Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.22.)

2011. évi CLXXX. törvény

a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,”

2. § (1) A Vht. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtási kérelmet - a 18. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél hiányos kérelmét a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

(2) A Vht. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.”

3. § A Vht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon - naptári nap szerinti megjelöléssel - meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.”

4. § (1) A Vht. 31/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel [16. § a) és i) pont, 23/C. §], a 11-12/A. §-ban, 18-19/A. §-ban, 31/D. §-ban, 32. §-ban, 35. §-ban, 47/A. §-ban, 49. §-ban, 50. §-ban a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével, 51. §-ban, 56. §-ban, 89. §-ban, 172. §-ban, 179. §-ban, 180. §-ban a (3) és (4) bekezdés kivételével, 181. §-ban, 185. §-ban, 186. §-ban a (3) bekezdés kivételével, 189. §-ban, 190. §-ban, 200-201/A. §-ban és a 204/B. §-ban a bíróság alatt, a 39. §-ban a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell.”

(2) A Vht. 31/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (4a)-(4c) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke; zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés - eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított - értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

(4a) Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal [5. § (1) bekezdés] szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

(4b) Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott összeg

a) 10%-a, de legalább 5000 Ft vagy

b) 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, vagy a hiányoknak a közjegyző által a 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.

(4c) Ha a közjegyző az ügyet átteszi, a végrehajtást kérő a végrehajtási díj helyett a közjegyzőnek az ügyben felmerült készkiadásait köteles megfizetni; ezt a költséget a végrehajtást kérő viseli.”

5. § A Vht. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt végrehajtás foganatosítására az (1) vagy (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal szemben kiállított végrehajtható okiratot is.”

6. § A Vht. a 35. §-t követően a következő alcímekkel és 35/A-35/D. §-okkal egészül ki:

Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere

35/A. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó (a 35/A-35/D. § alkalmazásában: végrehajtó) az e törvényben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a kamarának a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

(2) Az e törvényben meghatározott végrehajtási iratok adattartama és egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a kézbesítési rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A kézbesítési rendszerben - a felek eljárási jogainak érvényesülése, azok gyakorlásának egyszerűsítése, gyorsítása érdekében - rögzített adatokat a végrehajtó és a kamara kezeli.

(3) A kézbesítési rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a kézbesítési rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a kézbesítési rendszerben kezelt iratok adataival.

(4) A kézbesítési rendszer a felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A kézbesítési rendszerben a beadványok adatainak rögzítését - azonosítását követően - a végrehajtó (végrehajtói iroda) alkalmazottja is végezheti.

(5) A kamara 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a kézbesítendő és kézbesített iratok adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).

(6) A kézbesítendő iratokat a kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A kézbesítési rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, a kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.

(7) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy

a) a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő elektronikus közokiratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;

b) az a) pont szerinti címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg.

(8) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő iratok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.

35/B. § (1) A kézbesítési rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.

(2) A kézbesítési rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a kézbesítési rendszer a végrehajtókat elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a kamara rendszere igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a kézbesítési rendszer működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a kézbesítési rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során

35/C. § (1) A végrehajtó a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a féllel, a végrehajtási eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, a kamarával, bírósággal, megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel (a továbbiakban ezen alcím alatt: fél), ha azt a fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy ha azt a fél számára törvény kötelezővé teszi.

(2) A fél, illetve, aki a végrehajtóval való kapcsolattartásra jogszabály alapján köteles, a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton jogosult kapcsolatot tartani a végrehajtóval, a törvényben meghatározott, elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználó pedig a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a végrehajtóval.

(3) Az elektronikus kapcsolattartás során a feladó felhasználó az iratot a kézbesítési rendszer igénybevételével kézbesítteti a címzett felhasználónak.

(4) A kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a kamarára, a végrehajtóra, és az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül kötelező, egyéb felhasználóra pedig annak kifejezett, írásbeli elfogadásával válik kötelezővé.

(5) Nem tartozik e § hatálya alá az elektronikus árverési rendszer, valamint a fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okiratok végrehajtónak történő megküldésére szolgáló elektronikus rendszer útján történő kapcsolattartás.

35/D. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:

a) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusát és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosítás céljából mellékelt okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosítás céljából mellékelt okmányának típusát, számát;

b) kézbesítési rendszer használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát;

c) kézbesítési rendszer által küldött értesítések fogadására szolgáló elektronikus levelezési címét.

(2) A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a lakóhely igazolására mellékelt okirat érvényességét és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését megtagadja.

(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegzővel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.

(4) A fél köteles az (1) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(5) A végrehajtó kérelemre rögzíti a kézbesítési rendszerben annak tényét, ha a fél nem kíván a továbbiakban elektronikus kapcsolattartást igényelni.

(6) Az elektronikus kapcsolattartást igénylők (1) bekezdésben foglalt adatait az ügyben eljáró végrehajtó ismerheti meg; az adatok pedig annak a bíróságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak és büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbíthatók, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelöli annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(7) A végrehajtó tájékoztatja a felet az első kapcsolatfelvétel alkalmával az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről.

(8) A végrehajtó a fél kérelmére az elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a papír alapú írásbeli kapcsolattartásra, ha az iratok kézbesítése - az iratok nagy terjedelme miatt - más módon nem vagy csak jelentős költségráfordítással lenne lehetséges.”

7. § Vht. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A végrehajtó a végrehajtható okirat adatai és az adós lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről beszerzett adatok alapján, a végrehajtási költség megelőlegezésétől és az átadáshoz, kézbesítéshez szükséges adatok beszerzésének időpontjától számított 15 napon belül intézkedik a végrehajtható okirat átadása vagy kézbesítése iránt.”

8. § A Vht. „Kézbesítés” alcíme a következő 37/C. §-sal egészül ki:

„37/C. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során keletkezett iratokat - ha a kézbesítési rendszer használata e törvény szerint kötelező - a kézbesítési rendszer igénybevételével elektronikus úton kézbesíti.

(2) A kézbesítési rendszer az irat feladásának tényéről elektronikus okirati formában

a) a feladó számára a feladást tanúsító elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére;

b) a címzett számára elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a címzett elektronikus levélcímére.

(3) A kézbesítési rendszer az irat átvételének tényéről elektronikus okirati formában a feladó számára az átvételt tanúsító, elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére.

(4) A kamara a kézbesítési rendszer működtetése során

a) a kézbesítési rendszerben kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratoknak,

b) a feladás és a kézbesítés igazolásához, a feladásról szóló értesítéshez szükséges elektronikus tértivevényeknek, valamint

c) a kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratok metaadatainak

elkülönített elhelyezésére szolgáló tárhely fenntartásával biztosítja a felhasználók számára a kézbesítési rendszerben rögzített iratok és értesítések megismerésének lehetőségét.

(5) Az irat átvételének napja az a nap, amikor a címzett az iratot tartalmazó dokumentumnak a kézbesítési rendszerből való letöltésének feltételéül szolgáló tértivevényen az átvételt igazoló tértivevényt kitölti és elektronikus aláírásával, valamit időbélyegzővel látja el.

(6) Ha a címzett az iratot a kézbesítési rendszerben részére fenntartott tárhelyen való elhelyezésétől és az erről szóló értesítés elektronikus levélcímére történő elküldésétől számított ötödik munkanapon sem veszi át, a következő munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). A kézbesítési vélelem beálltáról a kézbesítési rendszer a címzett és a feladó részére értesítést helyez el a részükre fenntartott tárhelyeken, valamint a címzett részére a titkosított küldeményt közvetlenül is megküldi.

(7) A címzett a neki szóló iratot a kézbesítési rendszerben az őrzési időn belül nyithatja meg.

(8) A végrehajtó az elektronikusan kézbesítendő, de papír alapon rendelkezésre álló iratok másolatát hivatalos elektronikus irattá alakítja és intézkedik azok a kézbesítési rendszeren keresztül történő elektronikus kézbesítéséről; illetve a papír alapon kézbesítendő, de elektronikusan rendelkezésre álló iratok másolatát a kézbesítési rendszerből a végrehajtó egyedileg nyomtatja ki és intézkedik azok papír alapú kézbesítéséről.

(9) A kézbesítési rendszer üzemeltetési költségei a kamarát terhelik, a felhasználók számára annak használata ingyenes.”

9. § A Vht. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.

(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy

a) nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, vagy

b) a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.

(3) A végrehajtó a rendőrség közreműködését a következő adatokkal tünteti fel a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvben:

a) intézkedés alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje és helye, valamint személyazonosításra alkalmas okiratának száma vagy arra való utalás, hogy ezen adatok megállapítására irányuló intézkedés milyen okból nem vezetett eredményre,

b) a rendőri intézkedés megtételének ténye és az alkalmazott kényszerítő eszköz megnevezése,

c) az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről történő tájékoztatás megtörténte,

d) egyéb lényeges jognyilatkozatok, körülmények.

(4) A rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség; azt előlegezni nem kell. A végrehajtó a közreműködő rendőri szerv igazolása és a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv alapján megállapítja a költségtérítés összegét, és az erről szóló jegyzőkönyvet kézbesíti a feleknek.

(5) A rendőri szerv az intézkedéstől számított 8 napon belül megküldi a költségtérítés megállapításához szükséges igazolást a végrehajtó részére.

(6) A költségtérítés behajtott összegét a végrehajtó a közreműködő rendőri szerv székhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére fizeti meg.”

10. § A Vht. 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt a végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.”

11. § A Vht. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.”

12. § (1) A Vht. 74. §-át megelőző „Mentes juttatások” alcíme helyébe a „Letiltás alól mentes juttatások” alcím lép.

(2) A Vht. 74. § c) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a végrehajtás alól)

c) anyasági támogatás,”

g) a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,”

13. § A Vht. 76. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.”

14. § A Vht. 79/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79/D. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

(3) Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.”

15. § A Vht. a következő 79/F. §-sal egészül ki:

„79/F. § (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható.

(2) Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján utalható át vagy utalható ki.”

16. § A Vht. a következő 79/G. §-sal egészül ki:

„79/G. § (1) A bank és a takarékszövetkezet az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladásra kerülő irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok tekintetében a kézbesítési rendszer a 35/A. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtja.”

17. § A Vht. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.

(3) A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára a 81. § (5) bekezdése szerint van helye a végzés meghozatalának.”

18. § A Vht. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek; a végzés elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(2) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést - azt a végrehajtást kérőnek utalja ki, vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.

(4) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére.”

19. § A Vht. 82/A. § (1) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni.”

20. § Vht. 120. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:)

c) az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint a becsérték 2%-ának megfelelő, ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt,”

21. § (1) A Vht. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végrehajtó az árverési hirdetményt - legalább a (2) bekezdésben foglalt időtartamban - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”

(2) A Vht. 122. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.”

22. § A Vht. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és az ingóságot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel -

a) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,

b) az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,

c) az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa,

d) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és

e) az adós.

(3) Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, ha az ingóság megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára az ingóság eladása esetére elővásárlási jogot.

(4) Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.”

23. § A Vht. a 123. §-t követően a következő 123/A. §-sal egészül ki:

„123/A. § (1) Ha törvény az ingóságra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog); előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.

(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.

(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1) bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet - valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll, az előárverezési jog átruházása semmis.

(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható.”

24. § A Vht. 124. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.”

25. § A Vht. 125. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, a végrehajtó az erről szóló iratokat 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnak beterjeszti, amely a fizetést elmulasztó árverezőt végzéssel kötelezi a különbözet megtérítésére.”

26. § A Vht. 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét;

az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.”

27. § A Vht. 132/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti

a) a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,

b) az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,

c) az üzletrészt és

d) az értékpapírt, ha e törvény az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.”

28. § A Vht. 132/D. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.”

29. § A Vht. 132/E. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az árverezők elektronikus nyilvántartása az árverező következő adatait tartalmazza:)

g) annak ténye, hogy az árverező a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy vagy szervezet.”

30. § (1) A Vht. 132/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet)

c) - előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén - igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.”

(2) A Vht. 132/F. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték 35%-át vagy a 124. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(4) Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.”

(3) A Vht. 132/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, melyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.”

31. § (1) A Vht. 132/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az előárverezési jog jogosultja - a 132/F. § (1) bekezdés c) pontja szerinti aktiválást követően - az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja előárverezési jogát. Az előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé automatikusan a licitnaplóban.”

(2) A Vht. 132/G. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.”

(3) A Vht. 132/G. § (6) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet.”

(4) A Vht. 132/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.”

32. § A Vht. 134. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a második árverés az árverési vételár megfizetésének elmulasztása [132/G. § (5) bekezdés] miatt volt sikertelen és az ingóságot alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetést elmulasztó árverező által megtérítendő különbözet az általa felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege.”

33. § A Vht. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ingóságot nem sikerült elektronikus árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított - immár a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett - újabb elektronikus árverést tarthat. Egyéb ingóságok esetében, vagy ha az utóbb kitűzött elektronikus árverés is sikertelen maradt, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.”

34. § A Vht. 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint a lefoglalt ingatlant érintően a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcíméről és időtartamáról. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.”

35. § (1) A Vht. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap eltelt.”

(2) A Vht. 139. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

36. § A Vht. 140. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott összeget.

(8) Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával ismételten megállapítja.”

37. § A Vht. 141. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan- vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.”

38. § A Vht. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

39. § A Vht. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,

b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,

d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) az ingatlan kikiáltási árát,

g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,

h) az árverésen a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak előárverezési joga,

i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,

j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített licitküszöböt,

k) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, az elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejártáról, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el.

(2) A kamara az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakról szóló általános tájékoztatást folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

40. § A Vht. 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.”

41. § A Vht. 145/A. §-a és 145/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145/A. § Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

145/B. § A 132/F. § (6) bekezdésének az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.”

42. § A Vht. 147. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

(2) Az ingatlanra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

(3) Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.”

43. § A Vht. 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.”

44. § (1) A Vht. 152. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:)

a) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére mely szabályok vonatkoztak (147. §), és az árverési vételárat,”

(2) A Vht. 152. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére halasztást - a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel - a vételár megfizetésére.”

45. § A Vht. a 154/A. §-t követően a következő 154/B. §-sal egészül ki:

„154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,

b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,

c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának

megfelelő összeg.

(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.”

46. § A Vht. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § (1) Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

(2) Az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó az ingatlannak a 143. § (1) bekezdés c)-h) és j) pontban foglalt adatait és az ingatlanról készült képfelvételt - az árverés későbbi kitűzéséről szóló tájékoztatással együtt - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

47. § (1) A Vht. 156. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”

(2) A Vht. 156. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására - a 140. § (8) bekezdésének figyelembevételével - az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

48. § A Vht. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant a becsérték felének, a 147. § (3) bekezdése szerinti ingatlan esetében pedig 70%-ának megfelelő átvételi összegben. Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét vagy 70%-át meghaladó legmagasabb összegű árajánlatot tette.

(2) Az árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és

a) 15 napos határidőt biztosít részére az átvételre vonatkozó nyilatkozat megtételére,

b) több végrehajtást kérő esetében tájékoztatást ad arról, hogy elektronikus átvételi eljárás tartására kerül sor.

(3) Több végrehajtást kérő esetén a végrehajtó elektronikus átvételi eljárást tart, amelyre az ingatlanárverés szabályait kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. Az elektronikus átvételi eljárást a végrehajtó hirdetménnyel tűzi ki; a hirdetményt csak az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában kell közzétenni és a feleknek kell kézbesíteni. A hirdetmény a következő adatokat tartalmazza:

a) a 143. § (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt adatok,

b) a minimális átvételi ár és az ahhoz tartozó licitküszöb,

c) az átvételi eljárás kezdő és befejező időpontja és

d) az átvételi ajánlattétel feltételei és módja.

(4) Az ingatlanra a végrehajtást kérők a vételi ajánlatok megtételére vonatkozó szabályok szerint tehetnek átvételi ajánlatot. Az átvételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer az átvételi ajánlat összegével, a közzététel időpontjával és az átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő nevének (elnevezésének) feltüntetésével teszi közzé a licitnaplóban.

(5) Az elektronikus átvételi eljárás az átvételi hirdetmény közzétételétől számított 15. napnak a végrehajtó által meghatározott 8 és 20 óra közé eső órájáig tart azzal, hogy ha az átvételi eljárás befejezését megelőző öt percen belül újabb átvételi ajánlat érkezik, az átvételi eljárás időtartama ezen ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó átvételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

(6) Az ingatlan átvevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő. Az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezményével.

(7) Az átvételi ár 50%-ának megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. A végrehajtást kérő az átvételi ár fennmaradó 50%-át, továbbá ha a követelésének összege nem éri el az átvételi ár 50%-át sem, úgy az 50%-áig terjedő különbözetet is köteles az árverési vevőre nézve irányadó szabályok szerint befizetni, melyből a végrehajtási költségek és több végrehajtást kérő esetén a többi végrehajtást kérő követelésének kielégítését követően részesülhet. A 171. § (2) bekezdését az átvételi ár felosztása során is alkalmazni kell.

(8) Ha a második árverés a 155. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt okból volt sikertelen és az ingatlant alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korábbi árverési vevő által megtérítendő különbözet a felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege.”

49. § A Vht. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159. § (1) Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)-h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(2) Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte.

(3) Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.

(4) A vételi ajánlat közzétételével az elektronikus árverési rendszerben automatikusan közzétételre kerül az újabb árverés árverési hirdetménye, valamint a hozzátartozó licitnaplóban a vételi ajánlat, a végrehajtó pedig az általános szabályok szerint intézkedik az újabb árverés közhírré tételével kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele iránt. Az árverés befejező időpontja - a 145/B. §-ban foglaltak figyelembe vételével, valamint azzal, hogy az árverés ebben az esetben 30 napig tart - automatikusan kerül meghatározásra azzal, hogy ha a közzétételt követő 30. nap nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap meghatározott óráját kell befejező időpontként meghatározni.

(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó az általános szabályok szerint intézkedik az árverés közhírré tétele és lefolytatása iránt.

(6) Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától - végrehajtási kifogás előterjesztése esetén pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől - számított 30 napon belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik a becsértéknek a 140. § (8) bekezdése szerinti ismételt megállapítása iránt.”

50. § A Vht. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„160. § (1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján tartott utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befejezésére került sor, végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.”

51. § (1) A Vht. 162. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg)

a) az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § megfelelő alkalmazásával az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig bármelyik tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,”

(2) A Vht. 162. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően a végrehajtó a 140. § szerint módosítja az ingatlan becsértékét bármelyik tulajdonostárs kérelmére.”

52. § A Vht. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

d) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.”

53. § A Vht. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.

(3) Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet - az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával - kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.”

54. § A Vht. 180. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a végrehajtható okiratban - megfelelő határidő tűzésével - felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre és az önkéntes teljesítés elmaradása esetére elrendeli a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását. A bíróság a végrehajtható okirattal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát is megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot, valamint a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát a gyámhatóság részére is kézbesíti azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítésének előmozdítása érdekében folytasson le helyszíni eljárást, tájékoztassa a kötelezettet az önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről, a gyermek rendőrségi átadásban való részvétele megelőzésének fontosságáról, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.

(4) Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a végrehajtást kérőt, a 180/A. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazottat, a gyámhatóságot és a rendőrséget. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.”

55. § A Vht. 180/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a személykörözés végrehajtása során a rendőrség a gyermeket előállítja, erről haladéktalanul - rövid úton is - értesíti a végrehajtót, a gyermeket pedig - a végrehajtó egyidejű értesítése mellett - a legközelebbi, ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el. Az elhelyezésig biztosítani kell az előállítás időpontjában a gyermekkel együtt tartózkodó hozzátartozó számára - kivéve, ha a gyermeket vagy az eljárás sikerességét veszélyezteti -, hogy a gyermekkel együtt legyen, részére a szükséges ellátást biztosítsa.

(8) A gyermek előállítása jogszabályban meghatározott költségtérítésének összegét a kötelezett viseli, az végrehajtási költségnek minősül, amelyet előlegezni nem kell. A költségtérítés igazolására, megállapítására, behajtására és megfizetésére az ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőrségi közreműködés költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

56. § A Vht. a 183/A. §-t követően a következő 183/B. §-sal egészül ki:

„183/B. § (1) A bérbeadó, a tulajdonos, vagy az egyébként rendelkezésre jogosult (a továbbiakban e §-ban együtt: bérbeadó)

a) a közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás biztonságát és zavartalan működését szolgáló, vagy

b) az a) pontba nem tartozó, személy- vagy teherszállítás céljára használt,

a közforgalom számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületre, helyiségre, épületnek nem minősülő építményre vagy területre (a továbbiakban e §-ban együtt: helyiség) megkötött helyiségbérleti - vagy egyéb, helyiség használati jogot is biztosító - szerződés (a továbbiakban e §-ban együtt: szerződés) megszűnését követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a következő iratokat is:

a) olyan ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amelyen a bérbeadó a helyiség pontos helyét megjelölte, valamint

b) olyan fényképet, amelyből az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyiség helyes megjelölése megállapítható,

c) a szerződés megszűnését eredményező kérelmezői nyilatkozat végrehajtói kézbesítéséről szóló jegyzőkönyvet, vagy a nyilatkozat kézbesítésének egyéb, közokiratba foglalt igazolását, amelyből az is kitűnik, hogy az a) és b) pontban foglalt okiratok is mellékletét képezték a kézbesített iratnak, és

d) a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot.

(3) Ha a bérbeadó ezt kéri, a 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot a helyiséget használó részére.

(4) A helyiség kiürítése során a 182/A. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.”

57. § (1) A Vht. 184/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. §-ának (3) bekezdésében szabályozott - adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések vagy szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét.”

(2) A Vht. 184/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha megítélése szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához, az önkéntes teljesítés megállapításához, az eljárás tárgyának beazonosításához segítséget nyújt, a végrehajtást elrendelő bíróság mellékletként csatolja a végrehajtható okirathoz a végrehajtási kérelem mellékleteként előterjesztett, a végrehajtható határozat meghozatalát megelőző eljárásban is az ügyiratok részévé vált képfelvételt.”

(3) A Vht. 184/A. § (2) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A pénzbírságra megfelelően alkalmazni kell a 175. § rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezettel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítést a bíróság megküldi a végrehajtónak; a végrehajtás befejezését megelőzően a végrehajtóhoz érkezett értesítés alapján a pénzbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja, annak során a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét pedig a pénzbírság megfizetésére kötelezett viseli.”

(4) A Vht. 184/A. § (4) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a végrehajtó felhívására a kötelezett azonnal nem teljesít, a végrehajtó a (6) bekezdés szerint jár el.”

58. § A Vht. 191. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el (zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítéséből adódó intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési megbízások teljesítésére a pénzforgalomról szóló törvényben meghatározott határidők szerint teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése - a hatósági átutalás és az átutalási végzés kivételével - megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel és zárolás iránti másik végrehajtói felhívással való viszonyában pedig a teljesítés sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalomról szóló törvény rendelkezései szerint sorbaállítja a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.”

59. § A Vht. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„217. § (1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

(2) A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(3) A kifogásra a Pp. keresetindításra vonatkozó rendelkezései közül a keresetlevél benyújtására és kellékeire, a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre, az áttételre, az elutasításra, valamint a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb döntést eredményezett volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

(5) Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 120. §) sújthatja.

(6) A végrehajtó intézkedésének elmulasztása miatt kifogás különösen akkor terjeszthető elő, ha

a) a jogszabály a végrehajtó részére az intézkedés elvégzésére határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,

b) a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a végrehajtó a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, vagy

c) a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem tette meg.

(7) A kifogást előterjesztő a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott intézkedés elvégzésére - megfelelő határidő tűzésével - történő utasítását.”

60. § A Vht. a 217. §-t követően a következő 217/A. §-sal egészül ki:

„217/A. § (1) A bíróság a végrehajtási kifogásról tárgyaláson kívül, - ha a kifogás elbírálásához szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatóak meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően kételye merül fel - a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.

(2) A bíróság - ha azok nem állnak rendelkezésre - a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges.

(3) A bíróság a kifogásról - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.

(4) A bíróság a végrehajtó intézkedését - a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül - megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése. A végzésnek tartalmaznia kell az intézkedés megsemmisítésének okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

(5) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy - ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók - a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót.”

61. § A Vht. a 217/A. §-t követően a következő 217/B. §-sal egészül ki:

„217/B. § (1) Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20%-ának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Nem terheli a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor, ha a kifogás elbírálása keretében történik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, vagy ha a lényeges eljárási szabálysértéshez nem a végrehajtó érdekkörében felmerülő ok vezetett.

(3) A bíróság a kifogásnak helyt adó végzésében kötelezi a végrehajtót az (1) bekezdésben meghatározott összegnek a végrehajtói letéti számlára 60 napon belül történő befizetésére. A befizetett összeg - a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig - a végrehajtás során befolyt összeget növeli; ezen felüli összeg pedig az államot illeti, azt a bírósági gazdasági hivatal számlájára kell befizetni.

(4) Ha a befizetési határidőn belül sor kerül a végrehajtót megillető díjazás elszámolására, a végrehajtó a befizetési kötelezettségének az őt megillető díjigénynek a befizetendő összeggel történő csökkentésével is eleget tehet.

(5) E § alkalmazásában a végrehajtó munkadíja

a) pénzkövetelés végrehajtása esetén az ügyérték alapján számított munkadíja,

b) meghatározott cselekmény esetén öt órai munkavégzésért járó munkadíja,

c) egyéb végrehajtási ügyben a külön jogszabály szerint járó munkadíja.

(6) A végrehajtó - az összeg megjelölésével - nyilatkozik a bíróságnak arról, ha a (3) bekezdés alapján befizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé.”

62. § (1) A Vht. 218. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság)

b) a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította, illetve a 217/B. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.”

(2) A Vht. 218. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezés elbírálására a kifogás elbírálására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.”

63. § A Vht. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„226. § (1) A végrehajtó nem járhat el abban az ügyben, amelyben - a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint - mint bíró sem járhatna el.

(2) Ha a végrehajtó az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró végrehajtó kijelöléséről a kamara elnöke - a kamara elnökével szemben fennálló kizárási ok esetén a helyettesítésére jogosult kamarai vezető - határoz.

(3) Ha

a) a kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy

b) a kizárási okot nem a végrehajtó jelentette be, és a kizárásához nem járult hozzá,

a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával a végrehajtást foganatosító bíróság dönt.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamara elnöke a döntését - a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt -, a b) pontja szerinti esetben pedig a végrehajtó a kizárási indítványt és az indítványra vonatkozó álláspontját tartalmazó iratot beterjeszti a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(5) Ha a bíróság az eljárásból a végrehajtót kizárta, az erről szóló végzést megküldi a kamara elnökének. Az eljáró végrehajtót a kamara elnöke (elnök esetében helyettese) jelöli ki; ugyanazon helyi bíróság mellé kinevezett, ha pedig ez nem lehetséges, a megyében működő helyi bíróság mellé kinevezett - Budapesten és Pest megyében egyaránt budapesti és pest megyei székhelyű - végrehajtó jelölhető ki, ha pedig ez sem lehetséges, bármely végrehajtó kijelölhető az eljárás lefolytatására.

(6) A bíróság kizárási indítványnak helyt adó végzése ellen és a kamara elnökének a végrehajtó kijelölésére vonatkozó döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.”

64. § A Vht. a 226. §-t követően a következő 226/A. §-sal egészül ki:

„226/A. § A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a végrehajtójelölt, a végrehajtó egyéb alkalmazottja és az a végrehajtói iroda, amelynek a végrehajtó tagja - a 123. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg.”

65. § A Vht. 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az összeférhetetlenség és a titoktartás szabályai a végrehajtó-helyettesre és a végrehajtójelöltre, a kizárás szabályai a végrehajtó-helyettesre is irányadók azzal, hogy a végrehajtó-helyettes az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó végrehajtóval szemben áll fenn kizárási ok.”

66. § (1) A Vht. 250. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A kamara jogai és feladatai különösen:)

q) - a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről.”

(2) A Vht. 250. § (3) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kamara ellátja a következő feladatokat is:)

b) a végrehajtói hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére szolgáló informatikai alkalmazást működtet,

c) működteti a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerét.”

67. § A Vht. 253/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/E. § (1) A kamara - a végrehajtók feletti szakmai felügyelet gyakorlásának elősegítése, a végrehajtási eljárás folyamatban létének és az abban érvényesített igénynek az igazolása, az adattal érintett jogalany joggyakorlásának elősegítése, valamint mások jogainak védelme céljából - az önálló bírósági végrehajtók adatszolgáltatása és a kamarához megküldött végrehajtható okiratok adatai alapján elektronikus közhiteles nyilvántartást vezet az önálló bírósági végrehajtók által intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről a következő tartalommal:

a) az eljáró végrehajtó neve, székhelye,

b) a végrehajtható okiratot kiállító szerv neve és a végrehajtható okirat száma, végrehajtói kézbesítési ügy esetében a kézbesítendő határozatot hozó szerv neve és a határozat száma, a végrehajtóhoz történő megküldésének és érkezésének időpontja,

c) a végrehajtási ügy száma, a végrehajtási ügy típusa,

d) az adós, kötelezett (végrehajtói kézbesítési ügy esetében címzett) neve, azonosító adatai,

e) a végrehajtást kérő (végrehajtói kézbesítési ügy esetében kérelmező) vagy behajtást kérő neve és azonosító adatai,

f) a végrehajtandó követelés [pénzkövetelés (főkövetelés) jogcíme, összege, meghatározott cselekmény jellege],

g) az ügyben más végrehajtó megkeresésének időpontja, a megkeresett végrehajtó neve és székhelye; az eljárás újraindításának időpontja,

h) a végrehajtási ügy befejezésének módja és időpontja, az eljárás újraindításának időpontja,

i) a befejezett végrehajtási ügyek irataival kapcsolatban az őrzési idő leteltét követően tett intézkedés (selejtezve, levéltárnak átadva).

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - az azokról történt tudomásszerzést követő munkanapon - elektronikus kapcsolattartás útján adja át a kamarának; a kamara a végrehajtási ügy befejezésétől számítva 10 évig kezeli a nyilvántartásban szereplő adatokat, ezt követően gondoskodik az adatok törléséről.

(3) A kamara az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, így különösen védeni azokat a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, sérülés, megsemmisülés ellen.

(4) A kamara a végrehajtási ügyek nyilvántartásából az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.

(5) A végrehajtási ügyek nyilvántartásából annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, bírósági végrehajtónak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, terrorizmust elhárító szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a végrehajtó tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(6) A kamara írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki

a) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára annak igazolására, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,

b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatainak igazolása céljából,

c) a célját és az adatkéréshez fűződő jogi érdekét megjelölő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő gazdálkodó szervezetnek a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatai igazolása céljából, továbbá annak igazolására, hogy a gazdálkodó szervezet a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel; gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni e bekezdés alkalmazásában a Ptk. 685. §-ának c) pontjában említett szervezeteket.

(7) A kamara a (6) bekezdés keretein belül annak igazolására is tanúsítványt állít ki, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában a kérelemben megjelölt időszakban nem szerepel az adatigényléssel érintett személy, mint adós (kötelezett) ellen folyamatban lévő vagy a követelés behajthatatlansága, a meghatározott cselekmény nemteljesítése miatt szüneteléssel befejezett bírósági végrehajtási ügy.

(8) A kamara a tanúsítványt költségtérítés fejében, a kérelem szerint papíralapú vagy elektronikus közokiratként, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül állítja ki; a tanúsítvány tartalmazza a végrehajtási ügy (1) bekezdésben meghatározott adatait, a tanúsítvány kiállításának helyét és időpontját, a kiállító megnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint a kiadmányozásra jogosult aláírását.

(9) A végrehajtási ügyek nyilvántartása a nyilvántartott tényadatok fennállását hitelesen tanúsítja (közhitelesség), az ellenkező bizonyításáig a végrehajtási ügyek nyilvántartásába feljegyzett tényadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az adat törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A végrehajtási ügyek nyilvántartásában feltüntetett tényadatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki a tényadatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

(10) A végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít

a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,

b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásába történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,

c) a végrehajtási ügyek nyilvántartásából történő adatigénylés teljesítéséről az adatigénylő, az adattovábbítás időpontja, az ahhoz megadott adatok és a szolgáltatott adatok megjelölésével,

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(11) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.

(12) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait a kamara az (5) bekezdés szerint eljárva továbbíthatja.”

68. § A Vht. a 253/F. §-t követően a következő 253/G. §-sal egészül ki:

„253/G. § (1) A kamara naplót készít a kézbesítési rendszer működéséről a következő adatokkal:

a) üzemben tartási idő,

b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének ténye az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,

c) a rendszer által automatikusan elvégzett műveletek, a művelet és az időpontja feltüntetésével,

d) az üzemzavar terjedelme és időtartama,

e) az iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítése az iratokba betekintő nevének és címének, az iratbetekintés jogalapjának, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést engedélyező személy nevének feltüntetésével,

f) a naplóból történt adatszolgáltatás a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(3) A napló adatairól megkeresésre annak a bíróságnak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, terrorizmust elhárító szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a végrehajtó tevékenységének felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(4) A kamara a felhasználók számára az interneten közzéteszi a kézbesítési rendszer működésének és felhasználóként történő igénybevételének technikai feltételeit (felhasználási szabályzat); a felhasználási szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.”

69. § (1) A Vht. 270. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elsőfokú fegyelmi bíróságként működik

a) a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Fővárosi, a Kecskeméti, a Székesfehérvári, az Egri, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék illetékességi területére kiterjedő jogkörrel,

b) a Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Pécsi, a Győri, a Kaposvári, a Szekszárdi, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék illetékességi területére kiterjedő jogkörrel, és

c) a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Gyulai, a Miskolci, a Szegedi, a Debreceni, a Szolnoki és a Nyíregyházi Törvényszék illetékességi területére kiterjedő jogkörrel.

(3) Másodfokú fegyelmi bíróságként a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el.”

(2) A Vht. 270. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elsőfokú fegyelmi bíróságként a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el.”

70. § (1) A Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara közgyűlése a végrehajtók közül 4 évre a Budapest Környéki és a Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz 7-7, a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz 6 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg.”

(2) A Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara közgyűlése a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 20, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg.”

(3) A Vht. 271. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vizsgálóbiztosnak azt a végrehajtót lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves végrehajtói gyakorlata van, feltéve hogy vele szemben nincs kizáró ok [275. § (1) bek. a) pont].

(3) A vizsgálóbiztosi tisztség megszűnik

a) a megválasztás időtartamának lejártával,

b) a végrehajtói szolgálat megszűnésével,

c) a vizsgálóbiztosi tisztségről való lemondással vagy

d) ha a fegyelmi bíróság kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt - titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.”

71. § (1) A Vht. 272. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden törvényszék elnöke 1 fegyelmi bírót nevez ki 4 évre a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságba, a Kúria elnöke a másodfokú fegyelmi bíróságba 6 bírót a Kúria és az ítélőtáblák bírái közül ugyancsak 4 évre nevez ki.”

(2) A Vht. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„272. § (1) Az Országos Bírói Tanács - a törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria elnökének javaslatai alapján - a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságra 30, a másodfokú fegyelmi bíróságra 10 fegyelmi bírót nevez ki 4 évre. A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a fegyelmi bírák közül az Országos Bírói Tanács nevezi ki.

(2) Fegyelmi bíróvá nem nevezhető ki az a bíró, aki a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a szolgálati bíróság bírájává sem nevezhető ki.

(3) A fegyelmi bírói tisztség megszűnik:

a) a kinevezés időtartamának lejártával,

b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,

c) a fegyelmi bírói tisztségről való lemondással vagy

d) ha a fegyelmi bírót kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a fegyelmi bíróság - titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.”

72. § (1) A Vht. 273. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„273. § (1) A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt az elsőfokú fegyelmi bíróság székhelye szerinti törvényszék elnöke, illetőleg a Kúria elnöke előtt esküt tesznek.

(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem.” Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.”

(2) A Vht. 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi bíróság fegyelmi bíró és vizsgálóbiztos tagjai működésük megkezdése előtt az Országos Bírói Tanács előtt esküt tesznek.”

73. § A Vht. 274. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyelmi bíróság 3 fegyelmi bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.”

74. § A Vht. 275. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Fegyelmi bíróként, illetőleg vizsgálóbiztosként nem járhat el az,)

d) aki tisztségéből vagy hivatalából való felfüggesztés, illetve a bírói vagy végrehajtói szolgálat szünetelése folytán bíróként vagy végrehajtóként nem járhat el.”

75. § A Vht. 276. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi tanács határoz. Ha a kifogást az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a másodfokú fegyelmi bíróság tanácsa, ha pedig a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a Kúria elnöke határoz az elfogultsági kifogásról.

(3) Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke, a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén pedig az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki.”

76. § A Vht. a következő 305. §-sal egészül ki:

„305. § (1) E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb, igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: módosító törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a módosító törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban és fegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell. A 31/E. §-nak a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. december 31-ét követően előterjesztett végrehajtási kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az ingóság értékesítésére vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a módosító törvény hatálybalépését követően történik meg az árverési hirdetmény közzététele. Ha az ingóság árverésére vagy az ingóság árverési hirdetményének közzétételére már a módosító törvény hatálybalépése előtt sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre, valamint a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni.

(3) A lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítására és értékesítésére vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a módosító törvény hatálybalépését követően történik meg a becsérték közléséről történő tájékoztatás. Ha az ingatlan árverésére vagy az ingatlan árverési hirdetmény közzétételére már a módosító törvény hatálybalépése előtt sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre és a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni.

(4) E törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXIX. törvénnyel és a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a 2009. január 1-je előtt lefoglalt ingatlanokra vezetett végrehajtás során is alkalmazni kell.

(5) A végrehajtási kifogás előterjesztésére és elbírálására vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését követően megtett (elmulasztott) végrehajtói intézkedés ellen előterjesztett végrehajtási kifogás esetében kell alkalmazni. A bírósági végrehajtó a fél vagy más érdekelt részére a módosító törvény hatálybalépését követően első alkalommal kézbesítendő iratban feltünteti a módosító törvénnyel megállapított, a végrehajtási kifogás előterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezésekről szóló tájékoztatást.

(6) A végrehajtási ügyek nyilvántartása a 2012. szeptember 1-jétől szolgáltatott és nyilvántartott tényadatok fennállását tanúsítja hitelesen, a 2012. szeptember 1-jét megelőzően szolgáltatott és nyilvántartott adatok tekintetében a kamara által kiállított tanúsítvány tájékoztatást tartalmaz a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól; az erről szóló tájékoztatást a tanúsítvány tartalmazza.

(7) Az elektronikus kapcsolattartásra köteles felek 2012. június 30-áig kötelesek bejelenteni a 35/D. § (1) bekezdésében foglalt adataikat a bírósági végrehajtónak, és bemutatni az adatok igazolására szolgáló iratokat.

(8) A Pest Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztségének, elnöki, elnökhelyettesi megbízatásának megszűnéséig - a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, illetve elnöke, elnökhelyettese. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói, vizsgálóbiztosi, elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig - a Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, elnöke, elnökhelyettese. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói, vizsgálóbiztosi, elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig - a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, elnöke, elnökhelyettese. A Legfelsőbb Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott elnök és elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói vagy elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig - a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, illetve elnöke, elnökhelyettese. A 2012. január 1-je előtt fegyelmi bíróvá megválasztott önálló bírósági végrehajtó fegyelmi bírói tisztsége 2012. január 1-jén megszűnik, a folyamatban lévő fegyelmi ügyek intézésére a fegyelmi bíróság elnöke új tanácsot jelöl ki. Az új tanács kijelölése a módosító törvény hatálybalépése előtt már megtett eljárási cselekmények hatályát nem érinti.

(9) A Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság és a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság 2012. március 14-én megszűnik; a 2012. március 14-én folyamatban lévő fegyelmi ügyeket a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz kell áttenni, az áttétel a már megtett eljárási cselekmények hatályát nem érinti. A 2012. március 15. napját megelőzőn vizsgálóbiztossá kinevezett önálló bírósági végrehajtó 2012. március 15-étől - a vizsgálóbiztosi tisztségének a 271. § szerinti megszűnéséig - a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság vizsgálóbiztosa. A 2012. március 15-ét megelőzően az elsőfokú bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságra fegyelmi bírónak kinevezett bíró 2012. március 15-étől - a fegyelmi bírói tisztségének a 272. § szerinti megszűnéséig - a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája.

(10) A Kúria elnöke a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság teljes létszámának biztosítása érdekében a fegyelmi bírák kinevezéséről 2012. január 31-éig dönt. Az Országos Bírói Tanács a fegyelmi bíróságok teljes létszámának biztosítása érdekében a fegyelmi bírák kinevezéséről első alkalommal 2012. május 31-éig dönt.”

77. § (1) A Vht. 307. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

d) a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványára és nyilvántartására, a kamara által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére, a kamara igazgatási jellegű feladatainak ellátására, továbbá - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításért járó költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(2) A Vht. 307. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

g) a végrehajtási ügyvitelre, pénzkezelésre és statisztikára vonatkozó szabályokat, valamint a végrehajtási kérelem előterjesztésére szolgáló végrehajtható okirat nyomtatványok adattartalmát,”

(3) A Vht. 307. § (2) bekezdés n) és o) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

n) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díját, a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért felszámítható díjat, az önálló bírósági végrehajtó által a felvilágosításra jogosult részére kiadott másolatért felszámítható költségtérítést, a végrehajtási kifogás előterjesztésével egyidejűleg letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegét, valamint ezek megfizetésének módját,

o) az elektronikus árverési rendszer és a kézbesítési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére, biztonsági követelményeire és felhasználói szabályzatának kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.”

78. § A Vht.

a) 16. § i) pontjában a „bármelyik közjegyző” szövegrész helyébe „az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző” szöveg,

b) 31/E. § (3) bekezdésében a „végrehajtás elrendeléséért” szövegrész helyébe a „végrehajtási kérelem előterjesztéséért” szöveg,

c) 31/E. § (3) bekezdés a) pontjában a „végrehajtás elrendelése” szövegrész helyébe a „végrehajtás elrendelése iránti kérelem” szöveg,

d) 31/E. § (3) bekezdés b) pontjában a „biztosítási intézkedés elrendelése” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem” szöveg,

e) 47. § (2) bekezdésében az „az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba” szövegrész helyébe az „a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba” szöveg,

f) 48. § (2) bekezdésében a „138/B. §” szövegrész helyébe a „140. § (6) bekezdése” szöveg,

g) 64. § (3) bekezdésében a „Vht. 165. § a)-e) pontjai” szövegrész helyébe a „Vht. 165. § (1) bekezdés a)-g) pontjai” szöveg,

h) 74. §-ában a „Mentes a végrehajtás alól” szövegrész helyébe a „Mentes a letiltás alól” szöveg,

i) 127/A. § (3) bekezdésében az „egynegyedére” szövegrész helyébe a „35%-ára” szöveg,

j) 131. § (2) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében az „elővásárlási jog” szövegrész helyébe az „előárverezési jog” szöveg,

k) 132/B. § (4) bekezdésében az „árverés” szövegrész helyébe az „ingóárverés” szöveg,

l) 134. § (1) és (3) bekezdésében az „egynegyedének” szövegrész helyébe a „35%-ának” szöveg, 134. § (2) bekezdésében az „egynegyedét” szövegrész helyébe a „35%-át” szöveg,

m) 140. § (1) bekezdésében a „szakértő becsüs véleménye” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértő szakvéleménye” szöveg, a „szakértő becsüs véleményének” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértő szakvéleményének” szöveg,

n) 150. § (1) bekezdésében és 151. § (2) bekezdésében a „visszatarthatja” szövegrész helyébe az „- a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja” szöveg,

o) 153. § (3) bekezdésében az „az adós” szövegrész helyébe az „az árverési vevő” szöveg,

p) 153. § (4) bekezdésében az „árverést” szövegrész helyébe az „árverés befejezését” szöveg,

q) 201/B. §-ában az „ideiglenes intézkedést” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedést” szöveg,

r) 223. § (3) bekezdésében a „6 hónapon belül” szövegrész helyébe a „3 hónapon belül” szöveg,

s) 250. § (2) bekezdés m) pontjában a „végrehajtó tagjait és a vizsgálóbiztosokat” szövegrész helyébe a „vizsgálóbiztosait” szöveg,

t) 254/D. § (6) bekezdésében a „közjegyzői irodával” szövegrész helyébe a „végrehajtói irodával” szöveg

lép.

79. § Hatályát veszti a Vht.

a) 10. § c) pontjában a „valamint a közjegyző letiltó és átutalási végzése,” szövegrész,

  Vissza az oldal tetejére