Időállapot: közlönyállapot (2012.VI.19.)

2012. évi LXIX. törvény

az adózást érintő egyes törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az öröklési illeték alól:)

a) a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);”

2. § Az Itv. 17. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

a) a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;”

3. § Az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

t) ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele;”

4. § Az Itv. 99/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 23/A. § szerinti illetékkedvezmény feltételét a vállalkozó az ingatlan 26. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti átruházásával akkor sem teljesíti, ha az ingatlan tulajdonjogát 2012. január 1-jét megelőzően szerezte meg.”

5. § Az Itv. 24. § (1) bekezdésében a „gyártástól” szövegrészek helyébe a „gyártási évétől”, a 87. § (5) bekezdésében a „feltétel” szövegrész helyébe a „feltételek valamelyike” szöveg lép.

6. § Hatályát veszti az Itv. 26. § (1) bekezdésének a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény 8. § (2) bekezdése által beiktatott r) pontja, és az Itv. 87. §-ának a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVIII. törvény 2. §-a által beiktatott (4) bekezdése.

2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

7. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Központi szerver működtetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozó gazdasági társaságnak volt tagja (részvényese) vagy vezető tisztségviselője. A központi szerver üzemeltető gazdasági társaság egyidejűleg csak egy központi szerver üzemeltetésére rendelkezhet engedéllyel. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelem előterjesztésekor és érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek tagjai, részvényesei vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték-szervező, pénznyerő automata-gyártó vagy más központi szervert üzemeltető gazdálkodó szervezetnek. A központi szerver üzemeltető társaság tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói a központi szerver auditálásáról kiadott okirat keltét megelőző egy évben és az azt követő tizenkét évben nem lehetnek tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői az okiratot kiadó auditáló szervezetnek.”

(2) Az Szjtv. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaság által üzemeltetésre kerülő központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játékprogramokat a jogszabályoknak való megfelelőség szempontjából auditálni kell. Az auditról kiállított tanúsítvány nem ruházható át. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában vagy informatikai vagy biztonsági környezetben vagy alkalmazásban jelentős változás áll be. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az a szervezet jogosult, amely

a) az aláírás-létrehozó eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásába bejegyzett szervezet,

b) legalább 8 éves tapasztalattal rendelkezik az elektronikus aláírás tanúsítás területén, és

c) szaktudással rendelkezik az alábbi területek mindegyikén:

ca) véletlenszám-generátorok,

cb) informatikai biztonság tanúsítása és értékelése,

cc) aláírás-létrehozó eszközök,

cd) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése,

ce) aláírás-létrehozó és ellenőrző alkalmazások,

cf) elektronikus archiválás szolgáltatás.”

(3) Az Szjtv. 13/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az auditáló szervezet akkor tekinthető szaktudással rendelkezőnek, ha

a) a (3) bekezdés ca) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik kriptográfiai funkciókat megvalósító szoftvertermékek és rendszerek terén;

b) a (3) bekezdés cb) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítása terén;

c) a (3) bekezdés cc)-ce) alpontja szerinti szakterületek tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik elektronikus aláírási termékek és rendszerek tanúsítása terén, és

d) a (3) bekezdés cf) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik digitális archiválást végző alkalmazások tanúsítása terén.”

(4) Az Szjtv. 13/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az auditáló szervezet a (3) bekezdés a)-c) pontokban és (3a) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelésről a központi szerver auditálásáról kiadott okiratban nyilatkozik. Az okiratban a szaktudással rendelkező személy nevét, szakterületét, az auditáló szervezettel fennálló jogviszonya jellegét (munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony) fel kell tüntetni és az okirat rá vonatkozó részét a szaktudással rendelkező személy aláírásával kell ellátni.”

(5) Az Szjtv. 13/A. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Az auditáló szervezet tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói a központi szerver auditálásáról kiadott okirat keltét megelőző egy évben és az azt követő tizenkét évben nem lehetnek tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői a központi szervert üzemeltető gazdasági társaságnak.”

8. § Az Szjtv. a következő 13/E. §-sal egészül ki:

„13/E. § (1) A központi szerver üzemeltető és a helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetője, illetve a központi szerver üzemeltető és a nem helyhez kötött szerveralapú pénznyerő rendszer üzemeltetője kizárólag - legalább egy évre szóló - határozott időtartamú csatlakozási szerződést köthet, a szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a csatlakozási szerződést két évet meghaladó határozott időtartamra kötik, úgy a két év lejárta után bármely fél, az adott naptári év végére szóló legalább hat hónapos felmondási idő alkalmazásával indokolás nélkül felmondhatja (rendes felmondás).

(2) A központi szerver üzemeltető az engedély érvényességi időtartama alatt egyidejűleg helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automatákat üzemeltető központi szerver esetén legalább 1000 helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó, legalább egy éves időtartamra szóló csatlakozási szerződéssel és legfeljebb 12 000 helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó csatlakozási szerződéssel rendelkezhet.”

9. § Az Szjtv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 13/A. § (3), (3a), (3b) és (3c) bekezdéseit az e rendelkezés hatálybalépését követően indult központi szerverüzemeltetés engedélyezése iránti eljárásokban alkalmazni kell.”

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

10. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) a következő 83/E. §-sal egészül ki:

„83/E. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 57. § (1) bekezdés e) pontját és 57. § (6) bekezdését a hatálybalépés napját követően indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.”

11. § A Cstv. 57. § (6) bekezdésében a „társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozásokat” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozásokat (ideértve a szociális hozzájárulási adót is)” szöveg lép.

12. § Hatályát veszti a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások” szövegrész.

4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

13. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 47. § (9) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (6)-(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban]

b) a jövedelem egészére köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó ilyen jövedelmet is, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.”

(2) Az Szja tv. a következő 84/V. §-sal egészül ki:

„84/V. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel módosított 1. számú melléklete 4.5. pontját a 2012. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre lehet alkalmazni.”

14. § (1) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

2.1. a lakáscélú támogatás, ha az)

„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,”

(2) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja a következő új 3.6. alponttal egészül ki:

(3. A közcélú juttatások körében adómentes:)

„3.6. az a tevékenység ellenértékének nem minősülő pénzbeli juttatás, amelyet

a) a külön törvény alapján, a külön törvényben meghatározott célra létrehozott, vagy

b) a központi költségvetésről szóló törvényben egyedi támogatásban részesített,

vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, a szervezet céljával összhangban kap a magánszemély;”

(3) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.5. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt ösztöndíj, továbbá a Nobel-díjhoz, az Abel-díjhoz, a „The Brain Prize”-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom;”

(4) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 4.24. ponttal egészül ki:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.24. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. § (1) bekezdése szerint termék termelésével vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.”

(5) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.22. alponttal egészül ki:

(7. Egyéb indokkal adómentes:)

„7.22. az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet elenged, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlanának a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételárát teljes egészében hátraléka törlesztésére fordítja.”

5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

15. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 31. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:)

b) a Tanács 2011/96/EU irányelve a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;”

16. § A Tao tv. a következő 29/R. §-sal egészül ki:

„29/R. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is alkalmazni kell.”

17. § A Tao tv.

1. 6. § (4) bekezdésében az „alkalmazza.” szövegrész helyébe az „alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.” szöveg;

2. 7. § (1) bekezdése z) pontjában az „, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében,” szövegrész helyébe az „, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében,” szöveg;

3. 9. § (9) bekezdésében a „figyelembevételével határozza meg” szövegrész helyébe a „figyelembevételével, az adóalapot az (1)-(7) bekezdéseknek a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával állapítja meg” szöveg;

4. 13/A. § (1) bekezdésében az „i), j), m),” szövegrész helyébe az „i), j),” szöveg;

5. 15. § (9) bekezdésében a „bevételre” szövegrész helyébe az „,a bevétellel arányos adóalapra” szöveg;

6. 29/Q. § (2) bekezdésében a „(10) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(9)-(10) bekezdésének” szöveg;

7. 29/Q. § (3) bekezdésében az „a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő” szövegrész helyébe az „a megállapított, ki nem fizetett osztalék” szöveg;

8. 6. számú melléklet A) fejezet 1. és 3. pontjában a „, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek -” szövegrész helyébe az „és” szöveg;

9. 6. számú melléklet A) fejezet 2. pontjában a „, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek -” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti

1. a Tao tv. 9. § (2) bekezdés c) pontjában a „m)” szövegrész;

2. a Tao tv. 31. § (1) bekezdés d) pontja;

3. a Tao tv. 1. számú melléklet 5. pont a) alpontjában a „figyelemmel a 13. pont rendelkezésére,” szövegrész.

6. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

19. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 98. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap feladata)

b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása vagy a tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve”

(2) A Hpt. 101. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét, valamint azon betétkövetelés, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után, valamint azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.”

(3) A Hpt. 102. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a hitelintézet engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza.”

(4) A Hpt. 103. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.”

(5) A Hpt. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján hozott határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után - a három időpont közül a legkorábbiban - (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.”

(6) A Hpt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a 105. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.”

(7) A Hpt. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.”

(8) A Hpt. 204. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet köteles az Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek befagyása vagy a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni. A hitelintézetnek tájékoztatni kell a betétest arról is, hogy a 100. §-ban és a 126. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.”

(9) A Hpt. a következő 234/K. §-sal egészül ki:

„234/K. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 19. §-ával megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő végelszámolási eljárásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a 105. § (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási határidőt az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.”

7. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

20. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o), s)-v) pontjában meghatározott személyek után havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.”

(2) A Tbj. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-v) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.”

(3) A Tbj. a következő 65/B. §-sal egészül ki:

„65/B. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény által megállapított 39. § (2) bekezdése 2012. január 1-jétől alkalmazható.”

21. § (1) A Tbj.

a) 16. § (3) bekezdésében az „o), s)” szövegrész helyébe az „o), s), u) és v)” szöveg,

b) 39. § (1) bekezdésében és 39/A. § (1) bekezdésében az „s)-t)” szövegrész helyébe az „s)-v)” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Tbj. 56/F. § (1) és (2) bekezdése.

8. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

22. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. fejezetének 2012. április 30. napján hatályos állapota szerint történik.”

23. § A Rega tv. 16/A. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdésének l) pontjában foglalt esetben a Kkt. 20. § (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő - igazolást ad ki az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül, melyet a rendőrhatóság részére is továbbít.”

9. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

24. § Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 122. §-ának n) pontja.

10. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

25. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt:)

i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az e törvényben meghatározott módon való teljesítésére”

26. § Az Art. 24/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak.”

27. § Az Art. 38. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

(3b) Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.”

28. § Az Art. 52. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Az állami adóhatóság kérelemre adatot szolgáltat az európai uniós fejlesztési programok irányításáért felelős szervezet részére

a) az adózó által a társasági adóbevallásban megjelölt mikro-, kis-, vagy középvállalkozás meghatározására vonatkozó kódról;

b) az adózó által az egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban szereplő statisztikai állományi létszámra vonatkozó adatról

az Európai Bizottság felé történő éves beszámolási kötelezettség teljesítése érdekében.”

29. § Az Art. 85/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, valamint a munkáltatói, az utólagos és a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét tartalmazza. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, valamint soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.”

30. § Az Art. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Amennyiben az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja. Fel nem fedett próbavásárlás esetén - amennyiben az adóellenőr jogsértést nem állapít meg - az ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel az adóhatóság nem ismerteti. Amennyiben próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.”

31. § (1) Az Art. 124. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott adóhatósági iratot

a) a kézbesítés megkísérlésének napján - a b) pont kivételével - kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, vagy

b) a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak.

(1a) Az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról - a (9) bekezdés szerinti eset kivételével - nem kell értesítenie az adózót.

(2) Az adóhatósági iratot a személyes átadás megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta.”

(2) Az Art. 124. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát követően - kivéve ha a kézbesítési vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be - az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzését követően az internetes honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi a címzett természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát, a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat ügyiratszámát, az internetes honlapján történő közzététel időpontját és azt a telefonszámot, amelyen az adózó a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat átvétele tekintetében tájékozódhat. Az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

(9) Az állami adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg elektronikus úton értesíti a (8) bekezdés szerint közzétett adatokról

a) a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkező adózót,

b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt,

c) az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját.”

32. § Az Art. 132. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a kérelem elbírálásához az állami adóhatóság megkeresése szükséges, az állami adóhatóság a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele.”

33. § Az Art. a 155. §-t követően a következő 155/A. §-sal egészül ki:

„155/A. § (1) A természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan vonatkozásában, amelynek állam által történő megvásárlását kezdeményezték a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerint.

(2) Az állami adóhatóság abban az esetben jár el az (1) bekezdés szerint, amennyiben felé az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja.

(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelt érdemlőségének ellenőrzése érdekében megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t.

(4) Az állami adóhatóság a lakóingatlan vonatkozásában az ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, amennyiben arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.

(5) Az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami kezesség érvényesítésére tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel a lakóingatlan vonatkozásában tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a megvásárlásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a tényről az állami adóhatóságot értesíteni.”

34. § Az Art. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - végrehajtási költségátalány megfizetésére.”

35. § Az Art. 172. §-a a következő (20f) bekezdéssel egészül ki:

„(20f) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.”

36. § Az Art. 175. § (15) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül)

d) az általános forgalmi adó alanya az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által a 31/B. § alapján teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adataihoz”

(hozzáférhet.)

37. § (1) Az Art. - az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 359. §-ával és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (4) bekezdésével megállapított - 189. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A munkáltató az 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztés céljából munkavállalójának nyújtott kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás esetén 2013. március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az alábbi tartalommal:

a) munkavállaló neve, adóazonosító jele,

b) jogcím (kölcsön/támogatás),

c) kölcsön, vissza nem térítendő támogatás összege.”

(2) Az Art. 189. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontját 2012. január 1-től és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(16) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel módosított 37. § (4) bekezdését és megállapított 37. § (4a) bekezdését 2012. február 1. napján vagy azt követően benyújtott adó-visszaigénylés esetében kell alkalmazni.”

38. § (1) Az Art. a következő 192. §-sal egészül ki:

„192. § (1) A 2011. december 31-én hatályos 7. § (3)-(4) bekezdését a 2012. január 1-jét megelőzően elkövetett mulasztásokra alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdést a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel (e § alkalmazásában: Mód. törvény) megállapított 24/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontját, 24/C. § (5) bekezdés b) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) A Mód. törvénnyel megállapított 24/C. § (2a) bekezdését a hatálybalépését követően keletkezett adótartozásokra kell alkalmazni.

(5) A Mód. törvénnyel megállapított 52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, 2011. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésére a 2011. december 31-én hatályos szabályok irányadóak.

(6) A Mód. törvénnyel megállapított 92. § (4) bekezdését az annak hatálybalépését követően indult új eljárásokban kell alkalmazni.

(7) A Mód. törvénnyel megállapított 92. § (11) és (12) bekezdését az annak hatálybalépését követően postára adott vagy személyesen átadott értesítések esetén kell alkalmazni.

(8) A Mód. törvénnyel megállapított 95. § (2) és (4) bekezdését az annak hatálybalépését követően postára adott vagy személyesen átadott felhívások esetén kell alkalmazni.

(9) A Mód. törvénnyel megállapított Art. 104. § (3) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ellenőrzések esetén alkalmazni kell.

(10) A Mód. törvénnyel megállapított 127/A. § rendelkezését az annak hatálybalépését követően benyújtott kérelem esetén kell alkalmazni.

(11) A Mód. törvénnyel megállapított 132. § (11) bekezdését a hatálybalépése napján folyamatban lévő és azt követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a 15 napos határidő a hatálybalépést követően kezdeményezett adóhatósági megkeresések teljesítése esetén alkalmazandó.

(12) A Mód. törvénnyel megállapított 141. § (5) bekezdését a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(13) A Mód. törvénnyel megállapított 155/A. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagy ezt követően indított végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”

(2) Az Art. 192. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A Mód. törvénnyel megállapított 124. § (1), (1a), (2), (8)-(9) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépését követően postára adott vagy személyesen átadott hivatalos irat tekintetében kell alkalmazni.”

39. § Az Art. a következő 193. §-sal egészül ki:

„193. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 31/B. §-t először azon adómegállapítási időszakról teljesített általános forgalmiadó-bevallási kötelezettség esetén kell alkalmazni, amely adómegállapítási időszak kezdete 2013. január 1-jére vagy ezt követő időpontra esik.

(2) Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 14. § (1) bekezdés i) pontját, 38. § (3a) és (3b) bekezdését és 172. § (20f) bekezdését a hatálybalépését követően teljesített készpénzszolgáltatásokra kell alkalmazni.”

40. § Az Art.

1. 11. § (1) bekezdés a) pontjában az „a külön törvényben” szövegrész helyébe az „e törvényben és külön törvényben” szöveg,

2. 16. § (3) bekezdés e) pontjában az „50 százalékot meghaladó” szövegrész helyébe az „50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal” szöveg,

3. 24/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „felszámolás” szövegrész helyébe a „felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás” szöveg,

4. 24/C. § (5) bekezdés b) pontjában az „a felszámolás kezdő időpontjában fennállt” szövegrész helyébe az „a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt” szöveg, a „felszámolás kezdő időpontjában elérte” szövegrész helyébe a „felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte” szöveg,

5. 24/E. § (4) bekezdésében az „az igazolás benyújtásakor” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásakor” szöveg,

6. 35. § (2) bekezdés e) pontjában az „adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény” szövegrész helyébe az „adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény” szöveg,

7. 43. § (2) bekezdésében az „Az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

8. 52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „9-15.” szövegrész helyébe a „9-14.” szöveg,

9. 92. § (4) bekezdésében a „postára adásának a napja” szövegrész helyébe a „postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja” szöveg,

10. 92. § (11) bekezdésében az „értesítés postára adásának napját” szövegrész helyébe az „értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját” szöveg,

11. 92. § (12) bekezdésében az „értesítésének postára adásától” szövegrész helyébe az „értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától” szöveg,

12. 95. § (2) bekezdésében a „felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot” szövegrész helyébe a „felhívás postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén a felhívás átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot” szöveg,

13. 95. § (4) bekezdésében a „felhívás postára adásától” szövegrész helyébe a „felhívás postára adásától vagy átadásától” szöveg,

14. 127/A. §-ában az „a határozat nem emelkedik jogerőre” szövegrész helyébe az „a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerőre” szöveg,

15. 141. § (5) bekezdésében az „ellenjegyzést nem tartalmazza” szövegrész helyébe az „ellenjegyzést nem tartalmazza, vagy ha az adóügyben a NAV elnöke felettes szervként döntést nem hozott” szöveg,

16. 174/A. § (1) bekezdésében az „a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos határidő tűzésével” szövegrész helyébe az „a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével” szöveg,

17. 175. § (13) bekezdés c) pontjában a „fizetési könnyítés” szövegrész helyébe a „fizetési könnyítés, adómérséklés” szöveg,

18. 175. § (26) bekezdésében a „végrehajtási költségek” szövegrész helyébe a „végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány” szöveg,

19. 175. § (28) bekezdésében a „formátumára” szövegrész helyébe az „az adóhatóság rendelkezésére bocsátandó fájlok adatszerkezetére” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti az Art.

1. 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „(székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed)” szövegrész,

2. 16. § (11) bekezdés c) pontja,

3. 54. § (7) bekezdés f) pontjában a „külön” szövegrész és az „, illetve a 11. §-ban” szövegrész,

4. 134. § (2) bekezdésében az „- az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész,

5. a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 162. § (3) bekezdésével megállapított 189. § (14) bekezdése, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 171. § (2) bekezdésével megállapított 189. § (14) bekezdése.

42. § Az Art. 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

11. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

43. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Vtv.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A vámjogszabályok alkalmazása során az ügyfelet a számára hátrányos döntés meghozatala előtt megilleti a meghallgatáshoz való jog, az ügy érdemében hozott döntés alapjául szolgáló okok megismerésének és nyilatkozattétel kifejezésének lehetősége, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik.

(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz.

(3) A várhatóan hátrányos döntés alapjául szolgáló adatokról és a meghallgatáshoz való jogról az ügyfelet a számára hátrányos döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a meghallgatáshoz való jog gyakorlására nyitva álló határidőt.

(4) A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorlásához - az ügy bonyolultságától függően - legfeljebb egyszeri 30 napos határidőt állapít meg.

(5) A vámhatóság ügyintézési határidejébe a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának időtartama nem számít bele.

(6) A meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az eljárási cselekménynél és a döntés

a) az áruk vám elé állításának ellenőrzési eredményével kapcsolatos,

b) a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos,

c) olyan áruk ellenőrzésével kapcsolatos, amelyekre sem gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, sem vámáru-nyilatkozat nem nyújtottak be,

d) az áruk származása vagy vámjogi helyzete vámhatóság általi igazolásának kiadásával kapcsolatos,

e) az áruk utólagos ellenőrzésével kapcsolatos, ha az áruk még vámfelügyelet alatt állnak.

(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi döntések esetén nem kell biztosítani:

a) ha a döntés meghozatalára irányuló ügyféli kérelem nem fogadható be,

b) a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan,

c) a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték,

d) ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környezet védelmét veszélyezteti,

e) ha a döntés célja más olyan döntés végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot,

f) az áruk belépésével kapcsolatos, a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat alapján történő kockázatelemzésen alapuló döntés,

g) ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti,

h) a vámhatósági ellenőrzés megkezdéséről szóló döntés,

i) az árukiadást követően végzett utólagos jellegű ellenőrzésekről szóló döntés, amely meghozatala előtt jegyzőkönyv készül.”

44. § Hatályát veszti a Vtv. 2. § (8) bekezdése.

12. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása

45. § Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 5/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező, valamint az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.”

13. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

46. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el.”

14. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

47. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. § (3) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 39. §-a, 40. § b) pontja.

15. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

48. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Gyűjtőszámlahitel tv.) 2/A. § (1) bekezdése alapján az állam által 2012-re megtérített összeg 50%-ával megegyező összegű járadékot állapít meg és fizet a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrész után. A pénzügyi intézmény a járadékot negyedévente, az államot a negyedévre terhelő megtérítési kötelezettség teljesítésére jogszabályban előírt határidőt követő hó utolsó napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az állam által a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrészre és az államnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettségére tekintettel a gyűjtőszámlahitelek és az azok alapjául szolgáló devizakölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak.

(6) A Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. §-a alapján az állam által az üzleti évre (az adóévre) megtérített összeget a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevétele alapulvétele alapján fizetendő adó és más hasonló fizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá a Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. § (2) bekezdése alapján az állam által 2012-re megtérített összeg mentes az (1)-(4) bekezdésben meghatározott járadék alól.

(7) Az állam által a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra, továbbá az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra tekintettel a támogatással érintett kölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak.”

49. § (1) A Különadó tv. 4/A. § (21)-(22) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(21) A Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog fedezete, vagy a Magyarország 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződésből, vagy a fogyasztóval kötött deviza alapú, Magyarország területén lévő lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződésből eredő követelésnek a fogyasztóval történő megállapodás vagy a Gyűjtőszámlahitel tv. 10/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nyilatkozat alapján történő részleges elengedése esetén a követelésből (ideértve különösen a már esedékessé vált kamatot, késedelmi kamatot és költséget is) elengedett résznek (a számított veszteségnek) 30 százaléka a pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint, a (36) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kiszámított különadót adóvisszatérítés címén csökkenti, feltéve, hogy

a) a pénzügyi intézmény, amennyiben a követelés forintra történő átváltására korábban még nem került sor, a kölcsönszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes követelést, még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összeget és maradványértéket, már felmondott pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi lízingszerződésből eredő teljes követelést a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltja,

b) a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt), a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,

c) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot, és azóta is folyamatosan fennáll,

d) a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő követelésnek a forintra történő átváltása, valamint a követelés részleges elengedése legkésőbb 2012. szeptember 15-én hatályossá válik és

e) a követelés részleges elengedése - legkorábban a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő követelés forintra történő átváltásának napján a követelésnek a forintra történő átváltása szerinti árfolyamnak megfelelő, az értékvesztés, illetve céltartalék figyelembe vétele nélkül megállapított könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéke 25 százalékáig terjedő mértékben megtörténik.

(22) Ha a pénzügyi intézményt a (21) bekezdés rendelkezése szerint megillető adóvisszatérítések összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint, a (35) bekezdés figyelembe vételével kiszámított különadót, különbözetüket a 2012-ben visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adóvisszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint, a (36) bekezdés figyelembe vételével kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21) bekezdés rendelkezései szerint megillető adóvisszatérítés összegét meghaladó részt.”

(2) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (30)-(37) bekezdéssel egészül ki:

„(30) A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti pénzügyi intézmény esetében a 2012. szeptember 30-án fennálló - 2011. szeptember 30-ai árfolyamon meghatározott - kkv-hitelállományának a 2011. szeptember 30-án fennálló ugyanilyen hitelállománya 95 százalékát meghaladó része.

(31) A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés, a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó esetén a (3) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti az uniós pályázatokhoz az önerő kiegészítése céljából nyújtott, 2012. december 31-én fennálló - 2011. december 31-ei árfolyamon meghatározott - hitelállományának a 2011. december 31-én fennálló ugyanilyen hitelállományát meghaladó része, valamint az uniós pályázatok előfinanszírozásához nyújtott hitelrészen felüli hitelrészek 2012. december 31-én fennálló - 2011. december 31-ei árfolyamon meghatározott - állományának a 2011. december 31-én fennálló ugyanilyen hitelrészek állományát meghaladó része.

(32) A (30) és a (31) bekezdés alkalmazásában a figyelembe vehető állomány egyenlő az adott napon fennálló követelések együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével, növelve az e követelésekre ugyanazon a napra nyilvántartott értékvesztések állománya együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével.

(33) A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés szerint, a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó esetén a (3) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti

a) a fogyasztóval kötött, Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog fedezete mellett (egészben vagy részben) az adóévben folyósított kölcsön alapján, vagy

b) a fogyasztóval kötött, Magyarország területén lévő lakóingatlanra vonatkozó, az adóévben teljesített lízingszerződés alapján

2013. február 28-án kimutatott - 2012. február 28-ai árfolyamon meghatározott - állománynak a 2012. február 28-án fennálló ugyanilyen hitelrészek állományát meghaladó része.

(34) A pénzügyi intézmény a (30)-(33) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentést a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, legkorábban 2013. március 1-jétől jogosult érvényesíteni.

(35) A (30)-(34) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentésre az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (30)-(34) bekezdésben foglalt eltérés figyelembe vételével kell alkalmazni.

(36) A (30)-(33) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentést - külön-külön és együttesen - a különadó alapjának megállapításánál a pénzügyi intézmény legfeljebb olyan mértékig veheti figyelembe, hogy az általa fizetendő különadó ezt követően is elérje a (6) bekezdés szerint kiszámított különadó 70 százalékát.

(37) A (21) bekezdés szerinti adóvisszatérítést az előzőek szerint csökkentett adó terhére veheti igénybe a pénzügyi intézmény.”

50. § A Különadó tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magánszemély (a fogyasztó) és a pénzügyi intézmény által a 4/A. §-ban meghatározott különadóalap-csökkentés vagy adóvisszatérítés alapjául szolgáló tartozás-elengedés, szerződésmódosítás

a) révén megszerzett vagy juttatott vagyoni érték (bevétel) mentes minden adó, hozzájárulás, járulék, illeték és más közteher (ideértve különösen a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, valamint a vagyonszerzési illetéket) alól,

b) következtében a pénzügyi intézmény által az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítás a társasági adó szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, valamint az elszámolt bevételeket a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevételén alapuló adó megállapításánál és más hasonló fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni,

azzal, hogy amennyiben a pénzügyi intézmény által elengedett összeg meghaladja a követelés 25%-át, akkor a jelen bekezdés rendelkezései a különadóalap-csökkentés vagy az adóvisszatérítés alapjául nem szolgáló elengedett összegre is vonatkoznak.”

51. § A Különadó tv. 7. §-a következő 23-25. pontokkal egészül ki:

„23. Kkv-hitelállomány: a hitel-, pénzügyi lízing-, vagy kölcsönszerződés alapján, a szerződés megkötésének időpontjában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozással (ide nem értve a pénzügyi intézményt) szemben fennálló vagy abból eredő követelések együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értéke, növelve az e követelésekre az adott napra nyilvántartott értékvesztések és céltartalékok állománya együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével, azzal, hogy ha e törvény az adóalap csökkentő összeg meghatározásakor két különböző napon fennálló hitelállomány, hitelrész-állomány megállapítását írja elő, akkor ezen állományok megállapításánál az azokba tartozó minden külföldi pénzértékre szóló követelés, értékvesztés és céltartalék e külföldi pénzértékben kifejezett nyilvántartás szerinti értékét azonos devizaárfolyamon (a korábbi, azaz a viszonyítási napra vonatkozó, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény által alkalmazott árfolyamon) kell forintra átszámítani,

24. Uniós pályázat: az Európai Unió költségvetésének terhére folyósított támogatással érintett pályázat;

25. Lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület, lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyen lévő ilyenként feltüntetésre váró épület, amely építési engedéllyel épült, használatba vételi engedéllyel rendelkező lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként, tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület.”

52. § A Különadó tv. a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. § (1) E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 53. § 2. és 3. pontjával megállapított rendelkezéseit a 2011. évi adókötelezettségre is lehet alkalmazni.

(2) E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 48-51. §-ával, 53. §-a 1., és 4-6. pontjával megállapított rendelkezéseit a 2012. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény a 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a 4/A. § (6) bekezdés szerint kiszámított különadót - a (4) bekezdésben foglalt feltételekre figyelemmel - csökkenti a 4/A. § (11) bekezdése szerint meghatározott különadó kedvezménynek a 2011-re fizetendő különadót meghaladó összegével.

(4) A pénzügyi intézmény a (3) bekezdés szerint meghatározott összeget késedelmi pótlékkal növelten köteles megfizetni, ha a 2012. december 31-én fennálló - 2011. december 31-ei árfolyamon meghatározott - kkv-hitelállomány összege kisebb, mint a 2011. december 31-én fennálló kkv-hitelállomány és a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg együttes összege.”

53. § A Különadó tv.

1. 4. § (1) bekezdésében és 7. § 1. pontjában az „a Magyar Állammal” szövegrész helyébe az „az állammal” szöveg;

2. 4/A. § (7) bekezdésében a „(11)-(30)” szövegrész helyébe a „(11)-(37)” szöveg, (12) bekezdésében a „2011. december 1-jén” szövegrész helyébe a „2011. naptári év valamely napján” szöveg, a „másik pénzügyi intézmény vagy biztosító” szövegrész helyébe a „másik pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy alapkezelő” szöveg;

3. 4/A. § (11) bekezdésében az „a 2011-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt” szövegrész helyébe az „az adózás előtti eredmény terhére bármely adóévben elszámolt” szöveg;

4. 4/A. § (23) bekezdésében az „adójóváírások” szövegrész helyébe az „adóvisszatérítések” szöveg;

5. 4/A. § (26) bekezdés d) pontjában az „adójóváírásokat” szövegrész helyébe az „adóvisszatérítéseket” szöveg;

6. 4/A. § (27) bekezdésében az „adójóváírás” szövegrész helyébe az „adóvisszatérítés” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a Különadó tv. 4. § (5)-(7) bekezdése.

16. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

55. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A számla kötelező adattartalma a következő:)

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma

da) amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy

dc) amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a j) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”

56. § Az Áfa tv. a következő 277. §-sal egészül ki:

„277. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 169. § d) pontot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.”

57. § Az Áfa tv. a következő 278. §-sal egészül ki:

„278. § A 3/A. számú melléklet II. rész az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény kihirdetését követő 31. napra vagy azt követő időszakra esik.”

58. § Az Áfa tv. 3/A. mellékletének II. része az e törvény 2. melléklete szerint módosul.

17. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

59. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.”

60. § A Távhő tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedelemadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.”

61. § A Távhő tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A jövedelemadó a pozitív adóalap 11 százaléka.”

62. § (1) A Távhő tv. 10. § 1. pontja a következő 1.6-1.9. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában

1. energiaellátó:)

„1.6. a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,

1.7. a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztói engedélyes,

1.8. a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,

1.9. a földgázellátásról szóló törvény szerinti elosztói engedélyes,”

(2) A Távhő tv. 10. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

„11. közszolgáltató:

11.1. a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti, víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltató,

11.2. a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelő.”

63. § Hatályát veszti a Távhő tv. 17. § (7) bekezdése.

18. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény módosítása

64. § A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti ügyekben az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmének helyt adott, azonban a vagyonszerző a vállalásának határidőn belül nem tett eleget és megfizette az Itv. 23/A. § (6) bekezdése szerinti pótilletéket, illetve az Itv. 87. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal növelt illetéket, az állami adóhatóság a vagyonszerző 2012. szeptember 30-áig benyújtott kérelme alapján az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik a megfizetett illeték - (6) bekezdésben említett illetékmértékek alkalmazásával megállapított illeték összegével csökkentett - visszatérítéséről. A kérelem előterjesztésére előírt határidő jogvesztő.”

19. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

65. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Gyűjtőszámlahitel tv.) a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel módosított 2/A. § (1) bekezdését a 2012. április 1-jét követően mentesített követelésrészekre lehet alkalmazni.”

66. § Hatályát veszti Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. § (1) bekezdésében a „fele” szövegrész.

20. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

67. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szakhoz. tv.) 9. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel módosított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5) bekezdését először a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.”

68. § A Szakhoz. tv. 9. § (1) bekezdés záró szövegrészében és 9. § (5) bekezdésében az „a tárgyévet követő év február 25. napjáig” szövegrész helyébe az „a tárgyévet követő év február 12. napjáig” szöveg lép.

21. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybalépése

69. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 296. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az Art. Adóbevallás alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adófizetési kötelezettsége keletkezett, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.””

70. § Az Eat. 353. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„353. § Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.””

71. § Az Eat. 360. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az Art. 17. § (5) bekezdésében az „A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás, illetőleg adatszolgáltatás, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó” szövegrész helyébe az „A 175. § (9) bekezdés szerint bevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni köteles adózó” szöveg lép.”

72. § (1) Az Eat. a 462. §-t követően a következő alcímmel és 462/A. §-sal egészül ki:

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény

462/A. § (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,

ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

(2) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával.”

(2) Az Eat. a 465. §-t követően a következő 465/A. §-sal egészül ki:

„465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.

(4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletében vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.”

73. § Nem lép hatályba az Eat. 72. § (2) bekezdése, 76. §-a, 77. § (1) bekezdése, 80. §-a, 82. §-a, 99. § (1) bekezdése, 100. §-a, 102. §-a, 109. § (4) bekezdése, 110. § (2) bekezdése és 354. § (4) bekezdése.

22. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

74. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 154. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt, e törvény hatályba lépése napját megelőzően létrejött befektetési alap e törvénynek való megfelelésének biztosítása érdekében

a) 2012. július 1. napjáig köteles benyújtani a Felügyelethez az ÁÉKBV kezelési szabályzatának, tájékoztatójának az e törvénynek való megfelelést biztosító, a befektetési alapkezelő által elhatározott módosítását, valamint a 105. § szerinti kiemelt befektetői információt;

b) 2012. október 31. napjáig köteles benyújtani a Felügyelethez

ba) a befektetési alap kezelési szabályzatának és - nyilvános befektetési alap esetében - tájékoztatójának az e törvénynek való megfelelést biztosító, a befektetési alapkezelő által elhatározott módosítását;

bb) nyilvános, nyíltvégű alap esetében a befektetési alapra vonatkozó, 105. § szerinti kiemelt befektetői információt;

c) köteles gondoskodni arról, hogy a befektetési alap a ba) pont szerint módosított kezelési szabályzat hatályba lépése napján, de legkésőbb 2012. december 31. napján befektetései és működése tekintetében is megfeleljen az e törvényben és a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezéseknek.

(3) A (2) bekezdésben megállapított rendelkezés 2012. június 1-jével alkalmazandó.”

23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

75. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 111. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 111. § a következő (19)-(22) bekezdésekkel egészül ki:

„(18) Amennyiben a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv adóhatósághoz történő bejelentkezése az e törvény hatályba lépésére tekintettel vált szükségessé 2012. január 1-jén és e kötelezettségének nem tett eleget, az e bekezdésben említett szerv a bejelentési kötelezettségét legkésőbb 2012. július 31. napjáig teljesíti, azzal, hogy a bejelentkezéskor az adóköteles tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(19) A helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdés a)-d), illetve h) pontja szerinti nyilatkozatot 2012. július 31-ig - közvetlenül az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatával - jogosult megtenni, megváltoztatni, mely során

a) az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal abban az esetben is élhet, ha

aa) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt nem teljesíti,

ab) az Áfa tv. 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el,

b) az Áfa tv. 88. § (1) bekezdésében említett választástól abban az esetben is eltérhet, ha a 88. § (5) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.

(20) A (19) bekezdés alapján tett nyilatkozatot úgy kell tekintetni, mintha azt a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv 2011. december 31-ig az állami adóhatósághoz bejelentette volna.

(21) A (19) bekezdés szerinti bejelentéssel összefüggő önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani sem megfizetni nem kell.

(22) A helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodásának elkülönítése adó- és illetékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet, azzal az eltéréssel, hogy azt általános forgalmi adó szempontból az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni. Az elkülönített gazdálkodás tekintetében az elkülönítést követően gazdálkodást folytató helyi önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást, jogi személyiségű társulást, helyi nemzetiségi önkormányzatot, helyi önkormányzati költségvetési szervet, helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervet az adó- és illetéktörvények szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jogutódként járna el.”

76. § Az Áht. a következő 111/A. §-sal egészül ki:

„111/A. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 111. §-ának (18)-(22) bekezdéseit a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult és a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy a (22) bekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gazdálkodás elkülönítésére 2012. január 1-jét megelőzően került sor.”

24. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

77. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 22. §-a a következő (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(9) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező valamint az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.”

25. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosítása

78. § A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (a továbbiakban: távközlési adótörvény) 1. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„1. § E törvény alkalmazásában:

1. távközlési szolgáltatás: Magyarország területén lévő az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését lehetővé tevő szolgáltatást is);

2. előfizető: a távközlési szolgáltatás igénybevételére kötött szerződésben előfizetőként megjelölt természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, függetlenül attól, hogy a távközlési szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató számára előre vagy utólag fizeti;

3. szolgáltató: Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;

4. üzenet: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti SMS, MMS;

5. hívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti hívás;

6. hívószám: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti bármely azonosító, amelyről az előfizető hívást kezdeményezhet;

7. segélyhívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti segélyhívás, továbbá az európai harmonizált segélyhívószámra (116 111, 116 000, 116 123) indított hívás;

8. adománygyűjtő szám: az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló rendelet szerinti adománygyűjtő szám;

9. teszthívás, teszt-SMS: a szolgáltató által - kizárólag a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózata működésének ellenőrzését szolgáló hívószámra - indított hívás, küldött üzenet.”

79. § A távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:

a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 2012. évben 400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 700 Ft/hó/hívószám,

b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2012. évben 1400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 2500 Ft/hó/hívószám.”

80. § A távközlési adótörvény 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6. § Mentes az adó alól:

a) a segélyhívás,

b) adománygyűjtő szám hívása,

c) üzenetküldés adománygyűjtő számra,

d) a teszthívás, teszt-SMS,

e) magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.”

81. § A távközlési adótörvény 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„7. § A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.”

82. § A távközlési adótörvény 10. §-a nem lép hatályba.

26. Záró rendelkezések

83. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 72. §-a 2012. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 57-58. §-a és 2. melléklete a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) E törvény 25. §-a, 27. §-a, 31. §-a, 35. §-a, 38. § (2) bekezdése, 39. §-a, 47. §-a, 54-56. §-a, 59-62. §-a, 67-68. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 36. §-a 2013. július 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 2013. július 2-án hatályát veszti.

27. Jogharmonizációs záradék

84. § (1) E törvény 24. § és 73. §-a a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyes adalékokra történő alkalmazásáról szóló 2012. április 20-i 2012/209/EU bizottsági végrehajtási határozat 2. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) E törvény 43-44. §-a a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) E törvény 74. §-a az Európai Parlament és Tanács az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2012. évi LXIX. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet G) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával - megküldi az állami adóhatóság részére azon személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg.”

2. melléklet a 2012. évi LXIX. törvényhez

Az Áfa tv. 3/A. mellékletének II. része a következő 2. ponttal egészül ki:

[II. rész: szolgáltatások

Sorszám Megnevezés]
„2. a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 2012. január 1. napján hatályos állapota szerint meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás.”

  Vissza az oldal tetejére