Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.23.)

2012. évi CXX. törvény

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról * 

Az Országgyűlés

- kiindulva abból, hogy a közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték,

- kinyilvánítva azt, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásához elengedhetetlen a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel való együttműködés,

- elismerve az egységes szabályozás és követelményrendszer megteremtésének szükségességét az állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének újraszabályozása és rendszerbe helyezése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni

a) a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre,

b) az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre,

c) a természetvédelmi őrre,

d) az erdővédelmi szolgálat tagjára,

e) a hegyőrre,

f) a formaruházat kivételével a hivatásos vadászra,

g) az erdészeti szakszemélyzetre,

h) a jogosult erdészeti szakszemélyzetre,

i) a halászati őrre,

j) a közterület-felügyelőre,

k) az önkormányzati természetvédelmi őrre,

l) a mezőőrre.

(2) Az (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személyt (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó személy) az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság, kizárólag törvényben meghatározott feladatai ellátása során illeti meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen

- a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, a hegyőr esetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényben,

- a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben,

- a közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben,

- a halászati őr esetében a halászatról és a horgászatról szóló törvényben,

- az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben

meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket,

2. illetékességi területen

- a természetvédelmi őr tekintetében a nemzeti park igazgatóság működési területét,

- az önkormányzati természetvédelmi őr a helyi jelentőségű védett természeti területét,

- a mezőőr tekintetében a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeket,

- a hegyőr tekintetében a hegyközség működési területéhez tartozó szőlőt,

- a hivatásos vadász tekintetében a vadászterület és a közforgalom elől elzárt magánutat,

- a halászati őr tekintetében a halászati vízterületet, halastavat, valamint annak partját,

- erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdőt, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet és az erdészeti magánutat,

- az erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdészeti hatóság illetékességi területét

kell érteni.

3. Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelő

3. § (1) Önkormányzati rendészeti szervet - a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés - a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.

(2) Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.

4. § (1) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati segédfelügyelő segítheti.

(2) Segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.

(3) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és külterületen végzett munkáját kizárólag a 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek jelenlétében és utasítása szerint végezheti.

(4) A segédfelügyelő közreműködése nem terjedhet ki e törvény III. Fejezetében szabályozott intézkedésekre és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(5) A segédfelügyelőre az 5. § (5) bekezdését, a 6-9. §-t, a 10. § (1) és (2) bekezdését, a 22. §-t, valamint a 23. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(6) A segédfelügyelő kizárólag önvédelmi célból vegyi eszközt, rendőrbotot és szolgálati kutyát tarthat magánál, valamint önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat.

4. Alkalmazási feltételek

5. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint személy- és vagyonőr az a magyar állampolgár - személy- és vagyonőr, hegyőr, mezőőr esetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is - lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.

(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §, 330/A. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

c) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(3) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy, akivel szemben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.

(4) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) - az elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetett bűncselekmény és a jogviszony közötti összefüggés, valamint a munkáltató javaslata alapján kialakított - egyetértésével a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okoktól a munkáltató eltekinthet, amely alapján az érintett személy foglalkoztatható.

6. § (1) A jogviszony létesítésekor az alkalmazási feltételeket az érintett igazolja. A rendészeti feladatokat ellátó személy alkalmazásának az 5. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kizáró okait - a jogviszony fennállása alatt - a rendőrség évente ellenőrzi.

(2) A kizáró okok ellenőrzése során a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a 5. § (2) és (3), valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.

(3) A rendőrség az ellenőrzés során a (2) bekezdés szerint átvett adatokat

a) az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy

b) ha a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványának visszavonását kezdeményezte, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

7. § (1) Ha a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személlyel szemben - az 5. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott - kizáró ok áll fenn, a rendőrség felhívja a munkáltatót a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény bevonására, valamint annak a rendőrség részére 8 napon belül történő megküldésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség a 9. § (3) bekezdésében meghatározott szerveket értesíti.

II. Fejezet

5. A rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és jelvénye, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása

8. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) a munkáltató kezdeményezésére állítja ki.

(2) Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya a 5. §-ban vagy törvényben meghatározott okból megszűnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a központi szerv tájékoztatásával egyidejűleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi.

(3) A központi szerv haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendészeti feladatokat ellátó személy jogviszonya megszűnt,

b) a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak, vagy

c) az 7. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett.

9. § (1) A központi szerv a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről a 5. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazást kizáró okok ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó személy azonosításának céljából nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a rendészeti feladatokat ellátó személy

aa) családi és utónevét,

ab) anyja leánykori családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) lakcímét,

b) a munkáltató megnevezését és címét,

c) a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenységi területének megjelölését,

d) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény sorszámát.

(3) A rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása számára a (2) bekezdésben meghatározott adatokat

a) az 1. § (1) bekezdés c) és k) pontjában meghatározottak esetében a természetvédelmi hatóság,

b) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,

c) az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak esetében a hegyközség,

d) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak esetében a vadászati hatóság,

e) az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,

f) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak esetében a halászati hatóság,

g) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv

az általa vezetett nyilvántartásból közvetlenül közli a központi szervvel.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltató a nyilvántartásában beállt változásról haladéktalanul értesíti a központi szervet.

(5) A központi szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezeli a nyilvántartásban.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet

a) a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

e) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a külön törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából,

f) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából,

g) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint

h) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

i) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy, az adott területen más az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy jogszerű tevékenységének az ellenőrzése céljából.

10. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati igazolványát magánál tartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati igazolvány tartalmazza

a) a rendészeti feladatokat ellátó személynek a

aa) családi és utónevét,

ab) fényképét,

ac) feladatkörét,

b) a munkáltató nevét,

c) a kibocsátó megnevezését, valamint

d) az igazolvány egyedi azonosítóját.

(3) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati igazolványa tartalmazza a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot is.

III. Fejezet

Intézkedések és kényszerítő eszközök

6. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának általános elvei és szabályai

11. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé.

(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles a - törvényben meghatározott feladataival összefüggésben - hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.

(3) Az intézkedés során rögzített személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követően az intézkedés alapján indult eljárásra irányadó határidőig kezelhetők. Ha az intézkedést követően nem indul eljárás, akkor - az intézkedés során megszerzett - a személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

(4) A rendőrség bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét.

12. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(4) Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendészeti feladatokat ellátó személy gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.

(5) A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.

13. § A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.

14. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során

a) a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája,

b) a szolgálati igazolványa és

c) a szolgálati jelvénye

igazolja.

(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés megkezdése előtt - ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről.

(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.

(4) A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladata ellátása során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel.

Az alkalmazható intézkedések

7. Épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása

15. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni.

(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése során az érintett épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja.

(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében

a) testi kényszert és

b) vegyi eszközt

alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget.

8. A tetten ért személy visszatartása

16. § (1) A

a) rendészeti feladatokat ellátó személy a szolgálata ellátása során jogosult

aa) törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát,

ab) a 17. § (2) bekezdésében meghatározott dolog kiadását megtagadó személyt,

b) 20. § (1) bekezdése szerint előállításra jogosult személy, ha a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre

a (2) bekezdésben meghatározottak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy

a) a) pont aa) alpontjában meghatározott esetben a rendőrség,

b) a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben a 19. § (2) és (3) bekezdés szerinti jogosultak,

c) b) pontjában meghatározott esetben a rendőrség

megérkezéséig, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott ideig tartható vissza.

(3) A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében rendészeti feladatokat ellátó személy a 15. § (3) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott személy az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat.

(5) A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a (2) bekezdésben meghatározott személy értesítése mellett, annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.

9. Dolog ideiglenes elvétele

17. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint 19. § (2) bekezdésében meghatározott tárgyat a rendőrségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.

(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) bekezdésben meghatározott dolog birtoklásával gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására.

(3) A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó személy a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.

10. Igazoltatás

18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az igazoltatás során feljelentés megtétele, törvényben meghatározott feladatok ellátása, büntető-, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezeli.

(4) Az (1) bekezdés szerint igazoltatásra jogosult, ha az igazoltatást követően nem indul eljárás, akkor az igazoltatás során a (3) bekezdésben meghatározott adatokat törli.

(5) Az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, egyéb jogszerű intézkedés céljából is jogosult igazoltatásra.

11. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása

19. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével - a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében - vizsgálhatja át.

(2) A 20. § (1) bekezdése alapján a tetten ért személy előállítására jogosult, rendészeti feladatokat ellátó személy az érintett személyt - előzetes figyelmeztetés után - belegyezése nélkül is átvizsgálhatja a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében.

(3) Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet - a 17. §-ban meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében - átvizsgálhatja és a 17. § szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 15. § (3) bekezdése szerinti kényszerítő eszközt alkalmazhatja.

12. A tetten ért személy előállítása

20. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló - személy jogosult a tetten ért személyt

a) bűncselekmény vagy

b) azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki

az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni.

(2) Az 1. § (1) bekezdés d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló - személynek ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság elé állítás során az ott meghatározott módon az eljárásban részt vesz.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt, valamint bilincset alkalmazhat.

(5) A rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás alapjául szolgáló helyszíni intézkedés során beszerzett bizonyítékokat a rendőrség részére átadja.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de

a) a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át,

b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás során legfeljebb 8 órán át

korlátozhatja.

(7) Az előállítás időtartamát az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy intézkedésének a kezdetétől kell számítani.

(8) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

13. A kényszerítő eszközök és a szolgálati lőfegyver birtoklásának szabályai

21. § (1) Törvényben meghatározott feladatai ellátása során

a) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy - az intézkedés kikényszerítése céljából - vegyi eszközt,

b) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy - kizárólag önvédelmi célból - szolgálati kutyát, valamint rendőrbotot,

c) az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy - az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében - bilincset

tarthat magánál.

(2) A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén, szolgálati feladatainak ellátása során nyíltan viselve

a) a mezőőr, valamint a hegyőr, a halászati őr - jogszabályban meghatározott közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása érdekében - sörétes lőfegyvert,

b) az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi őr önvédelmi célból, a hivatásos vadász - nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez - maroklőfegyvert,

c) a hivatásos vadász - a sérült vagy sebzett nagyvad elejtése érdekében - vadászlőfegyvert

tarthat magánál.

IV. Fejezet

A panasz kivizsgálása, a képzés és vizsgáztatás, valamint az együttműködési megállapodás

14. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és kivizsgálása

22. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr az intézkedésről, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz a munkáltatójának.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr - két napon belül - írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmazza

a) annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták,

b) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz

ba) alkalmazásának helyszínét,

bb) alkalmazásának időpontját,

bc) alkalmazásának időtartamát,

bd) alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját,

be) típusát,

bf) alkalmazásának rövid leírását,

c) a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, esetleges egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét, amennyiben elszállították a sérültet, akkor az egészségügyi intézmény megnevezését,

d) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka,

e) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka,

f) amennyiben keletkezett anyagi kár, annak mértékét,

g) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,

h) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása,

i) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint

j) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.

(4) Akinek az e törvény, a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti intézkedés, annak elmulasztása, kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette

a) a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott kamarához,

b) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott esetben a rendőrséghez

fordulhat panasszal.

(5) A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosultnál a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától, vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.

(6) A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint az (4) bekezdésben meghatározott személy - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - jogorvoslattal élhet.

15. A képzés és vizsgáztatás

23. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, a személy- és vagyonőr, valamint törvényben meghatározott személy a számára jogszabályban meghatározott vizsgakövetelményeken túl köteles

a) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott,

b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott,

d) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott

rendelkezések ismeretéből - bizottság előtt - vizsgát tenni.

(2) A bizottság egy tagja a rendőrség által kijelölt személy, további tagjai az ágazati miniszter által kijelölt személyek.

(3) A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a rendészeti feladatokat ellátó személy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti képzésen sajátít el.

(4) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

(5) Az e törvény szerinti képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően öt évente a rendészeti feladatokat ellátó személy kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.

16. Az együttműködési megállapodás

24. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló - személy munkáltatója a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal - a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése és törvényben meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében - írásbeli együttműködési megállapodást köt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a III. Fejezetben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket csak az együttműködési megállapodás megkötését követően gyakorolhatja.

(3) A munkáltató a helyi rendőri szervnél kezdeményezi az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló megkeresést - a kézhezvételt követő - harminc napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást a megkeresés és a helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül köti meg.

(4) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen

a) az együttműködés területeit,

b) a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,

c) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri szervet,

d) az együttműködést segítő további rendelkezéseket,

e) a munkáltató kötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan, valamint

f) a rendőrség szakmai felügyeletének gyakorlásához szükséges jelentési és kapcsolattartási feladatokra vonatkozó rendelkezéseket.

(5) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha

a) azt határozott időre kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg,

b) abban a felek közösen megállapodtak,

c) azt az együttműködő fél felmondja, valamint

d) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik.

(6) A területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást egyoldalúan felmondja, ha

a) az együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy

b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv által kifejtett tevékenység mások jogait súlyosan vagy visszatérően sérti.

(7) Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén, az (1) bekezdésben meghatározott személy - az együttműködési megállapodás megszűnését követően - nem alkalmazhatja az e törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket.

(8) Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik.

(9) Az együttműködési megállapodás vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv, az azzal kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók. Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnésével kapcsolatos jogvitának nincsen halasztó hatálya a (7) bekezdés szerinti intézkedési és kényszerítő eszköz alkalmazási jogosultságra.

(10) A helyi rendőrkapitányság és az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató évente egyszer közösen értékeli a rendészeti feladatokat ellátó szervekkel folyatott együttműködés végrehajtását és megállapításairól tájékoztatja a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

17. Felhatalmazó rendelkezések

25. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy

a) a képzés, kiegészítő képzés és vizsgák részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot az oktatásért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) képzés és az e törvény szerinti vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét az oktatásért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

c) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadása igazgatási szolgáltatási díjának mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

d) a kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének és visszavételének szabályait, valamint a térítés módját,

e) a kényszerítő eszközök típusaira és fajtáira, valamint az alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat,

f) a rendészeti feladatokat ellátó személyek ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokat az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

g) a segédfelügyelő az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr feladatellátásában való közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

h) a segédfelügyelő az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr tevékenységéhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében a szükséges rész képzés és vizsgáztatás rendjét az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel és az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg.

18. Hatályba léptető rendelkezés

26. § (1) Ez a törvény a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1-27. §, a 28. § (1) és a (3)-(7) bekezdése, a 30-34. §, a 35. § (1)-(5) bekezdése, a 36-41. § és a 42. § 1-5. pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 28. § (2) bekezdése külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.

19. Átmeneti rendelkezések

27. § (1) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeket e törvény hatálybalépését követően foglalkoztatni kívánt személyek esetében kell alkalmazni. E törvény hatálybalépése előtt létesített foglakoztatási jogviszonyokat e törvény nem érinti.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor már rendészeti feladatokat ellátó személyek 2014. január 1-ig kötelesek az e törvényben meghatározott képzési és vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni.

(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy munkáltatója az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formai követelményeknek megfelelő ruházati cikkeket 2015. december 31-ig köteles a rendészeti feladatokat ellátó személy részére biztosítani.

20. Módosító rendelkezések

28. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) a következő 1. § (2) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„18. a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és középiskola rendjének fenntartásában.”

(2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) elvégzi

ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott, az államigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott állami vezetők,

bb) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) vezényelt tagjai,

bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint

bd) a Kormány által a Ksztv. alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek

[a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,”

(3) Az Rtv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A rendőrt a feladatkörében eljáró, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározottak szerinti hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy (a továbbiakban együtt: igazoltatást kérő) felkérheti más személy igazoltatására, feltéve, ha az igazoltatást kérő e minőségét igazolja. Ha az igazoltatást kérő igazolja, hogy az adatok a hivatali vagy közfeladatának teljesítéséhez szükségesek, úgy a rendőr az igazoltatást követően a helyszínen átadja részére az igazoltatott személy személyazonosító adatait, valamint - amennyiben az igazoltatott személy ehhez hozzájárul - a lakcímére, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat.

(2) Ha az igazoltatást kérő az adatokhoz fűződő jogosultságát a helyszínen igazolja, azonban az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen nem lehetséges, úgy a rendőrkapitányság köteles az igazoltatásra való felkérést követő 8 napon belül kiadni az igazoltatott személy személyazonosító adatait az igazoltatást kérőnek vagy az igazoltatást kérőt foglalkoztató szervezetnek.

(3) Az adatok (2) bekezdés szerinti kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott személy kéri, az igazoltatást kérőt foglalkoztató szervezet megnevezését és címét, valamint az igazoltatást kérő nevét, beosztását vagy munkakörét közölni kell vele.”

(4) Az Rtv. 24. § (4) bekezdésében az „adatait a rendőrkapitányság” szövegrész helyébe az „adatait - a 24/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve - a rendőrkapitányság” szöveg lép.

(5) Az Rtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során

a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani,

b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel, valamint

c) amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján igazoltat, úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen adatokra vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.”

(6) Az Rtv. a 34. §-t követően a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:

Intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben

34/A. § (1) A rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el - a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően - a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti.

(2) E § alkalmazásában hitelt érdemlő igazoláson a nevelési-oktatási intézmény, az orvos, valamint a 14. életévét be nem töltött tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolást kell érteni.”

(7) Az Rtv. 69. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség bírói engedéllyel a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben felsorolt esetekben a nyomozás elrendeléséig]

a) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. §), a kitartottság (Btk. 206. §), a hivatali visszaélés (Btk. 225. §), a visszaélés új pszichoaktív anyaggal (Btk. 283/B. §),”

29. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 247. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:)

d) a Készenléti Rendőrség parancsnokának helyettesei,”

30. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.”

31. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vadászati törvény) 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, valamint köteles

a) azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti,

b) azzal a személlyel szemben, aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes birtoklásával alaposan gyanúsítható,

c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén az elkövetésül használt eszközök - ideértve a járművet is - biztosítása érdekében

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedés és kényszerítő eszközök alkalmazására.”

(2) A Vadászati törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített szolgálati naplót ad át.”

32. § (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Halászati törvény) 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Halászati őr a működési helye szerinti halászati hatóságnál az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát és a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.”

(2) A Halászati törvény 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyen- vagy formaruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.”

(3) A Halászati törvény 34. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az a halászati őr, aki állami, vagy önkormányzati alkalmazásban áll a (4) bekezdésben meghatározott esetben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerinti intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”

(4) A Halászati törvény 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A halászati őrök felügyeletét a halászati hatóság - a rendőrséggel együtt - látja el. A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint a miniszter rendeletben állapítja meg.”

33. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles

a) a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során;

b) a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,

c) azzal a személlyel szemben, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál,

d) azzal a járművel szemben, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van,

e) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett természeti érték, régészeti lelet megóvása érdekében,

f) a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(2) A természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles

a) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni,

b) természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni,

c) intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon - lezárni.”

(2) Az Fbtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr formaruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles

a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,

b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személlyel szemben,

c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a területről származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti érték megóvása érdekében

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult és köteles a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(3) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhat.”

(3) Az Fbtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) Az Fbtv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.”

(5) Az Fbtv. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből vizsgát tesz.

(2) A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr szolgálati igazolványának, tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.”

(6) Az Fbtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőőr a működési területén

a) azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van,

b) azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti

jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.”

(7) Az Fbtv. 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.”

(8) Az Fbtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hegyőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja. A hegyőr szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A hegybíró a hegyőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.”

34. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az önkormányzat a közterület-felügyelet megalakítás előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.”

(2) A Kftv. 1. § (4) bekezdése következő h) ponttal egészül ki:

(A felügyelet feladata:)

h) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése.”

(3) A Kftv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja.”

(4) A Kftv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felügyelőnek - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből.

(4) A halászati őrre, az önkormányzati természetvédelmi őrre, a mezőőrre, az erdészeti szakszemélyzet tagjára és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjára előírt képzettségi feltételek megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó működési területek fekvése egybeesik, megbízható a halászati őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet tagja és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával.”

(5) A Kftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A felügyelő szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.”

(6) A Kftv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”

(7) A Kftv. 23. § (3) bekezdésében a „elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik” szövegrész helyébe a „elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak” szöveg lép.

(8) A Kftv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Akinek a felügyelő intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

35. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 5. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére működési engedély nem adható annak

a) az egyéni vállalkozónak, aki, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

b) az egyéni vállalkozónak, akivel, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak, amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, és

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlásától eltiltott.”

(2) Az SzVMt. 5/A. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére működési engedély nem adható annak

a) az egyéni vállalkozónak, aki, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

b) az egyéni vállalkozónak, akivel, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak, amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”

(3) Az SzVMt. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerinti személy- és vagyonőr a tevékenységét, abban az esetben kezdheti meg, ha az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek eleget tesz. E személyek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés nem alkalmazható.”

(4) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A kamara]

l) valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az e törvény 26-29. §-aiban meghatározott jogosultságok gyakorlásával szemben benyújtott, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott panaszt,”

(5) Az SzVMt. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal és címmel egészül ki:

„A személy- és vagyonőr intézkedésével szembeni panasz elbírálása

62/A. § (1) Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt az intézkedés helye szerint illetékes az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja el harminc napon belül közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.

(2) A első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálását az országos szervezet alapszabályában kijelölt szerve bírálja el.”

(6) Az SzVMt. 65. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül)

b) a 14. és 15. §-ban, a 16. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.”

36. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 98. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az erdészeti szakszemélyzet az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja.

(1b) Az erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.”

(2) Az Evt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult

a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személlyel szemben,

b) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van,

c) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, valamint egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.”

(3) Az Evt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103. § (1) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére szolgálati igazolványt a rendőrség állít ki.

(2) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult

a) az erdőgazdálkodó és a tulajdonos engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül valamennyi erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni,

b) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni,

c) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni.

(3) Az állam az erdő védelme, károsításának megelőzése, valamint az erdészeti hatósági tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés érdekében az erdészeti hatóság szervezetében - a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas - erdővédelmi szolgálatot működtet.

(4) Az erdővédelmi szolgálat tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles

a) az erdők védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,

b) az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,

c) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van,

d) az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében,

e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(5) Az erdővédelmi szolgálat tagja vegyi eszköz és - a fegyvertartásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint - maroklőfegyver tartására jogosult, melyet külterületen, egyen-vagy formaruhás szolgálatban nyíltan viselhet.”

37. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„A közfoglalkoztató javaslatára a legalább kétéves közfoglalkoztatási jogviszony követelménye alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter felmentést adhat.”

38. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 3. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységén túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet]

j) a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás rendjének biztosításában.”

(2) A Pőtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A polgárőr egyesület a 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással együttműködési megállapodást köt.

(5) A (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodással rendelkező polgárőr egyesület működési területe - a (3) bekezdésen túl - kiterjed a közforgalmú vasúti személyszállítási eszköz területére is.”

(3) A Pőtv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 4. § (4) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodásra az (1)-(8) bekezdésben meghatározott előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás a polgárőr részére írásbeli igazolást állít ki a tevékenység folytatásához.”

(4) A Pőtv. 6. § (1) bekezdésében a „valamint a hivatásos vadászokkal” szövegrész helyébe a „a hivatásos vadászokkal, valamint a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással” szöveg lép.

(5) A Pőtv. 9. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Országos Polgárőr Szövetség további feladatai:)

i) a polgárőröket a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolvánnyal ellátja.”

(6) A Pőtv. 14. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A polgárőr az egyesülete működési területén kívül is elláthatja tevékenységét, ha)

e) a polgárőr egyesület a - 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat ellátására - közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással együttműködési megállapodást kötött.”

(7) A Pőtv. 15. § (4) bekezdésében a „polgárőr közterületen lát el” szövegrész helyébe a „polgárőr közterületen, vagy közforgalmú személyszállítási eszközön lát el” szöveg lép.

(8) A Pőtv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 3. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kiegészítő feladata ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás által kiállított igazolást.”

(9) A Pőtv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országos Polgárőr Szövetség, a területi polgárőr szövetség, a polgárőr egyesület, valamint a polgárőr saját költségén is gondoskodhat a formaruha beszerzéséről azzal, hogy ebben az esetben a központi költségvetés (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettsége nem áll fenn.”

(10) A Pőtv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 26. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ruházat vagy annak fedezete a központi költségvetésben - az e törvénynek megfelelően átalakult, e törvény szerint működő polgárőr egyesületek tagja vonatkozásában - 2013. január 1-jét követően biztosítható. Az új formaruhák biztosításáig az e törvény hatálybalépését megelőzően használt formaruhák tovább használhatók, amennyiben megfelelnek a 15. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.”

39. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény) 41. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) A gyermek, tanuló adatai közül]

a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,”

(2) A Köznevelési törvény a 44. § (6) bekezdését követően a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A tanuló nevelési-oktatási intézményének megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából az (5) bekezdés a)-c), f)-h), j)-m) és o) pontjában foglalt adatok a rendőrség részére továbbíthatók.”

40. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 73. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni.”

(2) A Szabs. tv. 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 39. § (2) bekezdés e)-f) és h)-i) pontja szerint helyszíni bírság kiszabására jogosult az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására.”

(3) A Szabs. tv. a 126. §-t követően a következő 96/A. alcímmel és 126/A. §-sal egészül ki:

„96/A. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás

126/A. § (1) A 39. § (2) bekezdés e)-f) és h)-i) pontjában meghatározott személy szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt - ha a tárgyalás megtartásának nincsen akadálya - az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróságra előállíthatja. Előállítás esetén a bíróság részére a feljelentést előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságnak átadja, valamint javaslatot tesz a büntetés mértékére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.

(3) A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az előállítás nem volt jogszerű. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a 125. § (3) bekezdése szerint jár el.

(4) A végzés ellen az (1) bekezdésben meghatározott személy az e törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.”

21. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

41. § E törvény 28. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

42. § Hatályát veszti:

1. a Vadászati törvény 54. § (3) bekezdésében a „továbbá könnygázszóró” szövegrész és a (4) bekezdése,

2. a Halászati törvény 34. § (4) bekezdés b) pontjában a „járművét átvizsgálni” szövegrész, „az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani” szövegrész, valamint a c) pontjában „az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani” szövegrész,

3. az Fbtv.

a) 13. § (1) és (2) bekezdése,

b) 15. §

ba) (4) bekezdésében „A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.” szövegrész,

bb) (2) bekezdése,

c) a 15/A-15/E. §-a,

d) 20. § (2) bekezdése,

e) 24-26. §-a,

4. a Kftv.

a) 2. § (2) bekezdése,

  Vissza az oldal tetejére