Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.24.)

2012. évi CXXIII. törvény

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról * 

1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 5. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A munka törvénykönyvét, valamint - az állami felsőoktatási intézmény tekintetében - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

2. § Az Nftv. 9. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az egyetem és a főiskola felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzést - felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést - is folytathat.”

3. § Az Nftv. 13. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A rektor felelős a felsőoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja - a gazdasági vezetőre, a belső ellenőrzési vezetőre is kiterjedően - a munkáltatói jogokat.”

4. § Az Nftv. 37. § (5) bekezdés negyedik mondata a következő szöveggel lép hatályba:

„A rangsorolt gazdasági főigazgatói, belső ellenőrzési vezetői pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak.”

5. § Az Nftv. 39. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A beiratkozást megelőzően a 15. § (2)-(6) bekezdésben meghatározott képzésben részt vevő hallgatóval hallgatói ösztöndíjszerződést, illetve az önköltség fizetése mellett folytatott képzés tekintetében hallgatói képzési szerződést kell kötni. A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által nyilvántartott személyes adatokat, az adatkezelés célját, időtartamát, továbbításának feltételeit az 5. melléklet tartalmazza.”

6. § Az Nftv. 40. § (1) bekezdés első mondata a következő szöveggel lép hatályba:

„A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése.”

7. § Az Nftv. 44. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.”

8. § Az Nftv. 46. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.”

9. § Az Nftv. a következő 28/A. alcímmel és 48/A-48/S. §-sal egészül ki:

„28/A. A hallgatói ösztöndíjszerződés

48/A. § A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói ösztöndíjszerződés alapján - a 48/B. §-ban meghatározottakra figyelemmel - köteles:

a) az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és

b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),

c) átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

d) visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állami ösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét a Magyar Államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt.

48/B. § (1) A 48/A. § b) pontjában meghatározott kötelezettség több részletben is teljesíthető.

(2) Amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésében finanszírozási formát vált, és önköltséges formában folytatja a tanulmányait az adott képzésen, a 48/A. § b)-d) pontjaiban meghatározott kötelezettségek csak a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan terhelik.

(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a 48/A. § b) pontjában meghatározott kötelezettséget a származási országában is teljesítheti.

(4) A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 48/A. § b) és d) pontjaiban foglalt kötelezettségek nem terhelik.

(5) A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni.

(6) Az ezen alcímben meghatározottakat alkalmazni kell az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolt, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átvétel alapján hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatóra is.

(7) Ha a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez, a 48/A. § b) és d) pontja szerinti kötelezettséget az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani, és képzésenként teljesíteni kell.

(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. Szakváltás esetén a szerződés teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje irányadó.

48/C. § (1) A hallgatói ösztöndíjszerződés alapján a Magyar Állam köteles:

a) a hallgató által az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyának megszűnéséig a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóra tekintettel biztosítani a felsőoktatási intézménynek a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésének költségeit (a továbbiakban: állami ösztöndíj),

b) foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekedni arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson.

(2) Az állami ösztöndíj mértéke az adott felsőoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre - külön jogszabályban meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmény által - megállapított önköltségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minősül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett.

(3) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az állami ösztöndíj adott félévre számított összege az azonos képzésen tanulmányokat folytató magyar állami ösztöndíjas hallgató ugyanazon félévére megállapított állami ösztöndíjának ötven százaléka.

(4) Amennyiben a hallgató olyan képzésen folytat tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában, melyet az adott intézmény önköltséges formában nem indított, a (3) bekezdésben meghatározott számításokat az adott képzésre más intézményekben megállapított önköltségek közül a legalacsonyabb figyelembevételével kell elvégezni.

48/D. § (1) A hallgatói ösztöndíjszerződés tartalmazza a 48/A-48/C. §-ban foglalt feltételeket.

(2) Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkezőnek a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott besorolási döntésében tájékoztatja az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzéshez kötődő hallgatói jogviszony létesítésének feltételeiről, és egyidejűleg tájékoztatást ad a hallgatói ösztöndíjszerződés feltételeiről.

(3) A hallgatói szerződéskötés a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozási eljárás része.

(4) A hallgatói ösztöndíjszerződést a felvételt nyert jelentkezővel a Magyar Állam nevében a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv köti meg.

(5) A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató az általa aláírt hallgatói ösztöndíjszerződés egy eredeti példányát nyolc napon belül köteles megküldeni a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv számára.

48/E. § (1) A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával a felvételt nyert jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy azon felsőoktatási intézmény, mellyel a felvételt nyert jelentkező hallgatói jogviszonyt létesít, az aláírt hallgatói ösztöndíjszerződés egy eredeti példányát megőrizze, valamint az abban foglalt adatokat a hallgatói jogviszonya fennállása alatt kezelje.

(2) A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával a felvételt nyert jelentkező vállalja, hogy a szerződésben meghatározott adatokat, valamint a hallgatói ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, ellenőrzése érdekében szükséges adatokat a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv számára a hallgatói ösztöndíjszerződésben meghatározott módon szolgáltatja, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésével és a foglalkoztatási útjával összefüggő személyes és jogviszonyára vonatkozó adatait a szerződés megszűnéséig kezelje.

(3) A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával a felvételt nyert jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben nem szolgáltatja a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, vagy azok ellenőrzése szükségessé válik, a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a hallgatói ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, ellenőrzése érdekében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől, a munkaügyi központoktól és kirendeltségektől, a Magyar Államkincstártól, az országos egészségbiztosítási szervtől, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság szervétől, az adóhatóságtól, valamint a lakóhelye szerinti helyi önkormányzatoktól beszerezze a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóra vonatkozó alábbi adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcímre (lakóhely és tartózkodási hely) vonatkozó adat,

c) a hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára vonatkozó adat,

d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként nyilvántartásba vételre, valamint álláskeresőként eltöltött időtartamra vonatkozó adat,

e) terhességi gyermekágyi segélyre jogosultságra, valamint ennek időtartamára vonatkozó adat,

f) gyermekgondozási segélyre jogosultságra, valamint ennek időtartamára vonatkozó adat,

g) gyermekgondozási díjra jogosultságra, valamint ennek időtartamára vonatkozó adat,

h) megváltozott munkaképességre, valamint ennek időtartamára vonatkozó adat,

i) a nyugdíjkorhatár elérésére vonatkozó időpont.

(4) A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával a felvételt nyert jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv az ezen alcímben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során elektronikus úton is tarthassa a kapcsolatot vele.

48/F. § (1) A hallgatói ösztöndíjszerződés határozatlan időre jön létre.

(2) A hallgatói ösztöndíjszerződés megszűnik, amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató szerződéses kötelezettségét teljesítette vagy annak teljesítése alól ezen alcímben meghatározottak szerint mentesült.

48/G. § A felsőoktatási intézmény gondoskodik

a) a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatója vonatkozásában az aláírt hallgatói ösztöndíjszerződés egy példányának átvételéről, a hallgatói jogviszony fennállása alatti megőrzéséről,

b) az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzéshez kötődő hallgatói jogviszony létesítése tényének, valamint az oklevél megszerzése időpontjának a tanulmányi adminisztrációs nyilvántartásban történő rögzítéséről,

c) a b) pontban meghatározott adatoknak a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv részére történő szolgáltatásáról.

48/H. § A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató vonatkozásában nyilvántartja

a) a megkötött hallgatói ösztöndíjszerződéseket és az azokban foglalt adatokat,

b) a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató minden megkezdett, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére vonatkozóan

ba) az adott képzés elvégzéséhez igénybe vett aktív félévek számát és az adott félévekre megállapított önköltséget,

bb) a tanulmányok megkezdésének és az oklevél megszerzésének időpontját,

c) az igénybe vett állami ösztöndíjnak az adott félév lezárását követő, aktuális összegét.

48/I. § (1) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartása alapján a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval évente közli az általa igénybe vett állami ösztöndíj aktuális összegét.

(2) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezésének, vagy ha a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató az adott képzést nem fejezi be, a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontjától számított hatvan napon belül közli a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval az adott képzésen általa igénybe vett állami ösztöndíj teljes összegét. Ezen alcím alkalmazásában a képzés befejezésének időpontja az adott képzésben a végbizonyítvány kiállításának napja.

48/J. § (1) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a hallgatói ösztöndíjszerződés hatálya alatt nyomon követi a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató foglalkoztatási útját.

(2) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezésének vagy a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontjától évente közli a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval a hallgatói ösztöndíjszerződésben vállalt kötelezettség alapján az állami ösztöndíj összegét vagy abból a még hátralévő részt.

48/K. § Az oklevélszerzés és a hazai munkaviszony nyilvántartásával, az állami ösztöndíj utólagos visszatérítési kötelezettségével és a mentességek megállapításával kapcsolatos feladatokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazásával első fokon a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv, másodfokon az oktatásért felelős miniszter látja el.

48/L. § A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít

a) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama,

b) az az időszak, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső és járadékra jogosult.

48/M. § (1) Mentesül a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói ösztöndíjszerződésben a 48/A. § a) és c) pontja alapján vállalt kötelezettség alól, ha három gyermeket szül.

(2) Mentesül a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói ösztöndíjszerződésben a 48/A. § c) pontja alapján vállalt kötelezettség alól, ha halmozottan hátrányos helyzetű.

(3) Mentesül a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói ösztöndíjszerződésben a 48/A. § d) pontja alapján vállalt kötelezettség egy része alól, ha a visszafizetési időszak alatt hazai munkaviszonyt létesít, tart fenn annak időtartamával arányosan.

48/N. § (1) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a hallgatói ösztöndíjszerződésben a 48/A. § a) pontja alapján vállalt kötelezettség teljesítésének felfüggesztését engedélyezheti

a) a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokra,

b) nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányokra

tekintettel.

(2) A szünetelés legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két év időtartamra engedélyezhető, feltéve, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató igazolja, hogy

a) a külföldi felsőoktatási intézmény és a külföldön folytatott tanulmányok az adott állam joga szerint felsőoktatási intézménynek és felsőfokú képzésnek számítanak,

b) az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében folytatott tanulmányait felnőttképzési jogviszonyban végzi.

(3) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót, kérelmére a hallgatói ösztöndíjszerződésben a 48/A. § c) pontja alapján vállalt kötelezettség teljesítése alól mentesítheti, ha a hallgató hazai munkaviszonyt létesít és az el nem végzett szakra irányadó képzési idő kétszeresének megfelelő időtartamban fenntartja.

48/O. § (1) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót, kérelmére a hallgatói ösztöndíjszerződésben a 48/A. § a) pontja alapján vállalt kötelezettség alól mentesítheti, ha a hallgató az oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni.

(2) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót, kérelmére a hallgatói ösztöndíjszerződésben a 48/A. § b)-d) pontjai alapján vállalt kötelezettség vagy annak egy része teljesítése alól mentesítheti, ha a hallgató a kötelezettségét

a) megváltozott munkaképességére tekintettel,

b) tartós betegsége, balesete, szülés,

c) kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel

nem képes teljesíteni.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményt a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv ugyanazon gyermekekre tekintettel csak az egyik szülő számára engedélyezheti.

48/P. § (1) Amennyiben a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv megállapítja, hogy a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató visszatérítési kötelezettsége fennáll, erről határozatot hoz. A visszatérítendő állami ösztöndíj összegét a határozat jogerőre emelkedését követő harmincadik napig kell megfizetni (esedékesség).

(2) A (1) bekezdésben meghatározott határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény által előírt kötelező tartalmi elemeken kívül - tartalmaznia kell

a) a visszatérítendő állami ösztöndíj összegét, annak kiszámítási módjával együtt,

b) a részletfizetés feltételeire és a részletfizetés kérelmezésének módjára vonatkozó tájékoztatást,

c) az igény érvényesítésének módjára vonatkozó tájékoztatást.

(3) Az állami ösztöndíj vagy annak egy része visszatérítését a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót foglalkoztató munkáltató vagy más személy - a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szervhez intézett nyilatkozat benyújtásával - átvállalhatja.

(4) A visszatérítési kötelezettség személyhez kötődő kötelezettség, mely nem terheli a hagyatékot.

48/Q. § A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv

a) ötmillió forint alatti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tíz évre szóló,

b) ötmillió forint feletti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tizenöt évre szóló

részletfizetést engedélyezhet.

48/R. § (1) A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a visszatérítési kötelezettség összegét megállapító jogerős határozatot a Magyar Államot megillető igény érvényesítéséhez szükséges adatokkal együtt megküldi az állami adóhatóságnak a visszatérítendő összeg behajtása érdekében, ha a jogerősen megállapított visszatérítési kötelezettséget a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató, vagy a 48/P. § (3) bekezdése szerint azt tőle átvállaló személy az átvállalt összeg erejéig

a) határidőre nem teljesíti, és

b) a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részletfizetési vagy e törvényben meghatározott más kérelmet nem terjesztett elő, vagy az e kérelmek tárgyában hozott jogerős döntésben foglaltaknak határidőre nem tesz eleget.

(2) Az állami adóhatóság a visszatérítési kötelezettség érvényesítésére folytatott végrehajtási eljárásában a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam javára jegyezteti be.

48/S. § A 48/A. § c)-d) pontja alapján teljesített befizetés a központi költségvetés bevételét képezi.”

10. § Az Nftv. 49. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben mint vendéghallgató is felveheti.”

11. § Az Nftv. 50. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium).”

12. § Az Nftv. 54. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„54. § A felsőoktatási intézmény feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése. A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó és felzárkóztató rendszert, illetve programokat működtet: ennek keretében tudományos diákköröket, szakkollégiumokat, illetve roma szakkollégiumokat működtethet. A szakkollégiumokat, illetve a roma szakkollégiumokat felsőoktatási intézménnyel együttműködve azok is létesíthetnek, akik felsőoktatási intézmény alapítására, fenntartására e törvény alapján jogosultak. A felsőoktatási intézmény mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához.”

13. § Az Nftv. 60. § (1) bekezdés második mondata a következő szöveggel lép hatályba:

„A hallgatói önkormányzatnak - a 63. §-ban meghatározott kivétellel - minden hallgató tagja, választó és választható.”

14. § Az Nftv. 63. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A 61. §-ban foglalt egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogosultságokat a doktoranduszok tekintetében a doktorandusz önkormányzat gyakorolja.”

15. § Az Nftv. 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A MAB jogosult az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben szabályozott közhasznú jogállás megszerzésére.”

16. § Az Nftv. 71. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az azonos tárgy, vagy személy tekintetében, egy eljárás keretében a 67. és 69. §-ban meghatározottak szerint szükséges újabb szakvélemény elkészítésével kapcsolatos feladatok pártatlan, tárgyilagos szempontokon alapuló ellátása céljából a MAB szervezetének részeként három tagból álló Felülvizsgálati Bizottságot kell működtetni. A Felülvizsgálati Bizottság tagjait a miniszter delegálja, megbízásukra, összeférhetetlenségükre a MAB tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy nem lehet a Felülvizsgálati Bizottság tagja az a személy, aki megbízását megelőző három éven belül a MAB tagja volt.”

17. § (1) Az Nftv. 73. § (3) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A fenntartó)

a) saját hatáskörben - állami felsőoktatási intézmény esetén az államháztartásról szóló törvényben írt egyetértéshez nem kötött intézkedésével - kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát;”

(2) Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A fenntartó)

f) megbízza a gazdasági vezetőt - költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési vezetőt - illetve a rektor kezdeményezésére, vagy saját hatáskörben visszavonhatja a megbízását. Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában a fenntartói döntést - a miniszter előzetes tájékoztatásával - az állami vagyonért felelős miniszter hozza meg;”

(3) Az Nftv. 75. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó a 73. § (3) bekezdés a) pontja szerinti döntését előzetesen az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja, aki az alapító okirattal kapcsolatos intézkedésre a fenntartói értesítés beérkezésétől számított tizenöt napon belül kifogást tehet. A kifogásolt intézkedés nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulását kell vélelmezni.”

18. § Az Nftv. 79. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez a miniszter által vezetett minisztérium - pályázati úton elnyerhető - ösztöndíjjal nyújthat segítséget.”

19. § Az Nftv. 96. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmények esetében e törvény 12. § (7) bekezdés f)-i) pontját nem kell alkalmazni.”

20. § Az Nftv. 101. § (3) bekezdés második mondata a következő szöveggel lép hatályba:

„Ebben az esetben a felvételhez szükséges, a 40. § (2) bekezdés alapján előírt nyelvi követelményt nem kell teljesíteni.”

21. § Az Nftv. 102. § (2) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A képzések időtartama és szintje:)

b) a tanítóképzés és a konduktor képzés alapképzésben szervezhető, az alapfokozatot eredményező képzés időtartama nyolc félév;”

22. § (1) Az Nftv. 108. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„7a. hallgatói ösztöndíjszerződés: a Magyar Állam és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolást nyert hallgató között a 28/A. alcím szerinti tartalommal létrejövő szerződés,”

(2) Az Nftv. 108. § 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában:)

„8a. hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: hátrányos helyzetűnek minősül az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt;

8b. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek,”

(3) Az Nftv. 108. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23a. magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,”

(4) Az Nftv. 108. §-a a következő 23b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23b. magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés: a felsőoktatásban a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzés,”

23. § Az Nftv. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-9. §, 11-48. §, 49-53. §, 55-69. §, a 72-107. §, a 108. § 1-7. pont, 8-23. pont, 24-44. pont, a 110. § (1) bekezdés 2-11., 13-18. és 20., 22., valamint 24-27. pont, a 110. § (2)-(4) bekezdés, a 111. § (1)-(5) bekezdés, a 112-114. §, a 115. § (1)-(4) és (6)-(7) bekezdés, a 117. § (1)-(4) és (6) bekezdés, a 118-119. §, a 120. § (1) bekezdés, az 1-4. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. §, 54. §, a 110. § (1) bekezdés 1., 12., 21. pontja 2012. július 31-én lép hatályba.”

24. § (1) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„8. a felvételhez szükséges érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az érettségi vizsgatárgyakat, a nyelvi követelményeket, a jelentkezők eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések elbírálási rendjét, a többletteljesítmények, beszámítása, a jelentkezők rangsorolásának, valamint felsőoktatási intézménybe való besorolásának elveit és módját a felsőoktatási felvételi tájékoztatás módját, ezen belül a felvételi feltételek, illetve az alkalmassági követelmények a felvételt legalább két évvel megelőzően történő közzétételének rendjét, a felvételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, befizetésének módját és visszatérítésének feltételeit, azon alapszakokat, amelyek esetében a felvétel gyakorlati vizsga, egészségügyi alkalmassági vizsgálat alkalmazásával történik, továbbá azt, hogy a felsőoktatási intézmények milyen feltételekkel szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát,”

(2) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„19. a MAB létrehozásával, működésével, hatáskörével, a Felsőoktatási Tervezési Testület létrehozásával, működésével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket,”

(3) Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„23. a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szervnek a hallgatói ösztöndíjszerződés, a hallgatói képzési szerződés nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos eljárási szabályait, a hallgatói képzési szerződés feltételeit,”

25. § Az Nftv. 110. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervet,

b) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet,

c) a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szervet

rendeletben jelölje ki.”

26. § (1) Az Nftv. 111. § (1) bekezdés második mondata a következő szöveggel lép hatályba:

„E törvény 40. § (2) bekezdése szerint, a felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a Kormány rendeletében a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők tekintetében írhat elő.”

(2) Az Nftv. 111. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Jogszabály a hatályba lépését megelőzően - a 39. § (3) bekezdése, 46. § (1) bekezdése szerint - megkötött hallgatói szerződések tartalmát kizárólag hallgató számára kedvezőbb feltétel megállapításával változtathatja meg.”

27. § Az Nftv. 112. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.”

28. § (1) Az Nftv. 115. §-a a következő (4a)-(4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) E törvény hatályba lépése nem érinti az oktatók, a kutatók foglalkoztatását, a velük kötött munkaszerződést, a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott főiskolai vagy egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő címeket. 2012. szeptember 1-jét követően az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint is tovább alkalmazható az oktató, a tudományos kutató. Ebben az esetben a 31. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott időbeli korlátozást nem lehet alkalmazni.

(4b) Azoknak az oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik az 1993. évi felsőoktatási törvény vagy a 2005. évi felsőoktatási törvény 157. § (2) bekezdésének alkalmazásával 2008. augusztus 31-ig a (4a) bekezdésben meghatározott régi követelmények szerint alkalmaztak akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik.

(4c) 2012. szeptember 1-jétől kezdődően csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet oktatói, kutatói munkakört létesíteni.

(4d) Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket időközben teljesítő oktatókat, tudományos kutatókat az „egyetemi” oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni, függetlenül attól, hogy alkalmazásukra főiskolán vagy egyetemen kerül sor. Ebben az esetben a foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 31. §-ban meghatározott határidőkbe az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítéséhez öt évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az oktatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen „főiskolai oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.

(4e) A művészeti felsőoktatásban 2018. december 31-ig a foglalkoztatási követelményrendszer alkalmazásával, a felsőoktatási intézmény működési engedélyével összefüggésben a doktori fokozattal egyenértékű a Kossuth-díj, valamint a kormányrendelet vagy miniszteri rendelet alapján adományozott művészeti díj, annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, feltéve, hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik. E rendelkezés kizárólag a művészeti felsőoktatásban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján 2012. augusztus 31-én már betöltött oktatói munkakör megtartása tekintetében alkalmazható.”

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény

a) vezetője a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a kincstár és a fenntartó egyidejű értesítése mellett - átcsoportosítást hajthat végre;

b) a költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványát - a jogosultsági elszámolást követően - kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet az a következő években az intézményi feladatok ellátására használhat fel;

c) többletbevétele a fejezetet irányító szerv engedélyével, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használható fel.

(10) Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának egyenlege, valamint a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott maradvány, illetve az e törvényben meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék terhére tulajdonosi joggyakorló szervezet engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést.

(11) A felsőoktatási intézmény csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, vagy olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit. Nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet.

(12) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és e személyek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik. Az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az MNV Zrt. jogosult delegálni.

(13) Állami fenntartású felsőoktatási intézmény esetén a 13. § (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gazdasági főigazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az állami vagyonért felelős miniszter gyakorolja.”

29. § Az Nftv. 2. melléklet I. cím 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

„2. A működési engedély az I. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény

a) által folytatható képzések képzési területét, illetve tudományterületét, képzési szintjét,

b) - figyelemmel a hallgatók fogadásához és az oktatási tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi feltételekre, helyiségekre és eszközökre - valamennyi évfolyamra számítva, teljes kihasználtsággal működve mekkora maximális hallgatói létszámot fogadhat,

c) milyen képzésekre kapott indítási engedélyt,

d) mely tudományterületen, tudományágban folytathat doktori képzést,

e) által fenntartott köznevelési intézmény gyakorlóintézményi besorolását.”

30. § (1) Az Nftv. 3. melléklet I/A. alcím 1. b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok)

b) lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím;”

(2) Az Nftv. 3. melléklet a II/A. alcím ab) pont a következő szöveggel lép hatályba.

[E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) a felsőoktatási intézmény]

ab) tisztségviselőinek (rektor, gazdasági főigazgató vagy igazgató, belső ellenőrzés vezetője, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a vezető testület elnöke és tagjai, az előkészítő testület elnöke - ideiglenes intézményvezető - és tagjai, a karok vezetői, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője, centrum elnöke, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője) neve értesítési címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail.)”

(3) Az Nftv. 3. melléklet II/B. alcím 1. b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

b) lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím;”

31. § Az Nftv. a következő 5. melléklettel egészül ki:

5. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A hallgatói ösztöndíjszerződések alapján nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. E törvény által nyilvántartott adatok, az állami (rész)ösztöndíjas hallgató

a) természetes személyazonosító adatai,

b) lakcímre (lakóhely és tartózkodási hely) vonatkozó adatai,

c) a hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára vonatkozó adatai,

d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként nyilvántartásba vételre, valamint álláskeresőként eltöltött időtartamra vonatkozó adatai,

e) terhességi gyermekágyi segélyre jogosultságra, valamint ennek időtartamára vonatkozó adatai,

f) gyermekgondozási segélyre jogosultságra, valamint ennek időtartamára vonatkozó adatai,

g) gyermekgondozási díjra jogosultságra, valamint ennek időtartamára vonatkozó adatai,

h) megváltozott munkaképességre, valamint ennek időtartamára vonatkozó adatai,

i) a nyugdíjkorhatár elérésére vonatkozó adata.

2. Az 1. pontban megjelölt adatok kezelésére jogosult a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv.

3. Az adatkezelés célja:

Az állami (rész)ösztöndíjas hallgató által vállalt, a hallgatói ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, ellenőrzése.

4. Az adatkezelés időtartama:

Az adatok a hallgatói ösztöndíjszerződés megszűnésétől számított 5 évig kezelhetőek.

5. Az adatok továbbíthatók:

a) a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;

b) a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat.

6. A hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről - azonosítás és a változások ellenőrzése céljából - térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől, a munkaügyi központoktól és kirendeltségektől, a kincstártól, az egészségbiztosítási szervtől, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, az adóhatóságtól.”

32. § Az Nftv.

a) 10. § (1) bekezdésében az „állami fenntartású” szövegrész az „állami vagy egyházi fenntartású”,

b) 24. § (4) bekezdésében „a Munka Törvénykönyvét” szövegrész „a munka törvénykönyvét”,

c) 31. § (5) bekezdésében „a Munka Törvénykönyvében” szövegrész „a munka törvénykönyvében”,

d) 31. § (5) bekezdésében és a 37. § (7) bekezdésében „a Munka Törvénykönyve” szövegrész „a munka törvénykönyve”,

e) 49. § (8) bekezdésében „alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőoktatási szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez” szövegrész „az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez”,

f) 86. § (4) bekezdésében „a bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga az államot illeti meg” szövegrész „a bármilyen jogcímen vagyont szerez - az intézményi társaságot ide nem értve - annak tulajdonjoga az államot illeti meg”,

g) 101. § (3) bekezdés negyedik mondatának „a Munka Törvénykönyvének” szövegrésze „a munka törvénykönyvének”,

h) 110. § (1) bekezdés 7. pontjában a „hallgatói képzési szerződésre” szövegrész a „hallgatói munkaszerződésre”

szöveggel lép hatályba.

33. § Nem lép hatályba az Nftv.

a) 9. § (5) bekezdés,

b) 31. § (1) bekezdés b) pont,

c) 48. § (2) bekezdés második mondat,

d) 48. § (4) bekezdés,

e) 108. § 15. és 31. pont „, szakképesítés” szövegrésze,

f) 108. § 25. pont „, szakképesítésnek” szövegrésze,

g) 115. § (4) bekezdés negyedik mondat,

h) 115. § (6) bekezdés.

34. § Hatályát veszti az Nftv. 115. § (8) bekezdés.

2. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése

35. § Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

a) 5. § (6) bekezdés,

b) 66. § (4)-(6) bekezdés,

c) 66/A. §,

d) 134. §,

e) 152. § (6) bekezdés,

f) 153. § (1) bekezdés 21. pont.

3. Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. július 30-án lép hatályba.

(2) Az 1-8. §, 10-11. §, 13-14. §, 17-22. §, 24-33. § 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 9. § 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) Ez a törvény 2012. szeptember 2-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére