Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.27.)

2011. évi CLXXXIV. törvény

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

1. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A IV. Fejezet, valamint a IV/A. Fejezet rendelkezéseit és a 70/B. §-t a fegyveres szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.”

(2) A Hszt. 1. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell.”

(3) A Hszt. 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A XVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.”

2. § (1) A Hszt. 2. § t) pontja a következő mondattal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„Nem minősül átszervezésnek az sem, ha a fegyveres szerv egészét vagy az érintett szervezeti egységét más fegyveres szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más fegyveres szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztásának felsorolt jellemzői - így különösen a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása és helye, rendfokozata, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriája, fizetési fokozata, szolgálati rendje, vezényelhetősége - egyébként nem változnak;”

(2) A Hszt. 2. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

u) közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony:

ua) közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;

ub) kormányzati szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;”

(3) A Hszt. 2. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

z) rendészeti gyakorlat: a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idő, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján közigazgatási gyakorlatként elismert idő.”

3. § (1) A Hszt. 21. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.”

(2) A Hszt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.

(1b) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.”

4. § A Hszt. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

IV. Fejezet

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR

A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat- és hatásköre

29. § (1) A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

(2) Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik.

(3) Az MRK tagozata

a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-e) pont szerint elkülönülő résztestülete.

29/A. § (1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.

(2) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/B. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.

(3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttműködés rendjéről.

(4) Az MRK

a) ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben,

b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait,

c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

d) konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,

e) véleményét ki kell kérni

ea) szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,

eb) a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint

ec) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,

f) a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását,

g) feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,

h) kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,

i) megalkotja működési szabályait,

j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,

k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,

l) a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,

m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,

n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,

o) szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,

p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,

r) megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,

s) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe,

t) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,

u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

(5) A fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.

(6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést (döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

Az MRK szervezete, működése

29/B. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.

29/C. § (1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.

(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(3) A Közgyűlés feladata:

a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait, valamint a főtitkárt,

b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot,

c) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.

(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.

(5) A miniszter, az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(6) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.

(7) Az Elnökség tagjai:

a) az elnök, az alelnökök,

b) a főtitkár,

c) a PEB elnöke,

d) az EB elnöke.

(8) A PEB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen öt tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg.

(9) Az EB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként négy, összesen húsz tagból áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.

(10) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen öt alelnök segíti.

(11) A Közgyűlés által megválasztott főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.

(12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

(13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó -, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó - előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

(14) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK

a) szolgálati viszonyban álló taggal szemben

aa) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,

ab) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy

ac) megszünteti az etikai eljárást,

b) közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal szemben az a) pont aa) vagy ac) alpontjában foglaltakat alkalmazhatja.

A Közgyűlés tagjainak megválasztása

30. § (1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai és közalkalmazottai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhető közgyűlési tagnak az, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel.

(2) A Közgyűlés tagozatonként tíz, összesen ötven tagból áll.

Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása

30/A. § (1) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK tagja.

(2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát - polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot - a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki.

(3) Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. Az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - az MRK tagját szolgálati viszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya megszűnése esetén a nyilvántartásból törli.

(4) Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

(5) Az MRK tagja - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Alapszabályban meghatározottak szerint

a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének megválasztható,

b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és

c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a főigazgató engedélyével gyakorolhatja.

(7) Az MRK tagja köteles az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.

30/B. § (1) Az Iroda - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti tagozat - az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a következő adatokat tartja nyilván:

a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye,

b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata, valamint

c) a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye.

(2) A nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthető.

(3) A miniszter a rendőrséggel szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában.

Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok

30/C. § (1) Az MRK tisztségviselője legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező hivatásos állományú tag vagy közalkalmazott lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik

a) az MRK tagsági viszony megszűnésével,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával,

e) az Alapszabályban meghatározott más okból.

(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet

a) politikai párt tagja,

b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető,

c) aki más kamara tagja.

(4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.

(5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstől számított 15 napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

Az MRK és állami szervek kapcsolata

31. § (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintő - döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.

(3) Az MRK felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(4) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK

a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(5) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság

a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést, vagy

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.

(6) Az ügyészég és a bíróság az (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.

A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai

32. § (1) A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével működik. A konzultatív tanáccsal való együttműködésről a fegyveres szerveket irányító miniszterek és az MRK együttműködési megállapodást kötnek. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjét a fegyveres szervekkel vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente egy alkalommal kell összehívni.

(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak és közalkalmazottainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(5) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

(6) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztető fórum alapítását.”

5. § A Hszt. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

IV/A. Fejezet

A SZAKSZERVEZET

33. § (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(2) E törvény alkalmazásában

a) szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,

b) a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint

a fegyveres szervnél képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik.

33/A. § (1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.

33/B. § (1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.

(2) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.

(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

33/C. § (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.

(2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.

(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(5) A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel

34/A. § (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra tett álláspontját, illetve a tájékoztatásra adott válaszát legkésőbb 30 napon belül, indokolásával együtt közölni köteles.

(2) A szakszervezet a fegyveres szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.

(3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni.

(4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(5) A fegyveres szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintő körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

34/B. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 56. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.

(3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a fegyveres szervet.

34/C. § (1) Feladata ellátása érdekében a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább 10%-ának - de legalább 30 főnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a hivatásos állomány 34/B. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény nem vonható össze. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagja önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A fegyveres szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét.

(2) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali időben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat.

35. § Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztető fóruma is.”

6. § (1) A Hszt. 37/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,

b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátásának.”

(2) A Hszt. 37/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.”

(3) A Hszt. 37/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévő tagjának a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez az írásbeli hozzájárulását - amennyiben még nem adta meg - a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni.”

(4) A Hszt. 37/C. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok, adatok - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhetők.”

7. § A Hszt. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van. A hivatásos állomány tagjának véleményét azonban ebben az esetben is be kell előzetesen szerezni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni.”

8. § A Hszt. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez előírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidőben nem tett eleget.”

9. § (1) A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert

ba) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy

bb) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot önhibájából határidőben nem tette meg;”

(2) A Hszt. 56. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

d) megsérti a 18. § (2) bekezdés rendelkezéseit.”

(3) A Hszt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.”

(4) A Hszt. 56. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően hátrányosan nem befolyásolja.”

10. § A Hszt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, továbbá az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.”

11. § A Hszt. 59. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)

f) a részére előírt rendészeti alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettség meghatározott időben nem teljesítése”

(miatt.)

12. § A Hszt. 59/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alapján létrejövő kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.”

13. § (1) A Hszt. 63. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg,

b) a 66/A. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy

c) a 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.

(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést - a 66/A. § (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”

(2) A Hszt. 63. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)

c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,”

(3) A Hszt. 63. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)

d) a 66/A. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.”

14. § A Hszt. VII. Fejezete a következő alcímmel és 66/A-66/D. §-sal egészül ki:

A tartalékállomány

66/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha

a) a felmentésére az 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, továbbá az 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és

b) az 56. § (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott beosztást, munkakört nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnését követően is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,

b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és

c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel.

(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.

(4) Ha a tartalékállományban tartott (2) bekezdésben meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdő napjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, külön jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a fegyveres szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik

a) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,

b) megjelenés

ba) az állásközvetítő egyeztetésen,

bb) felvételi beszélgetésen, valamint

bc) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,

c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen történő részvétel,

d) a felajánlott - végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő - állás elfogadása.

(6) Nem minősül az (5) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományba helyezett nem fogadja el a részére felajánlott állást.

(7) A tartalékállományba helyezett végkielégítésre - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult.

(8) Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállományban tartásának a megszüntetését arra tekintettel, hogy a további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen megkezdődik, a tartalékállományban tartást - és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását - meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett a tartalékállományban tartás megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.

(9) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a fegyveres szerv megfizeti.

66/B. § (1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok - a fegyveres szerv országos parancsnoksága útján -, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az országos parancsnokság és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 11. számú melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.

66/C. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagját foglalkoztató fegyveres szerv országos parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja csak a főigazgató hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kérheti a tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét az is, akinek a 66/A. § (1) bekezdésében felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya és nem került sor a 66/A. § (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartására.

66/D. § Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 66/A-66/C. § szerint tartalékállományba helyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.”

15. § A Hszt. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati igazolványával igazolja. Ha jogszabály előírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni.”

16. § (1) A Hszt. a következő 70/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei

70/B. § (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

(2) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a fegyveres szerv közalkalmazottai tekintetében különösen az elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, előítéletektől való mentesség és az együttműködés.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.”

17. § A Hszt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.

(2) A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg.”

18. § A Hszt. a következő 72/B. §-sal és 72/C. §-sal egészül ki:

„72/B. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének, képesítésének megfelelő beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni.

(3) A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalaszthatja.

72/C. § Vezetői beosztásba történő kinevezéshez, valamint a vezetői munkakör ellátásához a külön jogszabályban meghatározott vezetőképzés (magasabb vezetőképzés) teljesítése szükséges.”

19. § A Hszt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére - a szolgálati érdek figyelembe vételével, a tervszerű előmenetel biztosítása érdekében - a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetőséget biztosítani. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.”

20. § A Hszt. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:)

„a) a beosztásához előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az előírt egyéb képzési követelményeket teljesítette;”

21. § A Hszt. 79. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja)

„c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig.”

22. § A Hszt. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nap. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.”

23. § A Hszt. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai is részt vehetnek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.”

24. § A Hszt. a következő XVIII/A. Fejezettel egészül ki:

„XVIII/A. Fejezet

A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállaló

210/A. § (1) A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalókra a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A fegyveres szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetőleg biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.

(3) A fegyveres szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.

(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a fegyveres szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.

(5) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.”

25. § A Hszt. a következő 264/G. §-sal egészül ki:

„264/G. § (1) A szenior állomány tagja - beleegyezése nélkül - szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát - ha a vezénylést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot - nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervnél történő szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely időtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan időre meghosszabbítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vezénylésre a 43. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a szenior állomány vezényelt tagjának illetményére, munkaidejére, foglalkoztatási feltételeire a 264/C-264/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

26. § A Hszt. XXVI. Fejezete a következő 341/E-341/G. §-sal egészül ki:

„341/E. § (1) Ha a szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítésére e törvény hatályba lépése előtt került sor, a hivatásos állomány tagja, valamint a közalkalmazott 2012. január 1-jén az MRK tagjává válik.

(2) Az MRK Közgyűlés tagjainak megválasztásával, az alakuló közgyűlés előkészítésével és lebonyolításával összefüggő feladatok ellátására 15 tagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és Elnökét a rendészetért felelős miniszter jelöli ki.

(3) Az MRK Előkészítő Bizottság 2012. január 31-ig tartja meg az alakuló ülését. Az Előkészítő Bizottság ügyrend alapján, a Közgyűlés megalakulásáig működik.

(4) Az Előkészítő Bizottság feladatai:

a) elkészíti - e törvény keretei között - az ideiglenes választási szabályzatot;

b) az ideiglenes választási szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja a Közgyűlés tagjainak megválasztását,

c) javaslatot tesz az Alapszabályra.

(5) 2012. február 15-ig a fegyveres szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a vele szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek adatairól (családi és utónév, munkáltató megnevezése, székhelye) értesítést küld az MRK Előkészítő Bizottságának, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi állományuk létszámáról értesítik az MRK Előkészítő Bizottságát.

(6) Az MRK 2012. június 30-ig alakuló közgyűlést tart, amelynek összehívásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az MRK elnökét és alelnökeit, az MRK főtitkárát, a PEB elnökét és tagjait, az EB elnökét és tagjait.

(7) Az Előkészítő Bizottság által elkészített ideiglenes választási szabályzat a Közgyűlés megalakulását követő 30. napon hatályát veszti.

(8) A Közgyűlés megalakulásával kapcsolatos költségeket a Belügyminisztérium fejezet tartalmazza.

341/F. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja havonta 14 000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult, amelyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.

341/G. § (1) A hivatásos állomány tagját kérelmére a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni, ha

a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,

b) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel, és

c) részére a fegyveres szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem biztosítható.

(2) A hivatásos állomány érintett tagja az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományba helyezés időtartamára a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A rendelkezési állomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a rendelkezési állományba tartozó biztosítási jogviszonyban áll.”

27. § (1) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

„l) a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e vizsgák alóli mentesítést;

m) a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány működtetésre vonatkozó szabályokat;

n) a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselői kártya alkalmazásának szabályait.”

(2) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„13. a fegyveres szerv tiszti beosztásainak betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési, valamint vezetőképzési rendszerét;”

28. § A Hszt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„343. § A 91. §, a 95/A. § és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja.”

29. § (1) A Hszt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Hszt. 3. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A Hszt. e törvény 3. melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.

(4) A Hszt. e törvény 4. melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.

(5) A Hszt. e törvény 5. melléklete szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.

30. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 149. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„149. § A Hszt. 6/B. számú mellékletében a „budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi tűzoltó parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fővárosi polgári védelmi igazgató” szövegrész helyébe a „budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi illetékességű hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, a katasztrófavédelem országos főfelügyelői, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói” szöveg lép.”

31. § (1) A Hszt.

a) preambulumában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „alkotmányos” szövegrész helyébe a „törvényes” szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében az „a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához” szövegrész helyébe a „a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához” szöveg,

c) 42. § (2) bekezdés l) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 55. § (1) bekezdésében a „továbbá az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakot” szövegrész helyébe a „valamint a váratlan támadás időszakát” szöveg,

e) 105. § (1) bekezdésében az „a törvényes magyar pénznemben” szövegrész helyébe a „Magyarország hivatalos pénznemében” szöveg,

f) 127. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság elnökének” szövegrész helyébe a „köztársasági elnöknek” szöveg

lép.

(2) A Hszt.

a) 2. § d) pontjában a „köztisztviselőként foglalkoztatott” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőként foglalkoztatott” szöveg,

b) 2. § m) pontjában a „továbbá közszolgálati jogviszonyba,” szövegrész helyébe a „továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba,” szöveg,

c) 37. § (7) bekezdésében a „közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra” szöveg,

d) 37/B. § (1) bekezdésében a „vagy tartható fenn” szövegrész helyébe a „vagy az 56. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn” szöveg,

e) 42. § (2) bekezdés h) pontjában az „az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,” szövegrész helyébe az „a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél,” szöveg

f) 42. § (2) bekezdés i) pontjában az „ügyészségnél,” szövegrész helyébe az „ügyészi szervezetnél,” szöveg,

g) 43/A. §-ában „az ügyészséghez” szövegrészek helyébe „az ügyészi szervezethez” szöveg,

h) 53. § d) pontjában a „közszolgálati vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti” szöveg,

i) 56. § (2) bekezdés a) pontjában az „ellátására, alkalmatlanná” szövegrész helyébe az „ellátására alkalmatlanná” szöveg,

j) 58. § (1) bekezdés c) pontjában „a terhesség ideje” szövegrész helyébe „a várandósság ideje” szöveg,

k) 59/A. §-át megelőző alcímben a „Közszolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti” szöveg,

l) 59/A. § (1) bekezdésében a „vagy a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, illetve a közalkalmazotti” szöveg, a „közszolgálati, vagy” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy” szöveg,

m) 70. § (1) bekezdés c) pontjában „a terhességgel összefüggő” szövegrész helyébe „a várandóssággal összefüggő” szöveg,

n) 86. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhessége megállapításától” szövegrész helyébe a „várandóssága megállapításától” szöveg,

o) 95. § (1) bekezdésében a „terhes, illetve” szövegrész helyébe a „várandós, illetve” szöveg,

p) 100. § (4) bekezdésében a „köztisztviselői illetményalap” szövegrész helyébe a „köztisztviselőkre vonatkozó illetményalap”, 118. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 245/H. § (2) bekezdésében az „a köztisztviselői illetményalap” szövegrész helyébe az „az illetményalap” szöveg,

r) a 327. §-ában a „közszolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti” szöveg,

s) 328. § (4) bekezdésében a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati” szöveg,

t) 4. számú mellékletének 5. pontjában a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg, valamint

u) 7. mellékletének III. pontjában a „közszolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti” szöveg

lép.

32. § (1) Hatályát veszti a Hszt. 44. § (1) bekezdés h) pontja, 44. § (3) bekezdése, 281. § (2)-(5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Hszt. 39. § (1) bekezdésében az „ , illetve fogadalmat „ szövegrész, a 39. § (3) bekezdésében az „, illetve fogadalom” szövegrész, a 45. § (1) bekezdésében az „- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével -” szövegrész, valamint a 170. § a) pontjában a „munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó előleget,” szövegrész.

(3) Hatályát veszti a Hszt.

a) 341/E. §-a,

b) 341/F. §-a, valamint

c) 341/G. §-a.

2. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

33. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) a következő 66/A. és 66/B. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának a közigazgatási szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez - kivéve a 17. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentést -, valamint a kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a kihelyezéséhez, valamint az átirányításához, ha ez a köztisztviselő más munkahelyre való beosztásával jár.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során legfeljebb egy köztisztviselőt jogosult megjelölni. Amennyiben a közigazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy köztisztviselőt megjelölni.

(3) A szakszervezet akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult köztisztviselő helyett másik köztisztviselőt megjelölni, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya vagy tisztsége megszűnt.

(4) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a közigazgatási szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli az államigazgatási szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

66/B. § (1) Feladata ellátása érdekében a közigazgatási szerv köztisztviselői közül legalább 10%-ának - de legalább harminc fő köztisztviselőnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a 66/A. § (2) bekezdése szerint megjelölt köztisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze. Ezen túlmenően a munkáltatóval való konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a köztisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A közigazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.

(2) A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.

(3) A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a közigazgatási szerv a köztisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a közigazgatási szerv és a köztisztviselő erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.

(4) A 66/A. és 66/B. §-ban a szakszervezet számára biztosított jogok a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező helyi szakszervezetet illetik meg. E törvény alkalmazásában közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet az a szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a közigazgatási szervnél képviseletére jogosult szervet működtet, illetve tisztségviselővel rendelkezik.”

(2) A Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]

„a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21. § (2)-(5) bekezdését, 22. § (1) és (2) bekezdését, a 24. § (1) bekezdését, 26-27. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 90. § (1)-(4) és (6) bekezdését, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és a (4) bekezdését, 120-121. §-át, 123-124/A. §-át, 125. §-ának (1) bekezdését a b) pont kivételével, valamint (2)-(5) bekezdését, 126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;”

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

34. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 13. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a 4-12. §-ban foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a közalkalmazott illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a közalkalmazott erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.”

4. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

35. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 10. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A Ktv. 66/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyának az államigazgatási szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez - kivéve a 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentést -, valamint - a Ktv. 66/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül - a kormányzati érdekből történő kirendeléséhez is.”

5. Záró rendelkezés

36. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép hatályba és 2013. január 1-jén hatályát veszti.

(2) Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2-12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 15-24. §, a 26-28. §, a 29. § (1)-(4) bekezdése, a 31. §, a 32. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 33-35. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 25. § 2012. január 2-án lép hatályba.

(4) Az 1. § (2) bekezdése, 13. § (1) és (3) bekezdése, a 14. § és a 29. § (5) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 32. § (3) bekezdés

a) a) pontja 2012. július 1-jén,

b) b) pontja 2012. december 31-én,

c) c) pontja 2012. szeptember 1-jén

lép hatályba

(6) Nem lép hatályba a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LII. törvény

a) 3. §-ának a Ktjv. 8/A. § (4) bekezdését és 8/B. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése,

b) 8. §-ának a Ktjv. 58/B. és 58/C. §-át megállapító rendelkezése,

c) 18. § (1) bekezdés e) pontja.

1. melléklet a 2011. évi CLXXXIV. törvényhez

2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

Táblázat
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről

A B C D E
1. A munkáltatói jogkör gyakorlója
2. A hatáskör területe A munkáltatói intézkedés tartalma miniszter országos parancsnok a bűnmegelőzési és
bűnfelderítési
feladatokat ellátó,
valamint
a terrorizmust elhárító
szerv
vezetője
3. Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések Hivatásos állományba vétel
4. - tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
5. - főtiszt, tiszt esetében X
6. Szolgálati viszony megszüntetése
7. - tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
8. - főtiszt, tiszt esetében X
9. Szolgálati viszony szüneteltetése
10. - tábornok esetében X
11. - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X X
12. Hivatásos állományba visszavétel
13. - tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
14. - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
15. Rendfokozatot érintő döntések Első tiszti kinevezés X
16. Magasabb
rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés
17. - tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz X
18. - ezredesi előléptetés X
19. - főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése X X X
20. Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása X
21. Beosztásba történő kinevezés
22. - országos
rendőrfőkapitány
kinevezésére,
felmentésére,
megbízására vonatkozó
előterjesztés a
miniszterelnökhöz
X
23. - a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz X
24. - tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X
25. - ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X X X
26. - tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
27. - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
28. Fegyelmi hatáskörök Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása
29. - tábornokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz X
30. - főtiszt, tiszt esetében X X rendfokozatot érintő
31. Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása
32. - tábornok esetében X
33. Vezényléssel
kapcsolatos
intézkedések
- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történő vezénylése X
34. - tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylése X
35. vezénylés más szervhez X X
36. 49/A. § szerinti vezénylés X
37. Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés
38. - tábornok esetében X
39. - főtiszt, tiszt esetében X X X
40. - zászlós, tiszthelyettes esetében X X
41. Egyéb döntések Egyenruha-viselési jog megvonása
42. - tábornok esetében X
43. Illetmény nélküli szabadság engedélyezése
44. - tábornok esetében X
45. Elhunytak minősítése
46. - hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X
47. - a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás X X
48. Elismerések adományozása
49. - kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz X
50. - miniszteri elismerések odaítélése X
51. Összeférhetetlenség feloldása X
52. Ágazati Érdekvédelmi Tanáccsal történő egyeztetés X

2. melléklet a 2011. évi CLXXXIV. törvényhez

„3. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

A fegyveres szerv hivatásos állományának esküje

Az eskü szövege:

„Én.................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

3. melléklet a 2011. évi CLXXXIV. törvényhez

„9. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

Nyilatkozat a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez

Hozzájárulok, hogy az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37/A-37/C. § alapján elrendelt ellenőrzés során megvizsgálják.

(Kelt, dátum)

............................................

aláírás, lakcím”

4. melléklet a 2011. évi CLXXXIV. törvényhez

„10. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

ADATLAP
a hivatásos szolgálati viszonyt létesítő személy kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez

I. A jelentkező személyi adatai
Családi neve:
Utóneve:
Előző neve (születési név):
Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország)
Születési ideje (év, hó, nap)
Anyja születési neve:
Állampolgársága:
Állandó lakhelye (irányítószámmal):
Tartózkodási helye (irányítószámmal):
Lakás telefon (körzetszámmal):
Munkahelyi telefon (körzetszámmal):
Mobil telefon:
E-mail cím:
II. Családi állapotra vonatkozó adatok
  Vissza az oldal tetejére