Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.13.)

2012. évi CVIII. törvény

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]

„4. borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak.”

(2) A Btv. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:

[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]

„15. borászati termék: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1234/2007/EK tanácsi rendelet) XIb. mellékletében szereplő szőlészeti és borászati termékek, továbbá a friss borszőlő, a töppedt borszőlő és az aszúsodott borszőlő.

16. gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK rendelet I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás.

17. telepítési jog: olyan vagyoni értékű jog, amely az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h-85i. cikke szerint új telepítési jog vagy újratelepítési jog.”

2. § A Btv. 7. és 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„7. § Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak a hegybíró által kiadott engedéllyel lehet. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

8. § (1) A telepítést és a fajtaváltást a növénytermesztési hatóság ellenőrzi.

(2) A kivágás megkezdése előtti ültetvényellenőrzést a növénytermesztési hatóság végzi.

(3) A kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi.”

3. § A Btv. 11. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Nyilvántartások

11. § (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (a továbbiakban együttesen: adatszolgáltató), köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek.

(2) A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, hegyközségi nyilvántartási számát, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát. A gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltató a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.

(4) A gazdasági akta adattartalmához hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás céljából a borászati hatóságnak és a vámhatóságnak, támogatás elbírálása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek hozzáférést kell biztosítani. A hozzáférés részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

(5) A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a VINGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat továbbítja.

(6) A gazdasági akta adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatóak.”

4. § A Btv. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„12. § Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás során meg kell adnia a nevét és hegyközségi nyilvántartási számát. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.

13. § (1) A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni.

(2) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére.

(3) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét kettő éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény használóját, hogy hatvan napon belül gondoskodjon az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról. Az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni.

(4) Amennyiben az ültetvény használója hatvan napon belül nem gondoskodik az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról, a hegybíró az ültetvényt művelésre meghirdeti. Az ültetvény műveléssel történő hasznosítási szándékot a hegybírónak kell bejelenteni, aki erről a használót öt napon belül értesíti. Az ültetvény használójának az értesítéstől számított harminc napon belül meg kell kötni a megállapodást. A műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni.

(5) A műveléssel történő hasznosításáról a megállapodást legalább öt borpiaci év időtartamra kell megkötni.

(6) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét három éven keresztül nem műveli, és az (1)-(5) bekezdésben meghatározott intézkedések eredménytelenül zárultak, a hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását az alábbi esetekben:

a) az ültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre;

b) a műveletlen ültetvény más ültetvény megközelítését akadályozza.

(7) Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget a hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja.

(8) A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.”

5. § (1) A Btv. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A védett eredetű bor kifejezéssel bor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel egyenértékű kifejezésként a vonatkozó termékleírás szerint jelölhető.”

(2) A Btv. 13/A. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A minőségi bor kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető.

(7) Új oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalmára vonatkozó kérelemben foglalt termékleírás rendelkezéseit először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A kérelem és a termékleírás közzétételéről az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(8) Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118s. cikke alapján benyújtott termékleírást a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat Európai Bizottság részére történő megküldését követően kezdődő szüretben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.

(9) Termékleírás módosítására vonatkozó kérelemben foglalt rendelkezéseket először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A módosítási kérelem és a módosított termékleírás közzétételéről a miniszter gondoskodik.”

6. § A Btv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani.

(2) Borpárlat vagy boralkohol készítésére az (1) bekezdéstől eltérően a borseprő szűrése vagy centrifugálása megengedett.

(3) Borseprő szűrése vagy centrifugálása kizárólag boralkohol vagy borpárlat készítése céljából engedélyezett, és csak alkoholtermék adóraktári engedéllyel rendelkező üzemben lehetséges.”

7. § (1) A Btv. 23. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A borszőlő, illetve a bor származási bizonyítványa igazolja:]

d) a borszőlő és a bor alkoholtartalmát, valamint az alkoholtartalom módosítására vonatkozó tényt,”

(2) A Btv. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A borszőlő származási bizonyítványát a hegybíró adja ki. A származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3) A forgalomba hozatali engedélykérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt. Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése esetén a borászati hatóság forgalomba hozatali engedélyt nem ad ki.”

8. § A Btv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/A. § (1) Borászati terméket - friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő, zúzott friss borszőlő, szőlőmust kivételével - közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.

(2) A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.”

9. § A Btv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § Külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén e törvény hatálya alá tartozó, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani a borászati hatóság tételes minősítése alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. A forgalomba hozatali engedélyt vagy a minőségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül.”

10. § (1) A Btv. 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy engedély nélküli telepítést végeztek, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítést végzőt, hogy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtson be a borszőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából a hegybíróhoz. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

(2) Amennyiben az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítést végző a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. Az átalakítást úgy engedélyezi a hegybíró, hogy a telepítést végző azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt ellenőrzi, és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró részére.”

(2) A Btv. 43. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Amennyiben a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény fennmaradásának akadálya nincs - és új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik -, úgy a telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi.

(5) Amennyiben a telepítést az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve elvégezték, de a kérelem az előírt követelményeknek megfelel - és új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik -, úgy a telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi.

(6) Amennyiben a növénytermesztési hatóság megállapítja, hogy a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül telepített borszőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás elrendeléséről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.”

11. § A Btv. 43/A-43/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„43/A. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a kivágást végzőt, hogy nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a hegybíróhoz kivágás utólagos engedélyezése céljából. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

(2) Amennyiben a hegybíró eljárása során megállapítja, hogy a kivágás az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi.

(3) Amennyiben a kivágást az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve elvégezték, és a kérelem az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást a hegybíró utólag engedélyezi.

43/B. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, úgy a telepítőt megfelelő határidő kitűzésével felszólítja, hogy kezdeményezze a telepítési engedély módosítását. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti az engedélyt kiadó hegybírót.

(2) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepítést nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy fel nem használható szaporítóanyaggal végezték, a növénytermesztési hatóság elrendeli a borszőlőültetvény kivágását. A kivágás elrendeléséről a növénytermesztési hatóság értesíti az engedélyt kiadó hegybírót.

(3) Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

43/C. § (1) Azt a személyt, aki engedély nélkül végzett telepítést vagy borszőlőültetvényt engedély nélkül vágott ki (a továbbiakban: mulasztó) a növénytermesztési hatóság ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Amennyiben a mulasztó a 43. § (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak határidőben nem tesz eleget, úgy a növénytermesztési hatóság a mulasztót ötventől - ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi.

(3) A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát.

43/D. § (1) A 43-43/C. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében, illetve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85g. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítésekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítések esetében a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján a növénytermesztési hatóság bírságot szab ki.

(3) A bírság összege hektáronként az alábbi euró összegeknek megfelelő forintösszegekből tevődik össze:

a) tizenkétezer euró, valamint

b) a telepítés és a bírság kiszabásának időpontja között eltelt évek száma százszorosának megfelelő euró.

(4) A kivágás tényét annak megtörténtét követő harminc napon belül be kell jelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

(5) A növénytermesztési hatóságnak a kivágás elmaradása esetén a bírságot az arról szóló határozat kézhezvételének napját követő minden tizenkettedik hónapban ki kell szabni.

(6) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.”

12. § A Btv. „A borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzés” alcíme a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § A borászati hatóság a jármű rakományának ellenőrzéséhez a rendőrség, illetve a vámhatóság közreműködését kérheti.”

13. § A Btv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az 51/A. § szerinti mulasztási vagy a minőségvédelmi bírságot a határozatban megjelölt határidő lejártát követő hatvan napon túl sem fizetik meg, a borászati hatóság a kötelezettségszegés súlyától és gyakoriságától függően - a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő időtartamra - felfüggesztheti a borászati üzem működési engedélyét.”

14. § A Btv. 51/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság vagy a hegyközség felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztották vagy az adatszolgáltatást szándékosan hiányosan, vagy valótlan adattartalommal teljesítették.”

15. § (1) A Btv. 57. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]

c) a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat és a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásának rendjét;”

(2) A Btv. 57. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]

g) a származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét;”

(3) A Btv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben

a) a borászati termékek kötelező egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét,

b) a gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását

szabályozza.”

16. § A Btv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ez a törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

17. § (1) A Btv. 13/A. § (1) és (2) bekezdésében az „A 479/2008/EK rendelet” szövegrész helyébe az „Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet” szöveg lép.

(2) A Btv. VI. Fejezet „A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIGAZGATÁS” címe helyébe az „ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK” cím lép.

18. § (1) Hatályát veszti a Btv.

a) 5. § (2) bekezdése;

b) 10. § (1) bekezdése;

c) 13/B. §-a;

d) 23. § (1) bekezdés c) pontja;

e) 23. § (4)-(10) bekezdése;

f) 25. § (3) bekezdése;

g) 40. §-t megelőző alcíme, 40. § (1)-(3) bekezdése és (5)-(7) bekezdése;

h) 41. §-a;

i) 56. §-t megelőző alcíme és 56. §-a;

j) 57. § (1) bekezdés n) pontja;

k) 58. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Btv. 40. § (4) bekezdése.

19. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. §, 10. §, 11. § és a 18. § (2) bekezdése 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) Ez a törvény 2013. augusztus 2-án hatályát veszti.

20. § Ez a törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


  Vissza az oldal tetejére