Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.24.)

2012. évi CXXVIII. törvény

a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről * 

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékre,

b) az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre és családi gazdálkodóra,

c) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához, illetve feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből álló és elismert, és szakmaközi elismerés iránt folyamodó szervezetekre,

d) a tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetében foglalt termelői szervezetekre, termelői csoportokra, és azok társulásaira.

(2) E törvény rendelkezéseit az Európai Unió közös piacszervezésének szabályozásáról szóló közösségi jogi aktusokkal és az azokat végrehajtó jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(3) A 3. § a)-c) pontjában és a 16. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eljárások során a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény I. Fejezet, IV. Fejezet és a VII. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) ágazat: a tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt ágazatok;

b) kiterjesztés: a reprezentatív szakmaközi szervezet egyes piacszervezési intézkedéseinek jogszabályban történő kihirdetése;

c) piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;

d) piaci árinformációs rendszer: az egyes ágazati szabályozásokban meghatározott körben, tartalommal és rendszerességgel gyűjtött piaci árak nyilvántartási rendszere;

e) reprezentatív szakmaközi szervezet: a zöldség-gyümölcs ágazatban a tanácsi rendelet 125l. cikk (2) bekezdésében meghatározott, más ágazatokban a tagságát tekintve az alapanyag-előállítás, feldolgozás vagy kereskedelem területeiből legalább kettőben - amely egyike az alapanyag-előállítás - legalább kétharmados mennyiségi részesedéssel rendelkező szakmaközi szervezet;

f) szakmaközi szervezet: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület.

(2) A tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetének vonatkozásában Magyarország egyetlen régiónak minősül.

3. Szakmaközi szervezetek

3. § A miniszter

a) a szervezet kérelme alapján - a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével - dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének visszavonásáról;

b) a szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság, illetve a reprezentativitás és a 4. § (1) bekezdése e) pontjának ec) alpontja szerinti jelentős arány meglétét;

c) ellátja az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat;

d) gondoskodik az elismerésről és annak visszavonásáról szóló döntésnek a Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján (a továbbiakban: honlap) történő közzétételéről;

e) az elismert szakmaközi szervezetekről mindenki számára a honlapon ingyenesen elérhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakmaközi szervezet nevét, elérhetőségeit, céljait, vezető tisztségviselőjének megnevezését;

f) gondoskodik a szakmaközi szervezetekkel összefüggő, Európai Bizottsághoz kapcsolódó kommunikációról.

4. § (1) Szakmaközi szervezetként ismerhető el az a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a tanácsi rendelet, valamint e törvény szerinti feladatai ellátására alkalmas szervezet, amely megfelel e törvény rendelkezéseinek, és amely

a) a zöldség-gyümölcs ágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdésében, valamint 125k. cikkében foglalt feltételeket;

b) a szőlő-bor ágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdésében, valamint 125o. cikkében foglalt feltételeket;

c) a dohányágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdésében, valamint 126. cikkében foglalt feltételeket;

d) a tej és tejtermékágazat esetében teljesíti a 126b. cikkében foglalt feltételeket;

e) az a)-d) pontban felsoroltaktól eltérő egyéb ágazat esetében

ea) megfelel a tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint

eb) a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában felsorolt tevékenységek közül - az ii, iv, x, xi. pontok kivételével - legalább egyet folytat,

ec) a tagságát tekintve az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát képviseli.

(2) Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el.

(3) A miniszter a szakmaközi szervezetet évente legalább egyszer ellenőrzi, amely során megvizsgálja, hogy megfelel-e az elismerési feltételeknek. Amennyiben a szakmaközi szervezet nem felel meg valamely elismerési feltételnek, a miniszter határidő tűzésével felszólítja a szakmaközi szervezetet az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására. Ennek eredménytelen elteltét követően a miniszter ötvenezertől ötmillió forintig terjedő összegű felügyeleti bírságot szab ki, amelynek mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell megállapítani.

(4) A miniszter az elismerést visszavonja

a) a tej és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezet esetében a tanácsi rendelet 126b. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben,

b) az a) bekezdésben meghatározottól eltérő egyéb ágazatban működő szakmaközi szervezet esetében a tanácsi rendelet 125k. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, valamint

c) amennyiben a (3) bekezdés alapján kitűzött határidő eredménytelenül eltelik és a bírság kiszabása sem vezet eredményre.

5. § Az elismert szakmaközi szervezethez az ágazat bármely szereplője csatlakozhat, abban az esetben, ha ez a csatlakozás nem jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek elvesztésével.

6. § Az elismert szakmaközi szervezetnek a működésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége van a miniszter felé, amelynek évente egyszer kell eleget tennie.

7. § (1) Mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény) 11. §-ában foglalt tilalom alól a szakmaközi szervezet azon piacszervezési intézkedése, amely a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában, illetve (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálja, ha az

a) nem befolyásolhatja károsan a piacszervezés zavartalan működését;

b) nem vezethet Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő felosztásához;

c) nem vezethet a verseny olyan torzulásához, amely nem feltétlenül szükséges a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett célok eléréséhez;

d) nem vonja maga után az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi szervezeteknek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltaknak megfelelő tevékenységét; és

e) nem teremthet megkülönböztetést és nem szüntetheti meg a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a piacszervezési intézkedésről a szakmaközi szervezet értesítette a minisztert, és a valamennyi szükséges tényt, adatot tartalmazó értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül

a) az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében a miniszter, vagy

b) az (1) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal

nem állapította meg, hogy a piacszervezési intézkedés nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(3) A piacszervezési intézkedés a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig nem léptethető hatályba.

(4) A (2) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a piacszervezési intézkedés szövegét, illetve pontos tartalmát, valamint annak - szükség szerint piaci adatokkal alátámasztott - indokolását. A miniszter a hiánytalan értesítést nyolc napon belül megküldi a Gazdasági Versenyhivatal részére.

(5) Ha a miniszter vagy a Gazdasági Versenyhivatal - a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti hatáskörükben - a (2) bekezdésben említett két hónapos időtartam lejártát követően állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltétel nem áll fenn, határozatában megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a piacszervezési intézkedésre.

(6) Ha az értesítésben a szakmaközi szervezet valótlan adatokat szolgáltatott, fontos tényt elhallgatott vagy egyébként visszaélt az (1) bekezdés szerinti mentesülés kedvezményével, a mentesülés kedvezménye a piacszervezési intézkedés létrejöttére visszaható hatállyal megvonható.

(7) Több évre szóló piacszervezési intézkedés esetében a (2) bekezdés szerinti értesítést - a piacszervezési intézkedés változatlansága esetén - elegendő az első év vonatkozásában megtenni.

(8) A Gazdasági Versenyhivatal e § szerinti eljárására a versenytörvénynek a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (5) bekezdés szerinti esetben bírság kiszabásának nincs helye. A (2) bekezdés szerinti időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés b) pontja szerinti döntése tekintetében az értesítésnek a Gazdasági Versenyhivatalhoz történő beérkezését követő naptól kell számítani.

(9) A miniszter és a Gazdasági Versenyhivatal az e § alkalmazásával hozott döntéseiről kölcsönösen tájékoztatják egymást.

8. § (1) A zöldség-gyümölcs ágazatban elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a miniszternél kezdeményezheti piacszervezési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.

(2) A kiterjesztésről a miniszter a körülmények mérlegelését követően dönt. A kiterjesztett piacszervezési intézkedést a miniszter rendeletben hirdeti ki.

(3) Kiterjesztés esetén a miniszter a kiterjesztett piacszervezési intézkedésről a rendelet kihirdetését követően haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(4) Az Európai Bizottságnak a tanácsi rendelet 125m. cikk (3) bekezdése alapján hozott döntése közlését követően a miniszter haladéktalanul intézkedik a kiterjesztett piacszervezési intézkedés hatályon kívül helyezéséről.

(5) A kiterjesztett piacszervezési intézkedéssel ellentétes szerződési kikötés semmis.

9. § (1) A 8. §-ban foglaltaktól eltérő ágazatban a piacszervezési intézkedések kiterjesztésére a 8. § rendelkezéseit e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető:

a) az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel készítése;

b) a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok;

c) a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;

d) forgalmazási szabályok;

e) környezetvédelmi szabályok;

f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló jelölések és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

h) közösségi és ágazati promóciós intézkedések.

(3) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése abban az esetben kezdeményezhető, ha az intézkedés a szakmaközi szervezetnél már legalább egy éve hatályban van.

(4) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése legfeljebb három gazdasági évre alkalmazható.

10. § (1) Az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de élvezi a 8. § vagy a 9. §-ban foglaltak szerint kiterjesztett piacszervezési intézkedés előnyét, a szakmaközi szervezet kezdeményezésére, a miniszter döntése alapján köteles a szakmaközi szervezet tagjával azonos módon és a tagot terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű, a tanácsi rendelet 125n. cikke szerinti piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére. A piacszervezési hozzájárulás a piacszervezési intézkedéssel kapcsolatos költségek fedezésére használható fel.

(2) A miniszter a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletében határozza meg a pénzügyi hozzájárulás mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a hozzájárulás előírásának megállapítása során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és hátrányok mérlegelésével jár el, valamint törekszik az intézkedés esetleges versenytorzító hatásainak elkerülésére.

(3) A piacszervezési hozzájárulást közvetlenül a jogosult szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.

(4) Önkéntes teljesítés hiányában a piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a reprezentatív szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja. A piacszervezési hozzájárulás fizetésének teljesítésére legalább harminc napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a piacszervezési hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ezertől ötvenezer forintig terjedhet. A piacszervezési hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles személy indokolt kérelmére - egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.

(6) A piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles piaci szereplő a végrehajtási bírságot a (4) bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a piacszervezési hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot fizetni.

(7) A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a fizetendő piacszervezési hozzájárulás mértékére, a piacszervezési hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban előforduló határidőre való nem teljesítésére, a piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

11. § (1) A kiterjesztett piacszervezési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a piacszervezési intézkedés rendelkezéseit megsértette, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki. Ebben az esetben az ágazatfelügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.

(3) A piaci szereplő által, a bírság jogerős kiszabásától számított két éven belül ismételten tanúsított bármely, a piacszervezési intézkedésbe ütköző magatartás esetén az ágazatfelügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább százezer forint, legfeljebb kétszázmillió forint azzal, hogy annak összege a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tizenöt százalékánál nagyobb nem lehet.

(4) Az ágazatfelügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

12. § (1) A jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2) A piacszervezési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

13. § (1) A szakmaközi szervezet a miniszterrel megállapodást köthet egyes piacszabályozási, vagy támogatások igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól.

(3) A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható.

(4) A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, a (2) bekezdés szerinti jogellenes magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben - a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint - eljárhat.

14. § (1) A szakmaközi szervezet - az e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében - a tagjai által vállalt befizetésekből támogatást nyújthat. A szakmaközi szervezet tagja az e célra történt befizetést az adott termékpályához tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele 3 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között.

(2) A miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes egyedi döntése alapján adott szakmaközi szervezet vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott befizetés elszámolható mértéke - az (1) bekezdésben szereplő mértéktől eltérően - elérheti az árbevétel 7 százalékát.

(3) A szakmaközi szervezet a tagjai által, az (1) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt köteles elkülönítetten kezelni.

(4) A szakmaközi szervezet a tagjai által, az (1) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt csak az e törvényben meghatározott célokra történő kifizetésekre használhatja fel. A felhasználásra a 7. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

15. § A szakmaközi szervezet a tanácsi rendelet 176a. cikk (2) bekezdés a) pontjában, 177. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint 177a. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglalt értesítést a miniszter útján küldi meg az Európai Bizottság részére a Gazdasági Versenyhivatal egyidejű tájékoztatásával.

4. Egyéb agrárpiac-szabályozási rendelkezések

16. § (1) A miniszter végzi a tanácsi rendelet II. Cím II. Fejezetében foglalt termelői szervezetek, termelői csoportok, és azok társulásai elismerésével, az elismerés visszavonásával és az elismerési feltételeknek az elismerés időtartama alatt történő teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos tagállami feladatokat.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatai körében különösen

a) dönt a termelői csoport elismerési tervének elfogadása iránti kérelméről, valamint a termelői csoport, termelői szervezetek, illetve azok társulásainak elismerés iránti kérelméről;

b) dönt a termelői szervezet működési programjáról és a termelői szervezetek társulásának részleges működési programjáról;

c) gondoskodik az a) és b) pontban meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről, és alkalmazza az ellenőrzések eredménye alapján a tanácsi rendeletben és egyéb jogszabályban meghatározott szankciókat;

d) teljesíti az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatást, valamint elkészíti és működteti az ehhez szükséges adatbázist.

17. § A külön jogszabályban meghatározott állatokat a levágás során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, illetve a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint minősíteni kell.

18. § (1) A termékpálya szereplőinek érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezetek a termékpálya vertikális működésének elősegítése érdekében - így különösen a termékek felvásárlásával, forgalmazásával, beszerzések ütemezésével, ösztönző eszközök alkalmazásával, a már megtermelt termékek piacra jutási feltételeinek, illetve piaci helyzetének romlását előidéző magatartásoktól való tartózkodással összefüggő kérdésekben - történő együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek. A megkötött megállapodás nyilvános és ahhoz az érdekképviseletet ellátó szakmai vagy szakmaközi szervezetekhez nem tartozó további termékpálya-szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezet tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat, amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Az ilyen tevékenység nem minősül a versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.

19. § (1) A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve felvásárló rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.

(3) A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló közti, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részéről a termék ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.

20. § (1) A miniszter a statisztikai adatszolgáltatási rendszerrel összehangolt, de különálló piaci árinformációs rendszert működtet.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatot egyes ágazatok vonatkozásában az ágazaton belül működő elismert szakmaközi szervezetre a 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átruházhatja. Az átruházásra vonatkozó döntést vissza kell vonni, ha a szakmaközi szervezet a feladat ellátása során ismétlődően vagy tartósan jogsértően jár el.

(3) A piaci árinformációs rendszer működéséről, az adatszolgáltatás tartalmáról, gyakoriságáról, az adatok felhasználásáról, az adatszolgáltatásra kötelezettek köréről, továbbá az adatszolgáltatás módjáról a miniszter külön jogszabályban rendelkezik.

(4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a

a) sertés, marha, juhhús,

b) vágóbaromfi és baromfihús, tyúktojás,

c) földrajzi jelzés nélküli bor,

d) nyers dohány,

e) gabonafélék (búza, takarmánybúza, kukorica, árpa, zab, rozs, rizs, cirok és takarmánytápok), vetőmag, hibrid vetőmag,

f) napraforgómag, olaj és dara,

g) sörárpa,

h) tej és tejtermékek,

i) zöldség-gyümölcs

ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

(6) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell

a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,

b) a jelentés időszakáról,

c) az áradatokról,

d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,

e) a megfigyelésre vont termékek köréről.

5. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően elismert szakmaközi szervezetek elismerését a törvény hatálybalépése nem érinti.

22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervet rendeletben jelölje ki.

23. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a szakmaközi szervezetek elismerését, az elismerés visszavonását, tájékoztatási kötelezettségét, a szakmaközi szervezetek működésének ellenőrzését;

b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke véleményének kikérésével a kiterjesztett piacszervezési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacszervezési intézkedés hatálya alá tartozó, szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét;

c) a piacszervezési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját;

d) a termelői csoportok, termelői szervezetek, azok társulásai elismerését, az elismerés visszavonását, beszámolási kötelezettségét, működésük ellenőrzését, működésük során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban kiszabható szankciók körét;

e) a vágás utáni minősítési rendjét, és a minősítő hatóság kijelölését;

f) a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját érintő szabályokat rendeletben állapítsa meg.

24. § Hatályát veszti

a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény,

b) az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 8. § (2) bekezdése, valamint 49. § (1) bekezdés a) pont 17. alpontja.

25. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választott bírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény - teljesítés céljából való - pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.”

26. § (1) A Tfmtv. 3. § (2) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]

t) a (2b) vagy a (2c) bekezdésben foglalt rendelkezés be nem tartása;”

(2) A Tfmtv. 3. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Amennyiben a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a kereskedő a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamat megfizetésére köteles. A szerződésnek tartalmaznia kell a kereskedő részéről a termék ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatónak adott beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást, felhatalmazó nyilatkozatot, arra az esetre, ha a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.”

(3) A Tfmtv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E § alkalmazásában végső fogyasztónak kell tekinteni mindazokat, akik számára a kereskedő a terméket értékesíti.”

27. § Ez a törvény

a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 123-126. cikke, és

b) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 14-i 261/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Melléklet a 2012. évi CXXVIII. törvényhez

A törvény 9. §-a alapján kiterjeszthető piacszervezési intézkedések

a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;

b) a termelésre vonatkozóan az európai uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;

c) az európai uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

d) forgalmazási szabályok;

e) környezetvédelmi szabályok;

f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;

g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések;

h) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;

k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

l) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;

m) közösségi vagy ágazati promóciós intézkedések.


  Vissza az oldal tetejére