Időállapot: közlönyállapot (2011.VI.29.)

54/2011. (VI. 29.) OGY határozat

a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról * 

Az Országgyűlés - a magyar nép, a jelen és az eljövendő generációk egészséges és hazai élelmiszerhez való jogáért viselt felelősségére tekintettel - kinyilvánítja, hogy Magyarországon a cukoripar területén olyan intézkedések (privatizáció, kötelezettségvállalások, állami támogatások, gyárbezárások, cukorreform, diverzifikáció stb.) történtek az elmúlt több mint két évtizedben, amelyek erősen feltételezhetően, az eredeti szándékokkal ellentétesen, a nemzeti érdekeket súlyosan sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek. Az értékesítési és privatizációs szerződéseket a nemzetgazdaság érdekeire való tekintettel meg kell vizsgálni, ellenőrizni kell az abban foglaltak betartásának pontosságát. A jelenlegi helyzetet eredményező esetleges emberi mulasztások előfordulását alapos körültekintéssel meg kell vizsgálni és a még fennálló kedvezőtlen folyamatokat - a jövőre tekintettel - minden lehetséges eszközzel meg kell állítani, illetve kedvező irányba kell fordítani. A kedvezőtlen folyamatokért, cselekményekért viselt személyes - büntetőjogi vagy politikai - felelősséget mihamarabb meg kell állapítani, ezért a jelenlegi állapotokhoz vezető folyamatok vizsgálatára az Országgyűlés az alábbi határozatot hozza.

1. Az Országgyűlés a Házszabály 34. § (1) bekezdése, valamint a 36. § (2) bekezdése alapján, a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményei vizsgálatára vizsgálóbizottságot hoz létre, amelynek neve:

„A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság” (a továbbiakban: Bizottság).

2. A vizsgálat tárgya a következő kérdések tisztázása:

a) a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat,

b) ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását,

c) milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról,

d) a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés),

e) milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait,

f) az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez,

g) milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek,

h) az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő többlépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? A 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárcavezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását,

i) az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa-termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra?

3. A Bizottság működésének kezdetén maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit, az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével.

4. A Bizottság a munkájáról a Házszabály 36. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül benyújt az Országgyűlésnek.

5. A Bizottság 16 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség: 6 fő
Kereszténydemokrata Néppárt: 2 fő
Magyar Szocialista Párt: 3 fő
Jobbik Magyarországért Mozgalom: 3 fő
Lehet Más a Politika: 1 fő
Független: 1 fő

6. A Bizottság társelnökei személyére a Házszabály 36. § (4) bekezdése alapján a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjai tesznek előterjesztést - a bizottsági tagságra jelölt képviselők közül - az Országgyűlés elnökének.

7. A Bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat 1. pontját, valamint a 2. pont a)-i) bekezdéseit érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A Bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a Bizottság előtt megjelenni.

8. A Bizottság megbízatása a tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik.

9. A Bizottság működése a 4. pont szerint benyújtott jelentésről szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen leteltéig tart.

10. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.

11. A Bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni.

12. E határozat a közzététele napján lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére