Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.16.)

2011. évi CLXXVIII. törvény

a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

i) - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható. E pont alkalmazásában sportcélú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja.”

(2) Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

r) - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sporttelepet az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel. E pont alkalmazásában sport célú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja.”

(3) Az Itv. 26. §-a a következő (16)-(17) bekezdésekkel egészül ki:

„(16) Ha az (1) bekezdés i) és r) pontjaiban meghatározott esetekben a sporttelepet - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 22/C. § (6) bekezdésének b) pontjában, valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - olyan hivatásos sportszervezet használja, amely nem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működik, akkor az illetékmentesség az adózó választása szerint

a) de minimis támogatásnak, vagy

b) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti regionális beruházási támogatásnak

minősül.

E rendelkezés alkalmazásában hivatásos sportszervezetnek minősül a nem látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége, országos sportági szövetsége által kiírt versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet - ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványt is - abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.

(17) Ha az (1) bekezdés i) és r) pontjaiban meghatározott vagyonszerző, illetve az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vagyonszerzőnek a sporttelep létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja a (16) bekezdésben meghatározott esetben a de minimis támogatás, illetve a regionális beruházási támogatás feltételeinek nem felel meg, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték, illetve a megállapított, de meg nem fizetett illeték megfizetésére a 87. § (4)-(5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.”

2. § Az Itv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a 26. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül, vagy a vagyonszerző - illetve a sporttelep létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja - a sporttelep létesítésére biztosított határidőn belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része tekintetében az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.”

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

3. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„43. látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:

a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában - a veterán korosztályokra kiírt versenyrendszer kivételével - részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet, vagy

b) alsóbb bajnoki osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.

Több látvány-csapatsportban több jogi személy szervezeti egységgel (szakosztállyal) működő sportszervezet esetén az e törvényben a hivatásos sportszervezetekre előírt rendelkezéseket csak arra a jogi személy szervezeti egységre (szakosztályra) kell alkalmazni, amelyik az a)-b) pont szerinti versenyrendszerek bajnoki osztályaiban részt vesz.”

(2) A Tao. 4. § 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„46. sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető, közvetlen és kizárólagos rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.”

(3) A Tao. 22/C. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 22/C. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(3) Az adókedvezmény a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére pedig a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége azt követően állítja ki, hogy a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi számlájának számát - jogcímenként -, amelyre a támogató a sportigazgatási szerv vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által kiállított támogatási igazolásban szereplő támogatási összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti.

(3a) A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően attól függetlenül kiállítható, hogy a támogatás elő-, vagy utófinanszírozással valósul meg. A látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének további feltétele - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése a támogatott szerv részére.

(4) A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,

a) utánpótlás-fejlesztésre fordítandó igazolt költségeinek 90 százalékát,

b) versenyeztetéssel összefüggő igazolt költségeinek 90 százalékát,

c) személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,

d) képzési feladataival összefüggő kiadásainak

da) általános képzés esetén 60 százalékát,

db) szakképzés esetén 25 százalékát,

e) tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értéke - ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is -

ea) (6) bekezdés ba) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 70,

eb) (6) bekezdés bb) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 50,

ec) (6) bekezdés bc) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 30

százalékát, kivéve, ha a beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a támogatási időszakban a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás.”

(4) A Tao. 22/C. § (5) bekezdés h) pontjának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha)

h) a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában legalább 2 éve működik és:”

(5) A Tao. 22/C. § (6) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy)

b) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett sportcélú ingatlant iskolai és diák-, főiskolai-egyetemi sport események, szabadidősport események és más, közösségi célú (különösen: kulturális, turisztikai) események lebonyolítása céljából

ba) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 20%-ában és évente legalább 10 nap, vagy

bb) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 16%-ában és évente legalább 8 nap, vagy

bc) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 12%-ában és évente legalább 6 nap

ingyenesen vagy kedvezményes áron hasznosítja,

c) bérelt vagy más jogcímen használt, nem a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet tulajdonában álló ingatlan esetén a sportcélú ingatlant piaci áron béreli vagy más jogcímen használja, azzal, hogy a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által fizetett bérleti, vagy a használatért járó egyéb díj nem lehet alacsonyabb a bérelt vagy más jogcímen használt létesítménynek - ideértve a látvány-csapatsport támogatásból finanszírozott beruházások eredményeként megvalósuló létesítményeket is - a bérleményre vagy más jogcímen történő használatra eső tényleges értékcsökkenési költségei és működési költségei összegének 50%-ánál, figyelembe véve a létesítmény teljes és a hivatásos sportszervezet által ténylegesen igénybe vett kapacitásának arányát.”

(6) A Tao. 22/C. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés e) pontjában foglaltakat a látvány-csapatsport támogatása támogatási rendszerből megvalósuló, építési beruházással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nem kell alkalmazni, ha a támogatási kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatásból finanszírozott, már megkezdett építési beruházással járó tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztést közbeszerzési eljárás eredményeként nyertes ajánlattevő végzi.”

(7) A Tao. 22/C. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A támogatott szervezet a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott piaci alapon történő hasznosítási kötelezettségtől - az elsődleges sportcél veszélyeztetése nélkül - a sportcélú ingatlan nem versenyrendszerben szervezett szabadidősport-események lebonyolítása, valamint a helyi önkormányzat sportról szóló törvényben meghatározott iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feladatainak ellátása, főiskolai-egyetemi sport események, valamint közösségi célú szabadidős, szórakoztató és kulturális események lebonyolítása céljából a (6) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott mértékeken felül is eltérhet”

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2013. január 1-jén hatályát veszti.

5. § (1) A Tao. 22/C. § (2)-(4) bekezdésének e törvény 3. § (3) bekezdésével, a Tao. 22/C. § (6) bekezdés b)-c) pontjának e törvény 3. § (5) bekezdésével, valamint a Tao. 22/C. § (7) bekezdésének e törvény 3. § (7) bekezdésével megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő támogatási kérelmek és a 2011-2012-es támogatási időszak támogatásai kapcsán is alkalmazni kell.

(2) A Tao. 22/C. §

a) (5) bekezdés h) pont nyitó szövegrészének az e törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított rendelkezéseit,

b) (6a) bekezdésének az e törvény 3. § (6) bekezdésével megállapított rendelkezését

első alkalommal a 2012-2013-as támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek során kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére