Időállapot: közlönyállapot (2012.X.9.)

2012. évi CXLI. törvény

a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításáról * 

1. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja az (3) bekezdés szerinti tervezett értéket.”

2. § A Gst. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.”

3. § A Gst. 10. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha

a) a szerződésmódosítást követően előálló szerződési feltételek mellett kötött ügylet a szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és

b) a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, vagy nagyobb ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket.

(14) A szerződésmódosításra vonatkozó, a (13) bekezdés szerinti ügyletekre a (10) bekezdés szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

4. § A Gst. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Tanács és a Tanács titkársága működésének, valamint a Tanács elnöke illetményének és egyéb juttatásainak pénzügyi fedezetét az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében kell megtervezni. A Tanács és a Tanács titkársága működésének biztosításával, az illetmény és az egyéb juttatások folyósításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.”

5. § A Gst. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A Tanács

a) az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről,

b) dönt az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásról,

c) félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról,

d) véleményt nyilváníthat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatokról, ideértve a 28. § szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó törvényjavaslatot is,

e) véleményt nyilváníthat a központi költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek egyéb módon történő felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről,

f) megállapítja ügyrendjét.

(2) Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács tagjaként ellátandó feladatait a Tanács által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó elemzéseknek és megállapításoknak a Tanács rendelkezésére bocsátásával segíti.”

6. § A Gst. 25/A. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2)-(6) bekezdést megfelelően kell alkalmazni, ha külön törvény felhatalmazása alapján, a Kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit érinti.”

7. § A Gst. 27. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Azokban az esetekben, ahol e törvény a Tanács részére egynapos határidőt állapít meg, a Tanács tagjai az ülésen való személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatják az e törvényben meghatározott jogaikat.

(5b) A Tanács az ülés napirendjén nem szereplő kérdést csak akkor tárgyalhat meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához.”

8. § A Gst.

a) preambulumában a „pénzügyi” szövegrész helyébe a „gazdasági” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „folyósítás napjától” szövegrész helyébe a „folyósítás, átvállalás napjától” szöveg,

c) 3. § (1) bekezdés g) pontjában a „külföldi hitelintézetek” szövegrész helyébe a „hitelintézetek” szöveg,

d) 4. § (1) bekezdésében az „(5) és (6)” szövegrész helyébe a „(4) és (5)” szöveg,

e) 5. § (1) bekezdésében a „hogy az eltérés a költségvetési év utolsó napján számított államadósság-mutató a viszonyítási év utolsó napján fennálló államadósság-mutatóhoz képest a 4. § (1) bekezdése szerinti csökkenést veszélyeztetné” szövegrész helyébe az „amely az államadósság-mutató növekedését eredményezné” szöveg,

f) 18. § (2) bekezdésében az „Az elnökjelölt” szövegrészek helyébe az „A kinevezni tervezett személy” szöveg,

g) 18. § (4) bekezdésében a „Tanács” szövegrész helyébe az „A Tanács” szöveg

lép.

9. § (1) Hatályát veszti a Gst. 24. § (1) bekezdésében az „, és a jogszabályváltozások költségvetési hatását bemutatva” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Gst. 48. §-a, 51. §-a és 52. §-a.

(3) Hatályát veszti a Gst. 3. § (2) bekezdés második mondata.

10. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. §-a az alábbi (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az Állami Számvevőszék feladatkörében elemzéseket és tanulmányokat készíthet. Az Állami Számvevőszék az elnök 13. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt feladataihoz kapcsolódóan elemzéseket és tanulmányokat készít, ezek rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában.”

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

12. § Az 5-7. § és a 9. § (1) bekezdése az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése, a 10. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére