Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.28.)

2011. évi CLXXXVIII. törvény

Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés Magyarország 2012. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE

1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2012. évi

a) bevételi főösszegét 14 340 947,1 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 14 917 107,8 millió forintban,

c) hiányát 576 160,7 millió forintban állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

1. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

3. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

II. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

2. A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2012. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, valamint a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjának kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen

a) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat szerzése támogatására,

b) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,

c) az Országgyűlési Biztosok Hivatala szervezeti átalakítása következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

d) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,

e) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire.

(3) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 4. Munkavállalók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja alcímen a magánszféra foglalkoztatottjai esetén az esetleges nominális bércsökkenést ellensúlyozó kompenzáció kifizetésére.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából átcsoportosítson a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 4. Központosított előirányzatok cím, - 5. mellékletben szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre -, amennyiben a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(5) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1), (3) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatott magánszemély és e körben foglalkoztatott házas-, vagy élettársa, továbbá a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők a 2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas-, vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

3. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A 2012. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre, értékpapír-kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult.

(2) A 2012. évben Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012. évben 25,0 millió forint,

b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012. évben 25,0 millió forint,

c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2012. évben 25,0 millió forint,

d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2012. évi összesített bruttó forgalmi értéke - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 5000,0 millió forint lehet.

(4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében PPP konstrukcióban létrehozott és az állam által megvásárolt, átadott sportlétesítmények (tornatermek, tanuszodák, sportcsarnokok) összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba.

(5) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és az 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcím-csoporton kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak megemelését.

(6) A MiG-29-es repülőgépek, a Mi típusú helikopterek, az L39 típusú repülőgépek és a T72 típusú harcjárművek értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2012. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára használhatja fel. A 2012. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím, 3. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal alcím bevételeként kell elszámolni.

(7) A Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó - Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

(8) A korábban egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó - Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célú beruházások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

(9) Az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege mértékéig az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető.

6. § (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 4200,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.

(2) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - túlléphető.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

7. § (1) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő 800,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.

(2) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - különösen indokolt esetben túlléphető.

8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2012. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni. 2012. évben a bevételből 3 millió eurónak megfelelő forint a fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozásra használható fel, amelynek kiadását a Külügyminisztérium fejezet 5. cím, 22. Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés alcím terhére kell teljesíteni, és az alcímen belül külön jogcím-csoporton kell elszámolni. E kiadás összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető. Az Üht. 8. § (3) bekezdés szerinti kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel 50%-át a (4) bekezdésben szereplő előirányzaton kell elszámolni.

(3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt, valamint az Üht. alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Üht. alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételnek az Üht. 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználásához a (4) bekezdés szerint létrehozott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje.

9. § (1) A 2012. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Színház Zrt., a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding Zrt., a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft., a Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. és a MÁV Start Zrt. 5000,0 millió forint összeghatárig az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős vagy vagyonkezelési szerződés alapján történő tulajdonosi joggyakorlás esetén a vagyonkezelő miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány határozatban adott jóváhagyásával jogosult

a) hitel, kölcsön felvételére,

b) kezesség és garancia vállalására,

c) értékpapír vásárlására,

d) váltó kibocsátására és elfogadására,

e) kötvény kibocsátására,

f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés kötésére.

(2) Az állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és az 54. § szerinti hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás mindaddig vonatkozik az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaságokra, amíg azok - közvetlen vagy közvetett - többségi állami tulajdonban vannak.

4. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1316,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 20 730,5 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 333,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2012. évben befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) A Magyar Energia Hivatal 1575,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A fővárosi, megyei kormányhivatalok (fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala) 5837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2012. december 20-áig teljesíteni kell.

11. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 forint/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2012. január 1-jétől 437 300 forint.

(4) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(5) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év.

12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. melléklet 15. pontjában és 16. pont a)-e) alpontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)-d) alpontjában, továbbá a 8. melléklet I. rész 1-5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. melléklet 15. pontja, a 16. pont a)-d) alpontja és a 16. pont ea) alpontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Ha a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító szervtől igényelheti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.

13. § (1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok beszedéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(2) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 23-24. alcímhez tartozó jogcím-csoport és a 30. alcím 26. jogcím-csoport költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.

5. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések

14. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 6967,0 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések fejezet részére.

(3) A Start-munka program megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 132 182,5 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 50 000,0 millió forint költségvetési támogatás. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2011. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak 2012. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is.

(4) A Start-munka programok dologi és felhalmozási kiadásairól a Kormány egyedi döntéssel határoz.

(5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben 2000,0 millió forint egyenlegtartási és kockázatkezelési keret kerül kialakításra, amely felhasználható a TÁMOP programok megvalósulásával összefüggésben az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján.

(6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási előirányzat terhére 2012. évben a szakképzési hozzájárulásból 100 millió forintot kell biztosítani a Bethlen Gábor Alap részére a határon túli magyarok szakképzésének, felsőoktatásának és felnőttképzésének a támogatására.

15. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012. évi forrásai terhére a (2) bekezdésben foglaltak, az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program finanszírozása, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (4a)-(7) bekezdései szerinti, valamint nemzetközi szerződésen, illetve nemzetközi kötelezettséget keletkeztető külön jogszabályon alapuló, így különösen Magyarország európai uniós tagságából következően vállalt feladatok kivételével új kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható.

(2) A megelőző években 2012. évi kifizetésre vállalt, de meghiúsult támogatások erejéig és tárgyévi kifizetéssel vállalható új kötelezettség.

6. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

16. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2012. évi

a) bevételi főösszegét 2 749 626,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 749 626,0 millió forintban,

c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.

17. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

18. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója gyakorolja.

(2) Az ONYF havonta átutalást teljesít a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím,

a) 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére E. Alapnak átadott pénzeszköz alcím előirányzatból az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) részére,

b) 6. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz alcím előirányzatból a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap cím részére

az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig.

7. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

19. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2012. évi

a) bevételi főösszegét 1 700 067,9 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 735 412,1 millió forintban,

c) hiányát 35 344,2 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.

20. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímei előirányzatainak megemelésére.

21. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 6. jogcímei között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.

22. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím, valamint az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímeire átcsoportosítsa azzal a feltétellel, hogy a 2. és 5. jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcím-csoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoportok jogcímeire átcsoportosítást hajtson végre a költségvetési folyamatok figyelembevételével.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelje az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

a) 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással,

b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással

kapcsolatos ellenőrzésekből eredő - az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím előirányzaton befolyt - bevételek összegével.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.

23. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

24. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 6000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcím-csoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvényben meghatározott juttatás kiadásaira szolgál.

25. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 183,1 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

8. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

26. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és,

b) az Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I-VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím

ba) 5. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai,

bb) 7. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása alcím előirányzatai,

bc) 8. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása alcím előirányzatai,

c) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatai

csökkentésére,

kivéve az államháztartásról szóló törvényben meghatározott az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából hozott kormányzati intézkedéseket, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítását.

9. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai

27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, amelyről a Magyarország 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell számolnia.

(2) A 4. § (2) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, a 20. cím, 5. alcím, 10. Nemzeti agrár kárenyhítés jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím között átcsoportosítást hajtson végre, figyelemmel a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról törvényben foglaltakra is.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelemért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 2. Oktatási, kulturális és sport PPP programok jogcím-csoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, a 20. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munka program előirányzata és a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 7. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím között pénzeszközt adjon át, amennyiben ezt a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámának, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számának év közbeni alakulása indokolttá teszi.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 20. cím 46. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás alcím és a 20. cím 47. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció alcím előirányzatai között.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjét, hogy Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 1. Állami kitüntetések jogcím-csoport terhére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára.

(10) A Miniszterelnökség fejezet, 4. Országvédelmi Alap cím és az Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. Kamat kockázati tartalék cím kiadási előirányzatait, valamint az 1. mellékletben szereplő Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék előirányzatokat 2012. év szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy határozatban döntsön a (10) bekezdés szerinti kiadási előirányzatok felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerinti, 2012. szeptember 30-ig benyújtandó jelentésben szereplő, 2012. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembe vételével - nem haladja meg a GDP 2,5%-át.

(12) A Kormány (11) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

a) a 2012. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,

b) a 2012. évre várható EDP-hiány, és

c) a 2012. évre várható államadósság

alakulását, továbbá javaslatot tesz a (10) bekezdés szerinti kiadási előirányzatok felhasználásának céljára és ütemezésére.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnökség fejezetet, valamint a Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról intézkedjenek.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy a Bíróságok fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Bíróságok cím javára.

(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 24. Céltartalékok cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja alcímről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 21. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap cím, 4. Különféle jogcímen adott térítések alcímen belül létrehozandó, Gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja jogcím-csoport javára átcsoportosítson.

(16) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet terhére a 2012. évben a Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 2. MTA Könyvtára címen belül létrehozandó külön alcím részére az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program finanszírozására 1 426,0 millió forintot csoportosítson át.

(17) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 2011. december 31-én megyei önkormányzati fenntartásban volt intézményeket érintő támogatások 2012. évi üteme alapján a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 8. Címzett és céltámogatások cím és 9. Vis maior támogatás cím terhére átcsoportosítást hajtson végre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények alcím és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. Gyógyító-megelőző ellátás intézetei alcím javára.

(18) Az Országgyűlés felhatalmazza az Országgyűlés fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy az Országgyűlés fejezet, 4. cím 9. Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építése alcím, a 10. Látogatóközpont kialakítása alcím, továbbá a 11. A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója alcím terhére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Országgyűlés Hivatala cím javára.

(19) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet terhére a 2012. évben a Közigazgatási és Igazságügyi fejezet, 1. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazgatása cím részére a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács működésének finanszírozására 30 millió Ft-ot csoportosítson át.

(20) A Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 11. Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék címről a Kormány a (11) bekezdés szerinti, a kiadási előirányzat felhasználását jóváhagyó döntése esetén

a) legfeljebb 2500,0 millió forint az 5. melléklet 9. Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása előirányzaton,

b) legfeljebb 5000,0 millió forint az 5. melléklet 13. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések előirányzaton,

c) legfeljebb 2000,0 millió forint az 5. melléklet 15. A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása előirányzaton,

d) legfeljebb 1500,0 millió forint az 5. melléklet 16. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása előirányzaton,

e) legfeljebb 500,0 millió forint az 5. melléklet 17. Egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása előirányzaton, és

f) legfeljebb 500,0 millió forint az 5. melléklet 18. Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása előirányzaton

használható fel.

28. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2012. november 28-áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Ha 2012. június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-módosítás engedélyezhető.

III. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

29. § A kincstár az E. Alap részére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából, A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatából és a 27. § (15) bekezdésben kapott felhatalmazás szerint létrehozásra kerülő előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

30. § (1) Az Ny. Alap részére A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz-átadás jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

a) január-november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

b) december hónapban az a) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik.

(2) Amennyiben az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a Kincstár intézkedik a többlet összegének a központi költségvetés részére történő visszautalásáról, amely az (1) bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI

10. A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

31. § (1) Az Országgyűlés a települési önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásának jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. mellékletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásait a 6. melléklet szerint állapítja meg.

(4) A helyi önkormányzatokat és társulásaikat feladatmutató alapján megillető normatív hozzájárulások és támogatások előirányzata a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzata terhére nő, illetve javára csökken az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerinti igénylés, lemondás alapján, a 32. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(5) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter

a) az államháztartásért felelős miniszter és a támogatás jellege szerint feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet 4. Központosított előirányzatok cím és 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzatok között,

b) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzata és az 5. cím, 1. alcím, 2. Megyei önkormányzati tartalék jogcím-csoport, az 5. cím, 2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcím, az 5. cím 3. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja alcím, - ha a 27. § (7) bekezdésében foglalt átcsoportosításra nincs lehetőség - a 7. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím, a 8. Címzett és céltámogatások cím és a 9. Vis maior támogatás cím előirányzatai között

átcsoportosíthat.

32. § (1) Az Országgyűlés - a 31. § (2) bekezdésében foglaltakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg

a) központosított előirányzatként az 5. mellékletben meghatározott, a helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra,

b) az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató települési önkormányzatok részére a 7. mellékletben foglalt részletezés szerint,

c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, a 2012. évi új induló beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára,

d) vis maior támogatásra,

e) a megyei önkormányzatok működésének támogatására a 12. mellékletben foglalt részletezés szerint.

(2) Ha a 12. §, illetve a 38. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett települési önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. melléklet és a 8. melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(3) Ha a települési önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem más települési önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 12. §, illetve a 38. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. A feladatátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt, a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék jogcím-csoport előirányzatát növeli.

(4) A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatása - az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokon felül, központosított előirányzatként - a nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti rendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatából vehető igénybe azzal, hogy a támogatások igénylése során és a döntéshozatali eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a szekszárdi Német Színház a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy támogatási előirányzatának időarányos részével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 6. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása cím előirányzata csökken, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 20. cím, 8. alcím, 4. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása jogcím-csoport előirányzata pedig megnő.

33. § (1) Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint meghatározott, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. melléklet 3., 6., 8. és 11-16. pontja, valamint a 8. melléklet I. rész 1-5. pontja, II. rész 2-3. pontja és III. része szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2012. január 31-éig a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások számára elérhetővé teszi a helyi önkormányzatokat, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - megillető normatív hozzájárulások és támogatások, településre kimutatott helyben maradó személyi jövedelemadó, valamint települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése összegét.

11. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

34. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakóhely szerint az adózók által 2010. évre bevallott - a NAV által a települési önkormányzat közigazgatási területére kimutatott - személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.

(2) A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a a települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

12. Az illetékek és más bevételek szabályozása

35. § (1) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a megyei jogú városi önkormányzatokat az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel 47%-a illeti meg, csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 8,5%-ot kitevő költséggel.

(2) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a Fővárosi Önkormányzatot az illetékességi szabályok szerint a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén képződő illetékbevétel 23%-a illeti meg, csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 4%-ot kitevő költséggel.

(3) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevétel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken felül fennmaradó része a központi költségvetést illeti meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti illetékbevételt a kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok települési önkormányzatai pénzforgalmi számláira.

(5) Amennyiben az illetékbevételek felosztását és átutalását követően a NAV által végzett elszámolás alapján illeték-visszakövetelés keletkezik, akkor a NAV jelzése alapján a kincstár a tárgyhónapban átutalandó illetékbevételeket a visszakövetelés - (1) és (2) bekezdések alapján a Fővárosi Önkormányzatra és a megyei jogú városok települési önkormányzataira jutó - összegéig, annak kiegyenlítéséig csökkenti.

(6) A megyei önkormányzatok részére 2012. január 1-je előtt átutalt illetékbevételhez kapcsolódó illeték-visszakövetelést a NAV a tárgyhónapban kimutatott, a központi költségvetést megillető illetékbevétel terhére számolja el.

36. § (1) A települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(2) A települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 40%-a - függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv szabta ki jogerősen - a települési önkormányzatot illeti meg. A közterület-felügyelő által a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság teljes összege az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

13. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

37. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, normatív alapú ápolási díj, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, adósságcsökkentési támogatás és lakásfenntartási támogatás esetében:

a) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, úgy a január hónapban járó előleg folyósítása - külön jogszabályban meghatározott módon - igénylés nélkül történik;

b) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, úgy első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv az 5. melléklet 7. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(3) Az 5. melléklet 5. pontja, 7. pont a) alpontja és 11. pont a)-d) alpontja, a 7. melléklet, a 8. melléklet I. rész 1-5. pontja, II. rész 2. és 3. pontja és III. része, valamint a 12. melléklet alapján számított előirányzatok folyósítása az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint nettó finanszírozás keretében történik.

(4) A Kincstár az Esztergom Város Önkormányzata számára folyósítandó, a helyi önkormányzatokat megillető támogatások, hozzájárulások és a 34. § (1) bekezdése szerinti átengedett személyi jövedelemadó adott havi összegéből a nettó finanszírozás során havonta levonja A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 2. Esztergom Város Önkormányzata átadott intézményekkel kapcsolatos költségvetési befizetései alcímű előirányzat 1/12-ed részét.

(5) Ha az Esztergom Város Önkormányzatát az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegre nem nyújtanak fedezetet, a különbség mértékéig a Kincstár beszedési megbízást nyújt be az önkormányzat fizetési számlájával szemben.

(6) Ha az (5) bekezdés alapján benyújtott beszedési megbízás hatvan napon belül nem teljesül, a Kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi. Az eljárásban a Kincstár az Állam képviseletében teljes jogkörrel jár el.

(7) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni a 4. melléklet szerinti jövedelemkülönbség mérséklési támogatásra és beszámításra, valamint az 5., 6. és 7. melléklet szerinti támogatások igénylésére és döntéshozatali eljárására.

V. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

14. Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

38. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - a 3. melléklet 15. és 16. pontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)-d) alpontjában, továbbá a 8. melléklet I. rész 1-5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel:

A 3. melléklet 16. pont f) alpontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16. pont g) alpont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. melléklet 16. pont f)-g) alpontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.

b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, valamint az egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.

c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.

d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.

e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerinti hozzájárulási kötelezettségének teljesítése során igényt tart. A térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. melléklet 16. pont ab) alpontja szerinti normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem rendelkezik OM azonosítóval.

f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a g) pontban foglaltakra - a települési önkormányzatok a 3. melléklet 11. pont b)-h) alpontjában, 12-14. pontjában és a 8. melléklet II. rész 2. pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

h) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 230 000 forint/év, minden valós - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 1. mellékletében meghatározottak szerint számított - gyermek-, illetve tanulólétszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban -, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontja alapján 2012. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8 és 4 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont bb) alpontja szerinti korai fejlesztésben és a 16. pont bc) alpontja szerinti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont h) pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 230 000 forint/év, minden valós - a Közokt. tv. 1. mellékletében meghatározottak szerint számított - ellátott gyermek-, illetve oktatott tanulólétszám után, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban -, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének 15. pont a)-d) alpontja alapján 2012. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8 és 4 havi) illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont bb) alpontja szerinti korai fejlesztésben és 16. pont bc) alpontja szerinti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont h) alpontja szerint számított létszáma alapján.

(4) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. melléklet 11. pont b)-h) alpontjában és 12-14. pontjában meghatározott normatíva 94,5%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) Az e paragrafusban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint feladatellátási helyenként a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a fogyatékosság típusát is.

(7) A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.

(8) A (7) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.

(9) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), illetve azok humánszolgáltatása(i) támogatására fordítani.

(10) A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért. Az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból a kincstár által visszatartásra és az adóhatóságnak átutalásra kerül. A visszatartott támogatás adóhatóságnak történő átutalásával a köztartozás megfizetettnek minősül.

(11) A Közokt. tv. 81. § (8)-(10) bekezdései és 82. §-a alapján a 2012. évben és az azt megelőző években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2012. évben nem haladhatja meg - a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából adódó különbözettől eltekintve - a 2011. évi összegét. Meglévő közoktatási megállapodás módosítására, valamint új közoktatási megállapodás megkötésére legfeljebb a (2) bekezdés szerinti egyházi kiegészítő támogatás összegével megegyező gyermekenkénti, tanulónkénti éves összeggel és legfeljebb 5 éves időtartammal kerülhet sor.

(12) Az önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat az önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. § (5) bekezdése és 34. § (3) bekezdése alapján a Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) a támogatást jogszabályban meghatározott eljárási szabályok mellett az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a Ttv. 34. § (1) bekezdése alapján önkormányzati tűzoltóság működik,

b) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 22,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített pontszámok arányában részesül.

39. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat-felhasználási célja a 2012. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2013. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

40. § (1) Az Országgyűlés fejezet 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Párttörvény) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az Országgyűlés fejezet 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. Fejezet

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

41. § (1) A Kormány a 2012. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbank), az Európai Beruházási Banktól (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbanktól (KfW), az Északi Beruházási Banktól (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától (CEB) felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

42. § A 2012. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 250 000,0 millió forintot.

43. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) állami kezesség mellett forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2012. év folyamán legfeljebb 1 400 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2012. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány határozata alapján vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2012. év folyamán legfeljebb 1 600 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, amelyre a Kormány határozatán alapuló egyedi állami kezességvállalásra vonatkozó, az Áht. 33. § (7) bekezdésében meghatározott díjmegállapítási szabályokat kell alkalmazni.

44. § (1) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, kölcsönök, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2012. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt export-hitel garanciaügyletek állománya 2012. december 31-én legfeljebb 40 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt egyéb export célú garanciaügyletek állománya 2012. december 31-én legfeljebb 40 000,0 millió forint lehet.

(4) A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2012. december 31-én legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

45. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2012. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

46. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e paragrafusban a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2012. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

47. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

48. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből - a 49. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletében, azt a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésekben meghatározott kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

49. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e paragrafusban a továbbiakban: MV Zrt.) által - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2012. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcím-csoport, a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcím-csoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

VII. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

50. § (1) Nem terjed ki a tervezési, az előirányzat-módosítási és -felhasználási, a beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenőrzési kötelezettsége és joga

a) az Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának - mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének - az Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzési Hatóság cím, a 8-9., 10. címben megjelölt támogatások, valamint a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím,

b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeten belül az igazságügyért felelős miniszternek - mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím

előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket

a) az Országgyűlés fejezet,

aa) 5. Közbeszerzési Hatóság cím felett a Közbeszerzési Hatóság elnöke,

ab) a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,

ac) a 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím felett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke

gyakorolja.

(3) A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket a kormányhivatal vezetője gyakorolja.

(4) A Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetője az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

(5) A Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter, Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket.

(6) Az Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(7) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a NAV elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit az adópolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(8) Az Országgyűlés fejezet 8-9. és 10. címben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 24-25. címeiben, a Miniszterelnökség fejezet 3. címében, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 21. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

51. § (1) A teljes, 41 161,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összege 50%-os mértékéig vállalható 2012. évben az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A teljes, 29 677,5 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2012. évben a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A kötelezettségvállalást a (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.

(5) Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettség akkor vállalható, ha az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK rendeletének hatálya alá tartozó, a 2015. évet követően kiadással járó többéves kötelezettség csak akkor vállalható, ha a 2015. évet követő kiadások az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll.

(6) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(7) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4), és (6) bekezdésekben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(8) Az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcím-csoporton, valamint az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcím-csoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében.

52. § (1) A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére vagy javára kell elszámolni

a) az Európai Bizottság az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a Kincstári Egységes Számlához (a továbbiakban: KESZ) kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet 2012. december 31-éig az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) útján, azaz köztartozásként nem került behajtásra,

b) az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,

c) a nemzeti költségvetést terhelő intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó kiadásokat,

d) az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét,

e) az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján - 2012. december 31-ig nem térít meg.

(2) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai címen belül önálló alcímen elszámolni.

53. § Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy ha az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott források központi költségvetés által korábban megelőlegezett része 2012. évben nem kerül felhasználásra az EGT Finanszírozási Mechanizmus, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott projektekre, azt - az európai uniós támogatások időleges rendelkezésre nem állása vagy pótlólagos finanszírozási igény miatt - fejezeten belül átcsoportosítsa.

54. § (1) A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a kincstár a KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, ha a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hiteligénybevételről a NIF Zrt.-nek az államháztartásért felelős miniszter és a kincstár részére 2012. év vonatkozásában 2012. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizálni kell. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a hiteligénybevétel ütemezését módosítani.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi költségvetésből származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles.

55. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2012. évben 21 700 forint.

(2) A 2012 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 4,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

(3) A szociális hozzájárulási adó 2012-ben megfizetett összegének 88,89 százaléka az Ny. Alapot, 7,41 százaléka az E. Alapot, 3,70 százaléka a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot, az E. Alapot és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető részt a NAV megállapítja és a jogosult számlájára naponta átutalja.

56. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2012. évben 38 650 forint.

(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2012. évben 38 650 forint.

(3) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2012. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

57. § (1) A Kjt.

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2012. évre a 11. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2012. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés aa) pontja szerinti kereset-kiegészítés 2012. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik Közokt. tv. 118. § (11)-(14) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.

58. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap 2012. évben 391 600 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap 2012. évben 391 600 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2012. évben 3000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2012. évben 3000 forint.

59. § (1) A Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2012. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2012. évben 135 000 forint/hó.

(3) A Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2012. évben gyermekenként 5800 forint.

(4) A Gyvt. 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2012. évben gyermekenként 8400 forint.

(5) A Szoctv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2012. évben 450 forint.

(6) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2012. évben született.

(7) A Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2012. évben esetenként 20 000 forint.

(8) A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege 2012. évben 29 500 forint.

(9) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (5) bekezdésében meghatározott rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2012. évben 964 500 forint/fő/év.

60. § A Közokt. tv. 118. § (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2012. évben 5250 forint/fő/hónap.

61. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2012. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2012. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

62. § (1) A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2012. évben 12 000 forint.

(2) A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2012. évben 6000 forint.

63. § A Paksi Atomerőmű Zrt. 2012. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 19 329,4 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

64. § (1) Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési egység után 38 forint.

(2) Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,19 forint/kWh.

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergiaellátás támogatása 0,07 forint/kWh.

65. § A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2012. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2012. évet terhelő kiadásait is.

66. § (1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2012. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

67. § A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot. A tárgyévi előirányzaton felül a Kormány egyedi döntése alapján vállalható kötelezettség.

68. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.

(2) Az államháztartásról szóló törvény alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.

69. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2012. évben magyar filmalkotás esetén 295,8 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 537,7 millió forint.

70. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében: 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.

71. § (1) Az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal elengedi a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. és a Magyar Televízió Nonprofit Zrt. a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 78. §-a szerinti és az azt megelőző költségvetési törvények alapján a műsorterjesztési költségeikre és a közszolgálati feladatok ellátását szolgáló ingatlanok bérleti díjára folyósított összegből az arányosítás alapján levont általános forgalmi adónak megfelelő összegű, az állammal szemben fennálló támogatás-visszatérítési kötelezettségükből adódó valamennyi tartozását.

(2) Az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal elengedi a Magyar Televízió Nonprofit Zrt.-nek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben 2011. január 1. napját megelőzően létrejött és fennálló valamennyi adó-, illeték- és járuléktartozását.

(3) Az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal elengedi a Magyar Televízió Nonprofit Zrt.-nek a 2010. évi központi költségvetés általános tartalékának előirányzatából történő felhasználásáról szóló 1069/2010. (III. 18.) Korm. határozat alapján fennálló visszatérítési kötelezettségéből adódó tartozását.

(4) Az Országgyűlés a közszolgálati médiaszolgáltatás egységes gyártóbázisául szolgáló, Budapest III. kerület, 18848/14 hrsz. alatt felvett, természetben a 1037 Budapest, Kunigunda útján található létesítmény tulajdonjogának megszerzése tárgyában megvalósuló jogügylettel összefüggésben a 2012. költségvetési évben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-a alapján felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét előzetesen elengedi.

72. § (1) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

a) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130 000 euró,

b) a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200 000 euró.

(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: 5 000 000 euró.

(3) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: 5 000 000 euró.

(4) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

a) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euró,

b) a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 euró,

c) a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euró.

(5) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

a) a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

73. § (1) A 72. §-tól eltérően a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések [Kbt. 114. § (2) bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 400 000 euró,

b) építési beruházásra 5 000 000 euró.

(2) a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések [Kbt. 114. § (2) bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

a) 400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) 400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 72. §-ban foglalt uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett - az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált - összeget kell figyelembe venni.

74. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 2011. évi 227. számú 16. alapfeltöltéséről szóló határozatában szereplő 13,48 millió SDR-nek megfelelő összeg nemzeti valutában történő kifizetésére. Az államháztartásért felelős miniszternek a fizetési kötelezettséget a 2012-2020. évek közötti időszakban kell teljesíteni.

75. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az Országgyűlés fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy kötelezettséget vállaljon az Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építésére, látogatóközpont kialakítására, és a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójának megvalósítására 2014. évi befejezéssel.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a budapesti Kossuth Lajos tér teljes rekonstrukciója megvalósítása érdekében szükséges forrásokat folyamatosan, a megvalósítás ütemében biztosítsa.

(3) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 101. § (11) bekezdésének d) pontja alapján nyújtott költségvetési támogatás maradványából a 2012. évben 3533 millió forintot a Hadigondozottak Közalapítványa a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben meghatározott célra használhat fel.

76. § (1) A megyei önkormányzat a Magyar Államkincstár által vezetett letéti számlára 2012. január 15-éig köteles befizetni a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzat állam tulajdonába kerülő pénzeszközeit.

(2) A központi költségvetés az (1) bekezdés szerinti letéti számlára való utalással teljesíti az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott, a költségvetési támogatások elszámolásából és felülvizsgálatából származó, a megyei önkormányzatot a 2012. évben megillető pótlólagos hozzájárulást és támogatást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti számlán rendelkezésre álló összeg

a) a megyei önkormányzatok és az átadás-átvételt megelőzően megyei fenntartású intézmények 2011. december 31-én fennállt lejárt tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek teljesítésére, valamint

b) a megyei önkormányzatoknak az államháztartásról szóló törvény alapján a 2011. december 31-éig járó költségvetési támogatások elszámolásából és felülvizsgálatából eredő 2012. évi befizetési, visszafizetési és esetleges kamatfizetési kötelezettségei teljesítésére

használható fel.

(4) A (3) bekezdés szerinti kifizetéseket a letéti számláról közvetlenül kell teljesíteni.

(5) A letéti számla egyenlege a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet bevételét képezi.

(6) A letéti számlán rendelkezésre állt összeg felhasználásáról a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben részletesen be kell számolni.

(7) Az államháztartásról szóló törvény alapján a megyei önkormányzatoknak a 2011. december 31-éig járó költségvetési támogatások elszámolásából és felülvizsgálatából eredő befizetési, visszafizetési és esetleges kamatfizetési kötelezettségei 2012. január 1-jétől az államháztartásról szóló jogszabályokban előírt beszedési megbízás útján nem érvényesíthetőek. A Kincstár a már benyújtott beszedési megbízásokat köteles visszavonni.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti.

78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a 4. § (1), (3) bekezdésben és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket,

b) az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékét és felhasználási szabályait,

c) a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 5. Tanyafejlesztési Program jogcím-csoport, 3. alcím 13. Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei jogcím-csoport, valamint 5. alcím 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport felhasználásának részletes szabályait,

d) a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 10. Szervezetátalakítási alap jogcím-csoport előirányzat-felhasználásának szabályait,

e) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoport előirányzata felhasználásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a 27. § (1) bekezdése alapján létrehozott új előirányzat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletében a 68. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a 76. § szerinti letéti számlán rendelkezésre álló összeg felhasználásának szabályait - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben állapítsa meg.

1. melléklet a 2011. évi CLXXXVIII. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

millió forintban
Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Előir.
csop.-
szám
Kie-
melt
előir.-
szám
Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név
FEJEZET 2012. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 18 443,3
1 Működési költségvetés 460,0
1 Személyi juttatások 10 281,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 502,4
3 Dologi kiadások 3 939,5
5 Egyéb működési célú kiadások 46,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 343,5
2 Felújítás 1 790,6
2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 694,1
1 Működési költségvetés 5,0
1 Személyi juttatások 402,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 102,6
3 Dologi kiadások 191,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,7
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai 73,0 73,0
4 A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
2 Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása 48,0 48,0
8 Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
1 Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományai 73,0 73,0
3 Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai 73,0 73,0
9 Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építése 530,0 530,0
10 Látogatóközpont kialakítása 845,0 845,0
11 A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója 1 025,0 1 025,0
12 Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék 217,2 217,2
1-4. cím összesen: 22 486,6 465,0 22 021,6
5 Közbeszerzési Hatóság
1 Közbeszerzési Hatóság 408,1
1 Működési költségvetés 1 023,0
1 Személyi juttatások 589,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 159,1
3 Dologi kiadások 638,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 44,7
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék 12,6 12,6
5. cím összesen: 1 443,7 1 023,0 420,7
8 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség 1 055,0
2 Magyar Szocialista Párt 521,3
3 Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt 448,0
4 Lehet más a politika 249,2
  Vissza az oldal tetejére