Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.13.)

2012. évi CVI. törvény

egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

c) a közcélú vízi-létesítményre és tartozékára vonatkozóan

ca) a kezelői jog,

cb) az üzemeltetési jog,

cc) a vagyonkezelői jog

megszerzése;”

2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

2. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állam víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, a vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.”

3. § A Vgt. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:]

a) a település nem közműves ivóvízellátásáról;”

4. § A Vgt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyi önkormányzat víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.”

5. § A Vgt. 7. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladat:]

g) a vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető csatornák bővítése és üzemeltetése.”

6. § A Vgt. 4. § (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti.

7. § A Vgt. 9. § (2) bekezdés c), d) és e) pontjai hatályukat vesztik.

8. § A Vgt. IV. Fejezete hatályát veszti.

3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény módosítása

9. § A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (12) és (13) bekezdései hatályukat vesztik.

4. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

10. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.”

5. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

11. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,

2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,

3. csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,

4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,

5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,

7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel - az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,

8. gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,

9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),

10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),

11. ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,

ab) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,

12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll,

13. kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése,

14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,

15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,

16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,

17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),

18. szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték,

19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,

20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy

b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja,

21. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja,

22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,

23. víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),

b) önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak,

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,

d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve, képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

24. víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújtja (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok),

25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész

a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy

b) amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat kiépült,

26. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése,

27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás,

28. holding: a számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvény tulajdonosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeinek is.”

12. § A Vksztv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3. § (1) Az e törvényben meghatározott hatósági feladatokat - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;

b) a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy

c) ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(6) A víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el.

(7) A (2)-(6) bekezdés szerinti hatósági eljárást megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni.”

13. § A Vksztv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6. § (1) Víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat.

(2) Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az ellátásért felelőst illeti meg azzal, hogy az abból származó jogok gyakorlása - a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben - a víziközmű-szolgáltatót megilleti. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.

(3) Az állami tulajdonú víziközmű felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján látja el.

(4) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével víziközműnek kell minősíteni, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető az a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak is eleget tevő vízilétesítmény, amely - a víziközmű szolgáltatás körében lakossági felhasználónak minősülő - legalább huszonöt, települési belterületen lévő háztartás ellátását is biztosítja.

(5) Nem lehet víziközműnek minősíteni, és víziközmű-szolgáltatás keretében működtetni azt a vízilétesítményt amely:

a) az éves kapacitás kihasználtság tekintetében nagyobbrészt nem lakossági igényeket szolgál, és víziközmű rendszerrel nincs összekapcsolva,

b) nem közterületi ingatlan területén, olyan belső hálózatként került kialakításra, amely esetében az ellátás valamely szervezett formában működő, legalább részben közös célú ingatlan használathoz kötődik (különösen: nyugdíjas otthon, szolgálati lakások, lakópark),

c) műszaki kialakítása miatt aránytalan (az újraelőállítási érték 30%-át meghaladó értékű) nagyságú átalakítást jelentő beruházás eredményeként lehetne csak a víziközmű rendszerekkel szemben támasztott műszaki kritériumoknak megfeleltetni.

(6) A vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítésére nézve a Hivatal az érdekelt ellátásért felelős kérelmére indított eljárásban hoz egyedi döntést.”

14. § A Vksztv. 8. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül.”

15. § A Vksztv. 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„9. § (1) A közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési önkormányzatot - a fővárosban a fővárosi önkormányzatot - illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei.

(2) Az államot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei, amennyiben rajta kívül önkormányzatnak tulajdonjoga a víziközmű-rendszeren nem áll fenn. Az állam tulajdonosi képviselője jár el az ellátásért felelősök képviseletében, ha a víziközmű-rendszeren az állam a közművagyon érték legalább 50%-a felett tulajdonjoggal rendelkezik.

(3) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, és a (2) bekezdés nem alkalmazható, akkor az érintettek közössége a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében - közös megegyezéssel, írásos megállapodás formájában - maguk közül jelöli ki a képviseletében eljáró ellátásért felelőst. Kijelölés hiányában az ellátásért felelősök közössége képviseletében, a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező önkormányzat, egyenlő lakosságszám esetében pedig a Hivatal által kijelölt önkormányzat jár el.

(4) A víziközmű-rendszer tulajdonosai az ellátásért felelős e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket - eltérő megállapodás hiányában - víziközmű-rendszeren fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik.

(5) Adott közigazgatási terület ellátásért felelős személyének igazolása céljából a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

(6) A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a tulajdonosa köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás költségei a tulajdonos részéről a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatóak.”

16. § A Vksztv. 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„11. § (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll.

(2) A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és nyújtja be minden év szeptember 15-ig a Hivatalhoz.

(3) Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és nyújtja be.

(4) Az az ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási terv, vagy beruházási terv tekintetében benyújtásra kötelezettnek, annak tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. Az írásba foglalt véleményeltérés a jóváhagyásra benyújtott terv mellékletét képezi.

(5) Amennyiben a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak, vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, kötelezettsége azok bonyolítási feladatait a víziközmű-szolgáltatás érdekében felmerülő tevékenységei részeként elvégezni.

(6) A Hivatal a jóváhagyott felújítási és pótlási tervben, valamint beruházási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi.”

17. § A Vksztv. 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását - ennek hiányában az üzemeltetési szerződés megkötését - megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű vonatkozásában vagyonértékelést végeztet. A vagyonértékelés költségei a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére is finanszírozhatóak.”

18. § A Vksztv. 15. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, az e törvényben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni.”

19. § A Vksztv. 16. §-a következő szöveggel lép hatályba:

„16. § (1) Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős a 15. § (1) bekezdésében megnevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában pályázati eljárást köteles lefolytatni. A pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer vonatkozásában is kiírható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja.

(3) A pályázat kiírására a pályázati kiírás Hivatal által történő jóváhagyását követően kerülhet sor.

(4) Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni.

(5) A 9. § (2) bekezdés szerinti esetben, a víziközmű-rendszer működtetése körében a tulajdonosi jogok gyakorlása tekintetében, az állami vagyonról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal jöhet létre:

a) amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll;

b) amely kizárólag az a) pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll.

(7) A (6) bekezdés szerinti társaság holdingba szervezett módon is működhet.

(8) A (6) bekezdésnek való megfelelőség tekintetében a munkavállalói résztulajdon nem minősül kizáró körülménynek.”

20. § A Vksztv. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„19. § A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles.”

21. § A Vksztv. 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„23. § Vagyonkezelési szerződés létrejöhet akkor is, ha a víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást, mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik.”

22. § A Vksztv. 24. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„24. § A vagyonkezelési jogviszony 23. § szerinti létrehozása nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek.”

23. § A Vksztv. 25. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„25. § A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű üzemeltetése is a vagyonkezelő kötelezettsége.”

24. § A Vksztv. 26. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A gördülő fejlesztési tervben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén túl a Hivatal jóváhagyhatja:

a) a szükség szerinti felújítás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzését, vagy

b) az a) pontban foglaltak előírása mellett a víziközmű műszaki fejlesztését.”

25. § A Vksztv. 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„27. § (1) A pályázat kiírója a koncessziós pályázat nyertesét koncessziós társaság alapítására kizárólag akkor kötelezheti, ha a megalapítandó koncessziós társaság a koncessziós szerződés keretében ellátandó terület vonatkozásában a 36. § (1) bekezdés c) pontja nem zárja ki a víziközmű-szolgáltatói működési engedély kibocsátását.

(2) Az engedélyezési eljárásban a koncessziós eljárás nyertesének döntése eredményeként alapított koncessziós társasággal szemben a 36. § (1) bekezdés c) pontja nem kerül figyelembevételre, amennyiben

a) a koncessziós társaságot a 36. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembe vételével kibocsátott működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató alapította, s annak szerződéses kötelezettségei teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt, vagy

b) közös ajánlattevők esetén, közülük az a) pont szerinti működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató is tagja a koncessziós társaságnak, és annak szerződésszerű teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt.

(3) A koncessziós szerződés - nem korábban, mint időtartamának felét követően - közös megegyezéssel, egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbítható.”

26. § A Vksztv. 29. § (1)-(2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A nemzeti vagyonról szóló törvénynek az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tevékenységeire vonatkozó rendelkezései értelmében koncessziós eljárás lefolytatása nélkül hozható létre üzemeltetési jogviszony, amennyiben e törvény 16. § (6) bekezdése szerinti feltételek is teljesülnek (bérleti-üzemeltetési szerződés).

(2) Ha az (1) bekezdés szerint létrejövő bérleti-üzemeltetési jogviszony keretében üzemeltető társaság tulajdonosi szerkezete már nem felel meg a 16. § (6) bekezdésében foglalt követelményeknek, e körülmény beálltától számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban, de legkésőbb a naptári év végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik.”

27. § A Vksztv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„31. § Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű üzemeltetési jogának megszerzése ellenérték fizetéséhez köthető, gyakorlása kizárólag bérleti, vagy használati díj fizetése ellenében folytatható.”

28. § A Vksztv. 32. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„32. § (1) A Hivatal - az ellátáshoz fűződő közérdekből - víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha

a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy

aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt,

ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,

ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli,

ad) a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján visszavonta, vagy

ae) a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül, és

b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.

(2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával - bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig.

(3) A közérdekű üzemeltető a kijelöléssel érintett ellátási területre vonatkozóan mentesül a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól, továbbá e tevékenysége körében felmerülő közműhasználati díj mértékét a Hivatal állapítja meg.

(4) A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett közműrendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony hatályát veszti.

(5) A közérdekű üzemeltető tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

29. § A Vksztv. 45. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„45. § (1) A víziközmű-üzemeltetés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott részeinek kiszervezéséhez a Hivatal előzetes engedélye, további nevesített részeinek kiszervezéséhez a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges.

(2) A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az engedélyezési kötelezettség alá eső kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben, a víziközmű-szolgáltatásból származó előző évi nettó árbevétel tíz százalékát meghaladja.

(3) Kiszervezett tevékenységet kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható gazdálkodó szervezet végezhet. Kiszervezés esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(4) A kiszervezés mértékének a (2) bekezdésben foglalt korlátozásába nem számít bele, amennyiben a kiszervezés 2012. július 15. napján víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet irányába, az alábbi tevékenységek tekintetében történik:

a) víziközmű napi üzemben tartása,

b) víziközmű hibaelhárítása,

c) víziközmű hibaelhárítási ügyelet nyújtása,

d) ügyfélszolgálati tevékenység,

e) fogyasztásmérő berendezés leolvasására irányuló szolgáltatás,

f) díjbeszedési szolgáltatatás,

g) felhasználási hely ellenőrzése, vagy

h) fogyasztásmérő berendezések cseréje.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kiszervezett tevékenységet 2014. december 31. napját követően

a) kizárólag az állam, települési önkormányzat vagy ezek közös tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy

b) kizárólag

ba) az a) pont szerinti gazdasági társaság és

bb) rajta kívül az állam, települési önkormányzat vagy ezek együttes tulajdonában álló gazdasági társaság

végezhet.

(6) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz elvezető rendszerek üzemeltetése, a fürdőüzemeltetés, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység.”

30. § A Vksztv. 52. § (2)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított különbözetet a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-szolgáltatónak.

(3) Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető víziközműbe kerülő szennyvíz mért mennyiségén alapul. Mérés hiányában az elszámolásnál az (1) bekezdés szerint mért ivóvízmennyiség és a más vízilétesítményből származó vízmennyiség összesített mennyiségét kell figyelembe venni, csökkentve a - jogszabály alapján kiadott engedély alapján - más vízilétesítmény részét képező szennyvízelvezető műbe elhelyezett szennyvízmennyiséggel. A víziközmű-szolgáltató a felhasználóval a közüzemi szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. A más vízilétesítményből származó vízmennyiséget hiteles vízmérő berendezéssel kell megmérni, és annak mérési adatait a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.”

31. § A Vksztv. 54. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az új víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti. Az értesítésben ki kell térni a víziközmű-szolgáltató elérhetőségén túl annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére, valamint fel kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakra a figyelmet.”

32. § A Vksztv. 55. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A környezetvédelmi és vízügyi hatóság az ingatlan tulajdonosát közérdekből - tekintet nélkül az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőre vagy az (1) bekezdésben meghatározott feltételre - kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő létesítmény vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros hatása állapítható meg.”

33. § A Vksztv. 60. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„60. § (1) A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a víziközmű-szolgáltatótól, az ellátásért felelőstől, a jegyzőtől, a víziközmű tulajdonosától és a kiszervezett tevékenységet végzőtől eseti és rendszeres információt kérni, továbbá az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is.

(2) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, a jegyző, a víziközmű tulajdonosa és a kiszervezett tevékenységet végző a Hivatal részére megadja az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott és feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.

(3) A Hivatal adatkezelésére a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal adatkezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hivatal adatbekérése megvalósulhat az általa külön e célra működtetett, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is.”

34. § A Vksztv. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tényleges felhasználási adatok ismeretében, lakossági díjon kell elszámolni

a) a távhő-szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvizet,

b) lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.”

35. § A Vksztv. 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg.”

36. § A Vksztv. 69. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet)

a) közüzemi szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,”

37. § A Vksztv. 70. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint vegye figyelembe a víziközmű-rendszerbe később bekötött felhasználók bekötésének hatásaiból származó előnyöket.”

38. § A Vksztv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található.”

39. § A Vksztv. 73. § b) pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

(A víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal)

b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel és az azzal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatnak”

40. § A Vksztv. 74. § (1) bekezdés 12. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„12. a víziközmű-rendszerekről, a víziközmű-szolgáltatókról és az ellátási felelősökről vezetett közhiteles nyilvántartások szabályait;”

41. § A Vksztv. 74. § (2) bekezdés 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)

„2. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás átláthatóságának biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok körét és a közzététel módját;”

42. § A Vksztv. 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„78. § (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szempontok szerint - vagyonértékelést kell végeztetni 2015. december 31-ig.

(2) A 2012. július 15-én folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően kell elvégeztetni.”

43. § A Vksztv. 79. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„79. § (1) Az a víziközmű, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik, 2013. január 1-jén az ellátásért felelős tulajdonába kerül. A tulajdonjog jelen törvény erejénél fogva ingyenesen, a tulajdonjoghoz kötődő jogokkal és kötelezettségekkel együttesen, száll át.

(2) Az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként víziközművet, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról 2013. október 31-ig - a polgári jog általános szabályai szerint - írásban megállapodik. Szerződő felek az átruházást legkésőbb 2013. december 31. napjáig kötelesek megvalósítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetkörben, amennyiben a tulajdon átszállással érintett víziközmű olyan víziközmű rendszernek képezi részét, amelynek több ellátásért felelőse is van, őket az átháramló tulajdon a már tulajdonukban lévő vagyonérték arányában illeti meg. Amennyiben a víziközmű rendszeren egyetlen ellátásért felelősnek sem áll fenn tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok között lakosságszámuk arányában oszlik meg az átháramló tulajdon.

(4) Ha a felek az (1)-(3) bekezdésben foglaltak tekintetében térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül.

(5) Ha a felek a (2) bekezdésben megjelölt határidőre nem állapodtak meg, az ellátásért felelős a gazdálkodó szervezettel szemben annak víziközművel, illetve folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanára nézve kisajátítást kérhet.

(6) Ha az ellátásért felelős települési önkormányzat az (5) bekezdés szerinti jogával 2014. május 31-ig nem élt, az állam kérheti a kisajátítást. A települési önkormányzat az MNV Zrt.-t 2014. június 15-ig értesíti, hogy az (5) bekezdés szerinti jogával nem élt.

(7) Ha a víziközmű tulajdonosa a tulajdon átháramlással érintett víziközmű-rendszeren víziközmű-szolgáltatást végzőnek minősül, és a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemre nézve a 7. § (1) bekezdése szerinti jogcímmel rendelkezik, a rendszerfüggetlen víziközműre az (1)-(6) bekezdés hatálya nem terjed ki.

(8) Ha 2012. július 15-én a víziközmű olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában van, amelyben az ellátásért felelős közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, az ellátásért felelős a víziközmű tulajdonosában fennálló közvetlen vagy közvetett részesedése csökkenését eredményező megállapodást a víziközmű tulajdonjogának megszerzéséig érvényesen kizárólag más ellátásért felelőssel köthet.”

44. § A Vksztv. 81. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként 2013. december 31-én nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, az ellátásért felelős 2014. március 31-ig a területileg illetékes vízügyi hatóságnál kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára történő megállapítását, vagy a vízvezetési szolgalmi jog részére történő bejegyzésére alkalmas határozat kiadását.”

45. § A Vksztv. 82. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„82. § (1) A 2013. május 31. napja után víziközmű-szolgáltatói tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaság, köteles legkésőbb e határidőig a működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

(2) A 2012. július 15-én működő, vagy a működését ezen időpontot követően megkezdő víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti kérelem jogerős elbírálásáig jogosult e törvény szerint engedélyköteles tevékenységét az e törvényben előírtak szerint folytatni azzal, hogy rá alkalmazni kell e törvény víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A 2012. július 15-én víziközmű-szolgáltatást végző a 2012. év tekintetében az 5. § szerinti felügyeleti díj arányos részét a 2012. július 15-i adatok alapján fizeti meg, és a kiszámításához szükséges adatszolgáltatást 2012. augusztus 15-ig küldi meg a Hivatal részére. A 2012. évi felügyeleti díj a fenti adatok alapján meghatározott éves díj mértékének a 6/13-ada.

(4) A 2012. július 15-én a víziközmű-szolgáltatást végző tulajdonában lévő víziközmű felújítása és pótlása a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásáig a víziközmű-szolgáltatást végző kötelessége.

(5) A 49. § (2) bekezdés szerinti számviteli szétválasztási szabályokat 2012. december 31-ig kell kidolgozni.”

46. § A Vksztv. 83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„83. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a 2012. július 15. napját megelőzően megkötött üzemeltetési szerződés e törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók.

(2) A 2012. július 15-ét megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény 16. §-ának és 29. §-ának rendelkezései nem érintik.

(3) A 2012. július 15-ét megelőzően létrejött üzemeltetési szerződés időtartamának meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.

(4) A víziközmű-szolgáltató az átalánydíjas felhasználási helyen fogyasztásmérő berendezést helyez el 2013. december 31-ig. A felhasználó a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése és a közüzemi szerződés módosítása érdekében együttműködik a víziközmű-szolgáltatóval.

(5) Ha 2012. július 15-én a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, az ingatlan tulajdonosa az 55. § szerinti kötelezettségét 2013. július 1-jéig teljesíti.

(6) Az 58. §-t 2012. július 15-ét megelőzően késedelembe esett felhasználó tekintetében is alkalmazni kell.”

47. § A Vksztv. 84. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató részére első alkalommal legalább 50 000 felhasználói egyenérték elérése esetén is kibocsátja a működési engedélyt, amennyiben a víziközmű-szolgáltató a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel.”

48. § A Vksztv. 87. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„87. § A Hivatal a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015. november 30-ig állapítja meg.”

49. § A Vksztv. 62. § (3) bekezdése hatályát veszti.

50. § A Vksztv. 10. § (3) bekezdése nem lép hatályba.

51. § A Vksztv. 22. § (5) bekezdése nem lép hatályba.

52. § A Vksztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja nem lép hatályba.

6. Záró rendelkezések

53. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1-7. §-a, 9-10. §-a 2012. július 15-én lép hatályba.

54. § E törvény 10. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére