Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.5.)

2012. évi XCIV. törvény

a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról * 

1. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

1. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 17. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az úszólétesítmény hajózásra alkalmas, ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint üzemképes, továbbá rendelkezik]

e) gazdasági célú tengeri hajózási tevékenységet folytató, 300 vagy ennél nagyobb bruttó tonnatartalmú hajó esetén biztosítási fedezet meglétéről szóló igazolással (a továbbiakban: biztosítási igazolás).”

2. § A Vkt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Amennyiben a biztosítási igazolás hiánya miatt a hajózási hatóság a külföldi lobogójú hajó üzemeltetésének korlátozásáról vagy megtiltásáról dönt, köteles erről az Európai Bizottságot, a többi EGT-államot és a hajó lobogója szerint illetékes állam hatóságát értesíteni.”

3. § A Vkt. „Felelősségbiztosítás” alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A magyar lajstromba bejegyzett, valamint a Magyarország területi vizeire érkező külföldi lobogójú, gazdasági célú tengeri hajózási tevékenységet folytató, 300 vagy ennél nagyobb bruttó tonnatartalmú hajó a víziközlekedésben csak abban az esetben vehet részt, ha az üzemben tartó a szerződésen kívüli kárra az adott hajóra vonatkozóan érvényes biztosítási igazolással rendelkezik.

(2) Az üzemben tartó a Londonban, 1976. november 19-én kelt, a tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló 1976. évi egyezmény és a Londonban, 1996. május 2-án kelt, az egyezmény módosításáról szóló 1996. évi jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényben meghatározott legnagyobb összegre köteles biztosítást kötni.

(3) A magyar jogszabály által kihirdetett, polgári jogi felelősségre vonatkozó nemzetközi egyezményben és az Európai Unió baleseti felelősségre vonatkozó kötelező erejű jogi aktusában létrehozott rendszereknek való megfelelés nem mentesíti az üzemben tartót az e törvényben és a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendeletben foglalt biztosítási kötelezettségek teljesítése alól.”

4. § A Vkt. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hajózási hatóság és a rendőrség vízirendészeti szerve jogosult ellenőrizni, hogy a Magyarország területén engedélykötelesnek minősített hajózási tevékenységet végző úszólétesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző úszólétesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a rendőrség vízirendészeti szerve haladéktalanul értesíti a hajózási hatóságot.”

5. § A Vkt. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben az országba belépni vagy az országból kilépni kívánó úszólétesítmény árufuvarozásra vagy személyszállításra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal haladéktalanul értesíti a hajózási hatóságot, és az árufuvarozásra, vagy a személyszállításra jogosító engedély megszerzéséig az úszólétesítmény, a személyzet, továbbá az úszólétesítményen lévő áru be- és kiléptetését megtagadja.”

6. § A Vkt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) A jogszabályban előírt

a) lajstromozásra, osztályozásra, biztosításra,

b) képesítésre,

c) vízi út és hajóút használatára, hajóút felszabadítására,

d) adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, bejelentésre,

e) úszólétesítmény szükséghelyzetben való igénybevételére, hajózási tevékenység korlátozására,

f) úszólétesítmény megfelelőségére és üzemben tartására,

g) hajózási létesítmény létesítésére és üzemben tartására,

h) víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,

i) hajózási tevékenység végzésére,

j) belvízi utakon közlekedési korlátozás alá eső területen üzemeltetett belsőégésű motorral hajtott kishajó, csónak és motoros vízi sporteszköz használatára,

k) úszólétesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt személyzet létszámára és képesítésére

vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság - a hajózási bírság mértékéről és kivetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint - bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) A bírság összege legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A hajózási hatóság a hajózási bírság összegét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok alapján állapítja meg, figyelembe véve

a) a jogsértés víziközlekedés biztonságára gyakorolt hatását,

b) a jogsértő vagyoni helyzetét jövedelmi viszonyait,

c) a jogsértő magatartás felróhatóságát, valamint a jogsértő személy korábbi jogsértő magatartását,

d) a jogsértő magatartás emberi életet és testi épséget veszélyeztető jellegét.

(4) A hajózási bírság ugyanazon cselekményért ismételten is kiszabható, ha a kötelezett a jogsértő tevékenységgel nem hagy fel, vagy a jogsértő állapotot nem szünteti meg.

(5) Nincs helye a hajózási bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt.”

7. § (1) A Vkt. 87. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„32. révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító komp;”

(2) A Vkt. 87. §-a a következő 49., 50. és 51. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„49. biztosítás: a hatóságtól biztosítási tevékenységre engedélyt kapott biztosítóval kötelezettségvállalás alapján megkötött önrészes vagy önrész nélküli biztosítás, amely magában foglalja a kölcsönös biztosító klubok nemzetközi csoportjának tagja által kínált biztosítás-típust, továbbá más egyenértékű biztosítási formákat - ideértve az igazolt önbiztosítást is -, és a hasonló fedezeti feltételeket nyújtó pénzügyi biztosítékokat;

50. magyar jogszabály által kihirdetett, polgári jogi felelősségre vonatkozó nemzetközi egyezmény: az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi egyezmény es az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi egyezményhez elfogadott 2003. évi jegyzőkönyv, valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi IX. törvény, a Londonban, 2001. március 23-án kelt, a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXV. törvény; a Londonban, 1996. május 3-án kelt, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi XXIII. törvény;

51. Európai Unió baleseti biztosításra vonatkozó kötelező erejű jogi aktusa: a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről szóló, 2009. április 23-i 392/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

8. § (1) A Vkt. 88. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

o) a hajózási bírság mértékének és kivetése szabályainak”

(rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vkt. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter

1. a hajózási tevékenység folytatása feltételeinek és engedélyezése rendjének,

2. az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeinek, az üzemképesség vizsgálatának es tanúsításának, továbbá az úszólétesítmények felügyelete rendjének,

3. az úszólétesítményen a szolgálat rendjének, a személyzet szolgálattal összefüggő jogainak és kötelezettségeinek (rendtartásnak),

4. az úszólétesítmény üzemeltetésével összefüggő - a törvényben nem említett - okmányok fajtáinak, továbbá az okmányok vezetése szabályainak,

5. a hajós és tengerész szolgálati könyvek kiadása feltételeinek, vezetése és használata szabályainak,

6. a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályainak,

7. az úszólétesítmények és szállítótartályok felügyeletének,

8. a hajózásra alkalmas vagy hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításának,

9. a tengeri és a belvízi hajók köbözése szabályainak,

10. a víziközlekedés forgalmának irányítására, és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek létesítése, üzemeltetése és megszüntetése szabályainak,

11. a kikötő - ideértve a kikötőhelyet és a veszteglőhelyet is -, továbbá a komp- és révátkelőhelyek létesítése, üzemben tartása, megszüntetése feltételeinek, továbbá használata általános rendjének,

12. a hajózással kapcsolatos egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeinek,

13. a hajózási rangjelzések használatára vonatkozó szabályoknak,

14. a révkalauzi tevékenység ellátása részletes feltételeinek,

15. a veszélyes áruk tengeri és belvízi fuvarozásának,

16. a víziközlekedés rendjének,

17. a havaria vizsgálata rendjének a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben,

18. a hajózási egészségi alkalmasság feltételeinek és vizsgálati rendjének az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott,

19. a hajózási képesítések megszerzése feltételeinek es rendjének, valamint a kiadandó okmányok (bizonyítványok) formai és tartalmi követelményeinek az oktatási, valamint a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

20. a hajózási hatósági eljárások díjainak, valamint e díjaknak az eljáró hatóság, illetve a felügyeleti es irányítási feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályainak, továbbá a hajózási képesítő vizsgák díjainak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

21. az utasnyilvántartás vezetése részletes szabályainak,

22. a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetése részletes szabályainak,

23. a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadása részletes szabályainak,

24. a víziút más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítése, keresztezése részletes szabályainak az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, az energiapolitikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

25. az úszólétesítményeken történő elsősegélynyújtás, valamint az egyes úszólétesítményeken az orvosi szolgálat rendszeresítése szabályainak es az ezekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításának az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott

rendeletben történő megállapítására.”

9. § A Vkt. 90. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

i) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendelettel együtt.”

10. § (1) A Vkt. „Felelősségbiztosítás” alcím megjelölése helyébe „A biztosítás” megjelölés lép.

(2) Hatályát veszti

a) a Vkt. 2. § (2) bekezdés f) pontja,

b) a Vkt. 59. §-a, 60/B. § (3) bekezdése és 88. § (6) bekezdése.

2. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

11. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 20/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartások elkövetésekor víziközlekedési esemény és víziközlekedési baleset esetén természetes személlyel szemben legfeljebb 50 000 forintig, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben legfeljebb 200 000 forintig terjedő bírság szabható ki.”

12. § A Kbvt. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított 20/A. § (1a) bekezdésében foglaltakat a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

3. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

13. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki

a) a vízi közlekedés rendjére,

b) a hajózási tevékenység végzésére - ide nem értve a jogszabály által engedélykötelesnek minősített hajózási tevékenység szabályait -,

c) a vízi rendezvényekre

vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.”

4. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. §, 8. § (1) bekezdés, 10. § (2) bekezdés b) pontja és a 13. § 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 2012. szeptember 2-án hatályát veszti.

(4) Ez a törvény a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendelettel együtt a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére