Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.16.)

2012. évi CXI. törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról * 

1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az OBH elnöke jelzi a Kúria elnökének, ha álláspontja szerint a jogalkalmazás egysége érdekében jogegységi eljárást szükséges lefolytatni; az OBH elnökét a jogegységi eljárás indítványozásának joga nem illeti meg.”

2. § (1) A Bszi. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OBH elnöke az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.”

(2) A Bszi. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az eljáró bíróság kijelölésének kezdeményezéséről a kijelölést kezdeményező postai szolgáltató útján, egyúttal a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel értesíti a perben érintett feleket. Az értesítés tartalmazza a más bíróság kijelölése elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatást.”

3. § (1) A Bszi. 63. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az OBH elnöke döntésében ismerteti az OBT által meghatározott elvek alkalmazását.”

(2) A Bszi. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az eljáró bíróság kijelölésével érintett peres fél a kijelölésről szóló határozatnak a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon való közzétételétől számított 8 napon belül az eljáró bíróságot kijelölő határozat ellen fellebbezéssel élhet. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs. A fellebbezést az OBH elnökénél írásban kell benyújtani, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt.

(4) A fél által a (3) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott fellebbezést a Kúria 8 munkanapon belül, nemperes eljárásban bírálja el. A fellebbezés elkésettsége esetén a Kúria a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A Kúria az OBH elnökének mérlegeléssel hozott döntését csak annyiban vizsgálhatja felül, amennyiben az OBH elnöke a döntés kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette.

(5) Ha a Kúria a felülvizsgálat során azt állapítja meg, hogy az OBH elnökének az eljáró bíróságot kijelölő határozata e törvénynek az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó szabályainak megfelel, az eljáró bíróságot kijelölő határozatot helyben hagyja. Ha az eljáró bíróságot kijelölő határozat e törvénynek az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó szabályainak nem felel meg, a Kúria a határozatot hatályon kívül helyezi. Az eljáró bíróság kijelöléséről szóló határozatot a Kúria nem változtathatja meg.

(6) A Kúria határozatát az OBH elnökén keresztül kézbesíti a feleknek, egyúttal gondoskodik a határozatnak a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon való közzétételéről. Ha a Kúria az eljáró bíróság kijelöléséről szóló határozatot helyben hagyja, az OBH elnöke a kijelölésről haladéktalanul értesíti a kijelölt bíróságot, valamint - ha a kijelölés büntetőügyet érint - a legfőbb ügyészt. A Kúria határozatának a felek részére történő kézbesítése, illetve a kézbesítés sikertelen volta az eljáró bíróság kijelölését nem érinti.”

(3) A Bszi. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kijelöléssel érintett ügyben - a 63. § (3)-(6) bekezdésében foglalt kivétellel - e fejezet szerinti újabb kijelölésnek nincs helye.”

4. § (1) A Bszi. 76. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében)

d) a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál,”

(2) A Bszi. 76. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében)

a) összeállítja - a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete, valamint az OBT tekintetében az OBT, továbbá a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével és ismertetésével - a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé,”

(3) A Bszi. 76. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateherméréssel kapcsolatos feladatkörében)

b) az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges,”

(4) A Bszi. 76. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)

c) a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának beszámol,”

5. § (1) A Bszi. 77. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az OBH elnöke a határozatait a szükséghez képest indokolja.”

(2) A Bszi. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az OBH elnöke a központi honlapon közzéteszi a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről szóló, az Országgyűlés számára készített beszámolót, továbbá a kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázók meghallgatásának jegyzőkönyveit.”

(3) A Bszi. 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az OBH elnöke a 76. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tájékoztatást, illetve beszámolót úgy készíti el, hogy abban részletezi a 76. §-ban foglalt érintett hatásköreit, valamint külön kitér a 76. § (4) bekezdés b) pontjában, és a 76. § (5) bekezdés b), h) és m) pontjaiban meghatározott hatáskörei gyakorlásának szempontjaira és körülményeire.”

(4) A Bszi. a 77. §-t követően az alábbi 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) A bíró az OBH elnöke által alkotott szabályzattal szemben alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha fennállnak az Alkotmánybíróságról szóló törvényben az alkotmányjogi panasz benyújtására meghatározott feltételek.

(2) Az OBH elnökének személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében hozott, a bíró szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bíró a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat, kivéve, ha törvény alapján a szolgálati jogvita elbírálása a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik.”

6. § A Bszi. 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBH elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt is, ha a tisztség nincs betöltve - az OBH általános elnökhelyettese helyettesíti. Az OBH általános elnökhelyettesének akadályoztatása esetén a helyettesítést az OBH elnökének további helyettesei az OBH elnöke által meghatározott rendben látják el. Helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el.”

7. § (1) A Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBT az általános központi igazgatás területén)

b) indítványozza az OBH elnökénél a 76. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogkör gyakorlását,”

(2) A Bszi. 103. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az OBT az általános központi igazgatás területén)

d) jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon.”

(3) A Bszi. 103. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén

a) kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

b) meghatározza az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elveket az OBH elnökének azon jogköre vonatkozásában, amely szerint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása érdekében az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra.”

(4) A Bszi. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az OBT a személyzeti területen

a) személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről,

b) meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket az OBH elnökének és a Kúria elnökének azon jogköre vonatkozásában, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,

c) egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,

d) egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását [132. § (6) bekezdés],

e) dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,

f) évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,

g) kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,

h) felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében,

i) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

j) az OBH elnökének kezdeményezése alapján „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat,

k) a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól, valamint

l) a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről.”

8. § A Bszi. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza tárgyévi költségvetését, amelyről ezt követően megállapodik az OBH elnökével. Az OBT költségvetése az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OBT működésének technikai feltételeit az OBH biztosítja.”

9. § A Bszi. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBT ülését össze kell hívni, továbbá a javasolt kérdést napirendre kell tűzni, ha azt az OBT tagjainak legalább egyharmada javasolja. A Kúria teljes ülése, valamint bármely ítélőtábla vagy törvényszék összbírói értekezlete kezdeményezheti az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.”

10. § (1) A Bszi. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. § (1) Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását rendeli el. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, az OBT elnöke és a tanácskozási joggal részt vevők által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott civil és egyéb érdek-képviseleti szervezet képviselője. Az OBT ülésén jegyzőkönyvvezető vesz részt.

(2) Az OBT ülésén - akadályoztatása esetén - az igazságügyért felelős minisztert államtitkár, az OBH elnökét az OBH általános elnökhelyettese, a legfőbb ügyészt legfőbb ügyész helyettes, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét elnökhelyettes, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét elnökhelyettes helyettesíti.

(3) Az OBT zárt ülést rendelhet el, különösen, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, továbbá ha az ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. Zárt ülés elrendelése esetén a tanácskozási joggal rendelkezők sem vehetnek részt az ülésen, kivéve, ha az OBT eltérően rendelkezik.”

(2) A Bszi. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OBT ülésén elhangzottakról jegyzőkönyv, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő, a közérdeklődésre számot tartó döntésekről összefoglaló készül. A jegyzőkönyv és az összefoglaló elkészítéséről az OBT elnöke gondoskodik. Az összefoglalóba kerülő napirendekről és az összefoglaló tartalmáról az OBT az ülésen határoz. A zárt ülésen tárgyalt napirendet az összefoglaló nem tartalmazza.”

11. § A Bszi. 132. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kinevezésre jogosult a véleményező szerv javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését. A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban részletesen indokolni köteles.

(5) Az OBH elnöke és a Kúria elnöke a véleményező szerv javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól - a kinevezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a bírósági vezető kinevezését.

(6) Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó kinevezésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az OBT egyetért.”

12. § A Bszi. 144. § d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a § a következő f) ponttal egészül ki:

(Az összbírói értekezlet feladata:)

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,

e) dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről, és

f) kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.”

13. § A Bszi. 153. § (2) bekezdésében az „az elnök” szövegrész helyébe az „a bírói tanács elnökének” szöveg lép.

14. § Hatályát veszti a Bszi. 70. § (4) bekezdése, 76. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a 76. § (5) bekezdés k), l) és n) pontja.

2. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

15. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a rangsor valamely helyén több pályázó azonos pontszámmal szerepel, az azonos helyen szereplő pályázók közötti sorrendet a bírói tanács általi meghallgatás eredménye alapján kell felállítani. Ha a bírói tanács általi meghallgatás során is azonos pontszámot érnek el a pályázók, közöttük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával sorrendet állít fel.”

(2) A Bjt. 18. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint eltérhet, és bírói kinevezésre a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót is javasolhatja, illetve a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázó áthelyezésével is elbírálhatja a pályázatot.

(4) Ha a javasolt pályázó nem bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a pályázót a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, ha bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.

(5) Ha a javasolt pályázó bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a bírót 8 munkanapon belül áthelyezi. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi, ha nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.”

16. § A Bjt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A Kúriára kiírt pályázat esetében a 18. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OBH elnökének jogköreit a Kúria elnöke gyakorolja, és a pályázat eredményes elbírálása esetén, 8 munkanapon belül a felterjesztés vagy az áthelyezés érdekében megkeresi az OBH elnökét, aki a Kúria elnöke megkeresésének 8 munkanapon belül eleget tesz.”

17. § (1) A Bjt. 21. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

11. A pályázók értesítése és a pályázat eredményével szembeni jogorvoslat”

(2) A Bjt. 21. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az OBH elnöke a bíró áthelyezésére vonatkozó határozatát a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában közzéteszi.

(4) Eredményes pályázat esetén a nyertes pályázó kinevezéséről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől, vagy a nyertes pályázó áthelyezéséről szóló határozatnak a (3) bekezdés szerinti közzétételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a pályázaton részt vett és a 13. § szerint el nem utasított pályázó a pályázat eredményével szemben kifogással élhet, ha a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, illetve ha a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg.

(5) A kifogást a pályázattal érintett bíróság elnökénél írásban kell benyújtani, aki azt - kúriai pályázat kivételével - 5 munkanapon belül felterjeszti az OBH elnökéhez. Kérelmezettként az OBH elnökét, kúriai pályázat esetén a Kúria elnökét kell megjelölni. Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a kifogást 5 munkanapon belül megküldi az annak elbírálására kizárólagosan illetékes, Budapest területére kiterjedő illetékességű közigazgatási és munkaügyi bíróságnak.

(6) A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kifogás tárgyában 15 napon belül, nemperes eljárás keretében határoz. A bíró kinevezése esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét e törvény 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja. Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a pályázatot elnyert személyt e törvénynek a bírói kinevezés feltételeire vonatkozó szabályai szerint nem lehetne bíróvá kinevezni, illetve a pályázatot elnyert személy a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, erre vonatkozó végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint - a szükséges intézkedés megtétele érdekében - a pályázat elbírálójával és a köztársasági elnökkel. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, a pályázat elbírálójával, valamint a pályázattal érintett bíróság elnökével.”

18. § A Bjt. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a köztársasági elnök a bíró kinevezését - az OBH elnökének javaslatára, a kinevezés módosításával - három évvel meghosszabbítja, kivéve, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani. A javaslat előterjesztésére a 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A bíró kinevezése ismételten meghosszabbítható, amíg az értékeléséhez szükséges tényleges bírói működés együttes időtartama a minimális 18 hónapot eléri.”

19. § A Bjt. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bírót a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni.

(3) A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása céljából bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.”

20. § (1) A Bjt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, az OBH elnöke - ha Kúriai álláshely is érintett, a Kúria elnökével történt egyeztetést követően - az érintett bíró számára felajánlja azon, a beosztási helyével azonos szintű, vagy legfeljebb eggyel magasabb, vagy legfeljebb eggyel alacsonyabb szintű bíróságon lévő bírói álláshelyeket, amelyek betöltése iránt a pályázatok elbírálása még nem történt meg. A felajánlott bírói álláshelyek közül a bíró 8 munkanapon belül választhat. Ha a bíróság megszűnése, illetve hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése több bíró áthelyezését teszi szükségessé, a választási lehetőség a bírákat életkoruk csökkenő sorrendjében illeti meg. Ha felajánlható bírói álláshely nincs, vagy a bíró azok egyikét sem választja, az OBH elnöke a bírót - méltányos érdekeit figyelembe véve - más, lehetőleg azonos szintű, vagy legfeljebb eggyel alacsonyabb szintű bíróságra áthelyezi.”

(2) A Bjt. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a bíró a (2) bekezdésben foglaltak szerinti áthelyezése esetén szolgálati jogvitát kezdeményez, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az OBH elnökének döntését csak a döntés kialakítására irányadó jogszabályok betartása szempontjából vizsgálhatja.”

21. § A Bjt. 81. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A vizsgált bíró kérelmére a bíróság elnöke személyes meghallgatás keretében lehetőséget biztosít a vizsgált bírónak az értékeléssel kapcsolatos álláspontja ismertetésére.”

22. § A Bjt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.”

23. § A Bjt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíró tevékenységének ellátására egészségügyi okból tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban meg kell jelölni azokat az okokat, és ismertetni kell azokat a körülményeket, amelyek a bíró egészségügyi alkalmatlanságára utalnak. A bíró kérelmére személyes meghallgatás keretében is ismertetni kell az egészségügyi alkalmatlanságára utaló okokat, és lehetőséget kell biztosítani, hogy azokra észrevételeket tegyen.”

24. § (1) A Bjt. 89. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíró szolgálati viszonya megszűnik:)

c) a köztársasági elnök általi felmentéssel.”

(2) A Bjt. 90. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírót fel kell menteni)

j) ha a pályázat eredményével szembeni jogorvoslati eljárás során megállapítást nyert, hogy a bíró kinevezésének törvényi feltételei nem állnak fenn,”

(3) A Bjt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nyugállományba helyezés, valamint a felső korhatár elérése esetén a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell. A bíró kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét 3 hónapnál rövidebb tartamban is megállapíthatja, illetve - a bíró kérelmére - dönthet úgy, hogy a bíró a munkavégzési kötelezettség alól nem mentesül.”

25. § A Bjt. a 104. §-t követően az alábbi 104/A. §-sal egészül ki:

„104/A. § (1) A szolgálati bíróság ügyrendjének tartalmaznia kell az eljáró tanácsok összetételét és az ügyelosztás szabályait.

(2) A szolgálati bíróság által megállapított ügyrendet az OBT hagyja jóvá.

(3) A szolgálati bíróság ügyrendjét az OBT közzéteszi a bíróságok központi internetes honlapján.”

26. § A Bjt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bíró ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(4) Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.”

27. § A Bjt. 230. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) és (3) bekezdés szerint felmentésre kerülő bírák esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”

28. § A Bjt.

a) 26. § (3) bekezdésében az „esetek” szövegrész helyébe „eset”,

b) IV. Fejezetének címében a „bírói” szövegrész helyébe a „bíró”,

c) 42. § (3) bekezdésében az „OBH elnöke” szövegrész helyébe az „OBT”,

d) 93. § (2) bekezdésében az „OBH elnöke” szövegrész helyébe az „OBT”,

e) 232. §-ában az „OBH elnöke” szövegrész helyébe az „OBT”

szöveg lép.

29. § (1) Hatályát veszti a Bjt.

a) 3. § (3) bekezdés c) pontjában az „ismételten határozott idejű, vagy”,

b) 23. § (1) bekezdésében a „valamint a 25. § (2) és (4) bekezdésében”,

c) 26. § (3) bekezdésében az „és (4)”

d) 166. § (1) bekezdésében a „valamint volt elnökét”, és

e) 166. § (2) bekezdésében a „valamint volt elnöke”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Bjt. 25. § (4) bekezdése, 76. § (1) bekezdés d) pontja, valamint 78. §-a.

30. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

31. § E törvény 1-14. §-a, valamint 18-30. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére