség, valamint a MOB, ha nem teljesíti a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott doppingellenes feladatait,

f) az a sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány és sportszövetség, amely az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,

g) az a sportszövetség, amely az e törvényben és a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott, képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,

h) az a sportszövetség, amely nem rendelkezik a sportágára vonatkozóan stratégiai fejlesztési koncepcióval,

i) az a szervezet, amely a sportigazgatási szerv által a látvány-csapatsport támogatását biztosító szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásból kizárás hatálya alatt áll,

j) az a sportszövetség, amelyik az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőre nem teljesíti.”

(2) Az Stv. 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A sportszövetség minden év június 15-ig elkészíti és megküldi a MOB részére a működésével összefüggő, valamint szakmai feladatai ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját. A MOB a sportszövetség által megküldött szakmai tervek és finanszírozási koncepciók figyelembevételével dönt a sportszövetség állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti támogatásáról.”

43. § Az Stv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) Az olimpián, a paralimpián, a sakkolimpián és a speciális világjátékon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai, a paralimpiai, a sakkolimpiai és a speciális világjáték kerettag sportolók, továbbá a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek részére - legfeljebb négy évre - Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj versenyszerűen sportolók tanulmányainak elősegítésére is biztosítható.

(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának részletes feltételeit - az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - a MOB állapítja meg és folyósítja.”

44. § Az Stv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:

a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve

b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy Siketlimpián

első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).

(2) Az érmes a járadék megállapítására és folyósítására irányuló kérelmét a harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően terjesztheti elő a MOB-hoz. A MOB a kérelem jóváhagyása esetén a járadékot a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően - a kérelem benyújtása és a folyósítás időpontja közötti időtartamra jegybanki alapkamattal növelt értékben - folyósítja.

(3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontját követő hónaptól kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és legalább az azt megelőző tíz évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.

(4) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától - vagy amennyiben az korábbi időpont, a negyvenötödik életéve betöltését követő hónap 1. napjától - az érmes edzője, az érmes járadékra jogosultságának megállapítására tekintet nélkül.

(5) Edzői járadékra az a személy jogosult, aki:

a) magyar állampolgár,

b) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott és a szövetség által az érmes felkészítéséhez előírt edzői képesítési szinttel rendelkezik,

c) a sportszervezettel vagy - a szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző esetén - a sportszövetséggel kötött, legalább a felkészítés vagy az abban való közreműködés időszakára vonatkozó munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződéssel rendelkezik,

d) az érmest a járadékra jogosultságát megalapozó versenyre a versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött,

e) az érmes által, a járadékra jogosító eredmény elérését megalapozó, az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott sportesemények hivatalos időszakát legalább harminc nappal megelőzően a szövetség, valamint a MOB részére írásban eljuttatott javaslatban szerepel.

(6) Edzői járadék szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző és - abban az esetben, ha az érmest utánpótlás korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött - nevelőedző részére is megállapítható, ha az edző az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban szerepel.

(7) Megszűnik az érmes, az edzője és az özvegye járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes vagy az illetékes sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak. A járadékra való jogosultság megszűnését a MOB közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg.

(8) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltéig.

(9) A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.

(10) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha ellene büntetőeljárás indult.

(11) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a MOB az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.

(12) A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogosult harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn a (8) bekezdés szerinti érdemtelenség, továbbá azt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a MOB részére - a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a MOB arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

(13) A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a MOB felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.”

45. § (1) Az Stv. 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az edző kérelmében megjelölt egy érmesi helyezés után járó járadék 50 százaléka. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével.”

(2) Az Stv. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (5a) egészül ki:

„(5) Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) - a (5a)-(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban.

(5a) Edzői járadékban részesíthető - az 59. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - más sportágak szabályainak megfelelő sporttevékenységekből álló sportág, illetve egy sportág több versenyszámból álló összetett, önálló versenyszáma esetén több edző abban az esetben, ha az érmes az 59. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott javaslatban ezt külön feltüntette, megjelölve a (4) bekezdés szerinti edzői járadék edzők közötti megosztásának arányát.”

46. § (1) Az Stv. 61. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

b) Sakkolimpiának minősülnek a Nemzetközi Siket Sakkszövetség (ICSC) és a Vakok Nemzetközi Sakkszövetsége (IBCA) által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.”

(2) Az Stv. 61. § (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

c) az olimpiánként, paralimpiánként, sakkolimpiánként és siketlimpiánként érmes helyezés csak akkor keletkeztet járadékra való jogosultságot, ha az érmes helyezést megalapozó versenyszám kvalifikációs versenyrendszerben került megrendezésre, vagy az érmes helyezést megalapozó versenyszámban legalább 8 nemzet vett részt (indult).”

47. § Az Stv. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A sportlétesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője vagy használója a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe.”

48. § Az Stv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján - a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésébe tartoznak. A minisztérium köteles az ingatlant elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.

  Vissza az oldal tetejére