Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.31.)

2011. évi CCIX. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról * 

Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása, valamint a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében - összhangban az Európai Unió e tárgykörökben érvényesülő követelményeivel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapelvek

1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:

a) a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják,

b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely

ba) a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett - szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján - legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá

bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.

c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,

d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében - a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig - fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását,

e) a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse meg,

f) a regionalitás elve: ha - a felhasználók érdekeire figyelemmel - a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni,

g) a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtás,

h) a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek - a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel összhangban - meg kell térülniük,

i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a jogszabályokban, esetlegesen pályázati kiírásban megjelölt időtartam alatt, ezek hiányában a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,

j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél - az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül - törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el,

k) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2) Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az (1) bekezdésben meghatározott sorrend az irányadó.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit.

2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,

3. csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi,

4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,

5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tulajdonosa, vagy azt egyéb jogcímen használja,

7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel - az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,

8. gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,

9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),

10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),

11. ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,

ab) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,

12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll,

13. kiszervezés: víziközmű-működtetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése,

14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,

15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki a víziközmű-szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,

16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,

17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),

18. szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték,

19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,

20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, és

b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését

szolgálja,

21. víziközmű-fejlesztés: új víziközmű létesítésével, meglévő víziközmű felújításával és bővítésével kapcsolatos tevékenységek összessége,

22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,

23. víziközmű-rendszer, víziközművek olyan összefüggő, szigetüzemben működő vagy átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolható rendszere, mely önmagában vagy átadási ponton keresztül történő ivóvízátvétellel vagy szennyvíztovábbítással kiegészülve - ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást - képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

24. víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott szolgáltatás,

25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész

a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy

b) amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben szennyvíz-bekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be,

26. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése,

27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás.

II. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰVEKKEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

3. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatokat - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;

b) a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy

c) ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(6) A víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el.

4. § (1) A Hivatal eljárására a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyintézési határidő a Hivatal

a) a 16. § és a 9. § (5) bekezdés szerinti eljárásában 30 nap,

b) a 35. § szerinti eljárásában 6 hónap.

(3) A Hivatal döntésének bírósági felülvizsgálata esetében nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat

a) víziközmű-szolgáltatás nyújtására átmenetileg közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, vagy

b) víziközmű-fejlesztési hozzájárulást állapít meg.

(4) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.

5. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jei adatai alapján az 1. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata.

(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenérték kiszámításához szükséges adatokat március 31-ig küldi meg a Hivatalnak.

(3) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) A felügyeleti díj és az igazgatási szolgáltatási díj adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

III. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ESZKÖZEI

3. A víziközművek tulajdonjoga

6. § (1) Víziközmű - ha az önálló ingatlannak minősül - kizárólag az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása tulajdonába tartozhat.

(2) Ha a víziközmű nem minősül önálló ingatlannak, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az államot, a települési önkormányzatot vagy a települési önkormányzatok társulását illeti meg.

(3) Az állami tulajdonú víziközmű felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján látja el.

7. § (1) A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat.

(2) A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.

(3) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért felelős települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog átszáll az államra.

8. § (1) Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.

(2) Ha a beruházás harmadik személy ingatlanán valósult meg, akkor a víziközműnek a vízvezetési szolgalmi jogát kell az ellátásért felelősre átruházni.

(3) Az ellátásért felelős köteles az átruházáshoz hozzájárulni, ha a beruházás megvalósításához annak megkezdése előtt írásban hozzájárult.

(4) Ha a beruházó és az ellátásért felelős az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül.

9. § (1) A közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési önkormányzatot - a fővárosban a fővárosi önkormányzatot - illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei.

(2) Az államot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei az (1) bekezdés szerinti felhasználási helyekre, ha az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerben tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(3) Ha a víziközmű-rendszer több települési önkormányzat közigazgatási területén lévő felhasználási hely ellátását is szolgálja, és a (2) bekezdés nem alkalmazható, akkor az érintett települési önkormányzatok e törvényben a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében társulást hozhatnak létre és működtethetnek.

(4) A víziközmű-rendszer tulajdonosai az ellátásért felelős e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket - eltérő megállapodás hiányában - víziközmű-rendszeren fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik.

(5) Adott közigazgatási terület ellátásért felelős személyének igazolása céljából a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

4. A víziközmű-fejlesztés

10. § (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ellátásért felelős gondoskodik.

(2) Ha üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős tulajdonába kerül, vagy az ellátásért felelős jogosult arra vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítására.

(3) Ha a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben a víziközmű-szolgáltató beruházásában megvalósuló víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltató vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül.

11. § (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll.

(2) A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és nyújtja be minden év szeptember 15-ig a Hivatalhoz.

(3) Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és nyújtja be.

(4) A Hivatal a jóváhagyott felújítási és pótlási tervben, valamint beruházási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi.

5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása

12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását - ennek hiányában az üzemeltetési szerződés megkötését - megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű vonatkozásában vagyonértékelést végeztet.

(2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.

13. § (1) A víziközmű-szolgáltató az általa működtetett víziközművekről víziközmű térképi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti.

(2) A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök (hardverek és programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű-tulajdonos kizárólag azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A szerzői joggal védett programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog átruházásához a szerzői jog jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A víziközmű térképi nyilvántartásba betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, valamint adatot kérhet, aki

a) személyét azonosítja, és

aa) írásban nyilatkozik, hogy a víziközművel kapcsolatba hozható beruházást vagy egyéb munkálatot kíván végezni, vagy

ab) írásban igazolja, hogy az adatmegismerési joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, és

b) az adatközlés díját megtérítette.

(4) A víziközmű tulajdonosának - a tulajdonában álló víziközmű tekintetében - a víziközmű térképi nyilvántartás adataihoz való hozzáférését korlátozás- és díjmentesen kell biztosítani.

(5) A víziközmű-szolgáltató a bíróság, az ügyészség, az ellátott területen működő települési önkormányzat és az illetékes közigazgatási hatóságok részére a víziközművel kapcsolatos hatósági feladataik ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben, díjmentesen biztosítja a víziközmű térképi nyilvántartás tartalmának megismerését.

6. A víziközmű működtető eszközök

14. § (1) A víziközmű-szolgáltatás fenntartásához szükséges ingó és ingatlan víziközmű működtető eszközöket a víziközmű-szolgáltató biztosítja.

(2) Ha valamely ingatlan víziközmű működtető eszköz és víziközmű-jelleggel is rendelkezik, és az ingatlan megosztása nem lehetséges, vita esetében az ingatlant víziközműnek kell tekinteni.

(3) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja nyilván.

(4) E § alkalmazásában víziközmű működtető eszköz a víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek.

IV. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY

7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai

15. § (1) A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a koncesszióról szóló törvény szolgáltatási koncesszióra, építési koncesszióra vonatkozó előírásai az e törvényben foglaltakkal összhangban alkalmazandók.

(2) Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött, Hivatal által jóváhagyott:

a) vagyonkezelési szerződésen;

b) koncessziós szerződésen; vagy

c) bérleti-üzemeltetési szerződésen

alapul.

16. § (1) Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Kbt.-ben és az e törvényben meghatározottak szerint pályázatot köteles kiírni. A pályázat több víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer vonatkozásában is kiírható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja.

(3) A pályázat kiírására a pályázati kiírás Hivatal által történő jóváhagyását követően kerülhet sor.

(4) Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni.

17. § (1) Az üzemeltetési szerződést írásba kell foglalni.

(2) Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet.

18. § Ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására - ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is - használhatja fel.

19. § A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles. Az üzemeltetési szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a víziközmű vagyonbiztosításáról is a víziközmű-szolgáltató gondoskodik.

20. § (1) Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja,

a) ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították,

b) ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy

c) törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

(2) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel

a) felmondja az e törvényben meghatározott esetekben,

b) felmondhatja, ha az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy

c) felmondhatja törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

21. § Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan:

a) a felhasználók nevét és címét,

b) az egyes felhasználókhoz tartozó felhasználási helyek címét,

c) a felhasználási helyekre vonatkozó, a fogyasztás megállapításához szükséges adatokat öt évre visszamenőleg,

d) a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát,

e) a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat.

22. § (1) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított harminc napon belül jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja.

(2) Az üzemeltetési szerződés legkorábban a Hivatal jóváhagyó határozata jogerőre emelkedésének napján léphet hatályba.

(3) A Hivatal jóváhagyó határozata az üzemeltetési szerződés megtámadásának más törvényes lehetőségét nem érinti.

(4) Ha az üzemeltetési szerződés felmondással szűnik meg, az ellátásért felelős azt a megszüntető nyilatkozat hatályosulását követő 8 napon belül a Hivatalnak bejelenti.

(5) Az önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonkezelésbe adására és a vagyonkezelési szerződésre, továbbá a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire az államháztartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

8. A vagyonkezelési szerződés

23. § (1) Vagyonkezelési szerződés - a jogszabályokban meghatározottakon túl, a Kbt. rendelkezéseivel összhangban - létrejöhet akkor is, ha az állami vagy az önkormányzati tulajdonú víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrehozására irányuló vagyonkezelési szerződés nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek.

24. § Ha a Kbt. szerint közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és törvény vagy állami tulajdon esetében rendelet kivételt nem tesz, akkor a vagyonkezelési szerződés megkötésére a közbeszerzési pályázatot az ellátásért felelősök közösen is kiírhatják.

25. § (1) A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű működtetése a vagyonkezelő kötelezettsége.

(2) A vagyonkezelő jogosult a kezelésében lévő víziközmű felhasználásával olyan egyéb vállalkozási tevékenységet folytatni, amely nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás ellátását.

26. § (1) A vagyonkezelési szerződésben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén túl előírható:

a) a szükség szerinti felújítás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzése, vagy

b) az a) pontban foglaltak előírása mellett a víziközmű fejlesztése.

(2) A vagyonkezelő kötelezettsége a vagyonkezelésbe vett víziközmű vonatkozásában a felújítási terv részeként a felújítási és pótlási terv elkészítése, valamint az (1) bekezdés b) pontja esetében a beruházási terv elkészítése is.

(3) A vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyonkezelő igényt tarthat a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott azon - vagyonkezelői felelőssége körében indokoltan felmerült, a víziközművet gyarapító - ráfordításai könyv szerinti nettó értékének a megtérítésére, amelyekre a víziközmű vagyonkezelési szerződés megszűnéséig elszámolt értékcsökkenése nem nyújtott fedezetet.

9. A koncessziós szerződés

27. § (1) A pályázat kiírója a koncessziós pályázat nyertesét koncessziós társaság alapítására kizárólag akkor kötelezheti, ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés keretében ellátandó terület vonatkozásában az e törvény szerinti engedélyezési feltételeket teljesíteni tudja.

(2) A koncessziós szerződés időtartamának elteltét követően külön pályázat kiírása nélkül - legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével - egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítható.

28. § (1) Építési koncesszióra irányuló pályázat közös ajánlattevők által kizárólag akkor nyújtható be, ha közülük legalább egy rendelkezik víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel.

(2) Az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megvalósuló víziközmű tekintetében tartalmaznia kell az adott üzemeltetési szerződés e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeit is.

10. A bérleti-üzemeltetési szerződés

29. § (1) A bérleti-üzemeltetési szerződés - a Kbt. és a koncesszióról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - kizárólag az ellátásért felelős és olyan víziközmű-szolgáltató között jöhet létre, amely:

a) kizárólag az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában áll, vagy

b) olyan gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában áll, amelynek kizárólagos tulajdonosa közvetlenül az állam, illetve a helyi önkormányzat.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt társaságban az ellátásért felelős tulajdonosi részesedése vagy a kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon megszűnik, a megszűnéstől számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban, de legkésőbb a megszűnés naptári évének végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik.

(3) A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik.

(4) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi - ide nem értve a 30. § szerinti eseteket -, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető.

30. § (1) Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.

(2) A víziközmű-szolgáltató - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti.

31. § Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű-üzemeltetési jogát a víziközmű-szolgáltató bérleti díj fizetése ellenében gyakorolhatja.

11. A közérdekű üzemeltető

32. § (1) A Hivatal - az ellátáshoz fűződő közérdekből - víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha

a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy

aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt,

ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,

ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli,

ad) a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján visszavonta, vagy

ae) a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül, és

b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.

(2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával - bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig.

(3) A közérdekű üzemeltető tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

33. § Az ellátásért felelős - a Hivatal intézkedéseitől függetlenül - a közérdekű üzemeltető kijelölésétől számított 12 hónapon belül a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében gondoskodik - az e törvényben előírtak szerint - üzemeltetési szerződés megkötéséről.

34. § (1) Víziközmű-szolgáltató esetében - közérdekű üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, valamint hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetében az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós közüzemi szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződései (különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében.

(6) A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre állását.

(7) A víziközmű-szolgáltató adós közüzemi szerződéseinek szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni.

V. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ

12. A víziközmű-szolgáltatói működési engedély

35. § (1) Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni. Az engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására.

(2) Víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság kaphat, amely az engedély kiadására irányuló kérelemben megjelölt ellátási területre és víziközmű-szolgáltatási ágazatra vonatkozóan rendelkezik üzemeltetési szerződéssel és megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(3) Az e törvény által szabályozott engedély és engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

36. § (1) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

b) a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

c) a kérelmező vonatkozásában az 1. melléklet szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték nem éri el a 150 ezret,

d) a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll,

e) a kérelmező vagy jogelődje víziközmű-szolgáltatói működési engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták, vagy

f) ha a kérelmező közvetlenül vagy közvetetten nem kizárólagosan állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban van, és 2011. december 31. után megkötött vagy 2011. december 31. után időbeli hatályában meghosszabbított üzemeltetési szerződésre vonatkozóan is nyújtott be kérelmet.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelménynek eleget nem tevő kérelmező működési engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha

a) a kérelmező 2011. december 31. előtt megkötött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik, és

b) működési engedély iránti kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházás-védelmi szerződés rendelkezéseibe ütközne.

37. § (1) Az engedélyben foglaltak - a körülmények jelentős megváltozása esetében - a víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok keretei között módosíthatók. Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan az ellátás biztonságát, minőségét és árát.

(2) A Hivatal jogszabályváltozás esetében az engedélyt a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében hivatalból módosíthatja.

(3) A Hivatal az engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére visszavonhatja.

13. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése

38. § (1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetében

a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a víziközmű-szolgáltatót a kötelezettségei betartására,

b) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel,

c) az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a víziközmű-szolgáltató az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) az engedélyt módosítja, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és engedélymódosítással a jogszerű állapot helyreállítható,

e) az engedélyt visszavonja, ha

ea) a víziközmű-szolgáltató a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni,

eb) a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

ec) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,

ed) jogszabályváltozás miatt az engedély kiadását meg kellene tagadni, vagy

ee) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés c)-e) pontjában foglalt jogkövetkezménnyel egyidejűleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt is alkalmazhatja.

(3) A Hivatal az ellátásért felelőssel szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetében az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében az üzemeltetési szerződés megszűnéséig, valamint a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a víziközmű-szolgáltatást és az annak teljesítéséhez szükséges tevékenységeket folyamatosan fenn kell tartani.

39. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató bármely, engedélyére vonatkozó jogszabályban vagy az engedélyében foglalt feltételnek harminc napot meghaladó időtartamon keresztül nem felel meg, erről a Hivatalt haladéktalanul értesíti.

(2) A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti, legfeljebb harmincnapos határidőt biztosít a feltétel teljesítésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztásának megállapítása esetében - a (2) bekezdés szerinti határidő biztosítása mellett - a Hivatal bírságot szab ki.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott határidőn belül nem teljesíti az engedélyére vonatkozó jogszabályokban vagy az engedélyében foglalt feltételeket, a Hivatal az engedélyt módosítja vagy visszavonja.

(5) Ha a Hivatal az engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződései közül

a) azokat megszünteti, amelyek tekintetében a követelményeket nem tudja teljesíteni, vagy

b) annyit megszüntet, amennyi túlhaladja az engedély terjedelmét.

(6) A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (5) bekezdés szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.

(7) Ha a víziközmű-szolgáltató a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatót bírsággal sújtja, és kötelezettség teljesítése végett póthatáridőt tűz.

(8) Engedély visszavonása esetében a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződéseit a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megszünteti.

40. § Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében a Hivatal a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától, továbbá a tevékenység végzőjével szemben a 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

41. § (1) Bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel

a) a jogellenes magatartás súlyára (az ellátás veszélyeztetésének mértékére, a magánérdekek sérelmének körére, kiterjedtségére) és a felróhatóság mértékére;

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamára;

c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértékére, a jogsértéssel elért vagyoni előny mértékére;

d) korábbi jogsértő magatartásra;

e) a Hivatal eljárását megelőzően a jogsértő állapot megszüntetése érdekében végzett tevékenységre;

f) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartásra.

(2) A bírság ismételten kiszabható.

(3) A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(4) A bírság a díjmegállapítás során költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

42. § (1) A Hivatal hozzájárulása szükséges a víziközmű-szolgáltatónak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti egyesüléséhez, szétválásához (a továbbiakban együtt: átalakulás), alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy a törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt a víziközmű-szolgáltató számára jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A Hivatal hozzájárulása szükséges bármely víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt vagy ötven százalékát meghaladó, illetve hetvenöt százalékát elérő befolyás szerzéséhez, és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához.

(3) A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelemhez csatolni kell a Hivatal hozzájáruló határozatát.

(4) A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügylethez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha annak végrehajtása a víziközmű-szolgáltatás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(5) A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha annak eredményeként a víziközmű-szolgáltató

a) nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy

b) nem rendelkezne az a) pontban meghatározottak teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal.

(6) A Hivatal hozzájáruló határozatának hiányában az (1)-(2) bekezdés szerinti, a szerző félre vonatkozó változás a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékbe nem tüntethető fel, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe vagy tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani.

15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége

43. § (1) A víziközmű-szolgáltató az e törvényben a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályokban és a Hivatal határozataiban meghatározottak szerint látja el a víziközmű-szolgáltatást.

(2) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási jogát nem engedheti át.

(3) A víziközmű-szolgáltató

a) a víziközmű működtetését - az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben - biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével végzi,

b) a víziközmű-fejlesztéseket - az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben - időben úgy végzi el, hogy az általa üzemeltetett víziközmű-rendszer a víziközmű-szolgáltatási ágazatok vonatkozásában hosszú távon ki tudja elégíteni az ésszerű igényeket, valamint

c) gondoskodik a b) pontban foglaltak elvégzéséhez szükséges készletekről és tartalékokról.

(4) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet is folytatni, feltéve hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást.

44. § (1) Az országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetség jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehet a kormány, illetve a miniszter számára, valamint konzultációt folytathat a víziközmű-szolgáltatást érintő stratégiai kérdésekről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt a szervezetet kell országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetségnek tekinteni, amelynek tagjai együttesen a Hivatal által nyilvántartott felhasználói egyenérték több mint 50%-ával rendelkeznek.

45. § (1) A Hivatal hozzájárulása szükséges a víziközmű-működtetés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott részének kiszervezéséhez, továbbá a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges a víziközmű-működtetés egyéb részének kiszervezéséhez.

(2) A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy a kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben a víziközmű-szolgáltató előző évi nettó árbevételének tíz százalékát meghaladja. Kiszervezett tevékenységet kizárólag víziközmű-szolgáltató, illetve ellátásért felelős tulajdonában álló gazdasági társaság végezhet. Kiszervezés esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(3) A harmadik személytől víziközmű működtetése érdekében igénybe vett, de e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység körébe tartozó tevékenység esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(4) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz elvezető rendszerek üzemeltetése, a fürdőüzemeltetés, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység.

46. § A víziközmű-szolgáltató e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos beszerzésre, kiválasztásra és megbízásra - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint a Hivatal által jóváhagyott beszerzési szabályzatban meghatározott feltételeket és eljárásokat kell alkalmazni.

47. § (1) A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatot dolgoz ki és azt jóváhagyásra benyújtja a Hatósághoz.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

48. § (1) A víziközmű-szolgáltató honlapot működtet, és azon közzéteszi:

a) az ellátásért felelőssel kötött megállapodásait,

b) az üzletszabályzatát,

c) a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat,

d) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét,

e) az e törvényben foglalt eltérésekre figyelemmel az Szt.-nek megfelelő formában az éves beszámolóját,

f) a jóváhagyott beszerzési szabályzatát, és

g) az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(2) A honlapon való közzététel során az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megállapodásokból a víziközmű-szolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a víziközmű-szolgáltató üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(3) Nem törölhető a honlapon való közzététel során a megállapodásokból

a) az alkalmazott díj mértéke,

b) a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

c) a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

d) az elvárt nyereség meghatározása, és

e) minden egyéb olyan adat, amely a díjmegállapítás alapjául szolgál.

16. Számviteli szétválasztás

49. § (1) A víziközmű-szolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, továbbá kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent.

(4) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben igazolja, hogy a víziközmű-szolgáltató által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(5) A másodlagos tevékenységet is végző víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon köteles bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

50. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhesse, azokba betekinthessen. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(2) A víziközmű-szolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg küldi meg a Hivatalnak.

VI. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY

17. A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános szabályai

51. § (1) A víziközmű-szolgáltató - az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig - a felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll.

(2) Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni.

(3) A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval - felhasználási helyenként - közüzemi szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(4) A közüzemi szerződés egyidejűleg több víziközmű-szolgáltatási ágazatra is kiterjedhet.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közüzemi szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében az 58. § (1) bekezdés szerint járhat el.

(6) Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a víziközmű-szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, és a víziközmű-szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött.

(7) A közüzemi szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv közüzemi szerződésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

52. § (1) Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul.

(2) A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított különbözetet a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-szolgáltatónak. A felhasználó a víziközmű-szolgáltatót a belső elszámolás módjáról tájékoztatja.

(3) Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető víziközműbe kerülő szennyvíz mért mennyiségén alapul. Mérés hiányában az elszámolásnál az (1) bekezdés szerint mért ivóvízmennyiség és a más víziközmű-rendszerből származó vízmennyiség összesített mennyiségét kell figyelembe venni, csökkentve a - jogszabály alapján kiadott engedély alapján - más víziközmű-rendszer részét képező szennyvízelvezető víziközműbe elhelyezett szennyvízmennyiséggel. A víziközmű-szolgáltató a felhasználóval a közüzemi szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. A más víziközmű-rendszerből származó vízmennyiséget hiteles vízmérő berendezéssel kell megmérni, és annak mérési adatait a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A mérés kialakítása ellenőrzésének, valamint a mérőállás ellenőrzésének lehetőségét a víziközmű-szolgáltató részére biztosítani kell.

53. § (1) Adott felhasználási hely tekintetében a közüzemi szerződés megszűnik, ha

a) a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a víziközmű-szolgáltató új közüzemi szerződést kötött,

b) a felhasználási hely megszűnt, vagy

c) a víziközmű-szolgáltató a közüzemi szerződést a (2) bekezdésben meghatározott okból azonnali hatállyal felmondta.

(2) A közüzemi szerződést a víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha:

a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve ha ez a víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt,

b) a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, víziközmű-szolgáltató a felhasználót az együttműködésre a (3) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy

c) a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.

(3) A felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.

54. § (1) A víziközmű-szolgáltató az új víziközmű-szolgáltatóval kötött üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti. Az értesítésben ki kell térni az új víziközmű-szolgáltató elérhetőségén túl annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére, valamint fel kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakra a figyelmet.

(2) Az üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő hatvanadik naptól a korábbi közüzemi szerződés helyébe - a felek eltérő megállapodása hiányában - az új víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerinti közüzemi szerződés lép.

55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha

a) a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és

b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget már meglévő víziközmű-rendszer esetében annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni.

(3) Ha a bekötés feltételei teljesültek, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötését nem tagadhatja meg.

(4) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a települési önkormányzat jegyzője hivatalból kötelezi az ingatlan beköttetésére.

(5) Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

a) a vízellátó rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet saját célú vízellátó létesítményt,

b) a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet egyedi szennyvízkezelő létesítményt, egyedi zárt szennyvíztárolót vagy saját célú szennyvíztisztító telepet.

(6) A jegyző az ingatlan tulajdonosát közérdekből - tekintet nélkül az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőre vagy az (1) bekezdésben meghatározott feltételre - kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő létesítmény vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros hatása állapítható meg.

18. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében

56. § A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a vízmérő berendezés kiszerelésével, a szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági kapcsolatának a megszüntetésével történik.

57. § (1) A felhasználó a víziközmű-szolgáltatóhoz intézett nyilatkozatával kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését - ha közműves ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -tisztítás is fennáll a felhasználási helyen - a víziközmű-szolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni.

(2) A vízközmű szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.

58. § (1) A víziközmű-szolgáltató - a létfenntartás, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett - a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) ellentétes állásfoglalása hiányában:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy

e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közüzemi szerződést felmondhatja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható egészségügyi és gyermekintézmények esetében, továbbá lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében.

(3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

b) a lakossági felhasználó által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetében az egyeztetés a víziközmű-szolgáltatóval nem vezetett eredményre, vagy az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában egyeztek meg,

c) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, valamint

d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.

(4) A lakossági felhasználó felszólítása az átvétel igazolására alkalmas módon történik. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet első alkalommal a felszólítással egyidejűleg, második alkalommal 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.

(5) A létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást a víziközmű-szolgáltató a kormányrendeletben meghatározottak szerint biztosítja.

(6) A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás érdekében a víziközmű-szolgáltató - az ellátásért felelős előzetes értesítése és a települési önkormányzat hozzájárulása esetében - a víziközmű tulajdonosának költségére közkifolyót helyezhet el. A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a víziközmű-szolgáltató részére.

(7) A települési önkormányzat a (6) bekezdés szerinti hozzájárulását kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha a víziközmű-szolgáltató nem igazolja, hogy az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti valamely intézkedés végrehajtása a felhasználónak felróható okból hiúsult meg.

(8) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó fizetési kötelezettsége teljesítésének igazolását követően a víziközmű-szolgáltatást 3 naptári napon belül teljeskörűen visszaállítja.

(9) A víziközmű-szolgáltató az e §-ban foglalt tevékenységei körében felmerülő költségeit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - azzal a felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közüzemi szerződése körében azok felmerültek.

(10) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott.

VII. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM

59. § (1) A felhasználók, a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök kötelesek a víziközmű-fejlesztését és a víziközmű-szolgáltatást biztosító, jogszabályban, valamint a Hivatal határozatában meghatározott személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban - és azzal összhangban a Hivatal határozatában - meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat kizárólag a víziközmű fejlesztésével és a víziközmű-szolgáltatás biztosításával kapcsolatos tevékenység ellátásával összefüggésben lehet használni.

60. § (1) A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a víziközmű-szolgáltatótól, az ellátásért felelőstől, a jegyzőtől, a víziközmű tulajdonosától és a kiszervezett tevékenységet végzőtől eseti és rendszeres információt kérni, továbbá az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is.

(2) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, a jegyző, a víziközmű tulajdonosa és a kiszervezett tevékenységet végző a Hivatal részére megadja az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott és feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.

(3) A Hivatal adatkezelésére a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal adatkezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

61. § (1) A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős

a) az e törvényben meghatározott tevékenységének végzése,

b) az a) pontban meghatározottak végzéséhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése,

c) szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint

d) együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése

céljából kezelheti a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott települési önkormányzati rendelet szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges adatok a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma). A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelő) a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha

a) az adatkezelés nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt, vagy

b) az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, így különösen a víziközmű-szolgáltatás keretében létrejött jogviszony megszűnik, az ahhoz kapcsolódó követelés érvényesítése megtörtént, vagy a követelés érvényesíthetősége megszűnt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak

a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

c) az üzemeltetési szerződés megszűnését követően az ellátásért felelősnek,

d) az üzemeltetési szerződés megkötését követően a víziközmű-szolgáltatónak,

e) a Hivatal által a 32. §-ban foglaltak esetében a közérdekű üzemeltetőnek,

f) a Hivatalnak,

g) a fogyasztóvédelmi hatóságnak,

h) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,

i) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak.

(4) Az átadott adatokkal kapcsolatban a (3) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokat átvevőket a víziközmű-szolgáltatóval, ellátásért felelőssel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (3) bekezdés a)-h) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.

VIII. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJAI

19. A víziközmű-szolgáltatás díjainak tartalma, szerkezete, megállapítása

62. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

a) díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;

b) figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit.

(2) A víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési és önkormányzati támogatásokat.

(3) A víziközmű-szolgáltatás díjának felhasználó általi pénzügyi teljesítésével együtt járó, a víziközmű-szolgáltatónál felmerülő indokolt költségek a díjmegállapításnál költségnövelő tényezőként nem vehetők figyelembe, azok a felhasználó által alkalmazott fizetési megoldástól függően külön tételként érvényesíthetők.

(4) Egyesített csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek tekintetében, a csapadékvíz-elvezetés költségei a szennyvízelvezetés és -tisztítás díjában térülnek meg.

63. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani.

(2) Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni.

(3) Ha a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. A szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője.

64. § (1) A fogyasztással arányos díjak tekintetében a lakossági felhasználókra nézve - a víziközmű-szolgáltatást megalapozó, elsődlegesen lakossági felhasználói ellátást szolgáló társadalmi érdekre tekintettel - a nem lakossági felhasználókhoz képest alacsonyabb díjakat eredményező díjrendszer is meghatározható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés alkalmazása esetében víziközmű-szolgáltatás díja a nem lakossági felhasználók esetében nem lehet magasabb, mint a víziközmű-szolgáltatás lakossági felhasználókra vonatkozó díjának másfélszerese.

(3) A nem lakossági felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek alapján lehet különbséget tenni.

65. § (1) A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év szeptember 15-ig küldi meg.

(3) A hatósági díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy kilencven napon belül tegye meg javaslatát.

(4) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül tesz eleget tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős vagy a víziközmű tulajdonosa a Hivatal (4) bekezdés szerinti határozatában vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

66. § (1) A hatósági díj közüzemi szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közüzemi szerződés részévé válik.

(2) A hatósági díjtól eltérő díjat a közüzemi szerződésben érvényesen kikötni kizárólag a Hivatal előzetes hozzájárulásával lehet.

20. A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás díjai

67. § (1) Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás visszterhes szerződés (a továbbiakban: átadási szerződés) alapján nyújtható egymással kapcsolatban álló, víziközmű-szolgáltatók által működtetett víziközmű-rendszerek átadási pontján keresztül.

(2) A víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérőberendezés mérési adatai alapján történik.

(3) Az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz kezelési díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) - az átadási mennyiségek figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Az átadási ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az átadási árat mely - a rendelet hatálybalépését követő - időponttól kell alkalmazni.

(4) Az átadási ár megállapítására a 65. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hatósági díj alatt átadási árat kell érteni, valamint a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a víziközmű-szolgáltatót terheli.

68. § Az átadási ár tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közüzemi szerződés alatt átadási szerződést kell érteni.

21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás

69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

a) közüzemi szerződés kötés esetében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében.

(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és annak költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.

70. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal határozatban állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint vegye figyelembe a víziközmű-rendszerbe később bekötött felhasználók bekötésének hatásaiból származó előnyöket. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás nem haladhatja meg a bekötés érdekében közvetlenül víziközmű-fejlesztésre fordított összeg nagyságát.

(3) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében külön-külön, tételesen kell megállapítani. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható.

(4) A víziközmű-szolgáltatók kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni. A felhasználók és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolódni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizetni.

(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közüzemi szerződés alatt a 69. § (1) bekezdés szerinti szerződést kell érteni.

71. § (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére.

(2) A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók.

72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - beleértve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket is - használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található.

(2) Ha az üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-szolgáltatót olyan víziközmű-beruházási kötelezettség terheli vagy - amennyiben annak megvalósítása már megtörtént - terhelte, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, akkor a víziközmű-szolgáltató jogosult a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást e kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni. Egyéb esetben a víziközmű-szolgáltató - mint az ellátásért felelős megbízottja - a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős javára szedi be, és az így beszedett összeget - az üzemeltetési szerződésben meghatározottak szerinti elszámolást követően - az ellátásért felelős részére legalább évente átadja.

(3) Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőssel a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol, és azt részére átadja.

22. Díjfelügyelet

73. § A víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására,

b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének

ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy

bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa ellátott valamennyi felhasználó részére történő visszatérítésére, és

c) bírságot szabhat ki.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

74. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a központi költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek költségvetési intézményeinek, a helyi önkormányzat költségvetési intézményeinek, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények azon körét, amelyek mentesülnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól;

2. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, a mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését és értékelési kritériumait, valamint a mintaprojekt hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatokat;

3. az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait és minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait;

4. az üzemeltetési szerződések kötelező tartalmi elemeit, benyújtásuk formai követelményeit;

5. a közérdekű üzemeltető kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint a víziközmű-szolgáltatás biztosításához szükséges szerződésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket;

6. az engedélyezés és a hozzájárulás részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyes tevékenység folytatásának, valamint az engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának feltételeit, továbbá a víziközmű-szolgáltató jogait és kötelezettségeit;

7. a kiszabható bírság felső határát;

8. a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős és a víziközmű-tulajdonos által a Hivatal részére teljesítendő adatok körét, az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat;

9. a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos áruk és szolgáltatások körét, a beszerzésre, a kiválasztásra és a megbízásra vonatkozó feltételeket és eljárásokat;

10. a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, a közüzemi szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, továbbá az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályokat;

11. az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, benyújtásának formai követelményeit, valamint a jóváhagyás szempontjait;

12. a víziközmű-szolgáltatókról és az ellátási felelősökről vezetett közhiteles nyilvántartás szabályait;

13. a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;

14. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározásának alapelveit, szempontjait és a díjak elemeit;

15. a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetét;

16. a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árszerkezetét, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjainak szerkezetét;

17. a Hivatal eljárásában közreműködő szakhatóság kijelölését,

18. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

1. állapítsa meg a víziközművek vagyonértékelésének részletes szabályait;

2. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjképzése átláthatóságának biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok - különösen a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos díjmegállapítás, költségek, bevételek, kiadások, beruházások, valamint az ezzel összefüggő műszaki információk - körét és a közzététel módját;

3. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját;

4. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árait és azok alkalmazásának időpontját, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjait és azok alkalmazásának kezdő időpontját;

5. állapítsa meg - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a Hivatal részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díjak, valamint a díjak fizetésére vonatkozó szabályokat;

6. szabályozza a víziközmű térképi nyilvántartás tartalmi és formai követelményeit;

7. állapítsa meg a víziközmű térképi nyilvántartás adatainak szolgáltatására, az adatszolgáltatás díjának mértékére vonatkozó részletes szabályokat;

8. szabályozza a gördülő fejlesztési terv részét képező felújítási és pótlási terv, valamint beruházási terv részletes tartalmi és formai követelményeit.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

24. Hatályba léptető rendelkezések

75. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2011. december 31. 23.00. órakor lép hatályba.

(2) E törvény 90. § (1), (2) és (4) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 3-10. §-a, 12. §-a, 14-17. §-a, 19-61. §-a, 74. § (1) bekezdés 3-13. és 17-18. pontja, 74. § (2) bekezdés 1-2. és 5. pontja, 76. § (3)-(6) bekezdése, 78-85. §-a, 89. § (1)-(2) bekezdése, 1. melléklete 2012. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 93. § (4) bekezdése 2012. december 31-én lép hatályba.

(5) E törvény 11. §-a, 13. §-a, 74. § (2) bekezdés 6-8. pontja, 74. § (3) bekezdése, 86. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 70. §-a, 74. § (1) bekezdés 14. pontja, 87. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

25. Átmeneti rendelkezések

76. § (1) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig

a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat,

b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat

alkalmazhat.

(2) Ha 2011. december 31-ig létrejött, víziközmű-beruházásra vonatkozó szerződés alapján - szerződésben vállalt kötelezettségként - a víziközmű pótlási fedezetét vagy a beruházás finanszírozásához igénybe vett külső forrás hitelszolgálati fedezetét a víziközmű-szolgáltatás díjába be kell építeni, akkor a víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül is jogosult - a szerződésben foglaltaknak megfelelően - a víziközmű-szolgáltatás 2011. december 31-én alkalmazott díját megemelni.

(3) A Hivatal az (1) bekezdés alapján alkalmazandó díjtól eltérő díj alkalmazásához való hozzájárulást adhat a víziközmű-szolgáltató kérelmére az alábbi esetekben:

a) a településen addig nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre,

b) olyan víziközmű-beruházást adnak át, amely következtében a települést ellátó vízközmű-hálózat működtetési költségei megemelkednek,

c) víziközmű-beruházásra vonatkozó szerződés vagy átadott víziközmű-beruházás vonatkozásában - szerződésben vállalt kötelezettségként - a víziközmű pótlási fedezetét vagy a beruházás finanszírozásához igénybe vett külső forrás hitelszolgálati fedezetét a víziközmű-szolgáltatás díjába be kell építeni, vagy

d) törvényben meghatározott, vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

  Vissza az oldal tetejére