Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.23.)

2012. évi CXVIII. törvény

egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;”

(2) Az Szt. 4. § (1a) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]

„10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.”

2. § Az Szt. 34. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki)

j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.”

3. § (1) Az Szt. 47. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában

a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

b) a lakásfenntartási támogatás,

c) az átmeneti segély és

d) a temetési segély

nyújtható.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben előírhatja, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány (a továbbiakban: Erzsébet-utalvány) formájában kell nyújtani.”

(2) Az Szt. 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit rendeletében szabályozza azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A rendszeres szociális segély esetében a 20, illetve 60%-os mérték megállapításánál a (2) bekezdés alapján Erzsébet-utalvány formájában nyújtott összeget figyelembe kell venni.”

4. § Az Szt. 55. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) a lakbérhátralék,

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.”

5. § Az Szt. 57. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást)

e) a támogatott lakhatás,”

(nyújtja.)

6. § (1) A Szt. 58/A. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2d) A (2a) bekezdés szerinti esetben - ide nem értve a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámát - a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha

a) a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé,

b) a kérelem benyújtását megelőzően is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át,

c) a működési engedély módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.”

(2) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,

b) azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül,

c) azt a kérelem benyújtását megelőzően is érvényes működési engedélyben feltüntetett szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amely esetében a működési engedély módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy egyesítés, a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére történő férőhelyszám-átcsoportosítás vagy átmeneti és tartós ellátást nyújtó férőhelyek egymás közti átminősítése teszi szükségessé,

d) 2012. évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól, illetve ha a működési engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól kezdődően azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre a helyi önkormányzat, illetve a társulás a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igényét 2011. év során a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta.”

7. § Az Szt. a következő 75. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

Támogatott lakhatás

75. § (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja

a) a lakhatási szolgáltatást,

b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,

c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,

d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén

da) az étkezést,

db) az ápolás-gondozást,

dc) a fejlesztést,

dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.

(2) A lakhatási szolgáltatás

a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében

biztosítható.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó

a) szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján,

b) más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat),

c) más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött megállapodás útján,

d) az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint

is biztosíthatja.

(4) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

a) az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan időtartamú,

b) az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, valamint a 99. §-t és 99/A. §-t nem kell alkalmazni.”

8. § Az Szt. 113/A. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt)

e) a támogatott lakhatásban részesülő személyek.”

9. § Az Szt. 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Támogatott lakhatás esetén

a) a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át,

b) a térítési díjra a tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

10. § Az Szt. 132. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

r) a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra, a fogyatékos személyek alapvizsgálatára, valamint a komplex szükségletfelmérésre vonatkozó szabályokat;”

11. § (1) Az Szt. a következő 140/O. §-sal egészül ki:

„140/O. § Az 58/A. § (2e) bekezdés d) pontja szerinti esetben - amennyiben a hatálybalépésig az eljárás jogerősen lezárult - a működési engedély módosítása iránt új kérelmet kell benyújtani.”

(2) Az Szt. a következő 140/P. §-sal egészül ki:

„140/P. § (1) 2013. január 1-jét követően fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyeket

a) nagy létszámú intézmény átalakítása esetén csak támogatott lakhatás,

b) új intézmény létrehozása esetén csak a 75. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti támogatott lakhatás

formájában lehet létrehozni.

(2) Bentlakásos intézményi ellátás 2014. december 31-éig működtethető lakóotthoni formában.”

12. § (1) Az Szt.

a) 37. § (1) bekezdés c) pontjában az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.]” szövegrész helyébe az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben” szöveg,

b) 58/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „külső” szövegrész helyébe a „külső és az időszakos” szöveg,

c) 65/E. § (2) bekezdésében a „követően” szövegrész helyébe a „megelőzően három hónappal” szöveg,

d) 117/B. § (2) bekezdésében az „(1) és (3)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg

lép.

(2) Az Szt. 47. § (3) bekezdésében a „különösen az élelmiszer” szövegrész helyébe a „különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer” szöveg lép.

(3) Az Szt. 4. § (1) bekezdés h) pontjában az „ellátást” szövegrész helyébe az „ellátást vagy támogatott lakhatást” szöveg lép.

(4) Az Szt.

a) 57. § (2) bekezdés b) pontjában az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény [a továbbiakban a)-b) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény]” szöveg,

b) 117. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a) pont alá nem tartozó egyéb” szövegrész helyébe az „a” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az Szt.

a) 115. § (9) bekezdés harmadik mondata,

b) 124. § (6) bekezdése.

(6) Hatályát veszti az Szt. 57. § (3) bekezdés harmadik mondata.

(7) Hatályát veszti az Szt.

a) 57. § (2) bekezdés c) pontja,

b) 85/A. §-a és az azt megelőző alcím,

c) 102. § (2) bekezdésében az „és ápoló, gondozó célú lakóotthon” szövegrész,

d) 112. §-át megelőző alcímben az „és a rehabilitációs célú lakóotthonokra” szövegrész,

e) 112. § (1) bekezdésében és 113. § (2) bekezdésében az „, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban” szövegrész,

f) 112. § (3) bekezdése,

g) 112. § (4) és (5) bekezdésében az „és a rehabilitációs célú lakóotthonban” szövegrész,

h) 112. § (7) bekezdésében az „és a rehabilitációs célú lakóotthon” szövegrész,

i) 113. § (1) bekezdés első és második mondatában az „, illetve rehabilitációs célú lakóotthonba” szövegrész,

j) 113. § (1) bekezdésében az „, illetve lakóotthonban” szövegrész,

k) 113/A. § a) és b) pontjában a „vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban” szövegrész,

l) 113/A. § c) pontjában a „, rehabilitációs célú lakóotthonban” szövegrész,

m) 117. § (2) bekezdés a) pontja,

n) 117. § (5) bekezdésében és 119/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „és rehabilitációs célú lakóotthon” szövegrész,

o) 119/C. § (1) bekezdés c) pontjában az „és ápoló-gondozó célú lakóotthon” szövegrész.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)

c) a köznevelési intézmények,”

14. § A Gyvt. 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult)

b) a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak,”

(az igénybevételére.)

15. § A Gyvt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”

16. § A Gyvt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A miniszter rendeletben a bölcsődék számára - a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai célok megvalósítása érdekében - nevelés-gondozás nélküli munkanapot határozhat meg. A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a fenntartónak azonban erre irányuló szülői kérésre gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletének megszervezéséről.”

17. § A Gyvt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/A. § (1) A gyámhatóság a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.

(2) A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét

a) három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és

b) a tanítási év lezárását követő 15 napon belül, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt

felülvizsgálja.

(3) A gyámhatóság a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul

a) mulasztott, megállapítja, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltétel nem áll fenn,

b) nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését.

(4) A gyámhatóság a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését, ha a gyermek (fiatal felnőtt) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben történő elhelyezésére került sor, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (fiatal felnőtt) javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került.

(5) A gyámhatóságnak a (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés szerinti intézkedése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

18. § A Gyvt. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni.”

19. § A Gyvt. 96. § (8a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány által kijelölt szerv látja el országos hatáskörrel)

d) az alternatív napközbeni ellátással”

(kapcsolatos módszertani feladatokat.)

20. § (1) A Gyvt. 139. § (2) bekezdés e) pontja a következő ee) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza

hatósági döntéssel elhelyezett gyermek, illetve fiatal felnőtt esetén)

ee) a gyermek, fiatal felnőtt ügyében eljárni illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat nevét és KSH azonosító kódját.”

(2) A Gyvt. 139. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza)

„f) a fiatal felnőtt hatósági döntéssel elrendelt utógondozása esetén

fa) a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

fb) a hatósági döntés jellegét (utógondozás elrendelése, otthonteremtési támogatás igénybevétele miatti utógondozás elrendelése).”

(3) A Gyvt. 139. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]

e) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás által nyújtott, a 60. §-ban, a 62-65. §-ban, a 66. § (1) és (2) bekezdésében, a 66. § (3) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban meghatározott szolgáltatások, ellátások esetén.”

21. § (1) A Gyvt. 145. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának feltétele a)

b) gyermekek napközbeni ellátása és - az 51. § (4)-(9) bekezdés szerinti ellátás kivételével - a gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek”

(a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása.)

(2) A Gyvt. 145. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha

a) a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé,

b) a működési engedély módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.”

(3) A Gyvt. 145. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,

b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül,

c) azt a kérelem benyújtását megelőzően is érvényes működési engedélyben feltüntetett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a működési engedély módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy egyesítés, szolgáltatásiforma-váltás, valamint a fenntartó intézményei, telephelyei közötti férőhelyszám-átcsoportosítás teszi szükségessé,

d) 2012. évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól kezdődően, illetve ha a működési engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól kezdődően azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre a helyi önkormányzat, illetve a társulás a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igényét 2011. év során a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta.”

22. § (1) A Gyvt. 148. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében, más fenntartó esetén a fenntartó képviseletére jogosult testület, személy írásbeli döntésében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik.”

(2) A Gyvt. 148. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.”

(3) A Gyvt. 148. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.”

(4) A Gyvt. 148. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén - kivéve az állami fenntartású intézményeket - a 147. §-t, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell alkalmazni.”

23. § A Gyvt. 150. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem]

b) 25%-át bölcsőde esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat,

c) 20%-át az a) és b) pont, valamint a 151. § alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén,”

24. § (1) A Gyvt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.”

(2) A Gyvt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. § (1)-(3) bekezdését nem kell alkalmazni.”

25. § A Gyvt. a következő 161/I. §-sal egészül ki:

„161/I. § A 20/A. §-nak az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. október 1-jét megelőzően megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság esetében a határozat módosítása nélkül kell alkalmazni.”

26. § A Gyvt. a következő 161/J. §-sal egészül ki:

„161/J. § (1) E törvénynek az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvénnyel módosított 68/A. §-át azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben

a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a Cst. 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhatósághoz vagy

b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.

(2) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének 2012. augusztus 31-ét követő felülvizsgálata eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban

a) több mint öt kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, a gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, valamint ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése és - a kincstár szüneteltetést elrendelő döntésének jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül - a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a központi költségvetés családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetése iránt,

b) kötelező tanórai foglalkozást nem mulasztott igazolatlanul, vagy azok száma nem haladta meg az ötöt, a gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Ebben az esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás felhasználására a 2012. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének (2) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a gyámhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerint az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások száma meghaladja az ötöt, azonban a gyermek a szüneteltetés kezdeményezéséig nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben került elhelyezésre, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került, akkor a gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, és a döntése jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül intézkedik a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a központi költségvetés családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetéséről.”

27. § A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

k) a bölcsődében a nevelés-gondozás nélküli munkanapok számát, célját, időpontját, valamint az e napokon nyújtott ellátás tartalmát,”

28. § (1) A Gyvt.

a) 15. § (9) bekezdésében a „Kjt.” szövegrész helyébe a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szöveg,

b) 45. § (2) bekezdésében a „sajátos szükségleteihez” szövegrész helyébe a „különleges szükségleteihez” szöveg,

c) 97. § (1) bekezdésében a „nem állami szervvel” szövegrész helyébe a „nem állami szervvel, helyi önkormányzat állami szervvel” szöveg,

d) 145. § (3) bekezdésében a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény” szövegrész helyébe a „Kjt.” szöveg,

e) 147. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás” szöveg

lép.

(2) A Gyvt.

a) 5. § q) pont qb) alpontjában a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. §-a (1) bekezdésének 29. a) pontjában” szövegrész helyébe a „nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 23. pontjában” szöveg,

b) 40. § (1) bekezdésében, 135. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontjában, 151. § (9) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási” szöveg,

c) 42. § (2) bekezdésében, 58. § (4) bekezdésében az „a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság” szövegrész helyébe az „az Nktv. szerinti szakértői bizottság” szöveg,

d) 44. § (5) bekezdésében, 68. § (3) bekezdés a) pontjában, 156. § (5) bekezdésében az „a Kt.” szövegrész helyébe az „az Nktv.” szöveg,

e) 68/B. § (5) bekezdésében a „családtámogatási folyószámlára” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára” szöveg,

f) 132. § (3) bekezdésében az „a Kt. 35. §-a szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság” szövegrész helyébe az „az Nktv. szerinti szakértői bizottság” szöveg

lép.

29. § (1) Hatályát veszti a Gyvt. 69. § (2) bekezdésében az „és (4)” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Gyvt. 162. § (1) bekezdés y) pontja.

(3) Hatályát veszti a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében az „a felfüggesztett iskoláztatási támogatás és” szövegrész.

3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

30. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 4. § f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:)

fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;”

31. § (1) A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság

a) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,

b) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.”

(2) A Cst. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, ha

a) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban nem haladta meg az ötöt, vagy

b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike bekövetkezett.”

32. § (1) A Cst. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátásnak a természetbeni nyújtást elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról.”

(2) A Cst. 37. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése esetén a kincstár - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő döntése jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére.

(8) Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapja május június vagy július, úgy a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.

(9) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhatóság iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezésének hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a folyósításra visszamenőlegesen, a kincstárnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően kerül sor.”

33. § A Cst. a következő 50/B. §-sal egészül ki:

„50/B. § (1) Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvénnyel módosított 15. §-t és 37. § (5), (7), (8) és (9) bekezdést azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben

a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhatósághoz, vagy

b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.

(2) Ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata eredményeként a gyámhatóság az iskoláztatási támogatás felfüggesztését megszünteti, és ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése iránt, az iskoláztatási támogatást a kincstárnak abban az esetben kell ismételten folyósítani, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének elrendelésére valamely okból mégsem kerül sor.”

34. § (1) A Cst.

a) 21/A. § (2) bekezdésében és 22. § b) pontjában az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.]” szövegrész helyébe az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben” szöveg,

b) 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „rokkantsági ellátást” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Cst.

a) 4. § c) pontja,

b) 8. § (2) bekezdésében az „[a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A. §]” szövegrész,

c) 15. § (2) bekezdésében a „tanköteles” szövegrész.

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

35. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani]

c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.”

36. § Az Mmtv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megállapított rokkantsági és rehabilitációs pénzbeli ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak a Kormány által kijelölt szerv által folyósított ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illette volna meg. A beszámítást a Kormány által kijelölt szerv határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell követelni.”

37. § Az Mmtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez

a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

b) az ellátott kérelmére,

c) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,

d) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy

e) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

(2) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdés szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő második hónap első napjával állapítja meg. Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.”

38. § Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

(2) Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.”

39. § (1) Az Mmtv. 21. § (1) bekezdés a) pontja a következő ak)-am) alponttal egészül ki:

(A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

a kérelmező, jogosult)

ak) nemére,

al) állampolgárságára, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállására és

am) elhalálozása időpontjára”

(vonatkozó adatokat kezelheti.)

(2) Az Mmtv. 21. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz. A rehabilitációs hatóság az adóazonosító jelet az e bekezdés, valamint a 14. § (3) bekezdés szerinti adatok átvételével összefüggésben használhatja.

(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, az állami foglalkoztatási szerv, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a kincstár, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok - törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő - igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) Az Mmtv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás Tbj. 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatait

a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig,

b) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított 10 évig

őrzi meg. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.”

40. § Az Mmtv. 6. alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartáshoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyek (a továbbiakban: felhasználó) nyilvántartása - a hozzáférési jogosultság ellenőrzése céljából - tartalmazza a felhasználó következő adatait:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) annak a szervnek a megnevezését és székhelyét, amelynek nevében a felhasználói jogát gyakorolja és

c) a jogosultságait.

(2) Amennyiben a felhasználó a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartást rendszer-rendszer kapcsolat útján éri el, akkor a rehabilitációs hatóság a kapcsolódó szerv (rendszer) (1) bekezdésben meghatározott adatait tartja nyilván. A felhasználók nyilvántartása egyéb adatainak nyilvántartása a rendszerkapcsolat útján kapcsolódó szerv feladata.

(3) A felhasználó (1) bekezdés szerinti adatait a hozzáférési jogosultság megszűnését követő 5 évig kell megőrizni.”

41. § Az Mmtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

a) aki a 2. § (1) bekezdése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.”

42. § Az Mmtv. 7. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személy kérelmére elvégzi a komplex minősítést, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.”

43. § (1) Az Mmtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A bejelentő hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére - annak a bejelentés elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.”

(2) Az Mmtv. 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Kormány által kijelölt szerv a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a foglalkozási rehabilitációs szakértők továbbképzéséről.”

44. § Az Mmtv. a következő 27/A. §-sal és azt megelőzően a következő 8/a. alcímmel egészül ki:

8/a. A rehabilitációs orvosszakértő

27/A. § (1) Rehabilitációs orvosszakértőként - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c) megfelel a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A bejelentő hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére - annak a bejelentés elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.

(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletü-e, valamint, hogy a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

(6) A Kormány által kijelölt szerv a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzéséről.”

45. § (1) Az Mmtv. 28. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Mmtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzéket vezető szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértők, rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben jelölje ki.”

(3) Az Mmtv. 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, valamint a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.”

46. § Az Mmtv. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy ellátása összegének meghatározásakor az özvegyi nyugdíjra tekintettel megállapított csökkentést 2012. szeptember 1-jétől figyelmen kívül kell hagyni. Erről a Kormány által kijelölt folyósító szerv határozatot hoz.”

47. § Az Mmtv. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti, 2011. december 31-én rendszeres szociális járadékban részesülő személy ellátása összegének meghatározásakor az özvegyi nyugdíjra tekintettel megállapított csökkentést 2012. szeptember 1-jétől figyelmen kívül kell hagyni. Erről a Kormány által kijelölt folyósító szerv határozatot hoz.”

48. § Az Mmtv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően az ellátott

a) rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás összegét a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy az - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél,

b) rehabilitációs ellátásra jogosult, az ellátás összege megegyezik

ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során havi átlagjövedelemként a 2011. december 31-én

a) rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,

b) átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,

c) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,

d) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,

e) I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát

kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát 2012. január 1-jét követően, de az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően elvégezték, az ellátás összegének az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával történő módosításáról a rehabilitációs hatóság 2012. október 31-éig dönt.”

49. § Az Mmtv. 38. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 23-25. § alkalmazásában)

b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig”

(megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.)

50. § (1) Az Mmtv.

a) 1. § (2) bekezdés 10. pontjában a „hozzátartozói nyugellátásokat” szövegrész helyébe a „hozzátartozói nyugellátásokat, a gyermekgondozási segélyt” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a „kérelem benyújtásának” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat” szöveg,

c) 18. § (2) bekezdésében az „ellátását megállapító és megszüntető” szövegrész helyébe az „ellátására való jogosultsággal és az ellátás folyósításával kapcsolatos” szöveg,

d) 23. § (7) bekezdésében a „társadalombiztosítási adóazonosító jelét” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási azonosító jelét” szöveg,

e) 28. § (6) bekezdésében a „foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe” szövegrész helyébe az „a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe” szöveg,

f) 30. § (5) bekezdés b) pont bb), bc) és bd) alpontjában a „rokkantsági nyugdíjat” szövegrész helyébe a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Mmtv.

a) 33. § (8) és (9) bekezdése,

b) 38. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követő 60 napon belül” szövegrész.

5. A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény módosítása

51. § A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Gyiatv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alapprogramból kiírt pályázatok elbírálásáról, a támogatás odaítéléséről az erre a célra létrehozott testület javaslatára a miniszter dönt.”

52. § A Gyiatv. 7/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter az ifjúsággal összefüggő feladatai keretében:)

a) ellátja a gyermekeket és fiatalokat (a továbbiakban: ifjúság) érintő kérdésekben a kormányzati programok összehangolásának és a stratégiai tervdokumentumok végrehajtásának feladatait;”

53. § A Gyiatv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § E törvény alkalmazásában

a) gyermek: a 0-14 éves korosztályokhoz tartozó személy,

b) fiatal: a 15-29 éves korosztályokhoz tartozó személy.”

54. § A Gyiatv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alapprogram pénzeszközeinek kezeléséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alapprogram működésével, felhasználásával összefüggő szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

55. § Hatályát veszti a Gyiatv.

a) 3. § (4) bekezdése,

b) 4. § (2) bekezdése,

c) 7/B. § (1) bekezdésében a „Regionális” szövegrész,

d) 7/B. § (2) bekezdésében a „támogatást, valamint” szövegrész.

6. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

56. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/A. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

e) a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)-i) pontjai,”

[szerinti adatok igénylésére jogosult.]

57. § Az Flt. 57/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.”

58. § Az Flt. 57/C. § (1) bekezdésében a „(3a) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez” szövegrész helyébe a „(3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez” szöveg lép.

7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

59. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

i) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a rehabilitációs hatóság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;”

60. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

f) a társadalombiztosítási szervnek, a megváltozott munkaképességű személyek nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.”

61. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § a) pontjában az „, (a továbbiakban: Eb.tv.)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: Eb.tv.), a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben” szöveg lép.

8. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

62. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából az a)-d) pont szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat

a) a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási nyilvántartás - ide nem értve a d) pont szerinti nyilvántartást - adatkezelője az egészségbiztosítási szerv,

c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az állami adóhatóság,

d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a rehabilitációs hatóság.”

63. § A Tbj. 43. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

j) az állami foglalkoztatási szerv rehabilitációs szolgáltatás nyújtása és a rehabilitációs célú munkaközvetítésben való közreműködés céljából az a)-g) pont”

[szerinti adatok igénylésére jogosultak]

64. § A Tbj. 40/A. §-ában az „és az egészségbiztosítási nyilvántartás” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási nyilvántartás és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás” szöveg lép.

9. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

65. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (3) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás részét képező adatokat a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam alatt kezelheti.”

10. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

66. § A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 35. § (7) bekezdés 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A Gyvt.)

„5. 19. § (2) és (8) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében, 20/B. § (2), (4) és (7) bekezdésében, 20/C. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 68. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 68/B. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésének első mondatában, valamint (4) és (5) bekezdésében, 68/C. § (1) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében, 138. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg helyébe a „gyámhatóság” szöveg,”

(lép.)

67. § A Jtv. 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A Cst.

a) 4. § g) és h) pontjában, 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés j) pontjában és a 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

b) 8. § (3) bekezdés f) pontjában a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe „gyámhatóságnak” szöveg

lép.”

11. Záró rendelkezések

68. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 3. §, a 12. § (2) bekezdése és a 29. § (2) bekezdése 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 41. § és a 49. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) A 13. §, a 17. §, a 26. §, a 28. § (2) bekezdése, a 29. § (3) bekezdése, a 31-33. §, a 34. § (1) bekezdés a) pontja, a 34. § (2) bekezdése és a 44. § 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 14. §, a 15. § és a 25. § 2012. október 1-jén lép hatályba.

(6) Az 5. §, a 7-10. §, a 11. § (2) bekezdése, valamint a 12. § (3) és (6) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 12. § (4) és (7) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére