Időállapot: közlönyállapot (2012.VI.18.)

2012. évi LXVI. törvény

a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A tanúvallomást megtagadhatja:)

f) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben.”

(2) A Pp. 170. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

2. § A Pp. a következő 396/A. §-sal egészül ki:

„396/A. § E törvény alkalmazásában médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató.”

3. § A Pp. 170. § (5) bekezdésében az „a) és c)-e) pontja” szövegrész helyébe az „a) és c)-f) pontja” szöveg lép.

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

4. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 82. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A tanúvallomást megtagadhatja)

d) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte.”

(2) A Be. 82. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, továbbá a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek - különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel - olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.”

5. § A Be. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tanúnak a 82. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt mentessége az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

6. § A Be. 152. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A (3) és (4) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha]

d) a tanúvallomás megtagadásra a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogosult személyt a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság a 82. § (6) bekezdése alapján.”

7. § A Be. 207. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyomozási bíró dönt)

f) a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tanúvallomást megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezéséről a 82. § (6) bekezdése szerint.”

8. § A Be. 215. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A tanúvallomást a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére a 82. § (6) bekezdése alapján történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés halasztó hatályú.”

9. § A Be. 293. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tanúvallomást a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére a 82. § (6) bekezdése alapján történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés halasztó hatályú.”

10. § A Be. 601. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvény alkalmazásában médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató.”

3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

11. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem köteles a dolog átadására az, aki tanúként nem hallgatható meg, valamint az, aki az 53. § (4) bekezdés c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha a számára információt átadó személy kilétét a dolog átadásával felfedné.”

(2) A Ket. 50/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az 53. § (4) bekezdés c) pontja alapján a tanúvallomás megtagadására jogosult személynek a dolog átadása alóli mentessége az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

(3) A Ket. 50/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a lefoglalás elrendelésére az 53. § (4) bekezdés c) pontjára hivatkozás ellenére került sor.”

12. § (1) A Ket. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha

a) nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,

b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy

c) az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.”

(2) A Ket. 51. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

(4b) Az ügyfelet vagy az ellenérdekű ügyfelet a (4) bekezdés c) pontjára hivatkozása ellenére adatszolgáltatásra kötelező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”

13. § (1) A Ket. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanúvallomás megtagadható, ha

a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója,

b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy

c) a tanú médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.”

(2) A Ket. 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (4) bekezdés c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

14. § A Ket. 57/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, nem kötelezhető a szemletárgy felmutatására, ha ezzel a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

15. § A Ket. 172. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

o) médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató.”

4. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

16. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény hatálya - a 13. §, a 14. § (1) bekezdése, a 19. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 20. § (8) bekezdésének második mondata és (9) bekezdése kivételével - kiterjed a Magyarország területén letelepedett médiatartalom-szolgáltató által kiadott sajtótermékre is.”

17. § Az Smtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.

(2) A bíróság - bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében - törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére, valamint az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadására kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt.”

18. § Az Smtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.

(2) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása.”

19. § Az Smtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe vagy a médiatartalomban való szereplésbe történt beleegyezéssel.

(2) A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek - annak kérésére - a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes. A hozzájárulás visszavonása ellenére történt, jó hírnévre vagy becsületre sérelmes közlés esetén a vonatkozó polgári jogi és büntetőjogi szabályokat kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül a nyilatkozat vagy a szereplés nem vonható vissza, ha

a) azt a nyilatkozó a helyi, országos vagy európai közélet eseményével összefüggésben tette,

b) az Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró valamely eseménnyel kapcsolatos, vagy

c) azt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, vagy politikai közszereplő közmegbízatása ellátásával összefüggésben tette.

(4) A médiatartalom-szolgáltató nem köthet médiatartalomban szereplő személlyel olyan megállapodást, amely a megállapodás tárgykörén belül korlátozza a médiatartalomban szereplő személynek a jó hírnevéhez, becsületéhez vagy magánéletéhez fűződő jogainak érvényesíthetőségét, illetve a nyilatkozat vagy szereplés visszavonásához fűződő, (1) és (2) bekezdés szerinti jogait. Az ilyen szerződéses kikötés semmis.”

20. § Az Smtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet.”

21. § Az Smtv. 19. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Médiatartalomban tilos kiskorú személy olyan bemutatása, amely életkorának megfelelő lelki vagy fizikai fejlődését nagymértékben veszélyeztetheti.”

22. § Hatályát veszti az Smtv. 18. §-a.

5. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

23. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) NEGYEDIK RÉSZ III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„III. Fejezet

A MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI BIZTOS

Általános szabályok

139. § (1) A Hatóság részeként Média- és Hírközlési Biztos (a továbbiakban: Biztos) működik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben.

(2) A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Biztos főosztályvezetői besorolású köztisztviselő. A Biztos e fejezet szerinti feladatai ellátása körében nem utasítható.

(3) A Biztosra megfelelően alkalmazni kell a 111. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média- és Hírközlési Biztos Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztviselőit az Elnök nevezi ki és menti fel, a Biztos gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

(5) A Biztos hivatalának működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata és a Biztos hivatalának ügyrendje határozza meg. A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő és az Elnök hagyja jóvá.

(6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten kell megállapítani.

140. § (1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaigazgatásra vagy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, és nem tartozik a Médiatanács, az Elnök vagy a Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint nézők, olvasók vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja,

a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: érdeksérelem) áll fenn, vagy

b) a fogyasztói, előfizetői, felhasználói vagy nézői, hallgatói, olvasói érdekek képviseletét ellátó egyesület

a Biztos hivatalánál panasszal élhet.

(2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz, illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket, illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, és tartalmazzák a 141. § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal, illetve a Médiatanács nyolc napon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá érkezett panaszként bírálja el. Erről a tényről, valamint az áttételről a kérelmezőt, illetve a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén a Biztos a 142. §, a médiaszolgáltatásokra, illetve a sajtótermékekre vonatkozó panaszok esetén a 142/A. § szerint jár el.

A Biztos eljárására vonatkozó közös szabályok

141. § (1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat. A 140. § (1) bekezdés szerinti panasz nem hatósági ügy. A Biztos csak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén alkalmazhat - a 142. §-ban meghatározott módon - hatósági eszközöket.

(2) A Biztos eljárása csak panaszra indulhat. A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, erről a panaszost tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

(3) Ha a Biztos a 142. § (4) bekezdése vagy a 142/A. § (1) bekezdése szerinti egyeztetési eljárás során észleli, hogy a panasz alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, az eljárást megszünteti, és erről a panaszost, valamint az egyeztetési eljárásban részt vevőket tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

(4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Ebben az esetben az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszról akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A Biztos harmadik személynek csak ezt a kivonatot adhatja át. A Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezéséig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefüggő azon személyes adatait, amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak. Erre a tényre a panaszos figyelmét fel kell hívni.

(5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a Biztos intézkedésére okot adó érdeksérelmet, és azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem valószínűsíthető, valamint a 140. § (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek fennállását valószínűsítő, illetve igazoló körülményeket. Hiányos panasz esetén a Biztos a panaszost az eljárás bármely szakaszában határidő megjelölésével hiánypótlásra hívhatja fel. Ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítette, a beadvány nem tekinthető panasznak, ezért a Biztos nem jár el, illetve ha az eljárás már megindult, az eljárását megszünteti, és erről a panaszost, valamint az egyeztetési eljárásban részt vevőket tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

A Biztos eljárása elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén

142. § (1) A Biztos a panasz útján tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdésében meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely elektronikus hírközlési szolgáltatótól az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatását kérheti, megfelelően alkalmazva a Ket. hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, tájékoztatást, dokumentumot, iratot (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: adatot) a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli.

(2) A Biztos köteles e § szerinti eljárását a 151. §-ban foglalt határidőben lefolytatni. E határidőbe nem számít be

a) a 141. § (5) bekezdés szerinti hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

b) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

c) a (3) bekezdés szerinti eljárás ideje,

d) az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívástól a nyilatkozattételig terjedő idő.

(3) Ha az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal köteles szóbeli vagy írásbeli egyeztetést kezdeményezni az elektronikus hírközlési szolgáltatóval az adatszolgáltatás szükségességéről, illetve a szolgáltatandó adatok köréről. Ezen egyeztetést követően a Hivatal a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót az (1) bekezdésnek és a lefolytatott egyeztetési eljárás eredményének megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő, legalább tizenöt napos határidőt kell előírni. A 155. § (5)-(7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató halasztó hatályú jogorvoslattal kérheti a végzés felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől. A Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban nyolc napon belül dönt, végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 156. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.

(4) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szóban vagy írásban egyeztetést folytat (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyeztetési eljárás). Az egyeztetési eljárásba a Biztos - ha ezt célravezetőnek ítéli, és a panaszos ezt kéri - bevonja a panaszost, valamint - ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti - bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület képviselőjét.

(5) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását - legalább tizenöt napos határidő megjelölésével - nyilatkozattételre megküldi az elektronikus hírközlési szolgáltatónak.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban közölt nyilatkozata alapján - indokolt esetben - a Biztos személyes egyeztetésre hívja az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató képviselőjét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület képviselőjét.

(7) Ha a Biztos és az elektronikus hírközlési szolgáltató között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el. Ha az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató megállapodásban rögzítik, amelyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi. A megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját.

(8) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a Biztos az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók válnak jogosulttá. A felhasználókra, előfizetőkre, fogyasztókra a megállapodásból eredően kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglaltak az érintett felhasználóknak, előfizetőknek, fogyasztóknak az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi - azt módosítja - oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó, előfizető, fogyasztó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti. Az e bekezdés szerinti megállapodást kötő elektronikus hírközlési szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése érdekében mutatott együttműködését a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót érintő egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi.

(9) A Biztos a sikeres egyeztetési eljárás eredményéről szükség szerint, illetve ha az egyeztetési eljárás eredményeként nem jön létre megállapodás, minden esetben jelentést készít, amelyet a panaszosnak, az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatónak, valamint az eljárásban részt vevő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületnek megküld. A jelentésben a Biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja az elektronikus hírközlési szolgáltatónak az érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentős számát érinti vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a megtett intézkedésekről a Biztost értesíteni a Biztos által meghatározott, legalább tizenöt napos határidőn belül, ha nem jött létre megállapodás.

A Biztos eljárása a médiaszolgáltatásokra, illetve sajtótermékekre vonatkozó panaszok esetén

142/A. § (1) A Biztos az eljárása során a 140. § (1) bekezdés szerinti érdeksérelemre vonatkozóan a médiatartalom-szolgáltatók szakmai, érdek-képviseleti vagy önszabályozó szervezeteivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai szervezet) szóban vagy írásban egyeztetést folytat (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyeztetési eljárás).

(2) A Biztos kizárólag akkor jár el a panasz tárgyában,

a) ha a panasz a médiatartalom-szolgáltató tevékenysége során több esetben felmerülő vagy több médiatartalom-szolgáltató tevékenysége során jelentkező, érdeksérelmet okozó tevékenységre irányul, és

b) ha a panasz tárgyát képező érdeksérelem a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti.

(3) A Biztos a médiatartalom-szolgáltatót köteles tájékoztatni a tevékenységét érintő panaszról, valamint köteles biztosítani annak a lehetőségét, hogy a médiatartalom-szolgáltató az álláspontját az egyeztetési eljárás minden szakaszában kifejthesse.

(4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érintő érdeksérelem leírását határidő tűzésével észrevételezésre megküldi a szakmai szervezeteknek.

(5) A Biztos az egyeztetési eljárás során a panasz orvoslása érdekében javaslatot dolgoz ki, amelyet megküld a szakmai szervezeteknek. A Biztos a javaslatot a nézői, hallgatói, olvasói érdekek képviseletében eljárva, ugyanakkor a szakmai szervezetek és az érintett médiatartalom-szolgáltató észrevételeit figyelembe véve alakítja ki.

(6) A szakmai szervezeteknek és az érintett médiatartalom-szolgáltatónak a javaslatra adott válasza alapján, a Biztos indokok esetben személyes egyeztetésre hívja fel a panaszost, valamint az érintett szakmai szervezeteket és az érintett médiatartalom-szolgáltatót.

(7) A Biztos az egyeztetési eljárás eredményéről jelentést készít, melyet a panaszosnak, az érintett médiatartalom-szolgáltatónak, valamint az érintett szakmai szervezeteknek megküld. A jelentésben a Biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a kidolgozott javaslatokat, illetve a médiatartalom-szolgáltatónak, valamint a szakmai szervezetek arra adott válaszát, észrevételeit. A Biztos a jelentését nem hozhatja nyilvánosságra.

(8) A 142. § (2) bekezdése szerinti határidő e § alkalmazásában az (5) bekezdés szerinti javaslat kidolgozása tekintetében irányadó. E határidőbe nem számít be

a) a (4) bekezdés szerinti észrevételezés ideje,

b) a szakvélemény elkészítésének ideje, ha az egyeztetési eljárás során szakértő bevonására van szükség.

A Biztos beszámolója

143. § A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a javaslatok eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít - az elektronikus hírközlési szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében - az Elnöknek és - a médiatartalom-szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében - a Médiatanácsnak. A Médiatanács részére készített beszámoló csak a Biztos általános, az egyes médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó adatok nélküli tapasztalatait tartalmazhatja.”

24. § Az Mttv. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos, akár üzleti titkot is magában foglaló adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(3) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében

a) az ügyfelet és

b) az eljárás egyéb résztvevőit, valamint az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőinek a megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat, továbbá kivételesen indokolt esetben más személyt vagy szervezetet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: az eljárás egyéb résztvevője)

- e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, a 156. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett - nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatszolgáltatás) kötelezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti végzés ellen az eljárás egyéb résztvevője, akit adatszolgáltatásra köteleztek, a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása keretében

a) az olyan irat, eszköz, dokumentum, amely az ügyfél és jogi képviselője közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikáció érdekében keletkezett vagy e kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból, eszközből, dokumentumból kitűnik, bizonyítékként nem használható fel, nem vizsgálható meg, nem foglalható le, valamint szemle során annak birtokosa annak felmutatására nem kötelezhető;

b) a Hatóság nem kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt olyan adatszolgáltatásra, valamint olyan irat, eszköz, dokumentum átadására, amellyel az a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.

(6) Az (5) bekezdés szerinti mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. Az (5) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.

(7) A Hatóságnak az (5) bekezdésben foglalt mentességi okra hivatkozás ellenére adatszolgáltatásra vagy irat, eszköz, dokumentum átadására, felmutatására kötelező végzése ellen a kötelezett ügyfél vagy eljárást egyéb résztvevője a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs

(8) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

(9) A Hatóság hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

(10) A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt, lekérhető médiaszolgáltatás esetén az elérhetővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell őriznie. Hatósági ellenőrzés érdekében a Hatóság - a megőrzésre előírt határidőn belül - kötelezheti a médiaszolgáltatót a műsorára vonatkozó hiteles dokumentáció haladéktalan és térítésmentes átadására. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás, illetve jogvita esetén a médiaszolgáltatónak a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőriznie.”

25. § Az Mttv. 182. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)

c) felügyeli az Smtv. 14. §-ában, valamint 16-20. §-ában foglalt követelmények betartását,”

26. § (1) Az Mttv. 20. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A médiaszolgáltató

a) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására köteles fordítani,

b) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai mű, legalább nyolc százalékát pedig olyan magyar mű bemutatására köteles fordítani, amelyeket tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.

(2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét európai, illetve legalább tíz százalékát magyar műveknek kell kitennie.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének

a) több mint hatvan százalékát európai művek,

b) több mint felét magyar művek,

c) több mint negyedét tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek

bemutatására köteles fordítani.

(4) Az (1)-(2) bekezdésekben a magyar művek közzétételére nézve előírt kötelezettség kizárólag a Magyarország területére irányuló médiaszolgáltatás tekintetében érvényesül.”

(2) Az Mttv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés - indokolt esetben - a 20-21. §-ban meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet. Lineáris audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval kötött hatósági szerződés indokolt esetben lehetővé teheti, hogy a 20. § (1) bekezdés b) pontban és 20. § (3) bekezdés c) pontban szereplő kötelezettségét öt évnél régebben készült művekkel teljesítse.”

(3) Az Mttv. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának. E rendelkezés kizárólag azon médiaszolgáltatások tekintetében alkalmazható, amelyekre a médiaszolgáltató nem rendelkezik a 22. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatósági szerződésben rögzített mentesítéssel.”

(4) Az Mttv. 203. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Európai mű:

a) azon mű, amely magyar,

b) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállamból származik,

c) azon mű, amely az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény részes felének számító európai államból származik,

d) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállam és valamely Európai Unión kívüli állam műsorkészítőinek együttműködése által jött létre, feltéve, hogy a tagállamból származó társproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi, vagy

e) azon mű, amely az Európai Unió és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodás keretében, koprodukcióban készült el, és amely megfelel a vonatkozó megállapodások feltételeinek.

A b)-c) pontban említett művek olyan művek, amelyek e pontokban meghatározott egy vagy több államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak közreműködésével készültek, feltéve, hogy a mű megfelel a következő három feltétel egyikének:

1. az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotása,

2. gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi,

3. az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi.

A c) és az e) pontban meghatározott művek abban az esetben tekinthetők európai műnek, ha az érintett, Európai Unión kívüli államban a tagállamokból származó művekre nem vonatkoznak megkülönböztető intézkedések.”

(5) Az Mttv. 203. § 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. Magyar mű:

a) azon mű, amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,

b) azon mű, amely eredetileg több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,

c) azon mű, amely eredetileg valamely, Magyarország által elismert nemzetiség nyelvén készült, ha tárgya az adott nemzetiség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben,

d) az olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely Magyarország által elismert valamely nemzetiség nyelvén kerül előadásra, ha az adott nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben,

e) az olyan instrumentális zenei műsorszám, amely - elsősorban szerzője vagy előadója révén - a magyar vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi, vagy

f) azon filmalkotás, amely a mozgóképről szóló törvény értelmében magyarnak minősül.”

(6) Az Mttv. NEGYEDIK RÉSZ VI. Fejezete a következő 202/A. §-sal egészül ki:

„202/A. § Az e fejezetben foglalt, a társszabályozásra vonatkozó rendelkezések nem érintik és nem korlátozzák a médiatartalom-szolgáltatók azon jogát, hogy önszerveződéseik útján, e törvény keretei között önszabályozási kezdeményezéseket fogadjanak el és érvényesítsenek a tevékenységük körében. A Médiatanács és a Hatóság e kezdeményezéseket - a 8. §-sal összhangban - támogatja és tiszteletben tartja.”

27. § Az Mttv. kiegészül az alábbi 110/A. §-sal:

„110/A. § (1) A Hatóság a 109-110. §-ban részletezett feladatai ellátásához szükséges, speciális szaktudással és kompetenciákkal rendelkező szakemberállomány fenntartása érdekében önállóan alakítja a személyzetpolitikájával kapcsolatos alapelveket.

(2) A Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettesei, valamint a Hatóság alkalmazottai e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges munkakörök rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, illetve a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki a (2) bekezdésbe nem tartozó azon munkaköröket, amelyek betöltői feladataikat munkaviszony keretében látják el.

(4) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről, béren kívüli juttatásairól, köztisztviselőinek alapilletményéről, annak eltérítéséről.

(5) A Hatóság elnöke a speciális, egyedi szaktudással rendelkező munkakört, illetve több vezetői munkakört betöltő köztisztviselők részére személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Hatóság aktív létszámának legfeljebb húsz százalékáig adható és indokolás nélkül visszavonható. A Hatóság elnöke meghatározza a fenti munkaköröket betöltő személyek jogviszonyának megszűnése esetén esetlegesen alkalmazandó, elhelyezkedést korlátozó szabályokat és e szabályok részletes feltételeit a kinevezésekben rögzíti.

(6) A Hatóság elnöke saját hatáskörében, a Hatóság Közszolgálati Szabályzatában maga határozza meg a teljesítményértékelési rendszerével, az ahhoz kapcsolódó jutalmazással, toborzási és kiválasztási politikájával, valamint a továbbképzések, tanfolyamok, egyedi fejlesztések tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos részletszabályokat.

(7) A Hatóság, mint önálló szabályozó szerv, a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe nem tartozik.”

28. § (1) Az Mttv. 73. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a műsorterjesztő több átviteli rendszeren, műsorterjesztői hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon is nyújt műsorterjesztési szolgáltatást, az (1)-(4) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség átviteli rendszerenként, műsorterjesztői hálózatonként, illetve műsorterjesztő átviteli platformonként külön-külön terheli, kivéve, ha a műsorterjesztő több műsorterjesztő átviteli platformot tartalmazó egységes, komplex programcsomagot nyújt. Több műsorterjesztő átviteli platformot tartalmazó egységes, komplex programcsomag nyújtása esetén a műsorterjesztőt a továbbítási kötelezettség programcsomagonként terheli.”

(2) Az Mttv. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műsorterjesztőt - legfeljebb további két médiaszolgáltatás tekintetében - a helyi vételkörzetű médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vételkörzete a Hatóság nyilvántartásában szereplő adatok alapján az adott műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (4) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatási területen található, és médiaszolgáltatását célzottan az adott terület lakossága számára nyújtja. Az (1)-(2) bekezdés alapján a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó helyi médiaszolgáltatások tekintetében a műholdas és a földfelszíni műsorszóró műsorterjesztőket továbbítási kötelezettség nem terheli.”

(3) Az Mttv. 75. § (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több, egymástól műszakilag elkülöníthető területet kiszolgáló részből áll, az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségek a műsorterjesztőt az egymástól műszakilag elkülöníthető területenként értelemszerűen külön-külön terhelik. A továbbítási kötelezettség szempontjából műszakilag elkülöníthető terület alatt az átviteli rendszer azon része által kiszolgált terület értendő, amelyen belül a továbbított összetett műsorjelbe további médiaszolgáltatás beillesztése vagy kivétele a gazdasági és műszaki ésszerűség határain belül nem lehetséges, azaz, amely területen belül minden azonos programcsomagot választó felhasználó azonos programstruktúrához fér hozzá.

(5) Az (1)-(2) és (7) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,

a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és

b) a szerződéses ajánlattétel, illetve a szerződés létrehozására irányuló tárgyalás során jóhiszeműen, a tisztességesség követelményének megfelelően együttműködve járt el és a műsorterjesztőnek a médiaszolgáltató szerződéses ajánlatával összefüggésben adott válasza, nyilatkozata, információkérése vonatkozásában - a szerződés létrehozása érdekében - érdemben tárgyalt, egyeztetett.

A (3) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács kizárólag az (1)-(2) bekezdés alapján továbbított lineáris közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatókon kívüli médiaszolgáltató lineáris közösségi médiaszolgáltatását jelölheti ki.”

(4) Az Mttv. 75. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A szerződéskötési kötelezettséget az ajánlatok sorrendje alapján kell teljesíteni. A szerződéskötési kötelezettség teljesítése szempontjából a szerződéses ajánlatok sorrendjét a médiaszolgáltatás terjesztése tárgyában írásban közölt szerződéses ajánlat esetén az ajánlat műsorterjesztőhöz történő megérkezésének igazolt napja, szóban közölt szerződéses ajánlat esetén az ajánlat műsorterjesztő általi tudomásszerzésének igazolt napja határozza meg. Az ajánlat műsorterjesztőhöz történő megérkezésének, illetve a műsorterjesztő általi tudomásszerzésének napját - kétség esetén - a műsorterjesztő köteles igazolni, bizonyítani. Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség együttes teljesítése során vagy a (7) bekezdésben foglalt továbbítási kötelezettség alapján már csak egy jogosult médiaszolgáltató továbbítására köteles, de egyidejűleg több jogosult médiaszolgáltató is igényt tart a továbbításra, a műsorterjesztő köteles nyilvános, átlátható eljárás során pártatlanul és objektív kritériumok alapján mérlegelni a jogosult médiaszolgáltatók szerződéses ajánlatait.”

(5) Az Mttv. 75. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a műsorterjesztő működését és ezáltal a megállapodás nem lehetséges.”

(6) Az Mttv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„76. § (1) A médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben

a) a 75. § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti valamely szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül az eltérő álláspontok érdemi egyeztetésének médiaszolgáltató általi megkísérlése ellenére sem jön létre, vagy

b) a műsorterjesztő a jogosult médiaszolgáltató jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.

(2) Amennyiben a médiaszolgáltató a jogvitás eljárásban a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezés hiányában a 172. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a szerződés létrehozását, illetve tartalmának megállapítását kéri a Médiatanácstól, a Médiatanács a hatáskörének gyakorlása során a szerződés tartalmát kizárólag oly módon állapíthatja meg a kérelem megalapozottsága esetén, hogy

a) a médiaszolgáltatás terjesztésére a műsorterjesztő legnagyobb elérést biztosító előfizetői szolgáltatásában, programcsomagjában is kerüljön sor,

b) az (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti médiaszolgáltatások továbbításáért a műsorterjesztő nem jogosult ellenszolgáltatásra (ideértve a műsorszétosztás vételének kiépítési díját is), illetve a médiaszolgáltató nem jogosult programdíjra (műsordíjra),

c) a médiaszolgáltatás terjesztésére vonatkozó szerződés időbeli hatálya egy év azzal, hogy amennyiben a szerződés időtartamának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal egyik fél sem jelzi írásban a másik szerződő félnek, hogy a szerződés hatályának meghosszabbítását nem kívánja, úgy a szerződés időbeli hatálya egy alkalommal - változatlan szerződéses feltételekkel - egy évvel automatikusan meghosszabbodik.”

(7) Az Mttv. 203. §-a kiegészül az alábbi 51a. ponttal:

„51a. Műsorterjesztő átviteli platform: azonos technológiájú jelátvitelt biztosító, jellemzően analóg vagy digitális átviteli rendszer.”

29. § (1) Az Mttv. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés d) pontja tekintetében az a vállalkozás, amelyben a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, a helyi vagy megyei önkormányzati képviselő közeli hozzátartozója közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, abban az esetben nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult, amennyiben az adott médiaszolgáltatás vételkörzete az érintett önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedi.”

(2) Az Mttv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.”

(3) Az Mttv. 45. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.”

(4) Az Mttv. 48. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és hatósági szerződés alapján végezhető.”

(5) Az Mttv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács hatósági határozatában a Médiatanács által közzétett felhívásra a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfeladat ellátásához szükséges feltételeknek megfelel. E bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:

a) szükségállapot, az ország jelentős területét érintő elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén történő és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vagy

b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek szolgálata.”

(6) Az Mttv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha

a) a Médiatanács jogerős határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte,

b) a médiaszolgáltató a szerződés megsértése miatt korábban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankcióban részesült, vagy

c) a kérelem benyújtásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.”

(7) Az Mttv. 55. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel. Országos analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács más folyamatban lévő pályázati eljárásban nyertesnek hirdeti. Körzeti vagy helyi analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács a körzeti vagy helyi médiaszolgáltatás vételkörzetére kiírt más folyamatban lévő pályázati eljárásában nyertesnek hirdeti, kivéve, amennyiben a két médiaszolgáltatási jogosultság vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedné át egymást.

(4) Amennyiben a pályázó, illetve a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás olyan - e törvény hatálya alá tartozó - médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerződés megkötésének időpontjától az érintett médiaszolgáltatási jogosultságról, illetve ilyen igényről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.”

(8) Az Mttv. 56. § d) pont dg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait)

dg) a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást,”

(9) Az Mttv. 56. § d) pont dl) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait)

dl) a hírműsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,”

(10) Az Mttv. 56. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a tervezett médiaszolgáltatás működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített pénzforgalmi számlán a pályázó rendelkezésére áll,”

(11) Az Mttv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk.”

(12) Az Mttv. 62. § (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Ítélőtáblának. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a keresetlevél Fővárosi Ítélőtáblához történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított harminc napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.

(7) A pályázati ajánlat a pályázati eljárás lezárásáig a 153. § (2) bekezdés szerinti törvény által védett titoknak minősül. A pályázati ajánlatot a Médiatanács az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.”

(13) Az Mttv. 63. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben rögzítetteknek megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy elektronikus hírközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A médiaszolgáltató saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget.”

(14) Az Mttv. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a médiaszolgáltatási lehetőségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el. Amennyiben a korábban érkezett kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt, a később érkezett kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell szólítani a kérelmezőt a (2) bekezdés f) pont szerinti időpontok módosítására.”

(15) Az Mttv. 65. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Amennyiben a lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy a Médiatanács egy alkalommal már megújította, és a médiaszolgáltatási lehetőség pályáztatása már megindult, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, legfeljebb hatvan napos időtartamra - több alkalommal is - ideiglenes hatósági szerződést köthet. E bekezdés alapján ideiglenes hatósági szerződést kizárólag a pályázati eljárás - illetve a pályázati eljárás érdemében hozott határozattal vagy a pályázati eljárást megszüntető végzéssel szemben esetlegesen indított bírósági felülvizsgálati eljárás jogerős - lezárásáig lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződés a pályázati eljárás nyertesével való hatósági szerződés megkötésének napján megszűnik.”

(16) Az Mttv. 66. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lineáris közösségi médiaszolgáltatás:)

d) audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a magyar, illetve európai műsorkvótákra vonatkozó, 20. § szerinti előírások szerint működik, a 22. § (2) bekezdésben foglalt mentesítési lehetőség igénybe vétele nélkül, ide nem értve a független műsorkészítőkre vonatkozó műsorkvóták alóli, 22. § (2) bekezdés szerinti esetleges mentesülést,”

(17) Az Mttv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyi vagy körzeti médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanács által e törvény alapján indított - médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló - pályázati eljárásban hozott, pályázati nyertességről szóló döntésében vagy a Médiatanácsnál külön e célból kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42. § szerinti nyilvántartásba vételét követően a médiaszolgáltató által kezdeményezhető. A Médiatanács eljárása során megvizsgálja a már működő vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és annak médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)-(4) bekezdés szerinti kritériumoknak való megfelelés megállapítása érdekében, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz. Országos médiaszolgáltatást nem lehet közösségi médiaszolgáltatásként elismerni.”

(18) Az Mttv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet, illetve a körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást nem nyújthat.”

(19) Az Mttv. 207. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban Rttv.) szerinti analóg, földfelszíni terjesztésű műsorszolgáltatási jogosultság és az e törvény szerinti állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság - a 48. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás és a 203. § 32. pontja szerinti közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai kivételével - kizárólag a Médiatanács által kötött hatósági szerződés alapján gyakorolható.”

(20) Hatályát veszti az Mttv.

a) 207. § (2)-(5) bekezdése;

b) 207. § (8) bekezdése;

c) 209-210. §-ai és az azokat megelőző alcím.

30. § (1) Az Mttv. 111. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Elnök további feladatai:)

a) amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,

b) amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,”

(2) Az Mttv. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatás időtartama lejár,

b) lemond,

c) meghal,

d) a miniszterelnök a (2) bekezdés szerint felmenti,

e) az Országgyűlés a kinevezésétől számítva 30 napon belül - amennyiben olyan időpontban történik a kinevezés, amely az Országgyűlés ülésszakán kívül esik, úgy a következő ülésszak kezdetétől számított 15 napon belül - nem választja meg a Médiatanács elnökévé.”

(3) Az Mttv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással, kivéve, ha az elnök megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-e) pontjában, a tag megbízatása pedig a 129. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt valamely okból szűnik meg. Utóbbi esetben az elnök-, illetve a tagjelöltről az Országgyűlés külön szavaz.”

(4) Az Mttv. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontok szerint megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Amennyiben a Hatóság Elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésben foglaltak szerint listás vagy külön szavazással - az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.”

(5) Az Mttv. 125. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött, kivéve a 216. § (8) bekezdésben meghatározott esetet.”

(6) Az Mttv. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, vagy a Médiatanácsnak nincsen megválasztott elnöke, az elnöki feladat- és hatásköröket, valamint a Médiatanács képviseletét a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott módon, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.”

(7) Az Mttv. 216. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 129. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok megbízatásának kezdetét kell tekinteni. A 113. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Hatóság elnöke megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan kinevezett elnök megbízatásának kezdetét kell tekinteni. Amennyiben a Hatóság új Elnökét az Országgyűlés a kinevezését követő 30 napon belül - amennyiben olyan időpontban történik a kinevezés, amely az Országgyűlés ülésszakán kívül esik, úgy a következő ülésszak kezdetétől számított 15 napon belül - nem választja meg a Médiatanács elnökévé, úgy a Médiatanács korábbi elnökének megbízatása a Médiatanács új elnökének megválasztásáig fennmarad. Amennyiben a Hatóságnak nincsen kinevezett Elnöke, úgy feladat- és hatásköreit a Médiatanács elnöke - illetve a 131. § (2) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács tagja - gyakorolja.”

(8) Hatályát veszti az Mttv. 125. § (4) bekezdése.

31. § (1) Az Mttv. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámok

39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára.

(2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy

a) valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést - és politikai tájékoztató műsorszám, valamint a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám,

b) filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám naptári naponként, a 6 óra és 24 óra közötti műsoridőben,

ba) 2012. évben legalább hat órán keresztül,

bb) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül,

bc) 2014. évben legalább tíz órán keresztül,

magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettséget az ott meghatározott médiaszolgáltatóknak 2015. évtől a műsoridő teljes egészében teljesíteniük kell.

(4) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.

(5) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia.

(6) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.”

(2) Az Mttv. 113. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) halállal,

c) az Elnök általi, az (5) bekezdés szerinti felmentéssel,

d) az Elnök általi, (6) bekezdés szerinti visszahívással,

e) az Elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével.”

(3) Az Mttv. 115. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A főigazgató megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) halállal,

c) az Elnök általi, a (6) bekezdés szerinti felmentéssel,

d) az Elnök általi, a (7) bekezdés szerinti visszahívással,

e) az Elnök és a főigazgató közös megegyezésével.”

(4) Az Mttv. 172. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető.”

(5) Az Mttv. 172. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben az eljárás során a Médiatanács tárgyalást tart, a tárgyaláson megkísérli egyezség létrehozását a felek között.”

(6) Az Mttv. 173. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 172. § (8) bekezdés szerinti tárgyaláson a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános.”

(7) Az Mttv. 173. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Médiatanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre hívhatja fel, illetve kötelezheti.”

(8) Az Mttv. 206. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) a frekvenciadíjakat, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, továbbá a hírközlési és postai szolgáltatók felügyeleti díjának mértékét, megfizetésének módját és feltételeit, ellenőrzésének szabályait,”

(9) Az Mttv. 29. §-a hatályát veszti.

32. § Az Mttv. a következő 217. §-sal egészül ki:

„217. § E törvénynek a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.”

6. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

33. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 29. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

d) médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató.”

34. § Az Sztv. 60. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A tanúvallomást megtagadhatja az, aki)

c) médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben.”

35. § Az Sztv. „47. A tanúvallomás megtagadásának lehetősége” alcíme a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § A 60. § c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

36. § Az Sztv. 70. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, nem terheli a (2) bekezdés szerinti kötelezettség, ha ezzel a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

37. § Az Sztv. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem köteles a dolog átadására az, aki a 60. § c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha a számára információt átadó személy kilétét a dolog átadásával felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.”

7. Záró rendelkezések

38. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-15. §, a 17. §, a 24. § és a 26-37. § a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(3) E törvény a kihirdetését követő 16. napon hatályát veszti.

39. § (1) E törvény 4. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 5. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére