Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.30.)

2011. évi CCI. törvény

egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról * 

1. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről szóló 1947. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezése

1. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről szóló 1947. évi XXX. törvény.

2. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló 1948. évi XXIII. törvény módosítása

2. § Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló 1948. évi XXIII. törvény preambulumában az „A Magyar Köztársaság Országgyűlése” szövegrész helyébe az „Az Országgyűlés” szöveg lép.

3. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

3. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 155/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt

155/B. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.

(4) Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

155/C. § (1) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik.

(3) A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.

(4) A Kúria eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 310. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdés megítélésére igazságügyi elmeorvosszakértőt rendel ki. Az elmeorvosszakértő kirendelése csak a 309. § (3) bekezdésében meghatározott okból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való - legfeljebb harminc nap időtartamú - elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.”

(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos.”

(4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett névjegyzékbe. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a névjegyzékben fel kell tüntetni, ha a bíróság csak egyes ügycsoportok tekintetében korlátozta a gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét. Ha az ítélet erről rendelkezik, a névjegyzéknek tartalmaznia kell a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának bíróság által megállapított időpontját is. A névjegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fűződő jogi érdeküket igazolják.”

(5) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatása, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.”

(6) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár, vagy a választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak névjegyzékében az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.

(5) A gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása, megszüntetése, a választójogból való kizárás, a választójogból való kizárás megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. §) illeti meg.”

(7) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás”

(8) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIV. Fejezete a következő 359/B. §-sal és 359/C. §-sal egészül ki:

„359/B. § (1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő, azt az elsőfokú bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.

(2) Ha a bíróság a 213. § (2) bekezdése alapján részítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását - ha az ügy körülményei indokolják - az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

(3) Ha a bíróság a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a per tárgyalását a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan - ha az ügy körülményei indokolják - az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

(4) A felfüggesztést rendelő bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e határozatot maga is megváltoztathatja.

359/C. § (1) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A bíróság a felfüggesztésről szóló jogerős végzést megküldi az Alkotmánybíróságnak.”

(9) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 360. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„360. § Ha az Alkotmánybíróság

a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, vagy

b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti,

az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg.”

(10) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:)

c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el;

d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.”

(11) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 362. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárás a 361. § a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető - kérelmére, a 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból indul. A 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban határoz.”

4. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

a) 262/A. §-ában a „, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak” szövegrész helyébe az „a 361. § a) pontja szerinti esetben” szöveg,

b) 326. § (6) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 361. § nyitó szövegrészében, 362. § (2) és (3) bekezdésében és 363. § (2) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,

d) 361. § b) pontjában az „alkotmányellenes” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenes” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 212. § (2) bekezdése.

4. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása

6. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § A Pp.-nek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.”

5. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

7. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Alkotmányának” szövegrész helyébe az „az Alaptörvénynek” szöveg lép.

6. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

8. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény „A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel” alcíme a következő 15/B. §-sal egészül ki:

„15/B. § A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdésről.”

9. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdésében az „az Alkotmányban elismert valamennyi” szövegrész helyébe a „valamennyi” szöveg,

c) 8. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban minden” szövegrész helyébe a „Minden” szöveg,

d) 74/A. § (4) bekezdésében a „megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt:” szövegrész helyébe a „törvényszék (a továbbiakban:” szöveg

lép.

7. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

10. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § (1) A Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 15/B. §-át az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén a Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 15/B. §-át a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni.”

8. A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása

11. § A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (3) bekezdésében a „járásbíróságot, mint gazdasági bíróságot” szövegrész helyébe a „helyi bíróságot” szöveg, a „megyei és a Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék és a Kúria” szöveg lép.

9. Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosítása

12. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 10/C. § (5) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg lép.

10. A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

13. § A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. § f) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

11. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

14. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 62. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közügyektől eltiltott)

a) nem rendelkezik választójoggal, valamint nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,”

(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,

g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,

bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény”

12. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

15. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében és 60. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróságon” szövegrész helyébe a „törvényszéken” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

c) 6. § (4) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében, és 118/A. § (7) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

d) 60. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróságot” szövegrész helyébe a „törvényszéket” szöveg

lép.

13. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

16. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a) 41/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

b) 74. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék (Budapesten a Fővárosi Törvényszék)” szöveg,

c) 74. § (2) bekezdés c) pontjában a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg

lép.

14. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

17. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak.”

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet A születési név megváltoztatása alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:

„28/B. § Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.”

15. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása

18. § A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.

16. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

19. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.

(2) A helyi önkormányzat - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat - rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését - ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.

(3) A helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg.

(4) A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.

(5) Ha a helyi önkormányzat - a fővárosban a fővárosi önkormányzat - a (3) és (4) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének - a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli - műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben határozza meg.”

20. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében, 20. § (7) bekezdés a) pontjában, 47. § 18. pontjában és 48. § (3) bekezdés a) pont 12. alpontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 2. § (2) és (3) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „, illetőleg” szövegrész helyébe az „és” szöveg,

c) 20. § (11) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 44/A. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság tekintetében” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg

lép.

17. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása

21. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény

a) 2. § c) pontjában, 3. § (1) bekezdésében és 3/A. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 39. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra” szöveg

lép.

18. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény módosítása

22. § A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény preambulumában az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „Alaptörvény” szöveg lép.

23. § Hatályát veszti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 1. §-a.

19. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása

24. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „Alkotmányba” szövegrész helyébe az „Alaptörvénybe” szöveg lép.

20. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

25. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 2. §-a a következő (2)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Pártnak csak természetes személy lehet a tagja.

(3) Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(4) A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert.

(5) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.

(6) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (3), (6) és (7) bekezdésének a civil szervezetekre irányadó rendelkezését a pártra is alkalmazni kell.”

(2) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § Az I-IV. Fejezet, az V. Fejezet, a 15. §, a 16. § és az 1-3. számú melléklet az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

26. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

a) 1. §-ában az „a egyesületekre” szövegrész helyébe az „az egyesületekre” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében az „a egyesület” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében az „az állami költségvetésből” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésből” szöveg,

d) 4. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetésnek” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésnek” szöveg,

e) 5. § (1) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében az „állami költségvetési” szövegrész helyébe a „költségvetési” szöveg,

f) 5. § (2) bekezdésében az „Az állami költségvetésből” szövegrész helyébe az „A központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg,

g) 5. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetésről” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről” szöveg,

h) 9. § (3) bekezdésében az „a egyesületek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

i) 9/A. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetésben” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg,

j) 16. §-ában az „a egyesület” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

k) 1. számú melléklet Bevételek alcím 2. pontjában az „Állami költségvetésből” szövegrész helyébe a „Központi költségvetésből” szöveg,

l) 2. számú melléklet 36. pontjában az „az állami költségvetéssel” szövegrész helyébe az „a központi költségvetéssel” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 14. §-a és 18. §-a.

21. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása

28. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:”

29. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény a 23. §-t követően a következő III/A. fejezettel egészül ki:

„III/A. Fejezet

A képviselői megbízatás megszűnése

23/A. § (1) A képviselő az Országgyűlés elnökéhez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2) A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Az Országgyűlés elnöke a képviselő lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

23/B. § Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

23/C. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés határozatainak meghozatalában.

(2) Az Országgyűlés annak megállapításáról, hogy a képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.”

30. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § E szakasz kivételével e törvény az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

31. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény

a) 8. § (3) bekezdésében az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 9. § a) pontjában az „állampolgári jogok országgyűlési” szövegrész helyébe az „alapvető jogok” szöveg,

c) 22. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Országgyűlésének” szövegrész helyébe az „az Országgyűlés” szöveg

lép.

32. § (1) Hatályát veszti az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében az „Alkotmányban és e törvényben írt” szövegrész,

b) 9. §-ában az „- az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően -” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 17. § a), b) és d) pontja és 24. § (2) bekezdése.

22. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

33. § (1) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 10/A-10/J. §-sal egészül ki:

„10/A. § Az Országgyűlés elnöke tiszteletdíjának az összege megegyezik a miniszter alapilletményének 2,5-szeresével.

10/B. § (1) Az Országgyűlés elnöke - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyi védelemre jogosult.

(2) Az Országgyűlés elnöke rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.

(3) Az Országgyűlés elnöke - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára jogosult.

(4) Az Országgyűlés elnöke jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.

(5) Az Országgyűlés elnöke - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és az Országgyűlés Hivatala megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.

(6) Az Országgyűlés elnöke, valamint a vele együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, szülője és unokája - térítési díj ellenében - jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.

10/C. § (1) Az Országgyűlés elnöke hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légi utazásra jogosult.

(2) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, az Országgyűlés elnöke első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.

(4) Az Országgyűlés elnöke külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.

10/D. § (1) Az Országgyűlés elnöke a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából - a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett - előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.

(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat az Országgyűlés elnökének előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.

(5) Az Országgyűlés Hivatala a honlapján az Országgyűlés elnökének (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.

10/E. § Az Országgyűlés elnökének a halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben az Országgyűlés elnöke hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.

10/F. § (1) Az Országgyűlés elnöke a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.

(2) Az Országgyűlés elnöke a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti.

(3) Az Országgyűlés elnökét megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés Országgyűlés fejezete fedezi.

10/G. § Ha az Országgyűlés elnökének megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.

10/H. § (1) Az Országgyűlés volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnése miatt szűnt meg, további hat hónapon - lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(2) Ha az Országgyűlés elnökének megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, az (1) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.

10/I. § (1) Az Országgyűlés volt elnökét - a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte - személyes gépkocsihasználat illeti meg, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.

(2) Az Országgyűlés volt elnökét - a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte - kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez az Országgyűlés Hivatala helyiséget biztosít. A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

10/J. § (1) Az Országgyűlés volt elnökére a 10/F. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(2) Az Országgyűlés volt elnökét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

(3) Az Országgyűlés volt elnöke az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.”

(2) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit az Országgyűlésnek a Módtv2. hatálybalépésekor hivatalban lévő elnökére és az Országgyűlésnek a Módtv2. hatálybalépését megelőzően hivatalban volt elnökére is alkalmazni kell azzal, hogy az Országgyűlés a Módtv2. hatálybalépését megelőzően hivatalban volt elnöke a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 24. § (1) bekezdése és 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásra akkor jogosult, ha a Módtv2. hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte.”

(3) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § E törvény 1-5/A. §-a, 6. § (1), (4)-(8) bekezdése, 7-10. §-a, 10/A-10/F. §-a, 12. §-a és 13. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

34. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 1. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya” szövegrész helyébe a „Házszabály” szöveg lép.

23. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

35. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.”

(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következő 117. §-sal egészül ki:

„117. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 45. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

36. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 33/A. § (5) bekezdésében a „fővárosi, megyei bíróságtól” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg,

b) 33/A. § (7) bekezdésében a „fővárosi, megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg,

c) 33/C. § (1) bekezdésében a „megyei, fővárosi bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg,

d) 46. § (3) bekezdés a) pontjában a „képviselő-testület hatáskörébe” szövegrész helyébe a „képviselő-testület feladat- és hatáskörébe” szöveg,

e) 56. § (6) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg

lép.

24. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

37. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya nem terjed ki:)

j) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényben, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott helyi és helyközi közösségi közlekedési szolgáltatások áraira.”

(2) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklet I. Legmagasabb ár, pont B) Szolgáltatások alpontja alatti táblázat 1-4. sora hatályát veszti.

25. A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény hatályon kívül helyezése

38. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény.

26. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

39. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását - az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve - a Magyar Honvédség kijelölt szerve végzi.”

(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket,

b) jelölje ki a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok és a rendvédelmi szervek - ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit - vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi feladatokat ellátó szervet vagy szerveket.”

40. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek, a Magyar Honvédség katonai szervezetei” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok” szöveg,

b) 15. § (6) bekezdésében az „a Magyar Honvédség” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok” szöveg

lép.

27. A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény módosítása

41. § A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény 3. §-ában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

28. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása

42. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény

a) preambulumában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, a „megalkotott” szövegrész helyébe a „szóló” szöveg, az „egyházaknak az 1990. évi IV. törvényben említett tevékenységük” szövegrész helyébe az „egyházak tevékenységének” szöveg,

b) 13. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságnak, illetőleg a Fővárosi Bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg

lép.

29. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

43. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 38. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.

30. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

44. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 24. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.

31. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

45. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket - beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző 5 éven belül.”

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.””

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: közjegyző, közjegyzőhelyettes.”

(4) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)

d) a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének, vagy”

(napján.)

(5) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a törvényszék elnöke előtt a 21. § (2) bekezdés szerint esküt tesznek. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.”

(6) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 177. §-sal egészül ki:

„177. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 20. § (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő áthelyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én szűnik meg.”

(7) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg:)

j) a közjegyzői pályázati eljárás részletes szabályait, és a közjegyzői kinevezéshez készített kamarai javaslatban szereplő pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat.”

46. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 17. § (1) bekezdés c) pontjában és 31/B. § (5) bekezdés c) pontjában a „választójoggal rendelkezik” szövegrész helyébe az „az országgyűlési képviselők választásán választható” szöveg,

b) 22. § (3) bekezdés a) pontjában a „vagy választójogát elvesztette” szövegrész helyébe az „elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható” szöveg,

c) 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a választójog elvesztésének időpontjától kezdődően” szövegrész helyébe az „elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható” szöveg,

d) 39. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

e) 49/A. § (6) bekezdés b) pontjában a „vagy választójogát elveszítette” szövegrész helyébe az „elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható” szöveg,

f) 53. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területi kamarái” szövegrész helyébe az „a területi kamarák” szöveg

lép.

47. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a „megyei bíróságtól” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg,

b) 31/D. § (4) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg,

c) 39. § a) pontjában a „Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék” szöveg,

d) 39. § b) pontjában a „Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság” szövegrész helyébe a „Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék” szöveg,

e) 39. § c) pontjában a „Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság” szövegrész helyébe a „Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék” szöveg,

f) 39. § d) pontjában a „Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság” szövegrész helyébe a „Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék” szöveg,

g) 39. § e) pontjában a „Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság” szövegrész helyébe a „Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék” szöveg,

h) 66. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

i) 69. § (2) bekezdésében a „fővárosi, megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

j) 69. § (5) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

k) 76. § (2) bekezdésében a „megyei bíróságon” szövegrész helyébe a „törvényszéken” szöveg, a „Legfelsőbb Bíróságon” szövegrész helyébe a „Kúrián” szöveg,

l) 77. § (1) bekezdésében a „megyei bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg, a „Legfelsőbb Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Kúriához” szöveg,

m) 77. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

n) 78. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,

o) 80. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg, a „Legfelsőbb Bíróságnak” szövegrész helyébe a „Kúriának” szöveg,

p) 82. § (3) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,

q) 85. §-ában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

r) 100. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „Legfelsőbb Bíróságon” szövegrész helyébe a „Kúrián” szöveg,

s) 105. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék” szöveg,

t) 106. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

u) 116. § (4) bekezdésében a „megyei bíróságtól” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg,

v) 157. §-ában a „megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól)” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg,

w) 169. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok” szövegrész helyébe a „törvényszékek” szöveg,

x) 169. § (4) bekezdésében a „Fővárosi, megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

y) 183. § b) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg

lép.

32. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

48. § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg lép.

49. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész.

33. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

50. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság)” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) törvényszék (a továbbiakban: bíróság)” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében, 49/A. § (5) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdésében, 49/D. § (1) bekezdésében, 59. § (3) és (4) bekezdésében, 60. § (5) és (6) bekezdésében, valamint 85. § (8) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

c) 6/D. §-ában a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg,

d) 27/A. § (6) bekezdésében a „minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak” szövegrész helyébe a „minden ítélőtáblának és törvényszéknek” szöveg,

e) 59. § (2) és (5) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg

lép.

34. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása

51. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a kárpótlási hatósághoz.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül a tervezetet és az észrevételeket a kárpótlási hatóságnak megküldi.

(5) A kárpótlási hatóság az észrevételek alapján a (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtásától számított tizenöt napon belül határozatot hoz, amelyben

a) helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy

b) megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével a szövetkezetet a törvénysértés megszüntetésére kötelezi.”

(2) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarány-földtulajdonosok képviselője nyújthat be fellebbezést az igazságügyért felelős miniszterhez. Ha az igazságügyért felelős miniszter jogerős határozatának bírósági felülvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja.”

(3) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szövetkezet a földkijelölés egyeztetett (megállapított) tervezetét a kárpótlási hatóságnak, továbbá az ingatlanügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.”

52. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény

a) 14. § (3) bekezdésében az „illetékes földhivatal” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,

b) 21. § (2) és (8) bekezdésében az „a földhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,

c) 22. §-ában az „a földhivatalt” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságot” szöveg,

d) 23. § (2) bekezdésében az „A földhivatal” szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság” szöveg

lép.

35. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

53. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eskü szövege a következő:

„Én (a köztisztviselő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

Isten engem úgy segéljen!””

54. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

a) preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 1. § (3) bekezdésében a „Hivatalának vezetője” szövegrész helyébe a „főtitkára” szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

a) 1. § (3) bekezdésében a „, valamint az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője” szövegrész,

b) 6. § (1) bekezdésében az „Az Alkotmánybíróság Hivatalának köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja.” szövegrész,

c) 1. számú melléklet 3. pontjában az „a kormányprogramban,” szövegrész.

36. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

56. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek elbírálására az 1991. évi XXV. törvény 10-12. §-ában foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:)

a) a jogosult 2012. március 30-ig kezdeményezett bírósági eljárásban hozott, elítélését törvénysértővé vagy semmissé nyilvánító jogerős bírósági határozat kézbesítését követő 4 hónapon belül a kárpótlási hatósághoz kárpótlás iránti kérelmet nyújthat be; a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye;”

(2) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény Eljárási szabályok alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:

„14/B. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

57. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról 1992. évi XXXII. törvény 14. § d) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

37. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

58. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 6. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék (a továbbiakban: bíróság)” szöveg lép.

38. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény módosítása

59. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalvány kibocsátásával a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál keletkező, a ráfordításokkal csökkentett bevételt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szociális üdültetési célokra, ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására, illetve egyéb szociális programok végrehajtására használhatja fel.”

39. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

60. § (1) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kérelmet - a rendelkezésre álló bizonyítékokkal és esetleges további bizonyítási indítványokkal együtt - a kárpótlási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon a kárpótlási hatósághoz 2012. március 30-ig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.”

(2) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kérelmező nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.”

(3) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény Eljárási szabályok alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.”

40. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

61. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) preambulumában az „Alkotmánynak” szövegrész helyébe az „Alaptörvénynek” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontjában, 9. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában és 26. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 21. § p) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg,

d) 26. § (2) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

e) 26. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

f) 28. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg

lép.

41. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény módosítása

62. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény

a) 28. § (4) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

b) 29. § (3) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg, a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrészek helyébe a „Kúria” szöveg

lép.

42. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

63. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a még kiadatlan részaránytulajdonok vonatkozásában a részarány-tulajdonosok nyilvántartott AK értékei alapján nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(3) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolási jegyzőkönyvet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(5) A központi költségvetés terhére - a 12/E. § (2) bekezdése, a 12/G. § (2) bekezdése, a 12/H. § (1)-(6) bekezdése és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint - gondoskodni kell az érintett földrészlet előkészítéséről, a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról. A részaránytulajdonosokat a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-éig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a 12/H. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okiratot vagy a sorsolási jegyzőkönyvet, továbbá az elkészített változási vázrajzot és az egyéb munkarészeket megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezek alapján meghozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot.

(8) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve a (7) bekezdés szerinti határozat jogerőssé válását követően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről, és azok helyszíni birtokbaadásáról. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.”

(2) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/F. § (1) Ha a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb 2012. június 1-jéig lehet benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. E határidő elmulasztása esetén a közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőig azon tulajdonostársak is benyújthatják önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmüket, akik a 12/H. § (8) bekezdése alapján a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradtak.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam viseli.

(4) Soron kívüli eljárás abban az esetben folytatható le, ha az eljárás költségeit a soronkívüliséget igénylő, kérelmező tulajdonostárs magára vállalja. A soron kívüli eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(3) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 12/G. §-sal egészül ki:

„12/G. § (1) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(2) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra és a kialakult helyszíni használatra. A megosztás módját, kiindulási helyét és irányát meghatározó határozatot az ingatlanügyi hatóság és a település polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján nyolc napra történő kifüggesztéssel kell az érintettekkel közölni. Ezen időtartamon belül a döntés ellen fellebbezésnek van helye.”

(4) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 12/H. §-sal egészül ki:

„12/H. § (1) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(2) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.

(3) A sorsolás során a 9/C. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.

(4) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A földrészlet megosztást követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények - a keletkező önálló földrészletekre történő - visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(6) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot - határidő kitűzésével - ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(8) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(9) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.”

(5) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályait, továbbá a 12/F. § (4) bekezdésében meghatározott soronkívüli eljárás szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(6) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 12/H. § (5) és (6) bekezdése az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban csak akkor alkalmazhatóak, ha a 12/G. § (2) bekezdése szerinti határozat az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépéséig nem emelkedett jogerőre.”

64. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 4. § (2) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk)” szöveg, a „pont” szövegrész helyébe a „pontja” szöveg,

b) 12/E. § (2) bekezdésében az „az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény” szövegrész helyébe az „az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény” szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 5/B. §-a, 9. § (1) bekezdése és 12/E. § (1) bekezdésében a „, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható” szövegrész.

43. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

66. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a működési engedélyezési eljárásban a szakmai program véleményezéséért a módszertani intézményeknek fizetendő szakértői díj mértékét.”

67. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) preambulumában az „az Alkotmányban meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében, valamint 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 3. § (1)-(3) bekezdésében az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg

lép.

44. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény módosítása

68. § A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

45. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

69. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés j) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

46. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény módosítása

70. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény

a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 7. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 7. § (3) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

47. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

71. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni.”

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állampolgársági eskü szövege:

Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.”

(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az állampolgársági fogadalom szövege:

Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.”

(4) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a 25. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

26. § E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

72. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) preambulumában a „Magyar Köztársasághoz” szövegrész helyébe „Magyarországhoz” szöveg, az „érdekében,” szövegrész helyébe az „érdekében, a természetes személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett, a család állampolgársága egységének elősegítése érdekében és a hontalanság eseteinek csökkentése céljából,” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

c) 2. § (1) bekezdésében az „aki e törvény erejénél fogva” szövegrész helyébe az „aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva” szöveg,

d) 4. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe „Magyarország” szöveg,

e) 4. § (7) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe „Magyarországnak” szöveg,

f) 5/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Elnökéhez” szövegrész helyébe a „köztársasági elnökhöz” szöveg,

g) 5/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete” szövegrész helyébe a „7970/1946. ME rendelet” szöveg,

h) 5/A. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságtól” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg,

i) 6. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. §-ában, 15. § (1) és (4) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg

lép.

73. § (1) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 1. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 3. § (1) bekezdése.

48. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

74. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § (1) A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni, és azt a szerződés megkötésével egyidejűleg az új bérlő részére átadni.

(2) Az új bérlő a bérbeadóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával ismeri el az energiahatékonysági tanúsítvány (1) bekezdés szerinti

a) bemutatását annak megtekintésekor,

b) átvételét a szerződés megkötésekor.

(3) Ha a bérbeadásra kínálás médiában megjelenő kereskedelmi közlemény alapján történik, a bérbeadónak gondoskodnia kell a rendelkezésre álló energiahatékonysági tanúsítványban feltüntetett energiahatékonyság-mutató kereskedelmi közleményben történő közzétételéről is.”

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa vezetett minisztériummal, a felügyelete vagy irányítása alá tartozó központi költségvetési szervekkel közszolgálati jogviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges állami lakásokra és helyiségekre, továbbá a bérlőkijelölési és a bérlőkiválasztási jog gyakorlására - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg

a) a bérlők körét és a bérbeadás feltételeit, ideértve az életvitelszerű bentlakás szabályait és a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzését is;

b) az állami lakásra és helyiségre a szerződés megkötésekor a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit;

c) a bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételeit;

d) a lakáshasználati díj emelésének mértékét és feltételeit;

e) a bérlő által befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit;

f) a tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételeit;

g) a lakás és helyiség bérleti jogának cseréjéhez és a helyiség bérleti jogának átruházásához történő hozzájárulás feltételeit;

h) a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére történő kötelezettségvállalás feltételeit;

i) a bérlő halála esetén a lakásra és helyiségre (ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett lakást is) vonatkozó bérleti jog folytatásának lehetőségét, továbbá a jogfolytatásra jogosultak körét és a joggyakorlás feltételeit;

j) a lakás és helyiség albérletbe adásához való hozzájárulás feltételeit;

k) a lakás és helyiség lakbérének mértékét és a lakbér megállapításának feltételeit;

l) a lakás és helyiség (ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett helyiség) elidegenítéséhez való hozzájárulás feltételeit.”

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 95. §-sal egészül ki:

„95. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel *  megállapított 11/A. §-át - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2012. június 1. napját követően kötött bérleti szerződés és közzétett kereskedelmi közlemény tekintetében kell alkalmazni.

(2) Az épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését a 2015. december 31-ét követően kötött bérleti szerződés tekintetében kell alkalmazni.”

  Vissza az oldal tetejére